AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA Dr. Teperics Károly egyetemi docens Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem teperics.karoly@science.unideb.hu
Korai elképzelések Késő középkor: Saint-Pierre abbé, I. Kant, Victor Hugo ( Európai Egyesült Államok ) másról szól Az I. világháború aktivizálja az értelmiségiek körében az egység gondolatát, de a politika még távol áll tőle. Ortega Gasset (1930): összeurópai intézményekben gondolkodik R. Coudenhove-Kalergi: Páneurópai mozgalom Benes javaslat Tardieu terv Vansittart-Sargent: dunai vámunió elképzelése A. Briand javaslata
Az egység irányába ható közös motívumok a világháború után Európa erőteljes térvesztése erősödő gyarmati függetlenségi mozgalmak belső források kimerülése a békerendezés hiányosságai, háborús veszély bágyadt Népszövetség a Szovjetunió megalakulása, fejlődése Gazdasági növekedés 1919 és 1939 között Szovjetunió + 600 % USA + 150 % Európa + 40 %
A politika hozzáállása Maradnak a nemzeti terminusok Franciaország a béke hegemóniáját őrizné GBR egyensúlypolitikát folytatna Németország kitörne az elszigeteltségből, de Franciaország ellenében
Új elem a II. világháború után Politikai jellegű veszély: Európa kettészakadt, a Szovjetunió újszerűen viselkedett győztesként Gazdasági veszély: Az USA nyomasztó fölényre tett szert. Változások: Érthető BENELUX egymáshoz közeledés Olaszország visszaszerezné tekintélyét A németek kilépnének az elszigeteltségből Franciaország az európaiságban oldaná fel a német nacionalizmust. Az angolok is taktikáznak.
Események a II. világháború után 1946 március fultoni, szeptember zürichi Churchill beszédek: béküljetek ki 1947 március: Dunkerque-i Egyezmény (angol francia megegyezés a Közel-Keletről, német békéről) 1947 június: Marshall-segély 1948-1960 között 13,3 md. dollárt osztanak OEEC (Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete) 1948 Benelux Unió 1949 április: NATO 1949 május: Európa Tanács 1951 április: Montánunió megalakítása
ESZAK A szerződés aláírása (Párizsi Szerződés). Az aláírt megállapodás 1952. július 23-án lépett hatályba és 50 évre szólt, így 2002. július 23-án lejárt.
Montánunió (Európai Szén- és Acél Közösség, ESZAK) 1952 július 22-vel ratifikálták Benelux, Olaszország, Franciaország, NSzK Kimarad, aki nem akar túllépni a nemzetállami együttműködés szokványos keretein: GBR EFTA (1960) EFTA: GBR, D, N, CH, S,Ö, P, 1970-től: Izland, 1985-től: Finnország A szén- és acéltermelés összehangolását szervezi Nemzetek feletti intézményrendszerével példát ad a későbbieknek is. Gazdasági siker: az acélforgalom 157%-kal, a termelés 65%-kal nőtt meg egy év alatt.
Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig Pléven-terv (René Pleven (1901-1993): Európai Védelmi Közösség (European Defence Community) 1950. október 24. (javaslat) cél: közös európai hadsereg felállítása 1954. augusztus 30. a francia Nemzetgyűlés leszavazta Nyugat-Európai Unió (Western European Union) /1954/Német és angol kilépési szándék /2010/ (2011. június 30-án megszűnt)
Messinai konferencia 1955. június 1-2. - A Hatok (Montánunió) külügyminiszterei Messinában a gazdasági integráció továbbfejlesztéséről döntenek és elhatározzák egy európai nukleáris program (Euratom) létrehozását is. A javaslat kidolgozásával Paul-Henri Spaak belga külügyminisztert bízzák meg.
A Római Szerződés aláírása (Róma, 1957. március 25.)
A Közösség megalakulása 1958 január 1.: Római Szerződés Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) marad mellettük párhuzamosan a Montánunió szervezete is. Az elnevezés változásai 1958: EGK Párhuzamosan: EGK, Euratom, Montánunió 1967: egységesülés, Európai Közösségek 1993: Maastrichti (Európai Uniós) Szerződés, Európai Unió
Célkitűzések Rómában vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése közös vámtarifa és közös kereskedelempolitika (1968. július 4 alapszabadság közös mezőgazdasági politika (KAP) közös közlekedéspolitika közös versenypolitika gazdaságpolitikai koordináció Európai Beruházási Bank létrehozása Európai Szociális Alap (foglalkoztatást elősegítő, gazdasági és szociális kohéziót erősítő pénzügyi eszköz)
Az integráció történetének szakaszai 1. A szupranacionalizmus időszaka (1957-1963) 2. A pesszimizmus időszaka (1963-1969) 3. Kormányközi Európa (1969-1986) 4. A többszintűség időszaka (1987-1993) 5. Az Unió bővülése és hozzáigazító jellegű reformok (1993-2004) 6. Európai Alkotmány, tömeges bővítés (2004-)
1. A szupranacionalizmus évei (1957-1963) A kezdet lendülete. EGK taktikai megfontolásokból a Miniszterek Tanácsának súlyával jellemezhető. A Bizottság (1108 fő alkalmazottal) javasol a Tanács dönt. Gyors fejlődés, gazdasági, szervezeti vonatkozásban egyaránt.
2. A pesszimizmus (a francia hegemónia) évei (1963-1969?1973) Francia túlsúly, akár erőszakos érdekérvényesítéssel is. A mezőgazdaság-politika előnyeinek és az amerikai befolyás visszaszorításának eszköze a közösség a franciák számára. 1965 július: üres szék politikája döntéshozatali eljárás változásának terve, mezőgazdaság-politikai változtatások terve 1966 január: luxembourgi kompromisszum GBR csatlakozási kérelmeinek elutasításai (1961, 1967) Átépül a mechanizmus: A Bizottság apparátusa számban nő, de a szakpolitikák önálló életet élnek
Charles de Gaulle (1890-1970)
GBR közösséghez való viszonyának változása Távol marad, 1960: EFTA 1961-től szeretne csatlakozni Belép, de folyamatosan lassabban halad, mint a többiek 2016. június 23. 51,9% Brexit, bizonytalanság Érdekes helyzetek: Norvégia Grönland Katalónia
2016. június 23. 51,9%
3. Kormányközi Európa (1969-1986) Európai Tanács (1974) megjelenése nyomán alig van súlya a szupranacionális gondolatnak. A déli bővítések és következményeik emelik újból előtérbe. A hármas súlypont (D-GBR-F) segíti ezt. Gazdasági recesszió, emiatt konfliktusok az együttműködésben. 1977-83: halászati kvóták körüli vita 1974: Regionális Fejlesztési Alap létrehívása CAP működési problémák Monetáris Unió csúszása
4. A többszintűség időszaka (1987-1993) Elmélyülés-kibővülés dilemma A világgazdaság szerkezeti átalakulása (lemaradás) Politikai átalakulás (szocialista rendszer bukása) Az USA katonapolitikai szerepének változása A német egység kialakulása (gazdasági óriás politikai törpe helyzet átalakulása)
5. Az Unió bővülése és hozzáigazító jellegű reformok (1993-2004) A Maastrichti Szerződés (Európai Uniós Szerződés) eredménye Európai Unió elnevezés Egységes valuta célkitűzés Közös kül-és biztonságpolitikai elképzelések Pillér szerkezetű szervezet Közös vízumpolitika az Európa Parlament szerepének növekedése (demokratikus deficit csökkenése)
A szervezet bővülésének lépései A Római Szerződés 237. cikkelye és az Európai Uniós Szerződés 0. cikkelye alapján: bármelyik európai állam jelentkezhet a közösség tagjának. Tényleges bővülés: 1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország 1981: Görögország 1986: Spanyolország, Portugália 1995: Ausztria, Svédország, Finnország 2004: Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ciprus, Málta 2007: Bulgária, Románia 2014. 07. 01. Horvátország 2012: Törökország?
Az Európai Unió tagállamainak adatai I. (forrás: Berend T. I. 2003) Ország Terület Lakosságszám GDP/fő Infláció Munkanélküliség [km²] [ezer fő] (1999, euro) (2001, %) (%) Ausztria 83 858 8 092 23 178 2,6 3,9 Belgium 30 528 10 226 23 343 2,4 11,7 Dánia 43 094 5 326 23 997 2,2 5,0 Finnország 338 144 5 166 20 886 1,9 8,7 Franciaország 543 965 58 620 21 395 2,6 9,1 Görögország 131 957 10 538 14 272 2,9 11,6 Hollandia 41 526 15 805 21 713 4,3 2,4 Írország 70 273 3 752 23 226 4,3 3,8 Luxemburg 2 586 432 35 980 2,3 2,1 Nagy-Britannia 242 910 59 501 20 348 1,6 5,2 Németország 357 020 82 100 22 463 2,0 9,5 Olaszország 301 336 57 646 20 449 2,5 9,4 Portugália 92 354 9 989 15 111 4,0 3,9 Spanyolország 504 782 39 410 16 953 3,0 13,0 Svédország 449 964 8 857 19 985 2,7 4,0 EU-15 összesen 3 234 288 375 460 20 613 2,5 8,3
Az Európai Unió tagállamainak adatai II. (forrás: Berend T. I. 2003) Ország Terület Lakosságszám GDP/fő Infláció Munkanélküliség [km²] [ezer fő] (1999, euro) (2001, %) (%) Ciprus 9 251 760 18 500 4,2 3,5 Csehország 78 866 10 300 13 500 4,4 8,6 Észtország 45 227 1 400 8 500 4,0 7,3 Lengyelország 312 683 38 600 8 700 4,5 16,3 Lettország 64 589 2 500 6 600 2,7 7,8 Litvánia 65 301 3 700 6 600 1,0 12,6 Magyarország 93 000 10 200 11 700 7,6 5,3 Málta 316 379 11 900 2,5 5,3 Szlovákia 49 034 5 380 10 800 12 17,9 Szlovénia 20 256 1 986 16 100 8,9 12,0 10 új tag 738 523 75 205 11 290 5,2 9,7