16. témakör. Észak-Afrika országai

Átírás

1 16. témakör Észak-Afrika országai előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet tanév

2 Afrika domborzati és vegetációs térképe

3 o.uk/news/world/middleeast/the-arab-spring-fiveyears-on-a-season-thatbegan-in-hope-but-endedin-desolationa html

4

5

6 A Száhel-problémakör:

7 A Száhel-problémakör: Az elsivatagosodás okai: Természetes okok csapadékhiány, aszály ( között); Antropogén okok túlnépesedés, túllegeltetés, konfliktusok.

8 Az észak-afrikai országok fontosabb adatai: Ország Terület (ezer km 2 ) Népesség (millió fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Főváros Algéria ,7 17 Algír (2,6 millió) Burkina Faso ,7 72 Ouagadougou (2,7 millió) Csád ,8 12 N Djamena (1,3 millió) Dél-Szudán ,2 16 Dzsuba (Juba) (320 ezer) Egyiptom ,4 99 Kairó (Al Qahirah) (8,1 millió ~20 millió) Gambia 11 2,1 190 Banjul (500 ezer) Líbia ,8 4 Tripoli (Tarabulus) (1,1 millió) Mali ,4 15 Bamako (2,5 millió) Marokkó ,3 77 Rabat (2 millió) Mauritánia ,8 4 Nouakchott (1 millió) Niger ,9 16 Niamey (1,1 millió) Nyugat-Szahara 266 0,6 2 Laayoune (El-Aaiún) (260 ezer) Szenegál ,0 76 Dakar (3,5 millió) Szudán ,1 23 Kartúm (Al Khartum) (5,1 millió) Tunézia ,5 70 Tunisz (2 millió) Összesen ,4 25 Forrás: CIA The World Factbook Nagyobb városok (millió fő) Alexandria (4,8); Gíza (3,3) Casablanca (3,5); Fes (1,2); Marrakech (1,1); Tanger (1,0)

9 Észak-Afrika demográfiai sajátságai Demográfiai robbanás jelentős különbségekkel: születési ráta: Niger (43,6 2.); Mali (43,2 3.); Csád (43,0 3.); Burkina Faso (14.); Egyiptom (42.); Marokkó (100.); Magyarország (8,9 206.) népességnövekedés: Csád (32,3 5.); Niger (11,5 20.); Mali (8.); Szudán (9.); Burkina Faso (12.); Egyiptom (23,8 28.); Marokkó (9,5 115.) Magyarország (-2,6 214.) halálozási ráta: Dél-Szudán (19,3 1.); Niger (11,8 23.); Csád (26.); Marokkó (4,9 197.); Egyiptom (4,5 204.) Magyarország (12,8 12.) várható élettartam: Niger (56,3 év 216.); Csád (57,5 év 214.); Mali (60,8 év 206.); Burkina Faso (61,8 év 202.); Egyiptom (73,2 év 140.); Marokkó (77,3 év 75.) Magyarország (76,3 év 88.) Forrás: CIA The World Factbook

10 Észak-Afrika demográfiai sajátságai Demográfiai robbanás jelentős különbségekkel: születési ráta: Niger (43,6 2.); Mali (43,2 3.); Csád (43,0 3.); Burkina Faso (14.); Egyiptom (42.); Marokkó (100.); általánosan nagyon magas a térségben Magyarország (8,9 206.) népességnövekedés: Csád (32,3 5.); Niger (11,5 20.); Mali (8.); Szudán (9.); Burkina Faso (12.); Egyiptom (23,8 28.); Marokkó (9,5 kimagasló 115.) a térség országaiban Magyarország (-2,6 214.) halálozási ráta: Dél-Szudán (19,3 1.); Niger (11,8 23.); Csád (26.); Marokkó (4,9 197.); Egyiptom (4,5 204.) kifejezetten magas Magyarország (12,8 12.) várható élettartam: Niger (56,3 év 216.); Csád (57,5 év 214.); Mali (60,8 év 206.); Burkina Faso (61,8 év 202.); Egyiptom (73,2 év az 140.); elmaradott Marokkó országokban (77,3 év 75.) rendkívül alacsony Magyarország (76,3 év 88.) Forrás: CIA The World Factbook

11 Burkina Faso Egyiptom Magyarország Dél-Szudán Marokkó

12 Észak-Afrika demográfiai sajátságai

13 Észak-Afrika demográfiai sajátságai A népesség koncentrálódása: a terület 5%-án él a teljes népesség, az átlagos népsűrűség 99 fő/km 2, a megművelt földterületre eső népsűrűség 2500 fő/km 2

14 Észak-Afrika vallási sajátosságai Vallási összetétel Észak-Afrikában: dominánsan keresztény országok: - Dél-Szudán; többségében keresztény országok: - többségében iszlám országok: - Burkina Faso; Csád; Niger; dominánsan iszlám országok: - Maghreb országok; Gambia; Szenegál; Nyugat-Szahara; Mauritánia; Mali; Szudán; Egyiptom ( de fontos a kopt kereszténység is).

15

16 Észak-Afrika gazdaságföldrajza Egyiptom és Marokkó GDP-növekedésének üteme, % között

17 Eladósodás: Szudán (GDP 120%-a), Egyiptom és Mauritánia (GDP 100%-a), Gambia (GDP 90%-a) és Marokkó (GDP 65%-a). Észak-Afrika gazdasági jellemzői A gazdaság általános jellemzői Észak-Afrikában Gazdasági fejlettség: a Maghreb-országok általánosságban véve fejlettebbek, mint a szudáni tájöv országai. relatíve magas érték jellemzi: Algériát ( $/fő), Egyiptomot ( $/fő), Tunéziát ( $/fő), Marokkót (8.600 $/fő) Líbia visszaesett (9.600 $/fő) nagyon alacsony érték jellemzi: Nigert (1.200 $/fő), Dél-Szudánt (1.600 $/fő), Burkina Fasot (2.100 $/fő), Malit (2.200 $/fő); Szektorális megoszlás Egyiptomban: GDP mg. 12%, ipar 34%, szolg. 54%; Fogl. mg. 29%, ipar 24%, szolg. 47%; Marokkó: GDP mg. 14%, ipar 30%, szolg. 57%; Fogl. mg. 39%, ipar 20%, szolg. 41%; Burkina Faso: GDP mg. 31%, ipar 24%, szolg. 45%; Fogl. mg. 90%, ipar 5%, szolg. 5%.

18 Egyiptom exportjának alakulása

19 Egyiptom exportjának alakulása 2016-ban

20 Marokkó exportjának alakulása

21 Marokkó exportjának alakulása 2016-ban

22

23 Dél-Szudán és Szudán exportjának alakulása harvard.edu/

24 Mauritánia exportjának alakulása

25 Mauritánia exportjának alakulása 2016-ban

26 Mauritánia exportjának alakulása exportpartnerek szerint

27 Algéria exportjának alakulása 2016-ban

28 Líbia exportjának alakulása

29 Észak-Afrika gazdaságföldrajza Észak-Afrika mezőgazdasága: Szarvasmarha-sűrűség Afrikában (állat/km 2 )

30 Szántóföldi művelés és az erdőterületek aránya, %

31 Észak-Afrika gazdaságföldrajza Mezőgazdaság: Egyiptomban kiemelt fontosságú öntözés; - kisparaszti gazdálkodás; - óriási műtrágya-felhasználás; - változatos termékek: gyapot, datolya, hagyma Maghreb országok: - mediterrán klíma, öntözés; - primőr zöldség- és gyümölcstermesztés; - transhumance pásztorkodás.

32 Észak-Afrika gazdaságföldrajza A havi turistaérkezések száma Egyiptomban között, ezer fő

33 Földimogyoró (2016) Ország Mennyiség (t) Kína India Nigéria USA Szudán Mianmar Csád Argentína Kamerun Szenegál Brazília Tanzánia Indonézia Niger Vietnám Kongói DK Ghána Guinea Mali Burkina Faso Ország Szarvasmarha (2016) Mennyiség (db) Brazília India USA Kína Etiópia Argentína Pakisztán Mexikó Szudán Tanzánia Ausztrália Banglades Kolumbia Nigéria Kenya Franciaország Oroszország Venezuela Mianmar kiegészítés Indonézia Forrás:

34 kiegészítés Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok ( ) Ország Alultápláltak száma, millió fő Ország Alultápláltak aránya, % India 195 Burundi 73,4 Kína 134 Eritrea 65,4 Pakisztán 41 Haiti 53,4 Etiópia 32 Zambia 47,8 Banglades 26 Közép-afrikai Közt. 47,7 Indonézia 19 Namíbia 42,3 Szudán 18 Koreai NDK 41,6 Tanzánia 17 Csád 34,4 Fülöp-szigetek 14 Zimbabwe 33,4 Nigéria 13 Madagaszkár 33,0 Magyarország Magyarország < 2,5 Föld összesen 795 Föld összesen 10,9 Forrás: The State of Food Insecurity in the World 2015, FAO

35 EGYIPTOM TÖRTÉNET kiegészítés I.e tól 671-ig fáraódinasztiák Ezt követően asszír, majd perzsa uralom alá kerül, i.e. 4. században elfoglalja Nagy Sándor (Alexandria, i.e. 332), majd római provincia lett I.u. 640-től arab kalifák irányítása alá került (Kairó, i.u. 969) A XVI. században az Oszmán Birodalom része lett 1805-ben Mohamed Ali lett a helytartó 1822-ben Szudán megszállása angol kooperációval 1869-ben elkészült a Szuezi-csatorna 1882-ben megszállták az angolok 1914-ben angol protektorátussá nyilvánították, majd 1922-ben elnyerte (látszat)függetlenségét (1936-ban vonták ki az angol csapatokat az országból) 1952-ben katonai puccs a király ellen 1953-ban kikiáltották a köztársaságot (Egyiptomi Arab Köztársaság) 1954-ben jut hatalomra Gamal Abdel Nasser 1956-ban a Szuezi-csatorna államosítása (Szuezi-válság) 1967 hatnapos háború Izraellel, majd 1973-ban a Jom Kippur-i háború 1978 Camp David-i egyezmény 1981-ben merénylet Anvar Szadat elnök ellen utóda Hoszni Mubarak lett 2011-ben az Arab tavasz söpri el hatalmát 2013-ban puccsal megdöntik az Arab Testvériség választott kormányát, azóta Abdel Fattah el-sisi az elnök.

36 Észak-Afrika története kiegészítés SZUDÁN 1822-ben egyiptomi megszállás 1881-ben mahdista felkelés 1899-ben közös kondomínium lett 1956-ban nyerte el függetlenségét első szudáni polgárháború második szudáni polgárháború 2 millió áldozat, 4 millió menekült 2003-tól Darfur tartományban dúló konfliktus eddig halálos áldozat, 2 millió menekült 2011-ben Dél-Szudán önállósodott folyamatos békétlenség

37 Észak-Afrika gazdaságföldrajza kiegészítés Mezőgazdaság: Földimogyoró: Szenegál, Niger, Csád, Szudán Gyapot: Szenegál, Niger, Csád, Szudán, Egyiptom Szezám: Szudán Gumiarábikum: Szudán (világtermelés meghatározó része) Datolya (oázisgazdálkodással): Egyiptom, Szudán, Líbia Állattenyésztés: Szudán (szarvasmarha-, juh-, kecsketartás)

38 Észak-Afrika gazdaságföldrajza kiegészítés Bányászat: Kőolaj: Szudán, Dél-Szudán, Algéria (Hassi Messaoud), Líbia, Egyiptom Ra s Ghari, Abu Rudeis (Sínai-félsziget), Abu-Garád (Abu Al Gharadiq) (Líbiai-b, Ra s Gemsa (Vörös-t. partján)) Földgáz: Líbia, Algéria (In Salah, Hassi R Mel), Egyiptom (Abu- Garádig (Abu Al Gharadiq), Abu-Kír (Abu Qir) Foszfát: Nyugat-Szahara, Marokkó, Szenegál Vasérc: Mauritánia (fontos exportcikk) Mangánérc: Burkina Faso Rézérc: Mauritánia Uránérc: Niger Arany: Mali Építőanyagok: Mali

39 Észak-Afrika gazdaságföldrajza kiegészítés Feldolgozóipar Egyiptom: Fontos a vegyipar hazai szénhidrogén- és foszfátkészleteken alapulva kőolajfinomítás: Szuez (As Suways), Port-Szaid (Bur Sa id), Alexandria (Al Iskandariyah), Kairó (Al Qahirah) műtrágyagyártás: Szuez (As Suways), Alexandria (Al Iskandariyah), Heluán (Hulwan), Asszuán (Aswan) Vaskohászat: Alexandria (Al Iskandariyah), Heluán (Hulwan) Alumíniumkohászat: Nag-Hammád Fémfeldolgozás: hajógyártás: Port-Szaid (Bur Sa id), Alexandria (Al Iskandariyah), Iszmailíja (Al Isma iliyah), Port-Fuád járműgyártás: Kairó (Al Qahirah) kábelgyártás, híradástechnika: Heluán (Hulwan) bányagépgyártás: Asszuán (Aswan) Textil- és élelmiszeripar a Nílus-delta városaiban Alexandria (Al Iskandariyah), Kairó (Al Qahirah), Damietta (Dumyat), Mahallah el Kubra, Kafr ad Dawwar, Felső- Egypitomban Aszjút (Asyut)

40 Felhasznált források: PROBÁLD FERENC (szerk.) 2002: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 395 p.