GÁBOR DÉNES FŐISKOLA Minőségirányítási Rendszer (MIRE)

Gábor Dénes Főiskola Minőségirányítási Rendszere GÁBOR DÉNES FŐISKOLA Minőségirányítási Rendszer (MIRE) Jóváhagyta: GDF Szenátusa 2018. szeptember 12. 1

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 7 JELMAGYARÁZAT... 8 A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA... 9 MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA... 9 1. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE... 10 1.1. Bevezetés... 10 1.2. A Gábor Dénes Főiskola minőségügyi szervezeti felépítése... 10 1.3. A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK FELSOROLÁSA... 15 1.3.1. GDMIF Kuratórium SZMSZ... 15 1.3.2. GDF SZMSZ... 15 1.3.3. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott Eljárási Utasítások... 15 1.3.4. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott Formanyomtatványok... 15 1.3.5. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott Munkautasítások... 15 2. KÉPZÉSI RENDSZER... 16 2.1. Képzési formák... 16 2.2. Szakok... 16 2.3. A képzési rendszer főbb jellemzői... 17 2.3.1. Hagyományos elemek... 17 2.3.2. Nyitott képzési forma... 17 2.3.3. A távoktatási módszer főbb jellemzői... 17 2.4. A képzés minőségének biztosítása... 17 2.5. A képzés tartalmi meghatározása... 19 2.6. A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK FELSOROLÁSA... 19 2.6.1. Az intézetigazgatók feladatai (SZMSZ, munkaköri leírások)... 19 2.6.2. Intézeti adatszolgáltatások (oktatási, kutatási, publikációs stb. tevékenységek)... 19 2.6.3. Tanári kar (NEPTUN-ban)... 20 2.6.4. Új szakok indításának tervezetei... 20 2.6.5. A tantárgyak költséghely, K+F téma, intézet, vezetőtanár szerinti nyilvántartása... 20 2

2.6.6. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott szabályozó dokumentumok 2. pontra vonatkozó fejezetei:... 20 2.6.7. A 2. pontra vonatkozó formanyomtatványok:... 20 3. SZEMÉLYI FELTÉTELEK, FŐISKOLAI OKTATÓI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS... 21 3.1. A Gábor Dénes Főiskola oktatói követelményrendszere és az oktatói minőségbiztosítás alapelvei... 21 3.1.1. Bevezetés... 21 3.1.2. Oktatói tevékenységi körök... 21 3.1.2.1. Intézetvezető: az intézet mint oktatási egység felelős igazgatója.... 21 3.1.2.2. Oktatói és tanári munkakörök: a GDF SZMSZ tartalmazza (Oktatói foglalkoztatási követelményrendszer).... 21 3.1.3. Szakfelelős... 21 3.1.4. Az oktatói minőségbiztosítás... 21 3.1.5. A Főiskola belső és külső oktatói... 22 3.2. A belső oktatók kiválasztása, értékelése és minősítése... 22 3.2.1. A belső oktatók kiválasztása és felvétele... 22 3.2.2. Belső oktatók éves munkájának értékelése... 22 3.2.3. A belső oktatók minősítése... 22 3.3. A külső oktatók kiválasztása és értékelése... 22 3.3.1. A külső oktatók kiválasztási folyamata... 22 3.3.2. Külső oktatók munkájának értékelése... 23 3.4. Oktatói nyilvántartási rendszer... 23 3.4.1. Oktatói nyilvántartás... 23 3.5. A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK FELSOROLÁSA... 23 3.5.1. GDF SZMSZ... 23 3.5.2. Munkaszerződés kötéssel kapcsolatos dokumentumok tárolása... 23 3.5.3. Kvalifikációs eljárási dokumentumok.... 24 3.5.4. Belső oktatók minősítési rendszere... 24 3.5.5. Külső oktatók minősítési rendszere... 24 3.5.6. Óralátogatási jegyzőkönyvek... 24 3.5.7. Oktatói nyilvántartó rendszer... 24 3.5.8. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott szabályozó dokumentumok 3. pontra vonatkozó fejezetei:... 24 3.5.9. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott vonatkozó formanyomtatványok:... 24 4. TÁRGYI FELTÉTELEK, AZ OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRA BIZTOSÍTÁSA... 25 4.1. Tantermek... 25 3

4.2. Technikai felszereltség... 25 4.3. Szoftver... 25 4.4. Könyvtár... 25 4.5. Internet-hozzáférés, másolás... 25 4.6. Étterem és büfé... 25 4.7. Egészségvédelem, sportolási lehetőségek... 26 4.8. A hallgatók esélyegyenlősége és személyi méltóságuk megőrzésének biztosítékai... 26 4.9. A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK FELSOROLÁSA... 26 4.9.1. Technikai felszerelés... 26 4.9.2. GDF szoftverkönyvtár... 26 4.9.3. GDF Szoftverhasználati Szabályzat... 26 4.9.4. GDF Internet használat... 26 4.9.5. Gábor Dénes Főiskola Adatkezelési tájékoztató... 26 4.9.6. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott szabályozó dokumentumok 4. pontra vonatkozó fejezetei:... 26 4.9.7. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott vonatkozó formanyomtatványok:... 26 5. KÉPZÉSI TERVEK ÉS TEMATIKAFEJLESZTÉSI FOLYAMATOK... 27 5.1. Program, tanterv, tantárgyi tematika... 27 5.1.1. A képzési program az alábbiakat tartalmazza:... 27 5.1.2. A tanterv a következőket tartalmazza:... 27 5.1.3. A tantárgyleírás a következőket tartalmazza:... 28 5.2. A tantárgyi tematikák kidolgozása... 28 5.3. A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK FELSOROLÁSA... 28 5.3.1. Új szakok indításának tervezetei... 28 5.3.2. Tantárgyindító lap... 28 5.3.3. Tantárgyi tematikák... 28 5.3.4. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott szabályozó dokumentumok 5. pontra vonatkozó fejezetei:... 28 5.3.5. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott vonatkozó formanyomtatványok:... 28 6. TANANYAGOK ÉS OKTATÁSI ANYAGOK FEJLESZTÉSE... 29 6.1. Tananyagrendszer, oktatási tartalmak... 29 6.1.1. Tantárgyi útmutató... 29 6.1.2. Elektronikus tananyag, tankönyv és példatár... 29 6.1.3. Prezentációs anyagok... 30 4

6.1.4. Multimédiás, interaktív oktatóprogram... 30 6.1.5. Önellenőrzést szolgáló elektronikus taneszközök... 30 6.1.6. Elektronikus fogalomszótár... 30 6.2. Tananyagfejlesztés... 30 6.3. Főiskola e-tananyag Minőségi Díj... 30 6.4. Elektronikus tananyagok adatbázisa... 31 6.4.1 Tananyagok minőségbiztosítása... 31 6.5. Elektronikus tantárgyi mappák készítésének folyamata... 31 6.6 Kötelező és opcionális oktatási tartalmak tantárgyanként (ILIAS-ban)... 31 6.7. A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK FELSOROLÁSA... 32 6.7.1. Oktatási tájékoztató... 32 6.7.2. Tananyagok listája... 32 6.7.3. Az Oktatási Bizottság szervezete és működése... 32 6.7.4. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott szabályozó dokumentumok 6. pontra vonatkozó fejezetei:... 32 7. KUTATÁS - FEJLESZTÉS - INNOVÁCIÓ... 33 7.1. Diszciplináris kutatás... 33 7.2. Intézeti szintű kutatás-fejlesztési témák... 34 7.3. Kutatás-fejlesztési-innovációs és pályázati projektek... 34 7.4. Kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenység értékelése... 34 7.5. A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK FELSOROLÁSA... 35 7.5.1. K+F+I tervek és jelentések... 35 7.5.2. K+F+I célkitűzés végrehajtása... 35 7.5.3. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott szabályozó dokumentumok vonatkozó fejezetei:... 35 7.5.4. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott vonatkozó formanyomtatványok:... 35 8. TANULMÁNYSZERVEZÉS... 36 8.1. A hallgatók felvétele... 36 8.2. A hallgatók nyilvántartása (NEPTUN)... 36 8.2.1. A hallgatók személyi adatai... 37 8.2.2. Vizsgaeredmények... 37 8.2.3. A költségtérítés befizetése... 37 8.2.4. Bizonylatkezelés... 37 8.3. Oktatásszervezés... 37 8.3.1. Az oktatásszervezési feladatok, bizonylatok... 37 5

8.4. Kreditbeszámítás és a projektbónusz... 38 8.5. A tutorrendszer... 38 8.6. Abszolutórium... 38 8.7. A tanulmányok lezárása, záróvizsga, oklevél... 39 8.7.1. A záróvizsga... 39 8.7.2. Az oklevél... 39 8.8 Minőségi mutatók... 40 8.9 A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK FELSOROLÁSA... 40 8.9.1. A GDF Felvételi Szabályzata... 40 8.9.2. Iratkozási lap... 40 8.9.3. Tanulói jogviszony igazolása... 40 8.9.4. Bizonylatkezelési szabályzat... 40 8.9.5. Órarend... 40 8.9.6. Hallgatói Követelményrendszer (HKR)... 40 8.9.7. Tutori feladatok az internetes távoktatásban... 40 8.9.8. Intézeti értekezletek jegyzőkönyvei... 40 8.9.9. A személyi és tárgyi feltételek biztosítását rögzítő szerződések... 40 8.9.10. Vizsga, Zh. stb. eredmények kihirdetése... 40 8.9.11. Szakdolgozat-terv... 40 8.9.12. Munkaterv... 40 8.9.13. Konzulensi lap... 40 8.9.14. Szerződés minták... 40 8.9.15. Egységes tájékoztató a szakdolgozat készítéshez (ILIAS)... 40 8.9.16. Egységes tájékoztató a záródolgozat készítéshez (ILIAS)... 40 8.9.17. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott szabályozó dokumentumok vonatkozó fejezetei... 40 8.9.18. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott formanyomtatványok:... 40 9. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS... 41 9.1. A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK FELSOROLÁSA... 41 6

ELŐSZÓ A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA (GDF) A Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskolát az 1027/1992. (V. 12.) Kormányhatározat alapján hozta létre az LSI Oktatóközpont a Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány és a SZÁMALK Rt., a nyitottság és az esélyegyenlőség jegyében, attól a mindinkább terjedő felismeréstől indíttatva, hogy az informatikai tudást minden ember számára hozzáférhetővé kell tenni kortól, lakóhelytől, egyéb feltételektől függetlenül. Megállapítható, hogy míg a XX. század és az azt megelőző korok analfabetizmusa az egyszerű írástudatlanság, addig a XXI. századé az információszerzés és - feldolgozás képességének hiánya lesz. 2006. július 1-től a Gábor Dénes Főiskola (továbbiakban GDF) önálló jogi személy. Fenntartója a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola Távoktatási Alapítvány, amelynek alapítói az LSI Informatikai Oktatóközpont és a SZÁMALK Zrt. A GDF-re olyan tanulni vágyók jelentkeznek, akik a ma és a jövő legkorszerűbbnek számító szakmája, a számítástechnika, az informatika elméleti és gyakorlati területein akarnak dolgozni, akik az elsajátított korszerű társadalomtudományi, vezetési- és szervezéstudományi módszertani ismereteik, valamint legalább egy idegen nyelv megfelelő szintű ismerete birtokában képesek problémák elemzésére, értékelésére, a nemzetközi tapasztalatok felmérésére, hasznosítására és a gyakorlati tevékenységben való részvételre. A Főiskolánkon megszerzett tudás biztos alapot ad hallgatóinknak ahhoz, hogy jó szakemberekké váljanak, képesek legyenek tanulmányaikat MSc szinten folytatni, és aktív szerepet vállalhassanak a XXI. században, az információs korszakban. 7

Gábor Dénes Főiskola Minőségirányítási Rendszere JELMAGYARÁZAT EU: Eljárási Utasítás FM: Formanyomtatvány GDMIF: Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola GDFMIFTA: Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola Távoktatási Alapítvány HISZK Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ ILIAS A távoktatási szolgáltatásokat összefogó e-learning keretrendszer ISO: Nemzetközi szabvány, vagy Nemzetközi Szabványügyi Szervezet KD: Kapcsolódó Dokumentum LSI: Large Scale Integration (nagyfokú integráció) LSI Informatikai Oktatóközpont: LSI Oktatóközpont a Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány MAB: Magyar Akkreditációs Bizottság MSZ: Magyar Szabvány TMB: Tudományos és Minőségirányítási Bizottság MIRE: Minőségirányítási Rendszer MKK: Minőségirányítási Kézikönyv MU: Munka Utasítás OB: Oktatási Bizottság PDCA: Plan-Do-Check-Act (a folyamatos fejlesztés elve) SZMSZ: Szervezeti és Működési Szabályzat TH: Tanulmányi Hivatal Sz: Szenátus TVSZ: Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Zh: Zárthelyi dolgozat ZVB: Záróvizsga Bizottság 8

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA A Gábor Dénes Főiskola célja egy szakmailag magas színvonalú, nemzetközileg elismert, széles profilú felsőoktatási intézmény működtetése és fejlesztése, amely a képzés tartalmi színvonala, az oktatási folyamat szervezettsége eredményeként korszerűen képzett, tudásukat a munkaerő-piacon jól hasznosítani tudó szakemberek jelentős számú kibocsátására képes. Céljaink elérése érdekében a főiskola vezetése elkötelezi magát a következő minőségpolitikai irányelvek betartására: A Főiskola tevékenységeinek középpontjában mindenkor a hallgató áll. A képzés hatékonyságának növelése érdekében folyamatosan korszerűsítjük annak személyi és tárgyi feltételeit, megteremtjük az elektronikus oktatás feltételeit és képzési rendszerünkbe való integrálását. Minőségirányítási rendszerünk az oktatás mellett kiterjed a hozzá tartozó szolgáltatások továbbfejlesztésére és működtetésére, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosításáért. Oktatóink tudását nemcsak a hallgatók képzésében hasznosítjuk, hanem főiskolánk szervezeti kultúrájának fejlesztésére is. Minden egyes munkatársunk napi munkáját a folyamatosan javuló minőség érdekében tett fáradozás, a gyenge pontok felmérése és felismerése, okainak feltárása és megszüntetése határozza meg. Támogatjuk a minőségbiztosítási rendszer fenntartását és folyamatos fejlesztését. Támogatjuk az intézetek és más szervezeti egységek, valamint a főiskola vezetésének, oktatóinak és nem oktató alkalmazottainak, továbbá hallgatóinak felelősségvállalását a minőségbiztosításban. Erősítjük az akadémiai integritást és szabadságot, miközben fellépünk a csalás, a plágium ellen. Kiállunk az oktatókat, a nem oktató alkalmazottakat és a hallgatókat érintő mindenfajta intolerancia és diszkrimináció ellen. Támogatjuk a külső érintettek bevonását a főiskola minőségbiztosításába. Főiskolánk felső szintű vezetése elkötelezett és képes arra, hogy olyan módon irányítsa a folyamatokat és allokálja az erőforrásokat, hogy az oktatás színvonala megfeleljen a partnerek igényeinek. Meghatározta minőségközpontú jövőképét és stratégiáját, így a változások kezelése, menedzselése, a rendelkezésre álló tudás összefogása, a megfelelő infrastruktúra kialakítása és az erőforrások biztosítása adott a célok teljesítéséhez. Budapest, 2018. szeptember 12. Dr. Varga Zoltán Balázs rektor 9

1. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1.1. Bevezetés A Gábor Dénes Főiskola (GDF) Minőségirányítási Rendszere (MIRE) a Felsőoktatási Törvény, a Magyar Akkreditációs Bizottság előírásai és ajánlásai alapján készült, figyelembe véve a GDF sajátosságait és saját tapasztalatait. A GDF MIRE a főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatához kapcsolódva az intézmény minőségirányítási szabályzatát képezi, egyben az intézmény minőségirányítási kézikönyve is. Az egész intézményre kiterjedően tartalmazza szervezett tevékenységek rendszerét, amely a főiskola szakmai célkitűzéseinek és tényleges működésének megvalósítását célozza. Középpontjában a közvetlen és közvetett partnerek igényeinek magas szintű kielégítése áll. A MIRE támaszkodik az ISO 9001 szabvány szerint kialakított 2006 óta már nem tanúsított minőségirányítási rendszerre. Ebben a szabályzatban a működés általános leírását adjuk meg, megjelölve a részleteket tartalmazó és a minőségirányítás alapjául szolgáló kapcsolódó dokumentumokat, valamint folyamatleírásokat. A GDF felügyeleti és irányítási rendjének, valamint szervezeti rendjének megfelelően a GDF MIRE-t a GDMIF Távoktatási Alapítvány Kuratóriuma hagyta jóvá 1999-ben. A GDF önálló jogi személlyé válása után kidolgozott MIRE-t a rektor hagyta jóvá 2006- ban. A MIRE évenként átvizsgálásra és korszerűsítésre kerül, az érvényes verziót a rektor hagyja jóvá. A Gábor Dénes Főiskola sajátosságaiból eredően az oktatás-nevelés, valamint a kutatás-fejlesztés színvonala a GDF Szenátusa szakmai kompetenciájába tartozik. A stratégiai célokat ahhoz a minőségpolitikához igazítja, amely felett legfelső szinten a GDMIF Távoktatási Alapítvány Kuratóriuma őrködik. 1.2. A Gábor Dénes Főiskola minőségügyi szervezeti felépítése A GDF minőségirányítási rendszerének egyetemleges felelőse a rektor, akinek átruházott hatáskörben az egyes feladatok megoldásában az általános rektorhelyettes, az intézetigazgatók és a szervezeti egységek vezetői segítenek. A minőségügyi rendszer működtetéséért a minőségirányítási vezető felel, aki közvetlenül rektorhoz tartozik. a) A GDF általános rektorhelyettese az intézetigazgatókkal együttműködve irányítja, illetve ellenőrzi az oktatás tartalmi és oktatástechnológiai fejlesztését, a képzési programok, tantervek, tantárgyi tematikák kidolgozását, a tantárgyak összehangolását, az egymásra épülés biztosítását. A GDF általános rektorhelyettese irányítja Tanulmányi Hivatal és a Záróvizsga Csoport tevékenységét. Felügyeli az intézetek, az Informatikai Igazgatóság, a Tehetségpont és a Tananyagmenedzsment Csoport munkáját. b) Az általános rektorhelyettes a tudományos rektorhelyettessel és az intézetigazgatókkal gondoskodik a kutatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról. c) A főtitkár felelős a Főiskola integrált információs és kommunikációs, felnőttképzési és hallgatói szolgáltatási feladatainak szabályszerű és eredményes végrehajtásáért. Irányítja a Felnőttképzési Központot, felelős a hallgatói szolgáltatások (diáktanácsadás, pályakövetés) megfelelő színvonaláért. Hozzá tartozik a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ felügyelete. 10

d) A marketing igazgató felelős a főiskola marketing és PR tevékenységéért, a partnerkapcsolatok ápolásáért és fejlesztéséért. Az intézetek vezetői és a tantárgyvezető tanárok végzik a tantárgyi minőségbiztosítási munkálatokat. Az oktatók munkájának rendszeres értékelése és minősítése az intézetigazgatók kötelessége. A Gábor Dénes Főiskola felügyeleti, testületi hierarchiája; feladataik a minőségirányítással kapcsolatban. Alapítók: LSI Informatikai Oktatóközpont a Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány SZÁMALK Zrt. Fenntartó: Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola Távoktatási Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány). Kuratórium: A Főiskola működését a fenntartó érdekeit érvényesítő Kuratórium felügyeli, amely felelős az Alapítvány céljainak megvalósításáért. Szenátus: A GDF döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a Szenátus. A Szenátus elnöke a rektor. A Szenátus bármely kérdést megvitathat, bármely kérdésben kialakíthatja állásfoglalását, bármely kérdésben javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti a döntéshozatalra, intézkedésre jogosultnak, aki köteles arra érdemi választ adni harminc napon belül, testület esetén pedig legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen. Rektori Értekezlet A Rektori Értekezlet az operatív ügyek intézésére létrehozott testület. Tagjai: a rektor, a rektorhelyettesek, a gazdasági igazgató, az intézetigazgatók, a főtitkár, a nemzetközi igazgató, az informatikai igazgató és a marketing igazgató. Intézetigazgatói Értekezlet Résztvevői az általános rektorhelyettes és az intézetigazgatók. Az értekezlet döntéselőkészítő és tanácsadó szerepet tölt be a rektor mellett, ezért oktatási időszakonként legalább három alkalommal ülésezik. Működési rendjét a testület maga határozza meg. Tudományos Diákköri Tanács A Tanács feladata a tudományos diákköri tevékenység koordinálása, irányítása. A Tanács elnöke a tudományos rektorhelyettes, titkára oktató, társelnöke hallgatói képviselő. A tanács elnökét és titkárát a rektor előterjesztése alapján, három éves időtartamra a Szenátus választja. A társelnököt a Hallgatói Önkormányzat egy vagy két éves időszakra delegálja. A Tanács oktatási időszakonként legalább két alkalommal ülésezik. A Tanács működési rendjét a Tudományos Diákköri szabályzat tartalmazza. 11

Tanulmányi Bizottság A hallgatók tanulmányi, vizsga és szociális ügyeivel a Tanulmányi Bizottság foglalkozik. A Bizottság elnöke az általános rektorhelyettes, tagjai a rektor előterjesztése alapján a Szenátus által határozott, vagy határozatlan időre választott 2 oktató, a Tanulmányi Hivatal vezetője, a Tehetségpont vezetője valamint a Hallgatói Önkormányzat által határozott időre delegált 5 hallgatói képviselő. A Bizottság oktatási időszakonként legalább hat alkalommal ülésezik. Működési rendjét a Bizottság maga határozza meg. Oktatási Bizottság (OB) Az Oktatási Bizottság feladata a mintatantervek és tanmenetek módosítása, a tananyagok szakmai, didaktikai színvonalának elbírálása, az egységes szemlélet kialakítása, különös tekintettel az elektronikus oktatásra. A Bizottság elnöke az általános rektorhelyettes, tagjai az intézetigazgatók, és 1 fő oktató. Kreditátviteli Bizottság A Kreditátviteli Bizottság feladata a kredit-egyenértékűség meghatározása, és más oktatási intézményben letett vizsgák elfogadási elveinek meghatározása. A Bizottság elnöke az általános rektorhelyettes, tagjai a szakfelelősök. A Bizottság oktatási időszakonként szükség szerint ülésezik, működési rendjét maga határozza meg. Tudományos és Minőségirányítási Bizottság A Tudományos és Minőségirányítási Bizottság feladata a két éves időszakra szóló kutatási program összeállítása, végrehajtásának ellenőrzése, illetve értékelése mellett a minőségpolitika kialakítása, illetve javaslattétel a szervezeti egységek, valamint a funkcionális bizottságok, tanácsok beszámoltatási rendjére. A Bizottság oktatási időszakonként legalább egy alkalommal ülésezik. Működési rendjét a Bizottság maga határozza meg. A Bizottság elnöke a tudományos rektorhelyettes, tagjai a rektor előterjesztése alapján, a Szenátus által határozott, vagy határozatlan időtartamra választott tudományos fokozattal rendelkező oktatók, illetve kutatók, valamint a Nemzetközi Igazgatóság vezetője. Esélyegyenlőségi Bizottság Az Esélyegyenlőségi Bizottság a Főiskola működésében figyelemmel kíséri a nemek arányos képviseletét, javaslatokat tesz az arányos képviselet elérésére, ellenőrzi az intézkedések eredményességét, feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket, és kezdeményezi megszüntetésüket, továbbá foglalkozik a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő hallgatók ügyeivel. A Bizottság elnöke a főtitkár, tagjai az esélyegyenlőségi megbízott, 1 fő oktató, 1 fő adminisztratív állományú tag, akiket a rektor előterjesztése alapján három éves időtartamra a Szenátus választ meg, 1 fő hallgató, akit a Hallgatói Önkormányzat egy vagy két éves időszakra delegál. A Bizottság az oktatási időszakokban szükség szerint ülésezik. Működési rendjét a Bizottság maga határozza meg. Fellebbviteli Bizottság 12

A Fellebbviteli Bizottság az Nftv.. előírásainak megfelelően, illetve a fegyelmi és kártérítési szabályzat alapján működik. A Bizottság elnöke: a rektor. Ellenőrzési Bizottság Az Ellenőrzési Bizottság az Nftv.. előírásainak megfelelően, illetve az Ellenőrzési Szabályzat alapján működik. A Bizottság elnöke: a belső ellenőrzés vezetője. A GDF minőségirányítási rendszerének jellemzői A GDF minőségirányítási rendszere alatt szervezeti rendszert értünk, beleértve a folyamatok szabályozását, az erőforrások biztosítását, a feladatok, felelősségek, hatáskörök meghatározását és mindezek megvalósításához szükséges eszközök és módszerek összességét. A GDF minőségirányítási rendszerét a folyamatszemléletű megközelítés jellemzi, a szervezeten belül az egymással összefüggő folyamatok rendszerét irányítják. Követelményként tartalmazza a folyamatos fejlődést. A Gábor Dénes Főiskola rendelkezik az ESG 2015 szerinti publikus és a stratégiai menedzsment részét képező minőségbiztosítási politikával, valamint ennek megfelelő minőségirányítási rendszerrel. A GDF minőségirányítási rendszerének általános céljai: Biztosítani az oktatási szolgáltatás minőségre vonatkozó célkitűzéseinek teljesítését; bizonyítani a GDF partnereinek, hogy képesek vagyunk a minőségre vonatkozó igényeket teljesíteni; fejleszteni a minőséget. A minőségirányítási rendszer működtetése során feladatunk, hogy a GDF minden egyes szervezetében a kettős funkció kialakítását segítsük elő, vagyis az operatív működés szabályozását, az innovatív javítást, fejlesztést. A minőségfejlesztés így része a mindennapi működésnek és irányításnak. A Főiskolát a partnerközpontú intézményi működés és a minőségközpontú intézményvezetés jellemzi. A főiskola meghatározta legfontosabb partnercsoportjait (külső és belső partnerek: hallgatók, főiskolai oktatók, munkáltatók, dolgozók, kormányzati szervek stb.) A partnerei igényeit és elégedettségét rendszeresen értékeli, és működését a partneri visszajelzések figyelembevételével fejleszti. A minőségirányítási rendszer folyamatlánca a GDF érdekelt felei igényeinek felmérésével kezdődik. Ennek megvalósítása, illetve az igények kielégítése a vezetőség felelőssége. A partneri elégedettség mérési és elemzési eredményei a továbbfejlesztési alrendszerbe kerülnek visszacsatolásra. A minőségirányítási rendszer fő elemeit négy alrendszer alkotja: a vezetőség felelőssége, az erőforrások allokálása, az oktatás, mint szolgáltatás előállítása, a mérés, elemzés és fejlesztés. Az oktatási szolgáltatás megvalósításához szükséges fő és támogató folyamatok kialakítása és az ezek működtetéséhez szükséges erőforrások optimális allokálása a vezetőség feladata. Ez a tervezés fázisa. Ezt követi a szükséges oktatási-nevelési, 13

kutatási-fejlesztési, nyilvántartási stb. folyamatok irányítása, a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodás. A folyamatok működését, az oktatási szolgáltatás jellemzőit mérjük, majd a felmérések eredményeit elemezzük, ami alapján elvégezhető a javító, fejlesztő tevékenység. A folyamatközpontúság az egyes folyamatok alfolyamatainak meghatározását is jelenti, továbbá e folyamatok kapcsolatait is. Mindehhez nélkülözhetetlen a folyamatok bemenő és kimenő termékeinek szakszerű modellezése. A folyamatos fejlesztés a minőségirányítási rendszer, az oktatási-kutatási folyamatok, termékek fejlesztésére is vonatkozik. A folyamatok fejlesztése részét képezi a folyamatközpontúság megvalósításának és a PDCA elv alkalmazásának. A partnerkapcsolatok irányítása is szabályozott, és kiterjed a végzett hallgatók, a hallgatókat foglalkoztató munkáltatók, szakmai szervezetek, szövetségek, önkormányzatok illetve a beszállító cégek véleményének vizsgálatára és visszacsatolására is. A GDF minőségirányítási rendszerét a folyamatos fejlesztés jellemzi. A GDF minőségirányítási rendszerének fejlesztésében nagy jelentőséget tulajdonít az önértékelésnek. A dolgozói elégedettség vizsgálatának az eredménye elérhető: http://intranet/gdf/dolgozi%20elgedettsg%20vizsglat%20eredmnye/forms/allitems.aspx A vezetés számára különféle minőségmutatókat képezünk. Ezek egy része a GDF általános jellemzésére, összehasonlítására képzett általános mutatók (pl. kapacitásmutatók, mint a számítógépes férőhelyek stb.), másrészt specifikus mutatók (pl. tudományos közlemények, publikációk, tudományos előadások, elnyert kutatási pályázatok, végzett és felvett hallgatók arányszáma, szakmai gyakorlatok eredményessége, hallgatók elhelyezkedése, erőforrások kihasználtsága, TDK dolgozatok száma, eredményessége). A működő szakok tanterveit évente felülvizsgálja az Oktatási Bizottság, ekkor kerülnek bevezetésre a tantárgyak operatív lebonyolításáért felelős intézetvezetőktől érkezett észrevételek, módosító javaslatok. Rendkívül fontos a Főiskola vezetése számára a végzős hallgatókkal készített befejező statisztika eredményeinek értékelése, hiszen a teljes képzési folyamatot ismerő, átélő hallgató, illetve (már) mérnök vagy közgazdász véleménye tükrözi a képzés előnyeit, pozitív voltát, valamint felszínre hozza mindazokat a problémákat, amelyek nehézséget jelentettek a szakma elsajátításában. Kiderül, hogy a Főiskola teljesítette-e a vele szemben támasztott elvárásokat, melyek azok a pontok, ahol változások, beavatkozások szükségesek. A statisztikai kérdőív kérdései tisztázzák többek között, hogy a főiskoláról való kilépéskor a végzettek hány százaléka kap azonnal munkát. A vezetés nagy hangsúlyt fektet a hallgatók elégedettségére, így célunk, hogy a megszerzett képesítés és a mögöttes tudás színvonalas legyen és valós társadalmi/munkaerő piaci igényt elégítsen ki. A végzetteket alkalmazó gazdasági szereplők visszajelzéseit különböző információs csatornák működtetésével ismeri meg a vezetés, többek között a Diáktanácsadó és Pályakövető Rendszer (DPR) segítségével. A folyamatok szabályozottak, ezek előíró és leíró modelljeit a minőségügyi dokumentációs rendszer tartalmazza. A minőségügyi dokumentációs rendszer négyszintű; a MIRE mellett fontos részét képezik az eljárási utasítások, a munkautasítások és a bizonylatok. Ezek tartalmazzák a folyamatok részletes leírását, szabályozását, valamint a részfolyamatok szabályozását. A minőségügyi dokumentumok elektronikus formában az intézményi hálózaton keresztül valamennyi dolgozó számára elérhetőek. 14

A minőségirányítás operatív szervezete A minőségirányítás operatív és adminisztratív feladatait a minőségügyi szervezet látja el. A GDF minőségügyi felelőse irányítja és koordinálja a GDF minőségirányítási rendszerének működtetésével összefüggő feladatokat. Feladata a minőségirányítási rendszer működtetése, az önértékelések megszervezése, a dokumentációs rendszer karbantartása, a bizottságok munkájának támogatása, az elégedettségi vizsgálatok lefolytatása és értékelésében való részvétel. 1.3. A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK FELSOROLÁSA 1.3.1. GDMIF Kuratórium SZMSZ 1.3.2. GDF SZMSZ 1.3.3. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott Eljárási Utasítások 1.3.4. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott Formanyomtatványok 1.3.5. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott Munkautasítások 15

2. KÉPZÉSI RENDSZER 2.1. Képzési formák A főiskolán a) nappali b) levelező 1 c) távoktatási képzési formában folyik az oktatás és a nevelés. 2.2. Szakok Alapképzés Szakok: Mérnök informatikus (BSc) Műszaki menedzser (BSc) Gazdálkodási és menedzsment (BA 2, BSc) Gazdasági informatikus (BSc) Turizmus-vendéglátás (BSc) Üzemmérnök-informatikus szak (BProf 3 ) Felsőoktatási szakképzés Szakok: Mérnökinformatikus felsőoktatási szakképzési szak hálózati informatikus vagy rendszergazda szakirányon Gazdaságinformatikus felsőoktatási szakképzési szak Gazdálkodás és menedzsment felsőoktatási szakképzési szak Szakirányú továbbképzés Szakok: Microsoft üzleti alkalmazásfejlesztő szakmérnöki szak Minőségbiztosítási és megbízhatósági szakirányú továbbképzési szak Adatvédelmi és információbiztonsági szakirányú továbbképzési szak Felnőttképzés 1 A szakirányú továbbképzésnek ez a képzési formája. 2 A Gazdálkodás és menedzsment szakon 2017-ig volt BA a képzési szint, de ún. felmenő rendszerben ez is BSc lesz. 3 BProf - bachelor of profession alapképzési szint 16

2.3. A képzési rendszer főbb jellemzői 2.3.1. Hagyományos elemek A képzés hagyományos abban, hogy szemeszterekre oszlik, a számonkérés rendjében (zárthelyi, vizsga, záróvizsga), a hallgatók jogállásában stb. Az oktatás intézetek keretében történik. 2.3.2. Nyitott képzési forma A Gábor Dénes Főiskola társadalmilag nyitott felsőoktatási intézmény, de a képzés didaktikailag zárt rendszerű, és a hallgatók felvétele az előírt jogszabályoknak megfelelően szabályozott. A felvételi rendszer részletes követelményei és az értékelés módja az aktuális szabályzatban vannak rögzítve. 2.3.3. A távoktatási módszer főbb jellemzői A főiskola hallgatóinak egy részét távoktatással képezzük. Ez azt jelenti, hogy jelentősebb hangsúlyt kap az otthoni tanulás, amelyet az oktatás technologizálásán alapuló alábbi eszközökkel segítünk: 1. Minden tantárgyhoz az önálló tanulást lehetővé tevő tananyagot (elektronikus tananyagot, illetve segédleteteket) biztosítunk. 2. Az internetes távoktatást az ILIAS e-learning keretrendszerrel felmenőrendszer ben a 2004/2005-ös tanévtől vezette be a főiskola. Az on-line kurzusok, multimédiás tananyagok, önellenőrző tesztek, gyakorlatok, fogalomtárak, animációk interaktívvá, élményszerűbbé tették az ismeretek elsajátítását. A korszerű kommunikációs eszközökkel (tantárgyi e-fórum, csoportos e-mail, wikipédia stb.) jelentősen fejlődött a tanárok és hallgatók közötti információcsere. Az e- learning tananyagokat és kommunikációs eszközöket a 2008/2009-es tanévtől az összes hallgató eléri az ILIAS rendszerben. 3. Távoktatási rendszerünk lényeges eleme az ún. tutori rendszer. Ennek kereté ben kvalifikált konzulens tanár felkészítési segítségét vehetik igénybe a hallgatók. Az ILIAS fórumrendszerével, elektronikus gyakorlatokkal és tesztekkel az internetes tutorok folyamatosan segítik a hallgatók tanulását és önellenőrzését. 2.4. A képzés minőségének biztosítása Valósidejű irányítás Az oktatási tartalmak az Elektronikus Távoktatási Rendszer keretében, az ILIAS e-learning rendszerben kerülnek elhelyezésre. (Nyomtatott és egyéb tananyagokat, segédleteket csak nagyon indokolt esetben biztosítunk a hallgatóknak). A tananyagokat, a tantárgyi útmutatókat, az ILIAS ban elérhető segédleteket és on-line tananyagokat, az oktatási és a számonkérési módszereket az intézeti szűrésen kívül az Oktatási Bizottság is véleményezi. Az elektronikus tananyagok feltöltését, a tutori feladatok végrehajtását, a távoktatásos hallgatók tanulmányi előmenetelét rendszeresen mérjük és értékeljük. A szakdolgozat készítését a GDF által felkért konzulens segíti. 17

A tananyagok elektronikus formában, az ILIAS e-learning rendszeren érhetőek el. A hallgatók évközben konzultációkon és gyakorlatokon vesznek részt, és az ILIAS, a tutor és mentorrendszer központi szolgáltatásait veszik igénybe. Végellenőrzés, visszacsatolás A szakdolgozatok bírálata egységes szempontrendszer szerint történik. Bíráló csak szakirányú diplomával rendelkező, elismert szakember lehet. A záróvizsgáztatást központilag szervezzük Budapesten, külső elnökkel. A szakdolgozatok színvonaláról hazai és külföldi felsőoktatási szakemberek, oktatók és kutatók, valamint gazdasági és államigazgatási szakemberek véleményét is kikéri a GDF. A záróvizsgák elnökei írásos véleményt adnak szerzett benyomásaikról. A végzős hallgatók is értékelik a záróvizsgát és a GDF-en folytatott tanulmányaikat általában is, valamint a megszerzett kompetenciák személyes hasznosulásának esélyeit. A záróvizsgák tapasztalatait az oktatómunkában hasznosítjuk. Az egyes tantárgyak oktatásáról a hallgatók véleményét rendszeresen gyűjtjük és feldolgozzuk (ILIAS tantárgyi értékelők). A hallgatók által észlelt nem megfelelőségek kezelésére, azaz a reklamációkezelésre, az EU-8.3/07 eljárási utasítás 5.1.1. pontja szerint kell eljárni az FM-020 formanyomtatvány alkalmazásával. Kompetenciamérés A képzés eredményességét két aspektusból vizsgáljuk: egyrészt a hallgató tudását értékeljük, másrészt a képzés piaci értékét vizsgáljuk. A hallgatók elméleti és szakmai gyakorlati tudásának mérése és értékelése az egyes tárgykörökben eltérő. Az értékelés a tantárgy jellegétől függően beszámoló, gyakorlati jegy és vizsga (írásbeli vagy szóbeli) lehet. A számonkérési módszereket az intézeti szűrésen kívül az Oktatási Bizottság is véleményezi, különös tekintettel arra, hogy az oktatási eredmények képzési célnak megfelelő kompetenciáit milyen mértékben lehet velük mérni. A szakmai gyakorlat értékelése a munkaprogram és beszámoló alapján a szakfelelős feladata. A képzés piaci értékeléséhez és a kurzusok tartalmának továbbfejlesztéséhez a hallgatók szakmai gyakorlatról készített beszámolóját és a cégekkel, intézményekkel folytatott szakmai konzultációkon kapott javaslatokat, valamint a záróvizsgaelnökök írásos véleményét használjuk fel. A szakmai gyakorlaton célunk a szakon megszerzett ismeretek és gyakorlati készségek alkalmazása a főiskolán kívül eső munkakörnyezetben, munkahelyi projektekben, vagy - munkafeladattól függően- egyedül, vállalati, intézményi együttműködésben. A cégeknél töltött gyakorlati idő a szakmai alkalmazási kompetenciák fejlesztésén túl szolgálja a munkavállalói készségek fejlesztését is. A hallgatók számára valós vállalkozási, vállalati környezetben való munkavégzés lehetővé teszi a tolerancia és alkalmazkodás személyes készségeinek fejlődését, míg a projektmunkákban való közreműködés az együttműködési készség fejlesztését szolgálja. A hallgatók személyes és társas kompetenciájának alakítására a képzési folyamatban is nagy hangsúlyt fektetünk. A Gazdasági és humán ismeretek tantárgycsoport témakörei szolgálják mindkét kompetenciakör fejlesztését. Például az együttműködési készség fejlesztését és a csoportmunkára való alkalmasság kialakítását célozzák a kiscsoportos projektmunkák (pl. Vállalat-gazdaságtan, Projektmenedzsment, Projektmunka, Terepi mérés). A csoportosan megoldott feladatok értékelésekor az oktatók 18

hangsúlyozzák/kiemelik azokat a kompetenciákat, amelyekben számottevő előrehaladást észleltek. A kompetenciák fejlesztésére további lehetőséget biztosít a tudományos diákköri munka. Különösen a távoktatási képzési formában fontos a kompetenciák önellenőrzése. A hallgatói teljesítmények értékelésekor kapott eredményének felhasználása a sikeres hallgatói felkészítésben. Reklamáció-megelőzés A hallgatók jelzésekor, vagy pedagógiailag indokolt esetben vizsga-előkészítő konzultációval segítjük a hallgató felzárkózását. Ezt a célt, pl. az is indokolttá teszi, hogy a korábbi években egyes tantárgyak gyakorlat-elmélet óraszámaránya kisebb volt. A vizsga előkészítő konzultáció ma is fontos megelőző tevékenység a GDF-en. További feladat, hogy csökkenjen az értékelési különbségekből fakadó, javítással kapcsolatos reklamációk száma. Ezért az oktatók figyelmét fel kell hívni az ún. követhető javítás alkalmazására. A zh-k és vizsgadolgozatok 10%-os mintavétele alapján végzett elemzéssel és helyesbítéssel a siófoki konzultációs központban is csökkenthető a reklamációk oka. A számonkérések következetessége, a tudásmérés reprodukálhatósága és megismételhetősége A Tantárgyi Útmutató a Tantárgy leírásával együtt biztosítja a hallgatók számára a számonkérés egyértelmű megfogalmazását és a számonkérés módját, az értékelési szempontokkal együtt. Az oktatók kötelesek a megfelelő számú számonkérési alkalom kiírására és a jegyek beírására, valamint biztosítják a hallgatók számára, hogy a rendelkezésükre álló számonkérési lehetőségeket minden esetben kihasználhassák. Az ILIAS rendszer a tantárgyakhoz tartalmaz tananyagokat és a számonkérésben található feladatokhoz hasonló mintapéldákat, feladatsorokat. Ezzel is a számonkérés következetessége érvényesül. A tananyagfejlesztés során figyelembe kell venni az előadások, gyakorlatok, feladatok, zárthelyi és vizsgadolgozatok tapasztalatait és eredményeit, a hallgatói véleményeket, a társoktatók észrevételeit, az óralátogatások, értékelések során kapott javaslatokat és az Oktatási Bizottság, valamint az intézetek szakmai műhelyeinek észrevételeit, tanácsait. A számonkérés egységessége a vidéki központban folyó képzések esetén különösen is hangsúlyozottan merül fel. 2.5. A képzés tartalmi meghatározása Képzésünk tartalmát, tematikáját a felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló Kormányrendelet alapján határoztuk meg. A szakmérnöki szakok tartalmát neves ipari szakemberek és tudományos kutatók véleményének figyelembevételével dolgoztuk ki. A felsőoktatási szakképzés (illetve a régi rendszerű felsőfokú szakképzés) tematikáját a központi képzési és képesítési követelmények, valamint a befogadó alapképzési szak vonatkozó tantárgyainak együttes figyelembevételével határoztuk meg. 2.6. A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK FELSOROLÁSA 2.6.1. Az intézetigazgatók feladatai (SZMSZ, munkaköri leírások) 2.6.2. Intézeti adatszolgáltatások (oktatási, kutatási, publikációs stb. tevékenységek) 19

2.6.3. Tanári kar (NEPTUN-ban) 2.6.4. Új szakok indításának tervezetei 2.6.5. A tantárgyak költséghely, K+F téma, intézet, vezetőtanár szerinti nyilvántartása 2.6.6. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott szabályozó dokumentumok 2. pontra vonatkozó fejezetei: Kérdőívek az oktatás minőségéről Minőségügyi dokumentumok kezelése Oktatási infrastruktúra biztosítása Vizsgáztatási rend és folyamat, a vizsgaanyagok karbantartása Távoktatási folyamatok és ILIAS feladatok Távoktatás ellenőrzések és értékelések Helyesbítő és megelőző tevékenység 2.6.7. A 2. pontra vonatkozó formanyomtatványok: Reklamációs jegyzőkönyv MU-8.1 EU-4.2 MU-6.1 EU-8.1 EU-7.5 EU-7.6 EU-8.3 FM-020 20

3. SZEMÉLYI FELTÉTELEK, FŐISKOLAI OKTATÓI MINŐ- SÉGBIZTOSÍTÁS 3.1. A Gábor Dénes Főiskola oktatói követelményrendszere és az oktatói minőségbiztosítás alapelvei 3.1.1. Bevezetés Az oktatói minőségbiztosítás az oktatói munkakörökre, az oktatók besorolására, valamint az oktatói tevékenység minőségbiztosítására (az oktatói alkalmasság folyamatos ellenőrzésére) vonatkozó szabályzat alapján történik. Az oktatói alkalmasság folyamatos ellenőrzését, valamint az oktatói követelményrendszerben meghatározott kritériumoktól való eltérés engedélyezésének véleményezését az Oktatási Bizottság végzi. A GDF rektora 2017-ben pályázatot írt ki az Év oktatója címre, amelyet a hallgatók elektronikus úton leadott szavazatai alapján lehetett elnyerni. A kiváló oktatói teljesítményt a GDF Szenátusa Gábor Dénes Nívódíjjal ismerheti el. 3.1.2. Oktatói tevékenységi körök 3.1.2.1. Intézetvezető: az intézet mint oktatási egység felelős igazgatója. 3.1.2.2. Oktatói és tanári munkakörök: a GDF SZMSZ tartalmazza (Oktatói foglalkoztatási követelményrendszer). 3.1.3. Szakfelelős A szak mint a képzés szakmai alrendszere felelős vezetője. 3.1.4. Az oktatói minőségbiztosítás A főiskolai oktatói megfelelőség mérése, kiértékelése és az általános követelmények teljesítése az oktatói feladattervekben megadott tevékenységek alapján történik. 3.1.4.1. A folyamatos alkalmasság általános követelményeit a GDF SZMSZ tartalmazza (Oktatói foglalkoztatási követelményrendszer). 3.1.4.2. Oktatói munka értékelése Az oktatói munka értékelése az FM051 Oktatói projektmunka regisztrálása a NEPTUNBAN c. dokumentumban lefektetett szempontrendszer alapján, pontozással történik. Az oktatók a szemeszterek végén kitöltik az FM052 Oktatói projektmunka értékelése értékelőlapot, amelyben felsorolják a félévi teljesítményeiket, ahol szükséges annak időigényei megadásával. Az értékelőlapokat az intézetigazgató hagyja jóvá. A teljesítmények, a hozzájuk tartozó pontszámokkal az informatikai központ segítségével a NEPTUN-ban vezetett projektösszesítőn jelennek meg. Az oktató tevékenységének értékelése a feladatterv teljesítése, az óralátogatásokon szerzett tapasztalatok, valamint a hallgatói vélemények alapján tanévenként történik. Az értékelést az intézet igazgatója végzi el. Az intézeti értékeléseket az igazgatók az általános rektorhelyettesnek továbbítják. 21

3.1.5. A Főiskola belső és külső oktatói A Gábor Dénes Főiskola sajátos helyzetéből eredően a teljes vagy részfoglalkozású belső oktatók mellett alkalmaz külső oktatókat is. Ezért a MIRE külön tárgyalja a belső és külső oktatókkal kapcsolatos minőségbiztosítási folyamatokat. 3.2. A belső oktatók kiválasztása, értékelése és minősítése 3.2.1. A belső oktatók kiválasztása és felvétele A Főiskola a fő- és részfoglalkozású belső oktatókat közvetlen szakmai kapcsolatok, vagy pályázat útján választja ki. A felvétel az SzMSz szerint történik (Oktatói foglalkoztatási követelményrendszer). 3.2.2. Belső oktatók éves munkájának értékelése Az oktató munkáját közvetlen felettese mennyiségi és minőségi szempontból értékeli. A munka mennyiségének értékelése a feladatterv teljesülése alapján, minőségének megítélése az óralátogatások, a hallgatói vélemények összegzése, a publikációk, új tananyagok, tudományos fokozat, a szakmai tudományos közéletben való részvétel megítélése alapján pontozásos rendszerben történik. A hallgatói véleményeket összegző elektronikus táblázatokat az ILIAS e-learning keretrendszer önműködően előállítja. 3.2.3. A belső oktatók minősítése A belső oktató munkáját közvetlen felettese minősíti. A minősítés feladata egyrészt az oktató munkájának hosszabb távú értékelése, másrészt további fejlődésének elősegítése. 3.3. A külső oktatók kiválasztása és értékelése A GDF megbízás útján (óraadóként, vagy részfoglalkozású oktatóként), vagy alvállalkozási szerződés keretében foglalkoztat külső oktatókat. 3.3.1. A külső oktatók kiválasztási folyamata Az intézetek a belső kapacitások optimális kihasználásán túl kezdeményezik külső oktatók bevonását. A külső oktatók kiválasztása az intézetvezetők és az adott tantárgy(ak) tárgyfelelősé(ei)nek együttes felelőssége. A kiválasztást a minőségi szempontok figyelembevételével hajtják végre. El nem hanyagolható gazdasági szempont: külső oktató felvételére csak akkor kerülhet sor, ha a belső oktatók adott témában való szakmai felkészültségének hiánya, vagy túlterheltségük miatt másként az oktatás színvonala nem biztosítható. A kiválasztás ugyanúgy, mint az új belső oktatók felvétele esetében történhet szakmai-oktatói hírnév, korábbi szakmai gyakorlat alapján. Ennek hiányában a folyamat a következő: A kiválasztás során a jelentkezők szakmai önéletrajzot nyújtanak be, emellett személyes interjún és bemutató oktatáson vesznek részt, egyebekben pedig meg kell felelniük a GDF oktatói követelményrendszerének. A bemutató oktatáson részt vesz az illetékes intézetvezető és tárgyfelelős tanár. Az új oktatóval szemben támasztott követelmények: 22

oktatási (lehetőleg felsőoktatási) gyakorlat, tudományos fokozattal rendelkezik, vagy ennek megvalósítása igazoltan folyamatban van, szakmailag jól felkészült, ismeri a tananyagot, tisztán, érthetően beszél, jól magyaráz, határozott, jó fellépésű, leköti a hallgatóság figyelmét, előadása érdekes, a felmerült kérdésekre tud válaszolni, illetve képes arra, hogy a hallgatót kielégítően tájékoztassa; fontos, hogy rendelkezik-e a megfelelő e-kompetenciákkal az internetes tutori feladatokhoz. A külső oktató kiválasztását végző intézetigazgató a személyes interjú és bemutató oktatás után dönt, javasolja-e a jelentkező felvételét. Az intézeti igazgató javaslata alapján az általános rektorhelyettes dönt az új külső oktatók nyilvántartásba, oktatói adatbázisba vételéről, oktatói megbízatásáról. 3.3.2. Külső oktatók munkájának értékelése A külső oktató munkájának ellenőrzése és értékelése a belső oktatókéhoz hasonló szempontok alapján történik. Munkájukat a tárgyfelelős oktató szakmai irányításával végzik, az intézetigazgató felügyeletével. A külső tanár vagy oktató oktatásának színvonalát az intézetigazgató az óralátogatások jegyzőkönyve, a zárthelyi és vizsgadolgozatok mintavételes ellenőrzése, valamint az oktató hallgatói véleményezése alapján értékeli. Amennyiben a külső oktató tevékenysége nem éri el az előírt szintet, az intézetigazgató dönt a külső oktató további foglalkoztatásáról, vagy annak megszűntetéséről. 3.4. Oktatói nyilvántartási rendszer Az oktatók nyilvántartása elektronikus információrendszer (NEPTUN) segítségével történik. 3.4.1. Oktatói nyilvántartás A GDF elektronikus oktatói adatbázisa tartalmazza az oktatók személyi adatait, az általuk oktatott tárgyak listáját, oktatási terhelésük adatait, publikációikat stb. A személyi adatokról az intézetigazgatók kérésére összefoglaló jelentések is készülnek, ha valamilyen tervkészítéshez szükség van rá. 3.5. A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK FELSOROLÁSA 3.5.1. GDF SZMSZ 3.5.2. Munkaszerződés kötéssel kapcsolatos dokumentumok tárolása 3.5.2.1. Munkaszerződés űrlap 3.5.2.2. Munkaköri leírás űrlap 3.5.2.3. Különféle megbízási szerződések, űrlap 3.5.2.4. Szakmai önéletrajz űrlap (publikációs tevékenység) 23

3.5.3. Kvalifikációs eljárási dokumentumok. 3.5.4. Belső oktatók minősítési rendszere 3.5.5. Külső oktatók minősítési rendszere 3.5.6. Óralátogatási jegyzőkönyvek 3.5.7. Oktatói nyilvántartó rendszer 3.5.8. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott szabályozó dokumentumok 3. pontra vonatkozó fejezetei: Belső oktatók kiválasztása, minősítése EU-7.3 Helyesbítő és megelőző tevékenység EU-8.3 Külső oktatók kiválasztási, értékelési és nyilvántartási folyamata EU-7.2 Távoktatás módszertani, tutor és mentorképzés MU-9.1 3.5.9. Az ISO 9001 szabvány szerint bevezetett minőségirányítási rendszerünkben alkalmazott vonatkozó formanyomtatványok: Óralátogatási jegyzőkönyv FM018 Oktatói teljesítmény regisztrálása a NEPTUNban FM051 Oktatói projektmunka értékelése FM052 Javaslati lap oktatói adatbázisba való felvételre FM083 Tantárgyi értékelő (ILIAS) FM019 Szakmai gyakorlat jóváhagyása FM133 Szakmai gyakorlat igazolása FM134 Munkaköri leírás Megbízás óraadói tevékenységre 24

4. TÁRGYI FELTÉTELEK, AZ OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRA BIZTOSÍTÁSA 4.1. Tantermek A képzés tantermi infrastruktúrája az informatikai felkészítés kívánalmainak is megfelelően (bérleményként) rendelkezésre áll. Teremállományunk szükségessé teszi a céltudatos teremgazdálkodást. Elsődleges célunk, hogy az oktatás különböző fázisaiban (előadások, gyakorlatok, zárthelyik, konzultációk stb.) a legmegfelelőbb helyiségeket biztosítsuk hallgatóink, tanáraink számára. Tisztában vagyunk teremállományunk mindenkori kihasználtságával. A már elkészült, alapvetően az oktatási igényeket figyelembe vevő terembeosztási program a szemeszterek kezdetétől tartalmazza a különböző célú teremigényeket; napi és órabeosztással. A NEPTUN-ban található oktatói órarend tartalmazza az egyes órákhoz hozzárendelt tanterveket is. A vizsgákhoz szükséges tantermeket a vizsgáztató tanárok a NEPTUN segítségével választják ki és rendelik hozzá a vizsgákhoz. A gazdálkodás céljának megfelelően e nyilvántartási program folyamatosan kiegészül egyéb rendezvényeink helyiségigényével (oklevélátadás, összevont tanári értekezletek, tudományos konferenciák, diákműhelyek stb.). 4.2. Technikai felszereltség A tanulóköri méretű tantermek jelentős része korszerűen felszerelt számítógépes gyakorlóterem. 3D grafikai fejlesztésre és oktatásra alkalmas eszközök, automatikai berendezésekkel (pl. PLC) és különféle elektronikus műszerekkel felszerelt laboratóriumok szolgálják a mérnökképzést. Az előadások rögzítésére, vagy internetes közvetítésére videokonferencia rendszer került beszerzésre. 4.3. Szoftver Szoftverpolitika, szoftverhasználati szabályzat A GDF gépeire telepített, illetve telepítendő szoftverek üzemeltetését a Főiskola az ezt leíró szabályzat szerint végzi. A szabályzatnak megfelelően a dolgozók csak a számukra engedélyezett szoftvereket használják. 4.4. Könyvtár A GDF hallgatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem könyvtárát használják a két intézmény közötti megállapodás értelmében. A GDF központi épületében lévő folyóirat-olvasó csak korlátozott hozzáférést tesz lehetővé kézikönyvekhez, szótárakhoz, tankönyvekhez, szakdolgozatokhoz és elektronikus tartalmakhoz. 4.5. Internet-hozzáférés, másolás A számítógéptermekben és a könyvtárteremben hallgatóink rendszeresen internetezhetnek. A folyosókon elérhető a GDF vezeték nélküli hálózata. 4.6. Étterem és büfé Az oktatók, a hallgatók és a nem oktató dolgozók részére étterem és büfé áll rendelkezésre. 25