Kiadott órai anyagok. Az általános gazdaságföldrajz alapjai (TGBE0403) gyakorlat tanév

Átírás

1 Kiadott órai anyagok Az általános gazdaságföldrajz alapjai (TGBE0403) gyakorlat tanév

2 1. A gazdaságföldrajz fogalma, helye a tudományok rendszerében Mikroökonómiai megközelítés Gazdaságföldrajz Makroökonómiai megközelítés - a gazdasági tevékenységek telephelyeit és telephelyrendszereit vizsgálja (szerkezet és dinamika) - tagolhatunk szektoronként (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások), illetve maguk a szektorok is tovább tagolhatóak - gazdasági tevékenységek összességét vizsgálja különböző térrendszerekben, valamint azok dinamikáját - nemzetközi, nemzeti és regionális léptékű vizsgálatokra tagolható - rendszerezhetünk szereplőcsoportonként is

3 Mi a gazdaság? Gazdasági jéghegy Bérmunka Piacra termelés Tőkés vállalat Forrás: Czirfusz M Iskolákban Utcán Szomszédságokban Családokban Fizetetlen Nyugdíjasok Templomban Barátok között Ajándék Önfoglalkoztatás Önkéntes Barter Mellékfoglalkozás Gyerekek Informális kölcsönzés Illegális Nem piacra Nem pénzalapú Önellátás Zsebbe kapott pénz Termelési szövetkezetek Fogyasztási szervezetek Nem tőkés vállalatok

4 Rugalmas termelés - piaci környezet változása - technikai innovációk Globalizációs tendencia -kommunikációs IS fejlődése - világméretű dereguláció Átalakuló gazdasági környezet új regionalizmus globális értékláncok teóriái globális termelési rendszerek elmélete TERMELÉS TERVEZÉS MARKETING FOGYASZTÁS HULLADÉK- KEZELÉS TERMELÉST ÉS FOGYASZTÁST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK 1. Nyersanyagok (ki)termelése; 2. Félkész termékek gyártása; 3. Késztermékek gyártása;

5 Ágazatok vs. új regionalizmus Forrás: Lux 2013 alapján Gazdaság térbeli egyenlőtlenségeinek értelmezésére kevésbé alkalmas hagyományos ágazati megközelítés!

6 3. Magyarország helyzete A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása Magyarországon (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 67,2 28,3 4, Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar és építőipar Szolgáltatások Forrás: a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján

7 3. Magyarország helyzete 2011 A mezőgazdaság, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltatások helyi foglalkoztatásban játszott szerepe Magyarországon, a településméret függvényében 90,0 80,0 70,0 60,0 % 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Primer Szekunder Tercier Forrás: a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján

8 A mezőgazdaság aránya az egyes országok bruttó hazai termékében ( %) Ország A mezőgazdasági GDP aránya (%) Ország A mezőgazdasági GDP aránya (%) 1. Szomália 62, Kuvait 0,57 2. Sierra-Leone 60, Egyesült Királyság 0,52 3. Bissau-Guinea 49, Andorra 0,49 4. Csád 48, Trinidad és Tobago 0,48 5. Togo 41, Aruba 0,46 6. Niger 39, Kajmán-szk. 0,34 7. Közép-afr. Közt. 39, Bahrein 0,29 8. Mali 38, Luxemburg 0,28 9. Burundi 36, Katar 0, Libéria 34, Szingapúr 0, Magyarország 3,31 Világ 3,55 Forrás: World Bank

9 Mezőgazdaság az egyes országok foglalkozási szerkezetében ( %) Ország A mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya (%) Ország A mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya (%) 1. Burundi 92, Turks- és Caicos-szigetek 1,2 2. Laosz 85, Egyesült Királyság 1,2 3. Burkina Faso 84, Málta 1,1 4. Csád 83, Szingapúr 1,1 5. Mozambik 80, Bahrein 0,8 6. Madagaszkár 80, Aruba 0,7 7. Etiópia 79, San Marino 0,3 8. Ruanda 78, Hongkong (PRC) 0,2 9. Tanzánia 76, St. Kitts és Nevis 0,2 10. Egyenlítői-Guinea 76, Makaó (PRC) 0, Magyarország 4,8 Forrás: World Bank

10 A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2015) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. India Kína USA Ausztrália Oroszország USA Kína Brazília Brazília Kazahsztán Ausztrália Szaúd-Arábia Kanada Mongólia Argentína Argentína Nigéria Oroszország Ukrajna Dél-afrikai Közt Magyarország Magyarország 762 Föld összesen Föld összesen Forrás: World Bank 2018

11 Az egy lakosra jutó művelhető terület alapján vezető és sereghajtó országok a Földön (2015) Ország Egy főre jutó művelhető terület, ha Ország Egy főre jutó művelhető terület, ha 1. Ausztrália 1, Katar 0, Kazahsztán 1, Bermuda 0, Kanada 1, Egyesült Arab Em. 0, Argentína 0, Kajmán-szigetek 0, Oroszország 0, Dzsibuti 0, Niger 0, Kuvait 0, Litvánia 0, Seychelle-szk. 0, Paraguay 0, Bahrein 0, Ukrajna 0, Hongkong (PRC) 0, Uruguay 0, Szingapúr 0, Magyarország 0,4483 Föld összesen 0,1942 Forrás: World Bank 2018

12 Az egy főre jutó energiafogyasztás országonkénti különbségei (2013) Ország Energia (kcal/fő/nap) Ország Energia (kcal/fő/nap) 1. Ausztria Kelet-Timor Belgium Uganda Törökország Csád USA Zimbabwe Izrael Koreai NDK Írország Haiti Olaszország Afganisztán Luxemburg Madagaszkár Egyiptom Zambia Kuvait Közép-afrikai Közt Magyarország 3037 Föld összesen 2884 Forrás: FAOSTAT

13 Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok ( ) Ország Alultápláltak száma, millió fő Ország Alultápláltak aránya, % India 195 Burundi 73,4 Kína 134 Eritrea 65,4 Pakisztán 41 Haiti 53,4 Etiópia 32 Zambia 47,8 Banglades 26 Közép-afrikai Közt. 47,7 Indonézia 19 Namíbia 42,3 Szudán 18 Koreai NDK 41,6 Tanzánia 17 Csád 34,4 Fülöp-szigetek 14 Zimbabwe 33,4 Nigéria 13 Madagaszkár 33,0 Magyarország Magyarország < 2,5 Föld összesen 795 Föld összesen 10,9 Forrás: The State of Food Insecurity in the World 2015, FAO

14 A csomagolt húsfélék származási országai Forrás: a TI gyűjtésetek alapján

15 A csokoládék származási országai Forrás: a TI gyűjtésetek alapján

16 A zöldségek-gyümölcsök származási országai Forrás: a TI gyűjtésetek alapján

17 A konzervek származási országai Forrás: a TI gyűjtésetek alapján

18 A sajtok származási országai Forrás: a TI gyűjtésetek alapján

19 A sörök származási országai Forrás: a TI gyűjtésetek alapján

20 Az alultápláltak számának és arányának alakulása Forrás: The State of Food Insecurity in the World 2015, FAO

21 Az alultápláltak számának alakulása a Föld egyes térségeiben Forrás: The State of Food Insecurity in the World 2015, FAO

22 Élelmezési problémák Forrás: FAO Hunger Map 2015

23 A mezőgazdasági vízfelhasználás a megújuló vízkészletek arányában (% ); (The State of Food and Agriculture 2007, FAO)

24 A vízfelhasználás megoszlása (% ); Forrás: The State of Food and Agriculture 2007 FAO

25 Az öntözött területek aránya a művelt területek arányában Forrás: FAO AQUASTAT, 2008

26 Az öntözött és öntözésre alkalmas területek kiterjedése 2001-ben, millió ha Forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO

27 A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India ,4 2. Kína ,3 3. USA ,6 4. Pakisztán ,4 5. Irán ,8 6. Indonézia ,2 7. Mexikó ,1 8. Thaiföld ,1 9. Brazília ,7 10. Törökország ,7 82. Magyarország 141 0,045 Föld összesen Forrás: FAO AQUASTAT 2015

28 Az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó mezőgazdasági hozzáadott érték ( átlaga) Ország Mezőgazdasági hozzáadott érték/ foglalkoztatott (USD) Ország Mezőgazdasági hozzáadott érték/ foglalkoztatott (USD) Szlovénia Zimbabwe 400 Brunei Burkina Faso 392 Norvégia Malawi 390 Franciaország Lesotho 365 Izland Kongói. Dem. Közt. 364 Kanada Mozambik 332 Új-Zéland Guinea 274 Hollandia Gambia 266 Finnország Madagaszkár 258 Szingapúr Burundi 202 Magyarország Föld összesen Forrás: World Bank

29 A világ agrárexportjának változása (milliárd dollár), illetve a világ összes exportjához viszonyított alakulása (%) Forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO

30 Az agrárexport értéke, valamint az agrárexport kivitelen belüli értékaránya alapján vezető országok (2017/2011) Ország Agrárexport (millió USD) Ország Agrárexport (a teljes export %-ában) 1. USA Zöld-foki szk Hollandia Etiópia Franciaország Panama Németország Moldávia Brazília Argentína Kína Paraguay Spanyolország Új-Zéland Olaszország Zimbabwe Ausztrália Antigua és Barbuda Kanada Ecuador Magyarország Magyarország 7,7 Föld összesen Föld összesen 7,1 Forrás: FAOSTAT

31 A legnagyobb nettó agrárexportőr országok (2017) Brazília USA Argentína Ausztrália Hollandia Thaiföld Franciaország Új-Zéland Indonézia India milliárd USD Forrás: FAOSTAT

32 A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2017) Japán Egyesült Királyság Oroszország Kína Dél-Korea Németország Szaúd-Arábia Mexikó Irak Algéria milliárd USD Forrás: FAOSTAT

33 Forrás: Dicken, P A világ legnagyobb, élelmiszergazdaságban érintett transznacionális vállalatai Vetőmaggyártó Ország Növényvédőszer-gyártó Ország 1. Monsanto USA 1. Bayer Németország 2. DuPont USA 2. Syngenta Svájc 3. Syngenta Svájc 3. BASF Németország 4. Groupe Limagrain Franciaország 4. Dow AgroSciences USA 5. Land O Lakes USA 5. Monsanto USA 6. KWS AG Németország 6. DuPont USA 7. Bayer Crop Science Németország 7. Makhteshim Agan Izrael 8. Sakata Japán 8. Nufarm Ausztrália 9. DLF-Trifolium Dánia 9. Sumitomo Chemical Japán 10. Taikii Japán 10. Arysta Lifescience Japán Élelmiszer- és italgyártó Ország Élelmiszerkereskedő Ország 1. Nestlé Svájc 1. Wal-Mart USA 2. Pepsi Co. USA 2. Carrefour Franciaország 3. Kraft Foods USA 3. Tesco NBR 4. Coca-Cola USA 4. Schwarz Group Németország 5. Unilever NBR/Hollandia 5. Aldi Németország 6. Tyson Foods USA 6. Kroger USA 7. Cargill USA 7. Ahold NBR 8. Mars USA 8. Rewe Group Németország 9. ADM Co. USA 9. Metro Group Németország 10. Danone Franciaország 10. Edeka Németország

34 Rizs (2016, millió tonna) Búza (2016, millió tonna) Kína 211,1 Kína 131,7 India 158,8 India 93,5 Indonézia 77,3 Oroszország 73,3 Banglades 52,6 USA 62,9 Vietnam 43,4 Kanada 30,5 Mianmar 25,7 Franciaország 29,5 Thaiföld 25,3 Ukrajna 26,1 Fülöp-szigetek 17,6 Pakisztán 26,0 Brazília 10,6 Németország 24,5 Pakisztán 10,4 Ausztrália 22,3 Kukorica (2016, millió tonna) Szőlő (2013, millió tonna) USA 384,8 Kína 14,84 Kína 231,8 Olaszország 8,20 Brazília 64,1 USA 7,10 Argentína 39,8 Franciaország 6,25 Mexikó 28,3 Spanyolország 5,93 Ukrajna 28,1 Törökország 4,00 India 26,3 India 2,59 Indonézia 20,4 Chile 2,47 Oroszország 15,3 Irán 2,45 Kanada 12,3 Dél-afrikai Közt. 2,01

35 Banántermelés (2016, millió tonna) Narancs (2016, millió tonna) India 29,1 Brazília 17,3 Kína 13,3 Kína 8,6 Indonézia 7,0 India 7,5 Brazília 6,8 USA 5,2 Ecuador 6,5 Mexikó 4,6 Fülöp-szigetek 5,8 Egyiptom 3,4 Angola 3,9 Spanyolország 3,1 Guatemala 3,8 Indonézia 2,1 Tanzánia 3,6 Irán 1,9 Ruanda 3,0 Törökország 1,9 Kávé (2016, millió tonna) Kakaó (2016, millió tonna) Brazília 3,02 Elefántcsontpart 1,47 Vietnam 1,46 Ghána 0,86 Kolumbia 0,75 Indonézia 0,66 Indonézia 0,64 Kamerun 0,29 Etiópia 0,47 Nigéria 0,24 Honduras 0,36 Brazília 0,21 India 0,35 Ecuador 0,18 Peru 0,28 Peru 0,11 Guatemala 0,24 Dominikai Közt. 0,08 Uganda 0,20 Kolumbia 0,06

36 Tea (2016, millió tonna) Gyapotszál (2014 millió tonna) Kína 2,41 India 6,19 India 1,25 Kína 6,18 Kenya 0,47 USA 3,59 Sri Lanka 0,35 Pakisztán 2,37 Törökország 0,24 Brazília 1,41 Vietnám 0,24 Üzbegisztán 1,11 Indonézia 0,14 Ausztrália 0,89 Mianmar 0,10 Törökország 0,85 Argentína 0,09 Argentína 0,33 Japán 0,08 Görögország 0,31 Gyapjú (2013, millió tonna) Kaucsuk (2016, millió tonna) Kína 0,471 Thaiföld 4,48 Ausztrália 0,361 Indonézia 3,16 Új-Zéland 0,165 Vietnam 1,04 Egyesült Királyság 0,068 India 0,95 Irán 0,062 Kína 0,81 Marokkó 0,056 Malajzia 0,67 Szudán 0,056 Fülöp-szk. 0,36 Oroszország 0,055 Guatemala 0,33 Törökország 0,051 Elefántcsontpart 0,31 India 0,047 Mianmar 0,22

37 Szarvasmarha-állomány (2016, millió db) Sertésállomány (2016, millió db) Brazília 218,2 Kína 456,8 India 186,0 USA 71,5 USA 91,9 Brazília 40,0 Kína 84,5 Spanyolország 29,2 Etiópia 59,5 Vietnám 29,1 Argentina 52,6 Németország 27,4 Pakisztán 42,8 Oroszország 21,5 Mexikó 33,9 Mexikó 16,8 Szudán 30,6 Mianmar 16,5 Tanzánia 27,0 Kanada 12,8 Juhállomány (2016, millió db) Szójabab (2016, millió tonna) Kína 162,1 USA 117,2 Ausztrália 67,5 Brazília 96,3 India 63,0 Argentína 58,8 Irán 42,5 India 14,0 Nigéria 42,1 Kína 12,0 Szudán 40,6 Paraguay 9,2 Egyesült Királyság 33,9 Kanada 5,8 Törökország 31,5 Ukrajna 4,3 Etiópia 30,7 Bolívia 3,2 Pakisztán 29,8 Oroszország 3,1

38 Thünen mezőgazdasági telephelyelmélete Izolált állapot Módosított körülmények Központi város Hajózható folyó Friss tej és zöldségfélék Erdők, fakitermelés Intenzív szántóföldi gazdálkodás Kevésbé intenzív gazdálkodás Extenzív háromnyomásos gazdálkodás Külterjes állattenyésztés

39 A GDP, a primer és másodlagos energia-felhasználás növekedési üteme az USA-ban Forrás: Heinberg, R. 2011

40 A világ primer energia-felhasználásának változása 1971 és 2015 között energiaforrásonként (millió tonna) Forrás: International Energy Agency

41 A világ primer energia-felhasználásának energiaforrások szerinti megoszlása 1973-ban és 2015-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency

42 A világ primer energia-felhasználásának változása 1971 és 2015 között régiónként (millió tonna) Forrás: International Energy Agency

43 A világ primer energia-felhasználásának régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2015-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency

44 A kőszéntermelés változása 1971 és 2016 között régiónként (millió tonna) Forrás: International Energy Agency

45 A kőszéntermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2016-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

46 A kőszéntermelés különbségei 2016-ban (ezer tonna) Forrás: U.S. Energy Information Administration

47 A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező térségek, millió tonna/% (2017) ,0% ,3% ,4% ,4% ,0% Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

48 A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2017) Bizonyított készletek Bizonyított készletek Ország (milliárd tonna) (az összes %-ában) 1. USA 250,9 24,2 2. Oroszország 160,4 15,5 3. Ausztrália 144,8 14,0 4. Kína 138,8 13,4 5. India 97,7 9,4 6. Németország 36,1 3,5 7. Ukrajna 34,4 3,3 8. Lengyelország 25,8 2,5 9. Kazahsztán 25,6 2,5 10. Indonézia 22,6 2,2 11. Törökország 11,4 1,1 12. Dél-afrikai Közt. 9,9 1,0 13. Új-Zéland 7,6 0,7 14. Szerbia 7,5 0,7 15. Brazília 6,6 0,6 Világ összesen 1 035,0 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

49 A kőszéntermelés és -fogyasztás régiók szerinti alakulása 1992 és 2017 között (millió tonna olaj egyenértékben) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

50 Forrás: U.S. Energy Information Administration

51 A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

52 Kína energiatermelésének alakulása 2000 óta forrásonként Forrás: International Energy Agency

53 A kőszén égetéséből eredő CO 2 kibocsátás és forrásainak regionális megoszlása, 2009 Forrás: International Energy Agency

54 A szén-dioxid kibocsátás régiónként 1973-ban és 2014-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency

55 Az energiatermeléssel összefüggő CO 2 kibocsátás régiónként között, Gt Forrás: International Energy Agency

56 A kőolajtermelés változása 1971 és 2016 között régiónként (millió tonna) Forrás: International Energy Agency

57 A kőolajtermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2016-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

58 A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező térségek, milliárd tonna/% (2017) 34,2 13,3% 51,2 19,5% 21,4 9,3% 109,3 47,6% 16,7 7,5% 6,4 2,8% Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

59 A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Venezuela 47,3 17,9 2. Szaúd-Arábia 36,6 15,7 3. Kanada 27,2 10,0 4. Irán 21,6 9,3 5. Irak 20,1 8,8 6. Oroszország 14,5 6,3 7. Kuvait 14,0 6,0 8. Egyesült Arab Emírségek 13,0 5,8 9. Líbia 6,3 2,9 10. USA 6,0 2,9 11. Nigéria 5,1 2,2 12. Kazahsztán 3,9 1,8 13. Kína 3,5 1,5 14. Katar 2,6 1,5 15. Brazília 1,9 0,8 Világ összesen 239,3 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

60 A kőolajtermelés és -fogyasztás régiók szerinti alakulása 1992 és 2017 között (millió hordóban) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

61 A kőolajtermelés különbségei 2016-ban (ezer hordó/nap) Forrás: U.S. Energy Information Administration

62 Az egy főre jutó kőolajfogyasztás különbségei 2017-ben (tonna) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

63 A kőolaj világpiaci árának alakulása között (USD/hordó) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

64 A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

65 A kőolaj kereskedelmének jelentősebb irányai 2017-ben (millió tonna) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

66 A földgáztermelés változása 1971 és 2016 között régiónként (milliárd köbméter) Forrás: International Energy Agency

67 A földgáztermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2016-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

68 A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező térségek, 1000 milliárd m 3 /% (2017) 10,8 5,6% 8,2 4,2% 62,2 32,1% 79,1 40,9% 13,8 7,1% 19,3 10,0% Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

69 A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (1000 milliárd m 3 ) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Oroszország 35,0 18,1 2. Irán 33,2 17,2 3. Katar 24,9 12,9 4. Türkmenisztán 19,5 10,1 5. USA 8,7 4,5 6. Szaúd-Arábia 8,0 4,2 7. Venezuela 6,4 3,3 8. Egyesült Arab Emirátusok 5,9 3,1 9. Kína 5,5 2,8 10. Nigéria 5,2 2,7 11. Algéria 4,3 2,2 12. Ausztrália 3,6 1,9 13. Irak 3,5 1,8 14.Indonézia 2,9 1,5 15. Malajzia 2,7 1,4 Világ összesen 193,5 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

70 A földgáztermelés különbségei 2015-ben (milliárd köbláb) Forrás: U.S. Energy Information Administration

71 Az egy főre jutó földgázfogyasztás különbségei 2017-ben (tonna kőolaj egyenértékben) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

72 A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

73 A földgáz kereskedelmének jelentősebb irányai és módjai 2017-ben (millió tonna) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

74 Forrás:

75 Palagáz és palaolaj lelőhelyek a világon, 2013-ban Forrás: U.S. Energy Information Administration

76 Forrás:

77 Forrás:

78 A nukleáris energiatermelés változása 1971 és 2015 között régiónként (TWh) Forrás: International Energy Agency

79 A nukleáris energiatermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2015-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency

80 A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency

81 A legnagyobb részesedésű nukleáris energiatermeléssel bíró országok 2016-ban Forrás: International Atomic Energy Agency (IAEA)

82 Atomerőművek Európában Atomerőművek Észak- és Dél-Amerikában

83 Atomerőművek Ázsiában és Afrikában

84 A világ villamosenergia-termelésének változása 1971 és 2015 között típus szerint (TWh) Forrás: International Energy Agency

85 A villamosenergia-termelés megoszlása típusok szerint 1973-ban és 2015-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency

86 A világ villamosenergia-termelésének változása 1971 és 2015 között régiónként (TWh) Forrás: International Energy Agency

87 A villamosenergia-termelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2015-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency

88 A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency

89 A legnagyobb mennyiségben villamos energiát termelő országok típus szerint Forrás: International Energy Agency

90 Az újonnan telepített globális erőművi kapacitások 2000 és 2015 között Forrás:

91 A megújuló technológiák energiatermelésének ár-versenyképessége Forrás:

92 A globális megújuló energiatermelő kapacitások alakulása 2007 és 2017 között Forrás:

93 A világ villamos energia termelése, Forrás: International Atomic Energy Agency (IAEA)

94 A megújuló technológiák részesedése a végső energiafelhasználásból Forrás:

95 A világ primer energia felhasználása, 2015 Megújuló energiaforrások a világ primer energia felhasználásában, 2015 A világ villamos energia termelése, 2015 Forrás: International Energy Agency

96 A megújulók évi átlagos növekedési rátája 1990 és 2015 között, % Forrás: International Energy Agency

97 A megújuló technológiák részesedése a végső energiafelhasználásból, szektoronként Forrás:

98 A megújuló energiatermelés alakulásának jelenlegi és várható trendje, valamint részesedése régiónként (TWh/%) Forrás: International Energy Agency

99 Az egyéb megújulók mennyisége (millió tonna egyenértékben) és részesedése az energiatermelésen belül régiónként (kivéve nukleáris- és vízenergia) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

100 A megújuló energiatermelő kapacitások alakulása 2017-ben Forrás:

101 A teljes nettó megújuló villamos energiatermelés (vízenergia nélkül) 2015-ben (milliárd kwh) Forrás: U.S. Energy Information Administration

102 A világ vízenergia-termelésének változása 1971 és 2015 között régiónként (TWh) Forrás: International Energy Agency

103 A vízenergia-termelés megoszlása régiók szerint 1973-ban és 2015-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency

104 Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency

105 A vízenergiával megvalósuló villamosenergia-termelés alakulása Forrás: International Energy Agency

106 Az épülő nagyobb gátak a világon 2010-ben Forrás: International Energy Agency

107 A bioenergiából megvalósuló villamosenergia-termelés alakulása , TWh/év Forrás:

108 A világ bioüzemanyag-termelésének megoszlása 2015-ben Forrás:

109 A világ bioüzemanyag-termelésének alakulása régiónként (millió tonna egyenértékben) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

110 Szélenergia termelés lehetőségei, a telepített kapacitások, az energiatermelés és a készülékgyártás adatai a vezető országokra World onshore and offshore resource map at 80m height and 15 km resolution, with installed capacity, production and manufacturing data for leading countries

111 A globális beépített szélenergia termelő kapacitás változása között, GW Forrás: World Wind Energy Association

112 A szélenergiatermelés változása 2005 és 2015 között régiónként (TWh) Forrás: International Energy Agency

113 A szélenergia-termelés megoszlása típusok szerint 2005-ben és 2015-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency

114 A legnagyobb szélenergiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency

115 A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2017 végén Magyarország ,4 MW kapacitással Forrás: GWEC Global Wind Energy Council

116 Az újonnan beépített szélenergia termelő kapacitás 2017-ben, MW Forrás: GWEC Global Wind Energy Council

117 A fotovoltaikus napenergiatermelés változása 2005 és 2015 között régiónként (TWh) Forrás: International Energy Agency

118 A fotovoltaikus napenergiatermelés megoszlása típusok szerint 2005-ben és 2015-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency

119 A fotovoltaikus villamosenergia-termelés bővülése 2005 és 2015-ben között, GW Forrás:

120 A legnagyobb fotovoltaikus napenergiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency

121 A fotovoltaikus villamosenergia-termelés összértéke és bővülése 2015-ben, a 10 legnagyobb termelő esetében Forrás:

122 A koncentrált napenergia hasznosítás (naperőmű kapacitás) alakulása 2005 és 2015 között (GW) Forrás:

123 A napkollektorok összesített kapacitásának változása 2005 és 2015 között (Gw) és globális megoszlása Forrás:

124 A mélységi víztároló kőzetek elhelyezkedése a maximális hőmérséklettel Forrás: International Energy Agency

125 A geotermikus energiából megvalósuló villamosenergiatermelés alakulása Forrás: International Energy Agency

126 A geotermikus energiából megvalósuló villamosenergia-termelés összértéke és bővülése 2054-ben, a 10 legnagyobb termelő esetében Forrás:

127 A legnagyobb geotermikus energiatermelő és közvetlen felhasználó országok (2015) Ország Elektromos áramtermelés (GW) Ország Közvetlen hőfelhasználás (GW) USA Kína Fülöp-szigetek USA Indonézia Svédország Mexikó Törökország Új-Zéland Németország Olaszország 916 Franciaország Izland 665 Japán Kenya 594 Izland Japán 519 Svájc Törökország 397 Finnország Costa Rica 207 Kanada Salvador 204 Norvégia Nicaragua 159 Olaszország Oroszország 82 India 986 Guatemala 52 Magyarország 906 Világ összesen Világ összesen Forrás: IGA International Geothermal Association, 2017

128 Felhasznált irodalom: BP Statistical Review of World Energy, 2017 CZIRFUSZ M. 2014: Gazdaságföldrajz. Miskolci Egyetem MFK, Miskolc. 190 p. FAO: STAT; AQUASTAT; HUNGER MAP; The State of Food and Agriculture GWEC Global Wind Energy Council IGA International Geothermal Association, 2017 International Atomic Energy Agency (IAEA) INTERNATIONAL ENERGY AGENCY Key World Energy Statistics, LUX G. 2014: Iparági körzetek: A szervezett gazdaság egységei. In: Városfejlődési trendek és állami szerepek (szerk. Hardi T. - Somlyódyné Pfeil E.). Universitas Győr Kht., Győr. pp TÓTH J. (szerk.) 2002: Általános társadalomföldrajz. Dialóg Campus Kiadó, Budapest/Pécs. 486 p. U.S. Energy Information Administration, World Bank World Wind Energy Association