50 ROZLOZSNIK PÁL (1) 4. Földtani jegyzetek az esztergomvidéki paleogén medence nyugati részéről. (Felvételi jelentés az 1919. évi felvételről.^ (7 szövegközti ábrával.) írta: Rozlozsnik Pál. A Lábatlan, és Bajót községek között fekvő eocénről és paleocénről való ismereteinket főleg Hantken MiKSÁnak köszönjük.1 Később dr. Liffa Aurél eszközölte a terület agrogeológiai felvételét12 s rendkívül részletes felvételi lapjai a terület átkutatását részemre igen megkönnyítették. A páleocén sorozat kifejlődéséről a legújabb időkig igen ellentétes nézetek merültek fel. így pl. Taeger Henrik meg 1914. évben ama sejté- 1. ábra. A berzsekhegyi bevágás szelvénye : a. Csillámos homokos márga és tűzkő-konglomerát, ),,,, b. Vörösen mállott határréteg, j r a* c. Kavicsos szürkésfehér homok, ) d. és d i. Zöldesszürke agyag, > paleocén. e. és ei, JPyrguliferás édesvízi mészkő, j sének adott kifejezést,3 hogy e helyen talán valamikor a dörög tokodi szén- területhez hasonlító virágzó bányászat fog kifejlődni, hacsak az eocén-telepet pala és szénpala nem helyettesítiu. A terület virágzó cementipara következ- 1 H a n t k e n, M.: Lábatlan vidékének földtani viszonyai. (A Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai, VI. 1868. p. 48.) H a n t k e n, M.: Az esztergomi barnaszén-terület földtani viszonyai. (A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve, I. 1871. p. 1.) 2 Dr. L if f a A.: Geológiai jegyzetek Nyergesújfalu és Neszmély környékéről. (A m. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1907-ről, p. 148.) 3 Dr. T a e g e r H.: A Buda Pilis Esztergom-hegycsoport szerkezete és arculata. (Földtani Közlöny, XLIV. 1914., p. 567.)
<2) FELVITELI JELENTÉS 31 tében H antken óta számos mesterséges feltárás keletkezett, melyeknek egy része épen a paleocén rétegeket tárja fel úgy, hogy ezek a rétegek most jó l tanulmányozhatók. Az alsó krétára való rátelepülésük a Berzsek-hegyen, a mészkőfejtőtői a kúpnak északi oldalán levő siklóhoz vezető bevágásban látható. (1. ábra.) Az alsó kréta legfelső padja itt vöröses, kékesszürke, palás, csillámos homokkő, mely az érülési lapon élénk vörös színt ölt. Ezt a vörös színt a felső kréta szárazföldi időszakban uralkodott tropikus mállásra kell visszavezetnünk, mely más helyeken bauxit keletkezésre nyújtott alkalmat. A paleocén legalsó rétege kb. 5 m vastagságban kevéssé összetartó s rozsdásan kimálló, fehéresszürke kavicsos homok, alsóbb részében még feloldott alsókréta tüzkőkonglomerátum tömböket is zár körül.1 A kavics és homok fő anyaga szögletes kvarc, kötőanyaga fehér karbonátmentes agyag. A lsó része meglehetősen rétegezetten, felső része jobban réteges s kavicslencséket is zár körül. A homokrétegre vékony zöldesszürke agyagrétegecske A lábatlani templomtól K-re fekvő mészfejtő szelvénye : a = kavicsos homok; b = édesvízi mészkő ; c tarka agyag ; d kavicsos homok ; e = lösz. közbeékelődésével települ az édesvízi mészkő, melynek alsó része vékonyabban réteges (e) és felső része vastagpados (e). Az édesvízi mészkő vastagsága 18 m-t is felülmúlhatja. A paleocén további feltárásai a lábatlani patak keleti oldalán, a lábatlani templomtól EK-re találhatók, hol a pyrguliferás mészkő egyközüen a pataknak vetődésszabta irányával, ENy DK irányú apróbb vetődések mentén lépcsősen süllyed a patak felé. A feltárások egyikében (2. ábra.) a 8 10 m vastag édesvízi mészkövet egy kicsi besüllyedt árokban tarka agyag közbe- ekelődése után ismét rozsdásan kimálló fehér, kavicsos homok fedi. 1 A berzsekhegyi kőfejtő szelvényét már Somogyi is adja. L. Somogyi K. : A gerecsei neocom. (A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve, XXII. 1914., p. 288.) 4*
52 R 0ZL0ZSN 1K PÁL (3> Az édesvízi mészkövet fedő rétegsorozat a lábatlani cementgyártól DK-re három nagyobb kőfejtőben van feltárva. A legnyugatibb kőfejtőben (3. ábra.) az l h felé 15 20 alatt dőlő vastagpados mészkő alsó részében egy 1 dm vastag szénpala közbetelepülést tartalmaz, mely alatt a különben csigamentes mészkő Pyrgulifera gradata R olle példányokat tartalmaz. A fedő kavicsos homok, mint az az ábrából kivehető, az édesvízi mészkőre diszkordánsan települ s a mészkőpadok fokozatos kiékülése a határsíkon pedig arra utal, hogy az édesvízi mészkő a kavicsos homok lerakódása előtt már denudációnak volt alávetve. A fedő durva homok főtömegében fehéres-sárgás, alján vasrozsdás. Összetartása nem nagy, amennyiben kézzel szétmorzsolható. Főalkotó része szegletes kvarc, elvétve hiotit is akad benne. Kötőanyaga kevés s fehér kaolin^ettjek arkózássá teszik. Túlnyomó része kavicsos; a galamb- és tyúktojás nagyságú, szegletes, szelfujta kavicsok anyaga is rendszerint kvarc, 3. ábra. A lábatlani cementgyártól DK-re fekvő kőfejtő szelvénye : a ±= édesvízi mészkő; a2 szénpala; b = kavicsos homok; e = lösz. ritkábban kvareit. A kavics a homokban vékonyabb rétegeket és lencséket is alkot. Az édesvízi sorozat fedőbb rétegei a harmadik, legkeletibb homokgödörben láthatók (4. ábra). A homokgödör DNy-i oldalán zöldesszürke vagy zöldes és vöröses, szegletesen-cserepesen elváló s még teljesen mészmentes homokos agyagot találunk, melyre az előbb leírthoz teljesen hasonló durva,, arkózás homok települ. A homokgödör EK-i falának magasabb részében a durva homokot széncsíkos finomabb homokkal váltakozó, szenesedett növényi maradványokat tartalmazó barnás-vöröses, palás, homokos agyag fedi, melynek fedője csillámos, mésznélküli homokos agyag. A zöldesszürke és tarka agyagot azután a homokgödör D N y-i sarkához D felül lejövő árokban, továbbá a lábatlani és a SÁTORY-féle cementgyár között fekvő két hosszabb árokban is jól tanulmányozhatjuk. A tarka agyaggal hol durvább, hol finomabb, gyakran kavicsos, rendszerint fehéres
<4) FELVÉTELI JELENTÉS 53 sárgás, olykor barna vagy tarka bomokrétegek váltakoznak. Úgy a tarka agyag, mint a homok egyes rétegei már mészkarbonátot is tartalmaznak s a homokban gyakrabban találhatók karbonát-cipók, melyek barna elmálási kérgük után következtetve, vas- és mangánkarbonátot is tartalmaznak. Felemlíthetem még azt a feltárást is, mely Lábatlan község és a cementgyár között, a lábatlani patak rövid KNy-i irányú részletének E-i oldalán fekszik (5. ábra). Ezt a feltárást már H antken is ismerte s erre vonatkoznak következő sorai:1 A lábatlani malom melletti patak partján szénkibúvásokat találni, melyeket azonban közelebbről még nem vizsgálták m ega. A mellékelt szelvény tanúsága szerint a széncsíkos homokban csak 4 5 cm vastag szénpala van. É K 4. ábra. A lábatlani cementgyártól DK-re fekvő 3. homokgödör szelvénye: a = = zöldeászürke és tarka agyag; b = durva homok, alján kavicsos, tetején karbonát cipókkal; c = vörös homokos, palás agyag szenesedett növényi maradványokkal; d tarka agyag; e = lösz. A lábatlan-vidéki édesvízi sorozatnak utolsó nevezetesebb kibúvása 4a N y a g d a-árokban van.12 H antken szerint ebben az árokban édesvízi mészkő közelében szénkibúvást is találtak és ennélfogva 1868. előtt néhány évvel a -a kutató munkálatok is megindultak, de pénz hiányában csakhamar abbahagyattak.3 A Nyagdaároknak szóban forgó s a katonai térképnek Nedecky Pál hegy felírásával határos alsó részletében a feltárási viszonyok jelenleg 1 H antken, M.: Lábatlan vidékének földtani viszonyai, p. 52. 2 Nyagd a-árotnak nevezik a lábatlani pataknak nagy nyugati kezdőágát. H antken régebbi munkáiban Banum szakadéka néven is idézi. 3 H antken, M.: Lábatlan vidékének földtani viszonyai, p. 53.
54 ROZLOZSNIK PÁL (5> igen rosszak úgy, hogy én mint már L örenthey Imre is1 sem a szénkibúvást, sem az édesvízi mészkő kibúvást nem találtam meg. Odavaló emberek segítségével ellenben alig 350 lépésnyi hosszúságban 6 kutatótáró helyét jegyezhettem fel. H ofmann bányaigazgatónak egy rendelkezésemre álló szakvéleménye szerint a legészakibb táróban csak édesvízi mészkőre bukkantak, míg a D-i kutatótáró és lejtős aknácskában H antken bátyjának bemondása szerint 4 m vastag széntelepet találtak, melynek csapásbani feltárását a bőséges vízhozzáfolyás akadályozta meg. Ezt az adatot azonban a Feltárás a lábatlani patak partján: a = kavicsos homok, b kavics, c = keményebb vasrozsdás homok, d = agyagos kavics, e = széncsíkos homok, f = 4 5 cm szénpala, g = homok, h = lösz. legnagyobb kétkedéssel kell fogadnunk, mivel nem tételezhető fel, hogy 4 m szénvastagság mellett a kutatások felhagyattak volna. H antken M iksa maga a régebbi kutatások eredményeit a következőkben foglalja össze:12 A lábatlanvidéki mészkőben csak igen vékony és szakadozott szénfekvetek fordulnak elő s mivel itt behatóbb kutatások még nem történtek, nem tudhatni, váljon vastagabb széntelepek is ki vannak-e fejlődve? u A valóságban már régebben is eszközöltek komoly kutatási munkálatokat. H ofmann bányaigazgató szerint a múlt század 60-as éveiben Piszke községben, közel a Dunához egy közel 100 m mély aknát mélyítettek,3 de benne csak igen vékony, fejtésre nem érdemes telepet kereszteztek. Az akna zsompjából a fekvő rétegeket meg mélyfúrással keresztezték s az édesvízi mészkő átfúrása után az alsó krétába jutottak. Hogy azonkívül már ebben az időben mélyfúrásokat is eszközöltek, kitűnik H antken feljegyzéseiből, melyek szerint a Nummidina placentula fajt (helyesen A ssilina exponens [A ] Sow.) csak a piszkei BrzóRád- féle fúrás hányóiról ismeri.4 A régebbi kutatások negatív eredményeit igazolták a újabb fúrások is. Nevezetesen a Sátort M iksa által a lábatlani cementgyár és a Sátory- 1 Dr. L örenthey, I.: Pyrgulifera tömeges előfordulása a lábatlani eocénben. (Földtani Közlöny, XXXIII. 1908., p. 476.) 2 H antken, M.: A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata, p. 197. 3 Mint azt H antken felemlíti, a dr. H oernes és dr. Zittel K. által feldolgozott lábatlani fauna ebből a kutatásból került elő (1. H antken : Lábatlan vidékének földtani viszonyai, p. 69). 4 H antken M iksa : Az esztergomi barnaszén terület földtani viszonyai p. 66.
(6) FELVÉTELI JELENTÉS 55 6. ábra. Szelvény a bajéti Búzáshegyen keresztül. (A magasság viszonya a hosszúsághoz 2 :1.) 1. Ártéri üledék. 2. Lösz és az alján kavics. 8. Piszkei4* márga. 4. Felső m oltuszkum os szinttáj. 5. P erforá lá s pad. 6. Elegyesvízi rétegek. 7. O perciilinás agyagmárga. 8. Tarka agyag. 9. Alsó kréta.
56 ROZLOZSNIK PÁL (7) féle cementgyár között eszközölt két mélyfúrás és a M. Á. K. által Lábatlan községtől DK-re mélyített 3 mélyfúrás, melyek a paleocén teljes átfúrása dacára széntelepet nem találtak. A lábatlani II. számú M. Á. K. fúrás adatai a fúrási próbák alapján a következők:1 0*3 0*4 m lösz \ 4*0 7*2 Barnásszürke kagylós raárga j Alsó Lutétien és Yprésien 7*2 14*0 O p erculinás agyagmárga 14*0 30*3 Tarka agyag s homokos kavics ) 30*3 58*3 Fehér, barna és vasrozsdás homok j a eoc^n' 58*3 227*7 Alsóki-éta homokkő, gyér márga \ beágyazásokkal 227*7 275*4 Homokos márga s gyér homokkő ( 275*4 388*9 Világos szürke márga ' / Algő tréta 388*9 407*9 Fehér és vörös mészkő Maim? A két SÁTORY-fele fúrás kb. 100 m mélységben érte el az alsó krétát s eddig paleocén rétegekben mozgott. A lábatlani paleocén eocén medence K-i szárnya a bajóti Öregkő Ny-i lejtőjén bukkanik ki a felszínre. A bajóti temetőtől K-re levő kőfejtőben feltárt Mász mészkőtől D-re néhány lépésnyire már Jcovás breccsa van, míg a temető D-i, K-i és E-i oldalán részben természetes, részben mesterséges feltárásban tarka agyagot és durva homokot találunk. A temetőhöz K felől csatlakozó meredekebb lejtőn először vas-mangánkéreggel bevont mészkőtömbök találhatók, majd már helytállóknak látszanak, de közben még a tarka agyag nyomait is megállapíthatjuk. Ez a felület képezhette tehát a most már denudált paleocén-rétegek alját. A paleocén fáciese tehát teljesen azonos a lábatlanival. H ogy a szénképződmény e területen nincsen kifejlődve, erre már Peters is felhívta a figyelmet. A Bajót község északi végéhez közelében levő Brzorád által mélyített kutatóakna ugyanis Peters szerint 76 m mélységben széntelep keresztezése nélkül érte el a fekvő mészkövet.2 A föld felszínén eszközölhető s a régebbi kutatásokban tett megállapításokat igazolták a bajóti Buzáshegyen foganatosított újabbi mélyfúrások is (6. ábra.).3 A paleocént 1 A fúrási próbák néhai S ch n e t ze r A r t ú r igazgató úr szívessége révén állottak rendelkezésemre. A fúrásokat a háborús évek elején eszközölték s ennélfogva kellő ellenőrzés nélkül az egész alsó krétát is átfúrták. 2 Dr. K a r l P e t e r s : Geologische Studien in Ungara. 2. Die Umgebung von Visegrad, Gran, Totis und Zsámbék. (Jahrbuch dér k. k. Geol. Reichsanstalt, X. 1859., p. 504.) 8 A 85. sz. fúrás próbái nem állottak rendelkezésemre s így a szelvényben csak a fúrási napló adatai nyomán biztosabban felismerhető tarka agyagot s az alsó krétát tüntettem fel.
( 8 ) FELVÉTELI JELENTÉS 57
58 ROZLOZSNIK PÁL (9> főleg a tarka agyag képviseli, a kavicsos homok csak alárendelt szerepet játszik, édesvízi mészkő és széntelepek pedig teljesen hiányoztak. A lábatlan bajoti paleocén tehát az előzők alapján jelentékenyen eltér a dörög tokodi széntermő fáciestől. Főrésze kövületmentes kontinentális képződmény ; csak az édesvízi mészkőben van fauna, melyet a Pyrgulifera gradata R olle tömeges előfordulása jellemez (található ezenkívül Chara-term és,b ithynia stb.). A szénképződés feltételei csak helyenként s rövid ideig voltak meg úgy, hogy fejtésre méltó széntelep képződésére nem került a sor. Az elegyesvízi rétegek teljes hiánya s az operculinás agyagmárga csekély vastagsága arra utalnak, hogy e helyen valamivel magasabb volt a térszín. A paleocén meddő volta már abból a szempontból is sajnálatos tény, mivel a paleocén alja itt alsó kréta és így a dörög tokodi területen oly végzetes hatású vízbetörésektől sem kellett volna tartanunk. A lábatlani paleocén fáciese az Erdélyi Medence tarka agyagsorozatának felel meg. A z eocén különböző rétegeit és azoknak feltárásait már H antken részletesen leírta s ennélfogva e helyen én csak néhány újabb adat felsorolására fogok szorítkozni. Az operculinás agyagmárga a lábatlani Öreghegy 245 m magassági pontjától K-re levő vízmosásban, a SlTORY-féle cementgyár déli agyaggödrében és Bajóton, az Öregkő nyugati lejtőjén van feltárva s a dörög tokodi területre jellemző faunát tartalmazza. Nevezetes megfigyelésem továbbá az, hogy az operculinás agyagmárga és a perforatás pad közé egy elegyes sorosat ékelődik, mint azt T aeger H enrik a tatabányai medencében is kimutatta.2 A szóbanforgó rétegek egyik feltárása a Bajót községtől E-ra, a völgy nyugati oldalán fekvő agyaggödör. E helyen a 4 5 m vastag lösz alatt a feltárás északi végén még 1 m vastagságban megvan a perfot'atás pad. Fekvőjében 4 m vastag, jól réteges, csillámos homokos márga fekszik, melynek réteglapjain szenesedett növényi maradványok találhatók s mely kevés Nummulina striata-n kívül csak apró Cytlierea-kát tartalmaz. Alsó részében sok levéllenyomatú homokos rétegek is váltakoznak vele. A feltárás alsóbb része cserepesen törő, rendkívül szívós agyagmárga, mely lefelé mindinkább levelesen elmálló s az operculinás agyagmárga kövületeit tartalmazza. A másik feltárása a Búzáshegy ENy-i lejtője (1. a 6. ábrát). A perforátás pad alatt található vasrozsdás-színü homokban először még gyéren akad egy-egy Nummulina perforata, ez alatt azonban barnán málló, zöldes homok következik, melyben már csak növényi maradványok vannak. Ez alatt még szürke agyagmárga s barna homokrétegecskék következnek, melyek szintén csak levéllenyomatokat szolgáltattak. Megjegyezhetem, hogy ezt a középső elegyesvízi rétegsorozatot Mogyoróstól D-re is sikerült kimutatnom. Hely- 1 T aeger, H.: A Vértes-hegység földtani viszonyai. (A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve. XVII. 1909., p. 61.)
(10; FELVÉTELI JELENTÉS 59 szűke miatt azonban Mogyorós vidékével s az ú. n. nagysápi medence É-i részével e helyen nem foglalkozhatom. Néhány szóval azonban meg kell emlékeznem az ú. n. striata emelet elegyesvízi közbetelepüléseiről, melyek szintén szénkutatások megindítására szolgáltattak alkalmat. Kibúvásai a lábatlani Rézhegy környékén, a SÁTORY-féle cementgyár agyaggödreiben láthatók s Bajót község D-i részén egy kútban is megtalálták. A szénkepződmény vastagsága azonban jelentéktelen s csak palás szenet és szenpalát tartalmaz, minélfogva a régebbi és újabb kutatások is eredménytelenül végződtek. A striata emeletben hiányzik az ú. n. tokodiu homokkő s ezt agyagmárgák helyettesítik, melyek a litotamniumos-nummidinás mészkő határán rendkívül sok Nummulina striata-t tartalmaznak. A terület rendkívül összevetett felépítésének vázolására a 6. ábrán kívül például szolgáljon a 7. ábrában bemutatott s a Muzslaihegy és az Öregkő közti nyeregtől a Berzsekhegyig haladó szelvény.