1 Alföld tájtípusai Futóhomokos hordalékkúpsíkságok Lösszel fedett hordalékkúpsíkságok Ártéri síkságok Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok 2 Ártéri síkságok az Alföldön Felső-Tiszavidék: Beregi- és Szatmári-sík, Bodrogköz, Rétköz Közép-Tiszavidék: Taktaköz, Borsodi-, Hevesi- és Szolnoki-ártér, Jászság, Hortobágy Alsó-Tiszavidék Berettyó Körösvidék: Dévaványai-sík, Nagy-Sárrét, Berettyó Káló-köze Bihari-sík, Kis-Sárrét, Körös menti sík Dráva-sík Csepel Mohácsi-síkság Csepeli-, Solti-sík, Kalocsai-, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík 3 Az Alföld ártéri síkságai 4 Felszínfejlődés Alföld legalacsonyabb tájai pleisztocénben folyók formálták Duna menti síkság Dunántúli-khg., Mecsek vízfolyásai Dráva-sík Dráva, Dél-Baranyai-dombság, Zselic, Mecsek, Villány-hg. vízfolyásai Felső-Tiszavidék Ős-Tisza, -Szamos, Bodrog folyói Közép-Tiszavidék Észak-magyarországi-középhegység folyói Berettyó Körösvidék Ős-Tisza,-Szamos, Körösök, Berettyó Alsó-Tiszavidék Duna 5 6 Későglaciális vízhálózata 7 Hordalékkúpokon futóhomok-mozgás (pleisztocén: würm II. fele) Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része, Duna menti síkság, Ormánság stb. Jelentős folyásirány-változások Duna würm közepe: É D-i irány felvétele Kalocsa-Baja-Zombor süllyedék szerepe Kanyarogva bevág kiformálja a Csepel Mohácsi-síkságot Tisza-Szamos: süllyedő Bereg Szatmári-síkság Ény-nak fordulnak Bodrogköz Szatmár Beregi-síkság: kanyarogva feltölt gyakori mederváltoztatások Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része: kanyarogva bevág futóhomokos térszíneinek letarolása elhagyott folyómedrek, hátak Tisza: Hortobágyon át Berettyó Körösvidék felé tart D-ebbi részen feltölt 8 Kisar: Tisza-part 9 Bodrogköz futóhomok-szigetei 10 Pleisztocén vége, holocén Tisza: Tokaj Szolnok irány felvétele kanyarogva bevág Borsodi-, Hevesi-, Szolnoki-ártér, Alsó-Tiszavidék kiformálása Árvizek alkalmával vízleadás a folyószabályozásokig a Berettyó Körös-vidék felé Berettyó Körösvidék: további süllyedés feltöltődés
Dráva menti síkság: folyásirány-változás Dráva-sík Szabályozások döntő változások: Megszűnt az évről-évre ismétlődő vízborítás Megindult az ártéri területek szárazodása, az ártéri társulások területvesztése, másodlagos szikesedés 11 Árterületek a szabályozások előtt 12 Domborzati jellemzők Alacsony és magas ártéri szintre tagolódnak Jellemző formái Elhagyott folyómedrek, morotvák: természetes / mesterséges Bereg Szatmári-síkság: Nagy-Éger, Csaroda Bodrogköz: Tice, Karcsa Hortobágy: Kadarcs, Hortobágy Nagy-Sárrét: Kösely Folyóhátak: elhagyott folyómedreket kísérik Folyóhátakat fokok és erek tagolják fokgazdálkodás Sarlólaposok, övzátonyok Folyóhátak közötti mélyedésekben: mocsarak, lápok Ecsedi-láp, Nagy-, Kis-Sárrét, Vörös-mocsár 13 A fok modellje 14 15 Szatmári-sík elhagyott folyómedrei 16 Beregi-sík elhagyott Tisza-medrei 17 Bodrogköz elhagyott Tisza-medrei 18 Elhagyott Tisza-meder a Bodrogközben 19 Bodrogköz: Karcsa 20 Hortobágy egykori folyómedrei 21 22 Domborzati jellemzők Futóhomok szigetek Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy, Duna menti-síkság (partidűnék?), Ormánság, Csepel-sziget stb. Fiatal pleisztocén teraszmaradvány : Csepel, Sárköz, Mohácsi teraszos sík Kunhalmok (kurgánok) folyóhátakra, buckákra Eróziós tanúhegyek: Solti-sík Solti- és Tétel-halom Vulkáni hegyek: Beregi-sík: tarpai Nagy-hegy, Tipet-hegy Szik lepusztulási formái: Hortobágy Szikhát, szikpadka, sziklejtő, sziklapos, szikfenék, szikér, sziktöbör Kialakulásuk: réti szolonyecek A szintjének denudációjával 23 Bodrogköz: buckás táj 24 Kunhalmok a Hortobágyon (Zoltai, 1907) 25 Keresztszelvény Dunaföldvár és Soltszentimre között 26 Tarpai Nagy-hegy
(154 m tszf.) 27 Kaszonyi-hegy 28 Szikerózió padkásodás szikformák Würm (+holocén) melegebb, szárazabb periódusaiban (boreális) elsődleges szikesedés antropogén hatásra másodlagos szikesedés padkásodás feltételei: Réti szolonyecek A szint poros, szerkezetnélküli, B szint oszlopos kiszáradás hatására repedezett felszín Reliefkülönbség leggyakoribb szikpadkás területek a folyóhátak lejtőin, belvízcsatornák, kubikgödrök közelében 10 50 cm reliefkülönbség a folyamat megindulása 50 100 cm reliefkülönbség: látványosabb formák Nagy intenzitású záporok Állatok tiprása szikerózió felgyorsítása 29 Szikformák kialakulása 30 31 32 Szikerek 33 Kiszáradt szikerek 34 Vízzel telt szikformák 35 Éghajlat Meghatározó különbségek eltérő fekvés Csapadék: >700 550 mm Dráva menti síkság Hortobágy Januári khőm: -4 0 o C Felső-Tisza-vidék Dráva menti síkság Júliusi khőm: 22 20 o C Alsó-Tisza-vidék Felső-Tisza-vidék Hőingás: 24,5 22 23 o C Hortobágy Dráva menti síkság Közös vonások jobb vízellátottság Kisebb hőingás, magasabb páratartalom, gyakori ködök 36 Vízrajzi viszonyok Vízfolyások: folyókban, elhagyott folyómedrekben gazdag táj, szabályozások morotvák Problémák: ár- és belvízveszély (2010), morotvák vízcseréje, rehabilitációja, eutrofizációja, feliszapolódása Talajvíz Általában: 2 4 m, folyóhátakon, homokbuckákon: > 4 m, folyóhátak között: < 2 m (Ecsedi-láp) Nagy a vízjáték belvízveszély belvízlevezető csatornák Sótartalom folyóktól távolodva nő szikesedés Hortobágy, Körös-vidék, Duna menti síkság Parti szűrésű vizek jelentősek: Dráva-sík, Felső-Tisza-v. Rétegvíz: változó vízhozam, jelentős: Bereg Szatmári-síkság, Duna menti síkság 37 Holtág a Körösön 38 Talajtani viszonyok A folyók és a felszín közeli talajvizek befolyásolják: Folyók közelében: nyers öntéstalajok, öntés réti talajok Felszín közeli talajvíz: réti cszj., típusos réti és láptalajok, mocsári erdő-talajok Felszín közeli magas sótartalmú talajvíz: mélyben sós réti cszj, mélyben sós alföldi mészlepedékes cszj, szoloncsák, szoloncsákos szolonyec (Csepel Mohá-csi-síkság), réti szolonyec ( Hortobágy)
Futóhomokon: kovárványos BET, futóhomok váztalaj 39 Talajtani viszonyok Zonális talajok (erős vízhatás miatt) Intrazonális talajok: réti talajok, mocsári erdőtalajok szikesek: réti szolonyec (Hortobágy), szoloncsákos szolonyec (Csepel Mohácsi-síkság), szoloncsák (Solti-síkság), mélyben sós talajváltozatok (réti- csernozjom) Azonális talajok: nyers öntéstalajok, humuszos öntés talajok láptalajok, 40 41 42 Nyers- és humuszos öntéstalajok (Fluvisol, gleyed cumulic Regosol) 43 Réti talajok Vertisol, Gleysol 44 Szikes talajok: szolonyec 45 46 47 Növényvilág INTRAZONÁLIS Ártéri társulások: bokorfüzesek, fűz-nyár, tölgy-kőris-szil ligeterdők Sziki társulások: mozaikos megjelenés vízellátottság, szikesség foka (Hortobágy) Nedves sziki rétek: ecsetpázsitos, csetkákás, hernyópázsitos, mézpázsitos Száraz szikes puszták: gyengén szikes, ürmös szikes puszta, vakszik Tatárjuharos sziki tölgyes (Ohat, Újszentmargita) AZONÁLIS Tavi, lápi társulások: hínártársulások, nádasok, magassásos-zsombékosok, láp- és mocsárrétek, láperdők (fűz, nyír, éger) 48 Ártéri társulások 49 50 51 Puhafás galériaerdő (Háros-sziget Bp.)
52 53 54 Gyapjúsás 55 56 Ártéri erdők reliktumfajai bükk-i fázis hűvösebb, nedvesebb időszakából (ÉK-Alföld, Dráva-sík) Az alföldi gyertyános-tölgyesek és a tölgy-kőris-szil ligetek montán elemei: kapotnyak (Asarum europaeum), sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum), erdei madársóska (Oxalis acetosella), erdei szélfű (Mercurialis perennis), enyves zsálya (Salvia glutinosa), hegyi veronika (Veronica montana) stb. 57 58 Sziki specialista fajok (halofitonok): Bárányparéj, Erdélyi sóballa 59 Jellemző sziki fajok: Sóvirág Sziki őszirózsa 60 Hortobágy madarai 61 Mocsári kosbor (Orchis laxiflora) 62 A császártöltési Vörös-mocsár 63 Hortobágy nyáron 64 Tájhasználat Eredeti társulások helyett: rétek, legelők, alacsony termőképességű szántók EU változások erdősítés ( őshonos jelenleg a Tisza árterén: nemes nyár, akác > 44%) + rétek, legelők, tározók Szennyező források: erős műtrágyázás, üdülők, strandok, vadkemping, motorcsónak Állatvilág páratlan gazdagság Természetvédelem Duna Dráva NP, Hortobágyi NP, Körös Maros NP, Szatmár Beregi, Tokaj Bodrogzugi, Kesznyéteni, Borsodi Mezőség, Pusztaszeri, Mártélyi TK 65 66 Magyar sóvirág (Limonium gmelini) a Hortobágyon
67 Újszentmargita: tatárjuharos sziki tölgyes 68 Medenceperemi (teraszos) hordalékkúp-síkságok az Alföldön 69 70 Pesti-síkság teraszai 71 Felszínfejlődés Pleisztocén: Észak-magyarországi-középhegységből kifutó vizek hordalékkúp-sorozatot építenek Pesti hordalékkúp-síkság: Duna I V. sz. hordalékkúp-terasz Észak-alföldi hks: Tápió-vidék Tápió Hatvani-sík Galga, Zagyva Gyöngyösi-sík Tarna és a Mátrából kifutó patakok Hevesi-sík Laskó, Eger Borsodi-Mezőség Bükkből kifutó patakok Sajó Hernád-sík, Harangod Sajó, Hernád Fekete-víz síkja: Zselic, Dél-Baranyai-dombság felől kifutó patakok 72 Pleisztocén végén: vízfolyások bevágódnak hordalékkúpjukba ártéri síkságok formálódnak Hatvani-sík középső sávja, Gyöngyösi-sík nagy része stb. magasabban maradt felszíneken: eolikus felszínformálás futóhomokmozgás és/vagy löszképződés 73 Domborzati viszonyok 74 Éghajlat 75 Vízrajz Ártéri, futóhomokos és löszös síkság domborzati elemei keverednek medenceperemi hordalékkúp-síkságok egyedi vonásaival Ártereken: holt medrek, morotvák tagolják: Hatvani-sík középső sávja, Gyöngyösi-sík, Fekete-víz síkja, Kiemeltebb részeken: lösszel fedett/ fedetlen futóhomok-formák Tápióvidék, Hevesi-homok-hát, Hatvani-sík és kissé tagolt löszfelszínek Borsodi-sík Észak-alföldi hordalékkúp-síkság egyéni arculatát Tölcséresen kiszélesedő völgykapuk (hegylábi ter-ről kilépve) Sekély völgyek, enyhén domborodó széles völgyközi hátak Pesti hordalékkúp-síkság: Duna teraszok (5); idősebbek völgyekkel szabdaltak Eltérő vonások különböző fekvés Számos folyó és patak szeli át Állóvizei kisméretűek nem számottevőek Sajó Hernád-sík kavicsbánya-tavak Talajvíz: változó mélységű (2 6 m) tájtípus-függő Pesti-síkság legidősebb teraszai alatt > 10m Rétegvíz-készlet: változó legnagyobb vízhozam: Sajó Hernád kavicsos hordalékkúpján 76 Nyékládháza: bányatavak 77 Talajtani viszonyok Mozaikosság: - Ártéri területeken öntéstalajok, vízhatású talajok
- Lösszel fedett részeken csernozjomok - Futóhomokon kovárványos BET, futóhomok váztalaj - Kuriózum: kerecsendi fésűs (tundra) talaj Átmenetiség: dombságok szomszédságában: csernozjom BET, barnaföld 78 Kerecsendi fésűs /tundra/ talaj 79 Növényföldrajzi viszonyok Tájtípusoknak megfelelően változó eredeti vegetáció Legalacsonyabb, ártéri területeken: lápi, ártéri, sziki társulások (Ócsai TK, Csévharaszti borókás, Erdőtelki égerláp) Löszös felszíneken: löszre jellemző társulások (Kerecsendi erdő) Homokterületeken: futóhomokra jellemző társulások Jelenlegi földhasznosítás Ártéri területeken: szikes rétek, legelők (Turai legelő) Magasabb térszíneken: szántók + szőlő és gyümölcs Eredeti vegetáció szigetszerű maradványaival 80 Környezet-, és természetvédelem Változatos táji adottságok/területhasznosítás eltérő problémák Pesti hordalékkúp-síkság főváros és agglomerációja/ rekreációs övezete Beépített területek térnyerése, tájromboló hétvégi házak Hiányos infrastrukturális beruházások Feladat: a biológiai sokféleség megőrzése 81 A Kisalföld tájai 82 A dunai medencesor második legnagyobb tagja Legkisebb kiterjedésű nagytájunk Brucki és Dévényi-kapu, Visegrádi-szoros Ny-on átnyúlik Au-ba, É-i része Szlovákia Minden síksági tájtípus előfordul, de javarészt csak színezőként Középtájai: Győri-medence Marcal-medence Komárom-Esztergomi-síkság 83 A Fertő-tótól Esztergomig és a sümegi vár lábáig terjedő legkisebb nagytájat három középtáj és 12 kistáj alkotja 84 85 86 Ártéri síkságok a Kisalföldön Legelterjedtebb (Győri-medencében: Szigetköz, Mosoni-sík, Fertő-Hanság-med. Marcal-medencében: Marcal-völgy) Felszínfejlődés: Duna és mellékfolyói, süllyedő térszínek (Győri-m.)
Pleisztocén és holocén: nagy tömegű hordalék hordalékkúpok formálása >> eolikus fsz-formálás Folyószabályozások 87 Domborzat Szigetköz: Mosoni-sík: Rábaköz: tagoltan Duna alacsony ártér (középvíznél 1-2 m-rel magasabb), holtágak és meanderek hálózata fiatalabb dunai hordalékkúpon Mosoni-Duna mentén hasonló domborzat K-i felén homokbuckákkal tagolt vizenyős ter. Ny-i felén löszös iszappal fedett, tagolatlan magas ártéri síkság javarészt Rába kavicstakaró kö és D-i része ártéri helyzetű tökéletes síkság, É-on löszös homokkal borított homokbuckák és vizenyős mélyedések szárazra került folyómedrekkel és csatornákkal 88 Fertő-Hanság-m.: Duna és a Rába-Répce hord-kúpja által elgátolt süllyedék Északi-Hany gorondsor, Bősárkányi-kapu Déli-Hany Marcal-völgy: alacsony > és magas ártéri síkság tagolatlan felszín 89 Éghajlat Ny-felé erősödő atlanti hatás kiegyenlítettebb, hosszabb vegetációs periódus enyhe telek (0-1 C), nyáron hűvös óceáni légtömegek felhőzet, napsütéses órák száma 600 mm 700 mm 90 Vízrajz legszelesebb tájunk kevés ködös nap Felszíni és felszín alatti vizekben leggazdagabb (Mosoni-Duna Duna; Rábca, Répce, Gyöngyös, Marcal Rába Duna szabályozása (közlekedés, Bős-Nagymaros) Hanság lecsapolása (1500 km) Bel- és árvízmentesítés 20-200 m vastag kavicsos üledék édesvíz-raktár, gazdag termálvízkészlet Felszín-közeli talajvíz (2 m 6 m (Mosoni-sík)), folyók közelében nagy ingadozással, horizontális mozgással 91
Fertő-tó: - Közép-Európa 3. ln. tava - medencéjét árkos süllyedés és szél-kifúvás formálta - vele összefügg az egykori hansági lápvidék, de már csak foltokban látható - síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője - kora kb. 20 000 év 92 93 94 Hanság: Hordalékkúppal elzárt, korlátozott lefolyású medence korábban erdős láp, ma kultúrtáj (lecsapolva) 17-18.sz-ig a Fertővel egységes, > 600 km 2 kiterjedésű vízivilág 1912: mexikópusztai (fertőújlaki) zsilip választotta szét Szigetköz, Csallóköz: Öreg- és Mosoni-Duna ( Kis-Duna); szinte áttekinthetetlen vízhálózat, különleges ökoszisztéma 95 Nyirkai-Hany, láprekonstrukció 96 Talajok Folyók és felszín alatti vizek közelsége Szigetköz: réti öntéstalajok Rábaköz: öntés és réti talajok, típusos réti, lápos réti és kotus láptalajok Marcal-völgy: lápos réti talajok, peremeken (ahol a tjvíz mélyebben): réti cszj-ok. Fertő-Hanság med.: láptalajok Mosoni-sík: nagyobb vízállású helyekencszj-ok Tőzeg: magas tjvízállású, lefolyástalan ter. egész évben telített talajok növ.maradványok nem bomlanak le, felhalmozódnak 3-6 m vastag is lehet. Vízeltávolítás kiszárad, megkezdődik a szervesanyag-lebomlás összeesik 97 98 Élővilág Gazdag és változatos a vízi, mocsári, lápi és ártéri élővilág FHNP, Szigetközi TK Szigetközben alakult ki az ártéri vegetáció leggazdagabb sorozata: Iszaptársulások parti füzesek cserjések bokorfüzesek fűz-nyár ligeterdők, folyók szállította hegyi fajok (tűzliliom) A Hanság őrzi az ősi növényzet legtöbb emlékét: Lápi nyúlfarkfüves üde lápok, kékperjés láprétek, magassásos rétek, náddal kevert fűzlápok, égeres láperdők Jelentős mezőgazdasági hasznosítás rétgazdálkodás, szántóföldek (86%) 99 100
101 102 Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok a Kisalföldön 103 Domborzat Marcal-medence (Kemenesalja, Pápa-Devecseri-sík) Komárom-Esztergomi-síkság (Győr-Tatai teraszvidék, Igmánd-Kisbéri-medence, Almás-Táti-völgy) Marcal-medence Marcal-völgytől K-re bakonyi patakok hordalékkúpjai (löszös lejtőül-el fedett) Pápa-Devecseri-sík Bakony felé magasabb, eróziósan tagolt DNy-on enyhén tagolt, + Somló Marcal-völgytől Ny-ra a Kemeneshát lejtősödése, eróziósan letarolt: Kemenesalja Fsz-én 20-30 m homokos-löszös-iszapos réteg Ság-hegy 104 105 106 Komárom-Esztergomi-síkság Többemeletes táj : Duna árterét kísérő lapos homokos hordaléksíkság Duna-teraszokból megmaradt szigethegyek (IV) hullámos felszínű eróziós medencesíkság (IKm) Győr-Tatai-tv jégkor első felében felhalmozódott kavicsanyagból Ny-on 140-150 m magas, széles teraszszint K felé elkeskenyedik apró ovális, 200m magas hegyek egykor egységes teraszt a Dtúli khg. folyói darabolták fel 107 108 Éghajlat Eltérő vonások különböző fekvés 109 110 111 Vízrajz Medenceperemi helyzetek mögöttes hegységekből érkeznek a vízfolyások Pápa-Devecseri-sík főbb patakjai az É-Bakonyból Komárom-Esztergomi síkság: Cuha, Concó, Által-ér Tatai Öreg-tó, mesterséges Kemenesalja termálvize akár 80 C (középidei ül.-ből) Talajvíz domborzatfüggő Duna árterén pl. 2 m, szigethegyek alatt 10-15 m Parti szűrésű vizek!! Gerecse előterében karsztvíz Rétegvizek felsőpannon homokos ül.-ből 112 Talajok Változatos domborzat, jelentős vízhatás tarka talajtani kép Magas vízállású völgytalpak medenceperemek: nyers öntés-, öntés réti, réti talaj, réti és mészlepedékes cszj, cszj bet, barnaföld, abet
113 114 Homoki tölgyes, tatárjuharos tölgyes után kb. 180 m tszf: CSERES-TÖLGYES!!! 115 116 Nyúli lösz-szurdik eleje Löszpincék!! (150 m-es, U alakú is!) 117 118 Egy félig Magyarországhoz tartozó, - hordalékkúpok által feltöltött idős süllyedék terület - gazdag felszíni és felszín alatti vízkészlet - határozott az óceánikus hatás, kiegyenlítettebb klíma, szél Arrabonától az Opel Művekig Egyenletesebb gazdasági fejlődés Intenzíven művelt kulturtáj, vízhez kötött természeti értékek Fejlett infrastruktúra, képzettebb munkaerő, nagyobb tőkeerő 119 Tatai Kálvária-domb Középidő (210-66 mió év) rétegsora