9. témakör. Kontinensnyi országok: Ausztrália és Kanada. előadás diái + kiegészítés

Átírás

1 9. témakör Kontinensnyi országok: Ausztrália és Kanada előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet tanév

2 Ausztrália és Kanada fontosabb mutatói Ausztrália Kanada Terület (km 2 ) (6) (2) Népesség (2016, fő) (56) (38) Népsűrűség (fő/km 2 ) 3,0 3,5 GDP (millió USD, 2016) (19) (17) Fortune Global 500-cég (2017) (14) 7 db (10) 11 db Villamos energia-termelés (2014) (20) 235 mrd kwh (6) 633 mrd kwh Villamos energia-fogyasztás (2014) (17) 224 mrd kwh (6) 528 mrd kwh Export (2016) (24) 192 mrd USD (11) 394 mrd USD Import (2016) (20) 199 mrd USD (8) 413 mrd USD MT állomány külföldön (2016) (17) 441 mrd USD (10) 1277 mrd USD KMT állomány belföldön (2016) (15) 618 mrd USD (11) 1004 mrd USD Internet-használók (2014) (27) 20,2 millió fő (20) 32,4 millió fő Forrás: CIA The World Factbook;

3 Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai A benépesülés folyamata AUSZTRÁLIA Első őslakosok éve; britek gyarmatosították 1788: fegyenctelep 1900: Ausztrál Államszövetség 1901: domínium 1931: független. KANADA Több hullámban népesült be , majd éve; vikingek, majd európai felfedezők a 16. századtól; 1763 után brit kézbe került 1867: domínium 1931: független.

4 Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai Ausztrália és Kanada népességszámának változása: ezer fő Kanada Ausztrália Forrás: a népszámlálások adatai alapján

5 Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai Etnikai és vallási jellemzők AUSZTRÁLIA: népességnövekedés: 10,3 ezrelék; 14 év alattiak aránya: 17,8%; a 65 év felettiek aránya: 16,4%; születéskor várható élettartam: 82,2 év; 92%-ban fehér (főként brit); 7% ázsiai; őslakos és egyéb 1%; protestáns (30%), római katolikus (25%), illetve nem vallásos (22%). KANADA: népességnövekedés: 7,3 ezrelék; 14 év alattiak aránya: 15,4%; a 65 év felettiek aránya: 18,6%; születéskor várható élettartam: 81,9 év; 66%-ban európai (ebből brit 28%, francia 23%); kevert származású 26%; 6% egyéb; 2% őslakos Nunavut; római katolikus (40%), protestáns (20%), nem vallásos (25%).

6 Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai Szélsőségesen egyenlőtlen népességeloszlás AUSZTRÁLIA Az ország területének 2%-án a népesség 80%-a; Városlakók aránya 90% Sydney, Melbourne, Brisbane, Perth, Adalaide. KANADA Az ország területének 3%-án a népesség 62%-a; Városlakók aránya 82% fölött Toronto, Montreal, Vancouver, Ottawa, Calgary, Edmonton.

7

8

9 Ausztrália és Kanada GDP-növekedésének üteme, % között

10 Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada ágazati gazdasági jellemzői 2017-ben: 2017 Ausztrália Kanada Magyarország GDP/fő (PPP, USD) % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Ausztrália GDP Ausztrália fogl. Kanada GDP Kanada fogl. Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Forrás: CIA The World Factbook

11 Ausztrália exportjának alakulása

12 Kanada exportjának alakulása

13 Ausztrália exportjának alakulása 2016-ban Forrás:

14 Kanada exportjának alakulása 2016-ban Forrás:

15 Forrás: The Atlas of Economic Complexity, Harvard University CIA The World Factbook Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália külgazdasági orientációi EXPORT Kína (32%) Japán (14%) Dél-Korea (7%) USA (5%) India (4%) IMPORT Kína (22%) USA (12%) Japán (7%) Thaiföld (6%) Németország (6%) Kanada külgazdasági orientációi EXPORT USA (75%) Kína (5%) Egyesült Királyság (3%) Japán (2%) Mexikó (2%) IMPORT USA (58%) Kína (11%) Mexikó (6%) Japán (3%) Németország (3%)

16 Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada mezőgazdasága: AUSZTRÁLIA Jelentős zöldség- és gyümölcstermelés (szubtrópusi és mediterrán vonások); Hatalmas külterjes állattenyésztés (juhállomány 2.; szarvasmarha 11.). KANADA Az ország területének 13-14%-a alkalmas művelésre kanadai Préri; Tőkeintenzív, gépesített, nagybirtokon zajló termelés exportorientált; Gabonatermelés, repce; Állattartás szarvasmarha, valamint halászat; Faipari nagyhatalom a feldolgozott termékekkel együtt a kivitel közel 10%-a.

17 A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2015) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. India Kína USA Ausztrália Oroszország USA Kína Brazília Brazília Kazahsztán Ausztrália Szaúd-Arábia Kanada Mongólia Argentína Argentína Nigéria Oroszország Ukrajna Dél-afrikai Közt Magyarország Magyarország 762 Föld összesen Föld összesen Forrás: World Bank 2018

18 Búza (2016) Kukorica (2016) Szójabab (2016) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Kína USA India Kína Oroszország Brazília USA Argentína Kanada Mexikó Franciaország Ukrajna Ukrajna India Pakisztán Indonézia Németország Oroszország Ausztrália Kanada Törökország Franciaország Argentína Románia Kazahsztán Nigéria Egyesült Királyság Egyiptom Irán Etiópia Lengyelország Dél-afr. Közt Egyiptom Magyarország Románia Szerbia Olaszország Fülöp-szk Üzbegisztán Olaszország Forrás: FAO Yearbook 2018 Ország Mennyiség (t) USA Brazília Argentína India Kína Paraguay Kanada Ukrajna Bolívia Oroszország Uruguay Olaszország Indonézia Dél-afrikai Közt Nigéria Szerbia Mexikó Koreai NDK Franciaország Románia

19 Forrás: FAO Yearbook 2018 Repce (2016) Szőlő (2016) Cukornád (2016) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Kanada Kína India Franciaország Németország Ausztrália Lengyelország Egyesült Királyság USA Csehország Románia Ukrajna Oroszország Magyarország Bulgária Dánia Szlovákia Litvánia Banglades Lettország Kína USA Olaszország Spanyolország Franciaország Törökország Argentína India Chile Irán Dél-afrikai Közt Egyiptom Ausztrália Brazília Üzbegisztán Németország Görögország Portugália Románia Afganisztán Brazília India Kína Thaiföld Pakisztán Mexikó Kolumbia Ausztrália Guatemala USA Indonézia Fülöp-szk Argentína Kuba Vietnám Egyiptom Dél-afrikai Közt Mianmar Peru Ecuador

20 Gyapot (2014) Gyapjú (2013) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) India Kína Kína Ausztrália USA Új-Zéland Pakisztán Egyesült Királyság Brazília Irán Üzbegisztán Marokkó Ausztrália Szudán Törökország Oroszország Argentína Törökország Görögország India Mexikó Argentína Burkina Faso Pakisztán Mali Dél-afrikai Közt Türkmenisztán Türkmenisztán Mianmar Kazahsztán Elefántcsontpart Uruguay Tádzsikisztán Üzbegisztán Egyiptom Indonézia Nigéria Algéria Benin Spanyolország Forrás: FAO Yearbook 2018

21

22 Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada bányászata: AUSZTRÁLIA a kivitel több mint 60%-a kőszén (Nagy-Vízválasztó-hg.); uránérc (Arnhem-föld, Darwin); vasérc (Pilbara-fennsík, Iron Knob); bauxit (Weipa, Gove). réz-nikkel. KANADA kb. kivitel harmada kőszén (Sziklás-hg.), kőolaj-földgáz (Alberta); uránérc (Ontario); vízenergia-termelés urándúsítás, AL-kohászat (Churchill-falls, La Grande); vasérc (Labrador-fsz. Schefferville, Labrador City Sept Iles); réz-nikkelérc; nemesfémek (Yellowknife);

23 A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2017) Bizonyított készletek Bizonyított készletek Ország (milliárd tonna) (az összes %-ában) 1. USA 250,9 24,2 2. Oroszország 160,4 15,5 3. Ausztrália 144,8 14,0 4. Kína 138,8 13,4 5. India 97,7 9,4 6. Németország 36,1 3,5 7. Ukrajna 34,4 3,3 8. Lengyelország 25,8 2,5 9. Kazahsztán 25,6 2,5 10. Indonézia 22,6 2,2 11. Törökország 11,4 1,1 12. Dél-afrikai Közt. 9,9 1,0 13. Új-Zéland 7,6 0,7 14. Szerbia 7,5 0,7 15. Brazília 6,6 0,6 Világ összesen 1 035,0 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

24 A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

25 A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Venezuela 47,3 17,9 2. Szaúd-Arábia 36,6 15,7 3. Kanada 27,2 10,0 4. Irán 21,6 9,3 5. Irak 20,1 8,8 6. Oroszország 14,5 6,3 7. Kuvait 14,0 6,0 8. Egyesült Arab Emírségek 13,0 5,8 9. Líbia 6,3 2,9 10. USA 6,0 2,9 11. Nigéria 5,1 2,2 12. Kazahsztán 3,9 1,8 13. Kína 3,5 1,5 14. Katar 2,6 1,5 15. Brazília 1,9 0,8 Világ összesen 239,3 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

26 A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

27 Kanada konvencionális és nem-konvencionális kőolajtermelésének alakulása

28 A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (1000 milliárd m 3 ) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Oroszország 35,0 18,1 2. Irán 33,2 17,2 3. Katar 24,9 12,9 4. Türkmenisztán 19,5 10,1 5. USA 8,7 4,5 6. Szaúd-Arábia 8,0 4,2 7. Venezuela 6,4 3,3 8. Egyesült Arab Emírségek 5,9 3,1 9. Kína 5,5 2,8 10. Nigéria 5,2 2,7 11. Algéria 4,3 2,2 12. Ausztrália 3,6 1,9 13. Irak 3,5 1,8 14.Indonézia 2,9 1,5 15. Malajzia 2,7 1,4 Világ összesen 193,5 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

29 A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

30 A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency

31 A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency

32 Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency

33 A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2017 végén Magyarország ,4 MW kapacitással Forrás: GWEC Global Wind Energy Council

34 Vasérc Ércek / fémek Forrásai Magnetit, hematit, sziderit, limonit Világtermelés (2014, mió t.) Vezető termelők (2014) Hasznosítási terület 3220,0 Kína, Ausztrália, Brazília Legtömegesebb, legolcsóbb fém: gépipar Mangán Nikkel Króm Molibdén 18,0 DAK, Kína, Ausztrália, Gabon 2,4 Fülöp-szigetek, Oroszország, Indonézia, Kanada, Ausztrália 29,0 DAK, Kazahsztán, India, Töröko. 0,3 Kína, USA, Chile Wolfram 0,1 Kína (83%) Titán 7,5 Ausztrália, DAK, Kína Kobalt 0,1 Kongói Dem. Közt. (50%) Alumínium Bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit 234,0 Ausztrália (35%), Kína, Brazília Acélötvözők Lítium Lítiumkarbonát 0,035 Ausztrália (40%), Chile, Argentína Akkumulátorgyártás Magnézium Magnezit, dolomit, tengervíz Ólom Galenit 5,5 Kína (54%), Ausztrália Közlekedési eszközök, csomagolástechnika, építőipar, elektronika 0,9 Kína (88%) - elsődleges termelés AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték Ón Ónkő (kassziterit) 0,3 Kína (42%), Indonézia (28%) Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz Cink Szfalerit, cinkit 13,3 Kína (38%), Ausztrália, Peru Réz Kalkopirit, kuprit, azurit, malachit 18,7 Chile (31%), Kína, Peru, USA Fémfelületek védőrétege, bronz, festék és gyógyszeralapanyag Villamos gépek, vezetékek, töltényhüvelyek, hangszerek, növényvédőszerek Arany 0,003 Kína, Ausztrália, Oroszország Ékszerek, elektronika, űripar Ezüst 0,026 Mexikó, Kína, Peru Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, el. Platina Platina, palládium, egyéb platinafém 0,4 DAK (48%), Oroszország (30%), Kanada (10%) Laboratóriumi eszközök, repülőgép- és hadiipar, katalizátor, akkumulátor

35 A vezető vasérc-, bauxit- és timföldtermelő országok 2016-ban Ország Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information Timföld (millió t) 1. Kína 1 381,3 1. Ausztrália 82,0 1. Kína 60,9 2. Ausztrália 811,2 2. Kína 60,8 2. Ausztrália 20,9 3. Brazília 422,5 3. Brazília 34,4 3. Brazília 10,9 4. India 142,5 4. Guinea 31,5 4. India 6,0 5. Oroszország 102,0 5. India 23,9 5. Oroszország 2,7 6. Ukrajna 82,0 6. Jamaica 8,5 6. USA 2,4 7. Dél-afrikai Közt. 61,4 7. Oroszország 5,4 7. Írország 2,0 8. Kanada 46,0 8. Kazahsztán 5,0 8. Németország 1,9 9. USA 43,1 9. Szaúd-Arábia 3,8 9. Jamaica 1,9 10. Irán 39,4 10. Görögország 1,8 10. Spanyolország 1, Svédország 24, Guyana 1, Kanada 1,6

36 Alumíniumkohók a Földön Forrás: International Aluminium Institute

37 A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2016-ban Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 698,2 1. Kína 807,6 1. Kína 31,87 2. Japán 80,2 2. Japán 104,8 2. Oroszország 3,56 3. India 63,7 3. India 95,5 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,9 4. USA 78,5 4. India 2,72 5. Dél-Korea 46,3 5. Oroszország 70,5 5. Egyesült Arab Em. 2,50 6. Németország 27,3 6. Dél-Korea 68,6 6. Ausztrália 1,63 7. Brazília 26,0 7. Németország 42,1 7. Norvégia 1,22 8. Ukrajna 23,6 8. Törökország 33,2 8. Bahrein 0,97 9. USA 22,3 9. Brazília 31,3 9. Izland 0, Tajvan 14,9 10. Ukrajna 24,2 10. Szaúd-Arábia 0, Törökország 10, Olaszország 23, USA 0,82 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information

38 Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada feldolgozóipara: AUSZTRÁLIA Koncentrált ipar Sydney és Melbourne (autógyártás, élelmiszeripar), valamint Newcastle, Wollongong és Geelong; Elektrotechnika: Adelaide és Geelong. KANADA koncentrált feldolgozóipar fele Ontarioban (Toronto); repülőgép- és autóipar (Toronto, Montreal), sokoldalú gépgyártás, elektronika, vegyipar, könnyűipar, élelmiszeripar;

39 A világ vezető gépjárműgyártó országai 2017-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás között, % 1. Kína ,2% 2. USA ,1% 3. Japán ,3% 4. Németország ,8% 5. India ,8% 6. Dél-Korea ,7% 7. Mexikó ,0% 8. Spanyolország ,3% 9. Brazília ,2% 10. Franciaország ,5% Kanada ,2% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (

40 A legtöbb külföldi turistát fogadó és a nemzetközi turizmusból legtöbb bevételt szerző országok (2016), valamint a változás között Külföldi turista Ország Millió fő Változás % 1. Franciaország 82,6-2,2 2. USA 75,6-2,4 3. Spanyolország 75,6 +10,3 4. Kína 59,3 +4,2 5. Olaszország 52,4 +3,2 6. Nagy-Britannia 35,8 +4,0 7. Németország 35,6 +1,7 8. Mexikó 35,0 +8,9 9. Thaiföld 32,6 +8,9 10. Törökország 25,4 (39,5) -35,7 Nemzetközi turizmusból származó bevétel Ország Milliárd USD Változás % 1. USA 205,9 +0,3 2. Spanyolország 60,3 +7,1 3. Thaiföld 49,9 +14,7 4. Kína 44,4 +5,3 5. Franciaország 42,5-5,1 6. Olaszország 40,2 +2,3 7. Nagy-Britannia 39,6-1,4 8. Németország 37,4 +1,7 9. Hong Kong (Kína) 32,9-9,0 10. Ausztrália 32,4 +13,5 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)

41 A nemzetközi turizmusban, külföldön legtöbbet költő országok (2016) Ország Összes költés 2016 (milliárd USD) Változás között, százalékpont Egy lakosra jutó költés (USD/fő) 1; Kína 261,1 +4, ; USA 123,6 +7, ; Németország 79,8 +2, ; Egyesült Királyság 63,6 +0, ; Franciaország 40,5 +2, ; Kanada 29,1-3, ; Dél-Korea 26,6 +4, ; Olaszország 25,0 +2, ; Ausztrália 24,9 +4, ; Hong Kong 24,2 +4, Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)

42 A nemzetközi turista költés alapján vezető városok 2016-ban, mrd $ Forrás:

43 A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2015) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) Sanghaj (Kína) Szingapúr (Szingapúr) Qingdao (Kína) Guangzhou (Kína) Rotterdam (Hollandia) Port Hedland (Ausztrália) Ningbo (Kína) Tianjin (Kína) Busan (Dél-Korea) Dalian (Kína) Sanghaj (Kína) Szingapúr (Szingapúr) Shenzhen (Kína) Ningbo (Kína) Hong Kong (Kína) Busan (Dél-Korea) Qingdao (Kína) Guangzhou (Kína) Dubai Ports (Egy. A. Em.) Tianjin (Kína) Forrás: AAPA Surveys

44 A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2016-ban Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta Denver London, Gatwick Beijing Seoul-Incheon Dayuan, Taiwan Dubai Bangkok, Suvarnabhumi München Los Angeles Delhi Sydney Tokyo International Jakarta Guandu, Kunming Chicago, O Hare San Francisco Shenzhen London, Heathrow Kuala Lumpur Orlando Hong Kong Madrid, Barajas Roma, Fiumicino Shanghai-Pudong Las Vegas Houston Paris, Charles de Gaulle Chengdu Mexico City Dallas-Fort Worth Seattle-Tacoma Shanghai, Hongquiao Amsterdam Mumbai New York, Newark Frankfurt Miami Manila Istanbul, Atatürk Charlotte Tokyo, Narita Guangzhou Toronto Minneapolis-St. Paul New York, JFK Barcelona Doha Singapore Phoenix Forrás: Annual Airport Traffic Report

45 Forrás: Fortune Global 500 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Fortune Global 500 vállalatok (2015) Ausztrália Kanada 139; BHP Billiton (bányászat) Melbourne 212; Manulife Financial (biztosítás) Toronto 171; Wesfarmers (kereskedelem) Perth 287; Weston (kereskedelem) Toronto 181; Woolworths (kereskedelem) Bella Vista 298; Power Corp. of Canada (biztosítás) Montreal 266; National Australia Bank (bank) Melbourne 299; Royal Bank of Canada (bank) Toronto 269; Commonwealth Bank of Australia (bank) Sydney 305; Alimentation Couche-Tard (kereskedelem) Laval 330; Westpac Banking (bank) Sydney 317; Suncor Energy (kőolaj-feldolgozás) Calgary 368; Australia & New Zealand Banking (bank) Melbourne 318; Magna International (járműgyártás) Aurora 481; Telstra (telekommunikáció) Melbourne 351; Enbridge (kőolajipar) Calgary 357; Toronto-Dominion Bank (bank) Toronto 417; Bank of Nova Scotia (bank) Toronto 490; Onex (félvezető-gyártás, elektronika) Toronto

46 Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza kiegészítés Ausztrália etnikai jellemzői: fehér 92% (Brit-szigetek, olaszok, új-zélandiak, jugoszlávok, görögök), ázsiai 7% (kínaiak, indiaiak), őslakos és egyéb 1%; nyelvek: angol 76,8%, kínai 2,8%, olasz 1,4%, arab 1,3%, görög 1,2%, vietnámi 1,1%, egyéb 10,4%, nem válaszolt 5,0% Ausztrália vallási jellemzői: 0,5 10,6 1,3 2,5 0,4 2,2 2,9 22,3 2,8 25,3 30,1 római katolikus protestáns ortodox egyéb keresztény muzulmán zsidó buddhista hindu szikh egyéb nem vallásos

47 Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza kiegészítés Kanada etnikai összetétele: Brit-szigetekről származó lakosság 28% (angolok: Brit-Kolumbia 32%; skótok: Új-Skócia 29%; írek: Új-Skócia 20%); francia 23% (Új-Brunswick 32,6%); egyéb európai 15% pl. (német 10%: Saskatchewan 30%); 2% észak-amerikai őslakos (Nunavut 84%) egyéb, főként ázsiai, afrikai, arab 6%; kevert származású népesség: 26%. Kanada vallási összetétele: 0,6 1,5 1,4 1,1 3,2 6,3 1 1,6 24,1 20,3 38,8 római katolikus protestáns ortodox egyéb keresztény muzulmán zsidó buddhista hindu szikh egyéb nem vallásos

48 Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza kiegészítés Kanada és Ausztrália legnagyobb városai: Város Népesség (2011) Város Népesség (2012) Toronto Sydney Montreal Melbourne Vancouver Brisbane Ottawa Perth Calgary Adelaide Edmonton Gold Coast-Tweed Quebec City Newcastle Winnipeg Canberra-Queanbeyan Hamilton Sunshine Coast Kitchener-Cambridge- Waterloo Wollongong Forrás: Canada & Australia census

49 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Ausztrália mezőgazdasága: belterjes növénytermelést folytató farmok (ÉK: cukornád- és gyümölcstermelés, Bumeráng-parton zöldség és gyümölcs, Murray vízrendszerében öntözéses rizs-, zöldség- és szőlőtermelés); Belterjes állattenyésztésre szakosodott farmok (marha, juh, sertés, baromfi) a parti sávon; Kombinált növénytermesztés és állattenyésztés (átmeneti zónában, növekvő birtokméret): búza és juh; Külterjes állattartás a mezőgazdasági haszonterületek 90%-án: DK-en és DNY-on juh, É-on, ÉK-en, középen szarvasmarha; A világ 2. juhállománya (75 millió juh), 2. gyapjútermelője, 7. gyapottermelője;

50 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Kanada mezőgazdasága: Az ország területének 13-14%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre; Tőkeintenzív, gépesített, többnyire nagyméretű birtokokon folytatott, specializált, változó belterjességű mezőgazdaság (családi tulajdon és földbérlet akár az államtól), exportorientáció; A művelt területek 80%-a Manitobában, Saskatchewanban és Albertában; a világpiacra kerülő búza 20%-a kanadai; nagy exportkikötők: Montreal, Quebec, Thunder Bay, Churchill, Vancouver; malomipar Winnipeg, Toronto, Montreal; Jelentős árpa-, zab- és rozskivitel, Dél-Ontarióban kukorica, szója, dohány, a prérin olajnövények (pl. repce); zöldség- és gyümölcstermelés (pl. Niagara, Okanagan-völgy), Szarvasmarha-tenyésztés, baromfi-, sertés-, juhtartás, halászat.

51 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Bányászat: Mindkét ország a Föld vezető nyersanyag- és energiahordozó termelői közé tartoznak; jelentős export; kőszénbányászat (Au. Nagy-Vízválasztó-hg., Kanada Sziklás-hg.); kőolaj- és földgáz (Kanada: Alberta Edmonton, Calgary; Athabasca mentén kátrányhomok); Feldolgozás: Vancouver, Sarnia, Ontario-tó partja, import feldolgozása Montréal, atlanti kikötők uránérc (Kanada: Ontario Elliot Lake, Blind River, Saskatchevan Uranium City; Ausztrália: Arnhem-föld, Darwin); Villamosenergia-termelés: vízenergia (Kanada: La Grande, Churchill Falls, Sziklás-hg.) erre AL-kohászat (Arvida, Kitimat), U-dúsítás (Chur.F.) atomipar; Ausztrália: Gladstone (timföldgyár és AL-kohászat)

52 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Bányászat: vasércbányászat (Au. Pilbara-fennsík, Iron Knob, Kanada: Labrador-fsz. Schefferville, Labrador City Sept Iles, Felső-tó, Csendes-óceán partvidéke); feldolgozás: Hamilton, Nanticoke Kanadában; Whyalla, Kwinana, Newcastle, Port Kembla Ausztráliában; bauxit: Ausztrália Weipa, Gove; réz-nikkelérc bányászata és kohászata (Kanada: Sudbury; Ausztrália: Broken Hill (réz-ólom-cink), Kalgoorlie (arany-nikkel)); cinkérc: Manitoba, Brit-Kolumbia; nemesfémek: Brit-Kolumbia, Yukon Noranda, Yellowknife; kálisó: Dél-Saskatchevan; azbeszt: Quebec;

53 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Ausztrália feldolgozóipara: Koncentrált ipar, mely a két vh. között és az as években épült ki; Sydney és Melbourne Newcastle, Wollongong és Geelong; Brisbane és Gold Coast, Adelaide, Perth és Hobart ipara emelhető ki; Gépkocsigyártás: Melbourne, Sydney és Adelaide (2017-re megszűnt); Elektrotechnika: Adelaide és Geelong; Élelmiszeripar (malom-, cukor-, konzerv- és tejipar): Sydney és Melbourne.

54 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Kanada feldolgozóipara: A feldolgozóipar több mint fele Ontarióban (Toronto); Gépgyártás: vasúti járműipar (Montreal, Winnipeg), hajógyártás (Új-Skócia), repülőgép- és autóipar (Toronto, Montreal), mezőgazdasági gépgyártás (Toronto, Winnipeg); Elektronika, híradástechnika (Toronto, Montreal, Ottawa); Sokoldalú vegyipar, könnyűipar, élelmiszeripar; Faipari nagyhatalom a kivitel közel 10%-a (ágazat közel fele Brit- Kolumbiában);

55 Felhasznált források: PROBÁLD FERENC HORVÁTH GERGELY (szerk.) 1998: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 439 p. PROBÁLD FERENC (szerk.) 2004: Amerika regionális földrajza. Trefort Kiadó, Budapest, 360 p.