AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 29.07.2004 COM(2004)536 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK 2004-ES ÉVES JELENTÉS AZ EK FEJLESZTÉSI POLITIKÁJÁRÓL ÉS KÜLSŐ SEGÍTSÉGNYÚJTÁSÁRÓL {SEC(2004)1027} HU HU
TARTALOMJEGYZÉK A. Előszó... 3 1. Az EK elkötelezettsége a fejlesztési együttműködés iránt... 4 1.1. A kereskedelem és a fejlődés közötti kapcsolat... 5 1.2. Regionális integráció és együttműködés... 6 1.3. A makrogazdasági politikák és a szociális szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés támogatása... 6 1.4. Közlekedés... 7 1.5. Élelmiszerbiztonság és fenntartható vidékfejlesztés... 7 1.6. Kormányzás, intézménykapacitás-fejlesztés és jogrend... 8 1.7. Tudományos és műszaki együttműködés a fejlődés támogatására... 8 1.8. Egyéb EK együttműködési tevékenységek... 8 2. Az EK Együttműködés hatékonysága... 9 3. Az EK globális jelenléte: 2003. évi eredmények régióról régióra... 9 4. Speciális Téma: a Béke, mint prioritás... 12 5. Mellékletek... 12 HU 2 HU
A. ELŐSZÓ Ez az Európai Bizottság negyedik éves jelentése a fejlesztési politikáról és a külső segítségnyújtásról, és ez az utolsó, amelyet a Romano Prodi vezette Bizottság készített. Felsorolja a 2003-ra kitűzött célokat, és azok tükrében világít rá az elért előrehaladásra. Az Európai Unió világszintű tényező gazdasági, kereskedelmi és fejlesztési szempontból egyaránt. Hozzá kötődik a globális segélyek 55%-a mintegy 30 milliárd euró évente, amelynek több mint egyötödét az Európai Bizottság kezeli. Ezt a támogatás világszerte több mint 160 ország, terület és szervezet kapja. Ez a Közösségnek a szegénység csökkentését középpontba helyező Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések melletti jól érzékelhető elkötelezettségét mutatja. 2000 óta a Közösség fejlesztési politikájának fő célkitűzése a szegénység csökkentése és lehetőség szerinti megszüntetése. Az Európai Unió külső segítségnyújtásán keresztül fejezi ki támogatását az egyetemes értékek, mint a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása és megszilárdítása iránt. 2003-ra a Bizottság célként határozta meg az észak és dél közötti globális partnerség fejlesztését, nevezetesen a 2002-ben A fejlődés finanszírozása címmel Monterreyben, illetve A fenntartható fejlődés címmel Johannesburgban tartott ENSZ konferenciákon vállalt kötelezettségek teljesítésével és a Cotonou-i Megállapodás 1 által biztosított keret felhasználásával megerősíteni Európa szolidaritását Afrikával. Továbbá a cél egyfelől annak biztosítása volt, hogy a globalizáció pozitív hatásai egyenlően kerüljenek megosztásra az országok között és azokon belül, tiszteletben tartva a kulturális sokféleségüket és a környezeti örökségüket, másfelől az erőforrások észak és dél közötti igazságosabb elosztásáért való fáradozás volt. 2003 az EK külső segítségnyújtása hatásának és koherenciájának a fejlesztése szempontjából is jelentős év volt. A Bizottság követte azon reformját, amely szerint programjait rangsorolja, szervezi és végrehajtja, és ez konkrét eredményekhez kezdett vezetni. A 2003-as év rekord szintű kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket hozott mind a költségvetés, mind az Európai Fejlesztési Alap (EFA) vonatkozásában. A napi döntéshozatalnak a küldöttségekre történő átruházásával az Unió programjai fogékonyabbá váltak a partnerországokra, és más adakozók akoordináció jelentős javulásáról számolnak be. Az átruházás folyamata 2004 közepére nagyrészt le fog zárulni. A partnerország helyzetének elemzésére és a segélyekben részesülő szektorok kiválasztására szolgáló stratégiai dokumentumok minősége sokat javult. 2003-ban fontos lépésekre került sor az Unió közös mezőgazdasági politikájának vizsgálatát illetően annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék annak a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt torzító hatását, továbbá hogy előmozdítsanak egy, a fejlesztést jobban előtérbe helyező megközelítést és a WTO Doha Fejlesztési Menetrend törekvéseivel összhangban egy fejlett koherenciát az EU mezőgazdasági és fejlesztési politikái között. További reformok állnak előkészítés alatt az eddig nem érintett szektorok, nevezetesen a gyapot, a dohány, az olívaolaj és a cukor vonatkozásában. 1 Többoldalú megállapodás, amely kiterjed az EU és 78 szub-szaharai afrikai, karibi és csendes-óceáni ország közötti kereskedelemre, fejlesztési együttműködésre és politikai párbeszédre, és 2000-ben írták alá. HU 3 HU
Az EU 2003-ban pontosabban meghatározta szomszédjaival fenntartott kapcsolata kereteit és annak új lendületet adott. Decemberben az Európai Tanács megegyezett az új politikai keret alapelveiben, amely ezen országoknak az intézmények kivételével mindennek a megosztását célzó partnerséget ajánl. Az európai szomszédsági politika biztosítani fogja, hogy az EU bővítését követően ezen a háború sújtotta földrészen ne legyenek új választó vonalak a birtoklók és nem birtoklók között. A 2003-as év újító és ugrásszerű előrelépést hozott a Közösségnek az afrikai béke megteremtéséhez nyújtott hozzájárulásában. A Bizottság 250 millió -val fog hozzájárulni egy afrikai békeprogramhoz. Ez az alábbi elveken nyugszik majd: i.) a birtoklás megerősíti az afrikai emberek azon képességét, hogy az afrikai konfliktusokat kezelni tudják; ii.) szolidaritás pénzügyi hozzájáruláson keresztül minden afrikai ország részéről; és iii.) fejlődés annak felismerésével, hogy béke és stabilitás nélkül Afrika nem fejlődhet. C. PATTEN. Az Európai Bizottság külügyekért felelős tagja. Az EuropeAid Együttműködési Hivatal igazgatótanácsának elnöke. P. NIELSON. Az Európai Bizottság fejlődésért felelős tagja. Az EuropeAid Együttműködési Hivatal igazgatótanácsának vezérigazgatója. G. VERHEUGEN. Az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja. Az EuropeAid Együttműködési Hivatal igazgatótanácsának tagja. P. LAMY. Az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja. Az Európai Együttműködési Hivatal igazgatótanácsának tagja. J. ALMUNIA Az Európai Bizottság gazdasági- és pénzügyekért felelős tagja. Az Európai Együttműködési Hivatal igazgatótanácsának tagja. 1. AZ EK ELKÖTELEZETTSÉGE A FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS IRÁNT Ez az éves jelentés áttekintést ad az Európai Közösség politikái keretében a fejlesztési együttműködés és a külső segítségnyújtás területén 2003-ban kivitelezett kezdeményezésekről és tevékenységekről. Széles közönséget kíván elérni: magukat az európai intézményeket, a tagállamok közigazgatását, a fejlesztés és a külső segítségnyújtás területén működő más ügynökségeket, a partnerországokat és Európa nem állami szektorát és állampolgárait, akik adófizetőként segítenek abban, hogy ez a fontos törekvés megvalósulhasson. A pénzügyi segítség létfontosságú azoknak az ambiciózus céloknak az eléréséhez, amelyeket a fejlődő országok és az adakozók csoportja tűzött ki maga elé. Az Európai Unió egészében véve a fejlesztés területén a legnagyobb adakozó a világban, HU 4 HU
az összes globális fejlesztési segély több mint felét nyújtja, ami több mint 30 milliárd -t tett ki 2003-ban. Az Európai Unió jelenlegi teljes segélyekre fordított költségvetésének több mint egy ötödét az Európai Bizottság kezeli az Európai Közösség nevében. Ezek a pénzösszegek a Közösség költségvetéséből, illetve az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) származnak. A Közösség segélyprogramjainak földrajzi kiterjedése is globális az EU közvetlen szomszédjaitól egészen a kis csendes-óceáni szigetekig. Ez a jelentés 7,8 milliárd lekötött és 5,8 milliárd elköltött pénzösszegről ad számot 2003-ra vonatkozóan. Az Európai Közösség fejlesztési együttműködési politikájának az a célkitűzése, hogy elősegítse a fenntartható fejlődést, amely a partnerországokban meglévő szegénység felszámolására és a világgazdaságba történő integrációjukra irányul. Ez csak olyan politikák megvalósításával érhető el, amelyek elősegítik a demokrácia konszolidálódását, a jogrendet, a megfelelő kormányzást és az emberi jogok tiszteletét. E stratégiáknak a partnerországok általi birtoklása a demokratikus rendszer erősítésén és a részvételnek a társadalom valamennyi rétegére történő kiterjesztésén keresztül a siker kulcsa. A Közösség nagy jelentőséget tulajdonít az egyes partnerországokkal folytatott párbeszéd minőségének az adott ország által megvalósított politikák és a Közösség támogatási programjai közötti koherencia biztosítása érdekében. A jelentés bemutatja az EK által kitűzött stratégiai célok tekintetében aktuálisan elért előrehaladást és az elmúlt évben elért eredményeket. Az EK stratégiai céljai a Millenniumi Fejlesztési Célkitűzéseken (MFC) alapulnak, amelyeket a világ vezetői a Millenniumi Csúcstalálkozón fogadtak el 2000 szeptemberében azzal a szándékkal, hogy a szegénységet a felére csökkentsék a világban 2015-re. Az EK azzal járul hozzá az MFC-hez, hogy hat kulcsfontosságú területre összpontosítja a segítségnyújtást, amelyeken különleges értéket tud közvetíteni. A jelentés elemzi az előrehaladást ezeken a kiemelt területeken, melyek az alábbiak: a kereskedelem és a fejlődés közötti kapcsolat; regionális integráció és együttműködés; a makrogazdasági politikák és a szociális szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés támogatása; közlekedés; élelmiszerbiztonság és fenntartható vidékfejlesztés; és intézménykapacitás-fejlesztés, különösen a megfelelő kormányzás és a jogrend. Az emberi jogok szorgalmazása, a férfiak és nők közötti egyenlőség, a környezeti fenntarthatóság és a konfliktusok megelőzése átfogó témák, amelyeket minden szinten és a Közösség valamennyi segélyprogramjába integrálni kell. 1.1. A kereskedelem és a fejlődés közötti kapcsolat 2002 novemberében a Miniszterek Tanácsa elfogadta a Bizottság által készített Közlemény 2 a kereskedelemről és a fejlődésről következtetéseit, és ez egy sor EK kezdeményezéshez vezetett az áttekintés alatt álló év folyamán. A Bizottság 2 Irányvonalra vonatkozó javaslat a Bizottság részéről az EU tagállamok és az Európai Parlament felé. [COM(2002)513] HU 5 HU
legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a fejlődő országok, közülük is elsősorban a legsérülékenyebbek, jelentős előnyökhöz jussanak a világkereskedelemben való részvételük nyomán. Ennek megfelelően a Bizottság azon fáradozik, hogy javuljon a koherencia a WTO új kereskedelmi szabályai és a fejlesztési politika célkitűzései között. A fenntarthatósági hatásfelmérést napjainkban rendszeresen használják a kereskedelmi megállapodások lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak felmérésére multilaterális, bilaterális és regionális szinten. 1.2. Regionális integráció és együttműködés Az EU politikája a fejlődő országok regionális fontos lépésnek tartja a világgazdaságba történő integrálódásuk felé. Ezért a regionális együttműködés volt a központi jellemzője az EU által a Mercosur kezdeményezésnek, a Közép-amerikai Közös Piacnak és az Andoki Közösségnek nyújtott támogatásnak, miközben Délkelet-Ázsiában fokozták a regionális együttműködésre tett erőfeszítéseket. 2003-ban az EK aktívan támogatta a fokozottabb regionális együttműködés elgondolását a Cotonou-i Egyezmény által érintett Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni (AKCS) országokban. 2003 közepére az AKCS csoporton belüli hat régióra fogadtak el támogatási stratégiát, amelyek mindegyike tartalmazta a regionális integrációt és a kereskedelmet, mint központi szektort. Az Európai Szomszédsági Politika az EU és Oroszország, a nyugati FÁK országok és tíz mediterrán ország közötti partnerségre helyezi a hangsúlyt. 2003-ban a Bizottság kidolgozta a Szomszédsági Programot, amely újféleképpen harmonizált módon egyesíti a belső és külső finanszírozási formákat. 1.3. A makrogazdasági politikák és a szociális szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés támogatása Az az elv, miszerint közvetlen költségvetési támogatással segíteni lehet az országokat abban, hogy kivitelezzék a szegénység csökkentésére irányuló stratégiájukat, jelentős sikerrel került alkalmazásra 2003-ban. A költségvetési támogatás és a makrogazdasági segítségnyújtás két különböző módszer, de mindkettő igen lényeges a szegénység csökkentésében; az alapvető egészségügyi és oktatási szolgáltatásokra fordított közkiadások támogatásában, és ennek eredménye gyakorlatban történő lemérésének. Összesen 770 millió volt lekötve, és 390 millió lett kifizetve költségvetési támogatás formájában 19 AKCS országban 2003-ban, ami a partnerország kormánya saját szegénység csökkentésére irányuló stratégiáinak a kivitelezését támogatta, biztosította az állami pénzügyi gazdálkodási reform programjainak az előrehaladását és bátorította a kormányokat, hogy az eredményekre koncentráljanak. Az EK fejlesztési politikájának oktatási összetevőjére irányuló munka 2003-ban a szegénységnek a fejlődő országokban történő csökkentésével összefüggésben az oktatásról és a képzésről szóló, 2002. márciusi közleményben meghatározott stratégiát követte. A Bizottság aktív szerepet játszott a fejlődő országokban az alapfokú oktatás általánossá tételének felgyorsítását célzó, Oktatás Mindenkinek Gyorspályás Kezdeményezésre irányuló nemzetközi partnerség megtervezésében és beindításában. 2003-ban az ország specifikus oktatási programokra és projektekre HU 6 HU
vonatkozó kötelezettség összesen mintegy 250 millió -t tett ki, amelyből mintegy 135 millió az AKCS országok felé irányult. Ezek az ország specifikus oktatási programok és projektek alapfokú, szakképzési és felsőfokú oktatási programokra terjednek ki, amelyek mindegyike be van ágyazva a partnerország fejlesztési programjaiba, és ellenőrzés alatt áll a partnerkormánnyal együtt megállapított mutatókon keresztül. Az Európai Bizottság további előrehaladást ért el az egészségüggyel kapcsolatos Millenniumi Célkitűzések mint például a gyermekhalandóság, az anyai egészség és a fertőző betegségek terén, amelyek kiemelt helyen szerepelnek a politikájában. Ez tükröződik a fejlődő országoknak nyújtott programokhoz kötött támogatásban. Az EK lekötött továbbá 460 millió -t az AIDS, a Tuberkulózis és a Malária elleni Globális Alapban. Az EU hozzájárulása (az EK és a tagállamok együtt) több mint a felét teszi ki az alapba eddig befizetett pénzösszegeknek. 1.4. Közlekedés A közlekedés létfontosságú szolgáltatás az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzájutás, valamint a víz- és az élelmiszerbiztonság javítása szempontjából. Egyike az EK hat prioritásának a fejlesztési együttműködés terén és a központi szektor a 9. EFA keretében kivitelezett 32 AKCS ország programban és három AKCS regionális programban. 2003-ban a 9. EFA keretében az AKCS országokban és régiókban megvalósított közlekedési programokra fordított kötelezettségek összesen mintegy 500 millió -t tettek ki, amely a politikák és a stratégiák reformjának, és a hálózati beruházások támogatását szolgálta, elsősorban az útépítési szektorban. A közlekedés kiemelt szerepet kap a TACIS 3, a közép-ázsiai és a nyugat-balkáni regionális programban. TRACECA néven a Bizottság támogatja egy közös közlekedési folyosó létrehozását Európától Közép-Ázsiáig: 2003-ban tizenegy projekt került kialakításra, melyek teljes költségvetése 12 millió volt. Továbbá elkészült 2003-ban egy tanulmány a regionális balkáni infrastruktúráról és a légi forgalom biztonságára és a légi irányításra vonatkozó igényfelmérés az öt CARDS ország tekintetében. 1.5. Élelmiszerbiztonság és fenntartható vidékfejlesztés A vidéki szegénység továbbra is a fő jellemzője, mind az előfordulását, mind a súlyosságát tekintve, a fejlődő országokban jelentkező szegénységnek. 2003-ban a Bizottság elnökletével az EU tagállamaiból létrejött egy munkacsoport azzal a céllal, hogy új termőföldpolitikát dolgozzon ki a fejlődő országok támogatására. Ebben lefektették a fenntartható, részvételen alapuló és a szegényeket pártoló, valamint a helyi kultúrákban és társadalmakban meglévő jogokat elismerésére épülő földpolitika és földigazgatási rendszer alapjait. 2003 folyamán a Bizottság hozzájárult az adakozók globális platformjának vidékfejlesztési célokra történő létrehozásához a legfontosabb bilaterális és 3 A TACIS program pályázati alapon nyújt szaktanácsadást 12 kelet-európai és közép-ázsiai országnak (Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldávia, Oroszország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán). HU 7 HU
multilaterális adakozók részvételével. Az EK megkezdte a kulcsfontosságú ENSZ szervezetekkel, mint például az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet és az Élelmezési Világprogram, a stratégiai partnerség létrehozására irányuló munkát. A Bizottság 440,6 millió -t biztosított egy speciális EU költségvetési soron keresztül élelmiszerbiztonsági és élelmiszersegélyezési célokra 32 kiemelten támogatandó, elsősorban afrikai országnak, valamint a legfontosabb nemzetközi szervezetek támogatására. 1.6. Kormányzás, intézménykapacitás-fejlesztés és jogrend A megfelelő kormányzást és a demokrácia elősegítését határozta meg a nemzetközi közösség, beleértve az Európai Uniót, mint a Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések szempontjából kritikus tényezőket. Az EK kormányzásra, intézménykapacitásfejlesztésre és jogrendre vonatkozó politikája volt a témája a közelmúltban a kormányzásról és a fejlesztésről szóló közleménynek. A megközelítés gyakorlati és különböző típusú helyzetekre irányul, azaz a problémás partnerségekre, a konfliktus utáni helyzetekre és a hatékony partnerségekre. Miközben tovább folytatta 2003-ban a jól teljesítők támogatását, így növelve a segélyek hatékonyságát, az EK azt a szemléletet is követi, miszerint ezekben a kevésbé termelékeny országokban ne a lakosságnak kelljen megfizetnie a rossz vezetés árát. A szolidaritás, a biztonság és a segélyek hosszú távú hatékonysága érdekében, és az ezekből az országokból történő teljes visszavonulás helyett, a közlemény az együttműködés céljából alternatív belépési pontok és megközelítési módok keresését javasolja. 1.7. Tudományos és műszaki együttműködés a fejlődés támogatására TMF Keretprogramnak (2002 2006) vannak olyan fejlődésre irányuló kutatási összetevői, amelyek teljes mértékben a fejlődő országokkal történő együttműködésre épülnek. 1.8. Egyéb EK együttműködési tevékenységek Az év kiemelkedő történései közé tartozik az EK hozzájárulása a globális kezdeményezésekhez és a kötelezettségek vonatkozásában elért előrehaladáshoz a fenntartható és igazságos fejlődésről szóló Monterrey-i és Johannesburgi konferenciákon, valamint a WTO Dohai Fejlesztési Tanácskozásán. Az Európai Unió közelmúltbeli bővítésének hatásait az adakozók közösségének kibővülése és az új szomszédok szerepének tekintetében e dokumentum mellékletei részletezik. 2003-ban sor került a mediterrán, az ázsiai, a latin-amerikai, a TACIS (Kelet-Európa és Közép-Ázsia) és a CARDS (Nyugat-Balkán) régiókra vonatkozó stratégiai dokumentumok időközi felülvizsgálatának (IKF) elvégzésére, és az eljárás megkezdésére az AKCS országokra vonatkozóan. Az IKF azt célozza, hogy megmaradjon a helytállóság és fokozódjon a változó viszonyokra történő reagálás rugalmassága. HU 8 HU
2. AZ EK EGYÜTTMŰKÖDÉS HATÉKONYSÁGA A külső segítségnyújtás reformfolyamatának végrehajtása, amely 2000-ben kezdődött, folytatódott 2003-ban. Az irányítási feladatok átruházása a fogadó országokban lévő EK Delegációkra előrehaladott állapotban van, a figyelem az inputokról az eredmények felé fordult, és a reform az eljárások leegyszerűsödését eredményezte, valamint nagyobb hangsúlyt kapott a külső segítségnyújtás stratégiai tervezése és programozása. Az EuropeAid Együttműködési Hivatal irányítási képessége tovább javult, különös hangsúlyt kapott a minőségjavítás és a vezetői információs rendszerek fejlesztése.a fejlesztési tevékenységek partnerek közötti koordinálása, a politikák, programok, eljárások és gyakorlatok harmonizálása, és a segélyezési erőforrások fejlesztési hatékonyságának maximalizálása a reformfolyamat nélkülözhetetlen részét képezi. A Közösség aktívan támogatja a a három K koncepciójának a végrehajtását: koordináció, komplementaritás és koherencia. 3. AZ EK GLOBÁLIS JELENLÉTE: 2003. ÉVI EREDMÉNYEK RÉGIÓRÓL RÉGIÓRA Az Európai Közösség a világ 140 országában és az alábbi hat régiójában van jelen aktívan a segítségnyújtás vonatkozásában: a Nyugat-Balkánon; Kelet-Európában és Közép-Ázsiában; a földközi-tengeri országokban; az Afrikai, Karibi és Csendesóceáni (AKCS) országokban és a Tengerentúli Országokban és Területeken (TOT); Ázsiában; és Latin-Amerikában. A kivitelezés pénzügyi adatait és a 2003-ra vonatkozó kötelezettségeket tartalmazó részletes leírás a mellékletekben található. Nyugat-Balkán A Közösség tevékenységének, amely a CARDS programon keresztül valósul meg, a stratégiai célkitűzése a Nyugat-Balkánon továbbra is a Stabilizációs és Társulási Folyamat (STF) támogatása marad. A 2003-as év megerősítette az eltolódást a közösségi segítségnyújtásban a rekonstrukciótól és a demokratikus stabilizációtól más szektorok felé, amelyek szorosabban kapcsolódnak az STF reformterveihez, beleértve az adminisztratív- és intézménykapacitás-fejlesztést, a gazdasági és társadalmi fejlődést, az igazság- és belügyeket, és az EU-vívmányokhoz való szorosabb igazodást. Összesen 620 millió került lekötésre és 425 millió került kifizetésre a Nyugat- Balkán régióban 2003-ban. Kelet-Európa és Közép-Ázsia A legfőbb hangsúlyt 2003-ban, tekintettel az Unió 2004 májusában esedékes bővítésére, az Unió külső határain keresztüli szorosabb együttműködés kapta. A TACIS határon átnyúló együttműködési programjának új, 2003 novemberében elfogadott, Stratégia és Indikatív Program 2004 2006 c. dokumentuma meghatározza, hogy hogyan kerül majd ez a politika alkalmazásra a kibővített EU keleti határainak mindkét oldalán: 2003 végén a Bizottság elkezdett dolgozni a TACIS rendelet felülvizsgálatán. Fontos, hogy kezeljük az átmenet társadalmi következményeit, foglalkozzunk a nukleáris ipar biztonságosabbá tételének HU 9 HU
kérdésével, és biztosítsuk, hogy a TACIS program jól alkalmazkodjon az európai szomszédsági politika egyre hangsúlyosabb prioritásaihoz. Összesen 504 millió került lekötésre és 420 millió került kifizetésre a Kelet- Európa és Közép-Ázsia régióban 2003-ban. A Földközi-tenger térsége és a Közel- és Közép-Kelet Ebben a régióban a tevékenységek, melyek a MEDA programon keresztül kerülnek kivitelezésre, a barcelonai folyamatot és az EK szomszédsági politikáját tükrözték. 2003-ban a Közösség folytatta azoknak a kezdeményezéseknek a támogatását, amelyek a szubregionális integráció megerősítésére irányultak olyan területeken, mint a kereskedelem, az infrastrukturális hálózatok és a migrációs politika, a Mahghreb Arab Unió (MAU) és az agadiri folyamat irányvonala mentén. A beruházások támogatása a Mediterrán-térség déli részén lévő országokban szintén hatalmas kihívást jelent: ebben a vonatkozásban a 2003. novemberi ECOFIN Tanács az Európai Program az Euro-Mediterrán Beruházásért és Partnerségért további fejlesztését javasolta. A 2003. decemberi Nápolyi Konferencia jóváhagyta az Euro-Mediterrán Alapítvány létrehozását a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése érdekében. Az oktatás területén, a Tempus program kiterjesztése a mediterrán országokra meg fogja erősíteni az együttműködést a felsőoktatásban és a szakképzésben. Végül, beindításra került az igazság- és belügyi területen egy együttműködési program, valamint specifikus projektek kerülnek kivitelezésre a rendőrségi képzésre és együttműködésre, az igazságügyi képzésre és együttműködésre, valamint a földközi-tengeri térségben zajló migráció tekintetében történő információgyűjtésre és elemzésre vonatkozóan. Összesen 600 millió került lekötésre és 498 millió került kifizetésre a földközitengeri térség és Közel- és Közép-Kelet régióban 2003-ban. Afrikai, karibi és csendes-óceáni országok / Tengerentúli országok és területek A Cotonou-i Megállapodásban kidolgozott EU-AKCS politikai párbeszéd felvetett közös érdeklődésre számot tartó témákat beleértve az emberi jogok és a demokratikus alapelvek fejlesztését. Az EK hozzájárult az Afrikai Unió és a Nyugat- Afrikai Államok Gazdasági Közösségének békefenntartó erőfeszítéseihez. A fő szektorok, amelyek esetében beavatkozásra került sor a kétoldalú együttműködési programok keretében a következők voltak: közlekedés, regionális integráció, vidékfejlesztés, a makrogazdaság és a szociális szektor támogatása, és egyéb, az I. részben említett központi területek. Az EK hozzájárulásai a globális kezdeményezésekhez, mint például a Súlyosan Eladósodott Szegény Országok és az AIDS, a Tuberkulózis és a Malária elleni Globális Alap, különösen a szub-szaharai szegény afrikai országoknak jelentett segítséget. A kereskedelem területén tárgyalások kezdődtek a Gazdasági Partnerségi Megállapodások (GPM) megkötése érdekében a regionális csoportokkal Közép- és Nyugat-Afrikával kezdve. Új kereskedelmi rendtartás lefektetése a cél az AKCS országokkal 2008 után. Egy másik jelentős, 2003-ban bevezetett, EK kezdeményezés HU 10 HU
tekintettel arra a tényre, hogy a szub-szaharai afrikai országokban a lakosság 40%- a nem jut biztonságos ivóvízhez vagy megfelelő higiéniai feltételekhez az 500 millió költségvetésű Európai Uniós Vízprogram. A 2003-as év a TOT EK társulás jövőbeni fejlődésének mérlegelésére is lehetőséget nyújtott. A Tengerentúli Országok és Területek közül tizenkettő, amelyek egyedi költségvetési támogatásban részesülnek 2007-ig, az év végéig beadta a programozási dokumentumok tervezetét. Az Európai Fejlesztési Alap teljesítménymutatói különösen erősek voltak: megugrottak az elsődleges lekötések (összesen 3,7 milliárd ), és rekord szintet értek el az aláírt szerződések (3 milliárd ) és a teljesített kifizetések (2,5 milliárd ). Ázsia Az Európai Unió Ázsiára vonatkozó együttműködési stratégiájának megfelelően a gyakorlati együttműködést felgyorsították a következő területeken: kereskedelem és befektetés, szektorális módszerek a szegénység csökkentésében, megfelelő kormányzás, emberi jogok és demokrácia és konfliktuskezelés. A gazdasági kapcsolatok Ázsiával erősödtek a regionális szinten és kétoldalú alapon folytatott rendszeres párbeszédnek köszönhetően. A gazdasági kapcsolatok kibontakozását egész Ázsiára kiterjedő együttműködési programokkal segítették elő, valamint a kereskedelemhez kötött segítségnyújtás támogatása révén. Az EK stratégiája egyre növekvő mértékben összpontosít az intézménykapacitásfejlesztésre, ami a kereskedelemhez kötött segítségnyújtáson keresztül valósul meg a WTO Dohai Fejlesztési Programjával összhangban, beleértve az állami pénzügyi gazdálkodás vonatkozásában nyújtott segítséget. A gyakorlati együttműködést jól példázza az öt, egész Ázsiát átfogó program, amelyek a gazdasági beruházás és kereskedelem-élénkítés, a városfejlesztés, a felsőoktatási kapcsolatok és ösztöndíjak, az információs- és kommunikációs technológia gyorsabb felhasználása, és a környezetbarát műszaki megoldások támogatása területének kulcsfontosságú szegmenseit célozzák meg. Összesen 558 millió került lekötésre és 470 millió került kifizetésre az Ázsia régióban 2003-ban. Latin-Amerika Az EK együttműködése Latin-Amerikával a 2002-es madridi csúcstalálkozó következtetéseit követte 2003-ban. Ez az együttműködés három fő tevékenységet részesített előnyben 2003 során: az intézményi és demokratikus megerősítés, az állam modernizációja és az emberi jogok; társadalmi fejlődés, és a kevésbé prosperáló régiók fejlesztése; és kereskedelemhez kötött segítségnyújtás és regionális integráció. Az Európai Bizottság folytatta a tárgyalásokat a Mercosur országokkal 2003-ban, megállapodásokat írt alá a politikai párbeszédről és az együttműködésről a hat középamerikai országgal és az Andoki Közösséggel, és végrehajtotta a gazdasági partnerségről, politikai koordinációról és az együttműködésről szóló megállapodást Mexikóval és a társulási megállapodást Chilével. HU 11 HU
Összesen 329 millió került lekötésre és 280 millió került kifizetésre a Latin- Amerika régióban 2003-ban. 4. SPECIÁLIS TÉMA: A BÉKE, MINT PRIORITÁS E jelentés melléklete kiemelt figyelmet szentel egy témának, amely egyre inkább felismerésre kerül a fejlődést támogató országok körében, nevezetesen a kormányzás, a béke, a biztonság és a fejlődés kapcsolatának. Ismertet egy alapos elemzést erről a kölcsönös egymásrautaltságról, és bemutatja azokat a lépéseket, amelyeket az EK megtesz a kormányzás és a biztonság színvonalának fokozása, és ezáltal a hatékony fejlesztést lehetővé tevő stabil és békés környezet biztosítása érdekében. 5. MELLÉKLETEK (A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MUNKADOKUMENTUMA : SEC(2004)1027) A mellékletek a MFC tekintetében elért előrehaladás elemzésével zárulnak, tartalmazzák a pénzügyi eljárások és a közigazgatás harmonizációja terén elért eredményeket, valamint az év során az EK által készített, a fejlesztési politikáról és a külső segítségnyújtásról szóló közlemények felsorolását. Végül a pénzügyi mellékletekben DAC-táblázatok mutatják be a kötelezettségek és a kifizetések megoszlását 2003-ban. Továbbá az összes 2003-as kötelezettség fel van sorolva régiónként a földrajzi és a tematikus költségvetési soroknak megfelelően. HU 12 HU