A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: Előadók: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! 375-17/2012. dr. Horváth Cecília/ Hornyán Sándor/ Pandur László Hiv. szám: - Tarjánpuszta önkormányzat 26 db építési telek víziközmű ellátása (vízellátás, szennyvízelvezetés) - - vízjogi létesítési engedély - Vízikönyvi szám: Tarjánpuszta-1 Tarjánpuszta-4 H ATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tarjánpuszta Község Önkormányzata (9092 Tarjánpuszta, Baross tér 8.) részére a tarjánpusztai 1867/18 1867/31 hrsz-ig és 1867/3-1867/14 hrsz-ig kialakított építési telkek víziközmű ellátása érdekében, a Tarjánpuszta 1867/2, 1867/16 és 082 hrsz-ú ingatlanok területén vízvezeték és szennyvízcsatorna megépítését engedélyezi, az alábbiak szerint: Főbb műszaki adatok: II. 1. Vízellátás: Napi vízigény: Q d = 7,8 m 3 /d A tervezett ivóvízvezeték helyszínrajzon megadott nyomvonalon épül NA100 KMPVC (10 bar) nyomócsőből, összesen 260,0 m hosszban. Csatlakozás meglévő vezetékhez a végponti tűzcsapnál a csomóponti vázlat szerinti kialakítással történik. A 0+084 szelvényben és a végponton (0+260) földfeletti tűzcsap beépítését tervezik, csomópont kialakítása lehetővé teszi a továbbépíthetőséget. Házi bekötés 26 db ingatlanra készül, D32 KPE (10 bar) nyomócsőből. Épül összesen: Gerincvezeték: 260,0 m NA100 KMPVC (10 bar) Bekötések száma: 26 db Bekötővezeték: 370,0 m D32 KPE (10 bar) 2. Szennyvízelvezetés: Szv. mennyiség: Q n = 7,8 m 3 /d A tervezett szennyvízcsatorna a helyszínrajzon megadott nyomvonalon épül NA200 KGPVC csatornacsőből, a terepviszonyoknak megfelelő lejtéssel 236,0 m hosszban. Csatlakozás meglévő gyűjtőcsatornához a Mb. jelű meglévő beton tisztítóaknában történik. Tervezett beton aknák 1,0 m belső átmérővel készülnek. A közbenső tisztítóhelyek műanyag csőből és idomokból kerülnek
kialakításra. Házi bekötések NA150 KGPVC csőből készülnek, min. 5 0 / 00 lejtéssel, csatlakozás gyűjtőcsatornához közvetlenül csőre elágazó és ívidommal, ill. aknára bekötő idommal történik. Épül összesen: Gyűjtőcsatorna:236,0 m NA200 KGPVC Bekötések száma: 26 db Bekötővezeték: 355,4 m NA150 KGPVC III. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a közcélú vízvezeték és szennyvízcsatorna üzemeltetésének biztosítására, Tarjánpuszta Község Önkormányzata Székhely: 9092 Tarjánpuszta, Baross tér 8. mint a szolgalmi jogosult javára hivatalból vízvezetési, és szennyvízvezetési szolgalmat alapít az alábbi ingatlan terhére, az alább meghatározott változási vázrajzok szerinti területre: TELEPÜLÉS HRSZ MŰV. ÁG SZOLGALOMMAL ÉRINTETT TERÜLET (M 2 ) Tarjánpuszta 082 országos közút 6 - ivóvíz 18 - szennyvíz VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ G-1 Földmérő Bt. által 2011.11.26-án készített, a Győri Körzeti Földhivatal által 2012. november 28-án 5000-337/11. és 5000-338/11. számon záradékolt változási vázrajzok A szolgalom alapján: - A szolgalom jogosultja jogosult a vízvezeték, és szennyvízcsatorna üzemeltetésére, a szükséges karbantartási és fenntartási munkák elvégzésére, és a munkálatokhoz szükséges mértékben az ingatlannak a változási vázrajzon feltüntetett részének használatára. - A szolgalmi jogi jogosult fenti jogosultságait köteles a mindenkori tulajdonosok és egyéb jogcímen használók jogszerű érdekeit figyelembevéve, olyan módon gyakorolni, hogy azok az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát ne zárják ki. - A szolgami jog jogosultja köteles az ellenőrzés és hibaelhárítás során a terhelt ingatlanon lévő építményeket kímélni, és a tevékenység következtében okozott kárt az ingatlan tulajdonosainak megtéríteni. Az ingatlan tulajdonosát (használóját) a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A szolgalmi jogi jogviszonyból eredő kártalanítás felől a felek megegyezésének hiányában - a bíróság határoz. A szolgalom az alapul szolgáló vízjogi engedély tartalmával összefüggésben módosulhat, illetve az engedély visszavonásával szűnhet meg. IV. A hatóság e határozat jogerőre emelkedését követően a határozat jogerős példányával és a záradékolt változási vázrajzzal és terület-kimutatással az illetékes Győri Körzeti Földhivatalt megkeresi a szolgalom bejegyzése végett. V. Az engedélyes jogosultságai mellett köteles az alábbi előírások betartására: 1.) Az eljáró hatóság előírásai: 2
1. A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 2. A létesítés során az építést úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vízellátó és szennyvízelvezető rendszereknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő ivóvíz és szennyvíz rendszerekkel. A közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósítható meg. 3. A szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. 4. A közcsatornába bevezetett szennyvizek szennyezőanyag kibocsátási határértékei meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. 5. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. 6. A munkavégzés során ügyelni kell arra, hogy a munkagépekből kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 7. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 2.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VIII-P- 001/1027-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalása előírásait: 1. A földmunkák csak folyamatos régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetők! 2. Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. 3. A régészeti tevékenység végzésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult (9021 Győr, Széchenyi tér 5.) 3.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete VIII-R-049/01146-2/2012. számú állásfoglalása előírásait: 1. Víziközmű hálózat létesítésekor a keresztezési pontokat úgy kell kivitelezni, hogy a víz- és szennyvízvezeték között védőcső hiányában legalább 0,5 m vízszintes távolság legyen, vagy a vízvezetéket a csatornavezeték fölött kell vezetni. 2. Az ivóvízvezeték kiépítését követően ivóvízvizsgálatot kell végeztetni, majd annak eredményét az üzemeltetési engedélyezési eljárás során a közegészségügyi szakhatósághoz be kell nyújtani. 5.) Köteles az alábbi közmű- és egyéb kezelői nyilatkozatokban foglaltak betartására: - Közlekedési Koordinációs Központ G-2/003325-3/2011. számú nyilatkozata, - Égáz-Dégáz Zrt. F7119-3971-2/2011. számú nyilatkozata, - E.ON Zrt. 251/937/2011. számú nyilatkozata, - Magyar Közút Nonprofit Zrt. GYMS-2121/2/2011. számú nyilatkozata, - Pannon-Víz Zrt. PV/776-1/2012/7000 számú nyilatkozata VI. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Amennyiben a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. VII. A vízjogi létesítési engedély e határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig hatályos. A létesítési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható, illetve visszavonható. 3
A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. VIII. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Tarjánpuszta-1 és Tarjánpuszta-4 számokon a vízikönyvbe bejegyzi. IX. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja - a vízilétesítmények engedélyezésével kapcsolatban létesítményenként - 50.000 Ft, - a vízvezetési szolgalommal kapcsolatban, a vízvezetési szolgalmi joggal terhelt ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) által: ingatlanonként 5000 Ft. melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. INDOKOLÁS Tarjánpuszta Község Önkormányzata nevében Kálmán Józsefné polgármester nyújtott be kérelmet a Tarjánpuszta ÉNy-i oldalán a Kossuth utcáról nyíló új telekalakítás víziközműveinek vízjogi létesítési engedélye kiadására. Kérelméhez csatolta a 7100 648 munkaszámú, Kajdacsy István tervező (VZ-T / 08-0476) által készített engedélyezési tervdokumentációt, előzetes tulajdonosi nyilatkozatot, önkormányzati és állami közútkezelői hozzájárulását és közműnyilatkozatokat. A kérelmező a hatóság felhívására az eljárás igazgatási szolgáltatási díját, 200.000 Ft-ot megfizetett. Az eljárásról a hatóság értesítette az érintett közmű- és egyéb kezelőket, ingatlantulajdonosokat és használókat. Részükről az eljárás során e határozat kiadásáig külön észrevétel, nyilatkozat nem érkezett. A hatóság megkereste az ügyben illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VIII-P- 001/1027-2/2012. számú iratában előírásai betartása mellett az engedély kiadásához hozzájárult. Állásfoglalása indokolásában megállapította, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatóak el. A Kötv. 22. (1)-(2) bekezdése értelmében a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést (szakfelügyeletet) írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét jelenlegi adataink szerint elsődlegesen a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Kötv. 7. 21. pontja szerint Régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása, ami azon nem terjed(-het) ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. 4
Amennyiben régészeti emlékek kerülnek elő, úgy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni. (Kötv. 22. (3) bekezdés), és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető. (kötv. 20. (1) bekezdés.) A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Kötv. 19. (3) bekezdése szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Kötv. 23. (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó. Mindezek alapján, mivel a munkát nyilvántartott régészeti lelőhelyen végzik, és régészeti emlékek előkerülése várható, szakhatósági állásfoglalásomat a fenti feltételekkel adtam meg. Felhívom a figyelmet, hogy a Kötv. 24. -ában foglaltak szerint amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191. /2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. Az Örökségvédelmi Iroda döntése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (1) bekezdésén alapul, hatáskörét a 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése, illetékességét az 1. számú melléklet határozza meg. A közegészségügyi szakhatóság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Intézete VIII-R-049/01146-2/2012. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához előírásai betartása mellett közegészségügyi szempontból hozzájárult. Indokolásában megállapította a megküldött dokumentáció alapján, hogy a tervezett közművek a helyszínrajon keresztezik egymást, ezért állásfoglalását a rendelkező részben foglaltak szerint adta meg. A szakhatóság hatáskörét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, illetékességét a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet előírásai állapítják meg. A hatóság által belföldi jogsegély keretében megkeresett Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltsége 166-2/2012/GYH. számú végzésében az alábbiakat állapította meg: Értesítem, hogy a tárgyi ügyben megküldött tervdokumentációt tűzvédelmi szempontból felülvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a tervezett vízellátás kialakítása megfelel a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet 441. -ban foglaltaknak. A Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatásköre a közigazgatási hatósági eljárás szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket. ) 26. (1) bekezdés c.) pontján, illetékessége a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI.30.) Korm. rendeleten alapul. A benyújtott tervdokumentáció és iratok áttekintése után megállapíthatóak az alábbiak: A tervdokumentáció a település ÉNy-i oldalán, a Kossuth utcáról nyíló lakóutcában kialakított telkek vízellátásának és szennyvízelvezetésének műszaki megoldását tartalmazza. A tervező becsatolta a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete alapján összeállított, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges kitöltött adatlapot, amelyet áttanulmányozva felszíni vízvédelmi, felszín alatti vízvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegő- és zajvédelmi és természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházással jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők, az alábbiakban részletezettek szerint. Hulladékgazdálkodás: 5
A tárgyi tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25. ) Kormány rendelet 3. számú mellékletében 103.-as sorszám alatt szerepel, kapacitás alatti, az adatlap szerint az építés és működés során hulladék nem keletkezik, így előzetes vizsgálat lefolytatása nem szükséges. Levegő- és zajvédelem: Levegőtisztaság-védelem A tervezett beruházás megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A földmunkákból adódó porszennyezés, ill. a munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. A tevékenység idején a meg növekedett járműforgalom az érintett területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. A működés során, ill. az esetleges karbantartás alatt légszennyező hatás nem lesz érdemi. A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak. Zajvédelem: A közművek kiépítésével együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében az építési munkák időtartama alatt a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4. (1) a) pontja alapján. A kialakított létesítmények üzemszerű használata zajvédelmi szempontból érdektelen. Természet- és tájvédelem: Tárgyi ingatlanok nem országosan védett természeti területek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, és az országos ökológiai hálózatnak sem övezetei. A vízellátás és szennyvízelvezetés rendszerének kiépítése védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja negatívan, egyedi tájértéket, védendő tájképi elemet nem érint, így a létesítés természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felszín alatti vízvédelem: A vizsgálattal érintett terület a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján 2c érzékeny területnek minősül. A 1867/2, 1867/16 és 082 hrsz-ú ingatlanokon megépíteni tervezett vízilétesítmények nem esnek vízbázis védőterületre. A földtani közegre és a felszín alatti vizekre tárgyi tevékenység nem gyakorolt jelentős hatást a vízilétesítmény kiépítése. Felszíni vízvédelem: A tervezett beruházás felszíni vízvédelmi érdekeket nem sért, a megvalósítással a területen jelentkező ivóvíz és szennyvízelvezetési igények a meglévő víziközmű rendszerek kapacitásán belül kielégíthető. A benyújtott engedélyezési tervdokumentáció megfelel a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben előírt tartalomnak. A kivitelezés a Tarjánpuszta 082, 1867/2 és 1867/16 hrsz-ú ingatlanokat érinti. A 082 hrsz-ú ingatlan országos közút művelési ágú, 1/1 tulajdoni hányadában a Magyar Államé, vagyonkezelője a Közlekedési Koordinációs Központ. A 1867/2 hrsz kivett zöldsáv művelési ágú ingatlan, tulajdonosa Tarjánpuszta Község önkormányzata. A 1867/16 hrsz kivett önkormányzati út művelési ágú ingatlan, tulajdonosa Tarjánpuszta Község önkormányzata. Tekintettel arra, hogy a 082 hrsz-ú ingatlan nem a kérelmező önkormányzat tulajdonát képezi, az önkormányzat elkészíttette az ingatlanra vonatkozóan az építendő vízvezeték és szennyvízcsatorna üzemeltetését biztosító szolgalmi jogi dokumentációt (változási vázrajzot és terület-kimutatást). 6
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 6. (1) bekezdése szerint, amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a vízgazdálkodásról szóló, 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról a felügyelőség a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz. A Vgtv. 1. számú melléklet 26. a.) pontja szerint közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodást szolgálja. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás,... A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett vízellátó, szennyvízelvezető rendszer és a hozzá tartozó műtárgyak közcélú vízilétesítménynek minősülnek. A hatóság a fentiek szerint a közcélú vízilétesítmények üzemeltetését biztosítandó, vízvezetési és szennyvízvezetési szolgalmi jogot alapított az e határozat III. fejezetében rögzített, nem saját tulajdonú ingatlan tekintetében. A szolgalom gyakorlásának feltételeit a Vhr. 6. (5) bekezdése alapján rögzítette a hatóság: (5) A szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban - az ingatlannyilvántartási adatokra is figyelemmel - rögzíteni kell, különösen: a) a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással; b) a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket. A Vgtv. 20. (1) bekezdés szerint az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügy igazgatási szervnek határozata alapján a vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki. A Vgtv. 21. (1) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosát (használóját) a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A Vhr. 17. (1) bekezdése alapján a kártalanítás felől megegyezés hiányában bíróság határoz. A hatóság a vízvezetési szolgalmi jog alapítására vonatkozó III. fejezetét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény I. sz. melléklete 26.a./ pontja, 20. (1) bekezdése, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3 (3) bekezdése, 6. (1) bekezdése, 6 (4) bekezdése, (5) bekezdése, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet 2 (3) bekezdése alapján határozta meg, és ezek alapján döntött a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokról és kötelezettségekről. Megállapítható, hogy a benyújtott dokumentáció alapján a vízilétesítmények kialakítása vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból a tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett műszaki szempontból megvalósítható és a tervdokumentáció megfelelt a vonatkozó jogszabályok előírásainak, ezért a határozat rendelkező részében foglalt tartalommal a hatóság a vízjogi létesítési engedély kiadásáról döntött, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (Vgtv.) 28.. (1) és 29. (1) bekezdései és 30. (1) bekezdése, továbbá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 5. (1) bekezdése és 11. alapján 7
A közcsatornába kibocsátott szennyvizek minőségi előírásait a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete szabályozza. Az érintett közmű, és egyéb szolgáltatók nyilatkozataiban foglaltak betartására a hatóság e határozat rendelkező részében kötelezte az engedélyest. A vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései rendelkeznek. A hatóság a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1) bekezdése alapján biztosította, a 99. (1) bekezdésében foglaltak szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) és (6) bekezdései alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, 2012. április 17. Németh Zoltán s.k. igazgató 8