Iktatószám: IF-667-12/2014. Előadó: dr. Faludi Eszter Közvetlen telefon: 52-420-015/404 (Válaszában kérjük iktatószámunkra hivatkozni!) Melléklet: 1 db csekk Tárgy: kötelező határozat H A T Á R O Z A T A Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet (székhely: 4031 Debrecen, Bartók Béla u. 2-26., továbbiakban: Kórház) kötelezem az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 136. (1) bekezdésének betartására, mely szerint az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet 4. melléklet I.4. pontjának betartására, mely szerint az ápolási dokumentáció kezelésének és alaki megfelelőségének általános szabályait tartalmazza, mely szerint: Az ápolói beavatkozások és az ellátási események, jelenségek időbeni folyamatát az ápolási dokumentációnak pontosan kell tükröznie. A lényeges ápolói beavatkozások vagy ellátási események időpontját percnyi pontossággal kell dokumentálni. A lényeges ápolói beavatkozások meghatározását az adott osztály profiljának megfelelően belső szabályozás rögzíti 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint egészségügyi bírság megfizetésére. Egyben kötelezem Kórházat, hogy a fentiek érdekében megtett intézkedéseiről jelen határozatom jogerőre emelkedését követő 8 napon belül tájékoztassa Hivatalomat. Felhívom Kórház figyelmét, hogy az előírt kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén eljárási bírságot szabok ki, melynek felső határa jogi személy esetén 1 millió forint, mely szükség esetén ismételten alkalmazható. A pénzbírságot a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 10032000-00281519-00000000 számú számlájára átutalással vagy a mellékelt készpénz átutalási megbízáson. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd
része. Amennyiben a pénzbírság befizetését elmulasztja akkor a bírság és késedelmi pótlék, adók módjára történő behajtása iránt fogok intézkedni. Felhívom figyelmét arra, hogy a bírság többszörös jogsértés esetén ismételten kiszabható. A Kórház jelen határozatom ellen annak kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalánál benyújtott, de az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalhoz (1051 Budapest, Zrínyi u. 3.) címzett fellebbezéssel élhet, a fellebbezés illetékének mértéke 5.000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Fellebbezés hiányában a 15. napot követő napon a határozat jogerőre emelkedik. I N D O K O L Á S Hivatalomhoz panaszbejelentést nyújtottak be a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet (székhely: 4031 Debrecen, Bartók Béla u. 2-26.) Pulmonológiai Osztálya által néhai Szabó Andor (szül. idő:1933.12.10. TAJ:101-576-523 továbbiakban: Beteg) részére 2013 szeptembere óta nyújtott egészségügyi ellátás tárgyában. Hivatalom a panasz kivizsgálására eljárást indított az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (továbbiakban: Ehi) 14/C. és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdés a) és c) pontjában biztosított hatásköre alapján a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) szerint. Az eljárás során az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet 9. (1) bekezdés c) pontja alapján az orvos szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatására Hivatalom Dr. Horváth Gábor szakfelügyelő főorvost kérte fel. A szakfelügyelő főorvos szakfelügyelői véleményében az esethez kapcsolódó, a Szolgáltatónál keletkezett dokumentáció alapján a Panaszos ellátásával kapcsolatban az alábbiakat állapította meg. A leromlott általános állapotú, súlyos belgyógyászati betegségekben szenvedő, idős, bal oldali tüdőgyulladással kezelt betegnél a vesefunkciós paraméterek romlásának észlelésekor infúziós folyadékpótló terápia került indításra. A parenterális folyadékpótlás a kezelőorvos részéről a szakmai szabályoknak teljes mértékben megfelelt. A rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján nem látom bizonyítottnak, hogy az infúziós folyadékpótlás napi mértékének emelése a beteg állapotát javította volna. Az idős, súlyos krónikus belgyógyászati alapbetegségekben szenvedő beteg tüdőgyógyászati osztályon bekövetkezett halála elsődlegesen a kiterjedt bal oldali tüdőgyulladás okozta állapotromlásra vezethető vissza. Az ellátás szakmai szempontok szerinti véleményezésére felkért Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve ápolási szakfelügyelete által Hivatalomhoz 2014. 05.27-én érkezett véleményében a panaszolt ellátás kapcsán az alábbi hiányosságokat állapította meg: Helyszíni ellenőrzés 2014. május 23-án történt az Intézményben, melynek során a Beteg teljes - a panaszolt időszakra vonatkozóan -, a Pulmonológiai osztályon keletkezett egészségügyi dokumentációja 2
(orvosi és ápolási dokumentáció), valamint helyi eljárásrendek, protokollok, munkaköri leírások kerültek megismerésre. Az Orvosi lázlapon elrendelt infúziós kezelés tekintetében az Ápolási lap és a Folyadéklap 2013. szeptember 22-én nem tartalmaz információt az elrendelés végrehajtásáról, 2013. szeptember 24-én pedig nem tartalmaz szakmailag megfelelő információt az infúziós terápiáról (a beavatkozás megtörténte óra, perc pontossággal, illetve az elrendelt infúzió mennyisége). Az Ápolási lap, illetve a Folyadéklap az alapszükségletek kielégítése, alapápolási feladatok körébe tartozó étkeztetésről nem minden egyes napon, és nem minden egyes étkeztetésnek megfelelően, a szájon át való folyadékbevitelről pedig egyáltalán nem tartalmaz információt. A vizsgált dokumentációból nem volt minden esetben egyértelműen megállapítható, hogy a Beteg mikor kapta meg, illetve megkapta-e az orvos által előírt infúziós terápiát. Az infúziós kezelést az ápolási dokumentációban (alkalmazott dokumentum típusok: Ápolási lap, Folyadéklap) óra, perc pontossággal szükséges rögzíteni, valamint ugyanezen alkalommal a bevitt folyadék mennyiségét és a benne lévő gyógyszereket (név, mennyiség) is rögzíteni kell, melyet a feladatot ellátó szakdolgozó aláírásával hitelesít. Az Ápolási dokumentáció vezetése nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi követelményeknek. Hivatalom a rendelkezésére álló dokumentumokat megvizsgálta, és megállapította, hogy a Panaszos ellátása során sérült az Eütv. 136. (1) bekezdése, mely szerint a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. az Eütv 136. (2) bekezdése, mely szerint az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét, a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját, illetve minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet 4. melléklet I.4. pontja az ápolási dokumentáció kezelésének és alaki megfelelőségének általános szabályait tartalmazza, mely szerint: Az ápolói beavatkozások és az ellátási események, jelenségek időbeni folyamatát az ápolási dokumentációnak pontosan kell tükröznie. A lényeges ápolói beavatkozások vagy ellátási események időpontját percnyi pontossággal kell dokumentálni. A lényeges ápolói beavatkozások meghatározását az adott osztály profiljának megfelelően belső szabályozás rögzíti. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetőleg közérdekű bejelentés alaposnak bizonyul, a Panasztörvény 3.. (1) a) pontja szerint gondoskodni kell a jogszerű, illetve közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról. Az Eütv. 123. (1) és (2) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások felett az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeletet gyakorol, és ezen szakmai felügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése. Az Ehi. 6. (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és koordinációs feladatai körében felügyeli az egészségügyi intézmények működésére 3
vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett. Az Ehi. 11. (1) bekezdés szerint az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. Az ápolási szakfelügyelet megállapításai, valamint a fentiekben részletezett jogszabályi rendelkezések alapján a panaszeljárást lezártam, a feltárt szabálytalanságok alapján 2014.06.04-én közigazgatási hatósági eljárást indítottam, melyről kórházat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdése alapján 667-11/2014 számú, a tértivevény tanúsága szerint 2014.06.13.-án átvett levelemben értesítettem, egyben tájékoztattam irat-betekintési és nyilatkozattételi jogáról. Kórház irat-betekintési és nyilatkozattételi jogával a mai napig nem élt. Az Ehi. 13. alapján: Az egészségügyi államigazgatási szerv a) b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti; c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását; d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél. Az Ehi. 13/A. alapján: 2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a) az egészségügyi szolgáltató aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi, ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen, ha beteget jogosulatlanul utalt be vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta, ad) térítési díjszabályzata nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, illetve az egészségügyi szolgáltató nem a térítési díjszabályzatában meghatározottaknak megfelelően járt el, b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették, c) a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek, d) az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását meghaladva egészségügyi tevékenységet végez, e) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. (7) és (8) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét. 4
(3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba. (4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki. (5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. (6)Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni. (7) Az egészségügyi bírság kiszabása mellőzendő, ha az egészségügyi államigazgatási szerv a jogsértőt a fokozatosság elvének érvényesítése érdekében, az adott tényállással összefüggő magatartása miatt első alkalommal, írásban figyelmezteti a jogszabályok betartására, vagy bírság kiszabása nélkül tiltja el a jogsértéstől, illetve kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására. (8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírság kiszabását nem mellőzheti, ha a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követően a kötelezett ismételten megsértett valamely, a bírság kiszabására okot adó jogszabályi rendelkezést, illetve jogellenes állapotot fenntartott, vagy b) a jogsértés a lakosság széles körének egészségét sérti vagy veszélyezteti. (9) A kiszabott bírságot az eljáró hatóság kérelemre mérsékelheti vagy elengedheti, ha az a fizetésre kötelezett számára méltánytalanul súlyos hátrányt jelent, amennyiben vele szemben a bírság kiszabását megelőző 2 éven belül egészségügyi bírság kiszabására nem került sor. (10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. (11) * Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni. Az Ehi.13/B. alapján: (2) Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni. (4) Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni. Tekintettel arra, hogy Hivatalom 3837-6/2011., valamint 4178-10/2011.számon kiadott végzéseiben figyelmeztette, illetve IF-4742-18/2012, IF-820-16/2012 és IF-1379-1/2013 számú határozataiban kötelezte Kórházat az Eütv. 136 pontjában foglaltak betartására, valamint fenti jogerős határozatokban bírság kiszabására is sor került, jelen döntésem során ismételten egészségügyi bírságot szabok ki az Eh. 13/A. (8) bekezdésében foglaltak alapján. A jelenleg kiszabott egészségügyi bírság összegének megállapítására figyelembe vettem azt, hogy a fenti jogerős határozatokban egészségügyi bírság kiszabására is sor került. Az egészségügyi bírság megfizetésének összegét az Ehi. 13/A (5), határidejét az Ehi. 13/B (2) bekezdése állapítja meg. A teljesítés elmaradásának jogkövetkezményére való figyelmeztetésemet, az eljárási bírság kiszabásának lehetőségét a Ket. 61. (1) és 134. d) pont alapján tettem meg, melynek mértékét a Ket. 61. (2) bekezdés állapítja meg, s ami a Ket. 135. (2) bekezdése szerint ismételten is kiszabható. 5
6