Az informatika elméleti alapjai 2 elővizsga december 19.

Hasonló dokumentumok
Számításelmélet. Második előadás

Turing-gépek. Számításelmélet (7. gyakorlat) Turing-gépek 2009/10 II. félév 1 / 1

definiálunk. Legyen egy konfiguráció, ahol és. A következő három esetet különböztetjük meg. 1. Ha, akkor 2. Ha, akkor, ahol, ha, és egyébként.

Deníciók és tételek a beugró vizsgára

Számításelmélet. Will június 13. A kiszámíthatóság fogalma és a Church-Turing tézis

Logika és számításelmélet. 10. előadás

Logika és számításelmélet. 12. előadás

Bonyolultságelmélet. Thursday 1 st December, 2016, 22:21

Tesztkérdések az ALGORITMUSELMÉLET tárgyból, 2001/ félév

Logika és számításelmélet. 7. előadás

Algoritmuselmélet 12. előadás

NP-teljesség röviden

Logika és számításelmélet. 7. előadás

Logika és számításelmélet

Bevezetés a bonyolultságelméletbe gyakorlatok I. A(0, y) := y + 1 y 0 A(x, 0) := A(x 1, 1) x 1 A(x, y) := A(x 1, A(x, y 1)) x, y 1

A digitális számítás elmélete

Formális nyelvek - 9.

Bonyolultságelmélet feladatok

Logika és számításelmélet. 11. előadás

Bonyolultságelmélet. Monday 26 th September, 2016, 18:28

Logika és számításelmélet Készítette: Nagy Krisztián

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:

Bonyolultságelmélet. SZTE Informatikai Tanszékcsoport

Bonyolultságelmélet. Monday 26 th September, 2016, 18:27. Bonyolultságelmélet

1. Bevezetés. A számítógéptudomány ezt a problémát a feladat elvégzéséhez szükséges erőforrások (idő, tár, program,... ) mennyiségével méri.

Felismerhető nyelvek zártsági tulajdonságai II... slide #30. Véges nemdeterminisztikus automata... slide #21

Véges automaták, reguláris nyelvek

Turing-gép május 31. Turing-gép 1. 1

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:

Kriptográfia 0. A biztonság alapja. Számítás-komplexitási kérdések

Bonyolultságelmélet. Monday 26 th September, 2016, 18:50

Turing-gépek. Kiegészítő anyag az Algoritmuselmélet tárgyhoz VIII. Friedl Katalin BME SZIT március 18.

Turing-gépek. Kiegészítő anyag az Algoritmuselmélet tárgyhoz. Friedl Katalin BME SZIT augusztus 16.

Algoritmusok bonyolultsága

ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára. 6. Előadás

A Számítástudomány alapjai

A Turing-gép. Formális nyelvek III.

Automaták mint elfogadók (akceptorok)

Államvizsga kérdések a matematikus szakon, 2001.

LOGIKA ÉS SZÁMÍTÁSELMÉLET KIDOLGOZOTT JEGYZET

Approximációs algoritmusok

Matematika alapjai; Feladatok

Algoritmuselmélet. Bonyolultságelmélet. Katona Gyula Y.

Algoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 12.

Algoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 13.

ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára. 11. Előadás

Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1

Algoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás

Előfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból

Matematikai logika és halmazelmélet

Formális nyelvek és automaták vizsgához statisztikailag igazolt várható vizsgakérdések

ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára. 1. Előadás

Nagyordó, Omega, Theta, Kisordó

Nagyságrendek. Kiegészítő anyag az Algoritmuselmélet tárgyhoz. Friedl Katalin BME SZIT február 1.

ZH feladatok megoldásai

Ellenőrző kérdések a Matematika I. tantárgy elméleti részéhez, 2. rész

ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk

Számítógép és programozás 2

Kiegészítő részelőadás 1. Az algoritmusok hatékonyságának mérése

SZAKDOLGOZAT. Major Sándor Roland

Bonyolultságelmélet gyakorlat 06 Gráfos visszavezetések II.

Nyelvek és automaták augusztus

6. előadás A reguláris nyelvek jellemzése 2.

Formális nyelvek - 5.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/1.

Hardver és szoftver rendszerek verifikációja Röviden megválaszolható kérdések

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Automaták

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

Fraktálok. Hausdorff távolság. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék március 14.

Bizonyítási módszerek ÉV ELEJI FELADATOK

Kvantum-számítógépek, univerzalitás és véges csoportok

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha

Modern irányzatok a bonyolultságelméletben: éles korlátok és dichotómia tételek

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Feladatok. 6. A CYK algoritmus segítségével döntsük el, hogy aabbcc eleme-e a G = {a, b, c}, {S, A, B, C}, P, S nyelvtan által generált nyelvnek!

Algoritmuselmélet 18. előadás

Nyelv hatványa: Legyen L egy nyelv, nemnegatív egész hatványai,,. (rek. definició) Nyelv lezártja (iteráltja): Legyen L egy nyelv. L nyelv lezártja.

A matematika nyelvér l bevezetés

Analízis II. Analízis II. Beugrók. Készítette: Szánthó József. kiezafiu kukac gmail.com. 2009/ félév

ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára. 3. Előadás

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

GRÁFELMÉLET. 7. előadás. Javító utak, javító utak keresése, Edmonds-algoritmus

Bonyolultságelmélet. Monday 10 th October, 2016, 17:44

Első zárthelyi dolgozat megoldásai biomatematikából * A verzió

Modellek ellenőrzése és tesztelése

Bevezetés a számításelméletbe

Totális Unimodularitás és LP dualitás. Tapolcai János

ALGORITMUSOK ÉS BONYOLULTSÁGELMÉLET Matematika MSc hallgatók számára. 9. Előadás. Előadó: Hajnal Péter Jegyzetelő: Hajnal Péter április 12.

1. Alapfogalmak Algoritmus Számítási probléma Specifikáció Algoritmusok futási ideje

A Peano-görbe. Besenyei Ádám ELTE

3. előadás. Programozás-elmélet. A változó fogalma Kiterjesztések A feladat kiterjesztése A program kiterjesztése Kiterjesztési tételek Példa

Csak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Mérnökinformatikus szak BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar május 27.

Időzített átmeneti rendszerek

A SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI

Átírás:

Név (aláírás): Az informatika elméleti alapjai 2 elővizsga 2017. december 19. A vizsgadolgozat 1. feladatára helyes válaszonként 1-1 pont kapható, a 2-3. feladatok megoldásáért 6-6 pont, a 4. feladatra helyes válaszonként 3 pont jár. Az 5. feladat mindenre kiterjedő kidolgozásáért 15 pont kapható, ehhez bizonyítás nem szükséges. Így a teljes dolgozatra legfeljebb 60 pont kapható. Jegyek: 5-ös (jeles): összpontszám 51, 4-es (jó): 42 összpontszám 50, 3-as (közepes): 33 összpontszám 41, 2-es (elégséges): 24 összpontszám 32, 1-es (elégtelen): összpontszám < 24.

1. (a) Legyen M = (Q,Σ,Γ,δ,q 0,q i,q n ) egy tetszőleges egyszalagos Turing-gép. Ha δ(q,a) = (r, b, R), akkor mi lesz az uqav konfiguráció rákövetkezője (v ε)? A) urbrv B) ubrrv C) urbv D) ubrv (b) A következő mondatnak azt a folytatását jelölje be, amelyik HAMIS! A PCP probléma (nyelv)... A) NP-teljes B) eldönthetetlen C) R D) RE. (c) Legyen f(n) = 2 2n +n 4 +100 és g(n) = 4 n +10n 3. Melyik igaz? A) f(n) = O(g(n)) B) g(n) = O(f(n)) C) mindkettő D) egyik se (d) LegyenM = ({q 0,q i,q n },{0,1},{0,1, },δ,q 0,q i,q n ), ahol az átmenetekδ(q 0,0) = (q 0,,L), δ(q 0,1) = (q i,,l),δ(q 0, ) = (q i,0,l). (A balra lépés kódja 000.) Ekkor M = A) 0101010001000110100100100010001101000100101000 B) 1010010001001011001100101010000101011000101001 C) 0101010001011110100100100010001101001001010100 D) 0101010001000110100100100010001100010001001010 (e) Fejezze be a tanult tétel kimondását! Minden k-szalagos (k 1), legalább lineáris, f(n) időkorlátos Turing-géphez van vele ekvivalens A) O(f(n) 2 ) időkorlátos Turing-gép. C) O(n 2 ) időkorlátos Turing-gép. B) 2 O(f(n)) időkorlátos Turing-gép. D) 2 kf(n) időkorlátos Turing-gép. (f) Egészítse ki a mondatot úgy, hogy az állítás igaz legyen! Ha..., akkor P=NP. A) ha minden NP-beli probléma polinom időben visszavezethető egy NP-teljes problémára B) létezik NP-teljes probléma NP-ben C) ha minden NP-teljes probléma eldönthető D) SAT P-beli (g) Legyen M = ({q 0,q i,q n },{0,1},{0,1,2, },δ,q 0,q i,q n ), ahol az átmenetek δ(q 0,0) = (q 0,,R),δ(q 0,1) = (q 0,2,R),δ(q 0,2) = (q i,1,l),δ(q 0, ) = (q 0,0,L). Minden további átmenet q n -be viszi a gépet. Az alábbi 3 állítás közül melyik igaz. 1. 222q 0 1 222q 0 2 M egy lehetséges konfigurációátmenete, 2. M elfogadja az egyetlen 2-ből álló szót, 3. M eldönti az általa felismert nyelvet. A) igaz, hamis, hamis B) hamis, igaz, igaz C) hamis, hamis, igaz D) hamis, hamis, hamis (h) Egy M nemdeterminisztikus Turing-gép egy u szóra vett számítási fájában 5 ág van, két számítás 7 illetve 8 konfigurációátmenet után elfogadó konfigurációban, míg a másik három számítás 3, 7 illetve 10 konfigurációátmenet után elutasító konfigurációban vágződik. Ekkor M futási ideje (időigénye) az u szóra: A) 5 B) 8 C) 10 D) 35 (i) Nyelveket és tulajdonságaikat párosítunk. Melyik egy lehetséges helyes párosítás? 1. L átló, 2. L u, 3. L halt 4. 3SAT 5. RE-ben van, de nem R beli, 6. komplementere R-beli. 7. komplementere nem R-beli. 8. nincs RE-ben. A) 1-8 2-6 3-7 4-5 B) 1-8 2-7 3-5 4-6 C) 1-5 2-7 3-8 4-6 D) 1-5 2-6 3-7 4-8

2. Az M = {q 0,q 1,q 2,q 3,q i,q n },{0,1},{0,1,,#},δ,q 0,q i,q n determinisztikus Turing-gép állapotátmenetei az alábbi átmenetdiagrammal vannak megadva. 0/0,R 1/1,R #/#,R 1/1,R #/#,R q 0 0/#,R q 1 /,L 0/0,L #/#,L q 2 q i /,S /,R q 3 1/#,L /,S q n 0/0,L 1/1,L #/#,L (a) Adjuk meg az 100 szóhoz tartozó kezdőkonfigurációból valamely megállási konfigurációba a konfigurációátmenetek sorozatát! (b) Adjuk meg az M Turing gép által felismert L(M) nyelvet! 3. Adjunk meg egy Turing-gépet, ami az f(a n ) = ba 2n b (n N) szófüggvényt számítja ki!

4. (a) Definiálja a számosság fogalmát! Mit mond ki a Cantor-Bernstein tétel? Adjon meg egy szavakkal, nyelvekkel kapcsolatos continuum számosságú halmazt! (b) Definiálja a k-szalagos, determinisztikus Turing gépet (k 1)! Adja meg a komponensek jelentését! (Az átmenet függvényt is!!!) (c) Mit értünk kiszámítható szófüggvény alatt? Adja meg a visszavezetés definícióját! (d) Mit mondhatunk egy L nyelvről eldönthetőség szempontjából, ha tudjuk, hogy L és a komplementere is felismerhető Turing géppel? Vajon az L u nyelv komplementere felismerhető-e Turing géppel? Miért?

(e) Definiálja az NP-teljesség fogalmát! Milyen bonyolultsági osztályok közötti összefüggés következne abból, ha valamelyik NP-teljes nyelv eldöntésére polinom idejű determinisztikus algoritmust találnánk? (f) Definiálja a SPACE(f(n)), NSPACE(f(n)) bonyolultsági osztályokat. Van-e olyan NPbeli nyelv, ami nem dönthető el determinisztikusan polinom tárral? Miért? (g) Definiálja az Elér nyelvet! Mondja ki az Elér nyelv determinisztikus tárbonyolultságáról tanult tételt, Savitch tételét, valamint annak következményét NPSPACE-szel kapcsolatosan. (h) Mondja ki a bonyolultsági osztályok hierarchiatételét! Mely tartalmazás valódiságát tudjuk, és mely tartaémazásokról sejtjük, hogy valódiak?

5. NP-teljes gráfproblémák.