1 AZ ÚJ MAGYAR MAGZATVÉDŐ MULTIVITAMINOK BEVEZETÉSÉNEK INDOKAI Dr. Czeizel Endre A Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelőzés Alapítvány, Budapest Szavak száma: 2 303 Levelezési cím: 1026 Törökvész lejtő 32, Tel: 36 1 273 1913, e-mail:czeizel@interware.hu
2 Csaknem minden nőben él az ősi vágy, hogy édesanya legyen, vagyis eleget tegyen a nők legszebb küldetésének, a gyermekek világra hozatalának. Korunk nőinek azonban ugyanúgy helyt kell állniuk a társadalmi munkában, mint a férfiaknak, vagyis róluk két bőrt húznak le. Emiatt csökkent drasztikusan az elmúlt évtizedekben a családonkénti gyermekszám és ezzel párhuzamosan nagyon felértékelődött a születendő kisbabák egészségessége. Az áldott állapot 9 hónapja alatt ezért sok kismama retteg a fejlődési rendellenességek esetleges kialakulásától magzatjukban. A tudomány újabb eredményeinek hasznosítása sokat segíthet e rendellenességek megelőzésében és ezek között kiemelt a jelentősége az un. magzatvédővitaminok fejlődési rendellenességet kivédő hatásának. Amikor 2000-ben az USA Nemzeti Egészségi Intézete (NIH) felmérte az elmúlt 25 év közegészségügyi jelentőségű eredményeit, az 5 legfontosabb közé a magzatvédő-vitaminok fejlődési rendellenességet kivédő hatása is bekerült. Erre mi is büszkék lehetünk, mert e kutatásokban nekünk is oroszlánrészünk volt. Ennek megfelelően a világ fejlett egészségügyi kultúrájú országaiban a fejlődési rendellenességeknek ez a megelőzési lehetősége az egészségvédelmi programok élére került. Nem eredménytelenül, az újabb statisztikai adatok szerint Hollandiában a leendő várandósok 73 %-a, Angliában 56 %-uk él is ezzel a lehetőséggel. Sajnos Magyarország a sereghajtók közé tartozik. Mindent meg kell tennünk e hazai kedvezőtlen helyzet javítása érdekében. Ennek érdekében tettünk erőfeszítéseket az elmúlt évek tudományos kutatási tapasztalatai alapján új magyar magzatvédő multivitamin készítmények előállítására. A nagy nemzetközi és magyar gyógyszergyárak számos multivitamint forgalmaztak, amik igen nagyszámú komponenst tartalmaztak, mivel érvényesíteni akarták ezek általános jótékony hatását. Véleményünk szerint hasznosabb olyan kevesebb komponensből álló készítmények forgalmazása, amelyek viszont tudományosan igazoltan alkalmasak bizonyos speciális célok elérésére. Magzatvédő multivitamin 1 Az 1984-ben elkezdett és 1991-ben befejezett magyar kettős-vak kutatásban először igazoltuk, hogy a kis adag (0,8 mg) folsav tartalmú mikroelem kombináció alkalmas a nyitott gerinc/agy- és koponyahiány (spina bifida/anencephalia, rövidítése SBA) mintegy 90 %-ának a kivédésére. Sokáig nem igazán értettük ennek mechanizmusát. Legtöbben a táplálkozás hiányosságainak pótlására gondoltak, noha ez a védőhatás a jól táplálkozó nők várandóssága során is érvényesült. A genetika forradalmának korszakát éljük az orvosláson belül, és ennek köszönhető a legfontosabb magyarázat e fejlődési rendellenességek kivédhetőségére. Az SBA-k létrejöttében szerepe van a homocisztein-túltengésnek. A homocisztein nevű aminosav nem található meg a természetben, de a szervezetünkben igen, mivel a fehérjék lebomlásakor keletkezik. A táplálékkal a szervezetünkben kerülő fehérjék, vagy szervezetünket alkotó fehérjék ugyanis aminosavakra bomlanak. Ezek egyike a metionin, ami homociszteinné alakulhat át, és ez a testünkben keletkező termék bizonyos szint felett méregként viselkedik. A homocisztein méregtelenítése több enzimnek köszönhető. Két B 6 -vitaminfüggő enzim alapelemeire bontja a homociszteint. Egy másik enzim, a metionin-szintáz - B 12 -vitamin jelenlétében egy metilcsoport hozzáadásával a mérgező homociszteint visszaalakítja a szervezet számára hasznos metioninná. S ez a méregtelenítő metilcsoport adja meg a folátfolsav és metilén-tetrahidrofolát-reduktáz nevű enzim (általában csak a rövidítését: MTHFR használjuk) jelentőségét. A MTHFR a B 2 -vitamin közreműködésével biztosítja ugyanis a homocisztein méregtelenítéséhez szükséges metilcsoportot.
A MTHFR-enzim génpárja az 1. kromoszómában van és a magyar emberek 11%-a homozigota mutáns (tehát mindkét gén hibás), míg 45%-a heterozygota (vagyis az egyik gén hibás). A MTHFR homozigota mutánsok nem képesek elég metilcsoportot produkálni, emiatt elmarad a homocisztein méregtelenítése. Sajnos a gyakori MTHFR heterozigotaság is rontja a homocisztein méregtelenítésének hatékonyságát. Ha homocisztein túltengésben szenvedő asszony lesz várandós, akkor a magzatjában az idegcső záródásának a sebessége lelassul, emiatt az embriók jelentős részében már nem is tud teljesen záródni. Ha ez a felső részen történik, anencephalia, ha az alsón, spina bifida alakul ki. Amikor a magyar kutatásban folsavat, B 12 -, B 2 - és B 6 -vitamint együttesen tartalmazó készítményt szedtek az asszonyok a fogamzás körüli időszakban, akkor az SBA-k 90%-a kivédhető volt. E magzatvédő-vitaminok hatására ugyanis MTHFR-enzim működési hatékonysága számottevően fokozódik, megfelelő mennyiségű metilcsoportot termel, és ez által a szervezet képes a homocisztein méregtelenítésére. A magzatvédő-vitaminok alatt tehát 4 B-vitamint, nevezetesen a folsav, B 12 (kobalamin), B 6 (piridoxin) és B 2 (riboflavin) vitamint értjük. Kétségtelenül a legfontosabb a folsav, mégis együttesen jobb hatásfokúak az SBA-k kivédésében. Ennek megfelelőn ennek ez új magyar készítménynek ez a 4 vitamin fontos összetevői. A magzatvédő-vitaminok közül a folsav a legfontosabb, de a másik három B vitamin növeli SBA megelőző hatását. A magzatvédő-vitaminok együttese az SBA-k mintegy 90%- ának kivédésére képes, míg a folsavtól csak 50-70%-uk kivédését remélhetjük. Másrészt a magyar kutatások szerint, amit később más országokban is megerősítettek, a négy magzatvédő-vitamint tartalmazó készítmény a szív rendellenességek jelentős hányadának a megelőzésére is alkalmas. Sőt, más rendellenességek ily módon történő kivédése mellett is egyre több kutatási eredmény szól. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint a magzatvédő-vitaminokkal az összes fejlődési rendellenesség mintegy egyharmada védhető ki. A magzatvédő-vitaminok tehát nem valamely táplálkozási hiány pótolnak, hanem egy génhiba okozta fejlődési zavart korrigálnak. Így súlyos félreértés az a még orvosok körében is elterjedt téveszme, hogy e rendellenességek kivédése érdekében elégséges egészségesen táplálkozni. Fontos tudni, hogy a szintetikusan előállított folsavnak ismert természetes formája is táplálékokban. A spenótban, a sóskában, a brokkoliban, a fejes salátában stb. előforduló vitamin neve folát (latinul folium=zöldlevél). A természetes folát és a mesterséges folsav kémiai felépítése különbözik, azért a folsav sokkal könnyebben szívódik fel a gyomorbél-rendszerből, mint a folát. Biológiai hatásuk átmenetet képez egymás közt, mivel a folsav is folátokra bomlik a szervezetben. (Éppen ezért e természetes és mestersége vitamin együttesét Hollandiában B 11 -vitaminnak nevezik, érdemes lenne nálunk is ezt a gyakorlatot követni.) Az USA Tudományos Akadémiájának állásfoglalása szerint egészséges várandósokban az SBA megelőzése céljából adható folsav dózisának felső határa az 1 mg. A magyar asszonyok napi folát bevitele 0,16 mg körül van, ezért 0,8 mg folsavat tartalmaz a Magzatvédő multivitamin 1. Együttesen sem haladja meg értékük az 1 mg-ot, és a magyar kutatásokban a 0,8 mg folsav tartalmú multivitamin jótékony hatása igazolódott be. Brit szakemberek kiszámolták, hogy e vitamin szükséges mennyiségét napi 15 tányér spenót elfogyasztásával lehetne elérni Erre még a gyermekük egészségéért mindenre hajlandó leendő édesanyákat sem lehet rábeszélni. Magyarországon a B 2 - és B 6 -vitamin szükséges mennyisége sem jut be a táplálék révén a várandósok szervezetébe. Csupán a B 12 -vitamin fogyasztása tűnik elégségesnek hazánkban. A lényeg tehát az, hogy az SBA megelőzése nem oldható meg a folát és más vitaminban dús táplálkozással. Magzatvédő-vitaminok hatékonyságának kulcskérdése, hogy szedésüket a fogamzás előtt kell elkezdeni. Az anencephalia kialakulásának kritikus ideje a magzatban a fogamzástól 3
4 számított 21. és 26. nap, míg a spina bifida esetében a 23. és 28. nap között van. Ha ezt átszámítjuk az utolsó havi-vérzés első napjával kezdődő gesztácios időre, 35-40. és 37-42. gesztácios napok között alakul ki az NTD e két típusa. Sajnos Magyarországon a várandósságok mintegy felét nem tervezik, ilyenkor az asszonyok a kimaradt havi-vérzés alapján, tehát a 42. gesztácios nap után eszmélnek a terhességükre. Ekkor az SBA-k megelőzése érdekében már késő e vitaminok szedését elkezdeni, mivel ez a fejlődési rendellenesség már kialakulóban van. Mégis, a szív rendellenesség kivédése érdekében még ilyenkor is érdemes elkezdeni szedésüket, és ezt a terhesség 14. hetéig helyes folytatni. A lényeg azonban az, hogy a magzatvédő-vitaminokat tartalmazó készítmény szedését a tervezett fogamzás előtt legalább egy hónappal ajánlott elkezdeni. Sőt, a legújabb kutatások szerint optimálisnak a fogamzást megelőző 2-3 hónapos szedésük tekinthető. Természetesen arra is érdemes gondolni, hogy a kívánt fogamzás Magyarországon 3-4 hónap alatt következik be. Ugyanakkor az újabb kutatások egyértelműen igazolták. hogy a magyar várandósok jelentős része D vitamin és jód hiányban szenved. Az ózonpajzs elvékonyodása miatt az embereket fokozott mértékben érik a napsugárzás ártó komponensei, ezért észlelték a bőrrákok gyakoriságának az emelkedését. A sikeres felvilágosító programok révén az emberek el is kezdtek védekezni különösen a déli órák tűző - napsugaraival szemben. Oly sikeresen, hogy a napsugárzás hatására a bőrben keletkező D vitamin drasztikusan csökkent és a D vitaminhiány számos egészségi ártalom megjelenését fokozta, és a magzat csontfejlődését is kedvezőtlenül befolyásolta. A jódhiány is jelentős Magyarországon, ebben az ivóvizek klórozása is ludas. A magzatban a 14. héten lép működésbe a pajzsmirigy és hormonjainak termeléséhez nagy mennyiségű jódra van szükség. A pajzsmirigy fontos szerepet játszik az élettani folyamatok szabályozásában. Az sem jó, ha túlműködik, de az sem jó, ha alulteljesít. A jódhiány ez utóbbit okozza, és emiatt például az agyfejlődés lelassul, rontva a gyermekek későbbi értelmi adottságait. Mindezek miatt tartottuk szükségesnek e két komponenst az új Magzatvédő multivitamin 1 készítményben. A magyar várandósok mintegy 10 %-a vashiányos anémiában szenved, ez indokolja a vas alkalmazását, míg az E vitamin a termékenységet javító hatása miatt került be a készítménybe. A fejlődési rendellenességek orvosi ellátásában optimális megoldásnak mindenképpen megelőzés tekinthető, mivel olyan defekt állapotokról van szó, ahol az orvosi beavatkozások után is csak ritkán érhető el teljes helyreállítás. A megelőzéskor a kórokok semlegesítése révén védjük ki kialakulásukat, erre mutatnak példát a magzatvédő-vitaminok. Korábban a megelőzés fogalmi körébe soroltuk a magzati diagnosztika révén felismert, majd a nő kérésére megszakított terhességeket is. Az újabb nemzetközi, így WHO állásfoglalás szerint a rendellenes-beteg magzatok életének kioltását nem lehet a megelőzés fogalmába sorolni. Mindez azért kívánkozik ide, mivel az SBA-k esetében mindkét lehetőség rendelkezésre áll. Hatékonyságuk közel azonos (90% körüli), az elsődleges megelőzés sokkal olcsóbb (figyelembe véve az anyai AFP és ultrahangszűrés, valamint az terhességmegszakítás költségeit), morális-etikai oldala pedig össze sem hasonlítható e kétfajta orvosi módszernek A magzat diagnosztika alkalmazásakor a pozitív esetekben a rendellenes magzat-ember elpusztításáról van szó, míg magzatvédő-vitaminokkal a rendellenesség kialakulását előzzük meg és ezáltal a magzat egészségét és életét mentjük meg. Mégis sokkal gyakrabban kerül alkalmazásra az SBA-kban a terhességmegszakitás az igazi megelőzéssel szemben. MAGZATVÉDŐ MULTIVITAMIN 2
Jelenleg Magyarországon és a fejlett egészségügyi országokban az újszülöttek számára a legnagyobb veszélyt idő előtti születésük, vagyis a koraszületés jelenti. Egyrészt a legtöbb csecsemő halottat emiatt veszítjük el, másrészt az életben maradók között a látási, értelmi és más fogyatékosságok gyakoribbak, de a hiperaktív, feladatra nehezen koncentráló gyermekek többsége is koraszülöttek közül kerül ki. Sok oka lehet a koraszületésnek a várandósok cigarettázásától a nemi-szervi fertőzéseken át bizonyos anyai betegségekig és várandósság alatti szövődményig. Mindent meg kell tenni ezek felismerése és kiküszöbölés érdekében. A koraszületése megelőzésében azonban a segíthet a Magzatvédő multivitamin 2 szedése is. Az újabb kutatások szerint a várandósság alatt a szervezetben keletkező méreg, a homocisztein is hozzájárulhat a lepény korai öregedéséhez, és így közvetve a koraszületéshez. Erre a felismerésre szinte véletlenül jutottunk. Számos alkalommal hallottam, hogy orvosok azért nem tanácsolták a terheseknek a folsav, vagy multivitaminok szedését, mivel emiatt óriás babákat szülhetnek, akiknek nagyobb a születéssel kapcsolatos kockázata. Ellenőriztük ezért, hogy az 21 197 várandós, aki a terhesség alatt folsavat, folsav tartalmú multivitamint és folsavat + multivitamint szedett, milyen gesztácios idejű és súlyú egészséges, vagyis nem-rendellenes újszülöttet hozott a világra. Őket azoknak az újszülötteknek adataihoz hasonlítottuk, akiknek az anyja sem folsav, sem multivitamin kezelést nem kapott a várandóság alatt. Az átlagos gesztációs idő a születéskor 0,3, 0,2 és 0,6 héttel volt hosszabb a folsav, folsav tartalmú multivitamin és folsav + multivitamin kiegészítésben részesült terhesekben. Az átlagos születési súly csupán 32, 74 és 79 grammal volt nagyobb ezekben a csoportokban. Semmiképpen sem állítható tehát, hogy e vitaminkezelést kapott terhesek óriás bébiket szültek volna. Meglepő módon viszont koraszületési gyakoriságuk számottevően alacsonyabb volt, a folsavval kezeltekben 30 %-kal csökkent a koraszültések előfordulása. A folsav szedésének tehát nincs számottevő hatása a magzatok súlyfejlődésére. Ezzel szemben komoly hatást gyakorol a gesztácios időre, és ennek köszönhetően jelentősen csökkenti a koraszületési gyakoriságot. Ez a hatás különösen az utolsó trimeszterben történő folsavszedés után szembetűnő. Ugyanakkor emlékezni kell arra, hogy ezt az eredméyt a nagy adagú (átlagosan 5,6 mg) folsav váltotta ki. Magyarországon ugyanis korábban csak egy fajta folsav tabletta állt rendelkezésünkre és ez 3 mg-t tartalmazott. Az orvosok általában 1-2 tabletta szedését ajánlották. Kutatási eredményeink befejezése után az USA-ban Bukowski és munkatársai arról számoltak be, hogy a várandósok folyamatos kisadagú (0,4 mg-os) folsav-adásával is csökkenthető a koraszületési gyakoriság. Közleményükkel el is nyerték az USA Gyermekgyógyász Társaságának tudományos nagydíját. A folsav várandósság alatt, különösen az utolsó harmadban történő szedése után észlelt jelentős koraszületési gyakoriság csökkenés legvalószínűbb magyarázata az lehet, hogy a terhesség végén a vérben csökken a folát és jelentősen emelkedik a homocisztein szint, ez utóbbi pedig ártalmas a placenta ereire. A folsav kiegészítés ezt a folyamatot befolyásolhatja kedvezően, hozzá járulva a koraszületések drasztikus csökkentéséhez. Mindezen új tudományos ismeretek alapján lett a Magzatvédő multivitamin 2 legfontosabb komponense a folsav. A homocisztein méregtelenítésében azonban a B6 vitaminnak is fontos a szerepe, ez indokolja létét ebben a készítményben. Jelenleg a várandósok legsúlyosabb komplikációja a terhességi mérgezés, un. toxémia, vagy préeklampsia, ami miatt nemcsak magzati vesztességgel kell számolni, de még anyai halálozás is előfordulhat. Ilyenkor a várandósság 20. hete után emelkedik a vérnyomás és fehérje van a vizeletben, amikhez még lábszár vizenyő társulhat. Mindezek okát a lepényben kell keresni, mivel annak eltávolítása (tehát pl. szülés vagy terhességmegszakítás) után ez a 5
kóros állapot rendeződik. Régóta ismert volt, hogy a magnézium segíthet megelőzni ezt a kóros állapotot, illetve csökkentheti ártalmas következményeit. Az újabb kutatások szerint a terhességi toxémia létrejöttében is szerepet játszik a D vitaminhiány. Mindezek a tudományos tények indokolják a magnézium és D vitamin helyét a Magzatvédő-multivitamin 2-ben. Végül a magyarországi jódhiányról volt már szó a korábbiakban. Ennek ártalmas hatása különösen a várandósság végén a magzat agyfejlődés legintenzívebb szakaszában érvényesülhet, ezért is fontos a jód szerepeltetése a Magzatvédő multivitamin 2-ben. Tisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg Magyarországon számos kiváló multivitamin készítmény kapható, amiket számos okból (pl. testépítéstől kezdve a várandósvédelemig) ajánlanak szedni. A mi célunk kettős. Egyfelől olyan speciális magzatvédő multivitaminok létrehozását kívántuk elérni, amelyek minél kevesebb komponenst tartalmaznak, de azok alkalmazása tudományosan egyértelműen igazolt és éppen ezért csak várandósoknak ajánlott. Sőt, még esetükben is mást ajánlunk a fogamzás körüli időszakban (Magzatvédő multivitamin 1) a fejlődési rendellenesség megelőzése céljából, és mást a várandósság második és harmadik harmadában (Magzatvédő multivitamin 2) a koraszületések és terhességi mérgezések csökkentése érdekében. Mindezek mintegy 50 éves kutatási eredményeink hasznosítását és életművem betetőzését jelentik. Másfelől a minél olcsóbb készítmények forgalmazása volt a célunk, hogy még a szegényebb családok asszonyai számára is elérhetőek legyenek e magyar készítmények. Összefoglalásképpen tehát megállapítható, hogy a magzatvédő-vitaminok áttörést hoztak bizonyos fejlődési rendellenességek, elsősorban az SBA-k elsődleges megelőzésében. A folsav a koraszületések prevenciójában is hasznosítható. Emellett szükség van bizonyos ismert hiány állapotok korrigálására célzottan alkalmazott jóddal és D vitaminnal. A magyarországi csecsemőhalandóságnak és a későbbi fogyatékosságoknak két legfontosabb okát a koraszületések és fejlődési rendellenességek jelntik. Ha sikerülne ezeket egy ilyen egyszerű, olcsó és humánus módszerrel korlátozni, akkor Semmelweishez méltó tettet hajtanánk végre. Ő megmentette a szülőanyák életét, mi megvédhetjük a magzatok egészségét. 6