HU EURÓPAI PARLAMENTI MEGHALLGATÁSOK BIZTOSJELÖLT ÁLTAL A KÉRDÉSSORRA ADOTT VÁLASZ A rész - Általános kérdések Leonard ORBAN (Többnyelvűség) I. Személyes és szakmai jellegű információk 1. Az Ön véleménye szerint személyes felkészültsége és szakmai tapasztalatai mely vonatkozásai alapozták meg az Ön kinevezését és milyen szerepük lesz biztosi tevékenységében? Szakmai tapasztalataim és államigazgatási, illetve kormányzati beosztásaim meggyőződésem szerint biztos alapokat adnak ahhoz, hogy eleget tehessek az Európai Bizottság tagjaként rám háruló feladataimnak. Az EU-val kapcsolatos első tapasztalataimat 1993-ban, a román parlament képviselőházának európai ügyekkel és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó parlamenti tanácsosaként szereztem. Az európai integrációs bizottság és az Európai Parlamenttel fenntartott kapcsolatok tartoztak illetékességi körömbe. 1995-ben, az Európai Unió és Románia közötti társulási szerződés hatálybalépésével kezdődően az Európai Unió Románia parlamenti vegyes bizottság titkár tisztét is betöltöttem. Az itt szerzett tapasztalataimat jól hasznosíthattam az újabb kihívások során. 2011 májusában először a Románia EU-hoz való csatlakozási előkészületeit és a csatlakozási szerződés megszövegezését koordináló főtárgyaló-helyettesnek, majd később főtárgyalónak neveztek ki. A csatlakozási szerződés aláírását követően, amikor Románia megfigyelői státuszt kapott a Tanácsban és az Európai Bizottság szakbizottságaiban, felelősségem kiterjedt az európai ügyekkel kapcsolatos román irányvonalak és álláspontok összehangolására is. Az e téren szerzett alapos tapasztalataim folytán az EU ügyeinek teljes skálájával szembesültem, szoros kommunikációs kapcsolatba kerültem az ügyek gazdáival és az érintettekkel, és állandó párbeszédet folytattam az európai intézményekkel. Meggyőződésem szerint leendő biztosként bizton támaszkodhatok ezekre a tapasztalataimra. 1
II. Függetlenség 2. Hogyan értelmezi arra vonatkozó kötelezettségét, hogy tisztségét függetlenségét megőrizve kell betöltenie, és a gyakorlatban hogyan tervezi ennek megvalósítását? Az Európai Unió megfelelő működése valósággal függetleníthetetlen intézményei megfelelő működésétől, a számukra meghatározott tevékenységi köröknek megfelelően.a Bizottság úgy lehet képes a Szerződésekben meghatározott feladatai, és az Európai Unió becsületes közvetítőjeként játszott szerepének teljesítésére, amennyiben tagjai megőrzik függetlenségüket. A Szerződésben rögzített függetlenségük adja meg a biztosok számára azokat a kereteket, amelyek között teljesíthetik küldetésüket és azt a kötelezettségüket, hogy az összes tagállam javát szem előtt tartva képviseljék a Közösség általános érdekeit. Ez a függetlenség a Bizottság működésének legbelső lényege, ennek köszönhetően teljesítheti kötelességeit és különösen fontos, mindig megőrizze ezt a függetlenséget. Fenntartás nélkül elfogadom ezt az alapelvet és híven be fogom tartani a Szerződés vonatkozó rendelkezéseit. Nem fogadok el utasításokat sem kormányoktól, sem más testületektől, (és) nem foglalkozom semmilyen más szakmai tevékenységgel, és nem adok módot az összeférhetetlenségre. Ennek keretében kellően tanulmányozni fogom a felmerülő érdekeket és arra fogok törekedni, hogy minden egyes konkrét terület esetében megtaláljam a megfelelő egyensúlyt a Közösség általános érdekeinek felismerésében és érvényesítésében. 3. Részletezné az Európai Parlament számára közelmúltbeli és jelenlegi üzleti, pénzügyi és politikai érdekeltségeit és tisztségeit, valamint egyéb kötelezettségvállalásait, amelyek leendő feladataival összeférhetetlenek lehetnek? Nincsenek olyan pénzügyi vagy politikai érdekeim, amelyek az európai biztosi feladataim ellátása során összeférhetetlenséghez vezethetnének. Akár a parlamentben, akár a kormányzati intézményekben végzett tevékenységeim során mindig kizárólagosan a munkámmal foglalkoztam és semmilyen más beosztást nem töltöttem be, illetve semmilyen más kötelezettséget nem vállaltam, amely a Bizottság tagjának kötelezettségeivel összeegyeztethetetlen volna. Teljes mértékben elfogadom a Biztosok Magatartási Kódexét, és őszintén hiszek abban, hogy a politikai megbízatást betöltőknek teljes mértékben átláthatónak és szavahihetőnek kell lenniük. III. Az Európai Unió jövője 4. Ön szerint mi következik abból, hogy az Alkotmányos Szerződés a kezdeti reményekkel ellentétben 2006. november 1-jén nem léphetett hatályba? Mit tehetne az Európai Bizottság annak érdekében, hogy 2
2009 előtt eljusson az Európai Unió számára szükséges alkotmányos megoldáshoz? Osztom azokat az elképzeléseket, amelyek egy erős és összetartó Európai Unió képét vázolják fel, amely képes beteljesíteni a nemzetközi életben neki rendelt jelentős küldetést. Erős Unióhoz megfelelő jogi alapokra és erős intézményekre van szükség. Büszke vagyok arra, hogy részem lehetett abban a kiváltságban, hogy én is aláírhattam a Csatlakozási Szerződést, amellyel országom egyúttal az Alkotmányos Szerződést is ratifikálta. Teljes mértékben osztom Barroso elnök nézetét, hogy az Alkotmányban javasolt intézkedések elmaradása fékezi az Uniót. Azok a problémák, amelyeket az Alkotmánynak kellett volna megoldania, most is jelen vannak, és számos olyan terület van még, ahol az Alkotmány nélkül az Unió nem tudja megvalósítani a polgárai által elvárt politikát. A Bizottság végig megpróbálta fenntartani az Alkotmányról folyó vita lendületét. A 2005 októberében elfogadott D-terv nemzeti és európai szinten is a fellépések egész sorozatával széles körben zajló nyilvános vitákat indított el. A D-terv fellépései jelentős mértékben járultak hozzá az előrehaladást segítő gondolkodás gerjesztésében. Eközben a Bizottság Polgárközpontú program Eredményeket Európának című 2006. májusi dokumentuma egy párhuzamos stratégia formájában kijelölte azt a helyes utat, amely a konkrét politikai eredményekkel egyidejűleg előrehaladást ér el a gyors intézményi megoldások terén is. Örömmel tölt el az Európai Parlamentnek az Alkotmány hiányából fakadó öltségek felmérésére irányuló javaslata és meggyőződésem, hogy hamarosan a Bizottság is ismerteti elképzeléseit. A Bizottságnak és az Európai Parlamentnek kiemelkedő szerepe van az intézményi megoldás mikéntjére vonatkozó konszenzus kialakításában és abban, hogy a jövő év első felében a német elnökségnek segítségére legyen a folyamat újraindításában. 5. A lisszaboni stratégia tíz évre szól, és célja, hogy az Európai Unió 2010- re a világ legdinamikusabb, legversenyképesebb és leginkább fenntartható gazdaságává váljon. A lisszaboni stratégia magában foglalja a fenntartható fejlődés három pillérét: a gazdasági, a szociális és a környezetvédelmi kérdéseket. Az Ön hivatali ideje is 2010-ben ér véget. Biztosként Ön mit tenne a lisszaboni célok gyorsabb megvalósítása érdekében, és Ön szerint melyek legyenek a fő célkitűzések? A tartós béke, a stabilitás és a virágzás célját a polgárai számára biztosítani képes és az európai értékeket világszerte terjesztő erős Európai Unió azon múlik, hogy képes-e világméretekben versenyképes gazdasági hajtóerővé válni. Valamennyi cselekvésünk során elsőbbséget kell kapnia annak, hogy felpörgessük a változások tempóját, különösen az egészséges vállalkozási környezet, a jobb szabályozás és a kiegyensúlyozott és rugalmasan reagáló munkaerőpiacon még több és még jobb állást teremtő innováció terén. 3
A nemzeti reformprogramjaikról a tagállamok által legutóbb beterjesztett jelentések megerősítik az összességükben pozitív tendenciákat, de azt is, hogy néhány területen még többet kell tenniük. Nem elegendő az előrehaladás például a pénzügyi fenntarthatóság, a verseny és a belső piaccal kapcsolatos ügyek, illetve az energiaügyek és környezetvédelem területén. A Bizottság támogatja a tagállamokat abban, hogy megosszák egymással, fejlesszék és alkalmazzák legjobb tapasztalataikat, és ez a stratégia már kezdi meghozni gyümölcseit. A gazdasági reform kommunikációjának megerősítését szintén elsőbbséggel kell kezelni. Alapvetően fontos, hogy jobban felsorakoztassuk a közvéleményt a magabiztos Európai Unióra vonatkozó elképzeléseink mellé, amely a globalizációra nem fenyegetésként, hanem lehetőségként tekint. A Bizottságnak és az Európai Uniónak a többi intézménnyel, a tagállamokkal és az érdekcsoportokkal együttműködve egyaránt meghatározó szerepet kell játszania ebben a tekintetben. Teljes mértékben osztozni fogok a Bizottságnak a lisszaboni stratégiai előrevitelében viselt felelősségében. Ebben a tekintetben a rámbízandó tárcának is megvan a maga szerepe. A nyelvtudás a tudásalapú gazdaság részét képezi. A nyelvtudás elengedhetetlen a versenyképességhez és a mobilitáshoz, a minőségi oktatáshoz, a színvonalasabb állások teremtéséhez, az innováció forrása az informatikában, a médiában és egyebütt, a belső piacon pedig elengedhetetlen a többnyelvűség. 6. Hogyan kívánja javítani a Bizottságról alkotott általános képet? Az elmúlt 50 évben létszámuk, jobb és szélesebb ismereteik és az Unióval kapcsolatos információk iránti igényeik megsokszorozódásának mértékében nőttek a polgárok elvárásai az EU-val szemben. A polgárok nem kevesebb, de több részesedést kérnek Európából és tapasztalni szeretnék, hogy a jelenkor nagy kihívásaival szemben, mint a világméretű gazdasági verseny, a klímaváltozás, a migráció és a demográfiai változások, Európa rendelkezik az elvárásaik teljesítéséhez szükséges eszközökkel és akarattal. Noha a Bizottság csak egy az EU működtetéséért felelős tényezők közül, természetes, hogy a Bizottság imázsa összekapcsolódik a szélesebb értelemben vett EU megítélésével. Amennyiben megerősítik a kinevezésem, a legjobban úgy járulhatok hozzá a Bizottság kedvező imázsához, ha feladataimat magas szakmai színvonalon, a közszolgálatiság legszigorúbb követelményeinek tiszteletben tartásával látom el, hatékony és színvonalas munkával veszem ki a részem a bizottsági testület tevékenységéből. Azt a célt tűzöm magam elé, hogy a feladataim körében és a felelősségem és irányításom alá tartozó szolgálatok szerepének és funkcióinak megfelelően felismerjem annak legjobb útját és módját, hogyan felelhetek meg a polgárok igényeinek és elvárásainak. Az EU polgárai szeretnék jobban megérteni az EU tevékenységét és egyben nagyobb beleszólásra tartanak igényt. A Bizottság kommunikációs stratégiájának egyik meghatározó elve a Helyszíni cselekvés és mint ilyen, szorosan kapcsolódik a többnyelvűséghez. A Bizottság jó ideje egyre aktívabban vesz részt egy valódi kommunikációt célzó politika kidolgozásában, de sikere alapvetően az európai politikai élet valamennyi meghatározó szereplőjével beleértve az Európai Parlamentet is kialakított partnerségen múlik. 4
A Bizottságot a biztosok személyesítik meg a nyilvánosság előtt. Románia és Bulgária csatlakozásával a Bizottság most már két további nyelven kommunikálhat polgáraival. Az a szándékom, hogy biztos-társaimmal szorosan együttműködve minden energiámmal bekapcsolódjak a polgárokkal folytatott kommunikációba és nem csupán a majdani tárcámhoz tartozó, hanem a Bizottság és az Unió számára prioritást jelentő ügyekben is. A nyelv a kommunikáció legbelső lényege, a soknyelvűség pedig a párbeszéd és az átláthatóság pillére. Amennyiben kineveznek a Bizottság tagjának, feladatköröm lehetőséget ad majd számomra abban, hogy tovább erősítsem a Bizottság képességét és lehetőségeit, amelyek révén nyelvi eszközöket biztosíthat a közvéleménnyel folytatott kommunikációhoz. Erőfeszítéseimet arra fogom összpontosítani, hogy a megvalósulhasson a Bizottság azon célja, hogy eredményesebben készíthesse fel a polgárait arra, hogy részesülhessenek (a) Közösségünk gazdag multikulturális és soknyelvű környezetében folyó intenzív kommunikáció előnyeiből. IV. Elszámolási kötelezettség az Európai Parlamentnek 7. Hogyan képzeli el saját számoltathatóságát az Európai Parlament felé? A biztosi testületnek az Európai Parlamenttel szembeni beszámolási kötelezettségének alapvető politikai jelentősége van az Európai Unió demokráciájára, hatékonyságára és legitimitására. Az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott európai intézmény, és emiatt különleges demokratikus legitimitással rendelkezik a tagállamok népeinek képviseletére. Az Európai Parlamentnek központi szerepe van az európai integráció folyamatának előmozdításban, az Európa-terv felvázolásában és Európának a polgárokhoz való közelítésében. A Parlament és a Bizottság közötti napi együttműködés jelenti a két intézmény közötti konstruktív politikai párbeszéd alapjait. Az együttműködés az alábbiakra terjed ki: rendszeres párbeszéd a biztosok és az Európai Parlament között; a biztosok közvetlen elérhetősége és a velük való kommunikációs kapcsolat; a biztosok rendelkezésre állása az Európai Parlament képviselői számára; az átláthatóság elvének tiszteletben tartása a Bizottság tevékenységét illetően; késedelem nélküli és világos információszolgáltatás; hajlandóság a Parlamentet foglalkoztató kérdések meghallgatására, melyeket a Bizottság kötelességei fontos elemének kell tekinteni. Az Európai Parlament és Bizottság kapcsolatairól szóló 2005. májusi keretmegállapodás szabályozza e kapcsolatok alapjait a konstruktív párbeszéd és az információáramlás javításával, a Bizottság politikai felelősségének erősítésével, a jogalkotási eljárások és a tervezés összehangolását célzó együttműködés elmélyítésével. Ezért aztán lényegi jelentősége van a Parlamenttel folytatandó szoros együttműködésemnek. Közvetlenül és szolgálatomon keresztül is folyamatos konzultatív párbeszédet fogok fenntartani a Parlamenttel, különösen a kulturális és oktatási bizottsággal, de az alkotmányos ügyek bizottságával is, az átláthatóság elvének teljes tiszteletben tartásával. Körültekintően figyelembe fogom venni a Parlament nézeteit és meggyőződésem, hogy a Parlamenttel folytatott jó és kellő idejű kommunikáció kötelezettségeim teljesítésének fontos tényezője. 5
a. Szigorúan politikai szempontból úgy ítéli-e meg, hogy amennyiben egy biztosjelölt meghallgatása negatív eredménnyel zárul, az érintettnek le kellene mondania jelöltségéről? A kinevezési eljárás részét képező meghallgatás a Parlament által bevezetett eljárások központi elemévé nőtte ki magát, és ez egyben a biztosoknak a Parlamenttel szembeni beszámoltathatóságának, illetve a Bizottság demokratikus legitimitásának lényegi része is. A meghallgatások kínálják az első lehetőséget a kijelölt biztosok és a Parlament közötti kölcsönös bizalom megteremtésében. A meghallgatások kimenetelét illetően a Bizottság elnökének a felelőssége az esetleges negatív álláspont megfogalmazása és a következtetések levonása. Teljes mértékben elfogadom az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásban meghatározott azt az elvet, hogy a Bizottság elnöke lemondásra kérheti fel a Bizottság egy tagját, amennyiben a Parlament bizalmatlanságát fejezi ki vele szemben. b. Véleménye szerint Ön milyen mértékben felelős azokat a válaszokat illetően, amelyeket az Ön irányítása alá tartozó szolgálatok a petíciós bizottság és más felelős bizottságok kérdéseire a Parlamentnek adnak? Amennyiben a Bizottság korábbi cselekedeteit vagy korábbi mulasztásait igazolnia kellene, vagy azokról magyarázatot kellene adnia, milyen mértékben tartaná magát elszámoltathatónak a Parlament felé? Az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás egyértelműen kimondja, hogy a Bizottság minden tagja politikai felelősséggel tartozik az irányítása alá tartozó területen foganatosított fellépésekért, a Bizottság testületi jellegének sérelme nélkül. Kinevezésemet követő hivatalba lépésemkor ennélfogva gondoskodni kívánok arról, hogy olyan helyzetben legyek, ami szavatolja, hogy felelősségi köröm vonatkozásában ne keletkezzen hézag a Bizottságnak a Parlamenttel szembeni elszámoltathatóságában. Természetesen tájékoztatom a Parlamentet, amennyiben a biztosi testület döntése folytán arra kényszerülnék, hogy korábbi döntéseket vagy értékeléseket kelljen felülvizsgálnom. c. Mit ért az Ön irányítása alá tartozó főigazgatóság(ok) tevékenységére vonatkozó Parlament előtti politikai felelősségen? Milyen lépéseket kíván tenni az Ön hatáskörébe tartozó főigazgatóság(ok) megfelelő irányításának biztosítása érdekében? A Biztosok Magatartási Kódexe szerint minden biztos felelősségre vonható a biztosok testülete által tevékenységeiért, valamint a felelőssége alá tartozó osztály tevékenységeiért. Másrészt, a főigazgató elszámolással tartozik a biztosnak és a biztosok testületének, a testület és a biztos által felállított iránymutatások megfelelő végrehajtásáról, és különösen a főigazgatóságnak vagy a szolgálatnak a Személyzeti 6
Szabályzat, a Pénzügyi Rendelet, valamint az Eljárási Szabályzat, illetve a közigazgatási és pénzügyi reform részeként a Bizottság által lefektetett szabályok szerinti hatáskörmegosztásnak megfelelő irányításáról. Biztosítandó a felelősségem alá tartozó főigazgatóságok megfelelő irányítását, teljes mértékben be fogom tartani a jogszabályi kereteket és a hatékonyság, a minőség, a jobb szolgáltatás és elszámoltathatóság elvei fognak vezérelni. A felső vezetőkkel és a belső számvevői szolgálattal együttműködve fogom felmérni a főigazgatóságok jelenlegi szükségleteit és az előttük álló kihívásokat, és dönteni fogok a megfelelő intézkedésekről, amennyiben szükség van rájuk. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy a biztosok és a szervezeti egységek közötti kapcsolatokat elsőként és elsősorban a hűségre, bizalomra és átláthatóságra kell alapozni, különösen a külső kapcsolatok vonatkozásában. 8. Ön szerint mennyire fontos az intézményközi együttműködés megvalósítása (Bizottság Parlament), különösen az Ön hatáskörébe tartozó parlamenti bizottságokkal? Ebben az új összefüggésben mit jelent az Ön számára az átláthatóság az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részvételével történő intézményközi jogalkotási folyamatban, valamint általában véve az intézményközi kapcsolatokban? Az intézményközi együttműködés központi helyet tölt be az európai intézményrendszer működésében és legitimitásában, hatékonyságában és az EU döntéshozatali folyamatának helyes irányításában. Az intézményközi együttműködésnek a kölcsönös bizalmon, őszinteségen és átláthatóságon, valamint a rendszeres párbeszéden, beszámoláson és információcserén kell alapulnia. A meghallgatások nyújtják az első fontos alkalmat a jövőbeni felelősségi területemhez tartozó bizottságokkal való jó munkakapcsolatok kialakításában, hogy kapcsolatainkat a bizalomra és a tiszteletre építhessük fel. Megfogadom, hogy maradéktalanul tiszteletben tartom az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatok a keretmegállapodásban megtestesülő elveit, a jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodást amely nagy jelentőségű lépés különösen a jogalkotási folyamat során a Parlament, a Tanács és a Bizottság között zajló koordináció vonatkozásában, valamint a tavaly módosított komitológiai szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament teljes mértékben élhessen új ellenőrzési jogköreivel. Meggyőződésem, hogy alapvetően fontosak a biztosok és a Parlament bizottságai közötti jó kapcsolatok. Állandóan keresnünk kell a kapcsolatok javításának módjait az információcsere és a párbeszéd, a jelenlét és a rendelkezésre állás, valamint a bizottságok álláspontjainak figyelemmel kísérése terén. Emellett a biztos kötelességei fontos részének érzem azt, hogy mindig álljon a bizottságok tagjainak rendelkezésre, vegyen részt üléseiken, és nemcsak a bizottság meghívására, hanem saját kezdeményezésére is. Közvetlen kommunikációt szeretnék kialakítani az Európai Parlament képviselőivel, hogy megismerhessem az őket foglalkoztató kérdéseket és azonnali és világos információkkal szolgálhassak részükre. 7
Az átláthatóságot sarkalatos fontosságú kérdésnek tartom, mivel ez teszi lehetővé, hogy a polgárok minél közelebbről vehessenek részt a politikák formálásában és a döntéshozatalban; az átláthatóság erősíti a legitimitást és az elszámoltathatóságot, hozzájárul a hatékonysághoz és a jó kormányzáshoz. A törvényalkotás minőségének javítását, a szubszidiaritást és az arányosság alkalmazását, a jogbiztonság érvényesítését az átláthatóság alapozza meg. Az átláthatóság a jó intézményközi együttműködés szempontjából is lényeges. Már eddig is sokat tettek az EU intézmények tevékenységük nagyobb nyitottságért, az átláthatóságért és rendelkezésre állásért. Külön szeretnék emlékeztetni a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló rendeletre, és a Bizottságnak a Parlamenttel kötött keret-megállapodásban vállalt kötelezettségeire, valamint a Bizottság által elindított Európai Átláthatósági Kezdeményezésre. Vállalni szeretném ezeknek a rendelkezéseknek a maradéktalan megvalósítását és minden lehetséges intézkedést megtenni az átláthatóság és az információáramlás javítására. V. A nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elve 9. Milyen konkrét intézkedéseket tart szükségesnek annak biztosítására, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elve megvalósuljon az Ön felügyelete alá tartozó szakterületen? Van-e szakpolitikai stratégiája, és milyen pénzügyi és emberi erőforrásokat tart szükségesnek a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése elvének megvalósításához saját tárcájánál? A nemek közötti esélyegyenlőség elvét a Szerződések is szentesítik. Az EU intézményeknek és a tagállamoknak valamennyi politikai területen és a politikaalkotás valamennyi szintjének összes szakaszában törekedniük kell a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésére. Hogy ezt mennyire komolyan veszik, az kitűnik abból is, ahogyan ezt az elvet a politikailag fontos területek egész sorában például a kutatásban, a strukturális alapoknál és a foglalkoztatási stratégiában érvényesítették. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó közösségi irányvonalat a Bizottság által 2006. március 1-én elfogadott útiterv fogalmazta meg. E politika megvalósítására az esélyegyenlőség általános érvényesítésének módszerét ajánlják. Meggyőződésem, hogy a soknyelvűség rendkívüli hatékonysággal járul hozzá a a nemekkel kapcsolatos sztereotípiáknak a tanításban, a képzésben és a kultúrában való felszámolásához, ami az Útiterv egyik fontos célkitűzése. Az Unión belüli nyelvi sokszínűség előmozdítását célzó összes konkrét intézkedés hozzá fog járulni az európai polgárok közötti kölcsönös megértés javításához és reményem szerint a sztereotípiák így a nemekkel kapcsolatos sztereotípiák felszámolásához. A Bizottság azon elkötelezettségét, hogy a nemek közötti egyenlőséget a tervezés és a politika központi elemévé tegye, megerősítette az alapvető jogokkal, a szabadsággal és az egyenlő esélyekkel foglalkozó biztosi csoport szerepe. A biztosi testülettől azt várom, hogy továbbra is kiemelt figyelmet szentel a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének. 8
9