Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez

Inkluzív nevelés Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez Dokumentációs útmutató Írta Kiss Erika Kollár Katalin Ursu Zsuzsa sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2007

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1. intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi programjának B komponense (Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése) keretében. Szakmai vezető Kapcsáné Németi Júlia Projektvezető Locsmándi Alajos Témavezető Vargáné Mező Lilla Lektorálta Nagy Gyöngyi Mária Azonosító: 6/211/B/4/dok/6 Kiss Erika szerző, 2007 Kollár Katalin szerző, 2007 Ursu Zsuzsa szerző, 2007 sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2007 Borítóterv: Dió Stúdió Borítófotó: Pintér Márta A fotók a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon, Módszertani Intézmény centenáriumának alkalmából készültek. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. Kiadja a sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Szakmai igazgató: Pála Károly Fejlesztési igazgatóhelyettes: Puskás Aurél Felelős kiadó: Pála Károly ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: (06-1) 886-3900 Fax: (06-1) 886-3910 E-mail: sulinova@sulinova.hu Internet: www.sulinova.hu

Tartalom Bevezetés 5 1. A mozgáskorlátozott gyermekkel érkező dokumentumok 5 1.1 Az egészségügyi ellátás dokumentumai: kórházi/orvosi zárójelentések 5 1.2 Pedagógiai, pszichológiai dokumentumok 6 1.3 A befogadó intézmények felelőssége 6 1.4 Adatlap 6 1.5 Az anamnézis és a mozgásállapot felmérése 6 2. A pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentuma: a szakértői javaslat 8 2.1 A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat 8 2.2 A vizsgálat menete, az alkalmazott eljárások 8 3. A mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos intézményi dokumentumok 10 3.1 Tanügyi dokumentumok 10 3.2 Közoktatási, szakmai dokumentumok 10 3.3 Gyermekvédelmi dokumentumok 13 4. A gyermek fejlődésével, fejlesztésével összefüggő dokumentumok 13 4.1 A lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatása 13 4.2 A folyamatdiagnosztika és az egyéni fejlesztési terv 15 4.3 Mentesítés, felmentés és tanulásszervezési következményei 15 4.4 Pedagógiai vélemény 16 4.5 Pedagógiai mérés, értékelés (sajátos szempontok) 16 5. A dokumentumok hozzáférésének szabályozása, az adatkezelési szabályzat 17 6. Irodalom 17 Mellékletek 19 1. melléklet. Törvények, rendeletek, jogszabályok 19 2. melléklet. Mozgáskorlátozottságot okozó és/vagy a mozgáskorlátozottsággal gyakran társuló kórformák BNO-kódjegyzéke 20 3. melléklet. Néhány, az egészségügyi és/vagy pedagógiai dokumentumokban gyakrabban előforduló diagnózis (kórforma, betegség) 24 4. melléklet. Szakszavak, kifejezések jegyzéke 32 5. melléklet. Szakértői javaslat 38 6. melléklet. Kulcsszavak 40

Dokumentációs útmutató 5 Bevezetés Kiadványunkkal szeretnénk bepillantást és eligazítást nyújtani a gyermek mozgáskorlátozottságával kapcsolatban készülő dokumentumok rendszeréről. A sérültség diagnosztizálásától a kórházi kezelések regisztrálásán át a fejlesztés érdekében tett felmérések, tervezések, alkalmazott eljárások dokumentálásán keresztül számtalan írásos anyag készül egy gyermekről. Ezek a dokumentumok rendkívül fontosak mind a szülők, mind pedig az aktuálisan vele foglalkozó szakemberek számára. Kiolvasható belőlük minden olyan beavatkozás, esemény, eredmény, feladat, amelyet a gyermek szakszerű ellátása során végeztek a különböző szakemberek. A diagnosztizálás megtörténhet már a születés pillanatában vagy csecsemőkorban. Optimális, ha minél korábbi a felismerés, hiszen annál korábban kezdetét veheti az ellátás is. Ez jelenthet orvosi kezeléseket, gyógytornakezelést, fiziko- és egyéb terápiákat, fejlesztő foglalkozásokat. Minden beavatkozás, ellátás, foglalkozás dokumentálásra kerül, s így előfordulhat, hogy egy óvodába kerülő kisgyermekről már tekintélyes mennyiségű zárójelentés, feljegyzés, vélemény, javaslat gyűlik össze. A lehetséges dokumentumok sokfélék: kórházi zárójelentések (az első diagnosztizálás, kórházi kezelések, ellátások, laborvizsgálatok, különböző szakorvosi vizsgálatok, esetleges műtétek, szükség szerinti gyógyszerbeállítás), pedagógiai készség-, képességfelmérések, fejlesztési tervek, a fejlesztő munka folyamatának, eredményeinek leírása, pszichológiai vizsgálatok, gyógyászati segédeszközzel történő ellátásról, használatbavételről szóló iratok stb. A mozgáskorlátozott gyermek közoktatási, azon belül gyógypedagógiai ellátását korai gondozás, óvodai nevelés, iskolai oktatás a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői javaslata alapozza meg. A szakértői bizottság komplex vizsgálat alapján tesz javaslatot a gyermek optimális intézményi ellátására, a megfelelő fejlesztési eljárásokra. Kiadványunkkal segítséget szeretnénk nyújtani a mozgáskorlátozott gyermek életében keletkező iratanyagok rendszerében, tartalmában, értelmezésében történő eligazodáshoz. Hasznos információkhoz szeretnénk juttatni a szülőket, a mozgáskorlátozott gyermekeket befogadó óvodák, iskolák pedagógusait. Szeretnénk a kedves olvasó figyelmébe ajánlani, hogy bár a sok-sok vizsgálat, felmérés számtalan deficitről, hiányról, zavarról, sérülésről, károsodásról szól a mozgáskorlátozott gyermeket is mindig a pozitívumai, értékei felől kell megközelítenünk, azaz meg kell ismernünk azt, ami jó, jól működik, s a fejlesztés céljaként megfogalmazni azt, ami módosításra szorul. 1. A mozgáskorlátozott gyermekkel érkező dokumentumok 1.1 Az egészségügyi ellátás dokumentumai: kórházi/orvosi zárójelentések Mozgáskorlátozott gyermek esetében számtalan egészségügyi vonatkozású dokumentum keletkezik, hiszen az alapmegbetegedés és az esetlegesen társuló egyéb egészségügyi problémák kezelése szakorvosok (ortopéd, neurológus, urológus, kardiológus stb. szakorvos) kompetenciája. A kórházi/orvosi zárójelentések adnak információt az egészségügyi állapotról, a kórházba kerülés időpontjában, illetve az alkalmazott orvosi eljárásról és a beavatkozás, kezelés végeztével kialakult állapotról. Ezekben a dokumentumokban szerepel a beavatkozás oka és módja, a vizsgálatok (pl. labor) eredményei, elemzései, az alkalmazandó terápia, a gyógyszerszedés rendje, esetlegesen gyógyászati segédeszközzel való ellátás, a szükséges kontrollvizsgálat időpontja.

6 Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez Nagyon fontos, hogy a szülők minden újabb orvosi ellátás esetén bemutassák a megelőző kórházi/ orvosi zárójelentéseket. 1.2 Pedagógiai, pszichológiai dokumentumok Azokról a dokumentumokról van szó, amelyeket pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus szakemberek állítanak ki a szülő kérésére végzett vizsgálat kapcsán. Ezek a dokumentumok informálnak a gyermek általános tájékozottsági, fejlettségi szintjéről, intelligenciájának struktúrájáról, a figyelem, emlékezet, gondolkodás, fizikai aktivitás szintjéről, személyiségvonásairól, viselkedéséről stb. A pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok eredményeinek kiértékelését követően a szakemberek javaslatot tesznek a fejlesztő eljárásokra, és/vagy rögzítik a fejlesztés eredményét. 1.3 A befogadó intézmények felelőssége Amikor a mozgáskorlátozott gyermek intézménybe kerül, vagy intézményt változtat, fontos a gyermek korábbi életútjának, fejlődésének orvosi/kórházi zárójelentések, pedagógiai, pszichológiai vélemények, javaslatok, gyermekvédelmi iratok stb. megismerése. A következőkben azokat a dokumentumokat ismertetjük, amelyeket a gyermek intézménybe kerülésekor javasolt felvenni, kitölteni. Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az intézmények által kérhető adatokat, azok kezelésének módját (betekintési jog, titoktartási kötelezettség stb.) jogszabály határozza meg, amelynek ismerete és megtartása alapvető kötelezettség, s e tekintetben nincs különbség gyermek és gyermek között! 1.4 Adatlap Az adatlapot a gyermek intézménybe kerülésekor tölti ki a befogadó intézmény (szülő egyetértése és hozzájárulása esetén csatolható hozzá: pl. társadalombiztosítási kártya, közgyógyellátási igazolvány fénymásolata). A gyermek neve, születési adatai, lakcíme, diagnózisa, taj-száma, közgyógyellátási igazolvány száma, érvényesség ideje, megelőző intézményi elhelyezése, szakértői vélemény száma. A szülő/gondviselő/gyám neve, lakcíme, elérhetősége. Anyanyelve. 1.5 Az anamnézis és a mozgásállapot felmérése 1.5.1 Anamnézis (azaz a kórelőzmény) Felvételére szakemberek (orvos, pszichológus, gyógypedagógus) jogosultak. Az anamnesztikus adatok megismerése amelyek bizalmas kezelése kiemelten fontos alapul szolgál a fejlesztő munka, a rehabilitációs tevékenységek tervezéséhez. Az anamnézislap javasolt tartalma mozgáskorlátozott gyermekek esetében: A felvétel időpontja, helye, a felvételt végző szakember neve. A gyermek adatai: név, születési adatok, diagnózis. Egyéni anamnézis (amennyiben a gyermekkel érkező szakértői vélemény nem tartalmazná a szükséges részletességgel azokat): újszülöttre vonatkozó adatok mozgásfejlődés állomásai érzékszervi, vagy más megbetegedések leírása, kezelés, műtét feltüntetése ortopédiai kezelések, műtétek gyógyszerszedés eddig és jelenleg használt segédeszközök típusa, használatának módja eddigi intézményi, illetve rehabilitációs ellátások leírása a szülő kérései.

Dokumentációs útmutató 7 1.5.2 A mozgásállapot felmérése Gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor végzi. Különböző specifikus státuszfelmérő lapokon történik a regisztrálás, ezek a felmérések adják a mozgásfejlesztés, a rehabilitációs ellátás tervezésének alapját: Állás, járás, hely- és helyzetváltoztatás, közlekedés (módja, mértéke, használ-e segédeszközt, mit és hogyan, kell-e és miben segíteni) Ízületi mozgásterjedelem izomerő mozgáskoordináció fiziológiás mozgások vizsgálata Kézfunkció, praktikus mozgások, dominancia felmérése Téri irányok, egyszerű vezényszavak ismerete, megértése Önellátási, önkiszolgálási funkciók felmérése (étkezés, öltözés-vetkőzés, tisztálkodás, toaletthasználat, egyéb, más praktikus élethelyzetre vonatkozóan) Viselkedés: hogyan alkalmazkodik a vizsgálati szituációhoz, milyen az aktivitása, kooperativitása az instrukciók megértése, feladatvégzések során Sportol-e, ha igen, mit. A mozgásállapot felmérésének része a gyermek kommunikációs képességeinek leírása is, ami itt csak azt szolgálja, hogy önállóan, artikuláltan vagy nehezen érthető beszéddel fejezi ki magát, esetleg valamilyen kommunikációs táblát, eszközt használ a társas érintkezésre. A beszédállapot feltérképezése (hangképzés, artikuláció, egyéb kommunikációs képességek), a fejlesztő munka megtervezése, megvalósítása logopédus szakember kompetenciája. További fontos információ a felmérést végző szakember számára, hogy a gyermeknek életkorának megfelelően milyen ismeretei vannak sérültségéről, meg tudja-e fogalmazni, hogy mire képes önállóan, és mire nem, tud-e segítséget kérni, ha szükséges. Ezek az ismeretek is feladatot jelentenek a rehabilitációs munka tervezésekor. A felvételkor a szülő kéréseit, tapasztalatait az alábbi kérdésekben is javasolt megismerni, rögzíteni: Közlekedés: amennyiben adott az intézmény szervezésében ennek segítése, annak lehetséges formái (pl. az iskola autóbuszával vagy más szülő autójával, egy-egy pedagógus autójával stb.) Médiában megjelenés: hozzájárul-e a szülő, vagy sem. Gyermek szokásai, viselkedési szokások (pl. korlátozásra hogyan reagál, mi az, ami szorongást vált ki belőle stb.). Étkezési szokások (etetni kell-e, hogyan iszik, pépeset, szilárdat eszik, mit nem szeret) Közlekedés, helyváltoztatás, mindennapi tevékenységek végzése során igényel-e, s ha igen, miben, milyen segítséget (Hogyan kell segíteni?) pl. székről való felálláskor meg kell fogni a járókeretet, amíg rátámaszkodik, feláll vagy: asztalról leesett tárgyakat nem tudja felvenni vagy: táskájába bepakol ugyan, de a csatot, cipzárt nem tudja kezelni, stb. Gyógyszerszedése (mit, milyen adagolásban a gyógyszerellátásról a szülőnek naponta gondoskodni kell! a gyógyszerszedésben történő változással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a szülő részéről az intézmény felé stb. Allergia (van-e, mire allergiás, mi a teendő). Az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat (pl. szakorvosi ellátás: részletezni kell minden olyan szakorvosi ellátást, amelyet az intézmény nyújtani tud, igénybe kívánja-e venni a szülő, vagy sem) Ki viheti haza a gyermeket, diákotthoni elhelyezés esetén ki látogathatja.

8 Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez 2. A pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentuma: a szakértői javaslat Ebben a fejezetben ismertetjük azt a legfontosabb dokumentumot, amely a mozgáskorlátozott gyermek közoktatási ellátásának alapdokumentuma. A közoktatásról szóló törvény alapján sajátos nevelési igényt (amely körbe a mozgáskorlátozottság [testi fogyatékosság] is tartozik) az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság állapíthat meg. 2.1 A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat A mozgáskorlátozott gyermekek szakértői vizsgálatát (komplex orvosi, pedagógiai, pszichológiai vizsgálat) a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ végzi (1145 Budapest, Mexikói út 60.) A vizsgálatot végző teamben dolgozó szakemberek: Gyógypedagógus-gyógytornász, szomatopedagógus Gyógypedagógus-konduktor Gyógypedagógus-pszichológus Pszichológus, klinikai szakpszichológus Orvos-gyermekneurológus A gyógypedagógus, orvos, pszichológus vizsgálata nélkülözhetetlen a pontos diagnózis felállításához. Nincs elsődlegesen orvosi vagy csak gyógypedagógiai megítélés, hanem a komplex vizsgálatok adatainak összevetéséből alakul ki a team munkája nyomán a közös állásfoglalás. 2.2 A vizsgálat menete, az alkalmazott eljárások 2.2.1 Bejelentkezés A vizsgálatot a szülő kérheti, de e kérést kezdeményezheti a szülőnél bárki, aki a gyermekkel fejlesztőként kapcsolatban áll. Amennyiben a szülő a kapott jelzés ellenére nem látja be a vizsgálat szükségességét, a kezdeményező óvoda, iskola a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezheti a vizsgálatban való közreműködés államigazgatási határozattal történő elrendelését. A szakértői vizsgálattal kapcsolatos kérdéseket a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994 (VI. 24.) MKM-rendelet szabályozza. A szakértői bizottság minden esetben levélben értesíti a vizsgálatot kérő személyt és/vagy az azt kezdeményező intézményt a vizsgálat időpontjáról. 2.2.2 A komplex vizsgálat tartalma A személyiség megfigyelése és jellemzése A mozgás vizsgálata Orvosi-neurológiai vizsgálat Pszichológiai vizsgálat Az értelmi képességek vizsgálata Iskolába járóknál tájékozódó vizsgálat az iskolai tantárgyi tudásról Érzékszervi vizsgálat Beszédvizsgálat Önállóság, önkiszolgálás, szociális érettség vizsgálata

2.2.3 Szakértői vélemény Dokumentációs útmutató 9 A vizsgálat alapján elkészített szakértői véleménynek többek között minden esetben tartalmaznia kell: a szakértői vizsgálat rövid leírását, a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket; annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló csak az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban; a gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő óvodára, csoportra; általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban: kijelölt iskola); diákotthonra, kollégiumra; vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését; a kijelölt iskolába való beíratás időpontját; a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre. A szakértői véleményben foglaltakat a szülővel ismertetni kell, és a szakértői vélemény egy példányát részére át kell adni vagy meg kell küldeni. Az ismertetés során fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy a szakértői véleményben foglaltak végrehajtására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért, és egyetértését aláírásával igazolja. Fel kell hívni a szülő figyelmét arra is, hogy amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője köteles erről a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt tájékoztatni. A jegyző államigazgatási eljárás keretében határoz a tankötelezettség teljesítésének kérdésében. A szülő a határozat ellen benyújtott fellebbezéssel kezdeményezheti a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatását. A szakértői vélemény tartalma Személyi adatok Anamnesztikus adatok Diagnózis BNO-kódok 1 A mozgásvizsgálat eredménye A neurológiai vizsgálat eredménye A gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológusi vizsgálat eredménye Összegzés Javaslat Fejlesztési tanácsok Vizsgálók, konzulensek neve, aláírása Szülő tájékoztatása a jogairól 1 BNO-kód: A Betegségek Nemzetközi Osztályozása. Elsősorban az orvosi/egészségügyi gyakorlat számára készült, de a gyógypedagógiai gyakorlat sem nélkülözheti ezt a különböző betegségek, kórfolyamatok, fizikai és pszichikai zavarok osztályozására, meghatározására használt rendszert. Alfanumerikus (betű+szám) kódrendszer, ahol a főcsoportokon belül újabb síkokon bomlik tovább az osztályozás.

10 Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez 3. A mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos intézményi dokumentumok 3.1 Tanügyi dokumentumok E dokumentumokban nyilvántartott információk alapul szolgálnak a teammegbeszélésekhez, ahol az érintettek (pl. osztályfőnök, szülő, gyógypedagógus, orvos stb.) megbeszélik, egyeztetik a fejlesztés fő célját, feladatait, értékelik az eredményeket, áttekintik a fejlesztési célokat, feladatokat. A teammegbeszélések legfőbb célja az információcsere, a mozgáskorlátozott gyermek speciális szükségleteiből fakadó feladatok közös értelmezése, megfogalmazása, megvalósulásának nyomon követése. 3.1.1 Egyéni fejlesztési terv rehabilitációs terv A sajátos nevelési igényű mozgáskorlátozott gyermekek esetében kívánatos egyéni fejlesztési tervben rehabilitációs tervben meghatározni azokat a feladatokat, alkalmazandó eszközöket, foglalkozási formákat, időkeretet, amelyek a felmérések, vizsgálatok alapján a gyermek speciális problémáinak kezeléséhez a leghatékonyabbak. Az egyéni fejlesztési tervekre, rehabilitációs tervekre vonatkozó jogszabályi előírás, központilag kiadott nyomtatvány nincs, tehát minden szakember saját belátása szerint készíti, bár egy-egy (elsősorban speciális) intézményben a szakmai munkacsoportok kialakíthatnak egy formai, tartalmi szempontból egységesen alkalmazott ún. belső nyomtatványt. Javasolt, hogy ebben legyen egy vagy néhány fő célkitűzés hosszú távú terv, majd az ebből fakadó részcélok, a célok mentén meghatározott konkrét feladatok. A rövid távú célok ütemezése általában 3 hónapra vagy fél évre, maximum 1 tanévre szólnak. Fontos, hogy a tervezési terminusnak megfelelően értékeljük, ha szükséges, korrigáljuk a tervet. 3.1.2 Egyéni fejlődési lap Az integráltan nevelésben, oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű tanulók egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációjának dokumentálására a 2005/2006-os tanévtől egyéni fejlődési lap vezetése kötelező. Az egyéni fejlődési lap legfeljebb négy tanéven át használható, az adatokat és a fejlesztés fő jellemzőit tartalmazó külívből és a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozások dokumentálását szolgáló belívből áll. 3.1.3 Névre szóló nyilvántartási dosszié Hasznos és praktikus megoldás, ha a mozgáskorlátozott gyermekről egy olyan dossziét nyit a befogadó intézmény, amelyben kronologikus rendben nyilván tudják tartani a gyermekről keletkező minden iratot, feljegyzést, felmérést, véleményt stb. Célszerű, ha ezt a dossziét a tanuló osztályfőnöke gondozza, figyelembe véve azt, hogy az iratokba minden olyan szakember betekinthessen, aki a gyermekkel foglalkozik. 3.2 Közoktatási, szakmai dokumentumok 3.2.1 Alapító okirat Az intézmény működését, feladatait meghatározó dokumentum. Tartalmazza az intézmény pontos nevét, székhelyét, telephelyeit, az intézmény típusát, alapítóját, felügyeleti szervét, az intézmény illetékességi és működési körét, jogállását, tevékenységeit (alap- és kiegészítő tevékenységek), az évfolyamok számát, az ellátható vállalkozási tevékenységet, az intézmény feladatellátását szolgáló önkormányzati vagyont, az intézmény vezetőjének kinevezési rendjét, a képviseletre jogosultak körét.

Dokumentációs útmutató 11 Amennyiben egy közoktatási intézmény feladatai között sajátos nevelési igényű gyermekeknek a többiekkel együtt integrált keretek között történő nevelése, oktatása is szerepel, úgy annak az alapító okiratban is konkrétan jelölve a fogyatékosság típusát és mértékét meg kell jelennie. 3.2.2 Pedagógiai program Az intézmény nevelő, oktató munkájának alapdokumentuma. A pedagógiai program, ezen belül a nevelési program és a helyi tanterv kidolgozásakor a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésében részt vevő intézménynek figyelembe kell vennie a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is [2/2005. (III. 1.) OM-rendelet]. 3.2.2.1 Bevezető rész Az iskola bemutatásánál az iskolába kerülés feltételei is szerepelnek. Ebben a részben javasolt meghatározni, hogy a nevelőtestület milyen sérültségi fokú gyermeket képes fogadni, illetve hogy a fogadásnak milyen feltételei adottak. Szintén ebben a részben kapnak helyet a képzés, fejlesztés specialitásai, azok a fejlesztő terápiák, foglalkozások, amelyeket az iskola a kötelező vagy választható tanórai keretben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatások körében nyújtani tud. A kapcsolattartás más intézményekkel minden iskola számára fontos. Amennyiben mozgáskorlátozott tanuló nevelését is ellátja az intézmény, úgy a szokásos kapcsolati kört célszerű kiegészíteni, pl. Mozgásjavító Általános Iskola Módszertani Intézmény és Diákotthon o Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége (MEOSZ), illetve helyi szervezetei. o Bicebóca Alapítvány Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége (MMS). Gyógyászati segédeszközöket gyártó és forgalmazó cégek stb., igény és szükség esetén a különböző segítő céllal létrehozott és működő alapítványok, egyesületek. 3.2.2.2 Nevelési program A mozgáskorlátozott tanulók megismerő tevékenységének különböző területeit a sérülés különböző mértékben érintheti. A fogadó intézmény nevelési programjában az integrált nevelésben részesített tanulókkal kapcsolatban javasolt alapelvek: A gyermeket individuumnak tekintjük. Korlátait elfogadjuk. Adottságaihoz rugalmasan alkalmazkodunk. Pozitív személyiségjegyeit feltárjuk, megőrizzük. Komplex módon próbáljuk megvalósítani a hátrányok csökkentését. A készségek, képességek tervszerű kibontakoztatásával arra törekszünk, hogy meg tudjuk teremteni az esélyegyenlőség alapjait. 3.2.2.3 Helyi tanterv A pedagógiai program központi és egyben legfontosabb része a helyi tanterv. Óraterv A közoktatási törvény 52. -a értelmében szervezhető kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások, továbbá fejlesztésre, felzárkóztatásra, egyéni foglalkozásra nem kötelező tanórai foglalkozások az óraterv részét képezik.

12 Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Minden iskola kialakította saját követelményeit, amelyek alapján a tanuló magasabb évfolyamba léphet. Mozgáskorlátozott tanuló esetében célszerű beépíteni a helyi tantervbe pl. az alábbiakat: A technika és a rajz tantárgy, ahol a továbbjutás feltétele minden évfolyamon: a megfelelt, jól megfelelt szöveges minősítés. A testnevelés tantárgy, ahol a továbbjutás feltétele mozgáskorlátozott tanulóknál az órákon való részvétel vagy a könnyített testnevelésben való aktív részvétel, esetenként a szakértői bizottság szakvéleménye alapján az értékelés, minősítés alóli mentesítés. A tanulók magatartása, szorgalma és tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások Az értékelés viszonyítást jelöl a cél és hatás között, amely a célrendszerre, a nevelési, oktatási folyamatra és az eredményekre irányul. Figyelembe véve a mozgáskorlátozott tanulók speciális helyzetét az integrált oktatás keretében, néhány javaslat a tanulók értékeléséhez. Az értékelés elvei között fontos, hogy szerepeljen: Segítse az önismeretet, önértékelést, az individuum kifejeződését, mivel a mozgáskorlátozott gyerekek már egész korán súlyos lelki problémákkal küzdenek, amelyek hátterében nagyfokú önbizalomhiány/vesztés áll. Serkentsen a közösségben, közösségért kifejtett aktivitásra, mivel a központi idegrendszeri sérülés következményeként gyakori jelenség a nagyfokú inaktivitás. Figyeljen a tudás- és teljesítményszinttel nem kifejezhető személyiségvonások fejlődésére (pl. a gyermek azon erőfeszítéseire, amelyeket a minél önállóbb feladatelvégzésért tesz: tanév végére már nem igényel segítséget a táskája be-, kipakolásakor, lassan bár, de önállóan megoldja). Az értékelés fórumai közé tartoznak a nagyon fontos és sok segítséget nyújtó teammegbeszélések egy-egy problémás esetben. Ezek résztvevői lehetnek: a tanuló osztályfőnöke; napközis nevelője/nevelőtanára; szaktanárok; szükség esetén a pszichológus; gyógytornász; szükség esetén a logopédus; pedagógiai asszisztens; igazgatóhelyettes; szükség esetén a szülő; szükség esetén egyéb szakemberek (pl. szakorvos). 3.2.3 Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) Az SZMSZ-ben is szükséges megjeleníteni azokat a sajátosságokat, amelyeket a mozgáskorlátozott gyermekek integrált oktatásának vállalásával a fogadó intézménynek meg kell oldania. Ilyenek pl. Az osztályok, csoportok szervezésénél a mozgáskorlátozott gyermek 3 főnek számít. Az intézmény tárgyi feltételei alkalmazkodnak, és megfelelő életteret biztosítanak a mozgáskorlátozott gyermekek mindennapjaihoz. Megfelelő speciális eszközök biztosításával megteremtik a mozgáskorlátozott gyermekek szakszerű fejlesztésének hátterét. A sajátos nevelési igényű gyermekek miatt bővül az intézmény belső, külső kapcsolatrendszere.

3.3 Gyermekvédelmi dokumentumok Dokumentációs útmutató 13 Ilyen dokumentumok általában csak olyan esetben keletkeznek, ha a gyermek valamilyen okból veszélyeztetett. A családlátogatás egyrészt a családdal való kapcsolattartás fontos formája, másrészt a család, s a gyermek helyzetének megismerése segít a gondok kezelésében is. Fontos, hogy szükség esetén a gyermek tanítója/osztályfőnöke és az intézmény gyermekvédelmi felelőse között rendszeres kapcsolat legyen, valamint hogy az intézmény minőségbiztosítási rendszere terjedjen ki a szociálisan, egészségügyi szempontból rászoruló gyermekek támogatására is. 4. A gyermek fejlődésével, fejlesztésével összefüggő dokumentumok 4.1 A lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatása Ebben a fejezetben azokat a fejlesztési eljárásokat, terápiákat ismertetjük röviden, amelyeket a mozgáskorlátozott gyermekek sikeresebb integrációja érdekében különböző szakemberek, többnyire külön egyéni foglalkozás keretében végeznek. 4.1.1 Tanulási részképességeket fejlesztő eljárások, terápiák 4.1.1.1 Diszlexia-prevenció, -terápia A mozgáskorlátozott gyermekek jelentős hányada diszlexia-veszélyeztetett. A mozgáskorlátozottságot okozó sérülés következménye lehet, hogy a gyermekek nyelvi fejlettsége is alacsonyabb szintű az átlagosnál. Ez vonatkozik a szókincsre, mondatalkotásra, szövegemlékezetre, a beszédhangok tiszta ejtésére, és a beszédmozgásokról való emlékképek felhasználására. 4.1.1.2 A megkésett beszédfejlődés terápiája Ha egy gyermek 18 hónapos kora után kezdett el beszélni, sok hibával, de a beszéd a kommunikáció eszközévé vált, megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Jellemzője, hogy ép értelem és érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése lemarad a megfelelő beszédszinttől. Okok: Halláskárosodás Agyi sérülések, szülési rendellenességek Perinatális ártalmak stb. Itt a fő cél az, hogy a nyelv kifejező, közlő, jelölő funkciójának kialakításával képessé tegyük a gyerekeket a nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, a beszédbeli kommunikációra. Nevet adunk annak, amit a gyerek gondol, érzékel, átél, megtapasztal. 4.1.1.3 A diszkalkulia terápiája A diszkalkulia-terápia célja a matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése, a megfelelő képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása, jól begyakorolt, s a gyermek számára praktikusan használható eszközrendszer kidolgozása, amely később az elvonatkoztatásban is segítségére lesz. Mozgáskorlátozott gyermekeknél agyi károsodás esetén gyakran találkozunk a gondolkodási folyamatok különböző problémáival, így az analízis-szintézis nehézségével, az analógiák, összefüggések

14 Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez hibás észrevételével, amely különösen szükségessé teszi a megelőzést, illetve a hosszabb távú terápiát egyaránt. 4.1.2 A finommanipuláció, grafomotorium fejlesztése A grafomotorium fejlesztése elengedhetetlen az iskolát kezdő mozgáskorlátozott gyerekeknél, hisz a betűtanulás időszakában naponta kell megküzdeniük a gyerekeknek a betűelemek pontos és helyes kivitelezésével. 4.1.2.1 A kézügyesség fejlesztése A kézügyesség fejlesztésére különösen nagy szükség van a központi idegrendszer sérülése következtében mozgáskorlátozottá vált gyermekek esetében. A kezek gyakori motoros ügyetlensége a spasztikus, görcsös bénulás következménye, amely számos finommanipulációt igénylő mozgás gátjává válik. A pedagógusok pl. verses mozgásgyakorlatokat végeztethetnek az óra elején bemelegítésnek, illetve a tanórák folyamatában lazításként. 4.1.2.2 Az íráskészség (grafomotorium) fejlesztése Az íráskészség fejlesztésének célja, hogy játékos formában sajátíttassák el az iskoláskorú gyermekekkel azokat az alapkészségeket (pl. térbeli helyzetek, viszonyok, alakállandóság), amelyek feltétlenül szükségesek az írás és olvasás tanulásának sikeréhez. Az év eleji megfigyelési szakaszt követően ezek a fejlesztő feladatok akár egyéni differenciálásként, akár frontális munkában is jól alkalmazhatók a tanórába építve. Ilyenek pl. Testvázlatgyakorlatok Térbeli tájékozódási gyakorlatok A szem-kéz koordináció fejlesztése Nagy amplitúdójú mozgások balról jobbra Kirakó gyakorlatok az írás irányának gyakorlására Vonalvezetési gyakorlatok az írás irányának gyakorlására Pontok összekötése (függőlegesen, vízszintesen, átlósan) Betűelemek vázolása, majd vonalközbe helyezése Vonalelemek kapcsolása 4.1.3 Mozgásnevelés, mozgásfejlesztés Mozgásterápiában jártas szakemberek végzik (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor, egyéb, megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek) Az alkalmazható eljárások: A gyógytorna aktív, passzív eljárásai, eszközei, módszerei, amelyek a gyógyító, korrigáló mozgásterápiához tartoznak Testnevelési mozgásanyag (ezek elemei vagy adaptált formái az alkalmazást minden esetben a gyermek állapota alapján kell mérlegelni) Praktikus mozgások, manipulációs tevékenységek tanítása, gyakoroltatása (amelyek a mindennapi tevékenységek: kultúrtechnikák, munkatevékenységek, önellátási, önkiszolgálási feladatok megoldását jelentik) Gyógyászati segédeszközök használatának tanítása Adaptált sportfoglalkozások (bármi lehet, amelyhez a személyi és tárgyi feltételek adottak, illetve amelyeket a mozgáskorlátozott gyermek a mozgásállapotának figyelembevételével űzhet

Dokumentációs útmutató 15 anélkül, hogy a sportmozgások állapotát rontanák ennek megítélése szintén szakemberek kompetenciája) Egyéb terápiás eljárások, amelyek rehabilitációs céljaink megvalósítását segítik (Bobath-terápia, Ayres-terápia, hyppoterápia gyógylovaglás, hidroterápia, különböző manuálterápiai módszerek stb.) A foglalkozások szervezhetők egyéni formában, a többi gyermekkel közösen a testnevelési órákon (figyelemmel arra, hogy melyek az alkalmazható mozgásformák, a módosultan alkalmazható mozgásformák, illetve melyek a kerülendő, tilos mozgásformák). 4.1.4 Specialitások az óratervben Az 1. évfolyamban a rajzórákon is ajánlott lehet a csoportbontás, ahol több mozgáskorlátozott tanulót is integrálnak egy osztályba. A rajzórák egyik felében hagyományos órák folynak, míg a másikban szintén a finommanipuláció fejlesztése történik, de a mozgássérülésből adódóan a grafomotorium célzott fejlesztésével (bevezetésként, a tanítandó betűelemhez vagy betűhöz kapcsolódó finommanipulációs gyakorlatok, majd az írómozgások lendületes begyakorlása). A technika-életvitel órák alsó tagozaton szintén csoportbontásban folyhatnak. Ez sok segítséget nyújt a mozgáskorlátozott tanulóknak az önálló életvitel, illetve önkiszolgálás kialakításához, fejlődéséhez. A speciálisan kidolgozott tananyag segítségével alkalmuk nyílik az önellátás hétköznapi apró rutinjainak pontos megfigyelésére, megtanulására, begyakorlására (öltözködés, cipőkötés, cipőtisztítás, bevásárlás-pénzhasználat, fogápolás, mérések végzésének begyakorlása, tankonyhai műveletek stb.). Azoknál a mozgáskorlátozott tanulóknál, akiknél a kézi írás lassú tempója, vagy olvashatatlansága miatt indokolt, párhuzamos fejlesztésben az írástanulással javasolt a gépi írás tanítása. 4.2 A folyamatdiagnosztika és az egyéni fejlesztési terv A folyamatdiagnosztika lényege, hogy egy állapotfelmérést követ a fejlesztés folyamatának megtervezése (feladatkijelölés, alkalmazott módszerek, eljárások, eszközök és a tervezett idő feltüntetésével), majd a foglalkozások menetének, illetve a bekövetkezett változásoknak a folyamatos regisztrálása. A tervezett fejlesztési folyamat egy összegző értékeléssel zárul (pl. félévkor, tanév végén). Következésképpen a folyamatdiagnosztika alkalmazása különösen fontos a pedagógiai munka során. Itt tulajdonképpen a tanítási-tanulási folyamatot kísérő változás méréséről, értékeléséről van szó. Ennek legfontosabb területe az egyéni fejlesztés folyamata. Az egyéni fejlesztések irányultsága: készség-, képességfejlesztés, tantárgyi ismeretek hiányosságai miatti felzárkóztatás, mozgásnevelés, logopédiai foglalkozás. 4.3 Mentesítés, felmentés és tanulásszervezési következményei Az intézmény igazgatójának jogköre, hogy a mozgáskorlátozott tanulót indokolt esetben a szakértői bizottság javaslata alapján az értékelés, minősítés alól mentesítse, vagy egyéni továbbhaladást engedélyezzen a tanuló számára. Abban az esetben, ha valamely tantárgyból, tantárgyrészből az értékelés, minősítés alól a tanuló mentesítésére kerül sor, részére egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozásokat kell szervezni. Az egyéni fejlesztés formáját, tartalmát, módszereit az integrált nevelésben, oktatásban közreműködő gyógypedagógussal együttműködésben célszerű meghatározni.

16 Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez 4.4 Pedagógiai vélemény A tanulók pedagógusainak, osztályfőnökének gyakran kell írásos formában rögzíteni véleményüket a gyerekekkel kapcsolatban. Pedagógiai vélemény készítésére általában a tanuló iskolai pályafutásának fontosabb eseményeihez kapcsolódóan pl. intézményváltás, mentesítési kérelem, egyedi segédeszközzel történő ellátás iránti kérelem merül fel igény. A pedagógiai vélemény javasolt tartalma Magatartás, szociális kapcsolatok Kapcsolatteremtő készség Közösségi viselkedés Szabályokhoz való alkalmazkodás Csoportban betöltött szerep Felnőttekhez való viszony Átlagtól pozitív és negatív irányban eltérő magatartásjegyek Beszéd Beszédmegértés Beszédkésztetés A beszéd alaki, tartalmi jellemzői (beszédhibák, szókincs, mondatalkotás) A tanítási-tanulási folyamat jellemzése A gyermek tanulási stílusa (az ismeretszerzés és alkalmazás módja) Figyelem, feladatmegértés Tanulékonyság, taníthatóság (egyéni foglalkozás) Ismeretek, készségek 4.5 Pedagógiai mérés, értékelés (sajátos szempontok) Mozgáskorlátozott gyermekek mérése, értékelése esetében a teljesítményt egyedileg kell elbírálni, az alábbiak figyelembevételével. Vannak olyan mozgáskorlátozott gyermekek, akik sérülésükből eredően az írásbeli feladatokat csak lassan tudják kivitelezni (az órai munka és az írásbeli számonkérés esetén több időt igényelnek ugyanarra a feladatra, mint ép társaik); a kézírás helyett csak gépírással tudnak írásbeli munkákat produkálni (pl. számítógépen kell számukra a feladatlapokat biztosítani, a házi feladatok elkészítése, a számonkérés is így történhet). Vannak olyan tanórai tevékenységek, amelyeken a tanuló egyedi eszközöket használ, a feladatot csak így tudja önállóan elvégezni (pl. vastagított ceruza, csúszásgátló fólia a füzet alá stb.). Amennyiben a tanuló részt tud venni a testnevelési órákon, de nem minden mozgásformát képes kivitelezni, egyedileg kell meghatározni az értékelés módját, mértékét. A differenciált foglalkoztatás feltételeinek megteremtésével pl. több idő, más feladat, egyedi eszközök alkalmazása segítjük a mozgáskorlátozott gyermeket, hogy egyedi adottságaival, de a tanulói közösség részeként teljesíthesse iskolai feladatait. 4.5.1 Az együttnevelés hatásának mérése Javasoljuk az intézményeknek, hogy az együttnevelés hatásának vizsgálatát időnként végezzék el. Az intézmény életének minden szereplője számára fontos információval szolgál, ha ismert: a sajátos nevelési igényű mozgáskorlátozott gyermek közérzete: hogyan éli meg önmagát, elfogadottságát, a vele való toleranciát úgy a gyermektársak, mint a pedagógusok részéről; a befogadó gyermekközösség véleménye, elégedettsége a mozgáskorlátozott gyermekről: el tudják-e fogadni, látják-e, hogy miben szorul segítségre, akarják-e, hogy a közösségük tagja legyen;

Dokumentációs útmutató 17 a pedagógusok véleménye, elégedettsége: hogyan élik meg az együttnevelést (a mozgáskorlátozott gyermekkel, a többi gyermekkel, pedagógustársakkal, szülőkkel); a szülők véleménye, elégedettsége. Az elégedettségmérés az intézmény minőségirányítási programjának része, kiemelt feladata. Az elégedettségmérés többféle technikával valósítható meg. A felnőttek elégedettségének mérésére a kérdőíves módszer a legelterjedtebben alkalmazott, míg a gyermekközösségben a szociometria módszere mutatja a legobjektívebb képet. Ezzel a módszerrel képet kapunk a gyermekközösség hierarchiájáról a vizsgált időpontban. Kiderül, hogy ki/kik a legnépszerűbbek, és ki/kik a peremhelyzetűek, magányosak. Amennyiben a szociometria eredményeként pl. a mozgáskorlátozott gyermek peremhelyzetű az osztályban, a pedagógusoknak megoldásokat kell keresniük az elszigetelődés feloldására. 5. A dokumentumok hozzáférésének szabályozása, az adatkezelési szabályzat A közoktatási törvény 2. sz. melléklete szabályozza a gyermekekről/tanulókról szóló adatok, dokumentumok kezelését, a bennük foglalt információk, a dokumentumok továbbításának módját. A mozgáskorlátozott gyermekek vonatkozásában a gyermekről/tanulóról nyilvántartott dokumentumok köre kiegészül a mozgásállapot, önkiszolgálási tevékenységek felmérésére, majd a rehabilitációs terv, a szakember megállapításainak rögzítésére szolgáló iratokkal, továbbá a különböző orvosi/kórházi zárójelentésekkel. A közoktatási törvény ugyanakkor nem tér ki az orvosi iratok kezelésére, a bennük foglalt információk továbbítására, de figyelembe kell venni a pedagógiai szempontok mérlegelése mellett az egészségügyről szóló 1997. CLIV. törvény szerint az egészségügyi dokumentumok megismerésének lehetőségét, ami igen korlátozott. 6. Irodalom Balogh Ildikó: Mozgás-ABC. Tillinger Műhely. Szentendre, 1999. Benczúr Miklósné: Mozgásnevelés kézikönyv I. MM. Budapest, 1995. Benczúr Miklósné (szerk.): Adaptált testnevelés és sport I II. kötet. Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. Budapest, 2003. Benczúr Miklósné Bernolák Béláné: Felelős vagyok érte. Mozgásfogyatékos kisgyermekek irányított családi nevelése. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Budapest, 1991. Bernolák Béláné: Ismeretek a mozgásfogyatékosságok köréből. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Budapest, 1992. Chikán Csaba: Esélyegyenlőség, fogyatékosság. Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete. Budapest, 2001. Csányi Yvonne (szerk.): Együttnevelés. Speciális igényű tanulók az iskolában. OKI Iskolafejlesztési Alapítvány. Budapest, 1993. Gál Lászlóné: Gyógytornagyakorlatok gyűjteménye. HIETE. Budapest, 1998. Gardi Zsuzsa: Alapozó gyógytornaelmélet és -gyakorlat. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Budapest, 2001.

18 Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez Göllesz Viktor (szerk.): Gyógypedagógiai kórtan. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1998. Gordosné Szabó Anna (szerk.): Gyógyító pedagógia. Medicina. Budapest, 2004. Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest, 2004. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek, ELTE BGGYFK. Budapest, 2000. Kálmánchey Rozália (szerk.): Gyermekneurológia. Medicina. Budapest, 2000. Katona Ferenc: Az öntudat ébredése. Medicina. Budapest, 2001. Katona Ferenc: Fejlődésneurológia és neurohabilitáció. Medicina. Budapest, 1992. Katona Ferenc Siegler János (szerk.): Orvosi rehabilitáció. Medicina. Budapest, 1999. Vízkeleti Tibor (szerk.): Az ortopédia tankönyve. Semmelweis Kiadó. Budapest, 1995. A Mozgásjavító Általános Iskola évkönyvei: Kilenc évtized a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában, 1993. Kilencvenöt év a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában, 1998. Száz esztendő a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában, 2003. A Fejlesztő Pedagógia számai, amelyek mozgáskorlátozottakról szóló cikkeket tartalmaznak, 2002/4 5. szám, illetve 2003/különszám Ajánlott folyóiratok, amelyekből hasznos ismeretek meríthetők a fogyatékosságokról, egészségügyi problémákról, ellátásukról, gyógyászati segédeszközökről, jogszabályokról, integrációról Fejlesztő Pedagógia Gyógypedagógiai Szemle Mozgásterápia Rehabilitáció Új Pedagógiai Szemle Ajánlott internetes információforrások: aktuális hírekről, jogszabályokról, fogyatékosokkal foglalkozó szervezetekről, állásajánlatról stb. fogyatékos.lap.hu parasport.lap.hu orvos.lap.hu gyógytorna.lap.hu terápia.lap.hu Gyógypedagógiai szolgáltatócentrumok Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Budapest, 2002 a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon Mexikói úti és Csillagház tagozatának 2004-ben újra fogalmazott pedagógiai programjai

Mellékletek 1. melléklet Törvények, rendeletek, jogszabályok Dokumentációs útmutató 19 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról és a végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről 48/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközökről és a támogatás összegéről 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM-rendelet a gyógyászati segédeszközellátásról 29/2002. (IV. 17.) OM-rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet: a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

20 Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez 2. melléklet Mozgáskorlátozottságot okozó és/vagy a mozgáskorlátozottsággal gyakran társuló kórformák BNO-kódjegyzéke A BNO-kódok (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) tulajdonképpen diagnózisokat jelölnek. A szakértői véleményben ennek mindig szerepelnie kell! (Ahány diagnózis, annyi kód.) Szülési trauma (magzat és újszülött) Szülési asphyxia P 21 Perifériás idegrendszer sérülése P 14 Az idegrendszer betegségei Dystonia, tónuszavar G 24 Dystrophia musc. Cong. DMP, Duchenne-Becker G 71.0 Egyéb extrapiramidális és mozgási rendellenesség (tremor, chorea, tic) G 25 Encephalitis, myelitis és encephalomyelitis G 04 Epilepszia G 40 Friedrich-ataxia G 11.1 Izomsorvadás SMA II-III. G 12.1 Myopathiák (veleszületett) G 71.2 Spinális izomatrophia, Csecsemőkori SMA G 12.0 Status epilepticus G 41 Az idegrendszer sérülései, agyi bénulások és egyéb bénulásos szindrómák Ataxia G 80.4 Athetózis G 80.3 Csecsemőkori központi idegrendszeri sérülés G 80 Hemiplegia spasztika G 81.1 Hidrocephalus (szerzett) G 91 Kevert agyi bénulás G 80.8 Paraparesis spasztika G 82.1 Tetrapareseis spasztika G 82.4 Traumás sérülés (külső okok következményei) Ágyéki gerinc, medence ízületeinek ficama, dyslocatio, dystorsio S 33 Ágyéki gerincvelő és idegek sérülése a medence szintjén S 33 Alkar izom- és ínsérülése S 56