Két tanítási nyevű kereskedemi iskoák Magyarországon a két viágháború között Nagy Adrienn Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadaom Neveéstudományi Doktori Iskoa, Pécs adrienn.n.z@gmai.com A tanumány céja, hogy rövid áttekintést adjon az 1920-as és 1930-as években szerveződő ango, német és oasz tannyevű középfokú kereskedemi iskoák (tanfoyamok, kiheyezett tagozatok) működésérő. A középfokú kereskedemi iskoai háózat a 19. század végére épüt ki Magyarországon. A 19-20. század forduóján hazánkban működő köze 40 három évfoyamos, érettségit adó középfokú kereskedemi iskoa egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a diákság körében, így az intézmények száma összhangban az oktatáspoitika céjaiva, mey támogatta a nem feekezeti fenntartású középfokú iskoák számának növekedését 1919-re 80-ra emekedett, majd a trianoni békét követően 34 iskoa kerüt az újonnan meghúzott határokon kívüre. Az 1890-es évektő a középfokú kereskedemi iskoákat egyre gyakrabban iették azza a vádda a kereskedők, ietve a váatok, cégek vezetői hogy nem a gyakorati gazdasági, kereskedemi éetre készítenek fe, ráadásu a végzett tanuók a nem kevés nyevi órák eenére nem beszének idegen nyeveket. Ez utóbbi idegen nyevi és gyakoratias képzést kívántak részben pótoni a két háború között szerveződő két tanítási nyevű kereskedemi iskoák és tanfoyamok. Az eső viágháborút követően a nemzetközi gazdasági kapcsoatok bővüésében érdeket kormány VKM minisztere Kebesberg Kuno a kutúrföény poitika jegyében 1924-ben efogadott középiskoai törvényben (XI. tv.) az éő idegen nyevek oktatásáró és nyevi tanszékek feáításáró is intézkedett, azza a céa, hogy hazája feé eköteezett, nemzethű, de egyútta modern idegen nyeveket beszéő eitet képezzen. A görög és a atin, vaamint a gimnáziumban, a reáiskoában és a reágimnáziumban egyaránt köteező német nyev meett, a váasztható nyevek sorába kerüt az ango, a francia és az oasz nyev is. A francia nyev a reáiskoákban és a feső kereskedemi iskoákban már 1892-tő (VKM 20.982/1982) köteező vot (Nagy, 2000). A két háború között indut a Sárospataki Református Koégium ango nyevi tagozata, a Notre Dame de Sion gimnáziumában és az 1938-ban nyíó gödöői Lycée Français iskoában francia, míg a pannonhami oasz gimnáziumban oasz nyeven foyt az oktatás. 170
Kíséret az Engish Practica Schoo of Commerce megnyitására Az Ango Hungarian Corporation Limited 1 részvénytársaság fekérésre Wiesinger Gábor 1920 tavaszán nyújtotta be kérvényét egy a fővárosban étesítendő ango nyevű kereskedemi iskoa aapításáró, meyhez a Thököy úti kereskedemi iskoa néhány heységét szerette vona bérbe venni. A váaat céja az Egyesüt Kiráyság és Magyarország között a pénzügyi, a kereskedemi, az ipari, a műveődési és a társadami törekvések, kapcsoatok eőmozdítása vot. A cég aapítói közü Wesburg Sándor és Berthod Lászó 1914 júiusában Pesten textiüzemet aapított, meyhez szerettek vona egy ango nyevű kereskedemi iskoát is kapcsoni. Az intézmény szervezetének kidogozását Wiesinger Gáborra bécsi gyáros, pozsonyi bérő, pesti bankár, MOVE tagja bízták, aki ugyan ekészítette azt, ám végü Berthod Lászónak a vörös őrségi szerepváaása miatt 1919-ben már nem adta hozzá a nevét, így a tervezet gyakorati megvaósítása 1920 őszéig váratott magára. Késekedéshez az is hozzájárut, hogy miután Wiesinger tudomást szerzett arró, hogy az iskoát két vagyonos zsidó nagytőkés (tőzsdebizományos) finanszírozná (100 miió korona értékben), ietve már köze 200 izraeita feekezetű növendék várja fevéteét, visszautasította az igazgatói poszt betötését a következő indokássa: Visszautasítom mert zsidó jeegű iskoát nem óhajtok vezetni, mert én azt a keresztény ifjúság átminősítésére akartam fehasznáni tiszta keresztény etika aapján áó iskoát akartam csináni. 2 Miután 1920 őszére úgy ítéte meg, hogy az intézmény zsidó karakterét töröték, efogadta a megbízást azza a fetétee, hogy csak a kommunizmus aatt kifogástaanu visekedő és azt igazoni tudó növendékek kerühetnek fevétere. 3 Wiesinger korábbi véeménye, ááspontja az iskoa jeegét ietően nem vátozott meg aapvetően, ám kényteen vot maga is beátni, hogy egyrészt mindazt, amit eképzet pénz nékü nem tudja megvaósítani és e tekintetben a keresztény fesőbb és középosztáyra nem számíthat támogatóként, másrészt az átaa tervezett tényeges gyakorati képzés kiviteezéséhez szüksége van a nagyváaatok együttműködésére, meyek jeentős része köztudottan zsidó tuajdonban vot. Az iskoa gyakorati jeege csak akként vaósítható meg, ha ennek képzése a nagy ipari és kereskedemi váatokná biztosítok heyet, mey váaatok één ezidőszerint úgyszóván kizáróag zsidók ának. 4 A egfontosabb feadatnak a keresztény kereskedő középosztáy képezését tartotta. A tervezet szerint az iskoa céja kereskedemi páyára tereni az egzisztenciájukat evesztett fiataokat. A két ország között emített kereskedemi összeköttetés megteremtése érdekében a diákok ango kereskedemi kurzusokon vehetnének részt. Magyarországnak gazdasági okokbó új terüetekre van szüksége, mive a Bakán piacait részben ezárták eőünk. Ezen 1 Ango Hungarian Corporation részvénytársaságot 1914. június 24. jegyezték be Londonban, aapítói gróf Wesburg Sándor és az odenburgi herceg fia Percy H. Browne a kiráyi kub tagja, majd dr. Berthod Lászó a ondoni kereskedemi iskoa tanár is csatakozott. 2 Wiesinger Gábor evee a vaás- és közoktatásügyi miniszterhez 1920. szeptember 12. MNL OL VKM K503 1922. 81. cs. 2. t. 124651. a. 73794. ikt. 3 U.o. 4 U.o. 171
tény köteességünké teszi, hogy másfeé keressünk érvényesüést és behozataunkat a egeőnyösebben biztosítsuk, viszont kivitere akamas termékeink számára keressünk fogyasztókat. Oy tájakra ke nézni amey áruban eadóképes viszont fogyasztó is nemzetközi érintkezésben gyakorot és üzetieg megbízható. Mindezen tuajdonságot megtaájuk az angookban. Ez irányban akarjuk kioktatni a közneveésben végzendő hagatókat, akik hivatva esznek a kereskedemi kapcsot étesíteni és azt fenntartani, erősíteni, ezért képeznünk ke a magyar kereskedeem rendekezésére képzett ango kereskedőket és az itteni viszonyokka ismerős akamazottakat. 5 Miután az 1920. június 8. beterjesztett engedéyezési kéreemben az is szerepet a fentiekben megfogamazottakon tú, hogy az intézmény céja a zsidóság térfogaásáva szemben a keresztény ifjakat gyakorati aapon ismertesse meg a egáis és nagyszabású ango kereskedeem módszereive, a VKM jeentésében úgy fogamazott, hogy a kormány métányoja az intézet törekvéseit és 100 fő ösztöndíjas képzésének támogatását engedéyezi. 6 Az Ango Gyakorati Kereskedemi Iskoa (Engish Practica Schoo of Commerce) 1920. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit köze 150 hagatóva, ugyan a VKM engedéyét megkapta, azonban működéséhez nyivánossági jogot nem nyert. Az iskoa esődeges céja, hogy tanfoyam formájában a hazai eméeti oktatást kiegészítse egy abszoút gyakorati aapú képzésse. Az eőadó tanárok szüetett angook votak (egaábbis a szigetországbó érkeztek), akik széeskörű nemzetközi kereskedemi tapasztaatta rendekeztek. A tanfoyam tárgyai: ango nyev (fordítás, fogamazás, társagás), kereskedemi eveezés, üzeti rendszer (irodai beső adminisztrációs technikák, újítások megismertetése), kereskedemi födrajz, brit birodaom története (közjogi, közigazgatási rendszere), ango könyvvezetés módszere, biztosítás, bankügy, tőzsde, ipari, kereskedemi, tengerhajózási jog, fényképezés és hirdetés, nemzetközi posta és vasútszáítási szabványok, eadás művészete, gyakorati kereskedemi vegytan, kereskedemi számtan. 7 A gyakorati képzés során ondoni megbízó cégek áta eadásra kínát árukat a hagatók hétfőtő péntekig déeőttönként eeinte csak Budapesten küönböző hazai üzetekben kínáták eadásra, azaz ügynökösködtek. Fevették a megbízást, majd a megrendeést a tanárok eenőrzése meett ango nyeven továbbították, amikor az áru Londonbó megérkezett, akkor a fuvareveet, a számát kiáították, a fuvarozó cégnek átadták, majd mindeközben a szükséges eveezést, könyveést is evégezték, azaz a foyamat minden egyes fázisában aktívan részt vettek a hagatók. Az áruk forgama szerint jutaékban részesütek, hogy a keő motiváció is egyen. A következő üzetágak közü váaszthattak a hagatók: I. fa, szén, gabona, iszt, papír, írógép; II. hangszerek, bőráru; III. könyvek, műtárgyak, ruházati cikkek; IV. üveg, porceán, gépjármű; V. nemes és nem nemes fémek, pamut, gyapjú, 5 Eőterjesztés a Budapesten feáítandó ango nyevű gyakorati kereskedemi iskoa tárgyában. MNL OL VKM K503 1920. 48. cs. 18. t. 60320. a. 6 Jegyzőkönyv az 1920. június 8. tartott értekezetrő. MOL VKM K503 1920. 48. cs. 18. t. 60322. a. 7 Eőterjesztés a Budapesten feáítandó ango nyevű gyakorati kereskedemi iskoa tárgyában. MNL OL VKM K503 1920. 48. cs. 18. t. 60320. a. 172
seyem, konzerv, éemiszer; VI. műszaki cikkek, vegyészeti segédanyagok; VII. nyersbőr, áati termékek, gumi, gyógy-iatszerek, festő anyagok. 8 Idő/ h 15-16 16-17 17-18 18-19 19-20 1. tábázat. Ango Kereskedemi Iskoa órarendje 1920. október 18. és 1921. január 31. között 9 Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Ango Ango Ango Ango Ango Ango Ango Ango Ango Ango Ango Ango Kereskede mi számtan Kereskede mi számtan Magyar eveezé s Magyar eveezé Kereskede mi ismeret Kereskede mi ismeret Iparjog Könyvvite s Gyorsírás Födrajz Gyorsírás Könyvvite Kereskede mi számtan Kereskede mi számtan Födrajz Könyvvite Könyvvite szépírás Az eőadások nyeve az eredeti eképzeés szerint az ango ett vona (ezért az eső három hónap csak nyevtanuásbó át), de végü a hagatók hiányos nyevtudása miatt az intenzív nyevórák meett, a tárgyak többségét magyaru oktatták. A gyakorati iskoa meett, küön 10 hónapos nyeviskoát is szerveztek. A 10 hónapos gyakorati tanfoyamra vaó beiratkozás fetétee az érettségi bizonyítvány, vagy sikeres fevétei vizsga tejesítése számtan, magyar nyev és irodaom, ietve födrajz tantárgyakbó. A tanfoyam végén záróvizsga nem vot, de az azt végig átogatók hivataos bizonyítványt kaptak. A képesítés fokmérője, hogy a gyakorati kereskedeem terén mennyire vot sikeres a hagató. Emeett nagy hangsúyt heyeztek arra, hogy segítsék a végzettek eheyezkedését, ááshoz juttatva tanuóikat. A képzett hagatókat egyrészt a megszát, ietve meg nem szát magyarországi terüeteken és a Bakánon igyekeztek eheyezni, míg a többieket Londonban és az ango gyarmatokon. Wiesinger Gábor 1921 nyarán a nyivánossági jog megadását kérve ismét kéreemme fordut a VKM-hez a következő indokássa: Az iskoa hazánknak üdvös munkát fejt ki, amennyiben nem theória-embereket neve és nem is kizsákmányoásra akamas szogákat a kizsákmányoni kész zsidó tőke számára, hanem keresztény gondokodású és gyakorati magyar kereskedőket. Az iskoa ugyanezt a munkát végzi, mint a Közgazdasági egyetem eső két szemesztere, ezért jogot kéne, hogy biztosítsanak, hogy a hagatók beiratkozhassanak az egyetem harmadik szemeszterére. 10 A nyivánossági jog meett anyagi támogatást is kért Vass József vaás- és közoktatásügyi minisztertő, arra hivatkozva, hogy az ietékes ango körök egymás után ajánják fe támogatásukat, de én e támogatást nem vagyok hajandó efogadni, 8 U.o. 9 Jegyzőkönyv az Ango Kereskedemi Iskoa 1920. szeptember 2. ket feügyeő tanácsi üésérő. MNL OL VKM K503 1922. 81. cs. 2. t. 126439. a. 79262. ikt. 10 Wiesinger Gábor kéreme az Ango Kereskedemi Iskoa nyivános jogának megadása tárgyában. MNL OL VKM K503 1922. 81. cs. 2. t. 78871. a. 155 606. ikt. 173
mert tisztára magyar szeemben akarván neveni, nem fogok függeni semmifée idegen tényezőtő. 11 A nyivánossági jog megadásához és az iskoa hagatóinak a Közgazdaságtudományi Karon vaó közveten továbbtanuásához a VKM továbbra sem járut hozzá, így anyagi támogatottság hiányában az iskoa 1920-as évek középen pontosan nem ismert okok miatt megszűnt. Német kereskedemi tanfoyamok, tagozatok A Német Magyar Kereskedemi Kamara 12 (Deutsch-Ungarische Handeskammer in Budapest) 1923. június 8-án nyújtotta be kéremét a VKM feé, azza a céa, hogy a budapesti francia, oasz tanfoyamok mintájára német tanfoyamot indíthasson, kiegészítve azt kereskedemi eveezésse, gyorsírássa és könyveésse. 13 A Budapesti Német Nyeviskoa és Kereskedemi Tanfoyam 1923 őszén indította eső képzését. Az intézmény igazgatója Dr. Szentgyörgyi Ede 1926-ban kéremezte a VKM-tő a végeges hivataos engedéyét, meyet az 76881/1926. sz. rendeette e is nyert. 14 Az iskoa a Német Szövetség (Verein der Reichsdentsehen in Budapest) védeme aatt át. A tanfoyam a Vas utcai feső kereskedemi iskoa üres termeiben foyt. Az iskoa nyevtanárai kereskedemi ismeretekke is rendekeztek, köztük a neves Pau Zuschke, aki a híres berini Handes-Hochschue-ban szerezte dipomáját. A tanfoyamra vaó beiratkozás fetétee ipari vagy kereskedemi váaatná vaó akamazás, megfeeő eőképzettség, míg a más fogakozású egyéneknek a 18. éetév betötése, ietve 10 000 korona beiratkozási díj és havi 20 000 korona tandíj befizetése vot. 1925/26-ra már 18 német nyevtanfoyamot indított az iskoa: német kezdő (3), német középhaadó (3), haadó (2), német irodaom (1), német kereskedemi (3), német kereskedemi eveezés (1), német gyorsírás (1), magyar gyorsírás (1), magyar nyev németeknek (2). A 18 tanfoyamra 1037 hagató iratkozott be, amey több mint dupája vot a korábbi évnek (435 fő). Tanfoyamokat (Budapester Deutche Spracheschue mit Handeskurs) szept. 15 jan. 31.; ietve febr. 1. jún. 30. között tartották, azaz a képzések két szemesztert vettek igénybe. Minden tárgyat hetente kétszer másfé órában tanítottak. 15 A Budapesti Kereskedemi Akadémia több esztendős eőkészítő munka után 1927/28-as tanévtő kapta meg a VKM engedéyét (1927. évi 8470. III/b. sz.) ahhoz, hogy eindítsa a berini kíséreti képzését. Egy küfödi tanfoyam megszervezése már 1923-tó napirenden vot az iskoa vezetése részérő, de megvaósítására csak nyári, szünidei tanfoyam formájában kerüt sor 11 U.o. 12 A Budapesti Német Magyar Kereskedemi Kamarát 1920-ban aapították (VI. kerüet Andrássy út 10.), ami az ausztriai Német Gazdasági Kamaráva együtt az eső német kükereskedemi kamarák közé tartozott és 1945-ig át fenn. 13 Deutsche Ungarische Handeskammer in Budapest kéremének ebíráása. MNL OL VKM K503 1927. 107. cs. 15. t. 45441. a. 51719. ikt. 14 Német Nyeviskoa és Kereskedemi Tanfoyam engedéyezése 76811/1926. sz. rendeet. MNL OL VKM K503 1927. 107. cs. 3. t. 19373. a. 133. ikt. 15 Magyar Német Kereskedemi Kamara esti tanfoyamának tantárgyai. MNL OL VKM K503 1927. 107. cs. 15. t. 84906. a.; ietve MNL OL VKM K503 1927 107 cs. 3. t. 19373. a. 95918. ikt. 174
(Angiában és Franciaországban vehettek részt a diákok a nyevet és a szaktudást egyaránt fejesztő képzéseken) (Vincze, 1928: 380). A tanfoyamma szemben a berini képzés céja, hogy a tanuók a német nyevnek egy iskoai éven keresztü történő tervszerű tanítása során aaposabban is megismerkedjenek Németország gazdasági és szeemi kutúrájáva, oy módon, hogy mindeközben a harmadik évfoyam tananyagáva sem maradjanak e otthoni társaiktó. Az egyéves berini tanévre a feső kereskedemi iskoa második tanévét jó eredménnye evégzett tanuók jeentkezhettek (20 főt az akadémia, míg 6 főt az ország egyéb feső kereskedemi iskoájának tanuói közü vettek fe). 16 Az oktatás a magyar tanterv szerint foyt, etérés a német nyevórák esetén vot, meyet német birodami nyevtanár tanított, ietve a födrajz, a szerveten kémia és a könyvvite tanítása is német nyeven foyt. A magyar nyevű órákat az akadémia tanárai, ietve a berini Coegium Hungaricum küönböző szakos német tanárai tanították. Az évfoyam (Ausaendischer Kurs der Budapester Handes-Academie) internátusban nyert eheyezést (Spandau Johannesstift), míg a tanítás Berinben Lichtefede Zehnendorferstrasse 52. sz. aatt egy viaszerű akóházban zajott. 17 Az 1927/28-as tanévben a berini tanfoyam 16 tanuója közü 10 fő az akadémiai, 2 fő egy budapesti áami, 1 fő a szegedi áami, 1 fő a nyíregyházi községi és 2 fő a pécsi községi áami iskoa tanuója vot (Vincze, 1935:380). A tanumányok meett a diákok egy németországi tanumányúton is részt vettek (Potsdam, Drezda, Stettin, Leipzig, Hamburg). 2. tábázat. Az 1926/27. évi berini III. évfoyam órarendje 18 Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Német Áruismeret Leveezé Német Leveezés Német s Könyvvite Jog Magyar Könyvvite Áruismeret Közigazgatás Könyvvite Történeem Gyorsírás Födrajz Történee m Mennyiségta n Födrajz Magyar Torna Közgazdaságta Magyar Torna n Francia Kereskedem Francia Mennyiségtan Francia Jog i számtan Izraeita hittan Római kat. hittan Római kat. hittan Az Oasz Magyar Kereskedemi Kamara (Camera Di Commerco Itaiana per L Ungheria) 1927. júius 30. kéremezte az V. kerüeti Szekeres Margit Leányíceumma kapcsoatosan oasz nyevű női kereskedemi tanfoyam 16 Tanuók szüeinek 360 pengő akadémiai díjat és 2400 pengőt ke fizetniük az eátásért. 17 Budapesti Kereskedemi Akadémia kíséreti tanéve Berinben. MNL OL VKM K503 1927. 108. cs. 3. t. 23656. a. 79572. ikt. 18 Jeentés a Budapesti Kereskedemi Akadémia berini tanfoyamáró. MNL OL VKM K503 1927. 108. cs. 3. t. 23656. a. 3077. ikt. 175
indítását. 19 Az oasz nyev esajátítására az 1922-tő Budapesten működő Oasz Iskoa néven ismert oasz nyevtanfoyamokon bárkinek ehetősége vot. A kamara meett az 1930-as évek közepétő a Budapesti Savoyai Jenő Oasz Kiráyi Iskoa (La Reae Scuoa Itaiana Eugenio di Savoia di Budapest) is bekapcsoódott az oasz nyevű kereskedemi képzésbe. Az eső viágháború után az oasz nyev oktatása az 1924. évi középiskoai törvénnye indut e hazánkban, mey törvény Kebesberg Kuno kutuszminiszter javasatára az addig német és francia meett, második modern idegen nyevként erendete az ango, vagy az oasz nyev köteező tanítását a középiskoákban (Pees, 2000:63). A kapuit 1935-ben megnyitó Savoyai Jenő oasz tannyevű eemi iskoa és középiskoa 1937-tő indított kereskedemi tagozatot, 20 meynek étrejöttében minden bizonnya szerepe vot az 1935. február 16-án magyar-oasz kuturáis egyezményrő ket XVIII. törvénycikknek, mey szerint a két kormány köcsönösen kötees gondoskodni a másik ország intézményeinek és társadami, gazdasági viszonyainak tanításáró. Az oasz irodami, födrajzi, történemi ismereteket be keett ieszteni a feső kereskedemi iskoák tananyagába is (oasz nyev és eveezés, födrajz, gazdaságtörténet, közgazdaságtan tantárgy), meyhez a tanárok számára köteező irodaom át rendekezésre. 21 Budapesti Savoyai Jenő Oasz Kiráyi Iskoa egy négy évfoyamos eemi és egy nyoc évfoyamos középiskoábó át, ez utóbbi két típusa a gimnázium és a kereskedemi iskoa. Emeett működött még az oasz oktatási rendszer mey nehezen megfeetethető egy az egyben a magyarra szerint a Scuoa Commerciae meynek végzettsége a magyar pogári iskoáva vot egyenértékű. Az oasz feső kereskedemi iskoába a négy évfoyamos pogári iskoa (Scuoa Commerciae) sikeres evégzése után iratkozhattak be a tanuók, vagy küönbözeti vizsgát tettek az egyéb magyar iskoákbó érkezők (Pees, 1999). A kereskedemi iskoák (= pogári és feső kereskedemi) 1937/38-as tanévben 65 tanuóva indutak. A gimnázium és a kereskedemi iskoa utosó éves tanuói a tanév végén vizsgát tettek, megszerezve ezze a gimnáziumi érettségit, ietve a kereskedemi képesítő bizonyítványt, meyeket a tanuó kérésére ki ehetett egészíteni az iskoai végzettség honosítását céu kitűző küönbözeti vizsgáva, meyet magyar nyev és irodaom, ietve történeem tárgyakbó keett tenni az oasz iskoa és a Kereskedemi Minisztérium áta deegát magyar tagga kiegészüt érettségi bizottság eőtt (Pees, 1999). Mive az oasz enevezés szerint a feső kereskedemi iskoát végzők kereskedemi képesítő bizonyítványt szereztek, míg a magyar szerint kereskedemi érettségit, ezért a küönbözeti vizsgabizonyítványban egy záradék tartamazta a kétfée enevezés egymássa vaó tejes megfeeését és egyenértékűségét (Pees, 1999). Az oasz érettségi és kereskedemi képesítő bizonyítvány egyenértékű az Oasz Kiráyság bármey 19 Oasz-Magyar Kereskedemi Kamara kéreme női kereskedemi tanfoyam eindítására. MNL OL VKM K503 1927. 109. cs. 3. t. 54428. a. 63896. ikt. 20 A Budapesti Oasz Kiráyi Eugenio di Savoia középiskoa kereskedemi tagozatának képesítő jeentése 1943. október 19. MNL OL VKM K503 1937-1944. 162. cs. 1. t. 128674. 21 Köteező irodamak: Benes: A munka akotása, Demeter: Fasiszta Forradaom, Gray: Mussoini gondoatai, Mussoini váogatott beszédei, Rökk: A fasizmus eredete és fejődése stb. Oaszországra vonatkozó ismeretek tanítása a feső kereskedemi iskoákban 1936. júius 27. MNL OL VKM K503 1932-1936. 157. cs. 10. t. 49400. a. 176
iskoájában megszerzett bizonyítvánnya. Magyarországon tehát küönbözeti vizsga etétee nékü is érvényes. A honosítási igazoás az érettségi, vagy a kereskedemi képesítő bizonyítvánnya együtt tejesen egyenértékű a megfeeő magyar nyivános iskoákban szerzett bizonyítvánnya, így tehát Magyarország egyetemein vagy főiskoáin végzett tanumányok foytatására is jogosított. Az 1937/38-as tanévben a budapesti oasz iskoába beiratkozott 191 (114 fiú és 77 ány) tanuó közü 38 oasz, 148 magyar és 5 egyéb nemzetiségű vot, ami feekezeti megoszásukat ieti 60%-uk katoikus, 29%-uk izraeita, 10.5%-ik református és 0.5%-uk görög keeti feekezethez tartozott (Gyapay, 2003:20). A tanuók szüeinek fogakozási megoszását tekintve, többségük 28% magáncégek akamazottja, 18% értemiségi, 13% közakamazott, 14% gyáros, 11% kereskedő, 6% munkás, 10% egyéb. Ugyan az izraeita feekezetű beiratkozni kívánó tanuók száma az 1930-as évek végén az eső és a második zsidótörvény éetbe épése után nem megepő módon jeentősen megemekedett, amit az iskoa igyekezett ugyan csökkenteni, de ezze együtt a korszakban ez vot az egyike azon kevés iskoának, mey mindvégig engedéyezte zsidó tanuók beiratkozását, így biztosítva középfokú tanumányaikat. 1942/43-as tanévben a feső kereskedemi iskoa négy évfoyamára csak 24 tanuó iratkozott be (összesen 178 tanuója vot az iskoáknak). 1943/44-ben eső osztáyokban is taáunk izraeita vaású tanuókat (arányuk ényegében megegyezik a fesőbb osztáyokban taáhatókka), ami azt jezi, hogy az iskoa vezetése a gyakoratban nem vaósította meg maradéktaanu a fasiszta eszmék az Oasz Iskoa tanárainak többsége Mussoini eenkormányát ismerte e, így távozva az intézménybő egy új iskoát (Oasz Kiráyi Iskoa) hoztak étre, azonban a magyar diákok maradtak végrehajtását (Pees, 1999). A háború következtében 1944 ápriisában a magyar iskoákhoz hasonóan itt is eőre hozott vizsgákat tartottak, majd az intézmény bezárt. Ugyan 1944. október 1-én a tervek szerint foytatódott vona a tanítás, de az oasz követség az ország ehagyására utasította a tanárokat. Végegesen az oasz iskoa 1947-ben szűnt meg. Bár a fenti fővárosi iskoák és tanfoyamok nem tötöttek be meghatározó szerepet a kereskedemi szakképzésben, vaamint viszonyag kevés diák számára votak eérhetőek, azonban az itt tanító küfödi tanárok magukka hozták a korabei európai kereskedemi szeméetet, amey a hazai kereskedemi iskoákban tanító tanárok szakmai fejődését a közös taákozások révén egyérteműen segítette. 177
Irodaomjegyzék Esődeges evétári források: Magyar Nemzeti Levétár Országos Levétára (MNL OL) Pogári Kori Kormányhatóságok Levétárai, Vaás- és Közoktatásügyi Minisztérium Levétára A Budapesti Oasz Kiráyi Eugenio di Savoia középiskoa kereskedemi tagozatának képesítő jeentése 1943. október 19. MNL OL VKM K503 1937-1944. 162. cs. 1. t. 128674. Budapesti Kereskedemi Akadémia kíséreti tanéve Berinben. MNL OL VKM K503 1927. 108. cs. 3. t. 23656. a. 79572. ikt. Deutsche Ungarische Handeskammer in Budapest kéremének ebíráása. MNL OL VKM K503 1927. 107. cs. 15. t. 45441. a. 51719. ikt. Jegyzőkönyv az Ango Kereskedemi Iskoa 1920. szeptember 2. ket feügyeő tanácsi üésérő. MNL OL VKM K503 1922. 81. cs. 2. t. 126439. a. 79262. ikt. Jeentés a Budapesti Kereskedemi Akadémia berini tanfoyamáró. MNL OL VKM K503 1927. 108. cs. 3. t. 23656. a. 3077. ikt. Jegyzőkönyv az 1920. június 8. tartott értekezetrő. MOL VKM K503 1920. 48. cs. 18. t. 60322. a. Eőterjesztés a Budapesten feáítandó ango nyevű gyakorati kereskedemi iskoa tárgyában. MNL OL VKM K503 1920. 48. cs. 18. t. 60320. a. Magyar Német Kereskedemi Kamara esti tanfoyamának tantárgyai. MNL OL VKM K503 1927 107. cs. 15. t. 84906. a.; ietve MNL OL VKM K503 1927. 107 cs. 3. t. 19373. a. 95918. ikt. Német Nyeviskoa és Kereskedemi Tanfoyam engedéyezése 76811/1926. sz. rendeet. MNL OL VKM K503 1927. 107. cs. 3. t. 19373. a. 133. ikt. Oasz Magyar Kereskedemi Kamara kéreme női kereskedemi tanfoyam eindítására. MNL OL VKM K503 1927. 109. cs. 3. t. 54428. a. 63896. ikt. Oaszországra vonatkozó ismeretek tanítása a feső kereskedemi iskoákban 1936. júius 27. MNL OL VKM K503 1932-1936. 157. cs. 10. t. 49400. a. Wiesinger Gábor kéreme az Ango Kereskedemi Iskoa nyivános jogának megadása tárgyában. MNL OL VKM K503 1922. 81. cs. 2. t. 78871. a. 155 606. ikt. Wiesinger Gábor evee a vaás- és közoktatásügyi miniszterhez 1920. szeptember 12. MNL OL VKM K503 1922. 81. cs. 2. t. 124651. a. 73794. ikt. Másodagos szakirodamak Gyapay Dénes (2003). La Reae Scuoa Itaiana Eugenio di Savoia di Budapest. Itay &Itay,(14-15), 20-21. Nagy Péter Tibor (2000). Nyevpoitika és eitképzés. Történetszocioógiai közheyek az idegennyev-oktatás és az eitképzés kapcsoatáró. Educatio, (4), 743-760. Pees Tamás (2000). A pannonhami oasz gimnázium. Iskoakutúra, 10 (11), 63-70. Pees Tamás (1999). A budapesti oasz iskoa története. In Mara Bér Gida (szerk.), Storia dea scuoa itaiana di Budapet A budapesti oasz iskoa története. (pp. 85-147). Budapest: AEBES. Vincze Frigyes (1928). A kereskedemi akadémia berini tanfoyama. Kereskedemi Szakoktatás, 35 (7-8), 379-382. Vincze Frigyes (1935). A középfokú kereskedemi szakoktatásügy hazánkban és a küfödön a 19. század ötvenes éveitő napjainkig. Budapest: Studium. 178