A"ELEKTROENKEFALOGRÁFIA" ÉS "ELEKTRODIAGNOSZTIKA" (KLINIKAI NEUROLÓGIA) SZAKKÉPESÍTÉSEK Klinikai Neurofiziológus szakképesítés megszerzéséhez szükséges feltételek összefoglalása (összeállította és elfogadta: a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság Vezetősége, 2005 január) A Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság Vezetősége az elmúlt időszakban áttekintette a hazai EEG, EP, EMG, ENG és poliszomnográfiás vizsgálatok személyi és technikai hátterét. Ennek külön aktualitást ad az a tény, hogy a közelmúltban Magyarország is az EU teljes jogú tagjává vált, ami mind a postgraduális képzések, mind a klinikai vizsgálatok tekintetében kötelezettségeket ró a hazai elektrofiziológiai életre. Továbbra is biztosítani kell a folyamatos, és a lehetőségek szerinti egyre magasabb színvonalú elektrofiziológiai labormunka lehetőségét. Ugyanakkor fontos feladat az is, hogy a klinikai elektrofiziológia terén a lehetőségek szerint minél hamarabb az EU-ban már elfogadott, azzal kompatibilis képzési formákat vezessünk be. Az utóbbi évek során egyre több EU-s országban szakvizsgaként ismerik el a klinikai elektrofiziológiát. Az egységes szakvizsga mellett szól az a tény, hogy azokban az európai országokban, ahol a klinikai elektrofiziológiát szakképesítésként ismerik el, azt mindenütt egységes szakvizsgához kötik. Ezért a Társaság elhatározta, hogy 2006- tól egységes szakképesítést kell bevezetni Magyarországon "Klinikai Neurofiziológus" elnevezéssel. A bevezetendő képzési rend több tekintetben változást jelent majd. A változások leglényegesebb eleme az lesz, hogy míg az elméleti vizsgán a teljes klinikai elektrofiziológiát átfogó tételsorból kell majd vizsgázni, addig a vizsga gyakorlati részében a vizsgázó az érdeklődési köre szerint választhat egyet az alábbi három metodikai csoport közül: 1. metodikai csoport: EEG és kiváltott válaszok, 2. metodikai csoport: EMG és kiváltott válaszok, 3. metodikai csoport: EEG és poliszomnográfia. A felsorolt három metodikai csoportból egyet tetszés szerint választva kell a vizsgázónak a gyakorlati vizsga során írásbeli leletet adnia. A Társaság távlati célja, hogy - hasonlóan egyéb műszeres vizsgálatokhoz - csak a megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyek leletezhessenek. A szakképesítések rendszerének karbantartása továbbra is a Társaság Vezetőségének feladata lesz. Magában foglalja a szakképesítés tananyagának öt évenkénti ismételt elbírálását, szükség szerinti megújítását, az egyes laboratóriumok akkreditációjának folyamatos revideálását, az akkreditált laboratóriumokban történő oktatás és vizsgáztatás figyelemmel kísérését, valamint a szakképesítést elnyert személyek nyilvántartását. A képzésre történő jelentkezés módja A jelölt levélben fordul a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság Titkárához, és kéri a szakképzéshez történő csatlakozását, aminek minimum két évvel a vizsgára bocsátást megelőzően meg kell történnie. Ilyen módon, aki 2007-ben szeretne vizsgázni, annak 2005-ben már csatlakoznia kell a szakképzési programhoz (A régi szabályok szerinti vizsgáztatás 2005 első és második félévében lezárul!).
2 Az elektrofiziológiai szakképzésre a jövőben csak szakvizsgával rendelkező jelöltek jelentkezhetnek, az elfogadható szakvizsgák: neurológia, pszichiátria, gyermekgyógyászat vagy idegsebészet. A jelöltnek mellékelnie kell általános orvosi diplomájának, szakvizsgabizonyítványának másolatát, munkahelyi vezető támogatását, a helyi elektrofiziológiai munkalehetőség igazolását, továbbá a jelölt által választott mentor és tutorok befogadó nyilatkozatát. Részletes írásos beszámolót kell mellékelnie addigi klinikai és elektrofiziológiai tevékenységéről, posztgraduális tanulmányairól, kutatómunkájáról (közlemények jegyzéke), valamint mellékelnie kell az oktató munkáját tanúsító bizonyítványok másolatait is. A vezetőség ezt követően jóvá hagyja a jelölt által összeállított képzési programot, ill. a mentor és a tutor személyét. A képzésre történő jelentkezéshez a jövőben kötelező lesz a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társasági tagság. A Társaság Vezetősége úgy döntött, hogy a szakképzés a jövőben önköltséges lesz. A gyakorlati képzés Mint ahogy fent említettük, minden képzésre jelentkező esetében kötelező lesz mentor, ill. tutor választása. Mentor lehet olyan elektrofiziológiai szakképesítéssel rendelkező személy, aki akkreditált elektrofiziológiai laboratóriumban dolgozik. Tutor lehet bárki, aki elektrofiziológiai szakképesítéssel rendelkezik, függetlenül a munkahelytől. Míg egy mentor egyidejűleg 5 jelölt képzését koordinálhatja, addig egy tutorhoz egyidejűleg legfeljebb két jelölt tartozhat. A mentor feladatköre a jelölt képzési menetrendjének koordinálása a teljes képzési időszak alatt, kapcsolattartás a jelölt tutoraival, ill. segítségnyújtás a vizsgára való felkészülésben. A tutorok feladatköre a különböző részképzések biztosítása az adott elektrofiziológiai laboratóriumban, a jelölt felkészülésének folyamatos figyelemmel kísérése, részvétel a jelölttel történő közös leletezésben, majd ezt követően, a jelölt által elkészített leletek supervíziója, valamint az elvégzett leletezési normák igazolása. A gyakorlati képzéshez az alap szakvizsgát (ld. fent) követően legkevesebb 2 év elektrofiziológiai gyakorlati tevékenység szükséges, amit a jelöltnek a választott metodikai csoportnak megfelelő elektrofiziológiai laboratóriumokban kell eltöltenie. A kétéves gyakorlati képzésből legalább 3 hónapot a jelöltnek legalább két különböző akkreditált elektrofiziológiai laboratóriumban kell eltöltenie (2. melléklet), ahol megismerkedhet minden olyan korszerű vizsgálattal és leletezési gyakorlattal, amit a választott metodikai csoport felölel, valamint a mentor és a tutor által igazoltan teljesítheti a vizsgára jelentkezéshez szükséges szakmai követelményeket. Az akkreditált laboratóriumban eltöltött gyakorlatnak nem kell folyamatosnak lennie, a sorrendet és időbeosztást a jelölt és a jelölt mentora/tutorai együttesen határozzák meg. A gyakorlati képzésnek minden vizsgáló módszerben ki kell terjedni a megjelölt témakörökre (3. melléklet). Az egyes vizsgáló módszerek mindegyike csak ott tanítható, ahol a megfelelő tárgyi és személyi felszereltség valóban rendelkezésre áll (2. melléklet). A jelöltnek teljesíteni kell a vizsgáló módszerenként megjelölt norma követelményeket (3. melléklet), melyeket a jelölt tutora/mentora aláírásával igazol. A normaként megadott számok tájékoztató jellegűek, ilyen vizsgálati szám mellett érhető el kielégítő szakmai gyakorlat. Amennyiben a jelölt már korábban, saját munkahelyén egy bizonyos módszerben gyakorlatot szerezhetett, az akkreditált laboratóriumban felügyelet mellett kell ismereteit bizonyítania, illetve kiegészíteni a mentor/tutorok által meghatározott számú regisztrátumon. Az elektrofiziológiai ismeretek elméleti részét képező tananyagot (1. melléklet) a Társaság Vezetősége határozza meg. Az elméleti felkészülésben kötelező irodalom nem lesz, az ajánlott irodalom magját a nagy, nemzetközileg elismert kézikönyvek képezik (1. melléklet).
3 A vizsgára történő jelentkezés és annak elbírálása A kétéves gyakorlati képzést követően a jelölt benyújthatja vizsgára történő jelentkezését az EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság Titkárához. A kérelmet a Társaság Vezetősége a soron következő Vezetőségi Ülésén köteles elbírálni és a jelöltet értesíteni az eredményről. Pozitív esetben írásban értesíti a jelöltet a legközelebbi vizsga helyszínéről és idejéről. Amennyiben a csatolt dokumentumok alapján a szakmai követelmények nem teljesültek, vagy egyéb hiányosság miatt a jelölt nem felel meg az ismertetett követelményeknek, a Vezetőség elutasító véleményét, részletesen megindokolva, írásban közli a jelölttel, egyúttal javaslatot tesz a hiányosságok pótlásának módjára. A vizsga Évente 2 alkalommal nyílik lehetőség vizsgára. A vizsga valamelyik akkreditált oktató központban történik. A helyet minden alkalommal a Társaság Vezetősége dönti el. A vizsga 3 tagú bizottság előtt történik. A bizottság állandó tagja a vezetőség oktatási felelőse, másik két tag a vezetőség tagjai közül, illetve az akkreditált oktató központok vezetői közül kerülnek ki. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a jelölt mentora és tutora. A vizsgabizottság tagjainak rendelkezniük kell klinikai neurofiziológus szakképesítéssel. A vizsga során az elméleti tételsorból tételeket húz a jelölt, majd a felkészülési időt követően szóbeli vizsgát tesz. Emellett a vizsgázó a választott metodikai csoportnak megfelelő elektrofizológiai regisztrátumokat is kap, a vizsga során ezek írásbeli leletezése lesz a feladat. Sikeres vizsga esetén a jelölt a vizsgát követően megkapja a szakképzettséget tanúsító hivatalos okiratot. A szakképesítést kiválóan megfelelt, vagy megfelelt minősítéssel lehet megszerezni. A Társaság Vezetősége ezt követően a sikeresen vizsgázót felveszi a szakképesítettek nyilvántartásába. A jövőben szeretnénk elérni, hogy a Tárasaság által kiadott szakképesítést az Országos Szakvizsga Bizottság is akkreditálja. 1. melléklet A vizsgán egységesen számon kérendő elméleti tananyag A klinikai EEG és EP vizsgálatok története Fejlődésük főbb állomásai, a legfontosabb kutatók neve, tevékenységük Elemi neuronális folyamatok A neuron felépítése. Neuron és glia szerepe az EEG és EP- k keletkezésében. Membrán (nyugalmi) potenciál, szinaptikus potenciálok, axonpotenciál. A depolarizáció és hiperpolarizáció mechanizmusai (ioncsatornák, szabályozásuk) Neurotranszmisszió és neuromoduláció Elektromos mező, dipolok. A skalp- EEG megjelenésének feltételei. Nyitott és zárt elektromos mezők. Dipolok összegződése. Az EP-k regisztrálásának feltételei. Átlagolás. Az elektromos szignál terjedésének módja: volume conduction, epikortikális, neuronális Normális neuronális interakciók és összetett működések Szinkronizáció és deszinkronizáció. Rekurrens excitáció. Feed forward és feed back gátlás. Alvás és ébrenlét, arousal neuronális mechanizmusai.
4 Az EEG kialakításában szerepet játszó agyi rendszerek neurofiziológiája. A fő analizátorok (látórendszer, hallórendszer, szomatoszenzoros rendszer) anatómiája, élettana és elektrofiziológiája. A központi idegrendszer érzékelő (szenzoros) és végrehajtó (motoros) működése: anatómiája, élettana, elektrofiziológiája A vizuális, akusztikus és szomatoszenzoros pályák funkcinális anatómiája. A kognitív EP- k élettana, elektrofiziológiája A standard EEG és EP (AEP, VEP, kognitív EP) regisztrálás technikai alapjai, felvétel készítése Az EEG / EP laboratórium és berendezése. Skalp EEG és EP elektródok, fajtáik. Speciális elektródok. Elektródpotenciál. Elektródok elhelyezése EEG / EP vizsgálatokhoz. Montázsok. A 10-20 rendszer. Erősítés. Szűrés. A jel kiírásának (megjelenítésének) technikái EEG, EP felvételek készítésének gyakorlata. Biztonsági tudnivalók Elektromos biztonság, érintésvédelem. Fertőző beteggel kapcsolatos tudnivalók. EEG grafoelemek Morfológiai jellemzésük, előfordulásuk, Ritmusok és összetett aktivitások A normális EEG Az EEG mint genetikusan meghatározott jelenség. A normális EEG jellemzése és típusai. Élettani változók (hőmérséklet, napszak, hormonális állapot, stb.) hatása az EEG- re. Az EEG ontogenezise, az ébrenléti EEG az egyes életkorokban. A poligráfiás alvásregisztrálás technikája. Az alvás és az elalvás- ébredés EEG - poligráfiás képe az egyes életszakaszokban. A kóros EEG aktivitások (elektromorfológia és interpretáció) Az aktivitás körülírt vagy generalizált hiánya. Körülírt és diffúz (generalizált) lassú és gyors aktivitások. Bilaterális ritmusos aktivitások (IRDA). Periodikus minták. Epileptiform minták. EEG az epilepsziákban Interiktális, iktális, posztiktális, periiktális EEG. Háttértevékenység, interiktális és iktális minták, általában és a gyakoribb epilepsziás szindrómákban. Epileptiform jelek nem epilepsziás személyekben. Antiepileptikumok hatása az EEG-re. EEG eltérések különféle betegségcsoportokban, kivéve epilepsziák (gyulladásos agyi kórképek, agyi fejlődési zavarok, cerebrovasculáris kórképek, encephalopáthiák, agydaganatok, traumák, metabolikus zavarok, neurodegeneratív betegségek, pszichiátriai kórképek). EEG eltérések tudatzavarokban (toxikus állapotok, hypnoid és nem-hypnoid tudatzavarok, elektromos csend) Gyógyszerek hatása az EEG- re EEG provokációs eljárások Élettani alapok, javallat-ellenjavallat, gyakorlati kivitel, a normális és kóros EEG válaszok, azok életkori függősége, interpretáció. Műtermékek Biológiai és nem biológiai műtermékek. Hatásuk az EEG / EP tevékenységre. Felismerésük és kiküszöbölésük. EEG leletezés EEG grafoelemek, aktivitások megfelelő leírása. Minősítésük a normalitás- abnormalitás skálán. Klinikai interpretáció (EEG és klinikai adatok egyeztetése). Az EEG lelet.
5 Speciális EEG technikák Poligráfia, EOG, EMG, EKG, légzés regisztrálási technikák. Járóbeteg EEG monitorozás. Video- EEG monitorozás. Telemetria. Intrakraniális EEG. EEG monitorozás intenzív osztályon. Digitális és kvantitatív EEG Alapszintű számítógépes ismeretek. Mintavétel, időbeni feloldóképesség, feszültségszintek. Paraméterek szabályozása. Filekezelés. A frekvenciaelemzés Elméleti ismeretek. A Gyors Fourier Transzformáció (FFT) elve. Információnyerés és vesztés a frekvenciaelemzés során. Amplitúdóspektrum és power spektrum. EEG szegmentek válogatása frekvenciaelemzésre. A válogatás problémái. A frekvenciaelemzés során keletkező műtermékek és kiküszöbölésük. A frekvenciaelemzés eredményeinek megjelenítése. A frekvenciaelemzéssel kapcsolatos statisztikai problémák. A valószínűségi mapping (Z- score). Csoportok összehasonlítása, parametrikus és nonparametrikus próbák. A frekvenciaelemzés eredményének interpretációja. Az amplitudómapping Az amplitudómapping célja, indikációi. A vizsgálandó elemek kiválasztása. A potenciálmező értékelése. EEG generátorok lokalizálása Potenciálmező és generátor. Az EEG direkt és inverz problémája. A generátor lokalizálását célzó eljárások lényege Az agytörzsi akusztikus válasz (BAEP) Keletkezése, morfológiája, normál értékei, a kóros eltérések lehetőségei. Az eltérések értelmezése. Kóros körülmények között bekövetkező változások. Klinikai indikációk. Az akusztikus válasz közepes latenciájú komponensei (MAEP) Keletkezésük, morfológiájuk, klinikai indikációk. A késői akusztikus válasz Keletkezése, morfológiája, a kóros eltérések lehetőségei. A késői, ún. kognitív komponensek jelentősége. Klinikai indikációk. A vizuális kiváltott potenciál (VEP) Flash-VEP és pattern-shift VEP. Genezisük, morfológiájuk. Az inger intenzitásának, lokalizációjának szerepe, valamint a kiváltott potenciál egyes komponenseivel való összefüggése. A kiváltott válasz skalp-eloszlása. A VEP különböző kórfolyamatokban. Klinikai indikációk. Általános klinikai problémák és a kiváltott válaszok Tudatzavar és kiváltott válaszok. Demyelinizációs kórképek. Gyógyszerhatás és a kiváltott potenciálok. Intenzívterápiás és műtéti monitorozás kiváltott potenciálok segítségével. Kvantitatív és sokcsatornás kiváltott potenciál elemzések. SEP - Alapfogalmak Az analizátor élettani, funkcionális anatómiai ismerete. Az egyes hullámformák lehetséges generátorainak ismerete. A szubkortikális válasz genezise, morfológiája és kóros körülmények közötti változásai. Near field és far field potenciálok, a volume conduction fogalma. A kortikális potenciálok genezise, formai jellemzői, kóros eltérései. A válasz lokalizációs jelentősége, perifériás ideg, gerincvelő és az agy megbetegedéseiben. A SEP vizsgálatok gyakorlati kivitelezése A laboratórium felépítése, elektródák, erősítők, adatfeldolgozás, munkavédelmi előírások ismerete, különös tekintettel az érintésvédelemre, a fertőzések elkerülésére. Műtermékek és elhárításuk ismerete.
6 A SEP indikációi neurológiai, neurotraumatológiai, ortopédiai, idegsebészeti kórképekben A várható eltérések ismertetése. Az izomvizsgálatok történeti áttekintése EMG - Alapfogalmak Az izom élettana és fontosabb biokémiai tulajdonságai. Az izommembrán elektromos tevékenysége, regisztrálhatósága, ennek feltételei a klinikai gyakorlatban. Fontosabb ioncsatornák szerepe fiziológiás és patológiás körülmények között. A motoros egység. Az EMG során regisztrált fiziológiás jelenségek leírása, a regisztrálás során bekövetkező változások. Az EMG vizsgálat gyakorlati kivitelezése A laboratórium felépítése, elektródák, erősítők, adatfeldolgozás, munkavédelmi előírások ismerete, különös tekintettel az érintésvédelemre, a fertőzések elkerülésére. Műtermékek és elhárításuk ismerete. A leggyakrabban vizsgált izmok lényegesebb funkcionális anatómiai paramétereinek ismerete A vizsgálati indikációk ismerete. A spontán aktivitás fajtái Neurogén léziók EMG képe a betegség lefolyása során (a motoneuron lézió klinikai és elektrofiziológiai jellegzetességei; a motoneuron betegségek, spinális izomatrófiák, ALS, polyneuropátiák, mononeuropátiák klinikai és EMG sajátságai). Plexus és gyöki károsodások. Myogén léziók EMG képe Myopathiák, myotóniák, myositisek EMG képe. Speciális EMG vizsgálati módszerek Single fiber EMG: a módszerek ismertetése, a vizsgált paraméterek változása különböző kórfolyamatokban. Makro EMG: a módszer ismertetése, a vizsgált paraméterek változása különböző kórfolyamatokban. EMG vizsgálati módszerek dystoniák verifikálásában EMG vizsgálatok jelentősége a rehabilitációs gyakorlatban ENG - Alapfogalmak A neuron működésének élettani és biokémiai jellegzetességei. Synapsisok. Neuronláncok. Reflex működések és jellegzetességeik. A központi idegrendszeri (KIR) pályák és a perifériás ideg jellegzetességei. Az ingerületvezetés sajátosságai Az ioncsatornák szerepe. A neuromuscularis synapsis anatómiája, fiziológiája, változás myasthenia gravisban, Eaton- Lambert szindrómában, Botulinum toxin hatására. Az ENG különböző fajtái Motoros vezetés, szenzoros vezetés, A-reflex, M-válasz, késői válaszok: H-reflex, F-válasz, ütköztetéses vizsgálatok, repetitív ingerlés. Az egyes ENG típusokban regisztrált fiziológiás változások leírása, a regisztráció típusától függően bekövetkező változások. A hőmérséklet hatása a mérési eredményekre. Az ENG vizsgálat gyakorlati kivitelezése A laboratórium felépítése, elektródák, erősítők, adatfeldolgozás, munkavédelmi előírások ismerete, különös tekintettel az érintésvédelemre, a fertőzések elkerülésére. Műtermékek és elhárításuk ismerete. A klinikai gyakorlatban használt idegek funkcionális anatómiai sajátosságainak ismertetése az ENG szemszögéből Ideg-anastomosisok. A vizsgálati indikációk ismertetése. Idegsérülések típusai, klinikai és elektrofiziológiai jellemzői
7 A polyneuropátiák és elektrofiziológiai klasszifikációjuk A különböző mononeuropátiák ENG vizsgálata, alagút szindrómák A neuromuscularis transmissio vizsgálata Mágneses motoros ingerlés, alapfogalmak A motoros idegrendszer szerveződése, funkcionális anatómiai alapfogalmak. A mágneses tér hatásai az ingerlékeny szövetre. A mágneses ingerlés során regisztrált fiziológiás jelenségek leírása (aktiváció és inhibíció), a regisztráció során bekövetkező változások. Kortikális és foraminális ingerlés. Mágneses motoros ingerlés, a vizsgálat gyakorlati kivitelezése A laboratórium felépítése, elektródák, erősítők, adatfeldolgozás, munkavédelmi előírások ismerete, különös tekintettel az érintésvédelemre, a fertőzések elkerülésére. Műtermékek és elhárításuk ismerete. Mágneses motoros ingerlés, a leletek értelmezése A leggyakrabban vizsgált pályák, perifériás idegek és izmok lényegesebb funkcionális anatómiai jellemzőinek ismerete. A vizsgálat indikációi és kontraindikációi. Az észlelt változások különböző, a felső és alsó motoneuront, esetleg motoros gyököt érintő kórképekben. A vizsgálat jelentősége radikuláris és/ vagy plexust érintő léziókban. Protokollok ismerete Polyneuropátia igazolása Protokollok ismerete Plexopátia, radikulopátia, mononeuropátia lehetséges differenciáldiagnosztikája Protokollok ismerete Elektrodiagnosztika sclerosis multiplexben és egyéb demyelinizációs betegségekben Protokollok ismerete Elektrodiagnosztika Parkinson betegségben Protokollok ismerete Plexus, radikuláris traumás sérülések elektrodiagnózisa Protokollok ismerete Stroke betegek elektrodiagnosztikai követése rehabilitációs programhoz. Az egyes alvásfázisok neurofiziológiai jellemzői Légzés, izomtónus változása alvás közben. REM és NREM alvás jellemzői. Alvás jellemző változásai az egyes életkorokban A homeosztatikus, az ultradián és a cirkadián alvásszabályozás. A poliszomnográfia paramétereinek ismertetése és értelmezése Alvásanalízis paraméterei. Kardiorespiratorikus funkciók és mozgásparaméterek monitorizálása. Video-monitorizálás jelentősége. A poliszomnográfiás felvételek értékelésének kivitelezése. Az alvás szerkezetére vonatkozó alapvető paraméterek definíciói. Stádiumbeosztás. Alvás alatti kóros légzési és mozgási események ismertetése és definíciói. A kardiorespiratórikus poligráfia gyakorlati kivitelezésének szabályai A poliszomnográfia gyakorlati kivitelezésének szabályai A multiplex alváslatencia teszt kivitelezése, szabályai és indikációi
8 A FIT és SDIT teszt kivitelezése és indikációi Az aktigráfia kivitelezése és indikációi Az OSAS kivizsgálásának algoritmusa, a kardiorespiratorikus poligráfia és a poliszomnográfia helye A CPAP és BIPAP titrálás kivitelezése és szabályai Az alvásfüggő légzészavarok formái és kivizsgálásuk protokollja Az alvásfüggő mozgászavarok formái és kivizsgálásuk protokollja A napközbeni kóros aluszékonyság okai és kivizsgálási protokollja A paraszomniák kivizsgálási protokollja Poliszomnográfia szerepe a mozgásbetegségek kivizsgálásában Ajánlott irodalom Niedermeyer E., F.H. Lopes da Silva: Electroencephalography. Basic principles, clinical applications and related fields. Urban & Schwarzenberg 2002, Fourth Edition, 1998. Ebersole J.S. (Ed.) Ambulatory EEG monitoring. Raven Press, New York, 1989. Gibbs F.A., Gibbs E.L.: Electroencephalographie. Hrsg.: G. Fischer, Stuttgart, 1971. Santamaria J., Chiappa K.H.: The EEG of drowsiness. Domos Publications, New York, 1987. Handbook of Electroencephalography and Clinical Neurophysiology. Ed: T. W. Picton, 1995. Clinical Neurophysiology Ed.: J. W. Osselton 1995. A magyar nyelven megjelent kiváltott válasz tárgyú munkák. Chiappa K.H.: Evoked potentials in clinical medicine. 2nd. ed. Raven Press, NY, 1990. Ajánlások, EEG / EP standardok Gilmore R.L. (Ed.): American Electroencephalographic Society guidlines in electroencephalography, evoked potentials and polysomnography. J. Clin. Neurophysiology 11: 1-147, 1994. Nuwer M., D. Lehmann, F. Lopes da Silva, S. Matsuoka, W. Sutherling, Jean- Francois Vibert: IFCN guidelines for topographic and frequency analysis of EEGs. and EPs. Report of an IFCN committee. Electroenceph.Clin. Neurophysiol. 91:1, 1994. EEG és EP standardok (IFCN bizottságok munkáinak fordítása) magyar nyelven: Ideggyógyászati Szemle 1996, 49: 242-264. o. Ludin H.P.: Electromyography in practice. Kimura J.: Electrodiagnosis in diseases of nerve and muscle: principles and practice. Ed.2. F.A.Davis Co. Philadelphia, 1989, 1993, 2000. Kómár J.- Kiss J.: A modern klinikai elektromyographia és elektroneurográfia alapjai. Interagent Kft, Budapest, 1994.
9 Chokroverty S. (Ed): Magnetic stimulation in clinical neurophysiology. Buttersworth, London, 1990. Bowman T.J.: Review of Sleep Medicine. Butterworth et Heinemann, Boston, 2003. Köves Péter: Poligráfia, poliszomnográfia. Ideggy. Szemle, 53, 9-10, 353-368, 2000. Pressman M.R.: Primer of Polysomnogram Interpretation. Butterworth et Heinemann, Boston, 2003. Kryger M.H., Roth T., Dement W.C.: Principles and Practice of Sleep Medicine. W.B. Saunders Company, Philadelphia, 2000. 2. melléklet EEG OKTATÁSRA AKKREDITÁLT MUNKAHELYEK (E: EEG, Q: kvantitatív EEG, L: long term EEG monitorozás, V: video- EEG monitorozás) Bp. Országos Traumatológiai Intézet E Bp. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet E Q Bp. OPNI Központi EEG Laboratórium E Q Bp. OPNI Epilepszia Centrum E Q L V Bp. Szent István Kórház Neurológiai Osztály E Q L V Bp. Szent László Kórház Neuroinfektológiai Osztály E Bp. BM Kórház Mentálhygiénés Osztály E Q Bp. Margit Kórház EEG Labor E Bp. SOTE Pszichiátriai Klinika E Q L Bp. Budai Honvéd Kórház EEG Laboratórium E L Bp. SOTE Neurológiai Klinika E Q Bp. MÁV Kórház Idegsebészeti Osztály Idegélettani Laboratórium E Q V Pécs PTE Neurológiai Klinika E Q L V Zalaegerszeg Megyei Kórház Neurológiai Osztály E Q L V Szombathely Megyei Kórház Neurológiai Osztály EEG Laboratórium E Q L V Kaposvár Megyei Kórház Neurológiai Osztály EEG Laboratórium E Győr Megyei Kórház EEG Laboratórium E Debrecen Megyei Kórház Idegosztály E Q L V Debrecen DOTE Neurológiai Klinika E Szeged SZOTE Neurológiai Klinika E Q L V Gyula Megyei Kórház Neurológiai Osztály E Q Csorna Városi Kórház Neurológiai Osztály E Q Nyíregyháza Megyei Kórház Neurológiai Osztály E Q GYERMEK EEG OKTATÁSRA AKKREDITÁLT MUNKAHELYEK Bp. Heim Pál Gyermekkórház EEG Laboratóriuma E Q L V Bp. SOTE II.sz. Gyermekklinika EEG Laboratóriuma E L V Bp. Szabadsághegyi Szanatórium Fejlődésneurológiai Osztály E Bp. SOTE I. sz. Gyermekklinika EEG Laboratóriuma E Q L Bp. Bethesda Gyermekkórház Neurológiai Osztály E Q L V INTRAOPERATÍV EEG MONITOROZÁSRA AKKREDITÁLT MUNKAHELYEK
10 Bp. MÁV Kórház Idegsebészeti Osztály Idegélettani Laboratórium POLISZOMNOGRÁFIAI OKTATÁSRA AKKREDITÁLT MUNKAHELYEK Bp. Budai Honvéd Kórház EEG Laboratórium Debrecen DOTE Neurológiai Klinika Pécs PTE Neurológiai Klinika Szeged M.J.V.Ö. Szakorvosi Ellátás Területi Alvásdiagnosztikai Központ EMG-ENG OKTATÁSRA AKKREDITÁLT MUNKAHELYEK Pécs PTE Neurológiai Klinika Szeged SZOTE Neurológiai Klinika Szeged Egyesített Egészségügyi Intézmények EMG Laboratóriuma Debrecen DOTE Neurológiai Klinika Bp. Újpesti Kórház Neurológiai Osztály Nyíregyháza Megyei Kórház Neurológiai Osztály Bp. OITI EMG Laboratórium Bp. OPNI Központi EEG Laboratórium Bp. SOTE Neurológiai Klinika Bp. Szent Margit Kórház EMG Laboratórium Bp. MÁV Kórház Idegosztály Bp. MÁV Kórház Idegsebészeti Osztály Idegélettani Laboratórium Bp. Nyírő Gyula Kórház EMG Laboratórium Csornai Városi Kórház Neurológiai Osztály KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK OKTATÁSÁRA AKKREDITÁLT MUNKAHELYEK (VEP: vizuális kiváltott válasz, AEP: akusztikus kiváltott válasz, SEP: somatosenzoros kiváltott válasz, ERP: kognitív kiváltott válasz, MEP: mágneses kiváltott válasz) Bp. SOTE Neurológiai Klinika Bp. SOTE Pszichiátriai Klinika Bp. MTA Pszichológiai Intézet Bp. Központi BM Kórház Pszichiátriai Osztály Bp. OITI Bp. OPNI Központi EEG Laboratórium Bp. MÁV Kórház Idegsebészeti Osztály Idegélettani Lab. Zalaegerszeg Megyei Kórház Neurológiai Osztály Kaposvár Megyei Kórház Neurológiai Osztály Pécs PTE Neurológiai Klinika Debrecen DOTE Neurológiai Klinika Szeged SZOTE Neurológiai Klinika Szeged SZOTE Szemészeti Klinika Gyula Megyei Kórház Neurológiai Osztály Nyíregyháza Megyei Kórház Neurológiai Osztály Csornai Városi Kórház Neurológiai Osztály Bp. SOTE II.sz. Gyermekklinika EEG Laboratórium Bp. Szabadsághegyi Szanatórium Fejlődésneurológiai Oszt., MEP ERP ERP, MEP VEP, BAEP, SEP, ERP, MEP, ERP VEP, AEP, SEP, MEP SEP, AEP, MEP VEP VEP, SEP AEP
11 Megjegyzések a laboratóriumok akkreditációjának kérdéséhez (minden vizsgáló eljárás terén): A felsorolt munkahelyek felszereltsége, ill. az ott dolgozó kollégák elektrofiziológiai képesítése folyamatosan változhat, ami befolyásolhatja az adott hely akkreditációját. Emiatt, az akkreditációs lista napi korszerűsítése érdekében a Társaság Vezetősége tisztelettel kéri a laborvezetőket és a kollégákat, hogy az összeállítás esetleges hibáit jelezzék, vagy az esetleg fel nem sorolt munkahelyekre hívják fel a Vezetőség figyelmét. 3. melléklet A GYAKORLATI KÉPZÉS SORÁN TELJESÍTENDŐ NORMÁK A vizsgára felkészülő a vizsgán az érdeklődési köre szerint választhat három metodikai csoport közül: vagy 1. EEG és kiváltott válaszok, vagy: 2. EMG és kiváltott válaszok, vagy: 3. EEG és poliszomnográfia. A jelöltnek a három metodikai csoport közül már korábban, a felkészülés során döntenie kell, mert a teljesítendő leletezési normák metodikai csoportonként különbözőek. 1. metodikai csoport (EEG és kiváltott válaszok) Kiértékelés: részt vesz önállóan, a kiértékelésben tutor/mentor supervíziójával Hagyományos EEG 100 200 Kvantitatív EEG (amplitúdó mapping) 20 30 Kvantitatív EEG (frekvencia analízis) 20 30 Video EEG 4 6 Long term EEG monitorizálás 8 12 Alvásos polygráfiás EEG (legalább egy teljes alvásciklus) 20 30 VEP 40 60 AEP 40 60 SEP 20 30 ERP 8 12 MEP 20 0 EMG 50 0 ENG 50 0 Poliszomnográfiás vizsgálat 50 0 Kardiorespiratórikus vizsgálat 50 0 Multiplex alvás latencia teszt 20 0 Aktigráfia, FIT és SZIT teszt 20 0
12 2. metodikai csoport (EMG és kiváltott válaszok) Kiértékelés: részt vesz önállóan, a kiértékelésben tutor/mentor supervíziójával Hagyományos EEG 300 0 Kvantitatív EEG (amplitúdó mapping) 50 0 Kvantitatív EEG (frekvencia analízis) 50 0 Video EEG 10 0 Long term EEG monitorizálás 20 0 Alvásos polygráfiás EEG (legalább egy teljes alvásciklus) 50 0 VEP 40 60 AEP 40 60 SEP 20 30 ERP 8 12 MEP 8 12 EMG 20 30 ENG 20 30 Poliszomnográfiás vizsgálat 50 0 Kardiorespiratórikus vizsgálat 50 0 Multiplex alvás latencia teszt 20 0 Aktigráfia, FIT és SZIT teszt 20 0 3. metodikai csoport (EEG és poliszomnográfia) Kiértékelés: részt vesz önállóan, a kiértékelésben tutor/mentor supervíziójával Hagyományos EEG 100 200 Kvantitatív EEG (amplitúdó mapping) 20 30 Kvantitatív EEG (frekvencia analízis) 20 30 Video EEG 4 6 Long term EEG monitorizálás 8 12 Alvásos polygráfiás EEG (legalább egy teljes alvásciklus) 20 30 VEP 100 0 AEP 100 0 SEP 50 0 ERP 20 0 MEP 20 0 EMG 50 0 ENG 50 0 Poliszomnográfiás vizsgálat 20 50 Kardiorespiratórikus vizsgálat 2 30 Multiplex alvás latencia teszt 8 12 Aktigráfia, FIT és SZIT teszt 8 12
13