4. témakör. A Közel-Kelet országai

Átírás

1 4. témakör A Közel-Kelet országai előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet tanév

2

3 Ország Terület (km 2 ) Népesség (2017, ezer fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Főváros Bahrein El-Manáma EAE Abu-Dzabi Jemen Szanaa Katar Doha Kuvait Kuvaitváros Omán Maszkat Szaúd-Arábia Rijád Arab-félsziget Irak Bagdad Izrael Jeruzsálem Jordánia Amman Libanon Bejrút Palesztin a.t Jeruzsálem Szíria Damaszkusz Termékeny félhold Afganisztán Kabul Irán Teherán Iráni-medencevidék Összesen

4

5 A Közel-Kelet etnikai és vallási képe Az arab nyelvű népesség elterjedése

6

7

8

9 A Közel-Kelet etnikai és vallási képe Az Egyesült Arab Emírségek etnikai összetétele 2011-ben 16,5 Emírségekbeli arab 60,5 23 Emírségeken kívüli arab és iráni Dél-ázsiai és nyugati Forrás: Merriam-Webster, Gulf News, HVG

10

11

12

13 A Közel-Kelet országainak demográfiai jellemzői 2017-ben Ország Népességszámváltozás (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) Születéskor várható élettartam (év) Bahrein 22,6 19,1 3 79,0 EAE 23,7 21,0 1,1 77,7 Jemen 22,8 39,8 2,8 65,9 Katar 22,7 12,6 1,0 78,9 Kuvait 14,6 25,0 2,5 78,2 Omán 20,3 30,0 3,5 75,7 Szaúd-Arábia 14,5 26,1 3,4 75,5 Irak 25,5 (17.) 39,5 3,5 74,9 Izrael 15,1 27,5 11,3 82,5 Jordánia 20,5 34,7 3,5 74,8 Libanon* ,1 6,8 77,8 Palesztin a.t. 20,3 39,6 2,8 74,8 Szíria** 79,0 (1.) 31,6 4,2 75,1 Afganisztán 23,6 40,9 2,6 51,7 (222.) Irán 12,4 24,2 5,3 74,0 Magyarország -2,5 14,7 19,1 76,1 *2014-ben 94 ezrelékkel világelső volt **2014-ben -97 ezrelékkel utolsó volt; a szvé 2013-ban 56,1 év Forrás: CIA, The World Factbook

14 A mezőgazdasági vízfelhasználás a megújuló vízkészletek arányában (% ); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO

15 A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2015) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. India Kína USA Ausztrália Oroszország USA Kína Brazília Brazília Kazahsztán Ausztrália Szaúd-Arábia Kanada Mongólia Argentína Argentína Nigéria Oroszország Ukrajna Dél-afrikai Közt Magyarország Magyarország 762 Föld összesen Föld összesen Forrás: World Bank 2018

16 A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India ,4 2. Kína ,3 3. USA ,6 4. Pakisztán ,4 5. Irán ,8 6. Indonézia ,2 7. Mexikó ,1 8. Thaiföld ,1 9. Brazília ,7 10. Törökország ,7 82. Magyarország 141 0,045 Föld összesen Forrás: FAO AQUASTAT 2015

17 A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2017) Japán Egyesült Királyság Oroszország Kína Dél-Korea Németország Szaúd-Arábia Mexikó Irak Algéria milliárd USD Forrás: FAOSTAT

18 A Közel-Kelet államainak gazdasági jellemzői (2017) Ország GDP (mrd USD) GDP/fő (PPS USD) Import (mrd USD) Export (mrd USD) Export/GDP (%) Bahrein 34, ,96 14,33 41,1 EAE 377, ,3 314,7 83,4 Jemen 16, ,573 0,51 3,1 Katar 166, ,96 56,26 33,8 Kuvait 120, ,36 54,09 44,9 Omán 74, ,71 31,9 42,9 Szaúd-Arábia 683, ,8 231,3 33,8 Irak 197, ,74 56,74 28,7 Izrael 350, ,76 60,6 17,3 Jordánia 40, ,12 7,734 19,1 Libanon 51, ,05 4,051 7,9 Palesztin a.t. 12, ,476 3,91 30,8 Szíria 24, ,649 1,786 7,3 Afganisztán 20, ,616 0,784 3,8 Irán 431, ,53 91,99 21,3 Magyarország 152, ,28 98,72 64,8 Forrás: CIA, The World Factbook

19

20 Kuvait exportjának alakulása 2016-ban

21 Irak exportjának alakulása 2016-ban

22 Szaúd-Arábia exportjának alakulása 2016-ban

23 Szíria exportjának alakulása 2016-ban

24 Izrael exportjának alakulása 2016-ban

25 A Közel-Kelet államainak gazdasági jellemzői (2016) Ország EXPORT IMPORT Bahrein Szaúd-Arábia (18%); EAE (17%) Kína (13%); EAE (10%) EAE India (12%); Japán (12%); Kína (15%); India (14%); USA (11%) Jemen Omán (37%); Kína (28%) Kína (28%) Katar Japán (18%); Dél-Korea (16%) USA (15%); Kína (10%) Kuvait Dél-Korea (17%); Kína (15%) USA (12%); Kína (11%); EAE (10%) Omán Kína (42%) EAE (35%) Szaúd-Arábia Kína (14%); Japán (12%); India-USA (11-11%) Kína (14%); USA (14%) Irak Kína (23%); India (21%); USA (13%) Töröko. (27%); Kína (27%) Izrael USA (30%) USA (18%); Kína (11%) Jordánia USA (20%); Szaúd-Arábia (13%); India (11%) Kína (14%); Szaúd-Arábia (12%) Libanon Dél-afr. Közt. (13%) Kína (11%) Palesztin a.t. Izrael (83%) Izrael (72%) Szíria Libanon (18%); Egyiptom (16%) Törökor. (31%); Kína (21%) Afganisztán Pakisztán (43%); India (36%) Pakisztán (19%); Irán (18%); USA (13%) Irán Kína (31%); India (17%) Kína (36%); Töröko. (10%) Forrás: The Atlas of Economic Complexity, Harvard University

26 A Közel-Kelet államainak gazdasági jellemzői (2017) Ország GDP MEGOSZLÁSA FOGLALKOZTATOTTAK MG IPAR SZOLG. MG IPAR SZOLG. Bahrein 0,3 38,2 61,5 1,0 32,0 67,0 EAE 0,9 49,8 49,2 7,0 15,0 78,0 Jemen 24,1 14,3 61,6 Katar 0,2 50,3 49,5 Kuvait 0,4 58,7 40,9 Omán 1,7 45,2 53,0 Szaúd-Arábia 2,6 44,2 53,2 6,7 21,4 71,9 Irak 4,8 40,6 54,6 21,6 18,7 59,8 Izrael 2,3 26,6 69,5 1,1 17,3 81,6 Jordánia 4,3 28,9 66,8 2,0 20,0 78,0 Libanon 5,7 21,0 73,3 Palesztin a.t. 3,0 21,1 75,0 11,5 34,4 54,1 Szíria 20,0 19,6 60,4 17,0 16,0 67,0 Afganisztán 23,0 21,1 55,9 78,6 5,7 15,7 Irán 9,8 35,9 54,3 16,3 35,1 48,6 Magyarország 4,4 30,9 64,7 4,9 30,3 64,5 Forrás: CIA, The World Factbook

27

28 colu mbia.edu/

29 A kőolajtermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2016-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

30 A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

31 A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező térségek, milliárd tonna/% (2017) 34,2 13,3% 51,2 19,5% 21,4 9,3% 109,3 47,6% 16,7 7,5% 6,4 2,8% Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

32 A kőolajtermelés különbségei 2016-ban (ezer hordó/nap) Forrás: U.S. Energy Information Administration

33 A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Venezuela 47,3 17,9 2. Szaúd-Arábia 36,6 15,7 3. Kanada 27,2 10,0 4. Irán 21,6 9,3 5. Irak 20,1 8,8 6. Oroszország 14,5 6,3 7. Kuvait 14,0 6,0 8. Egyesült Arab Emírségek 13,0 5,8 9. Líbia 6,3 2,9 10. USA 6,0 2,9 11. Nigéria 5,1 2,2 12. Kazahsztán 3,9 1,8 13. Kína 3,5 1,5 14. Katar 2,6 1,5 15. Brazília 1,9 0,8 Világ összesen 239,3 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

34 A földgáztermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2016-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

35 A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

36 A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező térségek, 1000 milliárd m 3 /% (2016) 11,2 6,0% 7,7 4,1% 56,7 30,4% 79,3 42,5% 14,2 7,6% 17,5 9,4% Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2017

37 A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (1000 milliárd m 3 ) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Oroszország 35,0 18,1 2. Irán 33,2 17,2 3. Katar 24,9 12,9 4. Türkmenisztán 19,5 10,1 5. USA 8,7 4,5 6. Szaúd-Arábia 8,0 4,2 7. Venezuela 6,4 3,3 8. Egyesült Arab Emírségek 5,9 3,1 9. Kína 5,5 2,8 10. Nigéria 5,2 2,7 11. Algéria 4,3 2,2 12. Ausztrália 3,6 1,9 13. Irak 3,5 1,8 14.Indonézia 2,9 1,5 15. Malajzia 2,7 1,4 Világ összesen 193,5 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

38 A Közel-Kelet gazdasága A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város 2011-ben és 2016-ban: A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő 1. Párizs Franciaország 15,6 2. London Egyesült Királyság 15,2 3. Antalya Törökország 10,5 4. New York USA 10,3 5. Szingapúr Szingapúr 9,2 6. Kuala Lumpur Malajzia 9,0 7. Hongkong Kína 8,7 8. Dubai Egyesült Arab Em. 8,1 9. Isztambul Törökország 8,1 10. Bangkok Thaiföld 7,2 A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő 1. Bangkok Thaiföld 20,2 2. London Egyesült Királyság 20,0 3. Párizs Franciaország 16,1 4. Dubai Egyesült Arab Em. 16,0 5. Szingapúr Szingapúr 13,5 6. Tokió Japán 12,5 7. Szöul Dél-Korea 12,5 8. New York USA 12,4 9. Kuala Lumpur Malajzia 12,1 10. Hongkong Kína 9, Isztambul Törökország 9,2 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO) és a MasterCard alapján

39 Forrás: AAPA Surveys A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2015) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) Sanghaj (Kína) Szingapúr (Szingapúr) Qingdao (Kína) Guangzhou (Kína) Rotterdam (Hollandia) Port Hedland (Ausztrália) Ningbo (Kína) Tianjin (Kína) Busan (Dél-Korea) Dalian (Kína) Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) Sanghaj (Kína) Szingapúr (Szingapúr) Shenzhen (Kína) Ningbo (Kína) Hong Kong (Kína) Busan (Dél-Korea) Qingdao (Kína) Guangzhou (Kína) Dubai Ports (Egy. A. Em.) Tianjin (Kína)

40 A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2016-ban Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta Denver London, Gatwick Beijing Seoul-Incheon Dayuan, Taiwan Dubai Bangkok, Suvarnabhumi München Los Angeles Delhi Sydney Tokyo International Jakarta Guandu, Kunming Chicago, O Hare San Francisco Shenzhen London, Heathrow Kuala Lumpur Orlando Hong Kong Madrid, Barajas Roma, Fiumicino Shanghai-Pudong Las Vegas Houston Paris, Charles de Gaulle Chengdu Mexico City Dallas-Fort Worth Seattle-Tacoma Shanghai, Hongquiao Amsterdam Mumbai New York, Newark Frankfurt Miami Manila Istanbul, Atatürk Charlotte Tokyo, Narita Guangzhou Toronto Minneapolis-St. Paul New York, JFK Barcelona Doha Singapore Phoenix Forrás: Annual Airport Traffic Report

41 A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet népességföldrajzi jellemzői: Domináns arab népek (Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Irak, Szíria, Libanon, Jordánia), de kisebbségek is: Irakban 15-20%-os kurd kisebbség, törökök, perzsák, jazidik; Szíriában is kurdok, örmények; Iránban a népesség fele perzsa, emellett azeriek (25%), kurdok (7%); Afganisztánban 40% pastu, tadzsik (25-30%), hazara, üzbég, türkmén; Világvallások szülőhelye (zsidóság, kereszténység, iszlám): iszlám főként a szunnita irányzat, de síiták (Iránban közel 90%, Irakban 2/3, Afganisztánban közel 20%), vahabbiták (Szaúd-Arábia), ibaditák (Omán); keresztények (Libanonban 40%, Szíria 15% volt a háború előtt); zsidók (Izraelben 75%, Szíriában 10%); jazidik (Irakban, Szíriában).

42 A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet urbanizációja: a világtörténelem legkorábbi városi jellegű településeinek egy része itt van; jelentős a nomád pásztorkodás is (Szaúd-Arábiában 15-20%, de Iránban és Afganisztánban is sok nomád él); az urbanizáció összefüggésben van az iparfejlődéssel főként a Perzsa-öböl kisméretű államaiban (Kuvait, Katar, Bahrein), de kiemelkedő Izrael és Libanon is (85% felett); Jemenben (35% körül) és Afganisztánban (27%) alacsony mértékű.

43 Ország Városi népesség aránya (2014, %) Bahrein 89 Manama (160) EAE 86 Dubaj (2300), Abu Dzabi (660) Jelentősebb városok (népességszám, ) Jemen 35 Szanaa (2200), Áden (630), Hodeida (350) Katar 99 Doha (430) Kuvait 98 Kuvaitváros (2200) Omán 78 Maszkat (640) Szaúd-Arábia 83 Irak 70 Rijád (4700), Dzsidda (3200), Mekka (1500), Medina (1100), Dammám (900) Bagdad (6000), Moszul (1450), Erbil (1000), Bászra (900), Kirkuk (800), Szuleimáníja (800) Izrael 92 Jeruzsálem (800), Tel Aviv-Jaffa ( ), Haifa ( ) Jordánia 84 Ammán (1100) Libanon 88 Bejrút (1900) Palesztin a.t. 75 Jeruzsálem (800) Szíria 58 Damaszkusz (2500), Aleppó (3000), Homsz (1300), Hamá (850) Afganisztán 27 Kabul (3500), Kandahár (400), Mazari-Sarif (320), Herát (280) Irán 73 Teherán (7200), Meshed (2600), Iszfahán (1700), Karaj (1500); Tebriz (1460), Siráz (1280), Kom (1000), Ahváz (950) Forrás: Horváth G. Probáld F. Szabó P. 2008; CIA, The World Factbook

44 A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet mezőgazdaságának jellemzői: éghajlathoz igazodó területi termelési típusok; mediterrán mezőgazdasági termelés a Földközi-tenger partvidékén (Izrael); szárazművelésű gabonatermesztés a Szír-Arab-táblavidék É-i peremén, az Eurázsiai-hgrendszer kontinentális fennsíkjain, medencéiben; öntözéses oázisgazdálkodás és nomád pásztorkodás Mezopotámia alföldjén, Arab-félsziget nagy részén, Iráni-medencevidék belsejében; alacsony termésátlagoknak részben társadalmi okai vannak; földreform; a népesség növekedésével nem tudott lépést tartani a termelés import; jellegzetes termékei: búza (Irán 16.), burgonya, cukorrépa, narancs, alma, szőlő, tea (Irán), oliva, datolya (Szaúd-Arábia), juh- (Irán 4.) és kecskeállomány (Irán 12.), csirke (Irán 5.), ópium (Afganisztán);

45 A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet gazdaságának jellemzői: kőolajtermelés állami ellenőrzés alá vonása (OPEC); kőolajra épülő gazdasági konjunktúra differenciáló hatása a térségben; ritkán lakott, hatalmas olajkészlettel rendelkező Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, Katar; óriási olajkinccsel rendelkező jelentős népességű országok: Irak, Irán; kőolajat nem vagy csak kis mennyiségben termelő országok (potenciális tranzitországok - Szíria, Libanon, Jordánia); sajátos helyzetű Izrael.

46 A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet iparának jellemzői: a térség világgazdasági jelentőségét kiemelkedő kőolajkészlete adja; olajmezők: Szaúd-Arábia (Gavár, Abkaik, Szafánija); Irak (Moszul, Kirkuk, Rumajla D-Irak); Irán (Ahváz, Gacsszáran, Hárg-sziget); Kuvait (Burgán); Egyesült Arab Emírségek (Abu Dhabi, Dubaj, Dász-sziget); Katar; Omán; egyéb ásványkincsek kevéssé kiaknázva: Irán (feketekőszén, vasérc, krómérc, színesércek); foszfát Izraelben, Jordániában, Szíriában, Irakban, Szaúd- Arábiában; Holt-tenger sói Izraelben, Jordániában.

47 A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet iparának jellemzői: kőolaj-export kiemelt jelentősége: csővezetékes (Szíria, Libanon, Törökország irányába; transzarábiai vezeték Szaidába); tengeri szállítás (Szaúd-Arábia Rász Tannúra, Janbu; Kuvait Mina-el-Ahmadi); földgáz-cseppfolyósítás (Katar Rász-Laffán); petrolkémiai ipar fellendülőben, olcsó energiára erőművek, tengervízlepárlók, alumínium-kohászat (EAE 5.; Bahrein 8.; Szaúd-Arábia 10.), műtrágya-gyártás, vas- és acélipar (Irán), cementipar; vezető nehézipari központok: Szaúd-Arábiában Dammám, Dzsidda, Janbu, Irakban Bagdad, Kirkuk, Moszul, Bászra, Szíriában Homsz; sokoldalúbb ipar: Irán: textil-, élelmiszer-, gépipar, kohászat, atomprogram (Busehr), központok Teherán, Tebriz, Siráz, Ahváz, Meshed, Iszfahán, Arak, Bandar-Abbász; Izrael fejlett hadiipar, elektronika, gyémánt-csiszolás, gyógyszergyártás, textilipar: Tel-Aviv-Jaffa, nehézipar: Haifa.

48 kiegészítés A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2016-ban Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 698,2 1. Kína 807,6 1. Kína 31,87 2. Japán 80,2 2. Japán 104,8 2. Oroszország 3,56 3. India 63,7 3. India 95,5 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,9 4. USA 78,5 4. India 2,72 5. Dél-Korea 46,3 5. Oroszország 70,5 5. Egyesült Arab Em. 2,50 6. Németország 27,3 6. Dél-Korea 68,6 6. Ausztrália 1,63 7. Brazília 26,0 7. Németország 42,1 7. Norvégia 1,22 8. Ukrajna 23,6 8. Törökország 33,2 8. Bahrein 0,97 9. USA 22,3 9. Brazília 31,3 9. Izland 0, Tajvan 14,9 10. Ukrajna 24,2 10. Szaúd-Arábia 0, Törökország 10, Olaszország 23, USA 0,82 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information

49 A Közel-Kelet országai kiegészítés A Közel-Kelet szolgáltató szektorának jellemzői: vallási központok, zarándokhelyek Szaúd-Arábiában Mekka, Medina; Jeruzsálem, Názáret, Ciszjordániában Betlehem, Hebron, Jerikó; Libanon volt az 1970-es évekig a térség egyik legtehetősebb állama, pénzügyi-kereskedelmi és idegenforgalmi központja; kikötő, légikikötő, pénzügyi-kereskedelmi és idegenforgalmi központ (elképesztő fejlődést produkálva): Dubaj; további idegenforgalmi központok: Jordánia (Petra), Szíria (Palmyra) súlyosan károsodott a háború következtében.

50 Felhasznált források: HORVÁTH GERGELY - PROBÁLD FERENC - SZABÓ PÁL (szerk.) 2008: Ázsia regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 618 p.