Erdei élőhelyek kezelése



Hasonló dokumentumok
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, Varga Béla

A PRO SILVA EURÓPA a természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást folytató európai erdészek egyesülete.

Az Örökerdô elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI


SOPRONI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

5f!J. számú előterjesztés

A évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok május 31.

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Örökerdők a Pilisi Parkerdőben 2016.

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN

Az örökerdő-gazdálkodás alapjai Az örökerdő-gazdálkodás erdőművelési alapjai, bevezetés az üzemi gyakorlatba

A évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok május 31.

Csépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés júniusi 28-i ülésére

A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, január 18.

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

A évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok május 31.

Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány H-9400 SOPRON Roth Gyula u. 3. Adószám:

Natura 2000 erdők közgazdasági környezetének elemzése ÖSSZEFOGLALÓ

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

1 KTT EF Erdősítés elegyfafajai: 3 GY GY vált. mód: Erdősítés célállománya:

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség:

Erdei élőhelyek kezelése

A évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok december 31.

1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

A folyamatos erdőborítás ökoszisztéma-szolgáltatásaira építő fejlesztés, mint alternatíva

Az európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban

Erdész gyakornokként Mecklenburg-Vorpommernban

Dr. Sándor Gyula. Dr. Sándor Gyula PhD. egyetemi docens. Születési hely, idő: Sopron, Családi állapot: nős, 2 gyermek.

OKJ Erdészeti szakmunkás

A évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok március 1.

Erdészettudományi Közlemények

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás június 9 Fotó: Internet

OKJ Erdészeti szakmunkás

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az erdei avar széntartalmának becslése

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt.

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

for a living planet "zöld energia"?

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

1. melléklet az 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete 6,20 0,00 2,60 1,38 1,66 0,56 0,00

Doktori (PhD) értekezés Soproni Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola E3 Erdővagyon-gazdálkodás Program

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete

Hatályba lépett a Nemzeti Erdőstratégia /2016. (X. 13.) Korm. határozat

Szerkesztette: Gálhidy László és Lehoczky István Tervezés, nyomdai előkészítés: EFFIX-Marketing Kft.

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

Természetközeli erdõgazdálkodás. Erdõsítések (erdõfelújítás és erdõtelepítés) Erdõsítési teljesítések területei hektárban

Az erdészeti technológia mértékadója

Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban

EGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

Silva naturalis. Vol. 1.

Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás?

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

A körzeti erdőtervezés menete

Tavasz u. 3., 6041 Kerekegyháza (Magyarország) 0630/

A Natura 2000 Kilátásai

Erdőtűz megelőzésének alapvető kérdései, kihívásai

A Bükk napos oldalán Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

VIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016

Örökerdők Magyarországon. Szerkesztette: Gálhidy László. WWF füzetek 29.

Örökerdők Magyarországon. Szerkesztette: Gálhidy László. WWF füzetek 29.

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Átírás:

Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő fogalma (Möller 1922) a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás fogalmi gyökerei (Alfred Möller, 1860 1922) continuous forest : a brit erdőművelés-professzor, Troup (1927) ültette át a szakirodalomba, az akkoriban látott németországi példáktól ösztönözve Hazánkban: Fekete Lajos, Roth Gyula professzorok munkássága kiemelkedő NSZK-ban 1950-ben megalakult az Arbeitsgemeinschaft Naturgemäße Waldwirtschaft (Természetközeli Erdőgazdálkodás Munkacsoport) 1980-as években Nyugat-Európában tapasztalt vihardőlések megerősítették ezeket az elképzeléseket 1989-ben Szlovéniában 10 ország képviselőinek közreműködésével jött létre a Pro Silva-mozgalom 1

PRO SILVA EUROPA a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást szorgalmazó erdészek európai szövetsége 1989-ben, Szlovéniában alapították PRO SILVA HUNGARIA közhasznú társadalmi szervezet Székhelye: H-3232 MÁTRAFÜRED, Hegyalja út 14. http://www.prosilva.hu/ 2

Pro Silva hazai története A vágásos üzemmód hazai egyeduralma miatt a magyar erdészet kakukktojásként került a Pro Silva alapító csapatába (pl. Svájc, Szlovénia, Németország, Franciaország, Csehország mellett)- az alakuló ülésen résztvevő Varga Béla egyéni tagsága révén. Az Országos Erdészeti Egyesület a legelsők között lépett be az európai szövetségbe, az Erdőművelési Szakosztályban megalakult a Pro Silva Munkacsoport Tíz év alatt sikerült megteremteni az egyre szélesebb körben megismert és elismert PS alapelvek gyakorlati alkalmazásának feltételeit. 1999-ben megalakult az önálló jogi személyiségű, közhasznú társadalmi szervezet: a PSE magyar nemzeti csoportja - a PRO SILVA HUNGARIA. A 39 alapító tag között kellő helyet kaptak a társtudományok, rokonszakmák és az erdővel foglalkozó szervek és szervezetek kiemelkedő képviselő is. Kiadványok szerkesztése, kiadása, konferenciák, tanulmányutak szervezése, tanösvények létesítése, előadások, terepi gyakorlatok és tréningek tartása, minta- és bemutató-területek hálózatának kiépítése, az üzemi munka közvetlen szakmai támogatása PSH vezetősége (2015. május 21-től) 3

PRO SILVA a természetes folyamatokra épülő erdőgazdálkodást támogatja Ily módon az ökológiai és ökonómiai kockázatok csökkennek az erdők állományfejlődésének csaknem minden stádiumában elkezdhető Ökonómiai és ökológiai tartamosság kérdéskörei a felelősségteljes erdőgazdálkodás és erdőhasználat alapelvei, a biodiverzitás fenntartása, az idegenhonos (exóta) fafajok alkalmazása az erdők ökológiai szerepe a tájban. 4

PS tevékenységei információcsere az európai nemzeti csoportok között; bemutató területek létrehozása; találkozók és terepi programok szervezése a bemutató területeken; oktatási- és kutató intézményekkel, valamint egyéb szervezetekkel való együttműködés. Erdők szolgáltatásai az ökoszisztémák megőrzése; a talaj és a klíma védelme; a faanyag és más termékek termelése; a rekreációs, közjóléti, kulturális lehetőségek nyújtása. 5

PS erdőművelési alapelvek Folyamatos erdőborítás biztosítását a terület termőképességének megőrzéséért - A természetes dinamika teljes kihasználását - Szálalásos ápolások és fahasználatok alkalmazását - Az optimális élőfakészlet fenntartását - Az egyes fákra való odafigyelést - A természetes felújítás alkalmazását - Az erdő természetes megújulását lehetővé tevő géppark alkalmazását - A trágyázás és egyéb adalékanyagok mennyiségének minimalizálását Erdőanyai szálalóvágás, Visegrád Fotó: Katona Krisztián 6

Elmúlt és a következő 50 évben is folyamatos jövedelmet biztosító terület Forrás: Csépányi Péter Mexikó-pusztai Szálaló-erdő, Pro Silva (bekerített) Bemutató Terület Fotó: Katona Krisztián 7

Vegyes szerkezet: válogatási lehetőség (aktuális és várható ökonómiai és ökológiai érték alapján) Fotó: Katona Krisztián Szakértelem fakitermelésnél is! (Faegyed kiválasztása, alpin-technika, irányított döntés, kíméletes közelítés, szállítás) Forrás: Csépányi Péter 8

Gazdaságosság vágásos üzemmódban (Forrás: Csépányi Péter) Gazdaságosság szálaló üzemmódban (Forrás: Csépányi Péter) 9

Gazdaságosság a két üzemmódban (Forrás: Csépányi Péter) Forrás: Csépányi Péter 10

Csépányi Péter (2013): Az örökerdő elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 111 124. Bükkösökben gazdaságilag versenyképes lehet a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás Csépányi Péter (2014): Vágásos és folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás ökonómiai elemzése cseresekben. Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 11. szám: 358-363. Elsősorban tűzifát adó cseresekben is gazdaságilag versenyképes lehet a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás 11

Pro Silva magánerdőben (Fotók: Katona Krisztián) Pro Silva vs. nagyvad? Forrás: Varga Béla 12