AZ ERDÉSZETI ÉS ELSŐDLEGES FAIPARI HULLADÉK HASZNOSÍTÁSÁNAK ELEMZÉSE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN DR. GÖDE 634.0.88 GYÖRGY A fahulladék fő vegyületeiben és elemeiben megegyezik a faanyag fontos felhasználási területei által igényelt termékek öszszetételével, vagy átalakítással szolgáltathat ilyen anyagokat. Az energiatermelés mellett nagy lehetőség van a fahulladék kémiaibiológiai úton történő feltárásában is. A fahulladék hasznosítás Bács-Kiskun megyei adatairól táblázatos összeállítást készítettem. A fahulladék hasznosításához meg kell keresni a megfelelő eljárásokat, gépeket, feldolgozóipari hátteret. Egy szakbizottság megállapította, hogy a növényzet hazánkban a nap segítségével évente 35 millió tonna szenet köt meg a levegőből. Ez csaknem másfélszerese a hazánkban évente kitermelt szén mennyiségének. A növényi eredetű anyagok tehát biológiai erőforrásnak is tekinthetők. A fából és a belőle készített anyagokból nyert főtermék mellett nagy mennyiségben marad viszsza hulladék, amely mint említettem fő vegyületeiben, illetve elemeiben i megegyezik a fontos felhasználási területek által igényelt termékek összetételével, vagy átalakítással szolgáltathat ilyen anyagokat. Nagyon sok hulladék marad vissza a fakitermelésnél és a fafeldolgozásnál. Ez nemcsak anyagveszteséget, hanem elszállítási és elhelyezési gondokat is okoz, azonkívül a környezetet is szennyezi. Elsősorban tehát a fakitermelésnél keletkezik hulladék. Az úgynevezett termelési apadék a bruttó és a nettó fatömeg közötti különbözet. A termelési apadék a termelés folyamán keletkező fűrészporból, a kivágásnál a biztonságos, irányított döntést szolgáló hajkból, vékony gallyból, valamint az iparifa kérgéből áll. Ha a tuskónyakat magasabbra hagyjuk, a vastagfa egy részét és a vékony faanyagot nem dolgozzuk fel, rendkívüli padék képződik. Ez a fakitermelési apadék olyan erdei hulladék, amely hasznosítható lenne. Ezt az erdőfelügyelők a régebbi idők gyakorlatából szerzett tapasztalatok alapján, amikor még minden vékony anyagot, rőzsét felkészítettek szembecsléssel állapítják meg és jegyzőkönyvben rögzítik ( F" lap). Az 5 cm-nél vastagabb faanyagnál vastag, az ennél vékonyabbnál vékony apadékról beszélünk. Ez a hulladék erdei formája. Országosan a fakitermelés apadéka az 1975. évi 20%-ról 1980-ra 19%-ra csökkent. 1985-re a VI. ötéves terv célja a termelési apadék 17%-ra történő csökkentése. Az erdőgazdálkodás fejlesztésének és a hazai fanyersanyag komplex hasznosításának feladatait meghatározó párt- és állami határozatok és azokat megalapozó dokumentumok szerint a fakitermelés hulladékhányadát 1990-ig a tűrhető minimumra, 12 14%-ra kell csökkenteni. Az erdei hulladék számbavételével, amely a munkaerőhiány, technika, technológia és ipari háttér hiánya miatti veszteség kimutatása, a szakma önmagának árt. Miért nem mutatja ki a mezőgazdaságban a növénytermelés az ara-
táskor, a kukorica gépi betakarítása során keletkező, valamint a szállításkor előálló szemveszteséget, az elégetett, vagy tönkrement szalmát, kukoricaszárat, vagy egyéb növényi hulladékot? Ezzel szemben egyre többet hallunk az erdőben tönkremenő országosan 1,5 millió m 3 -ként emlegetett fahulladékról. Használati mód A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó gazdaság rendkívüli apadéka Év Össz. kiterm. bruttó fatöm. Rendkívüli apadék brm 3 % 1. táblázat Apadékból vastag brm 3 % Véghaszn. 1978 135 354 7 118 5,2 240 3,3 1979 161 846 9 477 5,8 144 1,5 1980 180 306 9 698 5,4 949 9,8 Gyérítés 1978 34 452 2 303 6,7 93 0,4 1979 29 744 2 142 7,2 82 3,8 1980 28 125 2 337 8,3 491 21,0 Tisztítás 1978 36 232 14 870 41,0 2464 16,6 1979 30 419 9 537 31,0 733 7,7 1980 32 662 11 630 35,fi 1487 12,8 Együtt 1978 206 038 24 291 11,8 2797 11,5 1979 222 009 21 156 9,5 959 4,5 1980 241 093 23 665 9,8 2927 12,4 Vastagja apadék használati mód és fafajonként: Használati mód A NNY HNY Fe Véghasználat 289 172 447 41 949 Gyérítés 51 30 56 354 491 Tisztítás 2 236 82 1167 1487 Összesen: 342 438 585 1562 2927 Állami gazdasági erdők rendkívüli apadéka 2. táblázat Használati fatöm Rendkív. apadék Apadókból vastag mód brm 3 ' brm 3 % brm 3 % Véghaszn. Gyérítés Tisztítás g E yütt 1978 5 920 177 3 1979 6 482 207 5 90 3 1980 3 939 284 3 1978 11 823 441 4 57 13 1979 10 004 556 6 30 5 1980 7 296 620 8 1978 420 129 31 1979 152 130 85 1980 235 203 86 1978 18 163 747 4 57 8 1979 16 638 993 6 120 12 1980 16 470 1107 7
Vízügyi erdők rendkívüli apadéka j \ DQ O Q Használati,.. Rendkív. apadék Apadékból vastag E V P mód ^ brm3 o /o brm* o /o Véghaszn. Gyérítés Tisztítás Együtt 1978 7027 483 7 64 13 1979 8887 691 8 51 7 1980 6260 15 1978 967 40 4 1979 1011 37 4 1980 2735 95 3 3 3 1978 1979 78 1980 693 1978 7994 523 7 64 12 1979 9976 728 7 51 7 1980 9688 110 1 3 3 Használati mód Ev Termelőszövetkezeti erdők rendkívüli apadéka Összes Rendkív. apadék fatöm. brm 3 % brrn 3 4. táblázat Rendkív.-ból vastag Véghaszn. 1978 41 588 1979 39 724 1980 52 363 Gyérítés 1978 21 731 1979 16 887 1980 28 374 Tisztítás 1978 3 996 1979 2163 1980 3 033 Együtt 1978 67 315 1979 58 774 1980 83 770 1965 5 410 21 1732 4 339 20 2099 4 20 1 968 5 85 9 694 4 292 42 1972 7 390 20 1473 37 28 2 1256 58 1219 40 4406 7 523 12 3682 6 631 17 5290 6 410 8 Hogyan állunk ezzel a kérdéssel Bács-Kiskun megyében? A táblázatos részben megtaláljuk a különböző vágásmódokban: véghasználatban, gyérítésben, tisztításban keletkező rendkívüli apadékot három évre visszamenőleg főbb szektoronként (erdőgazdaság, állami gazdaságok, vízügy, tsz-ek) (1, 2, 3, 4. táblázat). A legmagasabb apadék %-ot tisztításban találjuk. Vastagía apadéknál is ez a legnagyobb és ebből a fenyő részaránya is (78%) a legjelentősebb a KEFAGnál. Ha az összes tisztítási apadékot is fafajonként elemeznénk, abból is a fenyő volna a legtöbb a KEFAG-nál. A fenyő tisztításokból kikerülő tisztítási anyag megsemmisítéséért 1800 Ft ha egységárat fizetünk az 5/1980. (II. 6.) MÉM és PM ÁH. sz. együttes rendelet értelmében. Ez lehet eltávolítás, feldolgozás is. Ez erdővédelmi szempontból, szúfertőzés veszélye miatt indokolt is. De ilyen gazdagok vagyunk nyersanyagokban?
A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság fenyőkitermelése nem számottevő. A KEFAG nagy erőfeszítéseket tesz a vékonyabb fenyő faanyag feldolgozása érdekében. Vékony fenyő papírfát és rostfát termel, munkaerejéhez mérten a fenyőtű egyrészét is összeszedeti kézi erővel, a vékony fenyőgallyakat ollózva. A fenyőtű egy része a megye északi részéről a Szilasmenti Tsz lepárlójába, a déli részről a Jánoshalmi Ládaüzem Erdőkémiával kooperációban működő lepárlójába kerül, ahol fenyő illóolajat készítenek belőle, amelyet piperecikkek illatosítására (szappan, habfürdő) használnak fel. Jelenleg fenyőolaj-piac hiánya miatt leálltak a fenyőgally gyűjtésével. Az állami gazdaságoknál a tisztítási fatömegnek 86%-a rendkívüli apadék. A vékony anyagot az állami gazdaságok nem dolgozzák fel. A termelőszövetkezeteknél szintén nagy. Az elsődleges faipar hulladékáról a megyében levő 40 fűrészüzemre vonatkozóan 1979. évi adatok állnak rendelkezésre (5. táblázat). A táblázatból kiderül, hogy a fürészporból a GÁEV-nál 11%, a KEFAG-nál 33%, összesen 17% került csak felhasználásra és értékesítésre. Az állami gazdaságoknál és a tsz-eknél is a felhasználás és értékesítés 55 55%, míg egyéb szövetkezeteknél és vállalatoknál 43%. Az összes szektort összesítve 38%-os ez a szám. A darabos fűrészipari hulladék felhasználása és értékesítése már magasabb arányú: GÁÉV 54%, KEFAG 97%, összesen 84%, állami gazdaságok 100%, termelőszövetkezetek 100%. Az összes szektort összesítve a fűrészipari darabos hulladék 85%-ban kerül felhasználásra, ül. értékesítésre. SS 1 0 a i g O JA JA v u i-3 -o tji '? T3 a v a j ; o DH-03 i a x ' b0 OS W -rf I 25 IN 50 50 ÍM 10 CD 1 ao CS 00 IN CN tn IN OO CO >"H OO LO cs eo ro IO TJI os 25 lo m os cs i es 50 i n <* ^ L5 LO 00 IN LO LO CS CM 00 50 IN LO 00 LO s LO OS IN IN co c: -H oo co IN r- ion IN U5 IN RH IN 50 CD 25 IN 25 00 os o o n o i o 00 i f- OS 50 IN _ ^ IN u5 oo SM LOr IN 50 cs cs c 1 o 05 25 -i CS 25 N 50 t~ LO M< -* IN 25 o r 1 r O I 00 00 LO ás >* IN "* < co oo TJI 50 os 50 r- 25 25 CO 00 25 í I N H I 50 00 i IN 50 *o a. 2«. H bő» i "5 L_ ~t X ~ ^ 03O CD 0X),bC- 5 2 OO 50 50 * >. a w. N "3 '3 31 CB bo.2 :0
Eddig csak a föld feletti és faipari hulladékról beszéltem. Ott van még a földben maradó, vagy géppel kiemelt tuskó, amely már az elmúlt években teljes egészében hasznosítatlanul korhadt el az erdőben. A cellulóz nyárasok tuskóinak hasznosítására az elmúlt években a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban laskagombával oltották be a földben maradt nyártuskókat. Ezzel kettős hasznot értek el: nagy fehérjetartalmú élelmiszert termeltek és a tuskó 4 5 év alatt elkorhadva feleslegessé tette az erdő felújítását megelőző költséges gépi tuskózást, mert az elporladt tuskók lehetőséget adnak a közvetlen forgatásra, sőt még az alkorhadt tuskó is hasznosítható takarmányozásra magas fehérjetartalma miatt. Ajánlások, kívánatos fejlesztési célkitűzések fahulladék nagyobb arányú hasznosítására A gáz- és olajfűtés széles körű elterjedésével egyre nagyobb nehézségekbe ötközött a vékonyfa tüzelőként történő értékesítése. Még az akác és nyár gallyfa összegyűjtésére a szénhidrogén fűtőanyagok drágulásával jobban akad vállalkozó a lakosság köréből, a fenyő vékonyfára kevésbé. A Kiskunsági Erdőés Fafeldolgozó Gazdaság mint említettem erőfeszítéseket tesz fenyő vékonyfa papír- és rostfaként történő feldolgozására. De kapacitás hiányában az összes vékonyfát és fenyőtűt nem tudja összeszedni és hasznosítani, utóbbit a piac hiánya miatt is. A termelési apadéknak 1985. évre 17%-ra tervezett csökkentése csak abban az esetben érhető el, ha az erdei apríték termelése az 1980. évinek több mint négyszeresére növekszik, vagyis a fakitermelésben alapvető technológiai váltás következik be és egyúttal az apríték hasznosítására is mód lesz. A fenyő vékonyfa anyag vonatkozásában a megoldás: vontatható aprítógépek, drótfonatú konténeres szállítás, a kéreg eltávolítása, az apríték hasznosítása a faforgácslap-, farostlemez, papír- és cellulóziparban, megfelelő technológia hasznosításával. Mindezen lehetőségeket pontos gazdaságossági számításoknak kell megelőzniök. Fontos tényező az egy helyen feldolgozható anyag menynyisége, szállítási távolság, átrakási mód. A vékonyfa hasznosítása mellett felmerül a tisztítási költségek csökken-' tése céljából is -a fenyő vékony gally és fenyőtű hasznosítása is. Már 1967- ben javasoltam ezeknek illóolaj és gyanta nyerésére történő hasznosítását. A lepárlás vonatkozásában történt előrelépés, de az egész termelési folyamatot gépesíteni kellene, mert kézi erővel csak részmennyiség gyűjthető be. A fejlett kapitalista államokon kívül a Szovjetunióban, Lengyelországban és az NDKban is vannak már gépesített megoldások, melyeket adaptálni kellene. A fenyőolajnak és gyantának exportlehetősége is van. A fenyőtűből magas karotintartalma miatt a Szovjetunióban takarmánytáphoz is készítenek adalékot. Ennek hazai lehetőségét is meg kell vizsgálni. A cellulóznyárasok vékony faanyagának aprítékként történő feldolgozásával az előbb említett faipari felhasználás mellett a Kiskunhalasi Állami Gazdaságnál kísérletet folytatnak a gallyfa apríték szabadtéri laskagomba termelés tápanyagaként történő hasznosítására is. A faipari hulladék koncentráltan jelentkezik. Mégis főleg a fűrészpor hasznosítása alacsony szinten van. Végeredményben ez is tartalmazza ugyanazokat az alapanyagokat, mint a fa. Ennél jelentősebb lenne pl. az állattartó telepeken történő esetleges almozás helyett a kémiai-biológiai úton történő feltárás. Ilyen lenne a takarmányélesztő gyártása, könnyen emészthető
fehérje- és keményítőcukor-tartalmú tápszerek előállítása. E módszert ma még kevés helyen alkalmazzák. Ipari termeléssel is előállítanak fehérjéket fából. Az úgynevezett SCP (Single Cell Proteiné) eljárással a mikroorganizmusok nagyon gyors szaporodását érik el. Táptalajként faszeszt is használnak. A mikroorganizmusok teste 60 70%-ban fehérje. A faszesz tehát ilyen úton nagy fehérjetartalmú tápanyaggá alakítható át. A fűrészpor is alkalmas laskagomba tenyésztésre. A legfontosabb szerves vegyületek a fehérjék, szénhidrátok (cukor és keményítők), zsírok és olajok készen megtalálhatók a fában. A cellulóz (a fa mintegy 50%-a) például kémiai, illetve biokémiai úton keményítővé, cukorrá, alkohollá alakítható át, s ily módon élelmiszert, takarmányt, üzemanyagot szolgáltathat. A második világháborúban fagázas autókat üzemeltettek a németek. Régóta ismert eljárás a száraz desztilláció is, amellyel a darabos hulladékból a faszénen kívül, a retortákban felszabaduló folyékony származékokból metanolt (faszeszt), acetont, ecetsavat, stb. készítenek. Hő és sav hatásával hidrolízissel (a belső savtartalmat is mozgósítva) lényegében a cukrosítás, az alkoholtermelés oldható meg. A cellulózból ilyen módon tisztaszesz (etilalkohol) vagy faszesz (metilalkohol, metanol) készíthető. Ez az eljárás még elég drága, de várható a módszer olcsóbbá tétele és nagyobb arányú elterjedése. Egy előhidrolízisnek tekinthető eljárással furfurol is készíthető hulladékfából. A furfurol a műanyaggyártás egyik alapanyaga. Hőtermelésre a fafeldolgozó üzemek energiaellátásában hasznosulhat az ott keletkező hulladék, megfelelő fatüzelésű kazánok alkalmazásával. A fahulladék elégetésével ipari méretekben is termelhető villamos energia. Az északi államokban ahol sokkal nagyobb az erdősültség, mint nálunk több ilyen kis villamos erőmű dolgozik. Ezekben aprítékot, kérget, fűrészport tüzelnek el. Fontos persze, hogy a kazánok jó hatásfokkal égessék el a hulladékot. Becslések szerint a fa felhasználása az ezredfordulóig mintegy 80%-kal fog növekedni Európában. E növekedés jelentős részét mintegy 45%-át fahulladékból kell előteremteni. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy az újratermelődő fa és hulladéka mind nagyobb szerephez jut életünkben. Ehhez persze meg kell találni a megfelelő eljárásokat, gépeket és feldolgozóipari hátteret. A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Fekete Gyula erdőmérnök, nyugdíjas; dr. Göde György osztályvezető, Erdőfelügyelőség, Szeged; Gurisatti Gábor kertészmérnök, MEFAG csemetekertje, Kál; dr. Király László egyetemi tanár, EFE, Sopron; Moskalev, A. G., Erdőipari Akadémia, Leningrád; dr. Pagony Hubert tud. osztályvezető, ERTI Budapest; dr. Sali Emil volt ny. főosztályvezető, MÉM, Budapest; dr. Somkuti Elemér egyetemi tanár, EFE, Sopron; Szovják Jenő erdőmérnök, nyugdíjas, Szombathely; dr. Tompa Károly ny. egyetemi tanár, EFE, Sopron; Tompa Tibor oki. erdőmérnök, Szombathely; Tóth Katalin tud. munkatárs, EFE, Sopron; dr. Varjú Péter tud. munkatárs, EFE, Sopron; dr. Walter Ferenc tud. állomásigazgató, ERTI, Kecskemét.