Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat ár fogyasztói többlet Feladatok: I. Kereslet, Kínálat, Piaci egyensúly 1. Egy termék piacán a következőképpen alakul a kereslet és a kínálat: D=300-5p; S=10p-150. a) Számolja ki az egyensúlyi árat és mennyiséget! (P * =30; Q * =150) b) Jellemezze a piacot, ha az ár 20%-kal megnő! (P=36; D=120; S=210; túlkínálat van, mert S>D, nagysága: S-D=90) c) Ábrázolja a piacot! (tengelymetszetek: keresletnél x=300 és y=60;kínálatnál y=15) 2. Egy termék iránti keresleti függvény a következő: Q=1000-20p. a) Mekkora a p=30ft piaci ár mellett a fogyasztói többlet nagysága? ( ) b) Mennyivel nő a fogyasztói többlet, ha az ár P=20 Ft-ra csökken? (, a kettő különbsége 5000.) c) Ábrázolja! (tengelymetszet x=1000; y=50) 3. Egy termék piacán a következőképpen alakul a kereslet és a kínálat: D=2000-2p; S=2p-1000. a) Számolja ki az egyensúlyi árat és mennyiséget! (P * =750; Q * =500) b) Jellemezze a piacot, ha az ár 20%-kal csökken! (P=750*0,8=600; D=800; S=200; túlkereslet van, mert D>S, nagysága: D-S=600) c) Ábrázolja a piacot! (tengelymetszet a keresletnél x=2000 és y=1000, kínálatnál y=500) 4. Egy termék iránti keresleti függvény a következő: Q=2000-50p. a) Mekkora a p=20ft piaci ár mellett a fogyasztói többlet nagysága? ( ) b) Hogyan változik a fogyasztói többlet, ha az ár P=15 Ft-ra csökken? ( a fogyasztói többlet nőtt 5625 Ft-tal.) 1
c) Ábrázolja! (tengelymetszet y=40 és x=2000-nél van) II. A fogyasztói magatartás, hasznosság, rugalmasság háztartás hasznosság teljes haszon határhaszon (MU, TU jellemzői fontosak) közömbösségi görbe helyettesítési ráta helyettesítési határráta költségvetési korlát (jellemzői, elmozdulásai) ICC (jövedelem-fogyasztás görbe) PCC (ár-fogyasztás görbe) paradox árhatás kereslet rugalmassága jövedelemrugalmasság árrugalmasság kereszt-ár rugalmasság inferior javak Feladatok: 1. Egy 4 fős család hétvégén húslevest és sültet fogyaszt. Az alábbi táblázat tartalmazza az egyes fogások hasznosságát a család számára. Határozza meg az egyes ételek határhasznát! (vastagon szedett adatok vannak megadva) Q Leves hasznossága Sült hasznossága MU Leves MU Sült 1 72 276 - - 2 152 372 80 96 3 272 452 120 80 5 448 530 88 39 7 528 597 40 33,5 Ahol az MU leves =MU sült, azt a mennyiséget fogyasztanánk együtt. Ebben az esetben 2 levest és 3 sültet ennénk együtt, mert a határhasznok itt egyeznek meg (amennyi hasznot feláldozok az egyik termék egy egységének lemondása miatt, pontosan annyival nő a hasznom, a másik termék fogyasztásának növelése miatt) Rugalmasság 1. A fogyasztó jövedelme havi 100.000 Ft. Ilyen jövedelem mellett havonta 10 túró Rudit szokott venni. Fogyasztónkat előléptették, így jövedelme 120.000 Ft-ra emelkedik, melynek következtében nő a kereslete a Túró Rudi iránt, havonta 15 db-ot vásárol. Milyen a Túró Rudi jövedelemrugalmassága és milyen típusú jószágról van szó? (I 0 =100.000, I 1 =120.000; X 0 =10, X 1 =15; ε=2,5 rugalmas a kereslete és normál jószág) 2. A cicás bögre ára 200 Ft. Ekkor havonta 10 db-ot vesznek belőle. ha az árát 250 Ft-ra növeljük, 12 db-ot tudnak belőle eladni. Milyen a cicás bögre árrugalmassága? Milyen típusú termék? 2
(P 0 =200, P 1 =250; X 0 =10, X 1 =12; ε=0,8; rugalmatlan, paradox árhatású termék) 3. A zöldségárus azt vette észre, hogy amikor a grapefruit árát 400 Ft/kg-ról 440 Ft/kg-ra emelte, a narancsból az átlagos heti 30kg helyett 39 kg fogyott. Mit tudunk a narancs keresztár-rugalmasságáról? Milyen típusú termék? (P x0 =400, P x1 =440; Y 0 =30, Y 1 =39; ε=3, rugalmas, a narancs a grapefruit helyettesítő terméke) 4. Egy termék ára 100 Ft-ról 150 Ft-ra emelkedett. Hány darab fogy belőle az új ár mellett, ha az árrugalmassága -0,8 (az órán úgy oldottuk meg, hogy -2 volt az árrugalmasság, de mivel úgy 0 jött ki,írjátok már azt át -0,8-ra), és eddig 5 db-ot vettek belőle. (Mivel negatív az árrugalmassága, így normál jószágról van szó, ami rugalmatlan, mert abszolút értékben 1-nél kisebb. P x0 =100, P x1 =150; X 0 =5, ε=-0,8; X 1 =3) 5. Amikor a kifli ára 10 Ft volt, hetente 20 db-ot vett a Nagy család, az áru árának 15 Ft-ra való emelkedésével lecsökkent a vásárlásuk 15 db-ra. Mit tudunk a kifliről? (ε= rugalmatlan, normál jószág.) 6. Miközben a kóla (X) ára 100 Ft-ról 110 Ft-ra nőtt, a hamburger (Y) forgalma a büfében az előző hónapban 25 ezer db-ról 20 ezer db-ra csökkent, Milyen a keresztár-rugalmassága a hamburgernek? Milyen a két termék viszonya? (P x0 =100, P x1 =110; Y 0 =25.000, Y 1 =20.000; ε= Tehát a hamburger rugalmas jószág és a kóla kiegészítő terméke. ) 3
III. A vállalat és a termelői magatartás, költségek, profit vállalat termelési tényezők (munka, tőke) közgazdasági időtávok (nagyon rövid, rövid, hosszú, nagyon hosszú) technikai hatékonyság gazdasági hatékonyság termelési függvény határtermék átlagtermék (TP, MP és AP jellemzői és összefüggéseik) isoquant technikai helyettesítési ráta isocost explicit költség implicit költség változó költség fix költség határköltség átlagos költség függvények (AC, AVC, AFC) Feladatok: 1. A következő táblázat egy mezőgazdasági munkafolyamat eredményeit tartalmazza a felhasznált munkaráfordítások függvényében, miközben az összes többi input mennyisége állandó. a) Számolja ki a munka határ- és átlagtermékét a munkafelhasználás minden táblázatbeli szintjére! b) A munkaráfordítások mely szintje után jelentkezik csökkenő hozadék? (L=4, mert MP L elkezd csökkenni) c) Mikor lesz a munka átlag- és határterméke azonos? (L=5-nél) (a vastagon szedett adatok vannak megadva) L Q AP L MP L 2 100 50-3 160 53,3 60 4 224 56 64 5 280 56 56 6 330 55 50 7 370 52,86 40 8 400 50 30 9 425 47,22 25 2. Töltse ki az alábbi táblázatot! (a vastagon szedett, kiemelt adatok vannak megadva) Munka Termelés határtermék Átlagtermék 3 225-75 4 305 80 76,25 5 340 35 68 6 360 20 60 7 280-80 40 4
3. Töltse ki a táblázatot! L Q AP L MP L 2 100 50-3 168 56 68 4 240 60 72 6 380 63,33 70 8 460 57,5 40 Termelés költségei 1. Töltse ki az alábbi táblázatot! Q TC FC VC MC AC AFC AVC 0 60 60 0 - - - - 1 80 60 20 20 80 60 20 2 115 60 55 35 57,5 30 27,5 3 155 60 95 40 51,6 20 31,6 4 210 60 150 55 52,5 15 37,5 2. Egy vállalkozás tavalyi gazdasági költsége 8000 eft, az implicit költségei 1500 eft volt, s ez utóbbinak az elszámolható része 400 eft. A gazdasági profitja 500 eft volt. Határozza meg a cég számviteli költségét és explicit költségét, a számviteli profit és a normál profit nagyságát! (Teljes bevétel=8500, Normál profit=1100, explicit ktg=6500, szv ktg= 1400) 3. Töltse ki a táblázatot! Termelés Változóköltség Fixköltség Összköltség Határköltség Átlagköltség 0 0 20 20 - - 1 25 20 45 25 45 2 36 20 56 11 28 3 46 20 66 10 22 4 48 20 68 2 17 4. Egy vállalkozás éves adatai a következők: Számviteli profit 12800 El nem számolható implicit költség 8400 Összes explicit költség 8600 A vállalkozás összes gazdasági költsége 17400 Állapítsa meg, hogy mennyi a cég számviteli és implicit költsége, gazdasági és normál profitja! (Számviteli költség 9000; implicit költség 8800; gazdasági profit 4400; normál profit 8400 eft.) 5. Egy vállalkozás tavalyi gazdasági költsége 7500 eft, az implicit költségei 1350 eft volt, s ez utóbbinak az elszámolható része 350 eft. A gazdasági profitja 560 eft volt. Határozza meg a cég számviteli költségét és explicit költségét, a számviteli profit és a normál profit nagyságát! (Számviteli költség 6500; explicit költség 6150; számviteli profit 1560; normál profit 1000 eft.) 5
IV. A piaci verseny jellege, a piac formái (Tökéletes verseny, Monopólium) piac kompetitív piac monopol piac monopólium monopszónia monopolisztikus verseny fedezeti pont üzemszüneti pont holtteher-veszteség 6
elsődleges termelési tényező másodlagos termelési tényező származékos kereslet munkakínálati görbe (jellemzői!) tőkejavak tőke hozama kamat kamatláb jelenérték jövőérték diszkontálás kamatos kamatszámítás Feladatok: V. Inputpiac: a munka, a tőke 1. Ha befektetek 1000 Ft-ot 8%-os kamatláb mellett, mekkora összeget kapok 1 év múlva, 2 év múlva? (Ha t=1 FV=1000*1,08 1 = 1080; ha t=2 FV=1000*1,08 2 = 1166,4) 2. Mekkora összeget kell ma befektetnem, hogy 1 év múlva 1080 Ft-om legyen, illetve, hogy 2 év múlva 1166,4 Ft-om legyen? (ha t=1 PV=1080/1,08 1 =1000, ha t=2 PV=1166,4/1,08 2 =1000) 3. Ha 1000 Ft-ot két egyenlő részben évente 500-500 Ft-ként fektetem be 8%-os kamatláb mellett, mekkora összeghez jutok 2 év múlva? (FV=500*1,08 2 +500-1,08=1123,2) 4. Mekkora összeget kell évenként befektetnem egyenletes összegekben, ha 2 év múlva 8 %-os kamatláb mellett 1123,2 Ft-hoz szeretnék jutni? (x*1,08 2 +x*1,08 1 =1123,2 x=500, tehát 500-500 Ft-ot kell befizetni) 5. Egy beruházás 3 évig várhatóan 2 millió Ft-ot hoz. A betéti kamat 10%. Mekkora a beruházás üzleti értéke? (PV hozam 1-2-3.év =2/1,1+2/1,1 2 +2/1,1 3 =4,97) 6. Egy beruházás 8 millió Ft-ba kerül, ami 1.és 2. évben évben 1,5-1,5 millió, 3. és 4. évben 2,5-2,5 millió Ft hozamot hoz. A betéti kamat 10%. Mekkora a beruházás üzleti értéke? (PV hozam 1-2-3-4..év =1,5/1,1 1 +1,5/1,1 2 +2,5/1,1 3 +2,5/1,1 4 =8,14) 7. Melyik 4 évre szóló befektetés éri meg jobban? Ha ma beteszek a bankba 10%-os kamatláb mellett 2000Ft-ot vagy ha 4 egyenlő részletben 500-500 Ft-ként teszem be? Mindkét esetben a 4. évben veszem fel a pénzt. (egyösszegű: FV=2000*1,1 4 =2928,2, ha részletekben: FV=500*1,1 1 +500*1,1 2 +500*1,1 3 +500*1,1 4 =2552,55 az egyösszegű befektetés jövedelmezőbb) 7
szabad javak gazdasági javak magánjavak közjavak tiszta közjavak vegyes javak potyautas jelenség externália társadalmi határhaszon társadalmi határköltség VI. Az állam szerepe a mikrogazdaságban 8