Ország Terület (km 2 ) Népesség (2014, ezer fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Főváros Bahrein El-Manáma EAE Abu-Dzabi Jemen

Átírás

1 Ország Terület (km 2 ) Népesség (2014, ezer fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Főváros Bahrein El-Manáma EAE Abu-Dzabi Jemen Szanaa Katar Doha Kuvait Kuvaitváros Omán Maszkat Szaúd-Arábia Rijád Arab-félsziget Irak Bagdad Izrael Jeruzsálem Jordánia Amman Libanon Bejrút Palesztin a.t Jeruzsálem Szíria Damaszkusz Termékeny félhold Afganisztán Kabul Irán Teherán Iráni-medencevidék Összesen w

2 Ország A Közel-Kelet országainak demográfiai jellemzői 2014-ben Népességszámváltozás (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) Születéskor várható élettartam (év) Bahrein 24,9 19,5 2,8 78,7 EAE 27,1 20,1 1,0 77,3 Jemen 27,2 41,1 2,7 65,2 Katar 35,8 (5.) 12,5 0,9 78,6 Kuvait 17 25,3 2,3 77,8 Omán 20,6 30,2 3,4 75,2 Szaúd-Arábia 14,9 27,1 3,2 75,1 Irak 22,3 40,3 3,3 74,9 Izrael 14,6 28,0 10,9 82,3 Jordánia 38,6 (4.) 35,4 3,9 74,4 Libanon 93,7 (1.) 25,1 6,6 77,4 Palesztin a.t. 23,6 37,0 3,4 75,5 Szíria -97,3 (233.) 33,1 4,6 74,7 (56, ban) Afganisztán 22,9 41,5 2,6 50,9 (221.) Irán 12,2 23,7 5,3 71,2 Magyarország -2,2 14,8 18,2 75,7 w Forrás: CIA, The World Factbook

3

4

5

6 Ország Városi népesség aránya (2014, %) Bahrein 89 Manama (160) EAE 86 Dubaj (2300), Abu Dzabi (660) Jelentősebb városok (népességszám, ) Jemen 35 Szanaa (2200), Áden (630), Hodeida (350) Katar 99 Doha (430) Kuvait 98 Kuvaitváros (2200) Omán 78 Maszkat (640) Szaúd-Arábia 83 Irak 70 Rijád (4700), Dzsidda (3200), Mekka (1500), Medina (1100), Dammám (900) Bagdad (6000), Moszul (1450), Erbil (1000), Bászra (900), Kirkuk (800), Szuleimáníja (800) Izrael 92 Jeruzsálem (800), Tel Aviv-Jaffa ( ), Haifa ( ) Jordánia 84 Ammán (1100) Libanon 88 Bejrút (1900) Palesztin a.t. 75 Jeruzsálem (800) Szíria 58 Damaszkusz (2500), Aleppó (3000), Homsz (1300), Hamá (850) Afganisztán 27 Kabul (3500), Kandahár (400), Mazari-Sarif (320), Herát (280) Irán 73 W Teherán (7200), Meshed (2600), Iszfahán (1700), Karaj (1500); Tebriz (1460), Siráz (1280), Kom (1000), Ahváz (950) Forrás: Horváth G. Probáld F. Szabó P. 2008; CIA, The World Factbook

7 A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet gazdaságának jellemzői: kőolajtermelés állami ellenőrzés alá vonása (OPEC); kőolajra épülő gazdasági konjunktúra differenciáló hatása a térségben; ritkán lakott, hatalmas olajkészlettel rendelkező Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, Katar; óriási olajkinccsel rendelkező jelentős népességű országok: Irak, Irán; kőolajat nem vagy csak kis mennyiségben termelő országok (potenciális tranzitországok - Szíria, Libanon, Jordánia); sajátos helyzetű Izrael.

8 Ország A Közel-Kelet államainak gazdasági jellemzői (2014) GDP (mrd USD) Import (mrd USD) Export (mrd USD) Export/GDP (%) Bahrein 33,9 14,3 22,0 65,0 EAE 401,6 271,7 404,7 100,8 Jemen 43,2 10,4 7,0 16,3 Katar 210,0 39,1 121,2 57,7 Kuvait 172,4 26,1 109,9 63,7 Omán 77,8 26,5 58,7 75,5 Szaúd-Arábia 752,5 162,2 359,4 47,8 Irak 221,1 62,3 94,4 42,7 Izrael 303,8 69,7 63,2 20,8 Jordánia 35,8 22,8 8,6 23,9 Libanon 49,9 20,1 4,1 8,2 Palesztin a.t. 6,6 7,7 2,1 31,7 Szíria 64,7 7,7 2,0 3,1 Afganisztán 20,3 6,4 2,8 13,7 Irán 404,1 61,3 95,7 23,7 Magyarország ,8 99,5 78,4 w Forrás: CIA, The World Factbook

9 A Közel-Kelet államainak gazdasági jellemzői (2014) Ország GDP / fő (PPP, USD) Mezőgazdaság (GDP, FOG %) Ipar (GDP, FOG %) Szolgáltatások (GDP, FOG %) Bahrein ,3 1,0 47,1 32,0 52,6 67,0 EAE ,6 7,0 58,9 15,0 40,5 78,0 Jemen ,2 26,8 64,0 Katar (1.) 0, ,9 Kuvait ,3 49,4 50,2 Omán ,3 55,2 43,5 Szaúd-Arábia ,7 59,7 21,4 38,3 71,9 Irak ,3 21,6 64,5 18,7 32,2 59,8 Izrael ,4 1,6 25,7 18,1 71,9 80,3 Jordánia ,2 2,0 29,3 20,0 67,4 78,0 Libanon ,3 21,1 72,6 Palesztin a.t ,9 11,5 23,6 34,4 73,5 54,1 Szíria ,4 17,0 22,7 16,0 60,9 67,0 Afganisztán ,6 78,6 21,8 5,7 53,5 15,7 Irán ,1 16,3 40,7 35,1 50,3 48,6 Magyarország ,4 4,5 31,1 28,3 65,5 67,2 w Forrás: CIA, The World Factbook

10 A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet mezőgazdaságának jellemzői: éghajlathoz igazodó területi termelési típusok; mediterrán mezőgazdasági termelés a Földközi-tenger partvidékén (Izrael); szárazművelésű gabonatermesztés a Szír-Arab-táblavidék északi peremén, az Eurázsiai-hegységrendszer kontinentális fennsíkjain, medencéiben; öntözéses oázisgazdálkodás és nomád pásztorkodás Mezopotámia alföldjén, Arab-félsziget nagy részén, Iráni-medencevidék belsejében; alacsony termésátlagoknak részben társadalmi okai vannak; földreform; a népesség növekedésével nem tudott lépést tartani a termelés import; jellegzetes termékei: búza, burgonya, cukorrépa, narancs, alma, szőlő, tea (Irán), oliva, datolya (Szaúd-Arábia), juh- és kecskeállomány (Irán), ópium (Afganisztán);

11 A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2011) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. USA Kína India Ausztrália Oroszország USA Kína Brazília Brazília Kazahsztán Ausztrália Szaúd-Arábia Kanada Mongólia Argentína Argentína Nigéria Oroszország Ukrajna Dél-afrikai Közt Föld összesen Föld összesen Forrás: FAO Yearbook 2013

12 A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Forrás: FAO AQUASTAT 2013 Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India ,4 2. Kína ,3 3. USA ,6 4. Pakisztán ,4 5. Irán ,8 6. Indonézia ,2 7. Mexikó ,1 8. Thaiföld ,1 9. Brazília ,7 10. Törökország ,7 Föld összesen

13 A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2012) (Forrás: FAOSTAT) 1. Kína 2. Japán 3. Egyesült Királyság 4. Németország 5. Dél-Korea 6. Szaúd-Arábia 7. Oroszország 8. USA 9. Egyesült Arab Emírségek 10. Egyiptom milliárd USD

14 A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet iparának jellemzői: a térség világgazdasági jelentőségét kiemelkedő kőolajkészlete adja; olajmezők: Szaúd-Arábia (Gavár, Abkaik, Szafánija); Irak (Moszul, Kirkuk, Rumajla D-Irak); Irán (Ahváz, Gacsszáran, Hárg-sziget); Kuvait (Burgán); Egyesült Arab Emírségek (Abu Dhabi, Dubai, Dászsziget); Katar; Omán; egyéb ásványkincsek kevéssé kiaknázva: Irán (feketekőszén, vasérc, krómérc, színesércek); foszfát Izraelben, Jordániában, Szíriában, Irakban, Szaúd-Arábiában; Holt-tenger sói Izraelben, Jordániában.

15 A kőolajtermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

16 A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

17 A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező térségek, milliárd hordó/% (2014) 232,9 13,7% 329,8 19,4% 154,7 9,1% 811,0 47,7% 129,2 7,6% 42,5 2,5% Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015

18 A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2014) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1; Venezuela 46,6 17,5 2; Szaúd-Arábia 36,7 15,7 3; Kanada 27,9 10,2 4; Irán 21,7 9,3 5; Irak 20,2 8,8 6; Oroszország 14,1 6,1 7; Kuvait 14,0 6,0 8; Egyesült Arab Emírségek 13,0 5,8 9; Líbia 6,3 2,8 10; USA 5,9 2,9 11; Nigéria 5,0 2,2 12; Kazahsztán 3,9 1,8 13; Katar 2,7 1,5 14; Kína 2,5 1,1 Világ összesen 220,5 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015

19 A földgáztermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

20 A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

21 A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező térségek, 1000 milliárd m 3 /% (2014) 12,2 6,5% 7,7 4,1% 58,0 31,0% 79,9 42,7% 14,2 7,6% 15,3 8,2% Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015

22 A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2014) Ország Bizonyított készletek (1000 milliárd m 3 ) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1; Irán 34 18,2 2; Oroszország 32,6 17,4 3; Katar 24,5 13,1 4; Türkmenisztán 17,5 9,3 5; USA 9,8 5,2 6; Szaúd-Arábia 8,2 4,4 7; Egyesült Arab Emirátusok 6,1 3,3 8; Venezuela 5,6 3 9; Nigéria 5,1 2,7 10; Algéria 4,5 2,4 11; Ausztrália 3,7 2 12; Irak 3,6 1,9 13; Kína 3,5 1,8 14;Indonézia 2,9 1,5 Világ összesen 187,1 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015

23 A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet iparának jellemzői: kőolaj-export kiemelt jelentősége: csővezetékes (Szíria, Libanon, Törökország irányába; transzarábiai vezeték Szaidába) ; tengeri szállítás (Szaúd-Arábia Rász Tannúra, Janbu; Kuvait Mina-el- Ahmadi); földgáz-cseppfolyósítás (Katar Rász-Laffán); petrolkémiai ipar fellendülőben, olcsó energiára erőművek, tengervízlepárlók, alumínium-kohászat (EAE 5.; Bahrein 10.), műtrágya-gyártás, vasés acélipar (előbbi Irán 10.), cementipar; vezető nehézipari központok: Szaúd-Arábiában Dammám, Dzsidda, Janbu, Irakban Bagdad, Kirkuk, Moszul, Bászra, Szíriában Homsz; sokoldalúbb ipar: Irán: textil-, élelmiszer-, gépipar, kohászat, atomprogram (Busehr), központok Teherán, Tebriz, Siráz, Ahváz, Meshed, Iszfahán, Arak, Bandar-Abbász; Izrael fejlett hadiipar, elektronika, gyémánt-csiszolás, gyógyszergyártás, textilipar Tel-Aviv-Jaffa, nehézipar Haifa.

24 A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet szolgáltató szektorának jellemzői: vallási központok, zarándokhelyek Szaúd-Arábiában Mekka, Medina; Jeruzsálem, Názáret, Ciszjordániában Betlehem, Hebron, Jerikó; Libanon volt az 1970-es évekig a térség egyik legtehetősebb állama, pénzügyi-kereskedelmi és idegenforgalmi központja; kikötő, légikikötő, pénzügyi-kereskedelmi és idegenforgalmi kp: Dubai; további idegenforgalmi központok: Jordánia (Petra), Szíria (Palmyra).

25 A Közel-Kelet országai A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város 2015-ben A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő London Egyesült Királyság 18,8 Bangkok Thaiföld 18,2 Párizs Franciaország 16,1 Dubaj Egyesült Arab Emírségek 14,3 Isztanbul Törökország 12,6 New York USA 12,3 Szingapúr Szingapúr 11,9 Kuala Lumpur Malajzia 11,1 Szöul Dél-Korea 10,4 Hongkong Kína 8,7 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)

26 A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2012) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) 1; Sanghai ; Singapore ; Tianjin ; Rotterdam ; Guangzhou ; Qingdao ; Ningbo ; Dalian ; Busan ; Port Hedland Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) 1; Sanghai ; Singapore ; Hong Kong ; Shenzhen ; Busan ; Ningbo ; Guangzhou ; Qingdao ; Dubai Ports ; Tianjin Forrás: AAPA Surveys

27 A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta Guangzhou Toronto Beijing Madrid, Barajas London-Gatwick London, Heathrow Istanbul Delhi Tokyo International Shanghai-Pudong New York-Newark Chicago, O Hare San Francisco Shanghai-Hongqiao Los Angeles Las Vegas Seattle-Tacoma Paris, Charles de Gaulle Charlotte Minneapolis-St. Paul Dallas-Fort Worth Phoenix Tokyo Narita Jakarta Houston Sao Paulo Dubai Kuala Lumpur Detroit Frankfurt Miami Manila Hong Kong Seoul-Incheon Chengdu Denver München Philadelphia Bangkok Sydney Mumbai Singapore Roma, Fiumicino Shenzhen Amsterdam Orlando Melbourne New York, JFK Barcelona