Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - Budapest, 2015. március 02. - GOMBÁS KÁROLY ELNÖK, NEMZETI KÉPVISELŐ ÁRVÍZVÉDELMI SZAKÉRTŐI CSOPORT (FP-EG) INTERNATONAL COMISSION OF THE DANUBE RIVER NEMZETI KÉPVISELŐ ÁRVÍZI MIUNKACSOPORT (WG-F) EUROPEAN COMISSION OSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM
Implementation of Flood Directive in Hungary Inflows and outflows, domestic sources of Hungary Highest observed discharges at border sections 11100 SZLOVÁKIA 1200 UKRAJNA AUSZTRIA 75 120 2000 240 225 66 0 SZLOV. 620 ROMÁNIA 2750 1950 Major rivers flood conditions HORVÁTORSZÁG 2700 SZERBIA 7350 3790 DANUBE : 11.100-7.350 m 3 /s TISZA : 5.290-3.790 m 3 /s DRÁVA : 2750-2700 m 3 /s
Implementation of Flood Directive in Hungary Could we let the rivers flow as they want, giving up the blue areas? Obviously not. 25 % of the whole national territory is endangered by fluvial floods. EU Flood Directive APSFR areas. FLUVIAL FLOOD HAZARD AND PRIMARY DIKE SYSTEM
Implementation of Flood Directive in Hungary Could we let the rivers flow as they want, giving up the blue areas? Obviously not. 25 % of the whole national territory is endangered by fluvial floods. EU Flood Directive APSFR areas. FLUVIAL FLOOD HAZARD AND PRIMARY DIKE SYSTEM
Implementation of Flood Directive in Hungary Could we let the rivers flow as they want, giving up the blue areas? Obviously not. 25 % of the whole national territory is endangered by fluvial floods. EU Flood Directive APSFR areas. FLUVIAL FLOOD HAZARD AND PRIMARY DIKE SYSTEM
Árvízi kockázatok Magyarországon
Árvízi kockázatkezelés Veszélyeztetett értékek (kockázatok) Árvizek: Gyakori 2-3 évente Jelentős 5-6 évente Rendkívüli 10-12 évente Belvíz: Aszály: 2-3 évente 3-5 évente Érintett területek A mezőgazdasági területek 40 % -a Vasutak 32% -a Közutak 32% -a Települések száma: 646 Veszélyeztetett lakosság: 2,3 millió fő Becsült kockázat: HUF 10 000 milliárd = EUR 33.3 billion = USD 39 billio
Árvízi kockázatkezelés Előadás tematika Jogszabályi keretekről Árvízi veszély- és kockázati térképekről Kockázatkezelési tevékenységről
Szabályozási környezet fejlődése Releváns jogszabályok: 2000/60/EK Víz Keretirányelv 2000-es évek eleji nagy árvizek 2007/60/EK Árvízi Irányelv 178/2010 kormányrendelet (Árvízi kockázatkezelés) ÁKK projekt és végrehajtása, I-II-III országjelentés 2013 évi LNV a Dunán - 1979/2013 kormányhatározat 83/2014 kormányrendelet (NMKT) 74/2014 BM rendelet (új MÁSZ) 10/1997 KHVM rendelet aktualizálása (2014.12.28.)
Árvízi kockázatkezelés AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Irányelv hosszútávú célja az EU tagországokon belül az árvízkárok mérséklése, a nemzetközi árvízvédelmi együttműködés erősítése, valamint a 2000/60 EU Víz Keretirányelv kiegészítése az árvízi vonatkozásokkal Előírja a határt metsző vagy határmenti vízfolyásoknál a tagországok együttműködési kötelezettségét és megerősíti a szubszidiaritás elvét Country Medium probability Low probability DE HQ100 HQ1000 / 1,5 x HQ100 AT HQ100 HQ300 CZ HQ100 HQ500 SK HQ100 HQ1000/extreme HU HQ100 HQ1000 SI HQ100 HQ500 RS HQ100 HQ1000 BA HQ100 HQ500 BG HQ100 HQ1000 RO HQ100 HQ1000 UA HQ10-20 HQ100-200 MD HQ10-20 HQ100
Árvízi kockázatkezelés AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Előírások ELŐZETES ÁRVÍZKOCKÁZATI ÉRTÉKELÉS (Art. 5(2)) - 2011.DEC ÁRVÍZVESZÉLYTÉRKÉPEK ÉS ÁRVÍZKOCKÁZATI TÉRKÉPEK (Art. 6(2)) 2013.DEC ÁRVÍZKOCKÁZAT-KEZELÉSI TERVEK (Art. 8(2)) 2015.DEC
Árvízi kockázatkezelés AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Irányelv hosszútávú célja az EU tagországokon belül az árvízkárok mérséklése, a nemzetközi árvízvédelmi együttműködés erősítése, valamint a 2000/60 EU Víz Keretirányelv kiegészítése az árvízi vonatkozásokkal Előírja a határt metsző vagy határmenti vízfolyásoknál a tagországok együttműködési kötelezettségét és megerősíti a szubszidiaritás elvét Magyar jogrendben az 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról VI. fejezete 16. (2) a Kormány által kijelölt vízügyi igazgatási szerv (VIZIG) feladatkörébe sorolja a fentiek elkészítését Az Irányelv magyar jogrendbe illesztése a 178/2010 (V.13.) Korm. rendelettel történt meg Megjelenés más jogszabályokban: 147/2010 Korm.rend.: 2. (3) A vízkárelhárítás és a vízhasznosítás célját szolgáló vízilétesítmények kialakítása méretezése, valamint a mederszabályozási munkák irányadó méretezése 30/2008 KvVM rendelet: 31. (1) Az árvízvédelmi mű létesítése
Árvízi kockázatkezelés 178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról Térképezés alapegysége a részvízgyűjtő, Víz Keretirányelv lehatárolásával összhangban Veszély- és kockázati térképek elkészítése a területileg illetékes VIZIG feladata az OVF koordinálásával A kockázatkezelési tervjavaslatokat a VIZIG készíti el a Területi Vízgazdálkodási Tanács bevonásával A nemzeti kockázatkezelési célkitűzéseket a Kormány terjeszti fel az országgyűlés elé, aki határozattal fogadja el Területfejlesztési tervekbe beépítésre kerül Fogalom-meghatározás Veszély: elöntés valószínűsége Kockázat: az elöntésből eredő károk összessége Kockázatkezelés: elöntési kitettség csökkentése vagy hatások mérséklése
Árvízi kockázatkezelés 178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról Az árvízi veszély- és kockázati térképeket az irányelv szerint ki, közepes és nagy valószínűségű árvízi eseményekre kell elkészíteni Veszélytérkép tartalma (vízügyi-műszaki információ) Árvízi elöntés kiterjedése Kialakuló vízmélységek vagy vízszintek Áramlási sebesség vagy vízhozam Kockázati térkép tartalma (szociális-gazdasági információ) Veszélytérkép alapján az elöntésből eredő káros hatások bemutatása, azaz szociális, gazdasági, kulturális, egészségügyi, környezeti stb. károk Minimum tartalom:» Potenciálisan érintett lakosok száma» Érintett terület gazdasági tevékenységének típusa (területhasználat)» Érintett területen környezetszennyező források
Árvízi kockázatkezelés 178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról Jelentés általános információk Alapegység: VKI részvízgyűjtő Részei: térkép, adat, szöveg Tagország határozza meg a szükséges léptékeket WISE megjelenítés EU szinten 1:250.000 Elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára Tagországok releváns pluszinformációval bővíthetik a jelentésüket Biztosítani kell a határok mentén a konzultációt és erről jelenteni is kell VKI végrehajtásával biztosítani kell az összhangot
Árvízi kockázatkezelés Előadás tematika Jogszabályi keretekről Árvízi veszély- és kockázati térképekről Kockázatkezelési tevékenységről
Árvízi kockázatkezelés Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP- 2.5.0.B ÁKK projekt)
Árvízi kockázatkezelés Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B.) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Project time-table I. phase, methodology II. phase, preliminary risk assesment, data preparation III. phase, mapping, planning done done In preparation preliminary risk assesment done EU deadlines Risk and hazard mapping done Strategic planning Probably in time 178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről
Árvízi kockázatkezelés ÁKK - Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése Alapadatok forrása: VIZIG, Önkormányzatok, Hatóságok stb. Közcélú adatbázisok, felmérések Országos rendszerbe szervezés - ÁKIR Területhasználat Döntés értelmében beavatkozások műszaki védképesség növelés/ veszélycsökkentés nem műszaki tájhasználat módosítás/ kockázatcsökkentés 4,0 Hatás számítása Kockázat Tervezés Döntés Lakosság, valós tájhasználat 3,0 Árvízveszély 2,0 1,0 0,0 0 5 000 10 000 Kárfüggvények Károk Kockázatkezelési megoldások kidolgozása Országgyűlési határozat Metodika: Elöntési mélységek, kitettség ÁKK metodika alapján Nemzetileg egységes Vizsgálatok: ÁKK metodika alapján VIZIG Numerikus modellezés és számítások Térinformatikai elemzés Országos rendszerbe szervezés Kockázatszámítás: ÁKK metodika alapján OVF és VIZIG készíti Javaslatok: Regionális kockázatkezelési terv Illetékes VIZIG készít Területi Vízgazdálkodási Tanács véleményezi Országos Kockázatkezelési Stratégia OVF készíti Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményezi Kormány javaslatot tesz Országgyűlés határozatban fogadja el
Árvízi kockázatkezelés ÁKK projekt veszély értelmezése Veszély: terhelés valószínűsége elöntés valószínűségével (!!!) Hatás: egy konkrét esemény kárfüggvénye Kockázat: összes hatás együttes értékeléséből értékcsökkenés
Árvízi kockázatkezelés ÁKK projekt veszély értelmezése (terhelés és ellenállás) Veszély: terhelés valószínűsége elöntés valószínűségével (!!!) Hatás: egy konkrét esemény kárfüggvénye Kockázat: összes hatás együttes értékeléséből értékcsökkenés
Árvízi kockázatkezelés ÁKK projekt kockázat értelmezése Inundation events T = 0-5 d T = 5-15 d T > 15 d T > 0 d h max = 0-5 dm E11 E21 E31 h max = 5-15 dm E12 E22 E32 h max = 15-30 dm E13 E23 E33 h max > 30 dm E14 E24 E34 h max > 0 dm P(E11) = 0 (MIN) P(E12) = 0,005 P(E11) = 0,015 P(E11) = 0,001 (MAX) Damage function: HF(Ei) = f(ei) Risk: K = Ʃ i P(Ei)*HF(Ei) Veszély összege: teljes valószínűségi mátrix Kockázat: a cella várható értéke teljes valószínűségi térre
I. Ütem - Metodikai alapok III. Ütem - Veszély- és kockázati térképek előállítása, kockázatkezelési intézkedések II. Ütem - Adatgyűjtés, alapozó vizsgálatok 2013-2014 AZ ÁRVÍZI VESZÉLYTÉRKÉPEZÉS ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA Folyók, kisvízfolyások felmérése Árvízvédelmi fővédvonalak állapotrögzítése Árvízvédelmi fővédvonalak geotechnikai felmérése Terepi vízterelő objektumok felmérése Belvízi csatornahálózat felmérése Belvízveszélyes területek talajfizikai adatainak felmérése Elöntési referencia adatok beszerzése Belvízvédekezési referencia adatok beszerzése, rendszerezése Vízrajzi adatok ellenőrzése, javítása, árhullámkép áthelyezés Hidrometeorológiai adatok ellenőrzése, javítása Országos digitális domborzati alapadatok beszerzése ADATOK ADATTÁRI ELHELYEZÉSE, INFORMATIKAI FELADATOK Adattári elhelyezés Szoftver beszerzés, fejlesztés ÁKIR üzemelési felügyelet A III. ÜTEM FELADATAINAK SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSE Alapozó vizsgálatok Nem számszerűsíthető értékek figyelembe vétele a kockázatszámításnál. Országos és regionális fajlagos vagyonérték számítás kidolgozása. A lehetséges intézkedések vizsgálata, intézkedés típusok definiálása és paraméterezése Kockázatkezelési tervezés támogató rendszer kifejlesztése. Vizsgálandó stratégiai változatok és szélsőséges szcenáriók meghatározása. Érintettek tájékoztatása és bevonása az árvízkockázat-kezelésbe, SKV készítése. Nemzetközi tapasztalatcsere szervezése. Az 1990 2010. közötti időszak ár- és belvizeinek kockázati szempontú értékelése Országos veszély-és kockázati térképek elkészítése (felkészülés) Országos Árvízkockázat-kezelési Irányelv és program kidolgozása Komplex árvíz-kockázatkezelési mintatervezés a Zagyva Tarna vízgyűjtőjére
Árvízi kockázatkezelés ÁKIR alapozó vizsgálatok és adatbeszerzés Adatfeltöltés, topológia javítás
Árvízi kockázatkezelés ÁKIR alapozó vizsgálatok és adatbeszerzés Továbbá: - Belvízi referencia adatok beszerzése - Altalaj mintázás és kiértékelés - HydroDEM készítés - Hidrometeorológiai adatok ellenőrzése
Árvízi kockázatkezelés ÁKIR adatok és háttérrendszer éles felhasználása
Árvízi kockázatkezelés ÁKIR adatok és háttérrendszer éles felhasználása
Árvízi kockázatkezelés ÁKIR az ÁKK projekt adatbázis és programrendszer hátterének működése
Árvízi kockázatkezelés ÁKK Zagyva-Tarna mintaterv (VIZITERV Environ Kft.) - költség-haszon elemzések (110% min. küszöb) - veszély- és kockázati térképek készítése mentesített öblözetre - 30 éves fejlődési trendek azonosítása Lásd: http://akk.beruhazas.eu/ http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140605 Előadások: - 04. Jelen állapot veszély és kockázati helyzete - Bálint Márton - 05. Tervezési változatok - Vaszócsik Vilja - 06. Eredmények értékelése - Kisgyörgy Bence
Tervezési változatok Vaszócsik Vilja Budapest 2014. június. 4.
Területi döntéstámogató modellező rendszer alkalmazása az árvízi kockázat kezelési tervekben Területhasználat-változás modellezése 2000-2030 között a tervezett OTrT törvény módosított szabályozása alapján
Jövő idejű területhasználat területi változások modellezése Változás meghatározója Demográfiai folyamatok: népességváltozás, migráció Területfejlesztési koncepciók: iparterületek, települések, turizmus fejlesztése Közlekedés fejlesztési koncepciók Erdészeti koncepciók Mezőgazdasági koncepciók Korlátozó szabályok: természetvédelmi területek, környezetvédelmi övezetek, árvízi kockázatkezelési övezetek Éghajlatváltozás? Területhasználat 2040
Változás meghatározója Jövő idejű területhasználat területi változások modellezése Demográfiai folyamatok: népességváltozás, migráció Területfejlesztési koncepciók: iparterületek, települések, turizmus fejlesztése Közlekedés fejlesztés KSH Népességtudományi Kutatóintézet Mezőgazdasági koncepciók OFTK Támogatáspolitika által meghatározott területhasználat (intenzív, extenzív szántó, gyümölcsös, szőlő, stb.)
Változás meghatározója Erdészeti koncepciók Jövő idejű területhasználat területi változások modellezése Korlátozó szabályok: természetvédelmi területek, vízvédelmi övezetek, nagyvízi meder övezete, stb Éghajlatváltozás?
Jövő idejű területhasználat területi változások modellezése Kiegyenlített térségfejlesztési forgatókönyv-2040 Intenzív gazdaságfejlesztési forgatókönyv -2040 Krízis forgatókönyv- 2040
Árvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem Mintaterületi tervezés eredményeinek értékelése Előadja: Kisgyörgy Bence Budapest, 2014. Június 4. ÁKK II. ütem záró konferencia
Értékelés módszertana Több szempontú értékelés nehezen összehasonlítható tényezők értékelése egy rendszerben - normalizálás Nem eredményezhet az elöntési esemény emberi élet elvesztését, hogy jelentós, pótolhatatlan, rekonstruálhatatlan kulturális értékek károsodjanak, illetve pusztuljanak el, visszafordíthatatlan károkat pótolhatatlan, újra felépülni nem képes ökológiai rendszerekben Gazdasági szempontok (legalább 50% - max 80% súllyal) Kockázat csökkenés mértéke Intézkedés bekerülési költsége Intézkedés üzemeltetési költsége Haszon / Költség arány Számszerűsíthető ökológiai károk Műemléki károk Egészségügyi károk Nem-vagyon szempontok Emberi élet Ökológia Kultúra VGT-szempontok Egyéb szempontok
Védekezés hatásának bemutatása Maximálisan még fél méterrel megemelik a töltést és szükség esetén megtámasztják. A védekezés hatására mekkora éves átlagos kárt (kockázatot) kerültünk el.
Töltések kiépítése hatásának bemutatása Öblözetenként a töltések jogszabály szerinti kiépítési szintre emelik. Az intézkedések költsége itt egyedi beruházásként értelmezve lettek meghatározva. A kockázati értékekben elért változást az intézkedések hatására viszonyítani lehet azok költségeihez.
Töltések kiépítése hatásának bemutatása Haszon-költség elemzés figyelembe veszi: Beruházási, üzemeltetési és karbantartási költségeket, hasznokat (kockázat csökkenés), extern hatásokat Pénzügyi nettó jelenértéket Minimum követelmény: 110%
JELEN ÁLLAPOT VESZÉLY ÉS KOCKÁZATI HELYZETE Bálint Márton VIZITERV ENVIRON Kft.
HONNAN INDULTUNK A metodikában leírt forgatókönyv szerint a teljes Zagyva-Tarna tervezési területre elkészíteni a veszély és kockázati térképeket, mind a töltésezett szakaszokra (ártéri öblözetek), mind pedig a töltésezetlen vízfolyásokra (kisvízfolyások).
HONNAN INDULTUNK A veszélytérkép alatt olyan digitális adatállományt értünk, amely az elöntési események várható valószínűségi értékeinek területi eloszlását tartalmazza, és ábrázolja térképesen. A kockázati térkép alatt olyan digitális adatállományt értünk, amely az elöntési kockázat értékeinek területi eloszlását tartalmazza. Az elöntési veszélytérképeknek két fő funkció ellátását kell biztosítaniuk: tájékoztatás Kockázatszámítás A kockázati térképek célja: kavantifikálni a veszélyeztetettség mérékét, bemutatni a várható hatásokat.
VESZÉLYTÉRKÉPEZÉS FOLYAMATA Töltésekkel védett területek Védvonal ellenállások meghatározáshoz szükséges adatok előállítása adatok Nyílt árterek Terhelő árhullámképek meghatározásához szükséges vízrajzi Digitális felület modell előállítása terelő objektumokkal a 2D hidraulikai szimulációhoz, Területhasználati adatok előállítása Digitális felület modell előkészítése az 1D hidraulikai szimulációhoz Keresztszelvény adatok felvétele Koris képlet által meghatározott hozamok ellenőrzése
1 34 67 100 133 166 199 232 265 298 331 364 397 430 463 496 529 562 595 628 661 694 ÖBLÖZETI ELÖNTÉS TÉRKÉPEZÉS 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00
ÖBLÖZETEK HATÁRAI
ZAGYVA-TARNA JELEN ÁLLAPOT Töltések jelenlegi kiépítési szintre Magassági hiányok és geotechnikai gyengeségek Vízmércék az előre meghatározott valószínűségekkel Referencia eredménynek tekinthető Zagyva-Tarna szakadási helyek Öblözet Bene-Tarna- Gyöngyös Bene-Tarna- Gyöngyös Töltés száma Töltés neve Gátőrjárás neve Szakadás szelvénye Közelebbi vízmérce 08.13.04 Tarna jobbpart Tarnaörs 15+000 Tarnaméra 253830 726583 08.13.07 Tarna jobbpart Erk 17+592 Tarnaméra 256266 726866 EOVx (y) EOVy (x) Boldogi 02.11.04 Boldogi 02.11.04 Zagyva jobbpart Zagyva jobbpart Hatvani 18+925 Hatvan alsó 260087 697634 Hatvani 20+350 Hatvan alsó 260250 697726
INTÉZKEDÉSI VÁLTOZATOK 3 stratégiai változat - 1.0 változat - szabályozást követő árvízvédelmi töltések kiépítése (számított 1% + 1m biztonság) - 2.0 változat - biztonságban élni (emberi életet védeni, 0.001, <0.8m) - 3.0 változat - csak nem szerkezeti intézkedések hatásai (területfejlesztési koncepciók vizsgálata)
INTÉZKEDÉSI LEHETŐSÉG
INTÉZKEDÉSI VÁLTOZATOK
Árvízi kockázatkezelés AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Országjelentések Irányító felelős hatóság kijelölése 2009 Előzetes kockázatbecslés 2011
Árvízi kockázatkezelés
Árvízi kockázatkezelés AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Országjelentések Előzetes kockázatbecslés 2011 Veszély- és kockázati térképek 2013
Árvízi kockázatkezelés
Árvízi kockázatkezelés Hasznos honlap elérhetőségek PFRA (Előzetes kockázatbecslés) http://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=1&id=826 FHRM (Veszély- és kockázati térképek első változata) http://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=62 ÁKK projekt honlapok http://akk.vizugy.hu/ http://akk.beruhazas.eu/ EU Árvízi Irányelv http://ec.europa.eu/environment/water/flood_risk/ http://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/txt/?uri=celex:32007l0060
Árvízi kockázatkezelés Előadás tematika Jogszabályi keretekről Árvízi veszély- és kockázati térképekről Kockázatkezelési tevékenységről
Árvízi kockázat-kezelési lehetőségek Szerkezeti, műszaki intézkedések: Védműfejlesztés (drága, altalaj problémák) Tározók építése (Duna mentén nem alkalmas) Nem szerkezeti, jogi-szabályozási intézkedések Lakosság felkészítése (Települési vízkár. Tervek) Jó külföldi és belföldi kapcsolatok (ICPDR, EU WG-F) Pontos előrejelzés (OVISZ fejlesztések, pl. Lajta) Mértékadó árvízszintek aktuális ismerete Nagyvízi meder levezető képességének megőrzése Területhasználat szabályozása (partél, zónák) Lokalizációs tervek aktualizálása (2015) ÁKK felülvizsgálat (tervezett KEHOP 2016-2020)
Árvízi kockázatkezelés Települési vízkár-elhárítási Tervek A vízkár-elhárítási terv a 234/2011 (XI.10.) Korm. rendelet 27. (2) pontja alapján a település veszély-elhárítási terv mellékletét képzi 1979/2013. (XII. 23.) Korm. határozat alapján árvíz által veszélyeztetett nyílt ártéri települések tekintetében a tervek elkészítése/felülvizsgálata az állami védekezésért felelős vízügyi igazgatási szerv feladata kb. 160 település, 2013-2014 évben elkészült az MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata által kidolgozott Módszertani segédlet önkormányzati vízkárelhárítási védekezési tervek elkészítéséhez (2011) című kiadvány alapján
Árvízi kockázatkezelés Nemzetközi együttműködési lehetőségek Hivatalos platformok: Európai Unió: Duna vízgyűjtő: Határon átnyúló vízgyűjtők: Nemzetközi jó gyakorlatok: Working Group F on floods ICPDR FP-EG Flood Protection Expert Group Duna Régió Stratégia (DRS PA4, PA5) Határvízi Bizottságok EU támogatott projektek
Árvízi kockázatkezelés Előrejelzés - OVSZ 6 napos előrejelzés Duna : 22 állomás Tisza : 50 állomás Dráva: 10 állomás Hófelhalmozódás 33 részvízgyűjtőre Folyamatos fejlesztés Pl. Lajta 2014 Időlépés sűrítés
1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 Budapest dz, [m] A 2013. júniusi árvíz jelentősen meghaladta a MÁSZ-t Budapest fölött 1.50 1.00 zmax 2013-MÁSZ 2010 0.50 +70 120 cm 0.00-0.50-1.00-1.50 Duna fkm
Meglévő MÁSZ MÁSZ = 1%-os valószínűségű jégmentes árvízszint Árvédelmi művek tervezése Éves maximális vízállás statisztikáján alapul: hosszú adatsorok, de nem egyöntetűek A kb. 20 dunai mérceszelvény között interpoláció
Sztochasztikus módszer MÁSZ = az évi 1%-os valószínűségű vízhozamhoz tartozó vízszint Monte-Carlo eljárással, sok árhullám alapján 1) NQ 1% hossz-szelvénye: történelmi idősorok hidrológiai statisztikai elemzésével 2) 14 ezer évnyi napi Q(t) idősor generálása a befolyási peremekbe Markov-folyamatként 3) A nagy árhullámok transzformálása a Duna mentén 1D HD modellezéssel (HEC-RAS)
Talajvízszint mozgása a Csallóközben a 2013. árvíz során (SHMÚ)
Árhullámok generálása a belépő peremekhez Q Gabc(t) Q Rajka(t) Q MD Q Rába(t) Q Vág(t) Q Garam(t) Q Ipoly(t) Nagy vízgyűjtő Q(t): Idősormodellezéssel generált idősorok Q Dráva(t) z Duna 71
1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 NQ, [1000 m 3 /s] Kalibráció és igazolás 14 13 12 Közelmúlt árhullámai Q2002 Q2006 Q2013 1000 500 Kalibrálás: 2013. jún. < 10 cm hiba 11 10 9 8 Visszatérési idő, [év] 1000 500 200 100 50 20 200 100 50 20 10 Igazolás: 2006. márc. <20 cm hiba 2002. aug. <50 cm hiba 7 10 6 Duna fkm
MÁSZ meghatározása
zmax, mbf 119 Szimulált árhullámok Q max és z max értékpárjai 118.5 118 117.5 117 116.5 9000 9500 10000 10500 11000 11500 12000 Qmax, m3/s
zmax, mbf 119 p > 1% p < 1% 118.5 118 117.5 117 NQ 1% =10 390 m 3 /s 116.5 9000 9500 10000 10500 11000 11500 12000 Qmax, m3/s
zmax, mbf 119 p > 1% p < 1% 118.5 118 MÁSZ 117.5 117 NQ 1% =10 390 m 3 /s 116.5 9000 9500 10000 10500 11000 11500 12000 Qmax, m3/s
1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 dz, [m] Az új MÁSZ Bp. fölött 100-150 cm-rel meghaladja a jelenlegit 2.00 1.50 Új MÁSZ-zmax 2013 Új MÁSZ-MÁSZ 2010 1.00 0.50 0.00-0.50-1.00 Duna fkm Az új mértékadó árvízszintek (MÁSZ) a Duna esetében 2014.08.08. dátummal léptek hatályba a 11/2010 (IV.28.) KvVM rendelet módosításával. További vízfolyások MÁSZ értékének jogi bevezetése folyamatban van.
MÁSZ jogszabály változása Korábban: 15/1997 KHVM, 11/2010 KvVM 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről Mértékadó árvízszint a jégmentes árvíznek az 1%- os valószínűségű vízhozamából származtatott vízszint, amelyet hatévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnak minden esetben meg kell előznie a nagyvízi mederkezelési tervek felülvizsgálatát. Soron kívül felül kell vizsgálni az érintett folyószakaszokon, ha a mértékadó árvízszintet vagy a korábbi legmagasabb vízszintet az árvizek meghaladják
MÁSZ jogszabály változása A magassági biztonság valamennyi folyóra egységesen 1,0 méter, kivéve Nagyobb biztonság egyes kiemelt területeknél Csökkentett előírás egyes mezőgazdasági területeknél Árvízvédelmi falaknál min. 0,5 m 2014 évi aktualizálás I. melléklet: MÁSZ értékek (EOV X-Y, FKM, TKM) II. melléklet: magassági biztonság (TKM) III. melléklet: visszatöltésezett vízfolyások (TKM) GIS szemléletű letárolás
MÁSZ jogszabály változása
MÁSZ jogszabály változása
Nagyvízi mederkezelési tervek 1979/2013. (XII. 23.) Korm. határozat a vízkárelhárítás és az öntözés hatékonyságának növelését biztosító intézkedésekről 2. az árvízszintek további emelkedésének megakadályozása érdekében felhívja a belügyminisztert és a vidékfejlesztési minisztert a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.), valamint a nagyvízi medrek és a parti sávok hasznosításával és kezelésének rendjével kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatára, továbbá a belügyminisztert a nagyvízi mederkezelési tervek elkészítésére; 4. az állami védművek védképességének megőrzése érdekében felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon a magyarországi árvízvédelmi töltések átfogó talajmechanikai vizsgálatáról és az erről szóló értékelés elkészíttetéséről; 5. felhívja a belügyminisztert és a vidékfejlesztési minisztert a Vgtv. olyan irányú módosításának előkészítésére, hogy az árvíz által veszélyeztetett nyílt ártéri települések tekintetében a települési vízkárelhárítási tervek elkészítése, illetve felülvizsgálata az állami védekezésért felelős vízügyi igazgatási szerv feladata legyen;
Nagyvízi mederkezelési tervek 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A jogszabály célja a MÁSZ-al rendelkező folyók hullámterének levezető képességének visszaállítása, fenntartható kezeléséhez szükséges szabályozási alapok megteremtése A rendelet mellékleteket tartalmaz: 1.m. A nagyvízi mederkezelési tervet megalapozó tervdokumentáció tartalma (5 fejezet, részletes előírás) 2.m. Nyilatkozat kártalanítási igényről való lemondásról 3.m. Levezető sávok építési követelményei (4 típus) 4.m. A nagyvízi mederkezelési terv elkészítésével érintett vízfolyások, folyószakaszok (67 db tervezési egység)
Nagyvízi mederkezelési tervek Jogszabály kiemelt tartalmi elemei: A rendelet több fogalom meghatározást is tartalmaz, közülük jelentős a parti sáv és használatának részletes definíciója, előírásai A nagyvízi mederben történő művelési ág váltást vagy építést az NMKT figyelembe vételével lehet végezni, illetve Fenntartó állásfoglalása szerint Rendezi a hullámtéri nyári gátak közérdekből történő elbontásának kérdését és ehhez kapcsolódó kártérítést Rögzíti a hullámtéri erdőgazdálkodás főbb előírásait Rendezi a fakadóvizes területek definiálást és területhasználati lehetőségeit
Nagyvízi mederkezelési tervek Jogszabály kiemelt tartalmi elemei: A nagyvízi mederben való elhelyezkedést a VIZIG kezdeményezésére a Hatóság állapítja meg Meghatározza az NMKT véleményezési metodikáját Megadja, hogy az NMKT dokumentációkat az illetékes területi vízügyi Hatóságnál és VIZIGnél kell lehelyezni Deklarálja, hogy a terveket 6 évente vagy mértékadó esemény esetén felül kell vizsgálni
Nagyvízi mederkezelési tervek Zonációk és előírásaik
Nagyvízi mederkezelési tervek Főbb eredmények a jogszabály értelmében: A folyókhoz kapcsolódó tervdokumentációk lehető legteljeskörűbb összegyűjtése, katalogizálása és kiértékelése történt meg
Nagyvízi mederkezelési tervek Főbb eredmények a jogszabály értelmében: A vízfolyások hullámtereire a meglévő legfrissebb adatok alapján digitális terepmodelleket készítettek, melyből a modellezési rácsháló és különböző geometriai elemzések történtek (pl. VO szelvények összehasonlítása, feltöltődések nyomonkövetése, vertikális és horizontális vándorlások, stb) 113 VO, 1810,116 fkm Bősi alvízcsatorna torkolata
Nagyvízi mederkezelési tervek Főbb eredmények a jogszabály értelmében: A terepmodell alapján lehatárolásra került a vízfolyások partéle, mely alapján a parti sáv hatóságilag megállapítható Minden töltésezett, MÁSZ értékkel jellemezhető vízfolyás szakaszokra numerikus modellek épültek, többségében 2D leképzéssel A modellezés célja a Q1% vízhozam levezetéshez tartozó levezetési sávok lehatárolása, melyek paraméter-jellegzónák alapján különülnek el (pl. fajlagos vízhozam tartományok) A zonációs térkép alapján az ingatlanokra jogi kötelezések kerülnek Fejlesztési tervek készültek koncepcionális szinten
Stratégiai célok (Láng István főigazgató-helyettes nyomán) Az árvízveszély folyamatos és pontos definiálása az eljárásokban, fogalmak tisztázása. Elmozdulás a drága eseti beruházások irányából a folyamatos, tervezhető üzemelés felé Hosszú távra kiszámítható környezet biztosítása Tervezhető fejlesztések tervezhető finanszírozás = hatékonyság
Köszönöm a figyelmet! gombas.karoly@eduvizig.hu