A nyelvészet története 2007. okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere
Ókor
A nyelv romlása Ókori India: vallási szempontból elfogathatatlan a nyelv változása (eltérés a Védáktól) Nyelvészt célja: az eredeti szövegek pontos reprodukálása Panini (kb. i.e. 5. sz.) szanszkrit nyelvtana (3959 morfológiai szabály!) elsı ismert nyelvtan Csak a XIX. században jutott el a nyugati kultúrába (modern nyelvészet alapja)
Konvencionalizmus vs. naturalizmus Platón: Kratülosz párbeszédek Szókratésszel (i.e. 4. sz.) Hermogenész: hiszen semminek sincs természetétıl fogva neve, csak az elnevezık szokása és gyakorlata adja ezt neki Kratülosz: minden dolognak természettıl fogva van helyes, valódi neve [ ] emberfeletti hatalom adta a dolgoknak az elsı neveket
Analógia vs. anomália Arisztotelész (i.e. 3. sz.): De interpretatione A nyelv és a logika összhangba hozása, szemantikai kategóriák Dionüsziosz Thrax (i.e. 2. sz.): görög leíró nyelvtan szóalakok rendszerezése, szófajok, esetnevek Marcus Terentius Varro (i.e. 2. sz.): De lingua latina 26 kötet! etimológia, morfológia, mondattan, összehasonlítás a görög nyelvtannal A nyelv elsıdleges funkciója a kommunikáció, csak másodsorban a filozófiai vizsgálódások eszköze
Középkor, reneszánsz
Az igaz nyelv Frigyes német-római császár (13. sz.) Nyelvészeti kísérleteket végzett szerencsétlen gyermekekkel, megparancsolván nevelıanyjuknak és a dajkáknak, hogy mosdassák, fürösszék és szoptassák a gyermekeket, de úgy, hogy egy szót se szóljanak hozzájuk, ne játsszanak velük, mert meg szerette volna tudni, héberül szólalnak-e meg, görögül, latinul vagy arabul, netalán véletlenül a szüleik nyelvén. Ám hiába fáradozott, a gyermekek nem élhettek tenyerük csapkodása, gesztusok, a dajkálás és kedveskedés öröme nélkül.
IV. Jakab skót király (15. sz.) A király fogott egy néma nıt, és adott a társaságába két kisgyermeket, ellátva ıt a felnevelésükhöz szükséges összes dologgal [ ] hogy így megtudhassa, milyen nyelvet beszélnek majd a gyermekek, ha elérik a felnıttkort. Egyesek szerint jól beszéltek héberül, de én ezt csak elmondás alapján tudom.
Fordítás Görög és latin szövegek értelmezései Keresztény misszionárius tevékenység Arab és héber nyelvi kutatások Szótárak Modern nyelvek felváltják a latint
Általánosítások az emberi nyelvrıl (17-18. sz.) Port Royal nyelvtan (franciául) összehasonlító filológia Ami valamennyi nyelvben közös A nyelvek közötti különbségek a mondatoknak van egy belsı mentális tartalma (ami a jelentést közvetíti) és egy külsı fizikai tartalma (ami a hangsor) (v.ö. Descartes viasza)
Modern nyelvészet
Diakronikus és szinkronikus nyelvészet Diakronikus: összehasonlító és történeti filológia Szinkronikus: nyelv leírása egy adott idıben
A nyelv szinkronikus tanulmányozása Ferdinand de Saussure (1857-1913, Svájc) Cours de linguistique générale langue Nyelv Nyelvi jelek ismerete Idealizált Elvont anyag Kompetencia parole Beszéd A tudás használata Egyéni viselkedés Fonetika Performancia
Jelek és a szemiotika Saussure: A nyelvi jel tetszıleges, hagyományon alapul a jel független a jelentéstıl Peirce (1839-1914): Hármas tagolás Jel Jel tárgya Jel értelmezıje (a jel hatása az elmére, ami által a jel értelmezhetıvé válik)
Modern szemiotika Irodalmi szövegek tanulmányozása Vizuális kommunikáció Gesztusok, arckifejezések, jelnyelvek, képhatások Tapintásos kommunikáció Érintés, csikizés, kézfogás Akusztikai jelek Fütty, dob
Nyelv és gondolkodás Amerikai antropológusok indián nyelvekrıl Franz Boas (1858-1942): Amerikai indián nyelvek kézikönyve Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a nyelv ismerete nélkülözhetetlen eszköz a pontos és alapos ismeretszerzéshez.
Nyelv és gondolkodás Edward Sapir (1884-1939) és Benjamin Lee Whorf (1897-1941): Nyelvi determinizmus: a nyelv meghatározza a gondolkodásmódot Nyelvi relativizmus: egy-egy nyelv megkülönböztetései nem fordíthatók le más nyelvekre
A jelenségek világából általunk elkülönített kategóriákat és típusokat nem azért találjuk ott, mert minden megfigyelınek a szemébe ötlenek, ellenkezıleg, a világ benyomások kaleidoszkópszerő áradataként van jelen, és elméinkre mégpedig jórészt az elméinkben levı nyelvi rendszerekre vár a feladat, hogy rendszerezzék azokat. Annak, hogy úgy daraboljuk fel a természetet, és rendszerezzük a fogalmakat, ahogy tesszük, és azt tekintjük fontosnak, amint annak tekintünk, a legfıbb oka, hogy részesei vagyunk egy ilyen rendszerezést elıíró egyezménynek. Egy egyezménynek, amely a nyelvközösség egészére érvényes, és amelyet nyelvünk sémái rögzítenek.
Generatív nyelvészet Noam Chomsky (1928-) Univerzális grammatika (kompetencia) Formális, matematikai módszerekkel írjuk le Biológiai jelenség A szintaxis autonóm, a szemantikától függetlenül kell vizsgálni
Formális szemantika Richard Montague (1930-1971) Predikátum logikára épül Alfred Tarski igazságelméletével Az igazság megfelelési elmélete: A hó fehér akkor és csak akkor igaz, ha a hó fehér Az igazság objektív Egy állítás igaz vagy hamis. Ahol a nyelv nem illeszthetı a formális logikára, egy külön modul, a pragmatika magyarázza az eltérést A pragmatika nem a nyelvi rendszer része, hanem az emberi viselkedés normáinak leírása
Kognitív nyelvészet George Lakoff (Chomsky tanítvány) A szintaxis, szemantika, pragmatika nem választható el egymástól A mondat igazsága nem a világban van, hanem az ember elméjében (konceptuális) A kompetencia-performancia kettısség értelmetlen