PILISVÖRÖSVÁR, LIGETI LOVARDA

MŰ-HELY TERÜLETFEJLESZTŐ ÉS TERVEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: (36-1) 312 4570, 312-4573, FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu PILISVÖRÖSVÁR, LIGETI LOVARDA SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA Műleírás BUDAPEST, 07 ÁPRILIS HÓ MŰ-HELY RT.

Műleírás Pilisvörösvár, ligeti lovarda SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA Készült: Pilisvörösvár Város Önkormányzata megbízásából Tervezők: Településrendezés Gyimóthy Ákos... Mű-Hely Rt... TT1-01-3702/05 dr. Nagy Béla... Mű-Hely Rt... TT1-01-0022/01 Közlekedés Macsinka Klára... Mobil City Kft... 13-1017, K1-1 Közművek Környezetvédelem, Zöldfelületek Nemes Attila... Mű-Hely Rt... 01-0768 V3a-1 Tóth Sándor... Környezetterv Kft... 01-7443 V-1 Sólyom Rudolf... Mű-Hely Rt... K2-01-5131/01 Régészet Vágner Zsolt... Archeo-Art Bt... 459/2002 Vezérigazgató dr Nagy Béla... Mű-Hely Rt 2

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 ELŐKÉSZÍTÉS... 4 HELYZETFELTÁRÁS... 7 TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE... 7 ÖVEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS... 7 VÁROSSZERKEZETI ÉRTÉKELÉS... 7 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA... 7 VÁROSKÉPI ÉS TÁJKÉPI ÖSSZEFÜGGÉSEK... 7 KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ZÖLDFELÜLETEK... 7 KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLATOK... 7 KÖZMŰ VIZSGÁLAT... 7 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK... 7 VÁROSKÉPI ÉS TÁJRENDEZÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEK... 7 TERÜLETFELHASZNÁLÁS... 7 TELEKALAKÍTÁS... 7 BEÉPÍTÉSI JAVASLAT... 7 A RENDEZÉS CÉLJA ÉS VÁRHATÓ HATÁSA... 7 KÖRNYEZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLET... 7 KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT... 7 KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT... 7 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY... 7 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS... 7 A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP KIVONATA... 7 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP MÓDOSÍTÁSA... 7 SZABÁLYOZÁSI TERV... 7 TERVIRATOK... 7 3

ELŐKÉSZÍTÉS ELŐZMÉNYEK 2004. decemberében az Önkormányzat képviselő testülete jóváhagyta a város Településszerkezeti tervét (237/2004. (XII. 02.) Kt. sz. határozat), Helyi Építési Szabályzatát és Szabályozási tervét (15/2004. (XII. 14.) Kt. sz. rendelet). 2005. decemberében az Önkormányzat képviselő testülete határozatot hoz (189/2005. (XII.08.) Kt sz. határozat), melyben támogatja a tulajdonos birtokában lévő mezőgazdasági terület beépítésre szánt, különleges sport és rekreációs területbe sorolását. A tulajdonos a területén elsősorban a lovagoltatási célú funkciókat a területen jelenleg is folytatott tevékenységét kívánja korszerűsíteni. A területen önkormányzati utak a vasúti megálló és a Karátsonyi- (Szabadság-) liget közötti kapcsolat, valamint a Szikla utca rendezése szükséges. TERVEZÉSI TERÜLET A tervezési terület Pilisvörösvár Karátsonyi- (Szabadság-) liget kialakult lakóterületének határában a táji-, természeti környezetre déli irányban nyitottan helyezkedik el. Közvetlen közúti és vasúti (< 200 m) kapcsolattal rendelkezik. Kerekhegy Kálvária hegy Pilisvörösvár 1. ábra. A tervezési terület elhelyezkedése Pilisvörösvár város átnézeti térképén 4

A TERVEZÉSI TERÜLET LEHATÁROLÁSA A tervezési terület lehatárolása az Étv 12. (1) bekezdése értelmében magában foglalja a fejlesztéssel közvetlenül érintett 030/2 hrsz-ú mezőgazdasági területet, a 6308/6 hrsz.-ú zátkerti területet továbbá a 2667 2687 hrsz.-ú lakótelkeket, valamint a 2687. hrsz.-ú teleknél javasolható belterülethatár-módósítás kezelésére a 030/4 hrsz.-ú erdő telkét. A tervezési terület tehát: a 6308/7 hrsz.-ú erdő- út- (Szikla utca) és gyepterület 2665 hrsz.-ú út Szabadság utca 031 hrsz.-ú külterületi erdő 021 hrsz.-ú út által határolt terület. BELTERÜLET KÜLTERÜLET Szabadság utca ZÁRTKERT Szikla utca Mandula utca ZÁRTKERT 2. ábra. A tervezési terület lehatárolása A tervezési terület mintegy 8,5 hektár, a tényleges fejlesztési terület 3,3 hektár terjedelmű terület. DIGITÁLIS ALAPTÉRKÉP A digitális alaptérképet A FORMAP Kft készítette el, a Földhivatali alaptérkép felhasználásával, mely részletes geodéziai felmérés alapján kiegészítésre került: kiemelt és nem kiemelt burkolati szegéllyel, fákkal és azok törzsátmérőivel, magassági pontokkal (Balti-tenger feletti magasság, mbf), burkolatokkal, rézsűkkel, és azok lejtésirányaival, valamint egyéb műtárgyakkal (, kerítés, akna fedlap). 5

E b Gy E Mk a 223.19 L c L 4 K K fás terület 218.66 L K L 4 K a E út E Sz E 3 K L 4 fás, bokros terület fás terület 212.30 L b PILSVÖRÖSVÁR, LIGETI LOVARDA SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2732 Dobo ut 2735 anyaggödor aszf. térkő térkő Elektromos távvezeték föld út 2687 219.27 2734 2764/3 2764/1 2764/2 2765 Szabadsag utca Szondi utca 2766 2770 030/4 2686 2685 térkő 2767 2769 2797 2798 2801 fás terület 220.99 030/2 kerítés 2684 kerítés 2683 2682 2681 2679/3 2679/2 2698/2 216.16 2800 2799 térkő Hunyadi utca 2805 2804 2803 2832 2833 saját használatú út 216.92 2679/1 2678 2677 2676 2675 214.18 2802 2834 2835 Zrinyi utca 2836 2839 030/3 2673 2672 2671 2838 2837 2866 2867 214.99 2868 6308/7 6350 6352 6349 6351 6353 6354 220.08 6308/6 kerítés fás, bokros terület 218.11 fás, bokros terület föld út 2674 2670 fás terület 2669 2668 2666 föld út 2667 2665 térkő B 206.2 6355 6357 6358 6356 6329/1 föld út kerítés fás, bokros terület Szikla utca 215.09 6308/6 211.66 210.44 kerítés 213.01 215.16 213.53 2664/6 2664/5 K 6360 K 6361 6348 6329/2 6328 6327 6326/1 föld út 213.42 6308/7 6326/4 6322 K 6362/1 6362/2 K 6330/4 6325 6321 6319 6320 6318 6317 6308/7 214.45 214.72 214.92 218.51 Mandula saját hasznalat 6330/3 3. ábra. A terület digitális alaptérképe DIGITÁLIS ORTOFOTÓ A digitális ortofotó 2000.05. havi állapotot tükrözik a tervezési területről. Az ortofotó 50 cmes terepi felbontású, és mintegy 16,7 millió szín színterjedelben készült. 4. ábra. Digitális ortofotó és a jogi telekhatárok 6

HELYZETFELTÁRÁS 7

TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE A terület tulajdonviszonyok szempontjából jól definiálható egységeket képez. A lakóterületi és a fejlesztési terület magántulajdonú. A 030/2; 030/3; 6308/6; és a 2679/1 hrsz.-ú telkek mintegy 3,3 ha kiterjedésű területe egy tulajdonos kezében van. A Szabadság utcai lakótelkek különböző magántulajdonosok birtokaiban vannak. A 2674; és 2666 hrsz.-ú mocsár és a 2665 hrsz.-ú út önkormányzati tulajdonú. A 030/4 hrsz.-ú erdő állami tulajdonú. 2687 030/4 2686 2685 2684 2683 2682 26812679/3 030/2 2679/2 030/3 2679/1 2678 2677 2676 2675 2673 2672 2671 2670 2674 26692668 2667 Tulajdonvizsgálat állami (1) magán (24) önkormányzat (3) 6308/6 2666 2665 5. ábra Tulajdonviszonyok vizsgálata Hrsz Művelési ág Terület m 2 Tulajdonos Bejegyzés 030/2 gyep,legelő és út 10 779 Wippelhauser István holtigtartó haszonélvezeti jog 030/3 erdő és út 5 857 Wippelhauser István 030/4 erdő és út 31 744 Magyar Állam 6308/2 kert 936 Marsall László 6308/6 erdő,gyep,legelő 16 068 Wippelhauser István 6308/7 gyep,legelő és út 37 871 Magyar Állam 2664/4 beépítetlen terület 1 029 2664/5 lakóház és udvar 1 029 1/2Újvári Attila 1/2 Újvári Hedvig 2/5 Nyágai Lászlóné 2/5 Nyágai László 1/5 Nyágai Zsolt 2664/6 lakóház és udvar 1 029 Böjtös Zoltán jelzálogjog 2665 közterület 980 Pilisvörösvár Önkormányzat 2666 mocsár 940 Pilisvörösvár Önkormányzat 8

Hrsz Művelési ág Terület m 2 Tulajdonos Bejegyzés 2667 lakóház és udvar 757 1/2 Paszterndorf János 1/2 Paszterndorf Jánosné 2668 lakóház és udvar 617 Bauer Éva jelzálogjog 2669 lakóház és udvar 805 2670 beépítetlen terület 786 2671 hétvégi ház, udvar 748 2672 lakóház és udvar 701 2673 lakóház és udvar 744 1/2 Sallai Sándor 1/2 Sallai Sándorné 1/2 Fedasz László 1/2 Fedasz Lászlóné 2/3 Hallamasek Tivadarné 1/3 Szakszon József 1/2 Poppre Ferencné 1/2 Poppre Ferenc 1/2 Bándiné Schifter Dóra 1/2 Bándi Gábor jelzálogjog, elidegenítési tilalom jelzálogjog, életjáradéki jog, holtigtartó haszonélvezeti jog haszonélvezeti jog haszonélvezeti jog jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom 2674 mocsár 819 Pilisvörösvár Önkormányzat 2675 lakóház és udvar 777 Nick János 2676 lakóház és udvar 795 2677 lakóház és udvar 993 2678 lakóház és udvar 1 048 1/2 Busai Gáborné 1/2 Busai Gábor 1/2 Jakab Ferenc 1/2 Jakab Ferencné 1/2 Bogár Tamás 1/2 Bogár Tamásné jelzálogjog 2679/1 beépítetlen terület 958 Wippelhauser Zsuzsa 2679/2 lakóház és udvar 670 2679/3 lakóház és udvar 595 2681 lakóház és udvar 944 1/2 Göblyös István 1/2 Göblyös Istvánné 4/20 Oroszlán Béla 3/20 Berényi Imre 3/20 Berényi Imréné 6/20 Göröcs Sándornél 1/2 Fekete Sándor 1/2Fekete Ildikó haszonélvezeti jog jelzálogjog, elidegenítési tilalom zálogogjog, elidegenítési tilalom 2682 lakóház és udvar 905 Gemele Beáta 2683 lakóház és udvar 809 Kilián Éva 2684 lakóház és udvar 762 Petróczi Julianna zálogjog, elidegenítési tilalom 2685 lakóház és udvar 715 1/2 Drávecz Ferencné 1/2 Drávecz Ferenc jelzálogjog 2686 lakóház és udvar 637 Sztrehárszki Sándor 2687 lakóház és udvar 1 108 1/2 Gyurkó Péter 1/2 Gyurkó Péter jelzálogjog 2698/2 közterület 36 005 Pilisvörösvár Önkormányzat 1. táblázat Tulajdoni adatok 9

ÖVEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Pilisvörösvár város 2005. januártól hatályos a város település-rendezési terve. A terv részei A Településszerkezeti terv, A Szabályozási terv, és A Helyi építési szabályzat. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KIVONATA 6. ábra Kivonat a hatályos Településszerkezeti tervből A településszerkezeti terv a területet turisztikai, egészségügy erdő, általános mezőgazdasági, valamint gyep, nádas területfelhasználási egységbe sorolja. A SZABÁLYOZÁSI TERV KIVONATA 7. ábra. A belterületi Szabályozási Terv kivonata 10

8. ábra. A külterületi Szabályozási Terv kivonata KIVONAT A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATBÓL Belterületbe vonás 2. A Képviselő testület (1) A tervezett belterületi határvonalat a szabályozási tervlapok szerint állapítja meg. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével az érintett külterületi ingatlanok az igénybevétel igényének felmerülésekor, a Képviselő testület egyedi határozata alapján vonhatók belterületbe. (3) A belterületbe vonás az építési engedély kiadásának feltétele. A KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZETEK (LKE) RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 11. Az övezetekben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázatok előírásait betartva kell meghatározni: (1) Az Lke-1 jelű lakóövezet KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 21. Az övezetekben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázatok előírásait betartva kell meghatározni: (4) A Ksp jelű különleges övezet 11

a) Az övezeti előírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betűjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek a későbbiekben nem oszthatók meg. b) Az építési övezetben az OTÉK 24. -ának 3) bekezdésének 5. pontja szerinti, sportolási célt szolgáló épület, építmény helyezhető el. c) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. ERDŐ ÖVEZETEK AZ ERDŐÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 27. (1) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető. AZ ERDŐÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 28. (1) Az Ee-1 jelű erdőövezet (turisztikai, egészségügyi erdőterületek) a) Az övezethez tartozó egészségügyi, turisztikai erdők területe min. 70 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. b) A területen parkerdő jelleggel fából készült szabadtéri sportszerek és bútorok helyezhetők el. A területen az előzőekben felsoroltaktól eltérő funkciójú épület, illetve építmény nem helyezhető el. A MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 29. (1) A mezőgazdasági övezetek telkei nem építhetők be. A már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. (4) A vízfolyások, vizes élőhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 100 méteren belüli területeken a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos. A MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 30. (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet a) Az általános mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be. b) A már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. (2) Az Mgy jelű mezőgazdasági övezet (gyep, nádas művelési ágú mezőgazdasági területek) a) Az övezet gyep (rét, legelő) és nádas művelési ágú mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be, művelési águk nem változtatható meg. 12

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE 13

Települési térség 5. (1) Települési térség nem beépített területe abban az esetben minősíthető át beépítésre szánt területté, ha a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban, vagy szabályozási tervben a beépítésre szánt, és már jellemzően beépített területeken, vagy a már korábban kijelölt területek hasznosításával az adott területfelhasználás számára már nincs lehetőség. (2) A település szerkezeti tervében beépítésre tervezett lakó-, vegyes, gazdasági és üdülőterület akkor vehető igénybe, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) nem sért táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki (közmű, közúti és tömegközlekedési) infrastruktúra egyidejűleg létrehozható. (3) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja. (4) A települési térség hullámtéri területe beépítésre szánt területté akkor minősíthető, ha az árvízvédelem jogszabályban előírt mértékű biztosítása következtében a terület hullámtéri jellege megszűnik. (5) A városias települési térség részét képező nagy kiterjedésű zöldterület az 5 hektárnál nagyobb összefüggő olyan városi és települési jelentőségű zöldterület, valamint zöldfelület jellegű intézményterület, amely megkülönböztetett védelmet és szabályozást igényel, és amely a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű eleme. (6) A magas zöldfelületi arányú települési térségbe - elsősorban rekreációs funkcióval rendelkező összességében alacsony beépítettségű területek tartoznak. (7) A magas zöldfelületi arányú települési térség legfeljebb 30%-án beépítésre szánt településközponti vegyes, üdülő és különleges terület, legalább 70%-án pedig beépítésre nem szánt közlekedési és közműterület, zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület alakítható ki. Erdőgazdálkodási térség 6. (1) Az erdőgazdálkodási térség legalább 90%-át erdőterület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 10%-án egyéb beépítésre nem szánt terület alakítható ki, amelynek során a meglévő védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő erdőterület nagysága - a település közigazgatási területére vetítve összességében nem csökkenhet. Az erdőgazdálkodási térség esetében a törvény a pontosabb tervezés lehetőségét kihasználva az erdőterületek védelme érdekében az OTrT törvényhez képest valamivel 14

szigorúbb szabályt alkalmaz (85% helyett 90%-ban határozza meg a területfelhasználási kategórián belül a ténylegesen erdőterületként kijelölendő terület arányát). A meglévő erdőterület mennyiségét abszolút értékben is védi a törvény, de rugalmas módon, mert lehetőséget nyújt a visszapótlásra. Mezőgazdasági térség 7. (1) A mezőgazdasági térség legalább 75%-át mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 15%-án erdőterület és legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. (2) A mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-át. (3) A mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben sportolás céljára a külön jogszabály szerinti különleges terület kijelölhető. A terület nagysága nem haladhatja meg a település közigazgatási területe 3%-át és a területkijelölés nem lehet átfedésben az országos és a térségi ökológiai hálózat övezetének területével. Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség 8. (1) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség a zöldövezetnek az erdőgazdálkodási térségen és a zöldterületen kívüli területe. (2) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. 15

VÁROSSZERKEZETI ÉRTÉKELÉS KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK A terület Pilisvörösvár Ny-i szélén lévő belterületi lakóterület valamit a lakóterület és kiskertes területek közé ékelődött erdő és mezőgazdasági terület. Tájilag a Pilisvörösvári-medencéhez tartozó, síkvidéki terület, külterület. A város településszerkezeti terve szerint Lke jelű kertvárosias lakóterület, Ee jelű turisztikai egészségügyi erdőterület, Má jelű általános mezőgazdasági terület és Mgy jelű gyep, nádas területbe sorolt. A szomszédos területek kelet felé lakó övezetűek, dél felé Mk jelű kertes mezőgazdasági terület, nyugat felé Ee, Et jelű erdőterületek. A lakóövezetű terület családi házakkal beépült. A mező és erdőgazdasági terület egy része lekerítve állattartást szolgáló terület, melyet részben a spontán erdősödött terület ritkításával alakítottak ki. KÖZLEKEDÉS ÉS HÁLÓZATI KAPCSOLATOK A területet északról a Szabadság utca határolja, amely belterületi gyűjtőútként funkcionál. A terület a Szabadság utcán keresztül kapcsolódik a városon áthaladó 10. sz. főúthoz. A kiszolgáló utcák közül jelentős szerepe van a Szabadság utca és a Szikla utca között kapcsolatot teremtő 2665. hrsz-ú utcának, amelyet rossz állapota ellenére is sok személyautó használ a területtől keletre elhelyezkedő Szabadságliget vasúti megálló megközelítésére. A földút mellett 1.5 m széles kiépített betonjárda vezet a Szabadság utcától a vasúti megállóhelyig. A területet délről a Szikla utca (földút), nyugatról egy keskeny földút határolja. 16

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A tervezési terület része a szabadságligeti, jellegzetesen földszint + tetőteres, családiházas beépítés szélső házsora, amely a Szabadság utca kétoldali kihasználhatóságát teszi lehetővé. Az itt lévő házak egyik csoportjába a 30-40 éves családi házak felújított épületei, másik csoportjába az új építésű épületek tartoznak. Az utcaképet a jórészt 5 m-es előkert vonalára épített nyeregtetős épületek határozzák meg. Többségében az utcára merőleges gerincvonal, és utcára néző háromszögű oromzat a jellemző. Esetenként az utcával párhuzamos gerincvonallal is találkozunk. További jellegzetessége az utcaképnek a házhoz kapcsolódó, előkertbe épített garázsépítmény, amely a telekosztással meghatározott ritmust erősíti. A területtel határos zártkerti rész ma még, esetleges beépítést mutat. A telekszélességek nagy szórása (5-6 m 35 m-ig) nem adhatnak beépítési ritmust. Ugyanezen telkek másik része a Mandula utcára tájoltak. Itt a telkek szélessége okán könnyebben alakítható ki egységes utcakép. A LAKÓTELKEK BEÉPÍTETTSÉGE Jelmagyarázat 030/4 2687 2686 2685 2684 2683 2682 26812679/3 030/2 2679/2 30 to 35 (1) 20 to 30 (3) 15 to 20 (7) 10 to 15 (8) 0 to 10 (9) 030/3 2679/1 2678 2677 2676 2675 2673 2672 2671 2674 2670 26692668 2667 6308/6 2666 2665 9. ábra. Telekvizsgálat beépítettség szerint Megállapítható, hogy a lakótelkek beépítettsége optimális. A legmagasabb beépítettségű telek (32%) túllépi a megengedett 30%-os értéket. 17

VÁROSKÉPI ÉS TÁJKÉPI ÖSSZEFÜGGÉSEK FOTÓK A TERÜLETRŐL A vasútállomás felé vezető út, kiépített járdával A vasútállomás felé vezető út és a tervezési területre vezető földút Természeti környezet a tervezési terület mellett, háttérben a Kálváriát borító fenyves A Szikla utca és a vasútállomás felé vezető út kereszteződése A tervezési terület K-i határa. D-i oldalról zártkerti telkek, É-i oldalról lakótelkek határolják a területet. 18

FOTÓK A TERÜLETRŐL Nézet a vasútállomás irányából. Balra a tervezési terület, előtérben a Szabadságliget lakóházai, háttérben a Pilis-hegy. Bejáró a területre, annak D-i sarokpontján. A Szikla utca. Balra a tervezési terület, jobbra a zártkerti telkek. Bejáró a területre a Szikla utcáról A Szikla utca és a Mandula utca kereszteződése. 19

FOTÓK A TERÜLETRŐL 20 kv-os elektromos felsővezeték tartóoszlopa a terület határán. A tervezési terület Ny-i, magasabban fekvő része. A tervezési terület Ny-i, magasabban fekvő része. Háttérben a Szabadság utcai lakóházak. Ny-i oldalról, állami tulajdonú erdőterület határolja a tervezési területet. Bejáró a terület északi sarokpontján. A település belterületi határa. 20

FOTÓK A TERÜLETRŐL Szabadság utcai lakóépület. A tervezési terület lakóterülettel határos. A Szabadság utca széles zöldsávokkal, kétoldali nyílt árokkal. A lakók véleménye szerint jól megfér a lakókert és a kialakult, rendezett lótartás. Szabadság utcai lakóépület. Szabadság utcai lakóépület. 21

FOTÓK A TERÜLETRŐL Saját használatú út a tervezési területen belül. Tulajdonviszonyoktól eltérő telekhasználat (lekerítés). Gazdasági épület, megközelítés szempontjából jelenleg rendezetlen telekhasználattal. Kecsketartás a tervezési területen. Nyárfaliget a tervezési területen. Fás, ligetes terület, a tervezési terület keleti részén. 22

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ZÖLDFELÜLETEK KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLAT TÁJI KÖRNYEZET TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A tervezési terület Pilisvörösvár Ny-i szélén lévő belterületi lakóterület valamit a lakóterület és kiskertes területek közé ékelődött erdő és mezőgazdasági terület. Tájilag a Pilisvörösvári-medencéhez tartozó, síkvidéki terület, külterület. A város településszerkezeti terve szerint Lke jelű kertvárosias lakóterület, Ee jelű turisztikai egészségügyi erdőterület, Má jelű általános mezőgazdasági terület és Mgy jelű gyep, nádas területbe sorolt. A szomszédos területek kelet felé lakó övezetűek, dél felé Mk jelű kertes mezőgazdasági terület, nyugat felé Ee, Et jelű erdőterületek. A lakóövezetű terület családi házakkal beépült. A mező és erdőgazdasági terület egy része lekerítve állattartást szolgáló terület, melyet részben a spontán erdősödött terület ritkításával alakítottak ki. A Budapesti Agglomerációs terv szerint a terület mező- és erdőgazdálkodási övezeti részeit az erdőgazdálkodási térségbe soroltak, valamint az agglomeráció zöldövezetét képezi. A terület nem beépített terület a földhivatali nyilvántartás szerint L4 minőségű legelő és E4 minőségű erdőterület. Az erdő jellemzően akácos, kevés egyéb fafajjal, mint tölgy nyárfélék, juharfélék. TALAJADOTTSÁGOK, VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM A tervezési terület a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. Ez azt jelenti, hogy a területen a talaj, talajvíz esetleges szennyezése fokozott környezeti veszélyeztetést jelent, ezért a lehető legnagyobb mértékben kell törekedni a szennyezés megelőzésére. A területen a talaj mechanikai összetétele szerit löszös, vályogos. A területen közepes vastagságú termőréteggel rendelkező barna erdőtalaj található. A 4. minőségi osztályba sorolás a térségben az átlagos, annál, valamivel jobb minőségű termőterületet jelöl. A beépítetlen területen szennyezés nem valószínűsíthető. A beépített területen a korábbi csatornázatlanságból eredő talajterhelés hatásaival kell számolni. LEVEGŐSZENNYEZETTSÉG A terület légszennyezettségi besorolása a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján a következő: Légszennyezettségi agglomeráció, 1. Budapest és környéke, ahol a légszennyezettségi zónabesorolás a következő: Kéndioxid: E, 23

Nitrogéndioxid: B, Szénmonoxid: D, Szilárd (PM10): C, Benzol E, talajközeli ózon B. A területen az uralkodó szélirány Ny, ÉNy-i, ami azt jelenti, hogy a területre beépítetlen területek (Pilis-hegység) felől érkezik a tiszta és jó levegő. A szélcsendes időszakok aránya kicsi, a szennyeződés halmozódását elősegítő légköri helyzet a területen és környezetében nem jellemző. A területen érvényes légszennyezési határértékeket a 14/2001.(V.9.) KÖM- EÜM-FVM együttes rendelet szabályozza. A kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok határértékei a következők: Légszennyező anyag Határérték [µg/m 3 ] Órás 24 órás Éves Veszélyességi fokozat Kén-dioxid 250 125 50 III. Nitrogén-dioxid* 100 85 40 II. Nitrogén-oxidok (mint NO 2 ) 200 150 100 II. Ózon 110 I. Szén-monoxid 10 000 5 000 3 000 II. Ólom 0,3 0,3 I. Szálló por (PM10) 50 40 III. Szálló por (TSPM: összes lebegő portartalom) 200 100 50 III. Benzol 10 5 I. 2. táblázat. Jelentősebb légszennyező anyagok határértékei A területen levegőjét terhelő kibocsátóknak a lakóházak fűtőberendezései tekinthetők, de ezek csekély emissziója miatt nem minősülnek bejelentés kötelezett légszennyező pontforrásnak. A mezőgazdasági területen lévő állattartás kisebb mértékű bűzhatással jár, ami az állatszám és a terület méretéből adódóan nem jelentősen zavaró mértékű (kb 20-25 ló, és 20-30 kecske). Terület közvetlen és tágabb szomszédságában ipari szennyezők nincsenek. Kis mértékű a közlekedési eredetű terhelés, amit a 170-180 m-re lévő Budapest-Esztergom dízel vontatású vasútja és a Szabadság utca lakóutcai járműforgalmának kibocsátásából ered. ZAJTERHELÉS A területen zajvédelmi szempontból védendő funkció a Szabadság utca menti lakóépületek. A hatályos zajvédelmi szabályozás szerint (8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet) a Szabadság utca mentén a közlekedési eredetű 24

zajterhelés alapján nappal 60 db, éjjel 50 db (gyűjtőút, bekötőút, kertvárosias lakóterület területfelhasználással). A zajszámításra a szabadság utca minimális forgalma miatt nincs szükség, az jelentősen a határérték alatt marad. A 170-180 m-re lévő Budapest Esztergom vasút zajterhelése a jelentős távolság miatt még a terület szélén is szinte észlelhetetlen. ZÖLDFELÜLETEK VIZSGÁLATA A terület lakó, mezőgazdasági és erdőterületekből áll. Lakóterületek jellemzően több éve évtizede lakókertekként kialakítottak. A növényállomány kisebb részben díszfák sokszor tűlevelűek, valamint nagyobb részben gyümölcsfák és veteményeskertek. Valamennyi kert intenzíven gondozott, rendezett. Több hátsó kertjében kis állattartó létesítmény is van, jellemzően néhány szárnyas részére. Mezőgazdasági területek legelőként hasznosítottak. Részben az erdők egy része is összekerítésre került és annak ritkításával szintén ligetes legelőterületet alakítottak ki lovak, kecskék számára. Erdőterületek jellemzően lombos erdőket találunk a lakóterületek közelében szinte kizárólagos a fehér akác (Robinia pseudoacacia). A lakókertek végénél nyárfák is vannak, jobbára csoportosan. A terület Ny-i részén lévő erdők már elegyesek. Itt az őshonos tölgy és juharfélék is elegyednek a jobbára akáccal benőtt területen. A lakóutca közterületi zöldfelületei szintén gondozottak, rendszeresen nyírott gyepfelületek borítják. Az utcafásítás esetleges, van néhány idősebb fa, de jellemző, a néhány éve telepített gyümölcsfák, cseresznye szilva, meggy. A terület K-i határát képző földút mentén telepített rózsaszín akácok (Robinia hispida) fasor van a tervezési területtel ellentétes oldalon. 25

KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLATOK JELENLEGI KÖZÚTHÁLÓZAT A tervezési terület Pilisvörösvár nyugati részén, csendes, kertvárosi környezetben helyezkedik el. KÜLSŐ KÖZÚTI KAPCSOLATOK A területet északról a Szabadság utca határolja, amely belterületi gyűjtőútként (B.V.c.C.) funkcionáló, aszfaltburkolatú, két oldalán széles zöldsávokkal szegélyezett utca. Vízelvezetését nyílt árkok biztosítják. A gyűjtőút szabályozási szélessége 20,50 m. A tervezési terület a Szabadság utcán keresztül kapcsolódik a települési úthálózat fő elemeihez, a Pilisvörösvár Pilisszántó közötti 11108. j. országos bekötőúthoz (Kisfaludy utca Szabadság utca nyomvonal) és a városon áthaladó 10. sz. főúthoz. A tervezési terület egyéb útvonalai burkolatlan, lakó, illetve kiszolgáló funkciót betöltő földutak. A kiszolgáló utcák (B.VI.d.C.) közül jelentős szerepe van a Szabadság utca és a Szikla utca között kapcsolatot teremtő 2665. hrsz-ú utcának, amelyet rossz állapota ellenére is sok személyautó használ a területtől keletre elhelyezkedő Szabadságliget vasúti megálló megközelítésére. A földút mellett 1.5 m széles kiépített betonjárda vezet a Szabadság utcától a vasúti megállóhelyig. A tervezési területet délről a Szikla utca (földút), nyugatról egy keskeny földút határolja. A tervezési terület központjában elhelyezkedő telek északi határán is található egy földút, amely az ingatlan egyik kapcsolatát biztosítja. Két másik megközelítés is adott, az egyik a Szikla utca, a másik a Szabadság utca felől. A területen minden utca közvilágítással ellátott A vizsgált terület csomópontjaiban jelzőtáblás forgalomirányítás a jellemző. A tervezési terület és környezetének jelenlegi közúthálózata M=1:1500 léptékben az KÖ-V/1. sz. tervlapon, forgalmi rendje a KÖ-V/2.sz. tervlapon, az úthálózat jellemző keresztszelvényei a KÖ-V/3. sz. tervlapon látható. JELENLEGI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI (KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉSI) HÁLÓZAT A tervezési terület egyik úthálózati eleme sem része a közforgalmú közlekedési hálózatnak. A terület 300 méteres körzetén belül található egy buszmegálló-pár (Budapest Pilisvörösvár - Pilisszántó autóbuszjárat) a Csokonai utca és a Szabadság utca csomópontjában, valamint a Szikla utcában a 26

Pilisvörösvárt kiszolgáló Budapest-Esztergom vasútvonal egyik megállója (Szabadságliget). ELLÁTOTTSÁG MÉRTÉKE A vizsgált terület körülbelül 40%-a tömegközlekedéssel ellátott területnek tekinthető, mert 300 m gyaloglási távolságot feltételezve az autóbusz, illetve a vasúti megállóig, a terület minden ingatlana lefedett. A tervezési terület és környezete tömegközlekedési ellátottságát a KÖ-V/4. sz. tervlap szemlélteti. PARKOLÁS A tervezési területen jelenleg csak lakóingatlanok találhatók, ezek parkolása telken belül megoldott, közterületi parkolóhelyek nem állnak rendelkezésre. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A tervezési területen csak a Szabadság utca és a Szikla utcai vasúti megállóhely között vezet gyalogjárda, a földút egyik oldalán, 1.5 m szélességben kiépítve. Minden más utcában a gyalogosok az útburkolaton közlekedhetnek. A vizsgált területen kiépített kerékpárút, illetve kijelölt kerékpáros útvonal nincs. 27

KÖZMŰ VIZSGÁLAT A meglévő közművezetékek adatait üzemeltetői nyilvántartás, illetve helyszíni szemrevételezés alapján tüntettük fel. Összességében megállapítható, hogy a terület és tágabb környezete hagyományos rendszerű közműhálózattal a jelenleg ellátott. Az alábbiakban a közműellátottságot szakáganként külön-külön tárgyaljuk. VÍZI KÖZMŰVEK VÍZELLÁTÁS A vizsgált terület környezetében épült vízvezeték-hálózat körvezetékes rendszerben üzemel. A vízellátó rendszert a Duna Menti Regionális Vízművek Rt., Duna Jobbparti Üzemigazgatóság, Pilisvörösvári Kirendeltsége üzemelteti. A terület vízellátását a csobánkai, 2*400 m3-es medence (fenékszintje 266,00 mb.f.) biztosítja. A hálózat nyomását havária esetén a szentiváni medence (fenékszintje 255,00 mb.f.) biztosítja ideiglenesen. A tervezési terület határán, a Szabadság utcában húzódik egy DN150-es vízvezeték, melyre a merőleges utcák vízellátó vezetékei csatlakoznak. CSATORNÁZÁS-VÍZELVEZETÉS A település elválasztott rendszer szerint csatornázott. A szennyvízcsatorna hálózatot a Pilisvörösvári Víziközmű Kft. üzemelteti. A tervezési területet határoló Szabadság utcában üzemel egy Dk200 KG-PVC szennyvízcsatorna, mely DK-i irányban szállítja a területről a szennyvíztisztító telep felé a Szabadság utcai ingatlanok szennyvizét. A tervezési terület környezetében a csapadékvizek elvezetését, illetve elszikkasztását az út melletti földmedrű (helyenként burkolt) útárkok biztosítják. ENERGIA KÖZMŰVEK A vizsgált területen található közterületeken épült közműhálózatok nyomvonalát az üzemeltetői adattárakban fellelhető nyilvántartás, illetve helyszíni szemrevételezés alapján tüntettük fel. A részletes rendezés tárgyát képező területre vonatkozó általános és alapadatokat a generáltervezői és a bevezető szakirodalom részletesen rögzítette. Jelen szakági tervanyagunkban kizárólag az energia közműhálózatokkal kapcsolatos vizsgálataink eredményének ismertetésére szorítkozunk. Általánosságban rögzíthető, hogy a szorosan vett vizsgált területen, és annak közvetlen közelében jelenleg közmű hálózati ellátást szolgáló vezetékek hálózatok a Szabadság utcában, illetve a tőle Északkelet Kelet - Délkeleti irányban eső területeken épültek ki, a vizsgált területet határoló, további utcákban a villamos-energiát szolgáltató légvezeték hálózatokon kívül más közmű hálózati ellátás nincs. 28

VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ TÁPPONTOK ÉS HÁLÓZATOK A szorosan vett vizsgált terület határvonalain kívül, de azzal párhuzamos nyomvonal -vezetéssel húzódik keresztül, a város villamos energia ellátásának szerves részét képező, a Pomázi 120/20 kv-os alállomástól kiépített, és közvetlenül a Csobánkai úti 20 kv-os kapcsoló állomástól indított 20 kv-os szabadvezetékes középfeszültségű gerinchálózat, a vonatkozó szakági tervlapunkon rögzítettek szerint. A fenti gerinc ág tehát területünk Északi határvonalát a 9094. sz. OTR 20/0,4 kv-os beton oszlopos transzformátor állomás irányából a Dugonics utcán Észak Déli irányú nyomvonal-vezetéssel közelíti meg, illetve lépi át. Itt leágazást indít, melynek nyomvonala a Szabadság utcán húzódik tovább, majd elérve a Bocskai utcát, innen újabb leágazás indul a Bocskai utca Tavasz utca kereszteződésében lévő 9357. sz. OTR 20/0,4 kv-os transzformátor állomás primer oldali tápfeszültség ellátására. A főág pedig a Szabadság utcán tovább folytatódó nyomvonallal elhagyja a vizsgált területet. A vizsgált területen, a Szabadság utcában meglévő, zömében családi házas beépítésű terület közvetlen villamos energia ellátása a fenti a Bocskai utca - Tavasz utca kereszteződésében lévő 9357. sz. OTR 20/0,4 kv-os -; illetve a Szondi utca - Tavasz utca kereszteződésében lévő 9100. sz. OTR 20/0,4 kv-os transzformátor állomásoktól történik. A rendelkezésünkre álló alapadatokból és helyszíni felmérésünk alapján rögzíthető, hogy a vizsgált területen nincs további középfeszültségű ellátás vagy egyéb más jellegű villamos energiaszolgáltatás. KISFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOK A Szabadság utca környezetében meglévő, zömében családi házas beépítésű terület közvetlen villamos energia ellátása a fenti a Bocskai utca - Tavasz utca kereszteződésében lévő 9357. sz. OTR 20/0,4 kv-os -; illetve a Szondi utca - Tavasz utca kereszteződésében lévő 9100. sz. OTR 20/0,4 kv-os transzformátor állomások kisfeszültségű kapcsoló berendezésétől kiépített földkábeles kitáplálású kisfeszültségű szabadvezeték hálózatokon keresztül történik. A vizsgált területünket Déli irányból közvetlenül határoló Szikla utcában épült még ki kisfeszültségű villamos energia ellátásra szolgáló hálózat. KÖZVILÁGÍTÁS A rendezési területen a Szabadság utcában a meglévő közvilágítási hálózat táppontja a Bocskai utca Tavasz utca kereszteződésében meglévő 9357. sz. VOTR közép/kisfeszültségű transzformátor állomás kisfeszültségű 29

kapcsoló berendezése, illetve az itt lévő, közvilágítási kapcsolóegységtől kiépített földkábeles kitáplálású kisfeszültségű szabadvezeték hálózat. Maguk a közvilágítási berendezések a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartó oszlopaira 7 m fénypont magasságban szerelt 18 W-os zárt fénycsöves lámpatestekkel épültek ki. A vizsgált területet Déli irányból közvetlenül határoló Szikla utcában még nem épült ki közvilágítási hálózat. HŐENERGIA FÖLDGÁZELLÁTÁS A vizsgált terület földgázhálózati ellátás szempontjából a FŐGÁZ Rt ellátási körzetébe tartozik. A városban a gázszolgáltatás táppontja a FŐGÁZ Solymárvölgyi gázátadó állomásától a Pilisvörösvári gázfogadó állomáshoz csatlakozó Dk 200 mm-es KPE nagyközépnyomású gerincvezeték. A gázfogadó állomástól a kiépített, középnyomású gerinc -; fő -; és - leágazó vezetékekkel és házi -bekötéseken, keresztül történik az épületek közvetlen földgázellátása. A Szabadság utcában Dk 90 mm-es PE, illetve a település határáig Dk 63 mm-es PE középnyomású gerincvezeték húzódik, és a róla csatlakozó házi -bekötéseken, keresztül történik a Szabadság utcában meglévő, zömében családi házas beépítésű lakó épületek közvetlen földgázellátása. A földgázvezetékek felülvizsgálata és karbantartása tervszerű, az esetleges hibák kijavítása folyamatosan történik. Jelenlegi állapotuk és üzemvitelük megfelelő. TÁVKÖZLÉS - HÍRKÖZLÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓ TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZATOK A vizsgált terület a Magyar Telekom távközlési Rt Észak-Budai Műszaki Igazgatóság 26 os körzet hívószámú Távközlési Gócközpontjához tartozik. A vizsgált területen a Szabadság utcában nincs összefüggő távközlési hálózat, a városi távközlési gerincvezetékes végpont a Szabadság utca Bocskai utca kereszteződéséig épült ki. A Dobó -; a Szondi -; a Hunyadi -; és a Zrínyi utcákból csatlakozó távközlési hálózatok földkábeles kitáplálású légvezetékes hálózatokkal érik el a vizsgált terület, és róluk kerültek kiépítésre a Szabadság utcai távbeszélő hálózati előfizetők, légkábeles fogyasztói csatlakozó vezetékei, a vonatkozó szakági tervlapunkon rögzítettek szerint. A vizsgált területet Déli irányból lehatároló Szikla utcában nincs távközlési hálózati ellátás, és még nem épültek ki a távközlési ellátásra szolgáló hálózatok. 30

MOBIL TÁVKÖZLÉS Mobil távközlő hálózati ellátásra szolgáló bázis állomás, vagy antenna berendezés nem található a vizsgálati feladatunk által érintett területegységen belül. A vizsgált terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek zónának tekinthető, helyszíni szemlénk alkalmával mindhárom hazai Mobil Távközlési Szolgáltató hálózatára fel tudtunk jelentkezni, és megfelelő térerősséget mérhettünk. HÍRKÖZLÉS A vizsgált területen továbbá annak közvetlen környezetében nem épült ki vezetékes hírközlő hálózat. A polgári jellegű adatátviteli és hírközlési kapcsolatok megvalósítására a korábban taglalt távközlési hálózatokon keresztül nyílik lehetőség. TELEKOMMUNIKÁCIÓ A vizsgált területen továbbá annak közvetlen környezetében a Fiber Net Kft épített ki légvezetékes telekommunikációs hírközlési hálózatokat, melyek nyomvonalvezetése a távközlési légvezetékes hálózatok tartóoszlopaira szerelten valósult meg. 31

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 32

VÁROSKÉPI ÉS TÁJRENDEZÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEK A terület jelenlegi használata során kialakult táji és városképi jellemzői rendkívül kedvezőek. A Szabadság utca kétoldali kertvárosias jellegű, jellemzően új, családi házas beépítése; a széles Szabadság utca kifutása a természeti környezet; gyepes és erdőterületei felé; szép példája a település perem-területének; a természeti és épített környezet találkozásának kialakítására. A területen korábban is jellemző volt a lótartás. A FEJLESZTÉS TERÜLETE A Szabadság utca végéből kiránduló utak indulnak a pilisi erdőkbe, a Kerekhegy irányába. Az itt található, korábban közhasználatú rét rendezvények tartására, sportesemények bonyolítására is alkalmas terület volt. Ma lekerített magántulajdon, azonban a lekerített réten legelő lovak látványa szervesen illeszkedik a kialakult természeti- és épített környezet átmeneti zónájába. A tulajdonos ezen a területen elsősorban a lovagoltatási célú funkciókat az itt, jelenleg is folytatott tevékenységét kívánja korszerűsíteni. A terv szerint fedett lovaspálya, és további kiszolgáló épületek; istálló, gazdasági épület, közösségi épület épülne. 1. kép. A réten legelő lovak 33

TERÜLETFELHASZNÁLÁS A jelenlegi területhasználat és a jogi telekhatárok több helyen eltérést mutatnak. Ezek rendezése az alábbi problémakörök szerint javasolt: 1. 2667-2678 hrsz.-ú telkek hátsókerti meghosszabítása a környezetalakítási tervlapon javasolt módon, önkormányzati tulajdonú terület eladásával megvalósítható. 2. 2683 2687 hrsz.-ú telkek hátsókerti meghosszabbítása a telekhatáron átnyúló melléképületek, illetve a 2687 hrsz.-ú telek esetében telekhatáron átnyúló lakóépület miatt válik szükségessé. Ennek megvalósítását övezeti átsorolással, illetve javasolt belterülethatár korrekcióval segítjük elő. 3. A 2687 hrsz.-ú telek esetében az erdőterületet nem csökkentő, területegyenleges telekhatár korrekciót javasoltunk. 4. A Szikla utca tényleges nyomvonala és a jelenlegi telke nem fedi egymást, ezért a Szikla utca 12 m-es szélesítését két irányba javasoljuk, ami megfelel a jelenlegi, zártkerti kerítésvonalakkal jelölt területhasználatnak. Ezért a szabályozási terv ebben a tervi ütemben a jogi telekhatártól mért 9 m-es szélesítést ír elő. 5. A Szabadságligeti vasútállomásra vezető út (jelenleg burkolt járda és földút) jelentősen eltér a 2665 hrsz.-ú önkormányzati telek területétől. Ennek a jelenlegi használat szerinti min. 14 m-es szabályozása szükséges. 6. A 2679/1 hrsz-ú telek közterületi kapcsolata nem megoldott. Jelenleg az azonos tulajdonban lévő 030/2 hrsz.-ú telken haladó saját használatú útról történi a tényleges megközelítése. Javasoljuk a min. 8 m széles közhasználatú magánút kialakítását. A fejlesztésre alkalmas sport és rekreációs területeken a lovagoltatás, állattartás, sport, szabadidős funkciók létesítéséhez szükséges építmények kaphatnak helyet. A javasolt övezeti kialakítás szerint növekedne az erdőövezetbe sorolt terület mértéke! 34

TELEKALAKÍTÁS Dobo utca Szabadsag utca Szondi utca Hunyadi utca T01 Zrinyi utca T02 Szikla utca T04 T03 T05 Bocskai utca Mandula utca 10. ábra. Telekalakítási javaslat A telekalakítási javaslat három csoportra bontható a kialakítás célja szerint: 1. Közút kiszabályozása, 2. Telekhatár korrekció, 3. Építési-, és nem beépítésre szánt, magántulajdonú telkek kialakítása. Az 1. csoportba a vasútállomásra vezető út és a Szikla utca kiszabályozása tartozik. A 2. csoportba a 2667-2678 hrsz.-ú és, 2683 2687 hrsz.-ú telkek hátsókerti meghosszabbítása, míg a 3. csoportba a T01-T05 telkek kialakítása tartozik. Azonosító Terület (m 2 ) Területfelhasználás T01 9 556 különleges sport és rekreációs terület T02 15 230 erdőterület T03 3 963 különleges sport és rekreációs terület T04 1 467 közhasználat céljára átadott magánút T05 712 mezőgazdasági gyepterület 3. táblázat. Javasolt, kialakítandó telkek adatai 35

BEÉPÍTÉSI JAVASLAT 11. ábra. Beépítési (környezetalakítási) javaslat A javaslat szerint a T01 építési telekre egy 1000 m 2 -es (20 x 50 m), fedett lovaspálya könnyűszerkezetes csarnoképítménye, valamit a 20 férőhelyes, 300 m 2 -es (30 x 10 m) istálló, valamit egy hasonló méretű közösségi épület kerül elhelyezésre. A 2679/1 hrsz-ú telekre ~150 m 2 -es takarmánytároló épület épülne. A T02 erdőtelek 70%-át fával telepítve kell kialakítani és fenntartani. A T03 jelű építési telekre szintén közösségi épület kerül, amelyben erdészeti kiállítás, és egyéb klub- és szabadidő eltöltését szolgáló funkciók kaphatnak helyet. Külön építményben állatsimogató kisállattartó épület létesíthető. A T05 jelű telek a terv szerint nem beépíthető. 36

A RENDEZÉS CÉLJA ÉS VÁRHATÓ HATÁSA A rendezés általános célja: a terület sajátosságainak megfelelő építési szabályzat, illetve a terület adottságainak megfelelő szabályozási terv kidolgozása, a hatályos jogszabályok keretei között. A TERVEZETT FONTOSABB VÁLTOZTATÁSOK AZ ALÁBBIAK: 1. a mezőgazdasági terület átsorolása különleges sport és rekreációs területbe, 2. a sport és rekreációs hasznosítás kereteinek meghatározása, 3. az egységes zöldfelületi rendszer megőrzésének biztosítása, illetve kialakítása az erdősült területek és a lakóterületi beépítés között, 4. a jelenlegi biológiai aktivitásérték fenntartásának biztosítása, illetve növelése, 5. a lehetséges beépítés tájba illesztési lehetőségeinek feltárása, 6. a sport-, rekreációs célú hasznosítás és a közeli lakóterületek kapcsolatának vizsgálata, 7. a sport-, rekreációs célú hasznosítás idegenforgalmi lehetőségeinek kiaknázása, valamint 8. a közterületi kapcsolatok a vasúti megálló és a Karátsonyi- (Szabadság-) liget közötti kapcsolat, valamint a Szikla utca rendezése. A RENDEZÉS VÁRHATÓ HATÁSA: 1. a jelenlegi területhasznosítás újragondolásával javulhat a környezeti állapot minősége, 2. rendezhetőek a már kialakult közlekedési kapcsolatok, 3. új lehetőséggel bővül a lakosság hasznos szabadidő-eltöltését célzó tevékenységek sora, 4. a fejlesztés bekapcsolható a város idegenforgalmat vonzó lehetőségei közé. 37

KÖRNYEZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLET KÖRNYEZETVÉDELEMI JAVASLAT A tervezési terület mezőgazdasági övezeti részei helyén Ksp jelű sportterület jön létre, ami a gyakorlatban lovarda, állatbemutató, és ezeket kiszolgáló épületek elhelyezését jelenti. A lakóterületek szabályozása gyakorlatilag a mezőgazdasági területekkel határos részeken a tényleges területhasználathoz való igazítást jelenti majd. Az erdőterületek egy része a lovardához fog tartozni és a szabadtéri kifutók, ligetes legelők lesznek, míg a távolabbi területek erdők maradnak. A mezőgazdasági területeken a jelenlegi 0%-os beépíthetőség helyett 30%- os építési lehetőség lesz. TERMÉSZETVÉDELEM TÁJVÉDELEM A terv erdőterületeket is érint. A jelenlegi faállomány nem őshonosnak tekinthető jellemzően akácos, így azok fokozatos fafaj cseréje javasolt a tájban honos tölgyekre és juharfélékre. Az erdőterületek más célú igénybevételéhez szükséges az erdészeti hatóság engedélye is. TALAJVÉDELEM A földterületet a más célú használat megkezdéséig a jelenlegi művelési ág szerint kell hasznosítani, vagy gyommentesen tartani. A területen az építési engedélyhez a talajvédelmi szakhatóság hozzájárulását be kell szerezni, és előírásait be kell tartani. A terület beépítése előtt a humuszos feltalaj 30cm vastagságban le kell termelni, és átmenetileg deponálni kell. A deponált földet kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel). A telkek beépítését követően a humusz a beépítetlen telekrészekben történő zöldfelület kialakításánál használható fel. A felesleges humuszos feltalajt más területen elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság talajtani vizsgálata alapján kiadott nyilatkozata alapján lehet. Amennyiben magáncélú felhasználás lehetősége felmerül, a kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság nyilatkozatát be kell szerezni, tekintettel arra, hogy a humuszos feltalaj állami tulajdont képez. A területen korábban sem ipari, sem egyéb veszélyes anyagnak a környezetbe juttatásával kapcsolatos tevékenység nem folyt, így talajszennyezéssel a területen nem kell számolni. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM A terület beépíthetővé válása révén forgalmat is fog vonzani a területre. A forgalom növekedése minimális mértékű lesz, ami környezetvédelmi szempontból nem lesz jelentős. 38

Az elhelyezésre kerülő épületek esetében az elérhető legjobb technika alkalmazása javasolt a fűtő és légtechnikai berendezések esetében. Törekedni kell arra, hogy a létesítmények energiaigénye minimális legyen, és az a lehető legkevesebb szennyezőanyag keletkezésével járjon. ZAJTERHELÉS A területen különleges terület létesül, ahol kiszolgálóút, átmenő forgalmú út mellett, a hatályos 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet alapján, a nappali zajterhelési határérték 60 db, az éjszakai 50 db lesz. A határértékek betarthatók lesznek a várható forgalomnövekedés mellett is. VÍZVÉDELEM HULLADÉKKEZELÉS A területen az állattartással kapcsolatos hulladékok mennyisége növekedni fog. A megfelelő kezelésük a lakóterületek közelsége miatt is szükséges. Az ilyen jellegű hulladékok újrahasznosítása lehetséges és javasolt. A közcsatornába csak az előírásokban foglalt minőségi kritériumoknak megfelelő szennyvíz vezethető, így egyes tevékenységeknél szennyvíz előkezelést igénylő létesítmény létesítésére szükség lehet, melyet az illetékes környezetvédelmi hatóságnál külön kell engedélyeztetni. A 10 db gépkocsinál nagyobb befogadó képességű parkoló felületeket vízzáróan kell kialakítani és az elfolyó csapadékvizet olaj és hordalékfogó műtárgyon történő átvezetés után, megtisztítottan lehet csak a befogadóba vezetni. A területen képződő kommunális hulladékokat a területen szokásos módon a helyi hulladékkezelő szervezet szállítja el, az általa megközelíthető, és megfelelően kialakított gyűjtőhelyen és konténerben gyűjtött hulladékokat. ZÖLDFELÜLETI JAVASLAT A területen a szabályozási terv alapján külterületben marad, de a mezőgazdasági övezetek helyén és az erdőterület kis részének igénybevételével Ksp jelű különleges sportterület övezetbe kerül, ahol a területre elképzelt lovarda épületei kerülnének. A Ksp jelű övezetben 50%-os zöldfelületi minimum érték mellett 30%-os beépíthetőség lesz megengedve. A terv módosítása nélkül a lakó övezeteken kívül építeni nem lehet. A lovardához tartozó erdőövezetben a lovarda számára szükséges ligetes területet alakítanak ki. Ez résben a jelenlegi faállomány egy részének ritkításával, míg máshol fák telepítését fogja eredményezni. A területen a gazdasági jellegű fatermesztésre nem lesz mód. A lovardán kívüli erdőterületek erdőövezetben maradnak. Területükön az akácos állomány fokozatos cseréje javasolt a tájban honos tölgyekre, juharfélékre. A Ksp és Lke jelű övezetekben a zöldfelületek kialakítása során az alábbiakat javasoljuk figyelembe venni: 39

A kialakított zöldfelületek minden 100 m 2 -re legalább 1 db nagyméretű lombkoronát nevelő, a területen őshonos fa telepítése javasolt. A telek zöldfelületeinek legalább 70 %-át úgy kell megvalósítani, hogy az megfeleljen a háromszintes növénytelepítés kívánalmainak (150m 2 -re legalább egy nagy lombkoronájú fa, legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, a többi felületen gyep, vagy talajtakaró). A zöldfelületek legalább 1/3-át a telekhatárok mellett összefüggően kell kialakítani. A parkolók kialakításánál figyelembe kell venni az OTÉK 42. (7) bekezdését, mely szerint minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő túlkoros, lombos fa telepítéséről kell gondoskodni. A területen kerülni kell a tömör kerítések kialakítását. Javasoljuk a mindkét oldalról sövénnyel betelepített drótfonat kerítések alkalmazását. Közterületi zöldfelületek alakításához az alábbiakat javasoljuk: Fáknak javasolunk legalább 2 m 2 -nyi burkolatlan felület szabadon hagyását. Lehetőség szerint a fásítás zöldsávba javasolt, ahol a zöldsáv legalább 1,5 m széles és cserjékkel, talajtakarókkal beültetett, valamint biztosított a telepített növényzet öntözése is. Az újonnan létesülő és kialakuló közterületi utak mindkét oldalán fásítható, legalább 1,5 m széles zöldsávval kell kialakítani, és az utcai fasorokat kell telepíteni. A telepítésre a területen őshonosan élő fás növényzet alkalmazása javasolt. 40