Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.

Hasonló dokumentumok
Gaia a következő évtized nagy űrcsillagászati projektje

ŰRCSILLAGÁSZAT ŰRASZTROMETRIA. MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem

HIPPARCOS (HIgh Precision PARallax COllec7ng Satellite)

Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés

Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.

AZ UNIVERZUM FELTÉRKÉPEZÉSE A SLOAN DIGITÁLIS

Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna szeptember. 11.

2. előadás. égitestek mozgása csillagkatalógusok méréskori látszó hely számítása

Kozmikus geodézia MSc

A változócsillagok. A pulzáló változók.

BevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.

Geodéziai alapmunkálatok BSc

Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna február. 22.

A csillag- és bolygórendszerek.

Csillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből

TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás.

Hogyan mozognak a legjobb égi referenciapontok?

Az Univerzum szerkezete

Gravitációelméletek tesztelése gömbhalmazokkal

Bevezetés a csillagászatba II.

Csillagászati megfigyelések

JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel

NAGY ÉGBOLTFELMÉRÉSEK A CSILLAGÁSZATBAN

SZAKDOLGOZAT Az extragalaktikus távolságlétra Takáts Katalin

Égboltfelmérési módszerek szerepe a Naprendszer vizsgálatában

Amit megnéztünk a nyári égbolton

Kettőscsillagok vizuális észlelése. Hannák Judit

Az Univerzum, amelyben élünk

Földünk a világegyetemben

Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát?

Űrtávcsövek. Molnár László MTA CSFK CSI

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék. Doktori/Ph.D. értekezés tézisfüzet

A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula Az atomoktól a csillagokig dgy

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Távcsövek és kozmológia Megoldások

Csillagászati földrajz I-II.

K-i irányban. Ebből kivonva a Naprendszer

Naprendszer mozgásai

Milyen fényes egy csillag?

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Asztrofizika II. és Műszerismeret Megoldások

Kettőscsillagok. Molnár László

Csillagok parallaxisa

2011 Fizikai Nobel-díj

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

Statisztika a csillagászatban

Szakmai zárójelentés

Csillagfejlődés és változócsillagok

Összeállította: Juhász Tibor 1

Magyar Tudomány. az univerzum, amelyben élünk Vendégszerkesztõ: Szabados László

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

A Tejútrendszer változó arculata

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.

Természettudományos diákolimpiák. Csillagászati diákolimpiák

Modern kozmológia. Horváth István. NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék

Csillagászat (csillagok és csillaghalmazok)

Spektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer

Miről lesz szó? Videó tartalom elemzés (VCA) leegyszerűsített működése Kültéri védelem Közúthálózat megfigyelés Emberszámlálás

CSILLAGÁSZ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

Csillagászati észlelési gyakorlatok I. 4. óra Az éggömb látszólagos mozgása, csillagászati koordináta-rendszerek, a téli égbolt csillagképei

2. tevékenység: Tanulmányi kirándulások iskolások számára

AZ ESA INFRAVÖRÖS CSILLAGÁSZATI KÜLDETÉSEI ÉS A MAGYAR RÉSZVÉTEL

Űrtávcsövek. Molnár László MTA CSFK

Aktív magvú galaxisok és kvazárok

A világtörvény keresése

A világegyetem elképzelt kialakulása.

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ

A fémtartalom szerepe a csillagpulzációban

ŰRCSILLAGÁSZAT VÁLTOZÓCSILLAGOK A HST SZEMÉVEL. MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem

Gammakitörések földi megfigyelései

Szakmai zárójelentés

A relativitáselmélet története

Az OTKA K "A csillagfejlődés késői állapotai" pályázat záró szakmai beszámolója

Természettudományi Kar. Kísérleti Fizikai Tanszék. Kísérleti fizika szakirányú pedagógus továbbképzési szak

Égboltfelmérések a világegyetem megismerésének szolgálatában

Gravitációshullámok forrásai

A Piszkéstetõi Obszervatórium

2010/01 január. HUDF infravörösben

Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.

9. Változócsillagok ábra Instabilitási sáv a HRD-n

A csillagképek története és látnivalói február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások

Gravitational lenses as cosmic rulers: Ωm, ΩΛ from time delays and velocity dispersions

Földünk a világegyetemben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1. Csabai István, Stéger József

Csillagászati összefoglaló

Gravitációshullám-asztrofizika egy új korszak kezdete

XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at A galaxisok világa. Tóth L. Viktor

GLOBÁLIS HELYMEGHATÁROZÁS

Minden olyan, nagy méretű csillagcsoportot így nevezünk, amely a Tejútrendszer határán túl van. De, hol is húzódik a Galaxis határa?

A galaxisok csoportjai.

WMAP pontforrások mint lehetséges űr-vlbi kalibrátorok

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Alapok GPS előzmnyei Navstar How the GPS locate the position Tények Q/A GPS. Varsányi Péter

Kozmikus társkeresés

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Az űrcsillagászat európai útiterve

Halványodik az SN 1987A

Van új a Föld felett

Átírás:

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, 2016. augusztus 25.

Történeti visszapillantás Asztrometria: az égitestek helyzetének és mozgásának meghatározásával foglalkozó tudomány. Korábbi neve pozíciós vagy fundamentális csillagászat. A 19. sz. közepéig lényegében ebből állt a csillagászat. Kezdeti szerepe: navigáció, időmeghatározás.

Az asztrometria fontossága Az asztrofizika, majd a kozmológia kialakulása után háttérbe szorult, de a 20 21. században felértékelődött a szerepe: Pozíciómeghatározás: halvány objektumok azonosítása; a pozíció ráadásul változik, amelynek okai: precesszió, sajátmozgás, parallaxis, pólusingadozás, kettősség, gravitációs-lencse-hatás; Égitestek követése, földközeli kisbolygók keresése; Kinematika, dinamika: kozmikus rendszerek (kettős és többszörös csillagok, csillaghalmazok, galaxisok) szerkezete, kis elemszámú rendszerek azonosítása, tömegeloszlás meghatározása egy rendszeren belül (sötét anyag kimutatása), a Naprendszer és a Tejútrendszer fejlődése; Távolságmeghatározás az asztrofizika és a kozmológia alapja; A gravitációs törvény univerzalitásának vizsgálata; A Föld forgásának (időskála) és tengelyirányának nyomon követése. Egy égitest helyét 6 adattal lehet jellemezni: 3 térbeli koordináta + az elmozdulás mértéke a 3 koordinátairány mentén

Az asztrometria fontossága

Asztrometriai égfelmérések 2MASS (1997 2001): 300 millió pontforrás, 1 millió kiterjedt objektum, JHK sávban (1,25, 1,65 és 2,17 mikrométer), 17-15 magnitúdóig USNO-B1.0: 1 milliárd objektum, 3,6 milliárd megfigyelés (sok égboltfelmérés Schmidt-lemezei) alapján pozíció, sajátmozgás, magnitúdó 5 sávban, 21 magnitúdóig (a pozícióhiba 0,2 ívmásodperc lehet, a fotometriai hiba 0,3 m, a nem-csillagok kiválogatása 85%-os biztonságú) (USNO-A2.0 félmilliárd forrás, 2 sáv, de már ICRF) NOMAD (Naval Observatory Merged Astrometric Dataset): Hipparcos, Tycho, UCAC2, USNO-B1.0, 2MASS, a legjobb adatokat véve 1 milliárd objektumra (asztrometriai virtuális obszervatórium) GSC2.2 (a GSC II előzetes verziója): 456 millió objektum, a POSS fotolemezeinek digitalizálása alapján (2 epocha); HST, Gemini, VLT észleléseinek támogatása Ezeket a katalógusokat földfelszíni mérések alapján állították össze.

Parallaxis Kis látómező esetén probléma, hogy a háttércsillagoknak is van parallaxisa. Az abszolút parallaxis meghatározásához egészen más irányban látszó referenciacsillagokat kell választani. A földfelszínen ez kivitelezhetetlen.

Parallaxis- katalógusok

Hipparcos (1989 1993) High Precision Parallax Collecting Satellite: az Európai Űrügynökség (ESA) asztrometriai célú mesterséges holdja.

Hipparcos a mérés elve

Hipparcos-eredmények Hipparcos-katalógus (1997): 118000 csillag asztrometriai adatai. 2007-ben újraredukálták. A pontosság kb. 1 ezred ívmásodperc. (A Tycho-programban 2,5 millió csillagra kevésbé pontosan.) Precíz vonatkoztatási rendszer. A Tejútrendszer küllős spirálgalaxis. A pontos távolságokból pontos luminozitás (csillagszerkezet és -fejlődés).

Hipparcos és Gaia összehasonlítás

Hipparcos és Gaia összehasonlítás 20,7 20,7 2 16m

A Gaia asztrometriai űrszonda

A Gaia asztrometriai űrszonda

A Gaia fő műszerei

A Gaia-mérések feldolgozása A magyar csillagászok a kb. 400 európai szakemberből álló Data Processing and Analysis Consortium (DPAC) genfi központú 7. koordinációs egységében (CU7) működnek közre.

A Gaia első eredményei Példa a szögfelbontásra: a Pluto és a Charon mint kettős rendszer. A Gaia-mérések szögfelbontása ennél sokkal jobb. Rengeteg kettőscsillag vizuális pályáját is meg lehet majd határozni. A cefeida típusú változócsillagoknál ez különösen fontos.

A Gaia első eredményei A Gaia által észlelt kisbolygók a mérések első 8 hónapjában. A (gyorsan) mozgó objektumok azonosítása bonyolult szoftvert igényel. A színskála a mérések hibáját mutatja.

A Gaia első eredményei A 47 Tucanae gömbhalmaz szín-fényesség diagramja. A zsúfolt mező megnehezíti a méréseket (általában 1 csillag 4 négyzet-ívmásodpercenként).

A Gaia első eredményei RR Lyrae-csillagok (balra) és cefeida típusú változócsillagok a Nagy-Magellánfelhőben. Összehasonlításul az OGLE-IV által kapott fénygörbék szerepelnek.

A Gaia első eredményei A Gaia Science Alert fontos kiegészítő program (földfelszíni távcsövekkel). A Gaia16aeg szupernóva fénygörbéje. Típusa: SNIIb, távolsága: 200 millió fényév. A Gaia14aaa spektruma. A színképvonalak létéből és erősségéből meghatározható a szupernóva típusa: SN Ia.

A Gaia első eredményei A HIP 70674 spektroszkópiai kettős színképéből meghatározott radiális sebességek. Diffúz intersztelláris sávok forró csillagok Gaia-színképében.

A Gaia első eredményei Mikrolencse-esemény a Nagy-Magellán-felhő irányában.

A Gaia misszió időrendje 2016.09.14.

Mit várunk a Gaia missziótól? Indítás: 2013. december, mérések: 2014 nyarától 5 (+1) évig. 1 mikroívmásodperces asztrometriai pontosság eléréséhez a Gaia szonda helyzetét kb. 8 mm-es pontossággal kell ismerni! Várható eredmények: - A Tejútrendszer 3-dimenziós feltérképezése (beleértve a sötét anyag eloszlását is); - A csillagászati vonatkoztatási rendszer pontosítása (kvazárok segítségével, kb. félmillió kvazár észlelése várható); - Exobolygók fotometriai és asztrometriai kimutatása (kb. 10000-re számítanak); - A Földet veszélyesen megközelítő kisbolygók észlelése; - Az általános relativitáselmélet numerikus paramétereinek pontosítása (a gravitációs fényelhajlásból); - 20 Tbyte adat alapján a végső katalógus 2020 körül kerül nyilvánosságra. Az első adatok nyilvánosságra hozatala: 2016. szeptember 14.

Köszönöm a figyelmet! A legtöbb kép forrása: ESA Hipparcos és Gaia