Grafológiai alapfogalmak a nagy kezdőbetű szélessége a nagy kezdőbetűk bal és jobb érintőpontjaiból (a függőleges lapszéllel párhuzamosan húzott) segédegyenesek közötti távolság. alapvonal a betűszemek alsó érintőpontját összekötő vonal sor segédegyenese a sor első betűszemének alsó érintőpontja a sor utolsó betűszemének alsó érintőpontja összekötésével keletkező egyenes alsó margó az alsó margó az írástömb alsó érintőpontja és az alsó lapszél közötti, bal lapszéllel párhuzamosan mért távolság alsózóna a betűszemek alsó érintőpontjai és az alsó szárak alsó érintőpontjai által határolt terület árkád ívelt vonal, mely alul nyitott, felül zárt formát hoz létre áthúzás a betű törzsvonalát vagy a betűtestet átmetsző vízszintes vonal átlagos bal margó a bekezdés nélküli sorok bal érintőpontja és a bal lapszéltől mért távolságok átlaga átlagos sortávolság az alapvonalak távolsága, melynek számítási módja eltér a tudatos sortávolságtól: a szövegtömb minden során belül, 5 segédegyenes mentén mérendő, a betűszemek alsó érintőpontjainak bal lapszéllel párhuzamosan számított távolságát átlagolva bal margó a szövegtömb és a bal lapszél közötti be nem írt felület betűk közötti kötővonal betűket összekötő vonalak 1
betűn belüli kötővonal a betűelemeket összekötő vonalak betűszélesség a betűszem bal és jobb érintőpontjának vízszintes segédegyenesre vetített távolsága betűtávolság az első betűszem jobb érintőpontjának és a második betűszem bal érintőpontjának vízszintes segédegyenesre vetített távolsága betűtest a betű kezdő és végvonal nélküli része betűszem a betű kezdő és végvonal nélküli középzónás része (a betűtest középzónás része) duktor az író személy, aki az írásmintát adja ékezet a magánhangzók differenciálását szolgáló, felsőzónában található betűelem, mely lehet egy pont, két pont, egy vonás és két vonás felső margó a felső margó az írástömb felső érintőpontja és a felső lapszél közötti, bal lapszéllel párhuzamosan mért távolság felsőzóna a betűszemek felső érintőpontjai és a felső szárak felső érintőpontjai által határolt terület girland ívelt vonal, mely felül nyitott, alul zárt formát hoz létre hurok önmagát átmetsző, teret foglaló görbe, mely az írás mindhárom zónájában megjelenhet. Részei: hurokszár, hurokterület, átváltási pont, bekötési pont írástömb a papírlapon található beírt felület jobb margó a jobb margó a szövegtömb és a jobb lapszél közötti be nem írt felület 2
kettős ívelés a szög átalakításából származó, a törzsvonal és a kötővonal szétválásával létrejövő, legalább két, egymást követő ívből álló hullámvonal, melynek magassága eléri a középzóna méretét kezdővonal a betűtestet megelőző vonal, mely előfordulhat szó elején vagy toll felemelése esetén szó közben is kitüntetett sorok a szövegtömbből bizonyos szabályszerűség alapján kiválasztott sorok, melyekben a mezo- és mikrostrukturális elemeket mérjük. Ezek a sorok: a szövegtömb I. harmadának 2., 3., 4., bekezdés nélküli sora, a szövegtömb II. harmadának első három bekezdés nélküli sora, és a szövegtömb III. harmadának utolsó három bekezdés nélküli sora. kötésmód a betűk közötti és betűn belüli kötővonalak (és egyéb módosulatok) írásban megfigyelhető alakja kötöttség a kötővonalak írásban megfigyelhető jelenléte és aránya kötővonal a betűelemek vagy betűk közötti összekötő vonalak középzóna a betűszemek alsó és felső érintőpontjai által határolt terület minimális bal margó a minimális bal margó a szövegtömb bal oldali érintőpontja és a bal lapszél közötti távolság minimális sortávolság két vizsgált sor közül a felső sor alsózónás része és az alsó sor felsőzónás része közötti távolság ovál sztenderd írás szerint kör alakú és zárt területet képező, középzónás forma pluszhurok a sztenderd szerint hurok nélküli betűkben megjelenő hurokelem, mely előfordulhat bármelyik zónában 3
sacre-coeur támasztott és szöges kötésmód segédegyenes a vizsgált írásjegyek két kijelölt érintőpontja között meghúzott vonal, melynek segítségével más formákat vagy a mérési pontokat értékelhetünk sor alakja a sor betűszemeinek alsó érintőpontjait összekötő alapvonal alakja sor iránya a sor első és utolsó betűszemeinek alsó érintőpontjait összekötő segédegyenes viszonya a vízszinteshez szár a testhez közelítő mozdulatból származó, sztenderd szerint egyenes alakú vonal, mely mindig többzónás szó alakzata a szó összes betűszemét tekintve a középzónás méretek ingadozásával kirajzolódó alakzat szó alapvonala szó betűszemeinek alsó érintőpontjait összekötő alapvonal alakja szó iránya a szó első és utolsó betűszemeinek alsó érintőpontjait összekötő segédegyenes viszonya a vízszinteshez szótávolság az első szó jobb oldali középzónás érintőpontjának illetve a második szó bal oldali középzónás érintőpontjának vízszintes segédegyenesre vetített távolsága szög a mozdulat megállításából és irányváltoztatásából létrejövő, vonaltörést tartalmazó forma szövegtömb az írástömb megszólítás, cím, aláírás vagy dátum nélküli része tanult sztenderd az általános iskola első osztályában tanított 4
normarendszer, mely megadja az íráselemek méretét, alakját és irányát. Történelmi korszakonként és iskolánként változó lehet. törzsvonal a testhez közelítő mozdulatból származó, sztenderd szerint egyenes alakú vonal, mely lehet egyzónás és többzónás is tudatos bal margó az első bekezdés nélküli sor bal érintőpontja és a bal lapszél közötti távolság tudatos sortávolság a szövegtömb nem bekezdéssel kezdődő soraiban az első betűszemek alsó érintőpontjai között a bal lapszéllel párhuzamosan mért távolságok átlaga végvonal a betűtestet követő vonal, mely előfordulhat szó végén vagy toll felemelése esetén szó közben is 5