Egy főváros körüli gyorsforgalmi út gondolatát először dr. Vásárhelyi Boldizsár, a budapesti Műegyetem egykori professzora fogalmazta meg, ő vázolta fel az általa javasolt nyomvonalat - Budapesttől a mainál kissé távolabb vezetve -, a magyar automobil utak hálózatáról 1942-ben megjelent munkájában. A megvalósításra azonban még több évtizedet kellett várni. {intro_scale: 0.5} Az M0 keleti szektora és útépítési engedélyezési eljárása Az M0 körgyűrű keleti szektorának hossza 26,6 km. Az új út az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával, 284 millió eurós beruházás keretében épül meg. Az M0 keleti szakasza a 4 sz. főút Vecsést és Üllőt elkerülő szakaszának csomópontjától indul, és az M3 autópályához kapcsolódik. A fenti útgyűrű szakasz építési engedély kérelmét 4 önálló tervezési és engedélyezési szakaszára vonatkozóan a Nemzeti Autópálya Rt. 2004. novemberében nyújtotta be a Központi Közlekedési Felügyelet Közúti Felügyeletéhez (továbbiakban KKF). A KKF mind a négy szakasz engedélyezési eljárásában megtartotta az érintett 1 / 5
szakhatóságok, közmű- és közútkezelők, egyéb érintett szervek (80-95 szervezet) számára a helyszíni szemléket. A KKF az útgyűrű szakaszok építésével érintett ingatlantulajdonosok név- és címjegyzékének pótlását követően, a négy engedélyezési eljárásban, részükre - 3718 fő névre, lakcímre szóló meghívásával - 17 lakossági helyszíni szemlét tartott 2005. április 4. és május 4. között. Az első - az M0 útgyűrű Keleti szektor új 4 sz. főút - 31 sz. főút (42+200-48+900 km sz.) közötti - szakasz építési engedélyének kiadását akadályozó tényező nem merült fel, így annak kiadására 2005. június 2-án került sor. Az ezt követő szakaszok építési engedélyének kiadását több tényező is hátráltatta. A Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) folyamatban lévő módosítása miatt - mely az útgyűrűt kísérő véderdő méretét határozta meg - a további szakaszok engedélyezési eljárásai az engedélyes kérésére 2005. június 1-jével felfüggesztésre kerültek. Az FSZKT módosításának jóváhagyását és jogerőre emelkedését követően az M0 útgyűrű Keleti szektor 31 sz. főút - M0-M31 autópálya elválási csomópont (48+900-54+600 km sz.) közötti szakaszának építési engedélye 2005. augusztus 29-én, míg az M0-M31 autópálya elválási csomópont - 3 sz. főút (54+600-59+800 km sz.) közötti szakasz építési engedélye 2005. szeptember 2-án került kiadásra. A 3 sz. főút - M3 autópálya (59+800-68+700 km sz.) közötti szakasz építési engedélyének kiadását további tényezők is akadályozták. 3 szakhatóság nem adta meg szakhatósági hozzájárulását. A hozzájáruló nyilatkozatok beszerzése érdekében szükséges intézkedések megtételére felhívtuk az engedélyest. A Nemzeti Autópálya Zrt.-vel történt egyeztetéseket, tárgyalásokat követően 2005. május 11. és 2005. október 21. között mindhárom szakhatóság kiadta a feltételekkel hozzájáruló szakhatósági állásfoglalását. Az építési engedély 2005. október 26-án került kiadásra. Az útépítési engedélyezési eljárással párhuzamosan három környezetvédelmi társadalmi szervezet, valamint 44 magánszemély kérte az ügyféli jogállásának megállapítását. A környezetvédelmi társadalmi szervezetek kérelmét - tekintettel arra, hogy az akkor hatályban lévő jogszabályok alapján nem volt jogi alap az ügyféli jogállásuk megállapítására -, valamint a magánszemélyek kérelmét - tekintettel arra, hogy kérelmük indokolásában olyan tényre utaló bizonyítékot nem terjesztettek elő, ami az ügyben való közvetlen érintettségüket alátámasztotta volna - elutasítottuk. Az ügyféli jogállás ügyében hozott döntések ellen két környezetvédelmi 2 / 5
társadalmi szervezet és egy magánszemély fellebbezéssel élt, melyeket a felettes szerv elbírált és a KKF döntéseit helybenhagyta. Egy környezetvédelmi társadalmi szervezet és egy magánszemély a másodfokú határozatok bírósági felülvizsgálatait kezdeményezte a Fővárosi Bíróságnál, azonban a Fővárosi Bíróság döntései nem hatottak ki az útépítési engedély kiadására. A 3 sz. főút és az M3 autópálya közötti szakaszra kiadott építési engedély ellen több fellebbezést is benyújtottak. A másodfok az első fokú építési engedélyt egy pontjában - szakhatósági állásfoglalásban foglaltak alapján - megváltoztatta, egyebekben az első fokú építési engedélyben foglaltakat a 2005. december 21-én kelt határozatával helyben hagyta. A másodfokú útépítési engedély határozattal szemben a környezetvédelmi társadalmi szervezetek ismét keresetet nyújtottak be a Fővárosi Bírósághoz. A Fővárosi Bíróság a 2006. szeptember 21-én kelt ítéletével a tárgyi útszakasz vonatkozásában a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség másodfokú határozatát hatályon kívül helyezte és a másodfokú környezetvédelmi hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A Fővárosi Bíróság a Közlekedési Főfelügyelet másodfokú határozatát - a Központi Közlekedési Felügyelet építési engedélyező határozatára is kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezte hivatkozással arra, hogy a másodfokú környezetvédelmi hatóság a 2. számú (Budapest XVI. kerületi Timur utcai - Csömör, Major utcai) csomópont építésének elhagyásáról a környezetvédelmi engedély határozatának rendelkező részében nem rendelkezett, csak az indokoló részében utalt annak elhagyására, továbbá a KKF az építési engedélyében előírta a környezetvédelmi engedélyben foglaltak betartását. A Fővárosi Bíróság a Központi Közlekedési Felügyeletet új eljárás lefolytatására kötelezte. (A KKF-hez benyújtott útépítési engedélyezési tervdokumentáció nem tartalmazta a 2. számú csomópont megépítését.) Az ítélet indokolásában a Fővárosi Bíróság előírta, hogy az elsőfokú építési engedélyező hatóság a környezetvédelmi másodfokú hatóság eljárását lezáró, újólag meghozott határozata alapján köteles eljárni. A 3 sz. főút és az M3 autópálya közötti szakasz új útépítési engedélyezési eljárása A Fővárosi Bíróság fenti ítélete alapján az új útépítési engedélyezési eljárást a KKF 2006. október 11-én - az ítélet kézhezvételének napján - megindította. Az eljárás megindításáról szóló hirdetményt a KKF hivatalos hirdetőtábláján és a Közlekedési Főfelügyelet honlapján 2006. október 19-én közzétette. 3 / 5
Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség is lefolytatta az új másodfokú eljárást és a 2006. október 16-án kiadott másodfokú határozatában az első fokú határozatot részben megváltoztatta, és annak rendelkező része második oldalának negyedik bekezdésében a 2. csomópont építésére vonatkozó rendelkezést megsemmisítette, az első fokú környezetvédelmi határozatot egyebekben helyben hagyta. Az új útépítési engedélyezési eljárásban a KKF ismét helyszíni tartott az érintett szakhatóságok, közmű- és közútkezelők, egyéb érintett szervek (105 szervezet) számára, melyre külön meghívta a három, a korábbi engedélyezési eljárásban szereplő - az időközben megváltozott jogszabályok miatt most már ügyfélként résztvevő - környezetvédelmi társadalmi szervezetet, ők azonban nem képviseltették magukat. A terület-igénybevétellel érintett 1063 fő és a szomszédos ingatlantulajdonosok számára a lakossági helyszíni szemléket 4 különböző helyszínen és időpontban tartotta meg a KKF 2006. november 8. és november 14. között. Az új eljárásban a határozat kiadására - valamennyi szakhatóság nyilatkozatának beérkezését követően - 2006. november 23-án került sor. Az építési engedély kiadásával a Fővárosi Bíróság fenti számú ítéletének kézhezvételét követően az építtető által leállított beruházás jogilag azonnali hatállyal folytathatóvá vált tekintettel arra, hogy a közlekedési hatóság az új építési engedélyt - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánította. Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos a 2006. november 30-án kelt levelében köszönetét fejezte ki Horváth Zsolt Csaba elnök úrnak, és a fenti engedélyezési eljárásban résztvevő munkatársainak az uniós társfinanszírozású M0-Kelet projektben a jogszabályi kereteket betartva a lehető legrövidebb idő alatt lefolytatott új építési engedélyezésben mutatott odaadó, szakszerű és rendkívül operatív hozzáállásukért. Epilógus: Még nincs vége... 4 / 5
A KKF új útépítési engedélye ellen a törvényes határidőn belül a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület a Csömöri Érdekvédelmi Közösséggel közösen, a 2006. december 20-án kelt levelében fellebbezést nyújtott be. A közösen benyújtott fellebbezés indokaként a fellebbezők kizárólag az újonnan lefolytatott környezetvédelmi engedélyezési eljárással, illetve az új környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatosan fogalmazták meg kifogásaikat. Álláspontunk szerint a fenti indokok nem tartoznak a közlekedési hatóság hatáskörébe. A fellebbezést másodfokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala fogja elbírálni... Bognár Géza - útépítő és fenntartó mérnök, vezető főtanácsos Kovácsné Németh Klára - okleveles építőmérnök, főosztályvezető 5 / 5