Európai Uniós alapismeretek (Mezőgazdaság-politika) dr. Pásztor István Zoltán Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport 2018. 12. 06.
Történeti előzmények Római Szerződés 39. cikkelye célokat jelölt ki: A mezőgazdaság termelésének és termelékenységének növelése. A mezőgazdaságból élők életszínvonalának biztosítása. Piac stabilizálás. Az élelmiszerellátás biztonsága. A fogyasztók számára megfelelő ár biztosítása. 1958 júl. 3-12. (Stresa) alapelvek: Egységes piac. Közösségi preferencia (export import oldalról). Pénzügyi szolidaritás.
STRESA, 1958 http://www.cvce.eu/de/obj/die_konferenz_von_stresa_3_bis_12_juli_19 58-de-35626da4-ae20-4612-a1fd-0d03aa76fc18.html
http://ec.europa.eu/agriculture/50-years-ofcap/files/history/history_book_lr_hu.pdf SICCO MANSHOLT A KAP SZÜLŐATYJA
Történeti vonatkozások 1962-től működik a CAP (Common Agricultural Policy), KAP (Közösségi Agrár Politika). Agrárpolitikai pénzügyi alap: Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), European Agricultural Guidance and Guarantee Fund (EAGGF). Forrásai: Döntések: Mezőgazdasági vámok: 16% Forgalmi adók: 36% Tagországok befizetései: 48% Miniszterek Tanácsa (időnként Bizottság), vagy Európai Tanács A Parlament konzultációs joggal rendelkezik csak.
Reformok 1972: Észlelték a rendszer okozta gondokat, de érdemi változást nem tudtak elérni: Mansholt-terv a túltermelés ellen lépne fel. DE: Önellátás megvalósult. Összehangolt állat- és növény egészségügyi eljárásokat alkalmaztak. Élelmiszer minőségi feltételeket szabtak. Nem tudta kezelni a kedvezőtlen adottságú területek gondjait, Nem ösztönzött a hatékonyságra.
Reformok 1984: A feleslegek eltűntetésének célját tűzte ki. Egyértelmű válságjelek: GDP-n belüli arány 7%-ról 3,4%-ra esett vissza. A foglalkoztatottak közti arány 6-8% alatti volt. A jövedelmek színvonala 1984-ben az 1979-es 91%-át érte csak el. Párhuzamosan a CAP támogatása a legnagyobb költségvetési tétel lett, exporttámogatásra, intervenciókra nagy pénzek folytak el. Rosszul osztották szét a támogatásokat: a pénz 75%-a a termelők 25%- ának jutott. Lépések: Árakat befagyasztották, Az előállítható termékek mennyiségét korlátozták ( garancia küszöb ), termelési kvóta alkalmazása, végső esetben közös felelősségi adó kiszabása, Fizetni kezdtek az ugarolásért. Eredménytelen: 3-4 szer gyorsabban nőtt a termelés mint a fogyasztás (Kritikus területek: tejtermelés, gabona, marhahús).
Reformok 1988 (Delors) : Szabályozták a Közösségi mezőgazdasági kiadásokat (Plafonérték). Nem nőhet az agrárkiadás gyorsabban, mint a Közösségi bevételek növekedésének 75%-a. Korengedményes nyugdíjak lehetősége. Stabilizátorok bevezetése (kvóta felett csökken a felvásárlási ár) GATT problémák Pihentetési térítések növekedése: A terület 1/5-ét 5 éven át kell ugarolni a támogatásért. 1992 (McSharry) : Az ár- és a jövedelempolitika szétválasztása. Az árak világpiaci szinthez közelítése. Kistermelők támogatásának kiemelése. Külterjes gazdálkodás támogatása. Természeti környezet megóvása. Erdősítések, turisztikai célú földfelhasználás támogatása.
Agenda 2000 hatása a mezőgazdaságra (2000-2006) 1999 március (Berlin) új célkitűzéseket is megfogalmaz: Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése. A vidéki népesség megtartása. A tájjelleg megőrzése. Vidékfejlesztés.
Agenda 2000 hatása a mezőgazdaságra (2000-2006) Megelőző jellegű reformok. I. Áttekinthetőbb szabályozás a mezőgazdasági termelés közös piacán. Termékekre, termékcsoportokra vonatkozó szabályozás, ami irányítja a termelést, szabályozza az árakat, folyamatos ellátást biztosít. 1967: disznóhús, gabona, zöldség, tojás, szárnyas. 1968: marhahús, tej, kertészeti termékek. 1970: bor, len, kender. 1972: komló, vetőmag, pamut, dohány. II. A vidékfejlesztés, a szerkezet átalakítás előtérbe emelése. III. Hat évre szóló pénzügyi keret megállapítására került sor (átlag 40,5 millió euro/év). A szabadkereskedelem elveihez illeszkedő jellegű átalakítás kezdete: az ártámogatás helyébe csökkenő direkt támogatás lép, a hús 20%, a gabona és a tej 15% alá csökkentése a cél.
Agenda 2000 hatása a mezőgazdaságra (2000-2006) Gondok, amit ezzel sem lehet megoldani: A kontinentális és a mediterrán mezőgazdaság eltérő jellegéből adódó problémák. Gabonáról és szarvasmarháról szól a rendszer, délen nem ezt termelik. Túltermelésre ösztönöz a rendszer. Elégedetlenek a termelők (nem jut el a legfontosabb helyekre a pénz). Elégedetlenek a fogyasztók, mert adójuk ellenére magasak az élelmiszerárak. Drágán állítják elő a mezőgazdasági termékeket (nem versenyképesek a termelők). A WTO keretei között folyamatosan támadják a támogatott rendszert. Az utolsó bővítéssel sok mezőgazdasági termelő érkezett.
http://ec.europa.eu/agriculture/50-years-ofcap/files/history/history_book_lr_hu.pdf
A mezőgazdaság súlya az egyes tagállamokban
CARPE A 2003-as reform után a CAP nevét megváltoztatták. A Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy) helyett Európai Közös Agrár és Vidékfejlesztési Politika (Common Agricultural and Rural Policy for Europe, CARPE) A CARPE lényege, hogy a mezőgazdasági politika ne csak szektorális politika legyen, amely a gazdálkodókat segíti a termékpiacokon, hanem egy területileg meghatározott, sokkal inkább integrált politikává váljon, amely az állami politika más elemeivel együtt hozzájárul a vidéki térségek fejlődéséhez. Ehhez a CAP-ot úgy kellett átalakítani, hogy a piaci ártámogatások helyett több közvetlen kifizetést adjon a kulturális, környezeti és területi feladatokért. A CARPE célja hogy lehetővé tegye a gazdaságilag hatékony, ugyanakkor környezeti szempontból fenntartható mezőgazdaságot, miközben serkenti az Unió vidéki területeinek integrált fejlődését.
A CAP ÉS A CARPE ELEMEI http://elib.kkf.hu/edip/d_13990.pdf
A KÖZÖS PIACOT SZABÁLYOZÓ ESZKÖZ (10) 1., Intézményes árak: Az EU a mg-i termékekre, illetve termények legtöbbjére ún. intézményes, belső piaci árat állapít meg. Ez azt jelenti, hogy az adott mg-i cikknek ugyanolyan az ára az EU-n belül, függetlenül attól, hogy melyik tagországból származik. 2., Exporttámogatás (export-visszatérítés): a magasabb belső és az alacsonyabb világpiaci ár különbségének kiegyenlítését szolgáló termelői támogatás. 3., Intervenció: célja: a piaci zavarok kezelése. A közösség felvásárol jelentős mennyiségű terméket, így kivonja a piacról, amelyet a piaci zavar után értékesít. Az intervenciós ár a belső piaci ár alatt van, ha a piaci ár az intervenciós ár alá esik, a termelő korlátlanul felajánlhatja termékét intervencióra. 4., Külső védelem: lefölözés: küszöbárak meghatározása, amely a világpiacinál jóval magasabb, az importőrnek a kettő különbségét a mezőgazdasági alapba be kell fizetnie. (1994-es WTO megállapodást követően csak folyamatosan változtatható, mozgó vámokkal lehetséges a piacvédelem.
5., Termelési támogatások: Bizonyos termékek termelői támogatást kapnak. A kifizetések a területnagyságtól (pl. durumbúza) függenek, vagy termelési kvótákhoz (pl. dohány) kötődnek. 6., Közvetlen termelői kifizetések: a termelő jövedelmének kiegészítése normatív módon, nagysága a művelt földterület, ill. az állatállomány nagyságától függ. (1990-es évektől) 7., Feldolgozás támogatása: az üzem akkor kap támogatást, ha vállalja a termék felvásárlását (főként kertészeti termékeknél, és keményítőgyártásra termesztett burgonyánál). 8., Állategészségügy, élelmiszer-biztonság: Egységes szabályok higiéniás feltételek, állat-egészségügy. Farmtól asztalig tartó hatósági felügyelet. 9., Agrár környezetvédelem: környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele, a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók segítése. 10., Spec. minőségű termékek: Igazolják földrajzi eredetét, az előállítás módját, tradicionális jelleg stb
MAGYARORSZÁG ÉS A CAP 2002. december 13.: a csatlakozási tárgyalások lezárulása. 2003. április 16., Athén: Csatlakozási Szerződés aláírása. A külföldiek földvásárlási moratóriuma 10 évre növekedett (EU állampolgárok földvásárlása Magyarországon) Termelési kvóták, közvetlen kifizetések => hosszas tárgyalások végén sikerült a kompromisszum. Magyarország célja az volt, hogy a hazai lakosság növekvő fogyasztása biztosítható legyen magyar mezőgazdasági termékekkel. EU Strukturális Alapja: célja a régiók közötti fejlettségi különbségek enyhítése. A tagállamok Nemzeti Fejlesztési Terveket készítenek, mely tartalmazza a célkitűzéseket és prioritásokat. A célokat az ágazati és regionális Operatív Programok tartalmazzák.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032_kornyezetvedelem/ch05.html
A KAP PILLÉREI 1-es pillér: Közvetlen támogatások és piaci intézkedések (területalapú vagy állatlétszám alapú támogatások) - közvetlen támogatások: - nemzeti kiegészítés is csatlakozik ehhez; - Európai Mezőgazdasági Garancia Alapjából (EMGA) utalják társfinanszírozással; - SAPS: Egységes Területalapú Támogatás - SPS: Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszer - Piaci intézkedések: - az EU az élelmiszerárakat bizonyos határ fölött tartja a gazdák védelmében - magántárolásra fizet a gazdának, vagy intervenciós felvásárlási árat hirdet meg. - szerepe egyre kisebb!
A KAP PILLÉREI 2-es pillér: Vidékfejlesztés - A tagállamokon belül, vagy akár régiókon belül regionális fejlesztési programokat dolgoznak ki a vidék sajátos nehézségeire, problémáira - forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)
SZÉCHENYI 2020 A 2014-2020 VÁLTOZÁSOK Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Céljai: - a mezőgazdaság modernizálása - a termelés hatékonyságának javítása - a vidék fejlesztése. - a termelési technológiák és a termékfeldolgozás fejlesztése - jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidéki térségek lakossága számára - a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, - a vidék kulturális örökségének védelme. - Fiatal gazdálkodók és kisgazdaságok támogatása