EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 7.11.2013 2013/0089(COD) VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Jogi Bizottság részére a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2013)0162 C7-0088/2013 2013/0089(COD)) Előadó: Regina Bastos AD\1008482.doc PE516.701v02-00 Egyesülve a sokféleségben
PA_Legam PE516.701v02-00 2/15 AD\1008482.doc
RÖVID INDOKOLÁS Az Európai Unióban a védjegyek lajstromozása történhet nemzeti szinten, a tagállamok iparjogvédelmi hivatalainál (a tagállamok védjegyekre vonatkozó jogszabályait részben összehangolta a 2008/95/EK irányelvvel egységes szerkezetbe foglalt, 1988. december 21-i 89/104/EGK tanácsi irányelv), vagy uniós szinten, közösségi védjegyként (a 207/2009/EK rendelet által egységes szerkezetbe foglalt, a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet alapján). A rendelet létrehozta továbbá a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (BPHH), amely a közösségi védjegyek lajstromozásáért és kezeléséért felelős. A védjegyekkel kapcsolatos e vívmány nem ment keresztül nagyobb módosításon, viszont a vállalati környezet jelentősen átalakult. A javaslat célja Mivel az irányelv az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkén alapul amely előírja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó azon intézkedések elfogadását, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése, foglalkozik a nemzeti védjegyrendszerekkel, amelyek továbbra is szükségesek azon vállalatok számára, amelyek nem tartanak igényt uniós szintű védjegyoltalomra. Az Európai Bizottság által végrehajtott hatásvizsgálat rávilágított arra, hogy a nemzeti eljárások bizonyos elemeit harmonizálni kell, és elő kell írni egy a tagállami hivatalok és a BPHH közötti együttműködési rendszert. Az Európai Bizottság által 2013. március 27-én javasolt felülvizsgálat általános célkitűzései a következők: az európai védjegyrendszer korszerűsítése, a fennálló szabályozási keret rendelkezései közötti eltérések korlátozása, valamint a védjegyhivatalok közötti együttműködés javítása. Lehetővé kell tenni, hogy az uniós vállalkozások fokozzák versenyképességüket, és ennek érdekében a következő lépéseket kell tenni: a védjegyoltalmi rendszerekhez való hozzáférés javítása (alacsonyabb költségek, gyorsabb eljárás és nagyobb fokú kiszámíthatóság), a jogbiztonság garantálása a vállalkozások számára, valamint az uniós és nemzeti rendszerek párhuzamos fennállásának és egymást kiegészítő működésének biztosítása. Az irányelv átdolgozása tekintetében a Bizottság a következőket javasolja: a meglévő rendelkezések korszerűsítése és fejlesztése a jogbiztonság növelése, valamint a védjegy-jogosultságok alkalmazási körének és korlátozásainak egyértelműsítése céljából, AD\1008482.doc 3/15 PE516.701v02-00
a védjegyről szóló nemzeti jogszabályok és eljárások közelítése abból a célból, hogy azok összhangba kerüljenek a rendeletben meghatározott közösségi védjegyrendszerrel, valamint a tagállami hivatalok és a BPHH közötti együttműködés megkönnyítése a gyakorlatok konvergenciájának és a közös eszközök kifejlesztésének előmozdítása céljából, ezen együttműködés jogalapjának megteremtésével. A belső piaccal összefüggő szempontok A közösségi és a tagállami védjegyrendszer a belső piac megfelelő működéséhez szükséges. A védjegyek a vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak megkülönböztetését szolgálják, ügyfeleket vonzanak és növekedést generálnak, ezáltal lehetővé teszik, hogy a vállalkozások megőrizzék piaci versenypozíciójukat. A BPHH-hoz benyújtott közösségi védjegybejelentések száma folyamatosan növekszik, 2012-ben meghaladta a 107 900-at. Ez a növekedés együtt járt azzal, hogy az érdekelt felek egyre növekvő várakozással tekintettek egy kiváló minőségű, ésszerűbb, következetesebb, hozzáférhetőbb és a technológia aktuális szintjén lévő védjegy-lajstromozási rendszer felé. Konkrétabban, az új jogalkotási csomag a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság hatáskörével összefüggő néhány rendelkezést is tartalmaz: egyértelművé teszi, hogy a védjegy tulajdonosa megakadályozhatja védjegyének összehasonlító reklámokban történő felhasználását, amennyiben az összehasonlító reklám nem teljesíti a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK irányelv 4. cikkében foglalt követelményeket; egyértelművé teszi, hogy a hamisított áruk interneten keresztül történő rendelésének és értékesítésének visszaszorítása érdekében akkor sem lehet árukat az EU-ba importálni, ha csupán a feladó jár el kereskedelmi célból; lehetővé teszi, hogy a jogosultak kapjanak felhatalmazást annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére (függetlenül attól, hogy szabad forgalomba bocsátották-e őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett védjeggyel lényegében megegyező védjegy. Az előadó álláspontja Az előadó általában elégedett az Európai Bizottság javaslatával, és különösen a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság hatáskörével összefüggő néhány rendelkezéssel. A jelentéstervezetben benyújtott módosítások a következőkre irányulnak: a nemzeti hatóságok a védjegyoltalmi rendszerekben és a hamisítás elleni küzdelemben betöltött szerepének megerősítése, az európai védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés meghatározása, a feltétlen kizáró, illetve törlési okok, valamint PE516.701v02-00 4/15 AD\1008482.doc
a Bizottság azon javaslatának megszüntetése, amely szerint az összes hivatalnak csak a feltétlen kizáró okok hiányára kell korlátoznia a védjegybejelentés jogosultságának hivatalból történő vizsgálatát. MÓDOSÍTÁSOK A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be a következő javaslatokat: 1 19 preambulumbekezdés (19) A jogbiztonság és az egyértelműség biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy nemcsak hasonlóság esetén, hanem azonos megjelölés azonos árukra és szolgáltatásokra történő alkalmazása esetén is csak akkor és csak olyan mértékig nyújtható oltalom a védjegynek, amilyen mértékig a védjegy fő funkciója, vagyis az áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredetének garantálása sérül. (19) A jogbiztonság és az egyértelműség biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy nemcsak hasonlóság esetén, hanem azonos megjelölés azonos árukra és szolgáltatásokra történő alkalmazása esetén is csak akkor és csak olyan mértékig nyújtható oltalom a védjegynek, amilyen mértékig a védjegy fő funkciója sérül. 2 19 a preambulumbekezdés (új) (19a) A védjegy fő funkciója, hogy a fogyasztó vagy a végfelhasználó számára garantálja a termék eredetét, biztosítva, hogy a fogyasztó vagy a végfelhasználó a tévedés lehetősége nélkül meg tudja különböztetni az eredeti terméket a más eredetű termékektől. AD\1008482.doc 5/15 PE516.701v02-00
3 19 b preambulumbekezdés (új) (19b) Annak megállapításakor, hogy sérül-e a védjegy fő funkciója, e rendelkezést a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alapvető jog garantálása érdekében az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke szerint kell értelmezni. 4 22 preambulumbekezdés (22) A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében a lajstromozott védjegy jogosultját fel kell hatalmazni annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be a tagállam vámterületére (anélkül, hogy szabad forgalomba bocsátották volna őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett védjeggyel lényegében megegyező védjegy. (22) A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében a lajstromozott védjegy jogosultját fel kell hatalmazni arra, hogy a nemzeti hatóságok segítségével megakadályozza, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be a tagállam vámterületére (anélkül, hogy szabad forgalomba bocsátották volna őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett védjeggyel lényegében megegyező védjegy. Az említett árubehozatal megakadályozásához a nemzeti hatóságok segítségére van szükség. PE516.701v02-00 6/15 AD\1008482.doc
5 23 preambulumbekezdés (23) A védjegybitorló áruk belépésének hatékonyabb megakadályozása érdekében, (mindenekelőtt az interneten keresztüli értékesítések összefüggésében) a jogosultat fel kell hatalmazni az ilyen áruk Unióba történő behozatalának megtiltására, amennyiben csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal. (23) A védjegybitorló áruk belépésének hatékonyabb megakadályozása érdekében, (mindenekelőtt az interneten keresztüli értékesítések összefüggésében) a jogosultat fel kell hatalmazni arra, hogy a nemzeti hatóságok segítségével megtiltsa az ilyen áruk Unióba történő behozatalát vagy felkínálását, amennyiben csak az áruk feladója, közvetítője, az ügynök vagy az online értékesítő jár el kereskedelmi céllal. Az említett árubehozatal megakadályozásához a nemzeti hatóságok segítségére van szükség. 6 25 a preambulumbekezdés (új) (25a) A védjegy által biztosított kizárólagos jogok nem jogosíthatják fel a jogosultat olyan jelek vagy jelzések használatának tiltására, amelyek célja, hogy a fogyasztók összehasonlításokat tehessenek, véleményt nyilváníthassanak, vagy amelyeket nem kereskedelmi célra használnak. 7 34 preambulumbekezdés (34) A védjegyoltalom (34) A védjegyoltalom AD\1008482.doc 7/15 PE516.701v02-00
hozzáférhetőségének javítása és megkönnyítése, valamint a jogbiztonság és kiszámíthatóság fokozása érdekében a védjegyek tagállamokban történő lajstromozására vonatkozó eljárásoknak hatékonynak és átláthatónak kell lenniük, valamint az európai védjegyekre alkalmazandókhoz hasonló szabályokat kell követniük. Ahhoz, hogy nemzeti és uniós szinten egyaránt következetes és kiegyensúlyozott védjegyrendszer valósulhasson meg, a tagállamok összes központi iparjogvédelmi hivatalának csak a feltétlen kizáró okok hiányára kell korlátoznia a védjegybejelentés jogosultságának hivatalból történő vizsgálatát. Ez ugyanakkor nem sértheti a fenti hivatalok azon jogát, hogy a bejelentők kérésére pusztán tájékoztatási célból, valamint a későbbi lajstromozási eljárás, ideértve a később felszólalási eljárásokat is, sérelme és arra vonatkozó jogkövetkezmény nélkül kereséseket végezhessenek. hozzáférhetőségének javítása és megkönnyítése, valamint a jogbiztonság és kiszámíthatóság fokozása érdekében a védjegyek tagállamokban történő lajstromozására vonatkozó eljárásoknak hatékonynak és átláthatónak kell lenniük, valamint az európai védjegyekre alkalmazandókhoz hasonló szabályokat kell követniük. A viszonylagos kizáró okok hivatalból történő vizsgálatát arra az esetre, ha a tagállamok alkalmazni kívánják azt fenn kell tartani, tekintettel azokra az előnyökre, amelyeket e vizsgálat a védjegybejelentők és különösen a kkv-k számára biztosít. Jelenleg 12 tagállam alkalmazza e lehetőséget (Portugália, Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Írország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Svédország és a Cseh Köztársaság). 8 36 a preambulumbekezdés (új) (36a) A védjegy lajstromozása ellen bármely természetes vagy jogi személy, valamint a gyártókat, a termelőket, a szolgáltatókat, a kereskedőket vagy a fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szerv felszólalhat. PE516.701v02-00 8/15 AD\1008482.doc
9 3 cikk b pont b) megjelenítésének módja lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok és a nyilvánosság meghatározhassa a jogosultjának nyújtott oltalom pontos tárgyát. b) mind a közzétételben, mind a lajstrombejegyzésben való megjelenítésének módja lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok és a nyilvánosság világosan és pontosan meghatározhassa a jogosultjának nyújtott oltalom tárgyát. A célkitűzés az, hogy az európai védjegyet alkotó elemek ábrázolása egyértelmű és pontos legyen. 10 4 cikk 5 bekezdés (5) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjai alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegy nem törölhető, ha a megjelölés használata révén a bejelentés napját megelőzően vagy a lajstromozás napja után megszerezte a megkülönböztető képességet. (5) a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha a megjelölés használata révén a lajstromozás napján megszerezte a megkülönböztető képességet. A védjegy megkülönböztető képességének a lajstromozás napján fenn kell állnia. 11 4 cikk 6 bekezdés (6) Bármelyik tagállam előírhatja, hogy az törölve AD\1008482.doc 9/15 PE516.701v02-00
(5) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a megjelölés a megkülönböztető képességet a bejelentés napját követően és a lajstromozás napját megelőzően szerezte meg. A védjegy megkülönböztető képességének a lajstromozás napján fenn kell állnia. 12 10 cikk 2 bekezdés a pont a) a védjeggyel azonos, és olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal, és amennyiben az ilyen használat érinti vagy érintheti a védjegy azon rendeltetését, hogy a fogyasztók számára tanúsítsa az áruk vagy szolgáltatások eredetét ; a) a védjeggyel azonos, és olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal, és amennyiben az ilyen használat érinti vagy érintheti a védjegy azon rendeltetését, hogy a fogyasztók számára tanúsítsa az áruk vagy szolgáltatások eredetét azáltal, hogy biztosítja számukra, hogy a tévedés lehetősége nélkül meg tudják különböztetni az eredeti terméket a más eredetű termékektől; 13 10 cikk 4 bekezdés (4) A lajstromozott védjegy jogosultja akkor is megakadályozhatja az áruk (3) bekezdés c) pontja szerinti behozatalát, ha csak az áruk feladója lép fel kereskedelmi célokból. (4) Az európai védjegy jogosultjának akkor is jogában áll a nemzeti hatóságok segítségével megakadályozni a (3) bekezdés c) pontjában említett áruk behozatalát vagy a termékek (3) bekezdés b) pontja szerinti felkínálását, ha a feladó, a közvetítő, az ügynök vagy az online értékesítő lép fel kereskedelmi célokból. PE516.701v02-00 10/15 AD\1008482.doc
14 10 cikk 5 bekezdés (5) A lajstromozott védjegy jogosultja megakadályozhatja továbbá, hogy harmadik felek kereskedelmi tevékenység keretében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árukat hozzanak be a védjegy lajstromozásának helye szerinti tagállam vámterületére, amelyeken ideértve csomagolásukat is engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett védjeggyel megegyező védjegy, vagy amelyet lényegében nem lehet megkülönböztetni az említett védjegytől. (5) A lajstromozott védjegy jogosultja a nemzeti hatóságok segítségével megakadályozhatja továbbá, hogy harmadik felek az érvényesen lajstromba vett védjegyet sértő árukat hozzanak be a tagállam vámterületére, ha ezek az áruk, a csomagolásukat is ideértve: a) harmadik országokból származnak és engedély nélkül szerepel rajtuk az adott áru vonatkozásában lajstromba vett védjeggyel megegyező védjegy, vagy olyan védjegy, amelyet lényegében nem lehet megkülönböztetni az említett védjegytől; b) és azokat kereskedelmi tevékenységre szánják, még akkor is, ha az adott területen nem kerülnek szabad forgalomba. A csempészett és hamisított áruk kereskedelmi csatornái egyre inkább a jogszerű nemzetközi kereskedelem csatornáit másolják. Mivel a vámhatóságok által elsősorban a származásra és a rendeltetésre vonatkozóan vizsgált dokumentumokat az egyes illegális hálózatok viszonylag könnyen tudják hamisítani, fontos, hogy a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) felhívja a figyelmet arra, hogy kereskedelmi forgalom ellenőrzése alapvető fontosságú a belső piac és a fogyasztók jogainak, egészségének és biztonságának védelme érdekében. Az említett árubehozatal megakadályozásához a nemzeti hatóságok segítségére van szükség. 15 AD\1008482.doc 11/15 PE516.701v02-00
14 cikk 3 a bekezdés (új) (3a) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el harmadik személyt attól, hogy a védjegyet indokolt esetben az alábbiakhoz kapcsolódóan használja: a) a fogyasztók számára a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítását lehetővé tevő hirdetési vagy promóciós tevékenység; illetve b) a védjegyjogosultnak vagy a védjegyjogosult termékeinek vagy szolgáltatásainak azonosítása és parodizálása, bírálása vagy kommentálása; illetve c) a védjegy bármilyen nem kereskedelmi használata. 16 31 cikk 1 bekezdés (1) Az együttes védjegy bejelentőjének be kell nyújtania a használatára vonatkozó szabályzatot. (1) Az együttes védjegy bejelentőjének be kell nyújtania a használatára vonatkozó szabályzatot a hivatalnak. A módosítás célja a szabályozás egyértelművé tétele és a bizonytalanság eloszlatása azzal kapcsolatban, hogy hova kell benyújtani a szabályzatot. 17 41 cikk A hivatalok a 4. cikkben előírt feltétlen kizáró okok hiányára korlátozzák annak hivatalból történő megvizsgálását, hogy egy védjegybejelentés jogosult-e. törölve PE516.701v02-00 12/15 AD\1008482.doc
A viszonylagos kizáró okok hivatalból történő vizsgálatát arra az esetre, ha a tagállamok alkalmazni kívánják azt fenn kell tartani, tekintettel azokra az előnyökre, amelyeket e vizsgálat a védjegybejelentők és különösen a kkv-k számára biztosít. Jelenleg 12 tagállam alkalmazza e lehetőséget (Portugália, Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Írország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Svédország és a Cseh Köztársaság). 18 42 cikk 1 bekezdés (1) A védjegy lajstromozását megelőzően bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet írásbeli észrevételt nyújthat be a hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a védjegy 4. cikkben meghatározott melyik oltalomképességi feltételnek nem felel meg. Az észrevételt tevő a hivatal előtti eljárásban nem ügyfél. (1) A védjegy lajstromozását megelőzően bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet írásbeli észrevételt nyújthat be a hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a védjegy 4. cikkben meghatározott melyik oltalomképességi feltételnek nem felel meg. 19 45 cikk 1 bekezdés (1) A tagállamok hatékony és gyorsított közigazgatási eljárást írnak elő hivatalaik számára a védjegy lajstromozásával szemben az 5. cikkben említett okokon alapuló felszólalás iránti kérelemre vonatkozóan. (1) A tagállamok hatékony és gyorsított közigazgatási eljárást írnak elő hivatalaik számára a védjegy lajstromozásával szemben említett okokon alapuló felszólalás iránti kérelemre vonatkozóan. 20 45 cikk 3 a bekezdés (új) AD\1008482.doc 13/15 PE516.701v02-00
(3a) A védjegy lajstromozásával szemben felszólalást nyújthat be továbbá bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet. 21 53 cikk 1 bekezdés A tagállamok biztosítják, hogy a hivatalok együttműködjenek az Ügynökséggel tevékenységeiknek az 52. cikkben említetteken kívüli minden olyan területén, amely a védjegyek Unión belüli védelmét érinti. A tagállamok arra törekednek, hogy a hivatalok együttműködjenek az Ügynökséggel az 52. cikkben említetteken kívül azokban a tevékenységekben, amelyeket fontosnak tartanak a védjegyek Unión belüli védelme szempontjából. PE516.701v02-00 14/15 AD\1008482.doc
ELJÁRÁS Cím Hivatkozások Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma A vélemény előadója A kijelölés dátuma A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok (átdolgozás) COM(2013)0162 C7-0088/2013 2013/0089(COD) JURI 16.4.2013 IMCO 16.4.2013 Regina Bastos 29.5.2013 Vizsgálat a bizottságban 9.7.2013 25.9.2013 14.10.2013 Az elfogadás dátuma 5.11.2013 A zárószavazás eredménye +: : 0: 34 0 1 A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) Preslav Borissov, Jorgo Chatzimarkakis, Birgit Collin-Langen, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia de Campos, Cornelis de Jong, Vicente Miguel Garcés Ramón, Evelyne Gebhardt, Thomas Händel, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Sandra Kalniete, Edvard Kožušník, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Phil Prendergast, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Catherine Stihler, Emilie Turunen, Barbara Weiler Regina Bastos, Jürgen Creutzmann, María Irigoyen Pérez, Constance Le Grip, Emma McClarkin, Claudio Morganti, Pier Antonio Panzeri, Konstantinos Poupakis, Marek Siwiec, Kerstin Westphal Agustín Díaz de Mera García Consuegra AD\1008482.doc 15/15 PE516.701v02-00