A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3.
Tartalom Halastavi termelés és tápanyag kibocsátás Síkvidéki halastavak környezeti hatása Kitekintés a dombvidéki halastavak hatására Jelen és jövő
Haltermelés Magyarországon Földmedrű tavakban 5-100 ha területű halastavak; összesen 24,000 ha Főként ponty tenyésztés (66%), busafélék, amur, harcsa, süllő, csuka, compó Természetes táplálék + kiegészítő gabonatakarmányozás, trágyázás (extenzív gazdálkodás) Tenyészidőszak: április-október Feltöltés tavasszal, frissvíz igény nyáron, lecsapolás ősszel felszíni vizekből
Haltermelés Magyarországon Medencékben Zárt recirkulációs rendszerek, ált. átfolyóvizes rendszerek (az összes termelés 12%-a) felszín alatti vízkészletek Teljes értékű takarmányok használata (intenzív) Afrikai harcsa, pisztráng barramundi
Jelentősebb halastavak Magyarországon Térkép a halastavakkal
Halastavak környezeti szolgáltatásai Haltermelés fehérjeforrás Vízvisszatartás Kedvező mikroklíma egészséges és értékes Vízkezelés, tápanyagok, szennyezőanyagok eltávolítása Vizes élőhelyek területének növekedése: élőhely, táplálkozóhely, ökológiai folyosó Ökoturizmus, horgászat
Extenzív és félintenzív halastavak mint tápanyagszűrők A halastavakba bekerülő tápanyagok ill. szennyezőanyagok jelentős része a tó életközössége által felvételre vagy átalakításra kerül: - halbiomasszává alakul, - növényi biomasszába épül be, - a légkörbe távozik, - felhalmozódik az üledékben.
Síkvidéki halastavak tápanyagforgalmának vizsgálata 23 halastó 0,6-117 ha területűek Tókezelési paraméterek rögzítése (népesítés, lehalászás, takarmányozás, trágyázás, feltöltő, frissvíz, lecsapolás) Vízkémiai vizsgálatok (szervetlen N, P formák, szerves N, összes N, P, KOI smn, szerves lebegőanyag) Üledékkémiai analízisek (összes N,T, izzítási veszteség)
Anyag és módszer Tápanyagmérlegek számítása N visszatartott = (N befolyó + N telepített hal + N takarmány ) (N lehalászott hal + N elfolyó ) Tápanyag különbség az elfolyó és a befolyó vízben N diff = N befolyó N elfolyó
Vízkémiai eredmények Paraméter (mg/l) c befolyó c elfolyó Összes szervetlen N 0.62 ±0.35 a 0.33 ±0.21 b Összes N 2.51 ±1.25 a 1.64 ±2.19 a PO 4 -P 0.22 ±0.14 a 0.20 ±0.27 a Összes P 0.57 ±0.57 a 0.37 ±0.51 a Szerves lebegőanyag 23.8 ±13.3 a 30.2 ±20.5 a KOI smn 10.8 ±3.5 a 9.3 ±2.5 a
N kg/ha Nitrogénmérleg kg/ha % Nitrogénmérleg 84±52 53±25 Befolyó/elfolyó különbség 23±22 48±47
P kg/ha Foszformérleg kg/ha % Foszformérleg 21±16 74±10 Befolyó/elfolyó különbség 6,7±8,0 62±27
SZA kg/ha Szervesanyag-mérleg kg/ha % Szerves-anyag mérleg 2427±1454 74±21 Befolyó/elfolyó különbség -229±322-78±126
Következtetések A tavakban visszatartott tápanyagok mennyisége szorosan összefüggött a bekerülő tápanyag mennyiségekkel. (N r 2 =0,83; P r 2 =0,99; szerves anyag r 2 =0,97) Nem volt összefüggés a halhozamok és az elfolyóvizek minősége között. Az üledék magas nitrogén tartalma esetén (>10gN/kg szárazanyag) az elfolyóvíz nitrogén koncentrációja is magas volt.
Következtetések A vizsgált halastavakban jelentős tápanyagvisszatartást találtunk. Az extenzív tavakban a haltermelés intenzitása növelhető lenne negatív környezeti hatás nélkül. A küszöbérték meghatározása további vizsgálatokat igényel. Az extenzív halastavak elfolyóvizének összes N és P koncentrációja általában alacsonyabb volt, mint a feltöltővíz hasonló értékei. A halastavak szerves lebegőanyag-tartalma magasabb volt, mint a felszíni vizeké.
Völgyzárógátas halastó, Czikkhalas Halastavai Kft., Varsád
Takács és mtsai., 2015: Balaton vízgyűjtőjéhez tartozó vízfolyások vizsgálata (>100 mintavételi hely, 2006 óta) Tetves-patak (1 oldaltöltéses halastórendszer, melynek vize nem jut a patakba) Pogányvölgyi-víz (9völgyzárógátas halastó/horgásztó)
Vízhőmérséklet Pogányvölgyi-víz (9 völgyzárógátas tó) forrás torkolat Tetves-patak (1 oldaltöltéses tórendszer) Takács és mtsai, 2015
Összes foszfor Pogányvölgyi-víz (9 völgyzárógátas tó) forrás torkolat Tetves-patak (1 oldaltöltéses tórendszer) Takács és mtsai, 2015
A völgyzárógátas halastavak megváltoztatják az alvíz minőségét, vízjárását hatására átalakul a halközösség, meghatározzák az alvízi szakaszra jutó vízmennyiséget. A vízkészletek szűkösek. Negatív hatások csökkentése szükséges felelős és könyezettudatos gazdálkodással.
Vízkezelés létesített vizes élőhelyekkel
Létesített vizes élőhely tápanyag eltávolítása C BE C KI KOI Mn (mg/l) 19,2 9,40 Nitrát-N (mg/l) 0,32 0,28 Nitrit-N (mg/l) 0,04 0,05 Ammónium-N (mg/l) 4,91 0,20 Összes szerves N (mg/l) 4,48 1,78 Összes N (mg/l) 10,76 2,31 Ortofoszfát-P (mg/l) 4,79 0,35 Összes P (mg/l) 4,86 1,01 Összes lebegőanyagok (mg/l) 68,6 7,17 Szerves lebegőanyagok (mg/l) 45,9 4,49
Vízfelhasználás 200 (300) millió m 3 - amely meg is duplázódhat a klímaváltozás hatására Nagy folyók mentén: Tisza, Duna, Dráva, Mura rendelkezésre álló vízkészletek a haltermelés bővítésére Völgyzárógátas tavakból a síkvidéki területek felé tevődhet át a termelés egy része Somlyódy (szerk) 2011. Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégia, MTA, Budapest
Jövőkép A haltermelés volumene növekszik (4% évente) Kismértékben nő a halastavak területe Fenntartható intenzifikálás A víztakarékos technológiák jobban teret nyernek Természetközeli vízkezelési módszereket használnak a gazdaságokban Völgyzárógátas tavakból a síkvidéki területekre tevődik át a termelés egy része Nő a halfogyasztás!
Európai uniós projektek AquaSpace (2015-2018) Haltermelésre alkalmas területek kiválasztása, föld-és vízhasználati tervezés Konfliktusfeltárás, kezelés Saphire - projektjavaslat Környezeti fenntarthatóság Mennyi halat lehet termelni a környezet károsítása nélkül?
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! E-mail: kerepecz@haki.hu