Alapanyagcsere: Herris-Benedict Férfi: 66,5 +(13,8x ttkg)+(5xtmcm) )+(5xTmcm)-(6,7xÉK év) NŐ: 655+(9,5xTTkg)+(1,9xTmcm)-(4,7x (4,7xÉKév) Súlyzófaktorok: Könnyű fizikai munka: 1,7 Közepesen nehéz z fizikai munka: 2,2-2,7 2,7 Nehéz z fizikai munka: 2,8-3,8
2. Fehérj rjék és s aminosavak Az élő sejtek funkciójának nak jelentős s részr szét a fehérj rjék k hajtják k végre. v Alapvető szerepük k van a test strukturális felépítésében, valamint az anyagcsere folyamatokban résztvevr sztvevő enzimrendszerek működtetésében. Szervezetben lévől fehérje a bevitel és s a lebontás s egyensúly lyát tükrözi.
Egészs szséges felnőtt szervezetből l nem ürül l ki fehérje. Abszolút t Kopási kvóta: Egészs szséges felnőtt szervezet által elhasznált lt nitrogén n mennyisége napi 3g, amely megfelel 20g fehérj rjének. Abszolút t fehérjeminimum: Az emberi szervezet megfelelő energiabevitel mellett fehérjementes étrendben is használ l fel fehérj rjét. Ez az endogén fehérjevesztes rjeveszteség g a vizeletben, székletben, a verejtékben, és s más m váladékokban (köröm, haj, hámlh mló bőr) lévől nitrogén n meghatároz rozásával ki is mutatható. Amely fehérje mennyiség g a szervezetünk enzimjeinek működéséhez feltétlen tlenül l szüks kséges. Ennek kétszerese k adja: fiziológi giás s fehérjemennyis rjemennyiséget (40g/nap). Felnőtt szervezet optimális fehérjeell rjeellátását 70-80g (1 g fehérje/ rje/ttkg) biztosítja tja ez a higiénés s fehérjeminimum. FEHÉRJEIG RJEIGÉNY felnőtt szervezetnek: 0,8g/ttkg Fehérje forrásaink: növényi nyi és állati eredetű táplálékaink. Fiziológi giás körülmények között k 50:50 arányban kell növényi n nyi és állati eredetű fehérje bevitellel biztosítanunk tanunk a napi fehérje igény nyünket. nket. Viszont az abszolút kopási kvótát, t, csak esszenciális aminosavakat tartalmazó fehérj rjékből, azaz állati eredetű fehérj rjékből l pótolhatunk. p Fehérje forrásainkat esszenciális aminosav tartalmuk alapján ítéljük k meg. A növényi nyi eredetű fehérjeforr rjeforrásaink kevesebb mennyiségben és s hiányosan tartalmazzák k az emberi szervezet számára nélkn lkülözhetetlen aminosavakat.
Utilizáci ció: Fehérje felhasználási si mértm rték Képlete: Elfogyasztott fehérje nitrogén- (széklet + vizelet útján n kiválaszt lasztódott nitrogén) n) * 100 Állati és s növényi n nyi eredetű fehérj rjékből l a nitrogén utilizáci ció különbözik: kisebb az érték k a növényi n nyi eredetűnél és nagyobb az állati fehérj rjék k esetében. Ennek a mértm rtéknek el kell érnie 50%-ot, viszont ez csak akkor lehetséges, ha fele-fele részr szét állati ill. növényi n nyi eredetű fehérje forrásokb sokból l kapjuk. Értékesség: A fehérj rjék értékessége függ: f 1. utilizáci ció 2. emészthet szthetőségi hányados Emészthet szthetőségi hányados h képletek plete: (elfogyasztott fehérje nitrogén) n) - ( széklettel ürült fehérje nitrogén) n) Elfogyasztott fehérje nitrogén
BIOLÓGIAI ÉRTÉK: Megmutatja, hogy a felszívódott nitrogén mennyiségének nek hány h %-a% retineálódik a szervezetben. Képlete: (elfogyasztott nitrogén) n) (széklet +vizelet útján ürült nitrogén) n) (elfogyasztott nitrogén) n) (széklet útján ürült nitrogén)* n)* 100 FEHÉRJ RJÉK K biológiai értékei: Tej, tojás 100% Marhahús 70-100% Burgonya 60-80% Rizs 68-88% 88% Bab 30-50%
A fehérj rjék k részlegesen r hiányosak lehetnek egyes aminosavakból. Pl. gabonafélék lizinben szegények. A gabonaféléket komplettálhatjuk lhatjuk hüvelyesek adásával, mivel a hüvelyesek h lizinben gazdag források. Ha fehérje komplettálást végzünk,fontos hogy a két k t táplt plálékféleséget azonos időben fogyasszuk, különben k az utilizáci ció és s a biológiai érték k is különbk nbözni fog. Gyógy gy-élelmezés s szempontjából l fontos: Legfőbb és s legkomplettebb fehérje forrásaink a tej, tejtermékek és s a tojás.
Aminósavak biológiai megítélése, felszívódása, sa, intermedier anyagcseréje és értékesülése: A fehérj rjék k biológiai értékét t esszenciális aminosav tartalmuk határozza meg. Az elsőrend rendű,, (komplett) fehérj rjék k valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben, arányban tartalmazzák, ezért egyedüli fehérjeforr rjeforrásként is elegendőek. ek. Ebbe a csoportba az állati eredetű fehérj rjék k tartoznak, mint a tojás, tej, hal, vagy a húsfh sfélék. - esszenciális aminósavak savak,, amelyek a szervezet fehérje anyagcseréjének nek fenntartásához nélkn lkülözhetetlenek. Emberi vagy állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes k előáll llítani. Ilyen: Valin, lizin, leucin, izoleucin, triptofán, fenil-alanin alanin, metionin, tirozin. - szemiesszenciális aminósavak savak: Arginin, hisztidin - asszisztáló aminósavak savak: Fenilalanin- tirozin, metionin- cisztin A másodrendm sodrendű (inkomplett)) fehérj rjék k egyes esszenciális aminosavakban hiányosak, ezért önmagukban elégtelen fehérjeforr rjeforrások. Azonban a komplett, vagy egy másik m inkomplett fehérj rjével kiegész szítve teljes értékűvé tehetők. A másodrendm sodrendű fehérj rjék k csoportját t zömében z a növényi n nyi fehérj rjék k alkotják. k. - nem esszenciális lis: glicin, alanin, asparginsav, glutaminsav, prolin, cisztein, tirozin,, szerin
Felszívódásuk: suk: A fehérj rjék aminósavakra bomlanak, amelyek aktív v transzport folyamat eredmények nyeképpen szívódnak fel. Felszívódás s szempontjából l 4csoportjuk van: 1.amfoter aminósavak savak: : Felszívódásuk suk neutrális tulajdonságukat mutatnak: leucin,izoleucin izoleucin, metionin, fenilalanin, tirozin, valin, alanin és s szerin 2. Két K karboxil gyököt t tartalmazó a.s.-k: : Savas tul.-t mutatnak.:aszparginsav aszparginsav, glutaminsav 3. Két K aminócsoportot tartalmazó a.s-k: lizin, arginin 4. Prolin, hidroxiprolin, glicin Intermedier anyagcseréjük: A felszívódott aminósavak dezaminálás illetve transzaminálás után ketonokká alakulnak. A ketonok be tudnak lépni l a citrát- körbe és így a különbk nböző táplálékokat helyettesíteni teni is tudják. Ahhoz hogy a zsírok és s a fehérj rjék k hasznosuljanak megfelelő menyiségű szénhidr nhidrátra van szüks kség. A citrát- körben a táplálékok hasznosulásához hoz inzulinra van szüks kség. Hasznosulásuk: suk: Szervezetben a fehérje beépülése energia igényesfolyamat nyesfolyamat.. A fehérje felépítéséhez B2 és s B6 vitaminok és s Kálium K illetve Magnézium szüks kséges. B6 vitamin szerepe: Gamma-amin aminóvajsav(gaba) és s a glutaminsav regulálása. Káliumigény: új j sejtek képzk pződéséhez elengedhetetlen Mg: Mitokondriumban az ATP lebontása Mg++ függf ggő folyamat.
A szervezetben negatív v nitrogén n egyensúly alakulhat ki: - csökkent fehérje a bevitel mértm rtéke - a szervezetből l a fehérje felépítéséhez szüks kséges energiák k hiánya következtk vetkeztében - fokozott fehérjeveszt rjevesztéssel ssel (vizelet vagy széklet ) -fokozott fehérjebont rjebontással Fehérjeszint rjeszintézis zis és s lebontás s központi k szerve a máj. m Krónikus májelm jelégtelenség g következtk vetkeztében a máj m fehérjebont rjebontó képessége csökken, amelynek következményeként nt növekszik n a szervezetben az ammónia szint. Növekszik N a bélcsatornb lcsatornából l felszívódó ammónia mennyisége is, ezzel pedig olyan ingerület átvivő anyag károsodk rosodások sok jöhetnek j létre,ami l encephalopatiát okozhat.
Szénhidr nhidrátok Egyszerű szénhidr nhidrátok Összetett szénhidr nhidrátok Rostok