Közgazdasági elméletek Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti
2. Előadás A piaci árváltozás hatásának elemzése Slutsky és Hicks szerint
Árváltozás hatása Egy jószág árának megváltozása a fogyasztó számára két mozzanatot tartalmaz: az árarányok megváltozását,és a reáljövedelem megváltozását.
Reáljövedelem kétféle értelmezése 1. Slutsky felfogásában a fogyasztó reáljövedelme akkor változatlan, ha a megváltozott árarányok esetén is képes a korábbi jószágkosár megvásárlására. 2. Hicks szerint a reáljövedelem szintje egy adott hasznossági szint elérésének a lehetősége. A fogyasztó reáljövedelme akkor nem változik, ha az árváltozás ellenére meg tud maradni az eredeti hasznossági szinten..
Kompenzáció Adódik a kérdés, mennyi pénzt kell jutatni a fogyasztónak ahhoz, hogy egy jószág árának növekedéséből adódó reáljövedelem csökkenést kompenzálni lehessen? Vagy - ma már inkább úgy vetődik fel a kérdés, hogy - mennyi plusz jövedelmet kell szereznie a fogyasztónak, mennyivel kell többet keresnie ahhoz,hogy reáljövedelmét, és ezáltal már elért jólétét megtarthassa?.
Reáljövedelem kétféle értelmezése 1. Slutsky felfogásában a fogyasztó reáljövedelme akkor változatlan, ha a megváltozott árarányok esetén is képes a korábbi jószágkosár megvásárlására. 2. Hicks szerint a reáljövedelem szintje egy adott hasznossági szint elérésének a lehetősége. A fogyasztó reáljövedelme akkor nem változik, ha az árváltozás ellenére meg tud maradni az eredeti hasznossági szinten..
Y Slutsky kompenzáció ΔI I B A U U 0 I 1 x 0 I 0 x
Y Hicks kompenzáció I ΔI B A U 0 I 1 x 0 I 0 x
Kompenzáció mértékének összehasonlítása Az áremelkedést ellentételező jövedelem változás mértékére a kétféle reáljövedelem felfogásból eltérő nagyság adódik. A Slutsky féle megközelítésben általában nagyobb, míg a hicksi értelmezésben kisebb a jövedelemkompenzáció mértéke..
A kétféle megközelítés használhatósága A hasznossági függvény, illetve közömbösségi görbék közvetlenül nem megfigyelhető jelenségek, az árak, a jövedelem és az aktuális választás, azaz a keresett mennyiség azonban igen. A hasznossági függvény pontos ismerete nélkül csak a Slutsky féle módszert alkalmazhatjuk. A hasznossági függvény ismeretében a fogyasztói választás elméletének inkább a Hicks féle szemlélet felel meg.
A teljes árhatás felbontása helyettesítési és jövedelmi hatásra Árváltozás hatására az optimumra törekvő fogyasztónak el kell mozdulnia a korábbi optimum pontból, a relatíve megdrágult jószágból csökkenteni fogja fogyasztását. Az árnövekedés a változatlan reáljövedelem ellenére is a keresett mennyiség csökkenését eredményezi. Miután az X termék fogyasztásának csökkenése az árarányváltozás által ösztönzött helyettesítésből adódik, az árváltozásnak ezt a következményét helyettesítési hatásnak nevezzük.
Helyettesítési hatás Egy adott jószág vásárolt mennyiségének azon megváltozása, amely kizárólag azért következett be, mert a jószág árának megváltozásával módosultak az árarányok.
Jövedelmi hatás Egy adott jószág vásárolt mennyiségének olyan változása, amely kizárólag azért következett be, mert a jószág árának megváltozásával módosult a fogyasztó reáljövedelme.
Teljes árhatás Egy adott jószág vásárolt mennyiségének az a változása, amelyet a jószág árának növekedése vagy csökkenése idéz elő, miközben a nominális jövedelem, valamint a többi termék ára változatlan..
Y I Hatásfelbontás Slutsky módszerével C B A U JH I 1 x 1 x x 0 HH TH U 1 I 0 U 0 x
Y I Hatásfelbontás Hicks módszerével B C A JH I 1 x 1 x x 0 HH TH U 1 I 0 U 0 x
Marshall féle keresleti görbe 1. y I/p y I x 1 x 0 x 2 I/p x1 I/p x0 I/p x2 x
Marshall féle keresleti görbe 2. P x P x1 P x0 P x2 d x 1 x 0 x 2 x
Y I Hicks féle (jövedelemkompenzált) keresleti görbe 1. B C A I 1 x 1 x x 0 U 1 I 0 U 0 x
P x Hicks féle keresleti görbe 2. P x1 P x0 d x x 0 x
A két keresleti görbe összehasonlítása Marshall féle görbe mentén a nomináljövedelem végig azonos, a reáljövedelem pontról pontra változik. A fogyasztó minden egyes ár-mennyiség kombináció esetén más-más közömbösségi görbén van, a hasznossági szint változó. A Hicks féle keresleti görbe minden egyes pontja azonos hasznosságot jelent a fogyasztó számára. A reáljövedelem állandó. A nominális jövedelem változik.
Melyik az igazi keresleti görbe Mivel a fogyasztó közömbösségi görbéit, hasznossági függvényét pontosan nem ismerjük, a gyakorlatban a Marshall-féle keresleti görbét használjuk. Ha azonban az egyén sok terméket fogyaszt együttesen, akkor ebből egy-egy jószág árának változása viszonylag kis mértékben hat a reáljövedelemre. Minél kisebb részarányt képvisel az adott jószág a többtermékes fogyasztói kosárban, annál kisebb az árváltozásból adódó reáljövedelem változás, így a jövedelmi hatás. Ebben az esetben a hagyományos keresleti görbe is alapvetően a helyettesítési hatást tükrözi.