6. témakör. Kína. előadás diái + kiegészítés

Átírás

1 6. témakör Kína előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet tanév

2

3

4 Hadikiadások és megoszlásuk, millió USD Forrás: SIPRI Military Expenditure Database

5 Kína általános jellemzése, története A Föld 3. legnagyobb területű és legnépesebb állama; Önállóan kialakult korai civilizáció (i.e. 4000); Jelentős kisugárzás Kelet- és Délkelet-Ázsiára, Selyemút révén kapcsolatok nyugat felé (folytatás? Út és övezet ); Bezárkózás a gyarmatosító nyugati hatalmakkal szemben (Ópium-háború); Polgári forradalom 1911-ben, majd polgárháborúk, Japán megszállás; 1949-től kínai népköztársaság, szocialista berendezkedés; 1977-től átfogó gazdasági reformok, 1992 óta szocialista piacgazdaság; 1997-ben megszűnik Hong Kong brit, majd 1999-ben Makaó portugál bérleti joga de jure Kína részévé válnak; Dinamikus gazdasági fejlődés 2010 után lassulás.

6 Kína demográfiai folyamatai Kína fontosabb demográfiai adatai 2017-ben: Népességszám Népességszámváltozás (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) Születéskor várható élettartam (év) ,1 17,2 10,8 75,7 Forrás: CIA The World Factbook

7

8 A teljes és a városi lakosság, valamint a természetes szaporodási ráta alakulása Kínában ( ) Forrás: Gyuris F. Szabó P. 2015

9 Forrás: Gyuris F. Szabó P Kína korfája 1982-ben Kína korfája 2010-ben

10 A népesség korcsoportos szerkezetének változása Kínában ( ) Forrás: Gyuris F. Szabó P. 2015

11 Kína demográfiai folyamatai Mára mérséklődött a népességnövekedés üteme, nőtt a várható élettartam; A népesség eloszlása meglehetősen egyenlőtlen; A népesség 91%-a han (kínai), 16,2 millió csuang, 10 millió huj, 8,3 millió ujgur, 5,4 millió tibeti és 5,8 millió mongol; Jelentős kínai diaszpórák a világban;

12 Népsűrűség Kínában

13 A belföldi migráció irányai Kínában az ezredforduló előtt

14

15 Területi különbségek a népesség jellemzőiben és eloszlásában Kína urbanizációja A városlakók aránya: 58% Mandzsúria Dalian (Talien, 3100), Anshan (1600), Fushun (1500), Shenyang (Senjang, 4700), Chagchun (Csangcsun, 3000), Jilin (Csilin, 2300), Harbin (3700), Qiqihar (Csicsihar, 1600) Észak-Kína Beijing (Peking, 11500), Tianjin (Tiencsin, 7100), Tagshan (1200), Quingdao (Csingtao, 2800), Taiyuan (Tajjüan, 2800), Xian (Hszian, 3900), Lanzhou (Lancsou, 2400) Jangce-medencéi Chongqing (Csungking, 6400), Chengdu (Csengtu 4100) Dél-kínai tengerpart Fuzhou (Fucsou, 2500), Guangzhou (Kanton, 8500), Shenzhen (Sencsen, 2600), Hong Kong (7000) Dél-Kína zárt fennsíkjai Kunming (2800) és Guiyang (Kujjang, 3500) A belső periféria Ürümqi (Urumcsi, 2000)

16 Kína legnagyobb városai

17

18

19 A 123 globális város a világon Forrás:

20 Kína gazdasági fejlődése és annak problémái Forrás: Gyuris F. Szabó P. 2015

21 Kína gazdasági fejlődése és annak problémái A GDP növekedési rátája között, % Forrás: World Bank

22 Kína exportjának alakulása között

23 Kína exportjának alakulása partnerek szerint 2016-ban

24 Az USA és Kína kereskedelmi dominanciája

25 Kína gazdasági fejlődése és annak problémái

26

27 A gazdasági növekedés alapjai Kína mezőgazdasága: A művelés alatt álló földek aránya alig 13%; Délen akár kétszeri-, háromszori vetés évente; Alárendelt állattenyésztés (félnomád-nomád pásztorkodás); A termőterület negyedén rizs (1.), főként délen; Búza kb. a szántóterület 20%-án (1.); 14-15%-nyi területen ültetnek kukoricát (2.); ÉK-Kínában és a Kínai-alföldön kaoliang, köles, délebbre batáta, jamszgyökér, olajos magvak, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök, fűszerek; Közép- és Dél-Kínában teatermelés (1.), délen citrusfélék; Tengeri és édesvízi halászat; Sertés- (1.), baromfiállomány (1.), valamint selyemhernyótenyésztés (1.);

28 A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2015) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. India Kína USA Ausztrália Oroszország USA Kína Brazília Brazília Kazahsztán Ausztrália Szaúd-Arábia Kanada Mongólia Argentína Argentína Nigéria Oroszország Ukrajna Dél-afrikai Közt Magyarország Magyarország 762 Föld összesen Föld összesen Forrás: World Bank 2018

29 A gazdasági növekedés alapjai A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India ,4 2. Kína ,3 3. USA ,6 4. Pakisztán ,4 5. Irán ,8 6. Indonézia ,2 7. Mexikó ,1 8. Thaiföld ,1 9. Brazília ,7 10. Törökország ,7 82. Magyarország 141 0,045 Föld összesen Forrás: FAO AQUASTAT 2015

30 Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok ( ) Ország Alultápláltak száma, millió fő Ország Alultápláltak aránya, % India 195 Burundi 73,4 Kína 134 Eritrea 65,4 Pakisztán 41 Haiti 53,4 Etiópia 32 Zambia 47,8 Banglades 26 Közép-afrikai Közt. 47,7 Indonézia 19 Namíbia 42,3 Szudán 18 Koreai NDK 41,6 Tanzánia 17 Csád 34,4 Fülöp-szigetek 14 Zimbabwe 33,4 Nigéria 13 Madagaszkár 33,0 Magyarország Magyarország < 2,5 Föld összesen 795 Föld összesen 10,9 Forrás: The State of Food Insecurity in the World 2015, FAO

31 Forrás: FAO Yearbook 2018 Búza (2016) Rizs (2016) Kukorica (2016) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Kína India Oroszország USA Kanada Franciaország Ukrajna Pakisztán Németország Ausztrália Törökország Argentína Kazahsztán Egyesült Királyság Irán Lengyelország Egyiptom Románia Olaszország Üzbegisztán Kína India Indonézia Banglades Vietnam Mianmar Thaiföld Fülöp-szigetek Brazília Pakisztán USA Kambodzsa Japán Egyiptom Nigéria Koreai Közt Nepál Laosz Sri Lanka Madagaszkár USA Kína Brazília Argentína Mexikó Ukrajna India Indonézia Oroszország Kanada Franciaország Románia Nigéria Egyiptom Etiópia Dél-afr. Közt Magyarország Szerbia Fülöp-szk Olaszország

32 Gyapot (2014) Gyapjú (2013) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (Mt) India Kína Kína Ausztrália USA Új-Zéland Pakisztán Egyesült Királyság Brazília Irán Üzbegisztán Marokkó Ausztrália Szudán Törökország Oroszország Argentína Törökország Görögország India Mexikó Argentína Burkina Faso Pakisztán Mali Dél-afrikai Közt Türkmenisztán Türkmenisztán Mianmar Kazahsztán Elefántcsontpart Uruguay Tádzsikisztán Üzbegisztán Egyiptom Indonézia Nigéria Algéria Benin Spanyolország Forrás: FAO Yearbook 2017

33 A gazdasági növekedés alapjai Kína bányászata, energiatermelése: Az energiagazdálkodás és a gazdaság alapja a feketekőszén (1.) (Fusun, Fuxin, Kailuan, Fengfeng, Yanzhou, Huainan, Datong), kikötő (Qinhuangdao); Kőolajbányászat (5.) Yumen környékén, ÉK-Kínában Daqing a Sárgafolyó torkolatvidékén Shengli és Dagang, valamint a Bo Hai öbölben; Földgáztermelés (6.) a Szecsuáni-medencében, valamint az Ordoszfennsíkon, a Tarim-medencében és Dzsungáriában; Uránérc-termelés Ürümqi és Hengyang mellett; A Jangcén Gezhouba, a Három-szurdok gát Sanxia mellett és a Sárga-folyón Lanzhou; Sok ásványkincs, de bauxitból, króm-, réz-, vas- és nikkelércből hiány;

34 A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2017) Bizonyított készletek Bizonyított készletek Ország (milliárd tonna) (az összes %-ában) 1. USA 250,9 24,2 2. Oroszország 160,4 15,5 3. Ausztrália 144,8 14,0 4. Kína 138,8 13,4 5. India 97,7 9,4 6. Németország 36,1 3,5 7. Ukrajna 34,4 3,3 8. Lengyelország 25,8 2,5 9. Kazahsztán 25,6 2,5 10. Indonézia 22,6 2,2 11. Törökország 11,4 1,1 12. Dél-afrikai Közt. 9,9 1,0 13. Új-Zéland 7,6 0,7 14. Szerbia 7,5 0,7 15. Brazília 6,6 0,6 Világ összesen 1 035,0 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

35 A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

36 A kőszéntermelés változása 1971 és 2016 között régiónként (millió tonna) Forrás: International Energy Agency

37 A kőszéntermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2016-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

38 A kőszén égetéséből eredő CO 2 kibocsátás és forrásainak regionális megoszlása, 2009 Kína a globális CO 2 kibocsátás 28%-át adta 2014-ben. Forrás: International Energy Agency

39 A kőolajtermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2016-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

40 A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

41 A kőolaj kereskedelmének jelentősebb irányai 2017-ben (millió tonna) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

42 A földgáztermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2016-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

43 A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

44 A villamosenergia-termelés megoszlása típusok szerint 1973-ban és 2015-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency

45 A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Kína villamos energiatermelésének 70%-a kőszénen alapult 2016-ban. Forrás: International Energy Agency

46 Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency

47 A vízenergia-termelés megoszlása régiók szerint 1973-ban és 2015-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency

48 A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2017 végén Forrás: GWEC Global Wind Energy Council

49 Az újonnan beépített szélenergia termelő kapacitás 2017-ben, MW Forrás: GWEC Global Wind Energy Council

50 A legnagyobb mennyiségben villamos energiát termelő országok a megújuló energiaforrások alapján Kína villamos energiatermelésének 24%-a megújuló ebből 19% vízenergia. Forrás: International Energy Agency

51 Területi különbségek a gazdaságban Kína ipara: Az élelmiszer- és textilipar a forradalom előtt a kikötőkben kezdett kibontakozni, majd a nehézipar Mandzsúriában (Anshan, Sanghaj, Wuhan); A szocialista időszakban a belső országrészeket fejlesztették; Színesfémkohászat Shenyang és Sanghaj központtal; Gépgyártás: Changchun és Luoyang, nehézgépgyártás Shenyangban, a gépgyártás központja pedig Sanghaj és Tianjin; Elektronikai ipar és IKT ágazatok (Lenovo) Beijingben; Vegyipar kőolajfinomítás és műtrágyagyártás; Nanjing, Dalian, Sanghaj; Textilipar, világvezető pamutipar korábban Sanghajban, valamint Kantonban, Qingdaoban, Weihaiban, Tiencsinben;

52 Területi különbségek a gazdaságban Kína ipara: Gyapjúipar (Belső-Ázsia városaiban) és selyemipar (Szecsuánimedencében). A lenipar fellegvára Harbin. Jutafeldolgozás Kantonban (Guangzhou) és Hangzhouban; Élelmiszeripar (rizshántolás, cukoripar, malomipar, konzervipar, dohány- és teafeldolgozás) elsősorban a tengerparton, a kikötővárosokban.

53 A vezető vasérc-, bauxit- és timföldtermelő országok 2016-ban Ország Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information Timföld (millió t) 1. Kína 1 381,3 1. Ausztrália 82,0 1. Kína 60,9 2. Ausztrália 811,2 2. Kína 60,8 2. Ausztrália 20,9 3. Brazília 422,5 3. Brazília 34,4 3. Brazília 10,9 4. India 142,5 4. Guinea 31,5 4. India 6,0 5. Oroszország 102,0 5. India 23,9 5. Oroszország 2,7 6. Ukrajna 82,0 6. Jamaica 8,5 6. USA 2,4 7. Dél-afrikai Közt. 61,4 7. Oroszország 5,4 7. Írország 2,0 8. Kanada 46,0 8. Kazahsztán 5,0 8. Németország 1,9 9. USA 43,1 9. Szaúd-Arábia 3,8 9. Jamaica 1,9 10. Irán 39,4 10. Görögország 1,8 10. Spanyolország 1, Svédország 24, Guyana 1, Kanada 1,6 Kína részesedése a világtermelésből: vasérc: 45%; bauxit: 23%; timföld: 50%

54 A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2016-ban Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 698,2 1. Kína 807,6 1. Kína 31,87 2. Japán 80,2 2. Japán 104,8 2. Oroszország 3,56 3. India 63,7 3. India 95,5 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,9 4. USA 78,5 4. India 2,72 5. Dél-Korea 46,3 5. Oroszország 70,5 5. Egyesült Arab Em. 2,50 6. Németország 27,3 6. Dél-Korea 68,6 6. Ausztrália 1,63 7. Brazília 26,0 7. Németország 42,1 7. Norvégia 1,22 8. Ukrajna 23,6 8. Törökország 33,2 8. Bahrein 0,97 9. USA 22,3 9. Brazília 31,3 9. Izland 0, Tajvan 14,9 10. Ukrajna 24,2 10. Szaúd-Arábia 0, Törökország 10, Olaszország 23, USA 0,82 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information Kína részesedése a világtermelésből: nyersvas: 60%; acél: 50%; alumínium: 54%

55 A világ vezető gépjárműgyártó országai 2017-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás között, % 1. Kína ,2% 2. USA ,1% 3. Japán ,3% 4. Németország ,8% 5. India ,8% 6. Dél-Korea ,7% 7. Mexikó ,0% 8. Spanyolország ,3% 9. Brazília ,2% 10. Franciaország ,5% Kanada ,2% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (

56

57 Területi különbségek a gazdaságban A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2015) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) Sanghaj (Kína) Szingapúr (Szingapúr) Qingdao (Kína) Guangzhou (Kína) Rotterdam (Hollandia) Port Hedland (Ausztrália) Ningbo (Kína) Tianjin (Kína) Busan (Dél-Korea) Dalian (Kína) Forrás: AAPA Surveys Sanghaj (Kína) Szingapúr (Szingapúr) Shenzhen (Kína) Ningbo (Kína) Hong Kong (Kína) Busan (Dél-Korea) Qingdao (Kína) Guangzhou (Kína) Dubai Ports (Egy. A. Em.) Tianjin (Kína)

58 Területi különbségek a gazdaságban A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2016-ban Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta Denver London, Gatwick Beijing Seoul-Incheon Dayuan, Taiwan Dubai Bangkok, Suvarnabhumi München Los Angeles Delhi Sydney Tokyo International Jakarta Guandu, Kunming Chicago, O Hare San Francisco Shenzhen London, Heathrow Kuala Lumpur Orlando Hong Kong Madrid, Barajas Roma, Fiumicino Shanghai-Pudong Las Vegas Houston Paris, Charles de Gaulle Chengdu Mexico City Dallas-Fort Worth Seattle-Tacoma Shanghai, Hongquiao Amsterdam Mumbai New York, Newark Frankfurt Miami Manila Istanbul, Atatürk Charlotte Tokyo, Narita Guangzhou Toronto Minneapolis-St. Paul New York, JFK Barcelona Doha Singapore Phoenix Forrás: Annual Airport Traffic Report

59 Területi különbségek a gazdaságban A legtöbb külföldi turistát fogadó és a nemzetközi turizmusból legtöbb bevételt szerző országok (2016), valamint a változás között Külföldi turista Ország Millió fő Változás % 1. Franciaország 82,6-2,2 2. USA 75,6-2,4 3. Spanyolország 75,6 +10,3 4. Kína 59,3 +4,2 5. Olaszország 52,4 +3,2 6. Nagy-Britannia 35,8 +4,0 7. Németország 35,6 +1,7 8. Mexikó 35,0 +8,9 9. Thaiföld 32,6 +8,9 10. Törökország 25,4 (39,5) -35,7 Nemzetközi turizmusból származó bevétel Ország Milliárd USD Változás % 1. USA 205,9 +0,3 2. Spanyolország 60,3 +7,1 3. Thaiföld 49,9 +14,7 4. Kína 44,4 +5,3 5. Franciaország 42,5-5,1 6. Olaszország 40,2 +2,3 7. Nagy-Britannia 39,6-1,4 8. Németország 37,4 +1,7 9. Hong Kong (Kína) 32,9-9,0 10. Ausztrália 32,4 +13,5 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)

60 Területi különbségek a gazdaságban A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város 2011-ben és 2016-ban: A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő 1. Párizs Franciaország 15,6 2. London Egyesült Királyság 15,2 3. Antalya Törökország 10,5 4. New York USA 10,3 5. Szingapúr Szingapúr 9,2 6. Kuala Lumpur Malajzia 9,0 7. Hongkong Kína 8,7 8. Dubai Egyesült Arab Em. 8,1 9. Isztambul Törökország 8,1 10. Bangkok Thaiföld 7,2 A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő 1. Bangkok Thaiföld 20,2 2. London Egyesült Királyság 20,0 3. Párizs Franciaország 16,1 4. Dubai Egyesült Arab Em. 16,0 5. Szingapúr Szingapúr 13,5 6. Tokió Japán 12,5 7. Szöul Dél-Korea 12,5 8. New York USA 12,4 9. Kuala Lumpur Malajzia 12,1 10. Hongkong Kína 9, Isztambul Törökország 9,2 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO) és a MasterCard alapján

61 Kína regionális jövedelmi különbségei a háztartások jövedelméből számítva az országos átlaghoz viszonyítva (%), 2005-ben

62 Területi különbségek a gazdaságban A háztartások jövedelemegyenlőtlenségeinek összetevői Forrás: Li, S. - Xu, Z. 2008

63

64 Köszönöm a figyelmet! Felhasznált források: HORVÁTH GERGELY - PROBÁLD FERENC - SZABÓ PÁL (szerk.) 2008: Ázsia regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 618 p. GYURIS FERENC - SZABÓ PÁL 2015: Kína: látványos eredmények, komoly kihívások.