INTERNET A SZÓBELISÉG KIFEJEZŐDÉSE AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓBAN Bódi Zoltán A szóbeliség kifejeződése az internetes kommunikációban Bevezetés Az Interneten az írás és a beszéd kommunikációs műfajainak sajátos keveredése figyelhető meg: a fejlesztések ellenére még mindig főként írásos formában megjelenő közlemények - a különféle internetes műfajokban különbözőképpen, de harározottan - a beszélt nyelv bizonyos sajátosságai felé közelítenek. A világhálón az írásbeliség és a szóbeliség sajátos viszonya jelenik meg (Crysral, 2001:24). Különösen a gyors, erősen inrerakrív kommunikációt lehetővé tevő műfajokban, vagyis az elektronikus levelezésben és a csevegőfórumokon figyelhető meg ez a jelenség. A hipermédia korszaka Az elektronikus média korszakának a poszt-gutenberggalaxis nevet is adhatjuk. Az elektronikus média - amelynek része az Inrernet is - nagy újdonságot hoz a megismerő, felfedező szándékú gondolkodásba (Harnad, 1990). 1 A gyors gondolkodás és reagálás az Inrernet legjellegzetesebb újdonsága, ami az interneres kommunikációs műfajokban már alapkövetelménnyé válik (Dyson, 1998:87). Gondolkodásmódunk válrozik, s ezérr az írásbeliség és a műfajiság is áralakul. Érdemes azonban szem előtt tartani Kis Ádám megállapítását, miszerint az elektronikus médiában kialakuló új kommunikációs formák nem szünrerik meg a Gurenberg-galaxist, hanem csak kiegészítik azt, bizonyos tekintetben módosítva a nyomtatott kommunikációs formákat. Ahogy a nyomtatás elterjedésével sem szűnt meg a kézírás, úgy az elektronikus média korszakában sem szűnik meg a könyvnyomtatás (Kis Ádám, 1997). 2 Nyíri szerinr a 19. századról, amikor már elég fejlett a nyomdatechnika, a kép a szöveg részévé válik. Ezt nevezzük Gottfried Boem nyomán ikonikus forradalomnak (Nyíri, 1996 id. Gottfried Boem, 1995:13). Ekkor azonban még a szövegé a vezerő szerep, az új internetes média megjelenésével viszont a kép (akár a mozgókép is) és a hang a közlemény egyenértékű részévé válik, az írás elveszíti vezető szerepét, s a kultúra a posztliteralitás korszakába lép. Az ikonikus fordular a posztliteralitás jelensége." (Nyíri, 1996:10). A poszt-gutenberg galaxis jellegzetes vonása a multimedialitás. 1 ; http://cogsci.soton.ac.uk/~hamad/papers/harnad/harnad90. skywriting.html http://wavw.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvrud/szmtgps.hun 26
INTERNET A SZÓBELISÉG KIFEJEZŐDÉSE AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓBAN Az Internet mint kommunikációs médium közegében a szóbeli, a vizuális és az írásbeli kommunikációs csatornák összekapcsolódnak, és megjelenik a multimédia. Michael Heim szerint ez a hipermédia kotszaka: az Internet - mivel lehetővé teszi képek, videófelvételek, hang és animáció egyidejű továbbítását, illetve azonnali elérését - nem lineáris alkotói és befogadói magatartást igénylő médium (Heim, 1997). 3 Az Internet és azon belül a World Wide Web multimediális jelenség, vagyis az írott szöveggel összekapcsolódó vizualitás és akusztikum ugyanúgy az információk hordozójává válhat, mint a hagyományos nyomtatás. Az írott beszélt nyelv Susan С. Hefting (Hetring, 1996) a számítógéppel közvetített kommunikációról (CMC: Computer-Mediated Communication) szóló, általa szerkesztett kötetben megjegyzi, hogy a kommunikációnak ez a fajtája - bár írásos megjelenésű, hiszen az üzeneteket billentyűzet segítségével rögzítik - jobban hasonlít a beszédkommunikációhoz, igen gyors információcserét biztosít, speciális (jórészt rövidítésekre alapozott) szókincse van, és itt a képiség is fontos információhordozó. Mindezek mellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy az internetes kommunikációban különböző kommunikációs műfajok ötvöződnek, s ezért a nyelvhasználat nem homogén (Herring, 1996:3). Ong három korszakot különít el a kommunikációtörténetben: az elsődleges szóbeliség (primary orality), az írásbeliség (literacy) és a másodlagos szóbeliség (secondary orality) korszakát (Ong, 1982:136). A másodlagos szóbeliség korszakát Ong a hang rögzítésére és átvitelére szolgáló technikai eszközök (a telefon, a fonogtáf, majd a rádió és a magnetofon) feltalálásától számítja, amelyek mind tétben, mind időben jelentősen kitágították a szóbeli kommunikáció hatókörét. Ong szerint a másodlagos szóbeliség az 1980-as évekig tart, a televízió széleskörű megjelenése és elterjedése már nem a szóbeliség, hanem a képiség korszaka. Szépe György is felvázol egy kommunikációs fejlődési sort: szóbeliség, írás, nyomtatás, magánhasználatú írógép, számítógép, multimédia (Szépe, 1997:78). Ez a fejlődési sor azonban Szépe szerint is csak vázlatosnak tekinthető, mert hiányoznak belőle az élőszó rögzítési és teptodukálási lehetőségei. Természetes, hogy amint lehetőség nyílt az élőszó rögzítésére és megőrzésére, ez már önmagában is a kultúta hotdozójává vált. A megőrzött és reprodukálható szóbeliség szövegei a szóbeliség korszakához képest többé már nem pontatlanok, és már nemcsak az emlékezetünk őrzi meg az információkat, hanem pontos formában rögzíthetjük a tudást. A Szépe-féle fejlődési sort ki lehet egészíteni egy újabb síkkal: a szóbeliség rögzítésének lehetővé tételét hozzávetőlegesen arra az időszakra tehetjük, amikor a magánhasználatú írógépek elterjedtek. A teljesebbé tett sorozat tehát így alakul: szóbeliség, írás, nyomtatás, magánhasználatú írógép, hangfelvétel, aszinkron hangtovábbítás, szinkron hangtovábbítás, számítógép, multimédia. J http://www.mheim.com/html/docs/vrtea/vrtea.html 27
INTERNET A SZÓBELISÉG KI FEJEZŐDÉSK AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓBAN Az Interneten folyó kommunikációban megjelenő szövegekre - a hagyományos írott szövegekkel szemben - kevésbé jellemző a szabályozottság, a normakövetés és a szerkesztettség. Nem egyértelmű, hogy a posztliterális környezetben" megalkotott, magánjellegű e-mail és chat üzenetek kommunikációs műfaja az írott vagy inkább a beszélt nyelvi kommunikációhoz sorolható-e (Bódi, 1998:179). Az Interneren jelentkező spontán szövegek köztes kommunikációs műfaját írott beszélt nyelvnek nevezhetjük (Bódi, 1998:186). Balázs Géza ugyanezt a jelenséget másodlagos írásbeliségként ismerteti, ő azonban ezt a jelenséget az Internet mellett kiterjeszti a mobiltávközlés sms-szolgáltatásainak, valamint más médiumoknak az írásbeliségére is (Balázs, 2003:149). Az angol nyelvvel foglalkozó nemzetközi kutatások is rávilágítottak már, hogy az Interneten továbbított üzenetek az írott és a beszélt nyelv között helyezkednek el, hiszen a partnerek nem látják és nem is hallják egymást, s ezért ezek a szövegek kissé személytelenebbek is; viszont a világhálón a felhasználók ugyanakkor kifejezetten a spontán beszélt nyelvhez hasonlóan formálják meg szövegeiker (Herring, 1996:4; Gollott - Bellmore, 1996:14, 21). David Crystal szerint a netnyelv" (Netspeak) mint harmadik típusú médium kombinálja az írásra, a beszédre és elektronikus közvetítésre jellemző elemeket (Crystal, 2001:48). Az írott beszélt nyelv az internetes interakcióban Az Interneten folyó interakciókban - a beszédhez közelítve - kétségbeesett erőfeszítés zajlik arra, hogy a prozódia és a paralingvisztika tárgyköréhez tarrozó metakommunikáció hiányosságait sikerüljön pótolni (Crystal, 2001:34). A betűhalmozás, az írásjelhalmozás, a csupa nagybetűs szavak, a ritkítottan szedett szavak, a csillagok vagy szóközi aláhúzások közé foglalt szavak - mind-mind az internetes nyelv köztes műfajiságának jelenségei (Crystal, 2001:35). A - főként az elektronikus levelezésben és a chat fórumokon megjelenő - mosolyszimbólumok, a smiley-к kiválóan alkalmasak a prozódiai és paralingviszrikai elemek, a metakommunikáció pótlására és általában az érzelmek kifejezésére. А.чтИеу-к éppen azérr terjedrek el annyira az Interneten, mert a netnyelv" a gyors, azonnali interakcióhoz, vagyis a beszédhez közelít, s így egyre nagyobb igény merül fel az érzelmek jelzésére is (Crystal, 2001:38). Meg kell azonbanjegyezni, hogy a mosolyszimbólumokról csak az adott kontextusban derül ki, hogy pontosan milyen szándékot közvetítenek (Herring, 1996:3; Werry, 1996:52). A verbális kommunikációt idéző jelek az írott szöveg részévé válnak. A mosolyszimbólumokról számos honlapon ranulmányozhatunk alapos áttekintéseket. Az e-mailen továbbított levelekben emellett olyan, néhány betűből álló, sűrített jelentéstartalmú betűszók és rövidítések is előfordulnak, amelyekkel más magyar nyelvű kodifikált szövegben nem találkozunk. Jellemző példa erre a + jel használata a meg" igekötő helyett, továbbá a számjegyek felhasználása több betű helyett (5let = ötlet, 66ós = hathatós, 5/c = 5 perc, 1 pill = egy pillanat). Gyakoriak az angol nyelvű rövidítések is: THX = thanks (köszönöm), imho = in my humble opinion (szerény véleményem szerinr), btw = by the way (apropó, erről jut eszembe), pis = please (kérem, kérlek ), tnx = thanx (koszi, kösz), CU IRL. = see you in real life (találkozunk a valós 28
INTERNET A SZÓBELISÉG KIFEJEZŐDÉSE AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓBAN életben - elköszönés olyan helyzetben, amikor az internetes levélváltás után a partnerek személyesen is találkoznak), ASAP = as soon aspossible (amilyen gyorsan csak lehet). Ezeknek a rövidítéseknek a használata - amellett, hogy gyorsítja az írott kommunikációt - csoportnyelvi jelenség is lehet, hiszen a gyakorlott internetezők számára ezek az amerikai-angol mintájú rövidítések, összevonások ismerősek lehetnek, de az Interneten kívüli írásbeliségben ezek a kódok aligha értelmezhetőek. Egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy az e-mail és chat szövegekben az íráskép és az írásmód a beszélt nyelvi megnyilatkozások fonetikai megjelenését próbálja ábrázolni, tehát az írott szöveg már a megjelenési formájával, a látványával is (a beszélt nyelvre utaló) üzenetet hordoz. Olyan esetekben is alkalmazzák a fonetikai írásmódot, amikor az nem illik a kodifikált, írott szöveghez: aggyal, taníccs+, nyittyuk, majkésőbbcsinájjuh+, asszem, emléxel. Igen jellemző a magyar szavak leegyszerűsített vagy divatszerű, sajátos helyesírása: majnem, ijet, uccse, tuggya, szal (szóval), fekünni, pill (pillanat), lejöhecc, mijén, iszni rencergazda; soxor, emléxik,fexik, yol (jól), kaqkk, muxik (vagyis működik!). Gyakori jelenség a magyar szavak már említett, számjegyeket és betűket keverő írásmódja is: 6ás, lszeru, megoldóó, 2séges, láltalán, +öllek\, Lhúz (elhúz), GPn (gépén) stb. Az elektronikus levelezésben és a chat fórumokon másféle, tipográfiai eszközöket alkalmazó jelölések is előfordulnak: a kiemelendő szavakat gyakran aláhúzással jelölik meg a szó előtt és után: _könyv_, Judás_. A csupa NAGYBETŰVEL szedett szó vagy akár teljes szöveg etősen emocionális tartalmat tükröz, az ilyen szövegrészlet a beszédben a kiabálásnak felel meg. Ezek a jelenségek arra utalnak, hogy az elektronikus levelezés, illetve a csevegőfórumok kommunikációs műfaja a spontán beszédkommunikációhoz közelít. Ez a helyesírás egyaránt fakadhat sietségből, tréfakedvből és csoportnyelvi hatásokból. Annyi azonban bizonyos, hogy ez tudatos nyelvi jelenség (Miklós, 1996).4 Hozzá kell tenni, hogy ez a leegyszerűsített, funkcionális írásmód bizonyos esetekben az anyanyelvi műveltség hiányosságai miatt is felbukkanhat. A tudáshiány miatt, illetve szándékosan elkövetett helyesírási módosítások szétválasztása azonban nehéz, sokszor esetleges. A csevegőfórumok írásmódjában megfigyelhető továbbá a központozásnak és a mondathatárok jelölésének a hiánya. Rendszeresen elmaradnak a vesszők, a mondatkezdő nagybetűk és a mondatzáró írásjelek is. A mondatvégi írásjelek csak akkor fordulnak elő többé-kevésbé következetesen, ha emocionális okokból vagy kiemelési céllal halmozzák őket. Ezek is azt szolgálják, hogy az információáramlás sebessége, a gépelés gyorsasága a lehető legnagyobb legyen, a legjobban megközelítse a beszélt nyelv tempóját. A csevegőfórumok szövegeit jellemzően csak annyira formálják meg, hogy az üzenet még könnyen érthető legyen. A mondatkezdő nagybetűk és a tagmondatokat, illetve egyes szavakat a helyesírás szabályai szerint elválasztó vesszők, valamint a mondatzáró írásjelek mellőzésével az üzenet még egyértelmű maradhat. 4 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/ircnyelv.hun 29
I NT КК N KT A SZÓBELISÉG KIFEJEZŐDÉSE AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓBAN Simeon J Yates szerint az internetes szövegek modalitása jellemzően a spontán beszélt nyelvhez hasonlít, a szóhasználat inkább írott nyelvi sajátosságokat mutat (Yates, 1996:46). Nem elhanyagolható az a szempont sem, amire Pixie Ferris világít rá: szerinte az internetes írásbeliséger leginkább az egyidejűsége és azonnali interaktivitása közelíti a beszélt nyelvhez (Ferris, 1997). 5 Az Interner elektronikus, globális és interakrív médium, s mindezek a jellemzők kihatnak magára az Internet nyelvére is. Az elektronikus jellegnek az a köverkezménye, hogy a világhálón csak olyan információkat - és csakis olyan formában - tudunk továbbítani, amit az elektronikus médium lehetővé tesz. Ez azt jelenti, hogy a billentyűzet karakterkészlete meghatározza, hogy mir és milyen formában küldhetünk; a képernyő mérete és az általunk használt számítógépes konfiguráció típusa pedig azt szabja meg, hogy mit és milyen formában láthatunk, mit fogadhatunk be az Interneten keresztül (Grysral, 2001:24). Más szóval: bármennyire közelít is az Internet nyelve a beszélt nyelvhez, mégis az írásbeliség technikai környezerének korlátai között kell maradnia. A mosolyszimbólumok jelentősége az internetes kommunikációban Az Internet és а nyelvhasználat kapcsolatának irodalmában sok szrereorípiát és felületes véleményt találhatunk. Az egyik leggyakoribb téma a mosolyszimbólumok vagy emotikonok használata. Az emotikonok alkalmazását a következőkben annak a kiindulópontnak a szem előtt tartásával kísérelem meg vizsgálat tárgyává renni, hogy azok az Internet erősen inreraktív műfajaira jellemző írott beszélt nyelv fontos építőelemei (Bódi, 2004:39). A gyakran internerezők körében a smiley, a mosolykód közismerr szimbólum, ami sűrűn előfordul az Interneten olvasható üzenetekben (vö. pl. Koltay, 1997:94.). A mosolykód az érzelmeket kifejező metakommunikativ eszközöket, amelyek az írásos szövegekből szükségképpen hiányoznak, a billentyűzeten található írásjelekből és egyéb szimbólumokból alkotott képi információ primitív ikonjaival helyettesíti: :-), :-(. A mosolykód általános, nyelvtől és kultúrkörtől függetlenül értelmezhető ikonikus jel, amely az emberi arcvonásokat, (illetve az azokhoz kapcsolódó emocionális hátteret) próbálja felidézni. Értelmezése világos és mindenki számára egyértelmű lehet. Konkrét következtetések levonásához elvégeztem egy vizsgálatot. A kutatás törzsanyagár alkotó nyelvi adatok nagy tömegét online kérdőíves módszerrel gyűjtöttem össze. Ez a módszer ugyan nem tesz eleget a statisztikai mintavétel szabályainak, de ha egy ilyen felmérést jól megtervezünk, akkor a beérkező nagy mennyiségű nyelvi adat szemiotikai és szociolingvisztikai szempontból egyaránt hasznos új eredményeker hozhat (Márton, 2000:1241; Babbie, 1999:293-294.). A hibás következtetések elkerülése érdekében mindenesetre inkább tartózkodom a számszerű adarok emlegetésétől, és csak tendenciákra próbálok rámutatni. A vizsgálat tárgyának természetéből fakad, hogy néhány elem, illetve megállapítás ismétlődik, ám ez az elemzés során elkerülhetetlen, hiszen csak így kaphatunk korrekr, részieres eredményeker. ' http://wv.december.com/cmc/mag/1997/jun/ferris.html 30
INTERNET A SZÓBELISÉG KIFEJEZŐDÉSE AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓBAN Az indulatosság, az elégedetlenség kifejezése Megfigyelésem szerint az indulat és az elégedetlenség kifejezésére az internetes kommunikáció sotán a szöveggel egyenrangú szerepet játszik a smiley-k alkalmazása. Ez megerősíti azt a nézetet, amely szerint az internetes kommunikáció során a jelek és szimbólumok, s általában a vizuális elemek legalább akkora szerepet játszanak, mint az írott szöveg (vö. pl.: Heim, 1997; Nyíri, 1996. id. Gottfried Воет, 1995:13; Herring, 1996:3; Werry, 1996:52.). Míg az indulat megjelenítésére használt kifejezőeszközök igen változatosak - hiszen a leggyakrabban előforduló emotikon, a >:( is ritkán fordul elő - addig az elégedetlenséget leginkább az egyszetû elemek szimbolizálják: :-( és :/. A negatív érzelmet kifejező alap-emotikonok, a :( és a :-( gyakoriak ezekben a funkciókban. Az indulatosságtól úgy tűnik, hogy az ábtázolási (és értelmezési) módja nem egységes, hanem meglehetősen változatos és kevésbé általános. Feltűnő, hogy a karaktetek között gyakran fordul elő az összeráncolt szemöldököt, illetve homlokot szimbolizáló > jel, és a legörbülő szájat jelölő ( jel is, amelyek együtt a >:-( ikont alkotják. Az összeráncolt szemöldököt vagy homlokot szimbolizáló > jel vatiációjaként előfordul a } jel használata is, ezzel az ikon a }:( alakot ölti. Az elégedetlenséget ábrázolja az összevont szemöldököt szimbolizáló =( jel is. Észre kell venni, hogy az elégedetlenség kifejezésénél az emotikonok hangsúlyos része a szemöldökön, homlokon megjelenő barázda: = :-(, >:- > }:(, ]8-(. A válaszadók leggyakrabban elégedetlenségük foka, illetve vérmérsékletük szerint szaporítják a lefelé görbülő szájat jelképező írásjelek számát az elégedetlenség kifejezésére, előfordul, hogy valaki ezekből tíznél is többet használ. Gyakori még ezeken kívül az elhúzott szájat felidéző, és ezzel az indulatosságot kifejező jel: >:, illetve :- vagy :. Az elhúzott szájat szimbolizáló jel helyett használják továbbá a / vagy a [ jelet tartalmazó >:/, >:[ ikonokat is. Ritkábban találkozunk az eltúlzott }:-////////// vagy :-[[[ formákkal. Az elégedetlenség érzékeltetésére is számos változata fordul elő a szájnak: :[, :7, :(), :-<, :0, :p, :S, :T, :-####, :-c, :-e, :$. Több elem kombinálásával alkották a következő példákat: :-(, :-(P. Egyéni megoldásként fordul elő, hogy a nyolcas számjegyet választották a kiguvadt szem ábrázolására mind az indulatosság, mind az elégedetlenség jelzéséte: 8(, 8-(. A vicsotgó fogakat a # jel szimbolizálja. Érdekes egyéni variáció a @ jel alkalmazása a száj helyén. A :-@ ikon - elszigetelt előfordulása miatt - nehezen fejthető meg, de valószínűleg az ellátott szájat, a kiabálást vagy a kinyújtott nyelvet szimbolizálja. Az elkerekített száj és az ezzel együttjáró kiabálás szimbolizálására a kis о vagy a nagy О betűt használják: :o, halmozva: :oooooo, esetleg :oo. A szimbólumok és az írásjelek kombinált használatára érdekes példák azok, ahol az üzenet küldője az emotikonnal kifejezendő érzelem nyomatékosítását halmozott felkiáltójelekkel vagy kérdőjelekkel oldja meg: >:////!!!!!!! vagy :-???. Elszigetelt esetekben előfotdulnak bonyolultabb ábrákat adó egyéni variációk is: 8= = = =o, q>:o(, :((((*****??@*****. 31
I N T E R N E T \ SZÓHEKISEG KIEEJE/ÖDÉSE Л/ INTERNETES КОМ Ml NIKACIOHAN A boldogság és a vidámság kifejezése A boldogság és a vidámság nyelvi kifejezésére a kérdezett internetezők szinte kizárólag csak a mosolyszimbólumot használják, hiszen ez rendkívül egyértelmű, világosan kifejezhető érzelmi állapot, amelynek a jelölésére jól bevált, hagyományos szimbólumok vannak. A pozitív emóciót egyértelműen az alapvető mosolyszimbólummal fejezik ki, amelynek nagyon sokféle változatát használják a válaszadók. Az viszont kiderül az adatokból, hogy a válaszok több mint felét a következő négy egyszerű, alapvető smiley teszi ki: :), :-), :)), :))). A többi mosolykód jobbára már csak ezeknek a variációja, a mosolygó ajkat szimbolizáló ) jel halmozása. A mosolygó, szélesre nyílott száj kifejezésére a ) variációjakénr használják a D és az о betűt is: :D, :-D, :o), :0. A vidámság szimbolizálására használják válaszadóim a P betűt is::-p, :-P, ez az elcsücsörített szájat, esetleg a kinyújtott nyelvet fejezi ki. Figyelemre méltó, hogy van olyan internetező is, aki nem resr speciális karaktereker alkalmazni egy-egy emotikonban, például: ). Új elemként a vidámság kifejezésére megjelenik a haj jelzése is, jellel: :-)), :))))))))), ez azonban elszigetelt jelenség, amit nem szabad általánosítani. Ez egyben azt is mutatja, hogy a mosolyszimbólumok ábrázoló funkciója igen erős, és néha a gyorsan fellelherő jelek használata helyett nagyobb kifejezőerő kifejtésére, szövegalkotói kreativitásra motivál. Elenyészően ritkán fordul csak elő, hogy a válaszadók a fordított sorrendű, jobbra döntött fejet jelképező (-: emotikont alkalmazták, hiszen szinte törvényszerűnek tekintjük, hogy a szokásos :-) smiley balra döntött fejet szimbolizál. Az is előfordult, hogy az álló arcot szimbolizáló л _ л jelcsoportot használták, ebben az esetben a szemet а л jelek, a szájat pedig a _ jel ábrázolja. Mindezeknek és a * jelnek a kombinációjával alkorharók meg a következő ábrák: (*~*),, *\o/*, * *, *^^* _ Újabb gazdagító elem a kicsorduló könnyet, esetleg a kacsintást szimbolizáló ikon alkalmazása :'-). A kifejezendő érzelmek nyomarékosítására itt is előfordul a felkiáltójelek halmozása az emotikon mellett: :)!!!!. A szem kiemelt szerepét mutatja, hogy az egyszerű kertőspont variációjakénr előfordul а В betű vagy a 8 számjegy is: B), 8-)). Feltétlenül megjegyzendő viszont, hogy az egyik válaszadó az erre alkalmazható emotikonok között, a vidámság és a pozitív érzelmi állapot szimbólumaként említette a rózsát utánzó : @ } ikont. A virág formáját a billentyűzet karakterkészlerének elemeiből épírerte fel: a szirmokat a @ jel, a szárat a kötőjel, a levelet pedig a kapcsos zárójel ábrázolja, ezek a karakterek tehát együtt ikonikus jelet alkot, ami metonimikusan utal a vidámságra. Nehezen elemezhetők a következő egyéni variációk: =8-), @->, d8-), (.- )))>>. A vidámság kifejezésére szolgáló emotikonok között említette egy válaszadó a vegyes összetételű d:-király jelzést, ami egyszerre tartalmaz képi funkciójú és nyelvi funkciójú elemeket: ennek szerzője nyelvi kóddal is megerősítette a vizuális kódot. A türelmetlenség kifejezése A türelmetlenség olyan állapot, amit a válaszadók kifejezetten változatos eszközökkel fejeznek ki: közel egyharmaduk különböző írásjeleket halmoz. Külön kiemelendő, hogy itt a kérdőjel ismétlése a leggyakoribb. Sűrűn halmozzák a pontot, az alá-
INTERNET A SZÓBELISÉG KIFEJEZŐDÉSE AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓBAN húzást, a kötőjelet és a csillagot is. A vizsgált internetezők nem egészen egynegyed része fejezi ki szöveggel a türelmetlenségét, és ennél is ritkábban használnak ebben emotikont. Nem jellemző tehát, hogy türelmetlenségüket a válaszadók mosolyszimbólummal fejeznék ki internetes kommunikációjuk során, viszont azoknál, akik mégis ezt teszik, kifejezetten változatosak, kreatívak, tehát nincs egységes forma erre a célra; vélhetően azért, mert ez összetett érzelmi állapot, olyan élethelyzet, amit nehéz szimbolizálni. Leggyakrabban az elhúzott szájjal megjelenő :-I vagy : emotikon jelent meg, a harmadik és a negyedik leggyakoribb szimbólum az elhúzott száj két másik fotmai variációja, a :/ és a :-/ volt. A száj formája a türelmetlenséget kifejező smi/ey-k esetében gyakran változik, a különféle formai változatokban gyakori az elkerekített (kiabáló) szájforma: :-o, :0, :o, :-0, :o/, <:0, :-D, :-PPP, :@, :oo. Az elbiggyesztett, elégedetlenséget sugalló szájtartás érdekes kifejezési módja a következő: :-s, :-S, :s, :S. Az elégedetlenséget, türelmetlenséget kifejező emotikonokat néha írásjelekkel, illetve betűsorokkal is kiegészítik: :RGGGGGG, : о!, :!. Ezekben a ritkán előfotduló, elszigetelt esetekben nagyon nehéz eldönteni, hogy a felhasznált karakterek ábrázoló vagy szimbolikus nyelvi funkciót töltenek-e be. Érdemes megjegyezni, hogy a türelmetlenséget kifejező emotikonok legtöbb variációja a szájat szimbolizáló elemet módosítja, vagyis ennek az érzelmi állapotnak az egyik leghangsúlyosabb és legjobban variálható eleme a szájat jelképező katakter. A gúny kifejezése az Interneten A válaszadók véleménye szerint a gúny is elég jól kifejezhető valamilyen mosolyszimbólummal: legalább háromnegyed részük emotikonnal érzékelteti a gúnyos attitűdöt, árnyalatot. A gúny is egyértelmű érzelmi viszonyulás, kifejezése felerősítésen, túlzáson alapul. Érzékeltetéséhez ugyanakkor mindenképpen szükség van szövegszerű kommunikációs kontextusra is, csak annak keretében lehet emotikonnal világosan, egyértelműen jelölni. A mosolyszimbólum általában is csak kiegészítő elem, önmagában ritkán fotdul elő, jellemzően szöveges elemekhez kapcsolódik, s ez fokozottan érvényes a gúny esetében. A válaszadók egynegyed része csak szöveggel érzékeltette üzenetének gúnyos jellegét. A gúnyos jelentésű mosolykódok szintén nagy változatosságot mutatnak, hiszen a leggyakoribb elem is csak minden hatodik esetben jelenik meg (1319-ből): a :P vagy :-p szimbólum az elhúzott szájat, a kinyújtott nyelvet szimbolizálja. Ezek variációjaként a domináns elem halmozása is többször előfordul: :PPP. A gúny jelölésére szintén gyakran használják a mosolygós szájat: ;),:-),>:), illetve ennek különféle változatait: :>, :D, :op, :9, :], :-}, :D. Ritkán megjelennek más szájtartást jelképező jelelemek is: ;-V, >:-0, :-, :-A, :-B, :1, :J>. A gúnyt kifejező smiley megszerkesztéséhez felhasznált karakterek között rendszerint vannak kiegészítő elemek, amelyek az arc felső részét, a szemet, a szemöldököt, illetve a homlokot jelképezik, s ezek azt mutatják, hogy az alapvetően vidámságot kifejező emotikon-elemeknek többletjelentésük is van, hiszen a gúny korántsem mindig vidám attitűd: >:), }:-), ;)))) (pontosvesszővel jelölt kacsintó szem), ];-), = :-),(8 ),=,:-)= )X :),q;]. 33
INTERNET A SZÓBELISÉG KIFEJEZŐDÉSE AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓBAN Általános tapasztaltok az emotikonok használatáról Összefoglalóan olyan következtetéseket lehet levonni, amelyek árnyalhatják az emotikonok használatáról kialakult, sokszor közhelyszerű képet. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy az érzelmek kifejezésére sokoldalú lehetőségek állnak rendelkezésre az interneres kommunikációban, és az emotikon a szöveges és a másfajta vizuális kifejezésmódokat csak megerősíti, kiegészíti. Az emotikonok végtelenül sok egyéni változatban jelenhetnek meg, de az alapváltozatok a leggyakoribbak. Minél gyakrabban használják ezeket az alaptípusokat, annál egyértelműbb, világosabb a bemutatandó, illusztrálandó érzelem. Az összetettebb érzelmek, állapotok, érzékeltetésére alkalmazták legkevésbé az emotikonokat: itt a szöveges kifejtés mellett a különféle írásjelek halmozása fordult elő a legtöbbször. Az - az álralam ismételten hangsúlyozott tény -, hogy az alapvető érzelmek kifejezésére az emotikonok legegyszerűbb alaptípusai fordultak elő a legnagyobb mennyiségben, viszonylag zárt szimbólumhasználati módra utal, ami könnyen, gyorsan elsajátítható és ugyanilyen könnyen értelmezhető. Ugyanakkor az alkotóelemek variálására, halmozására korlátlan egyéni lehetőség nyílik, amivel élnek is a válaszadók, de ezek a formák nem tömegesek, megmaradnak hapax legomenon-пзк. Az Internet jellegéből adódóan óriási lehetősége van mindenkinek a tarralom - különösen az emocionális tartalom - hangsúlyozására a vizuális szimbólumok kreatív felhasználása segítségével. A közvetlen emberi kommunikáció és az internetes interakció Horányi Özséb gondolatmenete és megfogalmazása szerint az oralitástól kezdve az íráson át a számítógép közvetítette kommunikációig jelentősen megváltozott a kommunikátumok térbeli lokalizáltsága: az orális kommunikátum térben szigorúan lokalizálr; az írásos feljegyzés ugyan lokalizált, de nem szigorúan, mert szállítható, másolható; a számítógépes hálózaton megjelenő kommunikátum voltaképpen nem lokalizálható. Megváltoztak a kommunikátumok elérherővé tételének a módszerei, és jelentősen lecsökkent az elérési idő is: az orális kommunikátum elillanó természerű, az írott (nyomtatott) információk személytelenebbek a beszédnél és maradandók, viszont térben korlátozottak, míg a számítógépes hálózat által elektronikus úton közvetített kommunikátum szinte már a létrehozása pillanarában eljuthat a tér bármely pontjára. Megnövekedert az adott információt (a kommunikátumot) közvetlenül elérni képes befogadók száma is, hiszen a szóban elmondott szöveget csak a jelenlévők percipiálhatják, míg az írort és különösen a nyomtatott szöveget akár már nagy tömegek is elérherik változatlan formában, a számírógépes hálózat közvetítette kommunikátumok pedig gyakorlatilag azonnal, még a nyomtatásban terjeszrett közleményeknél is több potenciális címzettet érhetnek el, (Horányi, 1997). 6 ' http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/media/hozsebl/hozsbl.mek 34
INTERNET A SZÓBELISÉG KIFEJEZŐDÉSE AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓBAN Csevegőfórum mint az internetes interakció csúcsa Az Interneten létrehozott csevegőfórumok időfüggőek, azonnali válaszlehetőséget kínálnak és az azonnali befogadás, válaszadás igényét hordozzák, hasonlóan a közvetlen emberi kommunikációhoz (vö.: Buda, 1994). A hálózati interakció javarésze viszont elsősorban írásban jelenik meg (Crystal, 2001:29). A csevegőfórumok biztosítják a leggyorsabb lehetőséget az Internet közvetítésével folytatott kommunikációhoz. Az üzenet itt az élőbeszéd sebességétől alig-alig elmatadva jut el a befogadóhoz. Ezeknek a csevegőfórumoknak a nyelve közelít a legjobban az élő beszélt nyelvhez, illetve annak egyes csoportnyelvi változataihoz. Christopher С. Werry számos csevegőfórumon végzett vizsgálatai alapján a következő megállapítást teszi: Az IRC (Internet Relay Chat, internetes csevegés) formájában megvalósuló kommunikációt jelentős mértékben a közvetlen emberi kommunikáció, a beszélt nyelv reprodukálásának igénye motiválja" (Werry, 1996:61). Werry a csevegőfórumok kommunikációját ennek megfelelően - mivel a csevegés két vagy több személy között az élőszó szinkronitásával, de írott formában folyik - interaktív írott diskurzusnak nevezi (Werry, 1996:47). Egy-egy csevegőszobában egyidejűleg sok írott párbeszéd zajlik egy helyen és egy időben. Kevés az olyan párbeszéd, ami a csevegőszobában egymás utáni megszólalások összefüggő sorozataként jelenik meg, hiszen egyszerre többen folyatatnak dialógust, és minden egyes megszólalás akkor tűnik fel a mindenki által látható képernyőfelületen, amikor azt a résztvevő leírta és egy gombnyomással elküldte a fórumra. A csevegőfórumok dialógusainak felépítése tehát nem egyezik meg egyik korábbi kommunikációs műfajjal sem, nagyon hasonlít a spontán beszélt nyelven folytatott párbeszédhez, viszont annál szervezetlenebb és tartalmilag nagyon hiányos, továbbá gyakran hiányzik belőle a makrotervezés minden eleme. A szervezetlenséget ugyanakkor kompenzálja a szöveg írásbeli, statikus megjelenési módja, s ennek segítségével mégis követhető valamelyest a párbeszéd fonala. Ez a kommunikációs műfaj lehetőséget ad a valós időben folytatott párbeszédre egymástól térben igen távol elhelyezkedő résztvevők között, s a hagyományos írásbeliségnél összehasonlíthatatlanul gyotsabb kommunikációt biztosít számukra. Az Interneten megjelenő szövegek - főleg az erősen interaktív chat fótumokon és az e-mail üzenetekben, de a hálózati honlapokon is - egyre inkább vázlatszerűek, s mind szerkezetüket, mind fotmai kivitelezésüket tekintve távolodnak a hagyományos írásbeliségtől. Jakob Nielsen szerint mindez azért van így, mert a honlapok szövege is kezd alkalmazkodni ahhoz, amit magyarul - Nielsen nyomán, jobb híján - internetes olvasásnak" (webreading), esetleg képernyő-olvasásnak" nevezhetünk. Az Interneten az olvasók nem lineárisan haladnak előre az olvasásban, hanem szkennelnek", vagyis egyes szavakat, szerkezeteket emelnek ki a szövegből (Nielsen, 1997). 7 Emiatt a szerkesztés is a könnyű, gyors értelmezhetőséget célozza meg, hasonlóan a spontán beszélt nyelvhez, ahol az egyidejűség, az interaktivitás, a pillanatnyiság érdekében ugyanilyen igényeknek és elvárásoknak kell megfelelni. 7 http://www.useit.com/alertbox/9710a.html
i INTERNET 1 = 1 Л SZÓBELISÉG KIFEJEZŐDÉSE AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓBAN Sok közös vonást lehet találni a spontán élőbeszéd és a spontán elektronikus levelezés, illetve a csevegőfórumokon megjelenő szövegek tervezési és kivitelezésifolyamatai között is, annak ellenére, hogy az elektronikus levelezés alapja mégiscsak az írort szöveg. Az elektronikus levelezésben és az internetes csevegésben a szövegek megformáltsága a hagyományos írott levelekéhez képest gyenge, s gyakran teljesen hiányzik a korrekció. A netnyelv" általában közelebb áll az írásbeliséghez, de sok beszédsajátosságot hordoz, és David Crystal is elismeri, hogy ez műfajonként más és más: a chat, majd az e-mail nyelve van a legközelebb a beszédhez, míg a hálózati portálok, a honlapok nyelve áll a legtávolabb attól (Crystal, 2001:47). A hálózati interakció és a közvetlen (face-to-face) emberi kommunikáció legfőbb különbségei Crystal szerint az alábbiak: Az azonnali (szimultán) és kölcsönös visszajelzés hiánya, ami abból ered, hogy az üzenet csak ideális esetben jelenik meg azonnal a címzett képernyőjén, és a fogadó fél csak rirkán rud azonnal válaszolni, mert ehhez a bekapcsolt gépnél kell lennie, el kell indítani a megfelelőprogramokat stb. (Crystal, 2001:30). (Ehhez a magam részéről hozzá kell tennem, hogy az Interneten az üzenetváltás ritmusa valamivel lassúbb ugyan, mint a valódi párbeszédben, ez mégis sokkal közelebb áll a beszédhez, mint a hagyományos írásbeliség.) Ha sokan vannak egy csevegőszobában, akkor óhatatlanul belebeszélnek egymás párbeszédébe, s a diskurzus szálai összekeverednek (Crystal, 2001:32). Ha valaki egy chat fórumon lassan válaszol, akkor az interakció nem törrénik meg, a párbeszéd fonala visszajelzés nélkül megszakad (Crystal, 2001:32). Sok felhasználót kiszolgáló környezetben az üzenetek egyszerre több forrásból érkeznek, így a párbeszéd egyszerre több irányban zajlik, és a szünetek beiktatása, illetve a szálak megszakadása is jóval gyakoribb, minr a közvetlen emberi kommunikációban (Crystal, 2001:33). Következtetések Az internetes nyelvhasználatról általánosságban kevés állítást lehet megfogalmazni, inkább csak egyes kommunikációs műfajok nyelvhasználatáról szolgálhatunk konkrétumokkal. Az írásbeliségben hagyományosan igen fontos megformálási és kivitelezési szabályrendszer az Inrerneten folyó interakciókban általában sokkal kevésbé jelentős. Az alapvető helyesírási és kivirelezési normákról való eltérés az esetek túlnyomó többségében nem tudáshiányból, hanem a korrekció esetleges elmaradásából vagy a nyelvi elemek szándékoltan eltérő, önálló, kreatív használatából, valamint az emocionalitás, a csoportnyelvi hovatartozás és a vizuálisan jobban érzékeltethető mondanivaló kifejezésre juttatásának szándékából fakad. Az internetes interakciók során gyakori a rövidítések, a smiley-k és az egyéb írásbeli szimbólumok igénybevétele. Ezekkel a módszerekkel a levelező partnerek és a csevegők a paralingvisztikai, metanyelvi elemeket kívánják pótolni az írásbeliség ke- 36
INTERNET A SZÓBELISÉG KIFEJEZŐDÉSE AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓBAN retei között, és az élőszóval összemérhető tempójú interakciót próbálják minél jobban megközelíteni. Mindebből az következik, hogy az Interneten az írott beszélt nyelv szövegei fokozatosan módosulnak és elszakadnak a hagyományos írásbeliségtől, s bizonyos jellemzőiket tekintve inkább a szóbeliséghez közelítenek. A poszt-gutenberg galaxis korában figyelemre méltó változáson megy keresztül a magyar nyelv is, hiszen az írott nyelv a világhálón több szempontból is egyre határozottabban a beszélt nyelvhez idomul, míg Bátczi Géza szerint a felvilágosodás korában az egységesedő magyar társalgási nyelvnek még az igényes szépirodalmi írásbeliség volt az alapja (Bárczi, 1996:327-328). IRODALOM Babbie, Earl (1999): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest. Balázs Géza (2003): Minden házfalat cseréljetek sms-falra". Sms-fal mint elektronikus graffiti. Magyar Nyelvőr, 127: 144-158. Bárczi Géza (1996): A magyar nyelv életrajza. Gustos Kiadó, Budapest. Bódi Zoltán (1998): Internetes kommunikáció - beszédkommunikáció. In: Gósy Mária (szerk.). Beszédkutatás '98. Beszéd, spontán beszéd, beszédkommunikáció, 178-188. o. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest. Bódi Zoltán (2004): A világháló nyelve. Internetezők és internetes nyelvhasználat a magyar társadalomban. Gondolat Kiadó, Budapest. Buda Béla (1994): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó, Budapest. Collot, Milena - Bellmore, Nancy (1996): Electronic Language: A New Variety of English. In: Hetring, Susan С. (ed.): Computer-Mediated Communication. Linguistic, Social and Cross-Cultural Perspectives. Pragmatics & Beyond. New Series 39.:13-28. John Benjamins, Amsterdam. Crystal, David (2001): Language and the Internet. Cambridge Univetsity Press, Cambridge. Dyson, Esther (1998): 2.0 verzió. Eletünk a digitális korban. HVG Kiadó, Budapest. Ferris, Pixie (1997): Writing In Cyberspace. CMC Magazine, June, 1997. http://www.december.com/cmc/mag/1997/jun/ferris.html Harnad, Stevan (1990): Scholarly Skywriting and the Ptepublication Continuum of Scientific Inquiry. Psychological Science, 1990/1:342-343. http://cogsci.soton.ac.uk/~harnad/papers/harnad/harnad90.skywriting.html Heim, Michael (1997): Virtual Reality and the Tea Ceremony. http://www.mheim.com/html/docs/vrtea/vrtea.html Herring, Susan C. (1996): Introduction. Computer-Mediated Communication. Linguistic, Social and Cross-Cultural Perspectives. Pragmatics & Beyond. New Series 39. (ed.) 1-10, John Benjamins, Amsterdam. Horányi Özséb (1997): Az információs társadalom koncepciójától az információ kultúrája felé. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/media/hozsebl/hoz sbl.mek 37
INTERNET A SZÓBELISÉG KIFEJEZŐDÉSE AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓBAN Kis Ádám (1997): A számítógép metakommunikációja. A beszéd, az írás és a számítógépeskommunikáció. (Előadás, elhangzott a VII. Országos Alkalmazott Nyelvészeti Konferencián), Budapest. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/szmtgps.hun Koltay Tibor (1997): Az e-mail üzenetek pragmatikai jellemzőiről. In: Petőfi S. János - Békés Imre - Vass László (szerk.) Szemiotikai szövegtan 10. pp. 91-97. JGYTF, Szeged. Márton Sándor (2000): A számítógép a szociológiai kutatásokban. Magyar Tudomány, XLV 10. szám, 1240-1241. Miklós Kata (1996): Az IRC nyelvezete. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/ircnyelv.hun Nielsen, Jakob (1997): How Users Read on the Web. http://www.useit.com/alertbox/9710a.hrml Nyíri Kristóf (1996): Bölcsészettudományok az írásbeliség után. Világosság, 1996/6.:3-16. Ong, Walter (1982): Orality and Literacy. The Technologizing of the Word. Methuen, don - New Yotk Szépe György (1997): Az Internet-korszak nyelvészete. Modern Nyelvoktatás III., 1997. május. pp. 76-89. The Unofficial Smiley Dictionary. EFF's (Extended) Guide to the Internet. http://www.ece.umr.edu/general/inrernet_users_guide/eeg_286.html#sec287 Werry, Christopher C. (1996): Linguisric and Interactional Features of Internet Relay Chat. In: Herring, Susan C. (ed.): Computer- Mediated Communication. Linguistic, Social and Cross-Cu tural Perspectives. Pragmatics & Beyond. New Series 3 pp. 47-63. John Benjamins, Amsterdam. Yates, Simeon J. (1996): Oral and Written Linguistic Aspects of Computer Conferencing: A Corpus Based Study. In: Herring, Susan C. (ed.): Computer-Mediated Communication. Linguistic, Social and Cro Cultural Perspectives. Pragmatisc & Beyond. New Series 39. 29-46. John Benjamins, Amsterdam. Bódi Zoltán Nyelvész, az ELTE ВТК Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének főiskolai docense. Kutatási területe az Internet és az informatika nyelvhasználata, A világháló nyelve" címmel 2004-ben jelent meg önálló kötete. 1992 óta folyamatosan publikál önálló tanulmányokat. Szaktudományos munkákat szerkeszt, előadásokat tart szakmai konferenciákon, rendszeresen végez szakértői tevékenységet főként a Magyar Rádió különböző műsoraiban, valamint a televíziókban és az informatikai szaksajtóban. 1999 óta az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ munkatársa. Tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének, s alapító tagja az ELTE Nyelvstratégiai Kutatócsoportjának. PhD fokozatát 2003-ban szerezte meg, disszertációjának témája: Internetezők és internetes nyelvhasznábt a magyarban. 38