Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. V. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. november 25.

Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. V. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. november 25. Válassza ki az alábbi megállapítások helyes befejezését/befejezéseit, illetve válassza ki a helyes választ/válaszokat! (Elıfordulhat, hogy több befejezés/válasz helyes!) 1. Melyik szociális hozzájárulási adó kedvezmény vagy kedvezmények nem érvényesíthetık munkaviszonyban foglalkoztatottakra tekintettel? - szakképzettséggel nem rendelkezık után érvényesíthetı adókedvezmény - Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény - megváltozott munkaképességőek után érvényesíthetı adókedvezmény - huszonöt év alatti és az ötvenöt év felettiek után érvényesíthetı adókedvezmény - tartósan álláskeresı személyek után érvényesíthetı adókedvezmény - gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülık után érvényesíthetı adókedvezmény - szabad vállalkozási zónákban mőködı vállalkozások adókedvezménye - kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény - mezıgazdaságban foglalkoztatottak után érvényesíthetı adókedvezmény - minden szociális hozzájárulási adó kedvezmény érvényesíthetı Megoldáshoz: ld. 2011. évi CLVI. tv. 462/A. 2. Melyik szociális hozzájárulási adó kedvezmény vagy kedvezmények érvényesíthetık a minimálbér kétszeres összegének megfelelı jövedelem után? - szakképzettséggel nem rendelkezık után érvényesíthetı adókedvezmény - Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény - megváltozott munkaképességőek után érvényesíthetı adókedvezmény - huszonöt év alatti és az ötvenöt év felettiek után érvényesíthetı adókedvezmény - tartósan álláskeresı személyek után érvényesíthetı adókedvezmény - gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülık után érvényesíthetı adókedvezmény - szabad vállalkozási zónákban mőködı vállalkozások adókedvezménye - kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény - mezıgazdaságban foglalkoztatottak után érvényesíthetı adókedvezmény - egyik szociális hozzájárulási adó kedvezmény esetén sem érvényesíthetı Megoldáshoz: ld. 2011. évi CLVI. tv. 462., 462/A. - 1 -

3. Melyik szociális hozzájárulási adó kedvezmény vagy kedvezmények érvényesítésére nem vonatkozik az a szabály, amely szerint a kedvezményekre vonatkozó jövedelemhatárokat részfoglalkoztatás esetén a részmunkaidı hosszával arányosítani kell? - szakképzettséggel nem rendelkezık után érvényesíthetı adókedvezmény - Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény - megváltozott munkaképességőek után érvényesíthetı adókedvezmény - huszonöt év alatti és az ötvenöt év felettiek után érvényesíthetı adókedvezmény - tartósan álláskeresı személyek után érvényesíthetı adókedvezmény - gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülık után érvényesíthetı adókedvezmény - szabad vállalkozási zónákban mőködı vállalkozások adókedvezménye - kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény - mezıgazdaságban foglalkoztatottak után érvényesíthetı adókedvezmény - minden szociális hozzájárulási adó kedvezményre vonatkozik Megoldáshoz: ld. 2011. évi CLVI. tv. 463. (5) bekezdés) 4 p 4. A jogszabályban elıírt feltételek teljesülése esetén, az apát gyermeke születése esetén megilletı pótszabadság igényléséhez az édesapa - köteles átadni a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, amelynek a megırzése - a számviteli bizonylatokra vonatkozó elıírások figyelembevételével - a munkáltató feladata. - köteles bemutatni a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, amelyrıl a munkáltató jogosult másolatot készíteni. - köteles bemutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, amelyrıl a munkáltató jogosult másolatot készíteni. Megoldáshoz: ld. 350/2014. (XII.29.) Korm. rend. 1. (3), (4) és (5) bekezdés) 5. A jogszabályban elıírt feltételek teljesülése esetén, az apát gyermeke születése esetén megilletı pótszabadság igényléséhez az édesapa - köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a szülıi felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülıi felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg. - köteles szóban nyilatkozni arról, hogy a szülıi felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülıi felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg. Megoldáshoz: ld. 350/2014. (XII.29.) Korm. rend. 1. (3), (4) és (5) bekezdés) - 2 -

6. A jogszabályban elıírt feltételek teljesülése esetén, az apát gyermeke születése esetén megilletı pótszabadság igénybe vételérıl a munkáltató köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevı nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, idıpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A munkáltató - a nyilvántartás mellékletként köteles megırizni az igénybevételi jogosultságot igazoló dokumentumokat, ezen belül a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát. - a nyilvántartás mellékletként köteles megırizni az igénybevételi jogosultságot igazoló dokumentumokat, ennek során a munkáltató jogosult a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatáról másolatot készíteni. - a nyilvántartás mellékletként köteles megırizni az apa írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a szülıi felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülıi felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg. - amennyiben az apa szóbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy a szülıi felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülıi felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg, ilyen esetben a nyilvántartásba ezt a tényt köteles feljegyezni. - nem köteles a nyilvántartáshoz mellékletet csatolni. Megoldáshoz: ld. 350/2014. (XII.29.) Korm. rend. 1. (3), (4) és (5) bekezdés) 7. Egy korlátolt felelısségő társaság ügyvezetését az egyik tulajdonos édesapja látja el, aki nem tagja a gazdasági társaságnak, és aki nem köt munkaszerzıdést a társasággal. Ilyen esetben - amennyiben az ügyvezetést ingyenesen látja el az ügyvezetı, akkor nem jön létre megbízási jogviszony a társaság és az ügyvezetı között. - akkor jön létre megbízási jogviszony az ügyvezetı és a társaság között, amennyiben az ügyvezetés ellátásáért kapott díj eléri a tárgyhó elsı napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetıleg naptári napokra annak harmincad részét. - a díjazás mértékétıl függetlenül, a társaság és az ügyvezetı között az ügyvezetés ellátása vonatkozásában megbízási jogviszony jön létre. - a díjazás mértékétıl függetlenül, a társaság és az ügyvezetı között az ügyvezetés ellátása vonatkozásában társas vállalkozói jogviszony jön létre. Megoldáshoz: ld. 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:112. 8. Amennyiben a munkaszerzıdés nem tartalmaz információt - arról, hogy részmunkaidıs vagy teljes napi munkaidıs foglalkoztatásra kötötték, akkor a munkaviszony nem jön létre. - arról, hogy részmunkaidıs foglalkoztatásra kötik, akkor eltérı megállapodás hiányában általános teljes napi munkaidıben való foglalkoztatásra jön létre, kivéve, ha rövidebb munkaidıt kötnek ki. Utóbbi esetben részmunkaidıs foglalkoztatással járó munkaviszony jön létre. - arról, hogy részmunkaidıs foglalkoztatásra kötik, akkor eltérı megállapodás hiányában általános teljes napi munkaidıben való foglalkoztatásra jön létre, még akkor is, ha rövidebb munkaidıt kötnek ki. Utóbbi esetben rövidebb teljes napi munkaidıs foglalkoztatással járó munkaviszony jön létre. - a munkahely meghatározásáról, akkor a munkaviszony nem jön létre. - a munkahely meghatározásáról, akkor munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a dolgozó a munkáját szokás szerint végzi. - a munkahely meghatározásáról, akkor munkahelynek a munkáltató székhelyét kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a dolgozó a munkáját szokás szerint hol végzi. Megoldáshoz: ld. Mt. 45. (3),(4) bekezdés, 92. (4), (5) bekezdés) - 3-4 p

Jogszabályi kiemelések az OBB 2015. V. forduló 1. feladat megoldásához I. Kiemelések az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénynek a szociális hozzájárulási adóról szóló IX. Fejezetébıl A szakképzettséget nem igénylı munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthetı adókedvezmény 461. (1) A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerérıl 9. fıcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylı munkakör), munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetı az ıt a munkaviszonyra tekintettel terhelı adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) A részkedvezmény egyenlı a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény 462. (1) A kifizetı adókedvezményt vehet igénybe. (2) A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelızıen kormánytisztviselıi jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. (3) A részkedvezmény egyenlı a (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával. A megváltozott munkaképességő vállalkozók után érvényesíthetı adókedvezmény 462/A. (1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendı adóból, b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelısségő társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivıi irodát, a szabadalmi ügyvivıi társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzıi irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel terhelı adóból, ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minısítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékő. (2) A részkedvezmény egyenlı az adómegállapítási idıszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizetı által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával. - 4 -

A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthetı adókedvezmény 462/B. (1) A huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyban foglalkoztató kifizetı az ıt a munkaviszonyra tekintettel terhelı adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) A legfeljebb 180 nap - biztosítási kötelezettséggel járó - munkaviszonnyal rendelkezı, huszonöt év alatti, pályakezdı munkavállaló esetében a részkedvezmény egyenlı a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás elsı két évében. (3) A (2) bekezdésben foglalt feltétellel nem rendelkezı huszonöt év alatti, valamint az ötvenöt év feletti munkavállaló estén a részkedvezmény egyenlı a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. A tartósan álláskeresı személyek után érvényesíthetı adókedvezmény 462/C. (1) A tartósan álláskeresı természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyban foglalkoztató kifizetı az ıt a munkaviszonyra tekintettel terhelı adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) A részkedvezmény egyenlı a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás elsı két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követıen foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthetı adókedvezmény 462/D. (1) A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, vagy gyermeknevelési támogatás (e alkalmazásában együtt: anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszőnését követıen adókötelezettséget eredményezı munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizetı az ıt a munkaviszonyra tekintettel terhelı adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) A részkedvezmény egyenlı a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás elsı két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. (3) A (2) bekezdéstıl eltérıen a részkedvezmény egyenlı a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás elsı három évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, ha a foglalkoztatott (megj.: további szabályok ld. a 2. feladat megoldásához kiemelt jogszabályi helyek között) A szabad vállalkozási zónákban mőködı vállalkozások adókedvezménye 462/E. (1) A szabad vállalkozási zóna területén belül mőködı kifizetı (ide nem értve a munkaerıkölcsönzést folytató munkáltatót) az ıt az adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyra tekintettel terhelı adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) A részkedvezmény egyenlı az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszony alapján a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás elsı két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. (3) A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy (6) E alkalmazásában - 5 -

Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény 462/F. (1) Adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyban a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkezı kutató, fejlesztı, vagy b) a nemzeti felsıoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevı hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként mőködı kutatóhelynek minısülı - kifizetı, az ıt a munkaviszonyra tekintettel terhelı adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) A részkedvezmény egyenlı a) az (1) bekezdés a) pont szerinti munkavállaló esetében a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával, b) az (1) bekezdés b) pont szerinti munkavállaló esetében a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékával. (3) Ha a kifizetı részkedvezményt nem érvényesíthet. (5) E alkalmazásában A mezıgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthetı adókedvezmény 462/G. (1) A huszonöt év feletti és ötvenöt év alatti, a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerérıl szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 6. fıcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. fıcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezıgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. fıcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban együtt: mezıgazdasági munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetı az ıt a munkaviszonyra tekintettel terhelı adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) A részkedvezmény egyenlı a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. (3) Ha a kifizetı részkedvezményt nem érvényesíthet. A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthetı adókedvezmény korlátozása 463. (5) Részmunkaidıs foglalkoztatás esetén a) a 461. -ban, a 462/B. -ban, a 462/C. -ban, a 462/E. -ban és a 462/G. -ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak, b) a 462/F. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak, c) a 462/F. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak a részmunkaidı és a teljes munkaidı arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidıs foglalkoztatásnak minısül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerzıdésben meghatározott idıtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidıt. - 6 -

II. Kiemelések a gyermek születése esetén az apát megilletı pótszabadság igénybevételérıl és a pótszabadsággal összefüggı költségek megtérítésérıl szóló 350/2014. (XII. 29.) Korm. rendeletbıl 1. (3) A munkavállaló a pótszabadság igényléséhez a munkáltatójának bemutatja a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy a szülıi felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülıi felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg. (4) Az igénybevételi jogosultságot ellenırizhetı módon, írásban dokumentálni kell. Ennek során a munkáltató jogosult a (3) bekezdés szerint bemutatott okiratokról másolatot készíteni. (5) A munkáltató a pótszabadság igénybevételérıl nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevı nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, idıpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatnak és a (4) bekezdés szerinti dokumentumnak a megırzése - a számviteli bizonylatokra vonatkozó elıírások figyelembevételével - a munkáltató feladata. III. Kiemelések a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 2013. évi V. törvénybıl 3:112. [A vezetı tisztségviselı önállósága] (1) A társaság ügyvezetését a vezetı tisztségviselı - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. (2) A vezetı tisztségviselı a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsıdlegessége alapján önállóan látja el. E minıségében a jogszabályoknak, a létesítı okiratnak és a társaság legfıbb szerve határozatainak van alávetve. A vezetı tisztségviselıt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfıbb szerv nem vonhatja el. (3) Egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag az ügyvezetésnek utasítást adhat, amelyet a vezetı tisztségviselı köteles végrehajtani. IV. Kiemelések a Munka Törvénykönyvérıl szóló 2012. évi I. törvénybıl 45. (3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerzıdésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. (4) A munkaviszony - eltérı megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidıben történı foglalkoztatásra jön létre. - 7 -

92. (1) A teljes napi munkaidı napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidı). (2) A teljes napi munkaidı - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára emelhetı, ha a munkavállaló a) készenléti jellegő munkakört lát el, b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidı). (3) Tulajdonosnak - a (2) bekezdés alkalmazása során - a gazdasági társaság tagját kell tekinteni, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik. (4) Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidınél rövidebb teljes napi munkaidıt is megállapíthat. (5) A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidınél rövidebb napi munkaidıben is megállapodhatnak (részmunkaidı). A napi munkaidı négy típusba sorolható: a) Általános teljes napi munkaidı. Kiemelés a Munka Törvénykönyve Kommentárjából: Az általános teljes napi munkaidı mértéke 8 óra; a heti munkaidı mértéke ebben az esetben 40 óra. Amennyiben a munkaszerzıdésben a felek másként nem állapodnak meg, a munkaviszony általános teljes napi munkaidıre jön létre. b) Hosszabb teljes napi munkaidı. A felek megállapodhatnak hosszabb, legfeljebb 12 óra mértékő napi teljes munkaidıben is, amennyiben a munkavállaló i. készenléti jellegő munkakört lát el, vagy ii. a munkáltató hozzátartozója, vagy iii. a gazdasági társaság munkáltató olyan tagjának hozzátartozója, amely tag a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik. A hosszabb teljes napi munkaidıre a munkavállalónak ugyanannyi - az egyenlı bér elve szerinti - munkabér jár, mint az általános teljes napi munkaidıben dolgozó munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a munkaidı mértéke eltérı. a) Rövidebb teljes napi munkaidı. A felek megállapodása mellett munkaviszonyra vonatkozó szabály is megállapíthat az általános teljes napi munkaidınél rövidebb napi munkaidıt; ennek minimális mértéke kifejezetten nincs megadva. A rövidebb teljes napi munkaidıre a munkavállalónak ugyanannyi - az egyenlı bér elve szerinti - munkabér jár, mint az általános teljes napi munkaidıben dolgozó munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a munkaidı mértéke eltérı. b) Részmunkaidı. A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidınél rövidebb napi munkaidıben is megállapodhatnak; ez lesz a részmunkaidı. A rövidebb teljes napi munkaidı és a részmunkaidı közötti lényegi különbség, hogy a részmunkaidıs munkavállalót a részmunkaidı és az általános teljes napi munkaidı mértékének arányában illeti meg díjazás, ha a díjazás a munkaidı mértékével összefügg. - 8 -

2. A) feladat (16 p) Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. V. forduló 2. feladat (max.: 50 pont) ismertetése OBB Klub 2015. november 25. Egy korlátolt felelısségő társaság ügyvezetıje részére az ügyvezetés ellátásának díjazása címén havi 33 000 Ft tiszteletdíjat állapítottak meg. Állapítsa meg az ügyvezetı részére október hónapra járó tiszteletdíját terhelı kötelezettségeket és levonásokat, továbbá a kifizetendı nettó díjat, és válaszoljon a további kérdésekre! Kiegészítı információk: 1. Az ügyvezetı nem áll munkaviszonyban sem a társasággal, sem más munkáltatóval. 2. Az ügyvezetı olyan saját jogú nyugdíjasnak minısül, akinek a nyugdíj folyósítása szünetel. 3. A tiszteletdíjat a társaság havonta utalja át az ügyvezetı részére. 4. Az ügyvezetı kizárólag a vezetı tisztségviselıi feladatokat látja el, ezen kívül a társaságban semmilyen más tevékenységet nem végez. 5. Az ügyvezetı nem tulajdonos a kft-ben. 6. A társaság nem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá. Feladat: Állapítsa meg, hogy az október hónapra járó tiszteletdíj kifizetésével összefüggésben a társaságot mennyi közteher fizetési kötelezettség terheli? mennyi az október hónapra járó tiszteletdíjat terhelı közteher levonási kötelezettségek összege összesen? Számítás Megoldás Pontszám szociális hozzájárulási adó 33 000 Ft* x 27 % = 8.910 Ft + szakképzési hozzájárulás 33 000 Ft** x 1,5 % = 495 Ft = *A szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításakor költség elszámolására nincs lehetıség, mert az ügyvezetı tevékenysége nem önálló tevékenységnek minısül. (ld. Szja tv. 24. (1) bekezdés d) pont és 25. ) ** a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával (ld. 2011. évi CLV. törvény 4. (1) bekezdés) Annak eldöntése, hogy biztosítási jogviszonyt jött-e létre (ld. Tbj. 5. (1) bek. h) és (2) bek.): Értékhatár számítása (tárgyhó elsı napján érvényes minimálbér 30 %-a): 105 000 Ft x 30 % = 31 500Ft biztosítási jogviszony eldöntése: 33 000 Ft > 31.500 Ft => igen nyugdíjjárulék 33.000 Ft x 10 % = 3.300 Ft + természetbeni egészségbiztosítási járulék 33.000 Ft x 4 % = 1.320 Ft + pénzbeli egészségbiztosítási járulék* 33.000 Ft x 3 % = 990 Ft + * a nyugdíj folyósításának szüneteltetése esetén pénzbeli egészségbiztosítási járulék kötelezettség is terheli a jövedelmet (ld. Tbj. 25. ) (munkaerı-piaci járulék nem terheli a tiszteletdíjat; ld. Tbj. 25/A. ) személyi jövedelemadó elıleg 33.000 Ft x 16 % = 5.280 Ft = 9 405 Ft 10 890 Ft 5 p - 9 -

mennyi a kifizetendı nettó tiszteletdíj összege? amennyiben az ügyvezetı betegsége miatt keresıképtelenné válna, jogosult lenne-e táppénzre? a biztosítottak bejelentılapján (T1041) be kell-e jelenteni az ügyvezetı jogviszonyát? változtatna-e a cég által fizetendı közterhek összegén és/vagy a tiszteletdíjat terhelı közteher levonási kötelezettségek összegén, ha az ügyvezetı heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett látná el a társaság ügyvezetését? változtatna-e a cég által fizetendı közterhek összegén és/vagy a tiszteletdíjat terhelı közteher levonási kötelezettségek összegén, ha az ügyvezetı saját jogú nyugdíjának folyósítása nem szünetelne, feltéve, hogy az ügyvezetı nem heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett látná el a társaság ügyvezetését? 33.000 10.890 = 22 110 Ft 1 p Mivel pénzbeli egészségbiztosítási járulék levonási kötelezettség terheli az ügyvezetı jövedelmét, ezért amennyiben az ügyvezetı betegsége miatt keresıképtelenné válna, jogosult lenne táppénzre. (ld. Ebtv. 43. (1) bekezdés) Biztosítási jogviszony jött létre (ld. feljebb, a második kérdés megoldásánál.) Amennyiben az ügyvezetı a kifizetéskor igazolná, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejőleg más biztosítással járó jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed, akkor is vonatkozik rá a bejelentési kötelezettség, mert a tiszteletdíj kifizetése nem minısül alkalomszerően teljesített megbízási jogviszonynak. (ld. Art. 16. (4) és (8) bekezdés) A 2.A) feladat szerinti esetben nem változtatna sem a fizetendı, sem a levonandó közterhek összegén. A 2.A) feladat szerinti esetben, ha az ügyvezetı saját jogú nyugdíjának folyósítása nem szünetelne, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulék levonási kötelezettség nem terhelné a tiszteletdíjat (ld. Tbj. 25. ). igen igen nem igen - 10 -

2. B) feladat (16 p) Mennyiben változtatja meg a helyzetet, ha a 2. A) feladat szerinti korlátolt felelısségő társaság ügyvezetıje a korlátolt felelısségő társaság egyik tulajdonosa? Számítsuk ki a kifizetendı nettó tiszteletdíjat, illetve az azt terhelı kötelezettségeket és levonásokat, ha a díj és minden más körülmény megegyezne a 2. A) feladatban szereplı helyzettel! Feladat: Állapítsa meg, hogy az október hónapra járó tiszteletdíj kifizetésével összefüggésben a társaságot mennyi közteher fizetési kötelezettség terheli? mennyi az október hónapra járó tiszteletdíjat terhelı közteher levonási kötelezettségek összege összesen? Számítás Megoldás Pontszám egészségügyi szolgáltatási járulék (ld. Tbj. 36. )* * az ügyvezetı kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozónak minısül, mert nem kötött munkaszerzıdést a vezetı tisztségviselet ellátására, és nem minısül társadalombiztosítási jog szerinti tagsági jogviszonyban állónak (ld. Tbj. 4. d) 5. alpont), és saját jogú nyugdíjas (ld Tbj. 4. e), f) pont). A társas vállalkozó kiegészítı tevékenységő minıségét nem befolyásolja, ha saját jogú nyugdíj folyósítása szünetel (ld. Tbj. 4. f) 3. alpont). Annak eldöntése, hogy biztosítási jogviszonyt jött-e létre (ld. Tbj. 5. (1) bekezdés f) pont): Nem jön létre biztosítással járó jogviszony, mert a társas vállalkozó kiegészítı tevékenységő minıségét nem befolyásolja, ha a saját jogú nyugdíj folyósítása szünetel (ld. Tbj. 4. f) 3. alpont). nyugdíjjárulék (10 %)*: 33.000 Ft x 10 % = 3.300 Ft + *a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó jövedelmébıl a Tbj. nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséget ír elı annak ellenére, hogy nem minısül biztosítottnak (Ld. Tbj. 36. (1) bekezdés). személyi jövedelemadó elıleg 33.000 Ft x 16 % = 5.280 Ft = 6 930 Ft 8 580 Ft 5 p mennyi a kifizetendı nettó tiszteletdíj összege? amennyiben az ügyvezetı betegsége miatt keresıképtelenné válna, jogosult lenne-e táppénzre? a biztosítottak bejelentılapján (T1041) be kell-e jelenteni az ügyvezetı jogviszonyát? változtatna-e a cég által fizetendı közterhek összegén és/vagy a tiszteletdíjat terhelı közteher levonási kötelezettségek összegén, ha az ügyvezetı heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett látná el a társaság ügyvezetését? 33.000 8.580 = 24 420 Ft 1 p Mivel az ügyvezetés ellátása miatt az ügyvezetı nem minısül biztosítottnak, ezért amennyiben az ügyvezetı betegsége miatt keresıképtelenné válna, nem lenne táppénzre jogosult. (ld. Ebtv. 43. (1) bekezdés) Biztosítási jogviszony nem jött létre (ld. feljebb, a második kérdés megoldásánál.) Mivel az ügyvezetı nem minısül biztosítottnak, a biztosítottak bejelentılapján a jogviszonyt nem lehet bejelenteni (ld. Art. 16. (4) bekezdés) A 2.B) feladat szerinti esetben, ha az ügyvezetı heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett látná el a társaság ügyvezetését, akkor egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége nem keletkezne a társaságnak (ld. Tbj. 37/A. ) - 11 - nem nem igen

változtatna-e a cég által fizetendı közterhek összegén és/vagy a tiszteletdíjat terhelı közteher levonási kötelezettségek összegén, ha az ügyvezetı saját jogú nyugdíjának folyósítása nem szünetelne, feltéve, hogy az ügyvezetı nem heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett látná el a társaság ügyvezetését? A 2.B) feladat szerinti esetben nem változtatna sem a fizetendı, sem a levonandó közterhek összegén, mert a társas vállalkozó kiegészítı tevékenységő minıségét nem befolyásolja, ha a saját jogú nyugdíj folyósítása szünetel (ld. Tbj. 4. f) 3. alpont). nem 2. C) feladat (18 p) Egy részvénytársaság három dolgozója esetében a megadott információk alapján döntse el, hogy a társaság 2015. október hónapra vonatkozóan jogosult-e szociális hozzájárulási adó illetve szakképzési hozzájárulás kedvezmény igénybevételére! Számítsa ki a dolgozók részére 2015. október hóra járó bruttó jövedelmet terhelı szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségeit! Mindhárom dolgozóra vonatkozóan feltételezzük az alábbiakat: 1. A dolgozók 2015. október hónapban minden munkanapot ledolgoztak. 2. A dolgozókat 2015. október hónapra pótlék, pótlékátalány, teljesítménybér, prémium, jutalom nem illeti meg. 3. A dolgozók kérelmére az ellátást utoljára folyósító szervek igazolást adtak ki a gyermekgondozási segély dolgozók részére történı folyósításának adatairól, illetve amely esetekben erre is szükség volt igazolást állított ki a dolgozó családi pótlékra való jogosultságáról A dolgozók az igazolásokat munkáltatójuk részére átadták. Elsı dolgozó: Nagy Éva Nagy Éva a részvénytársaság részfoglalkozású alkalmazottja kétgyermekes édesanya. A dolgozó heti 30 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll a társasággal. Munkaszerzıdése alapján a havi bére 250.000 Ft. Kiegészítı információk Nagy Éva dolgozóról: 1. Nagy Éva kisebbik gyermekére tekintettel gyermekgondozási segélyt vett igénybe 2011. április 19-tıl 2012. április 18-ig. 2. A dolgozó 2012. október 3-a óta dolgozik a társaságnál. Munkaköre adminisztrátor. 3. A dolgozó 1969. július 10-én született. - 12 -

Feladat: Állapítsa meg, hogy mennyi a munkáltatót terhelı fizetendı szociális hozzájárulási adó kötelezettség Nagy Éva részére 2015. október hónapra elszámolt jövedelem után? mennyi a munkáltatót terhelı fizetendı szakképzési hozzájárulás kötelezettség Nagy Éva részére 2015. október hónapra elszámolt jövedelem után? Számítás Megoldás Pontszám A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a munkáltatót szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg a 2011. évi CLVI. törvény 462/D. (2) bekezdés és 463. alapján. A feladat szerinti esetben a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft* után 27 %-os** kedvezmény illeti meg a munkáltatót a foglalkoztatás elsı két évében, azaz elvileg 2012.10.03-tól - valójában a jogszabály 2013.01.01-i hatályba lépésétıl - 2014.10.02-ig, és 14,5 %-os kedvezmény illeti meg a foglalkoztatás harmadik évében, azaz 2014.10.03-tól 2015.10.02-ig. Figyelemmel kell lenni kell lenni a 45 hónapos szabályra is.(ld. 2011. évi CLVI. törvény 462/D. (3) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése) *2015.01.01-je óta a gyes-ben részesülı munkavállaló után érvényesíthetı adókedvezmény 100 000 Ft-os értékhatárát nem kell idıarányosan csökkenteni részfoglalkoztatás esetén (ld.2011. évi CLVI. tv. 463. (5) bekezdés). **2015. október hónapban telik le a foglalkoztatás harmadik éve, a 2011. évi CLVI. törvény 462/D. (7) bekezdése alapján a teljes hónapra 14,5 % kedvezmény érvényesíthetı. Az anyasági ellátás folyósításának megszőnését (2012. április) követı hónaptól számított 45. hónap 2016. január, a foglalkoztatás 3. éve 2015. október 2-án telik le. A szociális hozzájárulási adó kedvezmény utoljára 2015. október hóra vehetı igénybe, mértéke 14,5 %. számítás: számított szociális hozzájárulási adó 27 %: 250.000 x 27 % = 67.500 kedvezmény maximuma: 100.000 x 14,5 % = 14.500 fizetendı szociális hozzájárulási adó: 67.500 14.500 = A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a munkáltatót a szociális hozzájárulási adó kedvezményre tekintettel szakképzési hozzájárulás alapját csökkentı kedvezmény a foglalkoztatás harmadik évében már nem illeti meg (ld. 2011. évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés d) pontja). számítás: 250.000 x 1,5 % = 53 000 Ft 3 p 3 750 Ft 3 p Második dolgozó: Kis Virág Kis Virág a részvénytársaság fıfoglalkozású alkalmazottja kétgyermekes édesanya. A dolgozó heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll a társasággal. Munkaszerzıdése alapján a havi bére 450.000 Ft. Kiegészítı információk Kis Virág dolgozóról: 1. Kis Virág kisebbik gyermekére tekintettel gyermekgondozási segélyt vett igénybe 2011. május 11-tıl 2012. május 10-ig. 2. A dolgozó 2003. október 13-a óta dolgozik a társaságnál. Második gyermeke születésekor a gyermek gondozása céljából járó fizetés nélküli szabadságot a gyermek hároméves koráig igénybe vette. A gyermekgondozási segély lejártát követı naptól ismét munkába állt. Munkaköre villamosmérnök. 3. A dolgozó 1970. április 10-én született. - 13 -

Feladat: Állapítsa meg, hogy mennyi a munkáltatót terhelı fizetendı szociális hozzájárulási adó kötelezettség Kis Virág részére 2015. október hónapra elszámolt jövedelem után? mennyi a munkáltatót terhelı fizetendı szakképzési hozzájárulás kötelezettség Kis Virág részére 2015. október hónapra elszámolt jövedelem után? Számítás Megoldás Pontszám A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a munkáltatót szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg a 2011. évi CLVI. törvény 462/D. (2) bekezdés és 463. alapján. A feladat szerinti esetben a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft után 27 %-os kedvezmény illeti meg a munkáltatót a foglalkoztatás elsı két évében, azaz elvileg 2012.05.11-tıl - valójában a jogszabály 2013.01.01-i hatályba lépésétıl - 2014.05.10-ig, és 14,5 %-os kedvezmény illeti meg a foglalkoztatás harmadik évében, azaz 2014.05.11-tól 2015.05.10-ig. Figyelemmel kell lenni kell lenni a 45 hónapos szabályra is.(ld. 2011. évi CLVI. törvény 462/D. (3) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése) Az anyasági ellátás folyósításának megszőnését (2012. május) követı hónaptól számított 45. hónap 2016. február, de a foglalkoztatás 3. éve 2015. május 10-én letelt, ezért 2015. októberre kedvezmény nem érvényesíthetı. számítás: 450.000 x 27 % = A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a munkáltatót 2015. október hóra szociális hozzájárulási adó kedvezmény nem illeti meg, így szakképzési hozzájárulás alapját csökkentı kedvezmény sem illeti meg (ld. 2011. évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés d) pontja) számítás: 450.000 x 1,5 % =. 121 500 Ft 3 p 6 750 Ft 3 p Harmadik dolgozó: Szép Zsuzsanna Szép Zsuzsanna a részvénytársaság részfoglalkozású alkalmazottja háromgyermekes édesanya. A dolgozó heti 20 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll a társasággal. Munkaszerzıdése alapján a havi bére 300 000 Ft. Kiegészítı információk Szép Zsuzsanna dolgozóról: 1. Szép Zsuzsanna legkisebb gyermekére tekintettel gyermekgondozási segélyt vett igénybe 2009. január 21-tıl 2010. január 20-ig. 2. A dolgozó 2015. szeptember 16-a óta dolgozik a társaságnál. Munkaköre vegyészmérnök. 3. A dolgozó 1972. április 17-én született. Feladat: Állapítsa meg, hogy mennyi a munkáltatót terhelı fizetendı szociális hozzájárulási adó kötelezettség Szép Zsuzsanna részére 2015. október hónapra elszámolt jövedelem után? Számítás Megoldás Pontszám A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a munkáltatót szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg a 2011. évi CLVI. törvény 462/D. (3) bekezdés alapján. A feladat szerinti esetben a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft* után 27 %-os kedvezmény illeti meg a munkáltatót a foglalkoztatás elsı három évében, azaz 2015.09.16-tól elvileg 2018.09.15-ig, és 14,5 %-os kedvezmény illeti meg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, de figyelemmel kell lenni a 69 hónapos szabályra is. (ld. 2011. évi CLVI. törvény 462/D. (3) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése). 54 000 Ft 3 p - 14 -

mennyi a munkáltatót terhelı fizetendı szakképzési hozzájárulás kötelezettség Szép Zsuzsanna részére 2015. október hónapra elszámolt jövedelem után? *2015.01.01-je óta a gyes-ben részesülı munkavállaló után érvényesíthetı adókedvezmény 100 000 Ft-os értékhatárát nem kell idıarányosan csökkenteni részfoglalkoztatás esetén (ld.2011. évi CLVI. tv. 463. (5) bekezdés). Az anyasági ellátás folyósításának megszőnését (2010. január) követı hónaptól számított 69. hónap 2015. október, ezért szociális hozzájárulási adó kedvezmény utoljára 2015. október hóra vehetı igénybe, mértéke 27 %. számítás: számított szociális hozzájárulási adó 27 %: 300.000 x 27 % = 81.000 kedvezmény maximuma: 100.000 x 27 % = 27.000 fizetendı szociális hozzájárulási adó: 81.000 27.000 = A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a munkáltatót a szociális hozzájárulási adó kedvezményre tekintettel szakképzési hozzájárulás alapját csökkentı kedvezmény is megilleti meg a 2011. évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés d) pontja alapján. A szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft* összeggel csökkenthetı a szakképzési hozzájárulás alapja a foglalkoztatás elsı három évében, azaz 2015.09.16-tól elvileg 2018.09.15-ig. (ld. 2011. évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés d) pontja), de figyelemmel kell lenni a 69 hónapos szabályra is. *2015.01.01-je óta a gyes-ben részesülı munkavállaló után érvényesíthetı szakképzési hozzájárulás alapot csökkentı kedvezmény 100 000 Ft-os értékhatárát sem kell idıarányosan csökkenteni részfoglalkoztatás esetén (ld.2011. évi CLV. tv. 4. (1a) bekezdés). **2018. szeptember hónapban telne le a foglalkoztatás harmadik éve, és mivel a 27 % kedvezmény 2015. október hónapra érvényesíthetı a szociális hozzájárulási adó alapjánál, ezért a csökkentés a szakképzési hozzájárulás alapnál is érvényesíthetı. A szakképzési hozzájárulás alap csökkentése utoljára 2015. október hóban vehetı igénybe. számítás: számított szakképzési hozzájárulás 1,5 %: 300.000 x 1,5 % = 4.500 kedvezmény maximuma: 100.000 x 1,5 % = 1.500 fizetendı szakképzési hozzájárulás: 4.500 1.500 = 3 000 Ft 3 p - 15 -

Jogszabályi kiemelések az OBB 2015. V. forduló 2. feladat megoldásához I. Kiemelések a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybıl (Szja tv.) 24. (1) Nem önálló tevékenység a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység, b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közremőködése, d) a gazdasági társaság vezetı tisztségviselıjének tevékenysége, e) a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselı (ideértve a felügyelıbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyőlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, f) a segítı családtag tevékenysége, g) nemzetközi szerzıdés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony, h) a nevelıszülıi foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, i) az országgyőlési képviselıi tevékenység, valamint j) a nemzetiségi szószólói tevékenység. 25. (1) Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységbıl származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melybıl levonható - legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség. II. Kiemelések a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvénybıl (Tbj.) 4. d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelısségő társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok elıtársaságként történı mőködésének idıtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közremőködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), 5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelısségő társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minısül, - 16 -

4. e) Kiegészítı tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülı személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 4. f) Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki 1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotómővészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytıl nyugdíjban vagy növelt összegő öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, 2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, 3. az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel. 5. (1) E törvény alapján biztosított a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyőlési képviselıt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelıszülıi foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyőlési İrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerzıdéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidıben történik, b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közremőködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerő oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének idıtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végzı tagot, c) a tanulószerzıdés alapján szakképzı iskolai tanulmányokat folytató tanuló, d) az álláskeresési támogatásban részesülı személy, e) a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı egyéni vállalkozó, f) a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı társas vállalkozó, g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerzıdés alapján, egyéni vállalkozónak nem minısülı vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végzı személy - a külön törvényben meghatározott közérdekő önkéntes tevékenységet végzı személy kivételével - amennyiben az e tevékenységébıl származó, tárgyhavi járulékalapot képezı jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetıleg naptári napokra annak harmincad részét, h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast, i) a mezıgazdasági ıstermelı, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévı idı és a már megszerzett szolgálati idı együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az ıstermelıi tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülı személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. - 17 -

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzı személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minısülı vezetı tisztségviselıje, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdıbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselıje, vezetı tisztségviselıje, vagy e szervezetek felügyelıbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselıje (tisztségviselıje), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képezı jövedelemnek minısülı tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget. 19. (2) A biztosított, a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendı nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. (3) A biztosított által fizetendı egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerı-piaci járulék 1,5 százalék. (4) A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendı egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forint (napi összege 231 forint). 25. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képezı jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni. 25/A. Nem fizet a 19. (3) bekezdésében meghatározott mértékő munkaerı-piaci járulékot a) az 5. (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy - ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minısülı szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közremőködı szövetkezeti tagot -, 27. (2) A biztosított társas vállalkozó a 19. (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közremőködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képezı jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. (4) A 4. d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közremőködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. 28. (1) A 27. -ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon idıszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemıgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének idıtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, b) katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona, c) fogvatartott, d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivıként, közjegyzıként kamarai tagságát szünetelteti. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. (2) bekezdésben - 18 -

meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdıdött vagy szőnt meg. 31. (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejő fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot. (4) A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezı jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani. (5) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közremőködı tagja vagy ügyvezetıje, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történı választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31- éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. (6) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. (3) bekezdése, illetıleg 29/A. (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezı jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történı járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetıleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni. 36. (1) A kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közremőködése, a 4. d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetıi tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem. 37/A. Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az idıtartamra, amely alatt a kiegészítı tevékenységet folytató vállalkozó a) keresıképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, b) fogvatartott, c) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, d) ügyvédi tevékenysége, közjegyzıi vagy szabadalmi ügyvivıi kamarai tagsága szünetel, e) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejőleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát. III. Kiemelés a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénybıl (Ebtv.) 43. (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresıképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. - 19 -

IV. Kiemelések az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvénybıl (Art.) 16. (4) A munkáltató és a kifizetı (ideértve a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezıgazdasági ıstermelıt, valamint a Tbj. 56/A. -a szerinti kötelezettet is) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelıdje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsıfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszőnését, a biztosítás szünetelésének idıtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelezı bejelenteni. A bejelentést a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésıbb a biztosítási jogviszony elsı napján, a foglalkoztatás megkezdése elıtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésıbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követı napon kell teljesíteni, b) a jogviszony megszőnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszőnését követıen folyósított ellátás kezdı és befejezı idıpontját közvetlenül követı 8 napon belül kell teljesíteni, c) ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizetı köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. (1) bekezdése a)-c), f)-g) pontjai, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelıd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is. A bejelentendı adatok körére az e bekezdésben, a bejelentési határidıkre az a) és b) pontban foglaltak az irányadók. (8) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetıt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerően teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményezı kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejőleg a Tbj. 5. -ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed. V. Kiemelések az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénynek a szociális hozzájárulási adóról szóló IX. Fejezetébıl A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülı munkavállaló után érvényesíthetı adókedvezmény 462/D. (1) A gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszőnését követıen adókötelezettséget eredményezı munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizetı az ıt a munkaviszonyra tekintettel terhelı adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adókedvezmény összegét a kifizetı havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlı a foglalkoztatott - gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesülı - természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási idıszakra megilletı, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót - 20 -