1

Gyula 2

3

Tartalom Helyzetelemzés... 6 Mit mutatnak a számok?... 6 Gyula a számok tükrében... 7 A Gyulán élő mintavételbe került személyek jellemzői... 8 Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban?... 8 Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével?... 9 Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért?... 10 Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat?... 10 Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról?... 10 Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást?... 11 Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres... 11 Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez?.. 12 Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért?... 12 Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember... 13 Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon?... 13 Fejlesztési javaslatok... 15 4

Ezen helyzetelemzés és fejlesztési javaslat, terv a TÁMOP 1.4.3-10/2-2F-2011-0004 pályázat lezárásaként jött létre. A szervezetünknek a projektben vállalt feladata volt, a térségben lévő 12 településen lévő vállalkozók és a bevont célcsoport tagok együttműködésének, foglalkoztatási lehetőségeinek, véleményeknek felmérése. A projektmunkatársakkal feltérképeztük 12 település lehetőségeit, az ott élő lakosság véleményére és az ott lévő vállalkozók és önkormányzati vezetőktől származó információkra építve. Az itt felmért kutatási adatok alapján vállalásunk egy-egy településenkénti helyzetbemutatással, tervvel segíti a település vezetőségét a hatékony foglalkoztatás kiépítésében. A projekt megvalósítása két szakmai szervezet, a Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete és a Szent Lázár Alapítvány közös együttműködésében ment végbe, Viharsarok kincsét kinccsé tesszük néven. Gyula Békés megye délkeleti részén található e vidék igazi gyöngyszeme, a közel 800 év múltra visszatekintő Gyula. Az 1867-es kiegyezés után fellendült a gazdaság, felépült az első gőzmalom, megszűntek a céhek, helyettük gyufagyár, számos szövetkezet, részvénytársaság alakult. A vállalkozások közül a legjelentősebb az 1900-ban alapított harisnyagyár, az Osztrák Magyar Monarchia legnagyobb harisnyagyárának számított. A 19. század végén 20. század elején épültek fel a város meghatározó köz- és magánépületei. Országos jelentőségű intézmény lett a megyei kórház, a tüdőszanatórium. Létrejött a tejporgyár és két kiváló hentesmesternek köszönhetően világhírűvé lett a gyulai kolbász. Rehabilitációs pályázati program keretében 2007-ben megújult a belváros főtere, a sétáló utca is új arculatot kapott, a felújítási munkák keretében bővítették a gyalogos- és kerékpáros-útfelületet. A Gyulai Várfürdő Aqua Palotát 2013 decemberében adták át, új élményeket nyújtva a fürdőzni vágyóknak. A Vasútállomás felújítása 2014 tavaszán vette kezdetét. A török időket is túlélő vár, és a vele szemben található Várfürdő köré szervezett programok a környező településekről és a határon túlról is vonzzák a látogatókat, így érthető hogy ebben a szektorban történnek a legnagyobb felújítások, bővítések, fejlesztések. 1 1 Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/gyula_(telep%c3%bcl%c3%a9s) 5

Helyzetelemzés A foglalkoztatási kérdőívezés kapcsán a bevont 12 település polgármesteri hivatalait, az illetékes szakembereit, a vállalkozóit és a foglalkoztatásban jártas civil szervezeteit kerestük meg, hogy szakszerű válaszokat kapjunk Mit mutatnak a számok? A közfoglalkoztatás egy jól összehasonlítható adat. A közfoglalkoztatásban lévők száma hónapról hónapra változik, a táblázatban szereplő adatok az interjú időpontjában voltak helytállóak, akkor is lehet, hogy kerekített számokban kaptunk választ. Ezeket a számokat összevetettük az adott település lélekszámával, és megkaptunk egy mutatót: minden x-edik ember közmunkából él azon a helyen. Például Muronyban 50 közmunkás van, a település lélekszáma 1300 fő, ebből adódik, hogy minden 26-odik ember közmunkából tartja fenn magát és családját. Természetesen minél alacsonyabb ez a szám, annál magasabb a közmunkások aránya a településen, míg minél magasabb, annál kevesebben kénytelenek ezt a megélhetési formát választani, mint például Gyulán vagy Békéscsabán. Település Közmunkások száma Település lélekszáma Arányszám, minden hányadik ember él közmunkából? Murony 50 1300 26 Békés 700 19763 28 Csárdaszállás 38 456 12 Doboz 140 3800 27 Gyula 368 31679 86 Körösladány 188 4800 25 Köröstarcsa 70 2640 38 Mezőberény 500 11000 22 Szeghalom 400 9700 24 Békéscsaba 1535 61046 39 6

Gyomaendrőd 600 13674 22 Kamut 54 1102 20 A táblázat adataiból is (még ha azok néhol kerekített értékek is) kitűnik, hogy Gyulán és Békéscsabán élnek a legkevesebben közmunkából. Gyula város közfoglalkoztatási szintje hasonlít a Dunántúli települések szintjéhez. Oka, hogy itt több a nagyobb gyár, vállalkozás, munkavállalási lehetőség, nagyobb a képzettebb és munkavállalás szempontjából motiváltabb emberek száma. Míg az egészen kicsi, hátrányos helyzetű településeken, ahol nincs munkavállalási lehetőség és az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ott élnek a legtöbben közmunkából, mint például Csárdaszálláson, a bevont legkisebb település, ahol minden 12-edik embernek ez a megélhetési forrása. Majd a lakosság 10 %-a, ami családokra vetítve, 4 tagú átlagos család létszámmal számolva, a lakósság 40 %-nak a közmunka program nyújt megélhetési forrást. Gyulán minden 86 embernek a közmunka a megélhetési formája. A teljes lélekszámhoz képest ez a lakosság 1, 1 %, családokra vetítve 4, 4 % él közmunkából a településen. Ebben a városban a legalacsonyabb a közfoglalkoztatottak száma a 12 település között. Gyula a számok tükrében A lakossági lekérdezésünk reprezentatív felmérés volt. A felmérésbe bekerülő lakosokat véletlenszerű mintavétellel választottuk ki települési lélekszám arányosításával. A települési koordinátorok által lekérdezett kérdőíves kutatási formában személyesen. A kutatás kiterjedt a projektben vállalt 12 településre. A mintavétel a lakosság 16-65 éves, aktív korú népessége körében történt 1200 kérdőív lekérdezésével. Első lépésként a reprezentatív mintavétel hátterének kidolgozása történt, a véletlenszerű mintavétel előkészítése. Meghatároztuk, hogy a településeken a lakosságszámhoz arányosítva pontosan hány kérdőívet kell kitöltetni az 1200-ból. Ezek után minden település közigazgatási térképét kinyomtattuk A3-as méretben, és felosztottuk annyi lekérdezési egységre, ahány kérdőív lekérdezésére volt szükség adott településen ügyelve arra, hogy lehetőleg azonos számú lakás/ház legyen minden lekérdezési egységben. Megvizsgáltuk, hogy átlagosan egy-egy lekérdezési egységben mennyi házszám található, és az így kapott számból random számgenerátorral megkaptuk, hogy hányadik háznál/lakásnál kezdik a lekérdezést a biztosok. Megegyeztünk, hogy minden esetben a térképen berajzolt lekérdezési egység jobb alsó sarkából indulnak, az óra járásával ellenkező 7

irányba. Amennyiben a kisorsolt számú háznál nem járnak sikerrel, az azt követő első és második háznál próbálkoznak. Ha ott is sikertelen a kérdőív kitöltése, a kérdőívet ki kell ejteni. Ezen módszer segítségével lehetőségünk volt a véletlenszerű mintavételre és ténylegesen elértük azt a réteget, akit megcéloztunk kutatásunkkal. A kérdőív kérdéseit úgy állítottuk össze, hogy a lehető legtöbb féle szempontból választ kapjunk a lakosság szemszögéből fontos foglalkoztatást akadályozó vagy segítő gondokra. A Gyulán élő mintavételbe került személyek jellemzői Férfi 42, 8% Nő 57, 1% 8 általánosnál kevesebb 1% 8 általános 5, 8% Szakmunkás (szakiskola, OKJ-s tanfolyam 22, 2% érettségi nélkül) Szakközépiskola, gimnázium érettségi 34, 3% (középfokú) Szakközépiskola, gimnázium érettségi + OKJ 7, 9% bizonyítvány Felsőfokú (főiskola, egyetem, tudományos 28, 5% fokozat) A válaszadók közül magasabb arányban voltak a nők. A legtöbben valamilyen középfokú végzettséggel rendelkeznek, a legkevesebben pedig be nem fejezett általános iskolai tanulmányokkal. Leszázalékolt 11, 1% Nincs leszázalékolva 88, 2% Nem válaszolt 0, 5% Jelenleg munkaviszonyban áll 46, 2% Nem áll munkaviszonyban 48, 9% Nem válaszolt 4, 7% A válaszadók túlnyomó többsége nincs leszázalékolva. Nagyon kicsi, 2, 5% a különbség, de ennyivel többen vannak azok, akik jelenleg nem állnak munkaviszonyban. Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban? Nemek közötti különbségek 2, 6% Életkor 12% 8

Iskolai végzettség 5, 6% Szakmai gyakorlat hiánya 8, 4% Akadályozottság (anyagi, egészségügyi) 2, 8% Kiskorú gyermek nevelése 6% Idős, beteg hozzátartozó gondozása 2, 8% Megváltozott munkaképességű 3% (leszázalékolt) Kevés a munkahely a térségben 31, 6% Alacsony hajlandóság az ingázásra 2, 8% Nincs megfelelő tömegközlekedés 2, 6% Kevés felnőttképzési lehetőség 0, 8% Túlképzettség 4, 8% Motiválatlanság 6, 2% Egyedülálló szülő 0, 8% Egyéb 6, 4% Nem tudja/nem válaszolt 0, 8% A legtöbben a kevés munkahelyet látják problémának a munkavállalásban, második helyen az életkor szerepel. A legkevésbé a kevés felnőttképzési lehetőséget illetve az egyedülálló szülő problémáját látják indoknak. Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével? Azonos arányban első a listán a közepesen és az inkább elégedett emberek aránya. Legutolsó helyen az egyáltalán nem elégedett áll. 9

Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért? Család 57, 6% Barát 19, 2% Szomszéd 4, 2% Civil szervezet 0, 3% Egyház 4, 2% Munkahely 2, 1% Humán segítő intézmény (pl. családsegítő 2, 8% szolgálat, amely nem civil) Önkormányzat 2, 4% Pénzintézet 0, 3% Média - Egyéb 4, 9% Nem tudja/nem válaszolt 1, 4% A legtöbben elsőként a családjukhoz, majd a barátaikhoz fordulnának segítségért. A média, mint lehetőség fel sem merült, illetve a legkevesebben civil szervezetektől vagy pénzintézetektől kérnének segítséget. Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat? Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? Családtagoktól, ismerősöktől 21, 4% Intézményektől 6, 6% Önkormányzattól 11, 8% Kiadványból 6, 6% 10

Médiából 14% Internetről 10% Civil szervezettől 1, 1% Egyéb 0, 3% Nem tudja/nem válaszolt 27, 7% Az emberek többsége nem tud az önkormányzat által nyújtott szociális támogatási lehetőségekről és többen vannak azok, akik csak részben tudnak róla, mint akik igen. Elsősorban nem tudják, hogy honnan szereznek információt, de ha igen, akkor a legtöbben családtagoktól, ismerősöktől, legkevesebben pedig valamilyen egyéb forrásból vagy civil szervezetektől tájékozódnak. Az önkormányzat, mint hírforrás csak negyedik a sorban. Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? Lakásfenntartási támogatás (lakbér vagy 8, 8% albérleti díj céljára, gázszámlára) Egyéb célra adósságcsökkentési támogatás - Lakhatással kapcsolatos egyéb támogatás 1, 5% Rendszeres pénzbeli támogatások 1% Pénzügyi támogatás rendkívüli esetben 1, 5% Nem igényeltem még szociális támogatást, 72, 5% ellátást Egyéb 11, 3% Nem tudja/nem válaszolt 3, 1% A legtöbben még nem igényeltek semmilyen támogatást. Akik mégis megtették azok leginkább valamilyen fel nem sorolt, egyéb lehetőséget választottak vagy másodikként szerepel a lakásfenntartási támogatás. Adósságcsökkentési támogatást senki nem vett igénybe, legkevesebben pedig a rendszeres pénzbeli támogatást használták már. Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres Családtagok/ismerősök 22, 8% Korábbi munkatársak 13, 9% Munkaügyi központ, kirendeltség 13, 1% Munkaerő-közvetítő iroda 3, 2% Internet 19, 7% Újsághirdetés 9, 1% Fejvadászcég 1, 2% Civil szervezetek 0, 5% Szociális intézmények 0, 2% Egyéb 1, 5% 11

Nem tudja/nem válaszolt 14, 2% A legtöbben családtagokon, ismerősökön keresztül keresnek/keresnének munkát, második helyen az internet szerepel. A legkevesebben szociális intézményektől, civil szervezetektől kérnének, segítséget. Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez? A válaszok közül magasan a természetbeni juttatás, mint támogatási forma érte el a legtöbb százalékot, ami után az önkéntes munka lehetősége van. A legkevesebben nem tudják, hogy mivel lehetne hozzájárulni a rászorulók helyzetének javításához. Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? Szociális ellátórendszer 2, 5% Társadalom egésze 12, 5% Politikai rendszer 31, 7% Önkormányzat 1, 2% Származás, neveltetés 0, 6% Otthoni viszonyok, családi helyzet 1, 2% Munkáltató 3, 7% Egészségügyi ellátórendszer 5, 3% Foglalkoztatási rendszer 5, 9% Pénzintézetek 5, 6% Az egyén maga 18, 5% Egyéb 6, 2% Nem tudja/nem válaszolt 4, 4% 12

A legtöbben a politikai rendszert, majd az egyént, magát tartják felelősnek, ha jelenlegi helyzetük rosszabbodna. A legkevesebben származtatást, neveltetést, illetve az otthoni viszonyokat és az önkormányzatot okolják. Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember Saját háztáji gazdálkodás 6, 8% Feketemunka 2, 2% Új szakma tanulása 3, 9% Fejlesztő foglalkozásokon való részvétel 2, 1% (konfliktuskezelés, kommunikáció fejlesztése) Átképzés használható szakmákra 5, 6% Érettségi vagy felsőfokú oklevél megszerzése 1, 9% Társas kapcsolatok erősítése 5, 4% Káros szenvedélyektől való mentesség 8, 1% Saját fizikai környezetem rendben tartása 4, 5% Pénzbeli és természetbeni juttatások 2, 1% ismerete, igénylése (önkormányzat, családsegítő) Önkéntes munkavégzés ( bedolgozni magam 3% egy munkahelyre ) Tevékenység csere (segítek másoknak, ők is 4, 9% segítenek nekem) Szűrővizsgálatokon való rendszeres 6, 3% megjelenés Mentális állapotom megőrzése, lelki 6, 6% problémáim esetén szakmai segítséget kérek Rendszeres sportolás, testmozgás 9, 8% Rendszeres olvasás 9, 1% Istenben való hit, hitközösséghez való 6, 5% csatlakozás Önképzés 5, 8% Egyéb 2, 8% Nem tudja/nem válaszolt 1, 6% A legtöbben rendszeres testmozgással, olvasással vagy káros szenvedélyektől való mentességgel javítanának a helyzetükön. A legkevesebben egy magasabb fokú végzettséget tartanának megoldásnak, illetve fejlesztő programokon való részvételt vagy a feketemunkát. Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon? 13

Távoli, tömegközlekedéssel nem elérhető 2, 3% munkahely Nincs tömegközlekedés 0, 3% Van tömegközlekedés, de nem megfelelő 0, 3% időben Nincs akadálymentesített közlekedési - lehetőség Kevés a munkahely a térségben 14, 2% Nemi megkülönböztetés 2% Életkor 8, 5% Iskolai végzettség 3, 4% Szakmai gyakorlat hiánya 4, 4% Félelem attól, hogy úgysem felelne meg 2% Tartós betegség 2% Kiskorú gyermek nevelése 3, 7% Egyedülálló szülő 1, 3% Idős, beteg hozzátartozó gondozása 1, 3% Túlképzettség 2% Motiválatlanság 1, 3% Alacsony hajlandóság az ingázásra 1% Megváltozott munkaképesség (leszázalékolt) 1, 7% Kevés átképzési lehetőség 0, 3% Pénzügyi gondok (nem tud bérletet venni, 2% albérletet fizetni) Egyéb 2, 3% Nem tudja/nem válaszolt 42, 8% A legtöbben nem tudják mi okozza, hogy nem tud munkát vállalni, aki mégis, azok úgy gondolják, hogy a kevés munkahely, illetve az életkor a probléma. A legkevesebben tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákat említették, illetve az átképzési lehetőségek alacsony számát. 14

Fejlesztési javaslatok Ingyenes, kedvezményes sportolási lehetőség: kedvezményes uszodabérlet, nyitott sportpályák, tornatermek. Sportnapok szervezése; Munkahelyteremtő beruházások támogatása; Új befektetők, foglalkoztatók számára vonzó környezet kialakítása; Infrastruktúra fejlesztése; A vállalkozások foglalkoztatási szerepének erősítésében legfontosabb eszköz a kedvező szabályozási feltételek biztosítása, ami elejét veszi a fekete foglalkoztatásnak; Ki kellene jobban használni Békés megye természeti adottságait: a kiváló adottságú termőföldet; Jobban ki kellene használni a turizmus, az idegenforgalom előnyeit; Ingyenes, kedvezményes sportolási lehetőség: kedvezményes uszodabérlet, nyitott sportpályák, tornatermek. Sportnapok szervezése; Ingyenes szűrővizsgálatok, egészségnapok szervezése; Ingyenes, információs zöld vonal fenntartása, ahol akár anonim módon is nyújtanak tájékoztatást a szociális szolgáltatásokról; Személyes támogatásra épülő közvetítőiroda működtetése, ahol az egyéneknek nemcsak a munkakeresésben, hanem némileg életvezetésben is segítséget nyújtanak a szakemberek; Kedvezményes vetőmaghoz, takarmányhoz való hozzájutási lehetőség biztosítása; Legális gazdasági forma együttműködésének elősegítése; Kedvezményes, rendszeres, biztos helyi vásárok, piacok szervezése, ahol az emberek értékesíthetik saját termékeit, de az asztalbérlet kedvezményes áron elérhető. 15