7. témakör Japán előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet 2018-2019. tanév
Statistical Handbook of Japan 2011 by Statistics Bureau, Japan
Statistical Handbook of Japan 2011 by Statistics Bureau, Japan
Japán GDP-növekedésének üteme,% 1961-2017 között http://data.worldbank.org/
Japán a világgazdaság egyik pólusa A gazdasági fejlődés japán útja: A GDP összvolumenét tekintve 4. a világon Kína, az USA és India után (~1/4-e adósságtörlesztésre, ~1/3-a TB-re és nyugdíjra megy). A GDP/fő érték 42.800 $ szerény növekedés; A világ legjobban eladósodott országa: a GDP 235%-át teszi ki az adósság (1.). GDP 1,1 Foglalkoztatás 2,9 29,6 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások 26,2 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások 69,4 70,9
Japán a világgazdaság egyik pólusa A gazdasági fejlődés japán útja: Nagyszabású, átgondolt állami gazdasági tervezés, melynek szakaszai: saját szűkös természeti erőforrások kihasználása (1949-1956); infrastruktúra kiépítése (1956-1963); településhálózat központjainak fejlesztése (1964-1972); urbanizáció káros következményeinek felszámolása (1973-1978); integrált életterek kialakítása (1979-1984); multipoláris térszerkezet tervszerű kiépítése (1985-1990); technopolisz program (pl. Cukuba, Kanszai Bunka); elhúzódó gazdasági nehézségek Abu Sindzó reformprogramja. DE: mindennek hátterében ott volt 1868-as Meidzsi-restauráció.
Japán importjának alakulása Forrás: http://atlas.cid.harvard.edu
Japán exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu
Japán importjának alakulása 2016-ban Forrás: http://atlas.cid.harvard.edu
Japán exportjának alakulása 2016-ban Forrás: http://atlas.cid.harvard.edu
A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2017) Japán Egyesült Királyság Oroszország Kína Dél-Korea Németország Szaúd-Arábia Mexikó Irak Algéria 0 10 20 30 40 50 milliárd USD Forrás: FAOSTAT
Forrás: The Atlas of Economic Complexity, Harvard University CIA The World Factbook Japán a világgazdaság egyik pólusa Japán külgazdasági orientációi EXPORT IMPORT USA (19%) Kína (18%) Dél-Korea (7%) Taivan (6%) Hong Kong (5%) Kína (24%) USA (11%) Ausztrália (5%) Dél-Korea (4%) Taivan-Németország (4%) Japán 2016-ban: ~270 MRD $ külföldi befektetést fogadott; ~1 550 MRD $ befektetést eszközölt külföldön.
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb mennyiségben villamos energiát termelő országok típus szerint
Atomerőművek Ázsiában és Afrikában
A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency
Japán villamos-energia termelésének alakulása 2000-2013 között Forrás: International Energy Agency
A fotovoltaikus villamosenergia-termelés összértéke és bővülése 2015-ben, a 10 legnagyobb termelő esetében Forrás: www.ren21.net
A legnagyobb geotermikus energiatermelő és közvetlen felhasználó országok (2015) Ország Elektromos áramtermelés (GW) Ország Közvetlen hőfelhasználás (GW) USA 3 450 Kína 17 870 Fülöp-szigetek 1 870 USA 17 416 Indonézia 1 340 Svédország 5 600 Mexikó 1 017 Törökország 2 886 Új-Zéland 1 005 Németország 2 849 Olaszország 916 Franciaország 2 347 Izland 665 Japán 2 186 Kenya 594 Izland 2 040 Japán 519 Svájc 1 733 Törökország 397 Finnország 1 560 Costa Rica 207 Kanada 1 467 Salvador 204 Norvégia 1 300 Nicaragua 159 Olaszország 1 014 Oroszország 82 India 986 Guatemala 52 Magyarország 906 Világ összesen 12 636 Világ összesen 70 329 Forrás: IGA International Geothermal Association, 2017
A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2016-ban Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 698,2 1. Kína 807,6 1. Kína 31,87 2. Japán 80,2 2. Japán 104,8 2. Oroszország 3,56 3. India 63,7 3. India 95,5 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,9 4. USA 78,5 4. India 2,72 5. Dél-Korea 46,3 5. Oroszország 70,5 5. Egyesült Arab Em. 2,50 6. Németország 27,3 6. Dél-Korea 68,6 6. Ausztrália 1,63 7. Brazília 26,0 7. Németország 42,1 7. Norvégia 1,22 8. Ukrajna 23,6 8. Törökország 33,2 8. Bahrein 0,97 9. USA 22,3 9. Brazília 31,3 9. Izland 0,86 10. Tajvan 14,9 10. Ukrajna 24,2 10. Szaúd-Arábia 0,84 10+1. Törökország 10,3 10+1. Olaszország 23,4 10+1. USA 0,82 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information
A világ vezető gépjárműgyártó országai 2017-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás 2016-2017 között, % 1. Kína 29 015 434 3,2% 2. USA 11 189 985-8,1% 3. Japán 9 693 746 5,3% 4. Németország 5 645 581-1,8% 5. India 4 782 896 5,8% 6. Dél-Korea 4 114 913-2,7% 7. Mexikó 4 068 415 13,0% 8. Spanyolország 2 848 335-1,3% 9. Brazília 2 699 672 25,2% 10. Franciaország 2 227 000 6,5% 10+1. Kanada 2 199 789-7,2% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
Japán helye a világgazdaságban Közlekedés: fontos a közút, a vasút a személy- (Shinkansen), a hajózás a teherforgalomban. Mintegy 1000 kikötő, néhány komolyabb (Tokiói-öböl, Oszakai-öböl, Ise-öböl). Légi kikötők: Tokió Haneda 80 millió utassal az 5. a ranglistán, Tokió Narita 40 millió utas.
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2016-ban Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta 104 171 935 Denver 58 266 515 London, Gatwick 43 136 795 Beijing 94 393 454 Seoul-Incheon 57 849 814 Dayuan, Taiwan 42 296 322 Dubai 83 654 250 Bangkok, Suvarnabhumi 55 892 428 München 42 261 309 Los Angeles 80 921 527 Delhi 55 631 385 Sydney 41 985 810 Tokyo International 79 699 762 Jakarta 54 969 536 Guandu, Kunming 41 980 515 Chicago, O Hare 78 327 479 San Francisco 53 099 282 Shenzhen 41 975 090 London, Heathrow 75 715 474 Kuala Lumpur 52 640 043 Orlando 41 923 399 Hong Kong 70 314 462 Madrid, Barajas 50 397 928 Roma, Fiumicino 41 738 662 Shanghai-Pudong 66 002 414 Las Vegas 47 496 614 Houston 41 622 594 Paris, Charles de Gaulle 65 933 145 Chengdu 46 039 137 Mexico City 41 410 254 Dallas-Fort Worth 65 670 697 Seattle-Tacoma 45 736 700 Shanghai, Hongquiao 40 460 135 Amsterdam 63 625 534 Mumbai 44 680 555 New York, Newark 40 289 969 Frankfurt 60 786 937 Miami 44 584 603 Manila 39 534 991 Istanbul, Atatürk 60 248 741 Charlotte 44 422 022 Tokyo, Narita 39 000 563 Guangzhou 59 732 147 Toronto 44 335 198 Minneapolis-St. Paul 37 413 728 New York, JFK 58 813 103 Barcelona 44 131 031 Doha 37 283 987 Singapore 58 698 000 Phoenix 43 302 381 Forrás: Annual Airport Traffic Report
Japán társadalmi-gazdasági földrajza kiegészítés Japán története: Hosszú múltra tekint vissza, a VIII. században egyesültek a korábban szétszabdalt kisebb királyságok, melyeket ettől kezdve a császár irányított; A XV-XVI. században meggyengült a központi hatalom; A XVIII. századtól kezdve bezárkózás; 1868-tól nyitás a Meidzsi-restaurációval Japán polgári átalakulása; A XX. század elején külpolitikai szerepe erősödött területi expanzió; A II. világháborúban súlyos vereséget szenvedett; Gyors újjáépítés után dinamikus gazdasági növekedés a világgazdaság egyik pólusává vált; Az 1990-es évektől pénzügyi válság, eladósodás, 2011. márciusában földrengés.
Japán társadalmi-gazdasági földrajza kiegészítés Az urbanizáció folyamata: A városodás folyamatát a XX. században adminisztratív döntésekkel segítették elő; 1920-ban még csak 2 milliós városa volt Japánnak, jelenleg már 12; A legtöbb nagyváros Tokiótól Kyūshū északi pereméig húzódó sávban van. Itt él Japán népességének ¾-e. - Keihin: Tokió (8.500 ezer lakos), Yokohama (3.600), Kawasaki (1.300), valamint Chiba (930) kikötőváros; - Chukyo: Nagoya (2.200); - Hanshin: Oszaka (2.600), Kōbe (1.500); Kyōto (1.500) e három mentén van kialakulóban a Tokaido megalopolisz; - Emellett Kita-kyushu (990), Fukuoka (1.400), Hiroshima (1.200), Saitama (1.200) Dél-Honshūn, Sendai (1.000) Észak-Honshūn, Sapporo (1.900) Hokkaidōn.
Japán társadalmi-gazdasági földrajza kiegészítés Japán mezőgazdasága: a terület 13%-a áll művelés alatt; intenzív mg, a területek fele öntözött, műtrágyahasználat, gépesítés; 1960-ban 75%-ban volt önellátó, ma már csak 40%-ban; mezőgazdasági üzemtípusok: sengio farm (23%), kengio farm (77%); növénytermesztésé a főszerep 83% szántó, 10% rét, legelő, 7% egyéb; a szántó 2/3-án rizst vetnek, valamint gabona, zöldségfélék, gyümölcsök; északon burgonya, cukorrépa, délen batáta, szójabab, cukornád, dohány, tea; az állattenyésztés az utóbbi időben még inkább visszaszorult; halászat 4,5-5 millió tonnával a világelsők között van, mégis csak a halszükséglet felét tudja biztosítani (túlhalászat, környezetszennyezés); rák- és kagylóhalászat; bálna-halászat; igazgyöngy-termelés.
Japán társadalmi-gazdasági földrajza kiegészítés Japán ipara: Az ipar a Meidzsi-restaurációval kezdett kiépülni, először textil- és élelmiszeripar, majd vegyipar, kohászat és gépgyártás; Japán a világ 2. nyersvas- és acéltermelője; Az autó- és hajógyártás a világ élvonalában van (3., illetve 2. helyezett); A nagy hozzáadott értéket képviselő műszer- és gépipar az ipar legfontosabb eleme; elektronika, elektrotechnika, robotipar világszínvonalú; Import nyersanyagból dolgozik a vegyipar, a papíripar (3.), az építőipar (GDP 10%-a) azonban saját erőforrásokból.
Japán társadalmi-gazdasági földrajza kiegészítés Japán ipara: Az ipar tengelye a Csendes-óceán partvidékének jó kikötőhelyei mentén Honshū déli részén. Sűrűsödési pontjai: - Keihin iparvidék: kohászati üzemek, kőolajfinomítók, petrolkémiai ipar, hajógyártás; a parttól távolabb gépkocsigyártás, elektronika telepedett meg, illetve szolgáltatási funkciók koncentrálódása; - Chukyo-iparvidék: Nagoya gazdaságirányítási és szolgáltatási központ, kohászat, gépgyártás (Toyota), textil-, vegy- és kerámiaipar; - Hanshin-körzet: kohászat, petrolkémia, gépgyártás, elektronika, könnyűipar. Idegenforgalom Nara és Kyotō. Egyre inkább csökken az ipar koncentrációja Tokai-sáv Keihin és Chukyo között; beltengeri-iparvidék, valamint Sapporo, Sendai, Hitachi.
Felhasznált források: HORVÁTH GERGELY - PROBÁLD FERENC - SZABÓ PÁL (szerk.) 2008: Ázsia regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 618 p.