Szerkesztette: Gálhidy László és Lehoczky István Tervezés, nyomdai előkészítés: EFFIX-Marketing Kft.

Átírás

1 Szerkesztette: Gálhidy László és Lehoczky István Tervezés, nyomdai előkészítés: EFFIX-Marketing Kft. Kiadta: WWF Magyarország 1141 Budapest, Álmos vezér útja 69/a Tel.: (1) , fax: (1) wwf.hu Adószám: Számlaszám: RAIFFEISEN BANK: Budapest, április ISSN

2 Bevezetés Olyan korban élünk, amikor otthonunkban egy számítógép képernyőjén böngészhetjük műholdfelvételeken a Föld felszínét. Könnyű felismerni, hogy a szárazföldek többségét jelentősen átalakítottuk, lecsupaszítottuk vagy beépítettük. Át kell értékelnünk a fejlődés fogalmát, ahogy azt eddig értelmeztük. A természet eddig látszólag érintetlen, védett maradékai nem képesek betölteni környezetszabályozó szerepüket, azok védelménél sokkal többre van szükség: mindenhol a természetes folyamatokra építve, a környezetet inkább gazdagítva, mint felélve kell a tájat használni. Az erdőgazdálkodás számára is kihívás a szemléletváltozás, hogy a természettel együttműködő szemlélettel gazdálkodjon az erdőterületeken. Az utóbbi években a társadalom egyre szélesebb rétegeiben tudatosodik, hogy egészséges erdők nélkül életfeltételeink leromlanak, az egészséges környezethez való alkotmányos jogunk sérül. Az erdők sokrétű funkciói nélkülözhetetlenek, elég csak a vízszabályozó, légtisztító, talaj-, klíma- és élőhelyvédelmi szerepükre gondolnunk. Ugyanakkor az erdők adják az egyik legkedvesebb, környezetbarát nyersanyagunkat, a fát is. Olyan gazdálkodási módszerekre van tehát szükség, amely egyszerre ad Fát is, Erdőt is ben a Palocsa Egyesület kezdeményező és koordináló szerepével jelentős méretű társadalmi összefogás jött létre a természetközeli erdőgazdálkodás és az ezt szorgalmazó szakmai törekvések támogatása érdekében. Az év nyarán egy 7 társadalmi szervezetből létrehozott munkacsoport (Palocsa Egyesület Élő Környezetünk Helyreállításáért, WWF Magyarország, Védegylet, Levegő Munkacsoport, Magyar Természetvédők Szövetsége, Hatvani Környezetvédő Egyesület, Magyar Környezetgazdaságtani Központ) megfogalmazott egy felhívást: a... törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a költségvetés kiemelt célelőirányzatot határozzon meg közérdekű feladatokra. Kezdeményezzük egy >>Folyamatos erdőborításra<< megnevezésű feladat kialakítását, hogy az adózók által a technikai számon felajánlott 1% személyi jövedelemadóból befolyt összeg az Örökerdő kezelési módszerekre történő átállás megvalósítására, esetenkénti többletköltségeinek fedezésére legyen felhasználható. A felhívást őszig 42 neves szakember, oktató, közéleti személyiségek és társadalmi szervezetek támogatták aláírásukkal, majd a környezetért felelősséget érző képviselők is felkarolták. A Parlament 2005 végén elfogadta a költségvetési törvény azon módosító javaslatát, amely létrehozta a célelőirányzatot. Két éven keresztül, az adófizető állampolgároknak lehetőségük nyílott arra, hogy adójuk második 1%-át az erdők kíméletesebb kezelésének a céljaira ajánlják fel tavaszán az adózó állampolgárok adójuk 1%-át már az erdők közjóléti célú védelmének és bővítésének feladatai megnevezésű, 1445-ös technikai számú kiemelt költségvetési előirányzatra is felajánlhatták. Az eredmény, ami őszre került nyilvánosságra, sokakat meglepett, an támogatták ezt az előirányzatot, és a rendelkezett összeg Ft volt. Ennél csak a 3 nagy történelmi egyház (katolikus, református és az evangélikus), valamint a parlagfű-mentesítés és az egészségjavítást célzó sporttevékenység feladatai kaptak nagyobb társadalmi támogatást ben 2

3 tovább nőtt a támogatók száma, an összesen Ft felajánlást tettek. Ez a két év csaknem félmilliárd forint társadalmi támogatást eredményezett a folyamatosan alulfinanszírozott erdészeti ágazat számára. A évtől a költségvetési törvényből ez a támogatási jogcím sajnos kikerült. A kezdeményezés tehát a gazdálkodói és állami szerepvállalással párhuzamosan a társadalmi szerepvállalásnak nyitott teret! Felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalom jelentős hányadának elvárásai vannak az erdőkkel szemben, hogy az erdők jó állapotban tartása közügy! A beérkezett támogatás felhasználására az FVM pályázatot írt ki 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben, melyet több különböző célra lehetett igénybe venni. A legfontosabb, hogy ezen időszak alatt a szálaló és átalakító üzemmódban kezelt erdők területe évente több ezer hektárral nőtt, és ma már meghaladja a 25 ezer ha-t! Igaz, ez arányaiban még kevés, de gyűlnek a tapasztalatok, és ha az erdészek, ökológusok, oktatók új generációja úgy nő fel, hogy képessé válik ezzel a nagy kihívással megbirkózni, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az emberiség túlélésének egyik feltételét is képes lesz biztosítani. Báder László Palocsa Egyesület 3

4 1% az erdőkért A személyi jövedelemadók 1 %-ából az erdők közcélú fejlesztésére felajánlott forrásokhoz az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt pályázatok útján lehetett hozzájutni. Az első pályázati kiírásra 2007-ben került sor. Ekkor a rendelkezésre álló keretnek csak egy részét, mintegy 50 millió Ft-ot sikerült célba juttatni. Pályázni az alábbi 5 célterületen lehetett: a. a közjóléti szempontból frekventált erdőterülete- ken a folyamatos erdőborítás kialakítását elősegítő beavatkozásokra; b. a folyamatos erdőborítással járó természetközeli erdőkezelési módszerek terjedéséhez szükséges tervezési munkákra; c. a fenti célok elérését segítő szakképzési progra- mokra; d. a közjóléti célokkal összefüggő ismeretterjesztő tevékenységre, erdei iskolák működtetésére, kiadványokra, kommunikációs tevékenységre; e. erdei tanösvény, szabadtéri oktatóbázis berende- zéseire. A kifizetések az alábbiak szerint alakultak: célterület kifizetett támogatás A) Erdészeti beavatkozások B) Tervek készítése C) Szakmai továbbképzések D) Ismeretterjesztés, kiadványok E) Erdei tanösvények összesen ban az előző évi maradék miatt lényegesen nagyobb keret állt rendelkezésre; a pályázat keretében közel 342 millió Ft került szétosztásra. Az alábbi 9 célterületen volt igényelhető támogatása. a folyamatos erdőborítást elősegítő szálaló erdő- gazdálkodási módszerek megkezdéséhez; b. a folyamatos erdőborítás fenntartását biztosító szálaló erdőgazdálkodási tevékenység folytatásához; c. erdőterületeken meglévő gyalogos túraútvonalak jelzéseinek felújításához, karbantartásához, új gyalogos terelő túraútvonalak kialakításához; d. folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdál- kodással összefüggő ismeretek terjesztésének, valamint az erdőterületeken lévő közjóléti létesítményekkel, természeti és kulturális értékekkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatási tevékenységekhez; e. fogyatékkal élők számára erdőterületeken lévő közjóléti létesítmények megközelítésének akadálymentesítéséhez, speciális erdei tanösvények létesítéséhez; f. egyedi növénytelepítések, fásítások létesítéséhez, a környezettudatos nevelés elősegítése céljából; g. az Európai Erdők Hetével összefüggő rendezvé- nyek szervezésének, kommunikációs anyagainak támogatásához; h. erdészeti szakmai kiadványok térítésmentes hoz- záférésének a támogatásához; i. erdei vasutak üzemeltetésének támogatásához. 4

5 A kifizetések az alábbiak szerint alakultak: célterület kifizetett támogatás A) A szálaló erdőgazdálkodás megkezdése B) A szálaló erdőgazdálkodás fenntartása C) Gyalogos túraútvonalak karbantartása D) Ismeretterjesztés, tájékoztatás E) Fogyatékkal élők számára akadálymentesítés F) Egyedi növénytelepítések, fásítások G) Európai Erdők Hete H) Térítésmentes erdészeti szakmai kiadványok I) Erdei vasutak üzemeltetése összesen A 2009-ben kiírt pályázat során a maradék 71 millió Ft felhasználására került sor. Ekkor az alábbi 3 célterületen lehetett forrásokhoz jutni: a. a folyamatos erdőborítást elősegítő szálaló erdő- gazdálkodási módszerek megkezdése; b. a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálko- dással összefüggő ismeretek terjesztése, valamint az erdőterületeken lévő közjóléti létesítményekkel, természeti és kulturális értékekkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatási tevékenységek; c. erdei vasutak üzemeltetése. A támogatások az alábbiak szerint alakultak: Az adózó állampolgárok személyi jövedelemadóinak 1%-aiból az erdők közjóléti fejlesztésére felajánlott összegek tehát az alábbi (összevont) célterületeken kerültek felhasználásra: célterület A folyamatos erdőborítással járó (szálaló) erdőgazdálkodás megkezdése A folyamatos erdőborítással járó (szálaló) erdőgazdálkodás fenntartása Ismeretterjesztés, tájékoztatás, kiadványok, tanösvények Európai Erdők Hete rendezvényeinek és anyagainak megvalósítása Gyalogos túraútvonalak karbantartása Fogyatékkal élők számára akadálymentesítés Erdei vasutak üzemeltetése Egyedi növénytelepítések, fásítások mindösszesen támogatás Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft célterület megítélt támogatás A) A szálaló erdőgazdálkodás megkezdése B) Ismeretterjesztés, tájékoztatás C) Erdei vasutak üzemeltetése összesen

6 Pályázatok országszerte Az FVM által kezelt pályázati keretből összesen 96 szervezet illetve magánszemély nyert támogatást 50 ezer Ft és 42 millió Ft közötti nagyságrendben. A legnagyobb támogatást az állami erdőgazdaságok kapták, melyek többnyire a hagyományos erdőgazdálkodás átalakítását célzó több évre szóló projektekkel, illetve sokrétű ismeretterjesztési tevékenységekkel pályáztak. A legtöbb sikeres pályázat ismeretterjesztő programok, kiadványok, kommunikációs anyagok megvalósítására vonatkozott. Valamennyi megvalósult pályázat ismertetésére e kiadvány keretei között természetesen nem vállalkozhattunk. Az alábbiakban bemutatásra kerülő pályázatok kiválasztása során arra törekedtünk, hogy az egyes támogatási jogcímek esetében az ország különböző tájairól elsősorban példaértékű, jelentős vállalkozásokat mutassunk be. Sajnos így is számos értékes kezdeményezést kényszerültünk kihagyni. Reméljük, hogy a függelékben megtalálható teljes lista segítségével az érdeklődő olvasó minden pályázati eredményről is érdemben tájékozódhat. További információkat találhat a kiadványhoz tartozó honlapon is: a) frekventált erdőterületeken a folyamatos erdőborítást elősegítő beavatkozások Az Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészete a Naszály északi oldalán 240 hektáros átalakító üzemmódú területet alakított ki. Itt három erdőrészletben igen sok, pontosan nyilvántartott léket nyitottak, és figyelemmel kísérik az ott folyó változásokat. A lékek megjelenése egyáltalán nem zavaró, néha szinte alig észrevehető. A területen kiépítettek egy tanösvényt is, ami többek közt információt ad az itt folyó gazdálkodási tevékenységről is. Lékek kialakítása a Naszály oldalában alig észrevehető beavatkozás A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. minden erdészeténél igyekszik kisebb-nagyobb tömböket átalakító üzemmódban kezelni. A kapott támogatásból a Balatonfüredi és a Bakonybéli Erdészetnél megkezdett munkákat finanszírozták évi pályázatok Újulatcsoport, Bakonybéli erdészet 6

7 b) a természetközeli erdőkezelési módszerek terjedéséhez szükséges tervezési munkák Az erdőképnek vágásosról szálaló szerkezetre történő változtatását átalakító üzemmódnak nevezzük. Ilyen átalakító üzemmódra több helyen is készültek kezelési tervek, különböző részletességgel. Rendkívül alapos terv készült a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Alízházai Átalakító Üzemére, de példaértékű az Aggteleki NPI égerszögi területére készített kezelési terv is. Átalakító üzemmód tervezése, Bakonyerdő Zrt. c) a fenti céloknak megfelelő szakképzési programok Több erdőgazdaságnál is szerveztek ilyen továbbképzést. A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. például a saját erdészeinek tartott a természetközeli módszereket bemutató tanfolyamot. A tapasztalatok szerint a gyakorló erdészek nyitottak, ugyanakkor igénylik a szakmai segítséget. d) ismeretterjesztő tevékenység, erdei iskolák működtetése, kiadványok A WWF Magyarország Alapítvány Örökerdők Magyarországon címmel készített egy 52 oldalas tájékoztatót. A kiadvány célja körképet adni arról, hogy a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás hol tart századunk első évtizedében Magyarországon. Bemutatja a vágásos üzemmódok hátrányait és a folyamatos erdőborítás ezeket kiküszöbölő előnyeit. Ismerteti a szálalás európai és hazai előzményeit, körbejárja az erdőtermészetesség fogalmát, említést tesz az erdőrezervátum-hálózatról és a védett erdők aktuális problémáiról. A WWF-füzet egyes helyszínekről, tájegységekről szóló fejezeteit gyakorló erdőgazdálkodók írták, hitelesen bemutatva mindazokat a nehézsége-eket, melyekkel kel a folyamatos os erdőborításra ra való átállás ás során szembe kell nézni-niük. A gazda-aságosságról szóló fejezet et a módszer gyakorlati lehetőségeit, életképességét mutatja be. 7

8 Összefoglaló kiadvány, valamint az egyes erdészeteket bemutató szóróanyagok készültek a Pilisi Parkerdő Zrt. területein folyó tevékenység bemutatására. ki. Itt két tanösvényt is létrehozott. A Szarvasbogár tanösvény az erdő természetességéről, az Örökerdő tanösvény a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodásról tájékoztatja az érdeklődőket. A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. Gyulán, a Városerdőben található erdei iskolája körül épített ki tanösvényeket és szabadtéri oktatási berendezéseket. e) erdei tanösvény, szabadtéri oktatóbázis berendezései A Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészete a lengyeli Anna-fürdő környékén átalakító üzemmódú területet alakított Az Örökerdő tanösvény nyitótáblája, Anna-fürdő 8

9 évi pályázatok a) a folyamatos erdőborítást elősegítő szálaló erdőgazdálkodási módszerek megkezdése A HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt ban és 2009-ben is kapott támogatást, elsősorban lékek kialakítására, tehát a vágásos üzemmódból átalakító vagy szálaló üzemmódú erdők kialakítására. A támogatásból 2008-ban a Bujáki Erdészeti Igazgatóságnál összesen kb. 150 ha erdő átalakító és szálaló üzemmódba való elindítása és kezelési terve készült el, Lovasberényben pedig mintegy 100 ha. A lékek nyitása jól nyomon követhető a Google Earth felvételein. Lékek Lovasberény közelében, Google Earth b) folyamatos erdőborítást biztosító szálaló erdőgazdálkodási tevékenység folytatása A Szombathelyi Erdészeti Zrt tól a gazdálkodását részben a természetszerűbb erdőgazdálkodási módok alkalmazására alapozza. A fenti cél érdekében a Vasvári Igazgatóság területén 1500 ha, míg a Sárvári Igazgatóság területén 1200 ha erdő került átalakító üzemmódba. A pályázaton nyert támogatás 1606 ha átalakító és szálaló üzemmódú erdő kezelésére és fenntartására vonatkozik ben 329 ha-on végezték el a fahasználati munkákat, 2010-ben 350 ha hasonló jellegű feladat végrehajtása szerepel a terveikben. A pályázat megvalósítása folytatódik a következő években is. Az Ipoly Erdő Zrt. négy erdészeténél a megkezdett átalakítások első munkáihoz nyújtott segítséget a támogatás. A zömében őshonos, természetszerű erdők közjóléti szempontból igen frekventáltak. Diósjenő és Királyrét térsége jelentős részben a Duna Ipoly NP részét képezi, a további területek helyi védettség alatt állnak. Már 1996-tól folytak itt a folyamatos erdőborítás kialakítását célzó üzemi kísérletek. A bevezetett erdőkezelés célja, hogy a jelenlegi egykorú állományok fokozatosan, több évtized alatt vegyes korú, természetszerű, több fafajú erdővé alakuljanak át. A természetes erdőkre jellemző, különböző korú, mozaikos szerkezetet az egykorú állományok záródásának csoportos fellazításával, az ezekben indukálódó újulatcsoportokkal alakítják ki. A beavatkozás jellemzően famagasság átmérőjű m 2 területű lékekben történik. A lékek nem feltétlenül kör alakúak, és a lékek területén nem feltétlenül távolítják el az összes fát. 9

10 A Tanulmányi Erdőgazdaság d Zrt. Sopron mellett, a városi parkerdőben mintegy 400 hektáros erdőtömböt jelölt ki átalakító üzemmódra. Ennek során a jelenlegi egyenletes szerkezetű állományokat elsősorban természetes újulatból származó, vegyes korú, szabálytalan szerkezetű szálalóerdőkké kívánják átalakítani. A Pilisi Parkerdő Zrt. kiemelt figyelmet szentel a természetvédelmi oltalomból és a közjóléti rendeltetésből fakadó feladatainak, s tevékenységét törekszik kíméletesen, természetközeli módszerek alkalmazásával végezni. A visegrádi Erdőanyai-völgyben ben elkezdett bükkös szálalóvágást a mai folyamatos erdőborítást hirdető erdőkezelés egyik legfontosabb hazai előfutárának tekinthetjük. A zrt. minden erdészeténél nagy területeken folytatják az erdők átalakítását, összességében már több mint ha-on. Egyes helyeken, kísérleti jelleggel, kerítéssel védik a vadtól a megnyitott lékek területén felverődő újulatot. A Zalaerdő Erdészeti Zrt. Zalaegerszegi Erdészete mintegy 140 hektáron zömében bükkös erdőben folytat átalakító tevékenységet. Ebből a Remete-kert Erdőrezervátum három erdőrészletének területén folyó munkálatokhoz kaptak támogatást. A biztató kezdeti eredményeket rendszeresen bemutatják különböző csoportoknak. 10

11 c) gyalogos túraútvonalak jelzéseinek felújítása, új túraútvonalak kialakítása A Mecseki Erdészeti Zrt. a Mecsek és a Zselic területén összesen 243 db útjelző táblát helyezett ki a turistautakra, megkönnyítve az erdei tájékozódást a természetjáróknak. Új túraútvonal is létesült Hollófészek néven, amely a Zselic legmagasabb pontjára vezet. eet. d) természeti és kulturális értékekkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatási tevékenységek A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. 112 ha-on kezdett átalakító üzemmódban kezelni erdőket. Az itt folyó munkálatokat helyben színes tájékoztató táblákon, illetve rendszeresen megjelenő ismeretterjesztő kiadványban, az Erdőjáró című újságban mutatják be. A Mecseki Erdészeti Zrt. az általa a folyamatos erdőborítás elérése érdekében megkezdett átalakító tevékenységet látványos ismertető táblákon mutatja be a Mecsek több pontján. A látogatott erdőterületeken ismertető táblákat lyeztek el, amelyek az erdőgazdaság gazdálkodását mutatják be az arra járóknak. he- DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. rendszeresen megjelenő ismeretterjesztő kiadványa 11

12 A szombathelyi székhelyű Kerekerdő Alapítvány a Vas-hegy és a Pinkamente természeti és kultúrtörténeti értékeinek bemutatása céljából hat nagyméretű, tematikus ismertető táblát állított fel Felsőcsatár és Vaskeresztes határában. Ezzel egy időben jelent meg a térséget bemutató új kiadványuk is. A kiadvány 36 oldalon 185 színes képpel mutatja be a terület értékeit. Az Országos Erdészeti Egyesület Erdők a közjóért Szakosztálya egy 2007-ben készült sikeres könyvét adta ki újra, mely a szakosztály története mellett a hazai erdészeti közjóléti munka történetét és eredményeit is feldolgozta. A kiadvány célja a társadalom, és különösen a vezetők tájékoztatása arról, hogy az erdészek az erdő kiváló gondozói, és a gazdálkodás keretében közérdekű tevékenységgel szolgálják az erdő életközösségét és az azt igénybe vevő embereket is. Az Ipoly Erdő Zrt. a Börzsöny leglátogatottabb pontjain állított fel a természetközeli gazdálkodást népszerűsítő, nagyméretű táblákat. Egy kiadvány is készült Az erdő megújul címmel, mely az erdő életét mutatja be és a holtfának az erdő életében betöltött fontos szerepét ismerteti. 12

13 e) erdőterületeken lévő közjóléti létesítmények megközelítésének akadálymentesítése A Mecseki Erdészeti Zrt. a régió első akadálymentesített tanösvényét hozta létre a Mecsextrém Park szomszédságában. A létesítmény 1360 m hosszan, szabálytalan nyolcas alakban halad fenyves- illetve lomberdő alatt. Segítségével a kerekes székkel közlekedők számára is lehetővé válik az erdei kirándulás élménye. Esőben, napsütésben, hóban, szélben egyaránt lehetővé teszi számunkra az erdei barangolást. Végig deszka- és térkő burkolat, kettős korlát, ismétlődő pihenőszakaszok teszik kényelmessé és biztonságossá a használatát. f) egyedi növénytelepítések, fásítások létesítése Országszerte 22 önkormányzat, illetve önkormányzati intézmény nyert támogatást parkosításra. Példaként a Vas megyei Szeleste Község Önkormányzata által megvalósított parkosítást mutatjuk be, ahol az épülő kemping és erdei iskola területén tizenhét fajt képviselő 206 növényt, javarészt őshonos fa- és cserjefajokat telepítettek. Az ültetést az általános iskola tanulóival és a lakossággal közösen végezték. A növényeket ismertető táblákkal látták el. Közös gondozására, a parknak a biológia oktatásában történő felhasználására megállapodást kötöttek a helyi iskolával. A DALERD Délalföldi lf ld Erdészeti Zrt. Gyulán, az erdei iskolája környékén végzett akadálymentesítést, melynek eredményeképpen kerekes székkel is járhatóvá váltak a tanösvényeik, a mozgássérültek részére is használhatóvá váltak a közjóléti berendezéseik. 13

14 ma mindenhol meghaladta a százat. Az erdőgazadság az Európai Erdők Hete rendezvénysorozat minden résztvevőjének egy-egy facsemetét ajándékozott, valamint az erre az alkalomra megjelentette az Erdők számokban című ismeretterjesztő kiadványt, amely fontos tudnivalókat tartalmaz az európai, magyarországi és a Bács-Kiskun megyei erdőgazdálkodásról, az erdő nyújtotta értékekről. g) az Európai Erdők Hetével összefüggő rendezvények 2008 októberében a földművelésügyi miniszter Pécsett, a Mecseki Erdészeti Zrt. rendezvényén nyitotta meg az Európai Erdők Hete rendezvénysorozatot. Ennek keretében behozták a városba az erdőt, és a belváros szívében ismertették meg az érdeklődőket az erdőgazdálkodással. Játszóház, vetélkedő, ismeretterjesztő előadás színesítette a rendezvényt. Az Ipoly Erdő Zrt. az Európai Erdők Hetének alkalmából a hét minden napján más-más helyszínen rendezett ismeretterjesztő, erdővel kapcsolatos interaktív találkozókat gyerekeknek, családoknak. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. négynapos rendezvénysorozatot tartott meghívott előadókkal és terepi programokkal. A résztvevők létszá- 14

15 h) erdészeti szakmai kiadványok térítésmentes hozzáférése Az Országos Erdészeti Egyesület az Erdészeti Lapok 147(!) évfolyamának valamennyi számát digitalizálta és mindenki számára lehetővé tette az interneten A HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. a pályázati támogatásból egy, a vágásos erdők átalakításáról írott német alapmű magyarra fordítását és kiadását végezte el. i) erdei vasutak üzemeltetése Az erdei vasutak üzemeltetése alapvetően nem rentábilis tevékenység, viszont a társadalom igényli a megmaradt kisvasutak fenntartását. Az önkormányzati tulajdonban lévő kisvasutak különösen nehéz helyzetben vannak. A Nagybörzsönyi Erdei Kisvasút Nonprofit Kft. egy ilyen kisvasút fenntartásához kapott támogatást. történő hozzáférést. A digitalizált Erdészeti Lapok az alábbi címeken érhetők el: A megvalósult munkát a évi efesztiválon harmadik díjjal jutalmazták. 15

16 2009. évi pályázatok a) a folyamatos erdőborítást elősegítő szálaló erdőgazdálkodási módszerek megkezdése A HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt ben újabb területeken kapott támogatást a folyamatos erdőborítást eredményező gazdálkodás megkezdésére. Bujákon mintegy 350 ha-on, Süttőn kb. 50 ha-on kezdődtek meg a munkálatok. A Mecseki Erdészeti Zrt. a 2001-es első kezdeményezések után minden erdészetére kiterjedő programot indított. A programba mintegy hektár erdőterületet vontak be. Ezek jelentős része a Mecsek védett erdeiben található, de így kezelik az Ormánság egyik 420 ha-os erdőtömbjét is. A pályázati támogatást a kezelési tervek elkészítésére, illetve az átalakító üzemmód kezdeti lépéseire használták fel. b) természeti és kulturális értékekkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatási tevékenységek A WWF Magyarország Alapítvány a budai Hárshegy alacsonyabb szomszédján, a Fekete-fej oldalában alakított ki tanösvényt, mely az Örökerdők 16

17 a Budai-hegységben WWF-tanösvények legújabb tagja. A mintegy másfél km hosszúságú, öt táblából álló tanösvény célja a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás, valamint a faanyagtermelést nem szolgáló erdőrészletek bemutatása. Az ösvény mentén elsősorban az üde, sokféle elegyfafajjal (juharok, hársak, kőrisek, gyertyán, sőt bükk) jellemezhető tölgyeseket ismerhetjük meg. A kialakított lékek éppúgy megtekinthetők, mint egy jelentős méretű fa okozta széldöntés nyomai. A faanyagtermelést nem szolgáló véderdő jelentős mennyiségű holtfát tartalmaz, így az ösvényt úgy alakították ki, hogy az átdőlő fatörzseknek csak az útra eső részét távolították el. A táblák kicsik, nem zavarják meg az erdő összképét. Az útvonal leglátványosabb április elején, a kora tavaszi lágyszárúak virágzása idején. c) erdei vasutak üzemeltetése Az erdei vasutak üzemeltetése gyakran veszteséges tevékenység, viszont a társadalom igényli a megmaradt kisvasutak fenntartását. Az önkormányzati tulajdonban lévő kisvasutak különösen nehéz helyzetben vannak. Egy ilyen kisvasút fenntartásához kapott támogatást Debrecenben a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. Az Erdészeti Tudományos Intézet Mátrafüredi Állomása egy fényképekkel gazdagon illusztrált könyvet készített a rovarvilág eleddig kevéssé ismert csoportjáról, a sodrómolyokról. A könyv 192 oldalon 140-nél több fajt (köztük ritkaságokat is) ismertet. 17

18 Folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás Fogalmak A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás elterjedésében fontos szerepe van az új szemlélet kialakulásának, amihez nélkülözhetetlen az egységes fogalomhasználat. Az alábbi magyarázatokkal ehhez kívánunk segítséget nyújtani. Tartamos erdőgazdálkodás: Az erdők olyan használata, amely hosszú távon nem okozza az erdőkből kitermelhető faanyag mennyiségének csökkenését. Fenntartható erdőgazdálkodás: Az erdők olyan használata, amely a faanyagtermelés fenntarthatóságán (tartamosság) túl igyekszik fenntartani vagy javítani többek között a talaj kedvező állapotát, a biológiai sokféleséget, az erdők hidrológiai és klimatikus kiegyenlítő hatását is. Folyamatos erdőborítás: Olyan állapot, amikor a többkorú erdőállomány folyamatosan, egyenletesen borítja az erdő talaját és az erdő megújulása, felújítása az erdőállomány védelmében, véghasználati terület nélkül történik, az erdő tájképi megjelenése nem változik. (2009. évi XXXVII. tv.) Folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás: Az erdők olyan használata, melynek során a beavatkozásokat az erdők természetes folyamataihoz igazítják, s nem keletkeznek a természetes erdőkben jellemző lékek méretét meghaladó vágásterületek. Természetközeli erdőgazdálkodás: A területre jellemző őshonos erdőtársulásokban a faállomány természetességének szinten tartásával vagy javításával folytatott erdőgazdálkodás, melynek során az erdők nevelését részben a természetes folyamatokra, felújítását a természetes újulatra alapozzák. Nem feltétlen eredményez folyamatos erdőborítást. Vágásos üzemmód: Az erdők olyan használata, melynek során a természetes erdőkben jellemző lékek méretét meghaladó vágás- (és felújítási) területek keletkeznek. Időbeli intenzitása szerint lehet tarvágás, felújítóvágás vagy szálalóvágás. Tarvágás: Az erdőterületen található faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata, melyet mesterséges felújítás vagy sarjaztatás követ. Felújítóvágás: Az erdőterületen található faállomány rendszerint több beavatkozással, de 30 éven belül végrehajtott, a természetes újulat megmaradásához igazított kitermelése. Szálalóvágás: Az erdőterületen található faállomány elnyújtott, több beavatkozással, 30 évnél hosszabb idő alatt végrehaj- 18

19 tott kitermelése, mely az erdő megújítása során a természetes újulatra épít. Átalakító üzemmód: A vágásos (egykorú, homogén) erdőszerkezetet a szálaló (vegyes korú és záródású) szerkezet irányába, a későbbi szálalás érdekében változtató erdőgazdálkodási eljárás. Eszközei a kis területeket érintő tarvágások, felújítóvágások és szálalóvágások, illetve a nem egyenletes erélyű nevelővágások. Csoportos nevelővágás: A vegyes átmérőjű, csoportos szerkezetű állománykép kialakítása érdekében folytatott, nem egyenletes erélyű nevelővágás. Szálaló üzemmód: Az erdők olyan használata, amelynek során csak szálalást végeznek az erdőben. Szálalás: Rendszeresen, a szálaló elvek szerint végrehajtott fakitermelés, amely az erdő jellegzetes (szálaló) szerkezetének, optimális élő- és holtfakészletének, illetve átmérőeloszlásának kialakulását, majd fennmaradását eredményezi. Az erdő folyamatos borítása és megújulása az eljárás természetes velejárója. Szálaló erdőszerkezet: Magasságban, törzsvastagságban (korban), egyedsűrűségben heterogén összetételű, a természeteshez közelálló, hosszú távon fenntartható erdőszerkezet. 19

20 Örökerdők, történeti áttekintő Az alábbi néhány bekezdésben megkísérelünk rövid történeti és földrajzi áttekintést adni a szálaló ill. ahhoz szemléletében hasonló erdőművelési módok kialakulásáról. A fejezet végén megemlítjük a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás magyarországi terjedésének legnagyobb kihívásait is. A természetes folyamatokra alapozott, szálaló jellegű erdőgazdálkodásnak éppen úgy régi hagyományai vannak Európában, mint a tarvágásnak. Szálalva elsősorban a saját szükségletre termelő paraszti erdőkben gazdálkodtak, tarvágásokat pedig a jelentős faigényű bányavidékek és nagyobb városok környezetében alkalmaztak a régi időkben (Johann 2006). A 19. század közepétől a kisebb erdőbirtokokon is elterjedtté vált a tarvágás, ami a 20. század fordulójára általánossá vált. Közép-Európában egyre inkább követendő minta lett a klasszikus német erdészeti iskola, amely elsősorban a rövid vágásfordulójú lucfenyő monokultúrák kialakítására törekedett, megváltoztatva egész tájak arculatát. A folyamatra válaszképpen (és részben a vissza a természethez kulturális mozgalom hatására) ugyancsak a 19. század közepétől kezdtek megjelenni a tarvágásokat kerülni próbáló kíméletesebb módszerek Franciaországban, Svájcban, Németországban, valamint a mai Ausztria és Szlovénia területén, gyakran egy-egy jelentős erdész szakember (A. Gournaud, K. Gayer, H. Biolley, L. Hufnagl, A. Möller) nevéhez köthetően. Ettől kezdve a szálalás tudományosan megalapozott, a gyakorlatban kipróbált és részletesen leírt módszereiről beszélhetünk. A 20. század két világháborúja, valamint a 30-as évek világgazdasági válsága a legtöbb európai országban újra a vágásos erdőgazdálkodást helyezte előtérbe. Svájcban ugyanakkor már korábban, 1902-ben törvényt hoztak a tarvágások megszüntetésére, ami azóta is érvényben van. (Jelenleg a szövetségi törvények szerint Svájc erdeinek 60%-át kell természetközeli életközösségként fenntartani.) Szlovéniában ben ugyancsak betiltották a tarvágást, és előírták a természetes folyamatokra alapozott módszerekre való áttérést ben ugyancsak itt, Szlovéniában jött létre a Pro Silva mozgalom, amely ötvözi a modern ökológia gyakorlatba átvihető elemeit a sokkal korábban kialakult szálaló erdőkezelés fortélyaival. A Pro Silva hatása túllép a közép-európai régión, és befolyással van a mediterrán térségre éppúgy, mint Nyugat- vagy Észak-Európa erdőgazdálkodására. Jelenleg Európában a becslések szerint 1 2 millió hektár közé tehető a szálaló, illetve szálalóvágással kezelt erdők területe. Németországban 1 2% az arányuk. Az országos átlagot jóval meghaladja a Fekete-erdő szálaló erdeinek 12%-os részesedése. Svájcban, a szálalás fellegvárában az erdőterület 8%-án alkalmazzák Szlovéniai szálaló erdő, Postojna 20