Adatelemzés Excellel és SPSS-sel NEDELKA ERZSÉBET
Tartalom 1. Adatgyűjtés 2. Gazdaság és növekedés 3. Kereskedelem 4. Versenyképesség 5. Excel adatelemzés modulja 6. SPSS alapjai
Adatgyűjtés, szakirodalom és egy kis kutatásmódszertan
Statisztikai oldalak WORLD BANK http://databank.worldbank.org/data/databases.aspx UNITED NATIONS http://data.un.org/ OECD http://stats.oecd.org/ ASIAN DEVELOPMENT BANK http://www.adb.org/data/statistics IMF http://elibrary-data.imf.org/dataexplorer.aspx WTO http://stat.wto.org/home/wsdbhome.aspx?language= OEC Observatory of economic complexity http://atlas.media.mit.edu/ EUROSTAT - http://ec.europa.eu/eurostat Nemzeti statisztikai hivatalok
Az elemzés fajtái és módszerei Leíró-bemutató Prognosztizáló Statikus Dinamikus Összehasonlító elemzés Tényekre bontó gazdasági elemzés Portfolióelemzés Matematikai elemzések - ökonometria
Gazdaság és növekedés
Egyszerű mutatók GDP GNI Mezőgazdaság hozzáadott értéke (GDP %) Ipar hozzáadott értéke (GDP %) Feldolgozóipar hozzáadott értéke (GDP %) Szolgáltató szektor hozzáadott értéke (GDP %) Bruttó megtakarítás Jegybanki tartalék
Egyszerű mutatók Államadósság Államháztartási hiány Infláció Külföldi tőkeberuházások Folyó fizetési mérleg Export és import aránya a GDP-hez viszonyítva Szolgáltatáskereskedelem
Feladat Vizsgálja meg, hogy Argentína gazdasági növekedése és a külföldi tőkeberuházások között milyen kapcsolat van. Gyűjtse le a Világbank adatbázisából 1990-ig visszamenőleg a beáramló nettó tőkeberuházás nagyságát és a GDP-t. (foreign direct investment, net inflows, current US$) SPSS program segítségével végezzen korrelációs vizsgálatot! SPSS program segítségével állapítsa meg, hogy amennyiben van kapcsolat a két mutató között, az lineáris, exponenciális vagy valamilyen más jellegű. (regresszió számítás)
Külkereskedelem
Külkereskedelmi mutatók Külkereskedelmi nyitottság Exportkoefficiens Importhányados Exportmultiplikátor Importhatárhajlam Import jövedelemrugalmasság Volumenindex, árindex Nettó barter Bruttó barter Jövedelmi cserearány-mutató Bruttó jövedelmi cserearány-mutató Egyszeri faktoriális Dupla faktoriális
Külkereskedelmi nyitottság (export + import)/2 GDP export GDP 100 import GDP 100 Klasszikus külkereskedelmi nyitottsági mutató Exportkoefficiens Importhányados Export multiplikátor Import határhajlam
Külkereskedelmi mutatók Külkereskedelmi cserearány Nettó barter mutató: Bruttó barter mutató: Jövedelmi cserearány-mutató: Bruttó jövedelmi cserearány-mutató
Külkereskedelmi mutatók Import jövedelem rugalmasság Egyszeri faktoriális: az exportszektor termelékenységi színvonalának változását, az exportárak és importárak változását tükrözi. Dupla faktoriális: figyelembe veszi a termelékenység változását az importáruk termelésében. Foglalkoztatás súlyozású dupla faktoriális cserearány mutató: az exportszektorban és az importcikkek termelésében foglalkoztatottak számának változását is tartalmazza
Feladat Mutassa be, hogy a GDP és a külkereskedelem között milyen kapcsolat áll fenn Indiában! 2000 és 2012 közötti adatokat vizsgáljon
Versenyképességi mutatók
Global Compatitiveness Report Egy ország versenyképességének mérésekor a fő kérdés a termelékenység szintjére és a növekedési ütemre ható tényezők vizsgálata. Nemzetek versenyképessége alatt azon tényezők, politikák és intézmények összességét értjük, amelyek egy ország termelékenységének a szintjét meghatározzák. Növekedési Versenyképességi Index => Globális Versenyképességi Index Üzleti Versenyképességi Index
Global Competitiveness Index Első pillér: Intézményrendszer Második pillér: Infrastruktúra Harmadik pillér: Makrogazdasági környezet Negyedik pillér: Egészségügy és alapfokú oktatás Ötödik pillér: Felsőoktatás és szakképzés Hatodik pillér: Árupiaci hatékonyság Hetedik pillér: Munkaerő piac hatékonysága Nyolcadik pillér: Pénzügyi piac fejlettsége Kilencedik pillér: Technikai felkészültség Tízedik pillér: Piac mérete Tizenegyedik pillér: Üzleti kifinomultság Tizenkettedik pillér: Innováció
Global Competitiveness Index
Global Competitiveness Index Megnevezés Hatékonyság -vezérelt Alapkövetelmények 60 40 20 Hatékonyságfokozók 35 50 50 Innováció és kifinomultság 5 10 30 Tényezővezérelt Innovációvezérelt Tényezővezérelt Hatékonyság -vezérelt Innováció-vezérelt India Bolívia Kína Argentína Ausztria Nigéria Moldova Egyiptom Brazília Kanada Kamerun Fülöp-szigetek Grúzia Chile Németország Kenya Venezuela Indonézia Magyarország Katar Uganda Örményország Románia Baltikum Trinidad és Tobago
SPSS Milyen kapcsolat van a GNI/fő, az olvasottság, a kutatásfejlesztési kiadások, a foglalkoztatottság és a várható élettartam között? A világ összes országa alapján állapítsa meg a korrelációt 2011-es év adatai alapján.
Köszönöm a figyelmet!