EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2012. április 24. Célkeresztben a vízgazdálkodás
A Kárpát medence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete 1938. 2
EU Víz Keretirányelv 2000. december 22. Elsőbbségi anyagok kibocsátása Települési szennyvízelhelyezés Ivóvíz irányelv Fürdővíz irányelv Természetvédelem (NATURA 2000) Mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés elleni védelem Árvízi irányelv Felszín alatti víz irányelv 3
Víz Keretirányelv: a vízzel kapcsolatos európai keret szabályozás Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. irányelve Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén (Water Framework Directive WFD - Víz Keretirányelv VKI ) 4
Új, általános célkitűzés: a vizek jó állapotának elérése 2015-ig felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot Mindezek biztosítják, hogy a VÍZ, mint az ember létfeltétele és természeti erőforrás, megőrizhető legyen a jövő nemzedékek számára 5
Jelentés a megvalósításról (15. cikk) JVK felülvizsgálat VGT megújítása Állapotfelmérés, előzetes értékelés (5. és 6. cikk) Környezeti célok (4. cikk) Intézkedési program megvalósítás Kiértékelés Előkészítés 2012 2013 2004 2015 Társadalmi 2006 Monitoring programok (8. cikk) részvétel (14. cikk) 2009 Hiányfelmérés VGT kidolgozása (13. cikk, VII mell.) Intézkedési programok (11. cikk) 6
A VGT tervezés szintjei 42 tervezési alegység (1) Duna: 16 (4) Balaton: 2 (2) Tisza: 21 (3) Dráva: 3 VIZIG-ek illetékességi területe 7
Jelentős problémák Árvizek, aszályok Táp- és szerves anyag szennyezés Veszélyes anyag szennyezés Hidromorfológiai változások 8
Alapintézkedések Intézkedési programok Nitrát akcióprogram Szennyvíz program Ivóvízminőség-javító program Szennyezés-csökkentési programok IPPC irányelv Natura 2000 Kiegészítő intézkedések: Ivóvízbázisvédelmi program Dombvidéki tározós program Mederrehabilitációs program Belvíz-elvezetés.. 9
Agrártevékenységet érintő intézkedési programok: Belvíz- erózió és N érzékeny területeken agrárkörnyezetvédelem, művelési mód, -ág váltás Belvízelvezető rendszer átalakítása, belvíztározók kialakítása és üzemeltetése a belvízvisszatartás érdekében Víztakarékos technológiájú növénytermesztés Állattartó telep korszerűsítés Szakszerű szennyvíziszap elhelyezés és hasznosítás Árterületek helyreállítása az ártéri gazdálkodás megteremtéséhez Földhasználati viszonyok átalakítása állóvizek és vízfolyások mentén (vízvédelmi zónák) A jó tógazdálkodási gyakorlat részeként a halastavi vízleeresztés javítása (vízfolyás terhelés csökkentése) 10
Az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv Az ivóvíz minősége Magyarországon (2012.) (az ellátott lakónépesség %-ában) 30 % megfelel az EU előírásoknak 70 % elmarad az EU határértékektől néhány paraméter tekintetében A 30 %-ból: 23 % bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium (Ivóvízminőség-javító Program) 7 % további vas, mangán probléma. (megoldása indokolt) A 2011. évben ismételten benyújtott halasztási kérelem tárgya a bór, fluorid és arzén 11
Az Ivóvízminőség-javító Programban érintett települések a hatályos 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet alapján 12
A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv A 2000 lakosegyenérték (LE) feletti szennyvízelvezetési agglomerációk megfelelő gyűjtőrendszerét és szennyvíztisztító telepi kapacitását legalább biológiai fokozattal ki kell építeni az előírt határidőre. A kiépítési határidő az agglomeráció LE terhelésének nagyságától és a befogadó vízfolyás érzékenységétől függően: 2008. december 31., 2010. december 31., illetve 2015. december 31. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. Rendelet A 2010. december 31-i állapot szerinti felülvizsgálat folyamatban van. Célállapoti csatornázottsági szint 88-90 % 13
A szennyvízelvezető hálózatba bekötött lakások aránya (%) 80 70 60 51 53,4 56 59,1 62,2 64,9 67,4 69,8 71,3 72,4 72,5 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 14
Tengelycím 100 Közműolló 90 80 70 60 50 40 DW Sanitation Difference 30 20 10 0 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 15
Európai Unió Tanácsának a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EKG tanácsi irányelve Nitrát érzékeny területek 2007 16
Környezetminőségi Határértékek Irányelv 2008/105/EK (EQS Irányelv) - hazai végrehajtási feladatok Monitoring fejlesztés állami feladat Környezetvédelmi felügyelőségek laborfejlesztése (KEOP) részben több helyen több komponens vizsgálata Be kell vezetni a bióta és üledék vizsgálatokat Önkontroll rendszer fejlesztése (IED bevezetése) Veszélyes anyagos leltár elkészítése (2013) bázisév: 2008-2010 17
2009/90/EK - QA/QC irányelv Célja A Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kémiai monitoring teljesítmény kritériumait meghatározza, így biztosítva, hogy a kémiai állapotértékelés egységes alapokon történjen EU-szerte Főbb pontjai: Elemzési módszerek EN OSO/IEC 17025 szerint hitelesítve és dokumentálva LOQ< 0,33 EQS A vizsgálatot végző laborok EN OSO/IEC 17025 szerinti minőségirányítási gyakorlatot kell követni A laboroknak bizonyítani kell alkalmasságukat, jártassági vizsgálati programok, referencia anyagok elemzése Átültetés: 89/2011. (IX. 29.) VM rendelet a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásokról 18
A magyar EU elnökség vízpolitikai célkitűzései A vízpolitika is kiemelt prioritásaink között szerepelt a környezetügyek területén, ahogyan ezt már a közös spanyol-belga-magyar trió program is megjelölte. Az Európai Bizottság 2012-ben teszi közzé átfogó, az EU vízstratégiájára vonatkozó (ún. Blue-print) dokumentumát. A magyar EU elnökség egyik fő célja ennek a folyamatnak a támogatása és ösztönzése volt. Ennek érdekében elnökségünk alatt Tanácsi Következtetéseket fogadtattunk el a vízkészletek védelme, az integrált, fenntartható vízgazdálkodás témakörben a Környezetvédelmi Tanács 2011. júniusi ülésén. 19
A Blueprint folyamat: Célja: az EU vízügyi szabályozás komplett értékelése, áttekintése Idő horizont: 2020, úgy mint az EU 2020 Stratégia Új aspektusok a vízgazdálkodásban: ökológiai szolgáltatások szerepe, klímaváltozás, extremizáció, demográfiai változások, víz-élelmiszer-energia, földhasználatok, vízhiány, az integráció jelentősége, stb. Egyéb folyamatok: megújuló energia politika, KAP reform, stb. 20
2012 Blueprint to Safeguard Europe s Water Az Európai Vizek Megőrzése, röviden Blueprint Jelentés a 2009 Report on on 2009 2009 Vízgyűjtő- River Basin gazdálkodási Management Plans Plans Tervekről Review Vízhiány és Water aszály Scarcity Stratégia & felülvizsgálata Droughts Strategy Strategy Climate Címaváltozásl Change Change Vulnerability Sérülékenység & és Adaptation Adaptáció Az EU vízkészletek fenntarthatósága és sérülékenysége «Fitness Check» EU szabályozási eszközök Szabályozási lehetőségek Területhasználat Erőforrás hatékonyság Gazdasági szabályzók Kormányzás Tudásbázis Nov 2012 Blueprint To Safeguard EU Waters 21
Blueprint Konzultációs dokumentum http://ec.europa.eu/environment/consultations/blueprint_en.htm a vízkészletgazdálkodás hatékonyságának növelése aszálykezelés mezőgazdaság és földhasználatok eszközök és épületek víz hatékonysága hálózati veszteségek szennyvíz újrahasznosítás felhasznált vízmennyiség mérése árképzés költséghatékonyság határvízi koordináció információcsere vízhiány, víz lábnyom 22
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 23