VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

1. Vásárosnamény Város Önkormányzata 4800 Vásárosnamény, Tamási Áron utca VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2008.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetı... 4 1. Vásárosnamény szerepének meghatározása a településhálózatban... 5 1.1. Vásárosnamény helyzete az észak-alföldi regionális városhálózatban... 5 1.2. Vásárosnamény helyzete a megye településhálózatában... 6 1.3. Vásárosnamény és kistérsége... 8 2. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 14 2.1. Vásárosnamény gazdaságának jellemzıi... 14 2.1.1. Mőködı vállalkozások helyzete, száma... 14 2.1.2. Turizmus... 17 2.1.3. Kereskedelem... 19 2.1.4. Ipar, innováció, K+F... 20 2.2. Vásárosnamény társadalmi jellemzıi... 25 2.2.1. Demográfia... 25 2.2.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség, jövedelmi viszonyok... 27 2.3. Közszolgáltatások helyzete a városban... 31 2.3.1. Oktatás-nevelés: óvodák, közoktatás, közmővelıdés... 31 2.3.2. Egészségügyi ellátás... 37 2.3.3. Szociális ellátás... 38 2.3.4. Közigazgatási szolgáltatások... 39 2.4. A város települési infrastruktúrájának jellemzıi... 41 2.4.1. Természeti és épített környezet, építészeti értékek... 41 2.4.2. Lakásviszonyok... 55 2.4.3. Vásárosnamény város közmőellátottsága... 57 2.5. Vásárosnamény város közlekedési helyzete... 64 2.5.1. Vásárosnamény közlekedésének nagytérségi kapcsolatai... 64 2.5.2 Vásárosnamény közlekedésének kistérségi kapcsolatai... 66 2.5.3. Térségi vasúthálózat fejlesztése... 67 2.5.4. Vízi közlekedés fejlesztése... 67 2.5.5. Kerékpáros közlekedés fejlesztése... 67 2.6.6. Vásárosnamény város belsı közlekedési hálózatának jellemzése... 68 3. Vásárosnamény városrészeinek bemutatása... 69 3.1. Vásárosnamény városrész demográfiai, gazdasági, infrastrukturális jellemzıi... 69 3.2. Gergelyiugornya városrész demográfiai, gazdasági, infrastrukturális jellemzıi... 71 3.3. Vitka és Perényi tanya városrész demográfiai, gazdasági, infrastrukturális jellemzıi... 72 3.4. Vásárosnamény jelentısebb város-rehabilitációs célú tevékenységeinek bemutatása... 74 4. Vásárosnamény város SWOT analízise... 75 5. A stratégia bemutatása... 76 5.1. A város hosszú távú jövıképe... 76 5.2. A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása... 78 5.2.1. A város egészére vonatkozó hosszú távú átfogó cél.... 78 5.2.2. A középtávú célok és területi hatókörük.... 79 5.2.3. Városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás... 79 5.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája... 82 5.3.1. Illeszkedés és összhang a városi tervezési dokumentumokkal.... 82 5.3.2. A célrendszer koherenciája a városrészek tekintetében... 85 5.3.3. A célok hatása a környezeti állapotra... 86 2

6. A 2007 2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése... 89 6.1. Az akcióterületek kijelölése, rövid bemutatása... 89 6.1.1. Az akcióterületek kijelölése... 89 6.2. Vásárosnamény Városrész Centrum akcióterületre vonatkozó stratégia... 89 6.2.1. Az akcióterület bemutatása... 89 6.2.2. A célok bemutatása, a funkciók bıvítése... 91 6.3. Turisztikai és Szolgáltató Központ akcióterületre vonatkozó stratégia... 93 6.3.1. Az akcióterület bemutatása... 93 6.3.2. A célok bemutatása, a funkciók bıvítése... 94 6.4. Gergelyiugornya Üdülıterület akcióterületre vonatkozó stratégia... 95 6.4.1. Az akcióterület bemutatása... 95 6.4.2. A célok bemutatása, a funkciók bıvítése... 96 6.5. Vitka Kereskedelmi-Gazdasági Akcióterületre vonatkozó stratégia... 97 6.5.1. Az akcióterület bemutatása... 97 6.5.1. A célok bemutatása, a funkciók bıvítése... 98 6.6. Agroenergetikai Akcióterületre vonatkozó stratégia... 99 6.6.1. Az akcióterület bemutatása... 99 6.6.2. A célok bemutatása, a funkciók bıvítése... 100 7. A stratégia megvalósíthatósága... 101 7.1. A város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegő tevékenységek. 101 7.1.1. Városi marketing stratégia... 101 7.1.2. Tájékoztatás, nyilvánosság... 103 7.1.3. Partnerség bemutatása.... 112 7.2. A startégi megvalósításának szervezeti rendszere... 112 7.3. A településközi koordináció mechanizmusai... 113 7.4. A stratégia megvalósulásának monitoringja... 113 8. Összegzés... 115 3

Bevezetı Vásárosnamény Város Önkormányzata a 2007-2013-as idıszak pályázati rendszerében, a Észak-Alföldi Operatív Program keretében támogatható Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések címő pályázati konstrukció elvárásaiban megfogalmazottak szerint a városi rendezési tervre építkezve - Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) készítését kezdeményezte. Az önkormányzat kihasználva az IVS adta közép- és hosszú távú stratégiai szemlélető elvárásokat, kezdeményezte Vásárosnamény városának ezen új szemlélető tervezési dokumentumának elkészítését. A város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elkészítése így lehetıséget adott egy olyan komplex, területi alapú és szemlélető stratégia elkészítésére, melyben a várossal szorosan együttmőködve kialakultak és megtervezésre kerültek a város idıtávokra lebontható fejlesztési céljai, stratégiája, és jövıképe. Vásárosnamény az IVS elkészítése során nem csak a területi és stratégiai alapú tervezési szemléletet alkalmazta, hanem a participáción alapuló tervezési folyamat elemeit is beépítette a dokumentum elkészítésébe. A megvalósításban érdekelt szereplık, a helyi lakosság, a gazdasági élet és a civil szféra szereplıinek aktív bevonásával a város a tervezés során épít ezen eredményekre, és a megvalósítás során is számít a városlakók és városhasználók aktív részvételére. A munka eredményeként egy olyan komplex városfejlesztési dokumentáció áll Vásárosnamény Város rendelkezésére, mely az elkövetkezı 7-8 évre, és hosszabb távon a következı 15-20 évre vonatkozóan megadja azokat a fıbb városfejlesztési irányvonalakat, fı célokat és akcióterületeket, melyek kiszámítható fejlesztési környezetet, nyomon követhetı és célzott fejlesztéseket, továbbá keretet és struktúrát biztosítanak az egyes projektek összefüggı programmá szervezéséhez és a jövıképben meghatározott célok eléréséhez. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia továbbá lehetıséget ad az intenzíven fejlesztendı területekre tervezett beavatkozásokat részletesen elıkészítı, a pénzügyi tervet, a megvalósíthatóságot, és fenntarthatóságot is vizsgáló Akcióterületi Tervek kidolgozására. Az így összeállt dokumentum-csomag alkalmas a 2007-2013-as idıszakra kidolgozott Észak-Alföldi Operatív Program keretében támogatható város rehabilitációs pályázatokon való részvételre. 4

1. Vásárosnamény szerepének meghatározása a településhálózatban 1.1. Vásárosnamény helyzete az észak-alföldi regionális városhálózatban A Jászságtól a Beregi-síkságig húzódó régiót az Alföld három északi, közigazgatási értelemben elkülönült, jellegét tekintve azonban egymástól nem idegen területe Jász- Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alkotja. Vásárosnamény az ország keleti felén, az ukrán határtól 20 kilométerre, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye központjától, Nyíregyházától 50 kilométerre, a Beregi térségben található. A statisztikai körzet 27 településbıl áll, melynek Vásárosnamény a központja. A régió jelentısebb városai a teljesség igénye nélkül Jászberény, Jászárokszállás és Jászapáti, Szolnok és Martfő, a görög-katolikusok leghíresebb búcsújáró helye Máriapócs, továbbá a termál-, illetve gyógyvízzel is vízzel rendelkezı Tiszakürt, Cserkeszılı, Mezıtúr, Túrkeve, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Püspökladány, Debrecen, Hajdúnánás, Mátészalka, Kisvárda, Nyírbátor, Fehérgyarmat,Nyíregyháza és Vásárosnamény. Vásárosnamény regionális és országos jelentıségét alapvetıen földrajzi elhelyezkedése teszi megahatározóvá. A település közvetlen közelében 3 jelentısebb az Ukrán határ felé nyitó - 5

közforgalmi határátkelı-hely van. Mely az Európai Unió és a Schengeni Övezetnek is határa egyben. Határátkelık: Lónya, Beregsurány és Barabás. Földrajzi adottság és gazdasági potenciál továbbá a településen a Tisza folyó érintettsége (megjegyzés: a Tisza Vásárosnaménytól hajózható), és a város külterületén áthaladó Összefogás stratégiai nemzetközi gázvezeték. 1.2. Vásárosnamény helyzete a megye településhálózatában Vásárosnamény a megye egyik nagyobb városa, a Vásárosnaményi kistérség kistérségi központja, jelentıs folyamatban lévı ipari fejlesztéseivel, várhatóan a megye gazdasági és társadalmi motorjává fog elırelépni. Lakosságát tekintve Vásárosnamény a megye nagyobb települései között annak alján helyezkedik el. A megyei lakosság zöme Nyíregyháza vonzáskörzetében él. 6

VÁROS TERÜLET (km2) LAKÓNÉPESSÉG (fõ) Nyíregyháza 274 112 419 Fehérgyarmat 52 8 628 Kisvárda 36 17 783 Mátészalka 42 17 816 Nagykálló 69 9 997 Nyírbátor 67 13 059 Tiszavasvári 137 14 222 Újfehértó 141 13 292 Vásárosnamény 66 8 853 Záhony 7 4 661 Forrás: KSH 2006 A vásárosnaményi kistérségben 633 km² területen élı 39,1 ezer fı a megye lakosságának 6,8 %-a, népsőrősége a megyei átlag alatt van, 60 ezer fı/km². A kistérség egyetlen városa Vásárosnamény. Négy kisebb, önálló településrészbıl (Vásárosnamény, Vitka, Gergelyi és Ugornya), valamint két tanyából jött létre, ezek közül Gergelyit és Ugornyát 1939-ben egyesítették. Vásárosnamény 1979-ben egyesülve Vitkával és Gergelyiugornyával városi rangot kapott. A várost a Tisza két részre osztja, a bal parton van a régi Namény és Vitka, a jobb parton Gergelyiugornya. A város lakóinak száma közel 9.500 fı, a térség legsőrőbben lakott települése. Népsőrősége 141 fı/km², sorrendben Nagyvarsány és Nyírmada követi. Megállapítható a megye keleti felét nézve, hogy a város a közúti sugaras úthálózat középpontjában fekszik. Vasúti közlekedési helyzetét tekintve a Nyíregyháza-Vásárosnamény vasútvonal végállomása, valamint keresztülhalad É-D-i irányban a Záhony Mátészalka Nyírbátor - Debreceni vonal. Vásárosnaménynak humán szerepkörét, kulturális, igazgatási központ jellegét és az idık során kialakult gazdasági potenciálját erısíteni kell, amit nagyarányú települési rekonstrukciónak, településfejlesztésnek és gazdaságfejlesztésnek kell megalapozni. Vásárosnamény kistérségi központi szerepkörét akkor tudja betölteni és erısíteni, ha a térségi információs hálózatok és a logisztikai szerepkörének megerısítésén túl kapcsolatrendszerét kibıvíti elsısorban a régión belüli megyei jogú városokkal (Nyíregyháza Debrecen) a hasonló szerepkörő térségi városokkal (mint Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Fehérgyarmat) és a határokon túli városokkal (Beregszász, Szatmárnémeti). Megerısödését elımozdíthatja a közlekedési hálózatok továbbépítésének (M3 autópálya) és korszerősítésének bekövetkezése. Szükséges 7

lenne egy egységes ipari övezet létrehozása, de legalább összefüggı vállalkozói zóna kialakítása, valamint a megfelelı szellemi szolgáltatások megteremtése, a diplomás és szakképzett munkaerı városba csábítása és városban tartása, illetve a település kínálati pozíciójának (kereskedelem) jelentıs növelése, valamint az új idegenforgalmi bázisok kiépítése a fejlesztésbe bevont területeken. Vásárosnamény és a vonzáskörzetébe tartozó települések 1.3. Vásárosnamény és kistérsége A térségi integráció keretében Vásárosnamény Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül a Bereg kapuja -ként ismert kistérségi központ, mely elsısorban kulturális-oktatási, igazgatási, idegenforgalmi, egészségügyi és gazdasági-kereskedelmi területen értendı. 8

Forrás: VÁTI Kht. Kistérségi alapadatok: Terület (km2) 568 Lakónépesség (fı, 20064. december 31.) 31.394 Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Igen Ipari szerkezetátalakítási térség Nem Vidékfejlesztési térség Igen Mérték szerint Hátrányos helyzető nem Leghátrányosabb helyzető Igen Települések száma 27. Jogállás szerint Város 1. Község 26. Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. korm rendelet szerint) 26. Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 8. Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település 26. Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb település 0. Forrás: VÁTI Kht. (2006) 9

A Kistérség települései és lélekszámuk: Településnév Lakosság (2004) Aranyosapáti 2138 Barabás 825 Beregdaróc 836 Csaroda 668 Gelénes 592 Gemzse 860 Gulács 868 Gyüre 1272 Hetefejércse 300 Ilk 1281 Jánd 836 Kisvarsány 975 Lónya 822 Márokpapi 460 Mátyus 345 Nagyvarsány 1617 Olcsva 736 Tákos 408 Tarpa 2240 Tiszaadony 718 Tiszakerecseny 979 Tiszaszalka 939 Tiszavid 476 Tivadar 223 Vámosatya 600 Vásárosnamény 9380 Összesen: 33106 A fenti táblázatból látható, hogy a kistérség mőködésének szempontjából Vásárosnamény az egyetlen olyan település, amely akkora méretekkel rendelkezik, hogy kistérségi központi funkciót láthasson el. A 27 település egyike sem lenne méretébıl fakadóan alkalmas a központi funkció betöltésére, sem közigazgatásilag, sem más infrastruktúra (pl. termelı kapacitás kiépítése) biztosítása esetén. Jól látható, hogy a huszonhét településbıl huszonegy falu 1000 lakos alatti kistelepülés rurális gyökerekkel. Mindez meg is alapozza a kistérség leghátrányosabb besorolási jellegét. 10

A fejlesztések tekintetében tehát Vásárosnamény az egyetlen település a kistérségben, ahová a városi és térségi kiszolgáló funkciók betelepítését meg lehet oldani. A legfontosabb kistérségi mutatók: 11

12

Elmondható tehát a kistérségrıl, hogy az országos átlagnál nagyobb mértékő a munkanélküliség, a mezıgazdaság csökkenı szerepe sajnálatosan csak erısíti ezt a hatást. A szolgáltatások és termelı kapacitások megjelenése azonban a kistérségben alapvetıen Vásárosnaményhoz kapcsolva valósíthatóak meg, így a város eddig is meghatározó szerepkörének további fejlesztése jelenti a legmeghatározóbb kitörési pontot. 13

2. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés 2.1. Vásárosnamény gazdaságának jellemzıi Vásárosnamény központi szerepének kialakulását a történelmi körülmények alakulása indukálta. A Trianoni békeszerzıdést megelızıen Vásárosnamény egy volt a térség kistelepülései közül. Városi rangot 1979-ben kapott, de ezt megelızte a környezı településekkel való egyesítés (Vitka, Gergelyi és Ugornya). Ennek köszönhetı, a késıbbiekben az akcióterületi lehatárolásokban is megjelenı egy városon belüli, önálló településrészek kialakulása. A település központját a hajdani Vásárosnaményi városrész alkotja, valamint három városrészt lehet még megkülönböztetni Gergelyiugornyát, Vitkát és a Perényi-tanyát. A településen a gazdaság mőködéséhez szükséges pénzügyi infrastruktúra elfogadható mértékben és jó színvonalon van jelen. Pénzintézetek közül az OTP Bank Nyrt, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt, valamint Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet mőködtet fiókot. A pénzintézetek a teljes körő lakossági szolgáltatásokon túl a kis és középvállalkozási szektor vállalkozói hitelnyújtását is helyben végzik, és egy meghatározott összeghatárig helyben engedélyezik, megkönnyítve ezzel a vállalkozói hitelnyújtás igen adminisztratív folyamatát. A városra és a környezetére jellemzı az országos átlagot meghaladó munkanélküliség és a mérsékelt elvándorlás. A népesség csökkenése és az elvándorlás az elmúlt öt évben mérséklıdött, ez jó részben a fejlesztési támogatásoknak köszönhetı. 2.1.1. Mőködı vállalkozások helyzete, száma A Városban mőködı vállalkozások alakulása Mőködı vállalkozások száma 879 Mezıgazdasági vállalkozások száma 84 Ipari vállalkozások száma 144 Építıipari vállalkozások száma 145 Egyéni vállalkozó által üzemeltetett kiskereskedelmi vállalkozások száma 132 Kiskereskedelmi vállalkozások száma (gyógyszertárak nélkül) 259 14

Turisztikai vállalkozások száma (magánszálláshelyekkel együtt) 74 Kereskedelmi szálláshelyek száma 6 Szállítás, közlekedéssel foglalkozó vállalkozások száma 16 Információ-statisztika (tanácsadó cégek) 8 Informatikai cégek száma 2 Gyógyszertárak 4 A városban jelentıs, de csökkenı szerepő a mezıgazdaságban foglalkoztatottak száma. A vállalkozások kb. 10%-át teszi ki ez az ágazat. A településre leginkább jellemzı a klasszikus önfoglalkoztató kisvállalkozási forma (boltok, üzletek, egyéb.), az ilyen típusú vállalkozások alkotják a vállalkozások 44 % -át. Jelentısek azonban a Vásárosnamény melletti két ipari területen található ipari vállalkozások. Ezeken a területeken további beruházások várhatók a közeljövıben. A vállalkozások száma a többi városhoz hasonlóan az utóbbi években dinamikusan növekedett. 1998. december 31-én 600 vállalkozás mőködött a városban,(ebbıl 57 Kft., 6 szövetkezet, 80 betéti társaság és 457 egyéni vállalkozó) 2000-ben 879. A kisvállalkozások nagyobb aránya dominál, a jogi személyiségő vállalkozások nagy része néhány fıvel tevékenykedik, mindössze 4 gazdálkodónál dolgoznak 200-nál többen. Az egyéni vállalkozók többsége kereskedelmi tevékenységet folytat, de számottevı a kisiparosok, illetve az építı ipari tevékenységet végzık száma is. A kisebb vállalkozások mellett több munkavállalót elsısorban az ipari üzemek foglalkoztatnak. Külön érdemes figyelmet szentelni az építıipari vállalkozások alakulásának. Arányuk kb. 16% az összes vállalkozáshoz képest. Megerısödésük legfıbb oka a közelmúltban a térségbe áramlott 2,5 milliárd forintnyi infrastrukturális támogatás, melyeket a közelségbıl fakadó versenyelınynek köszönhetıen ezek a cégek használtak fel. Így kimutatható, hogy a területfejlesztési szempontból történı kedvezményezettség érdemben járul hozzá a mélyebb leszakadás megakadályozásához. A korábbi zöldmezıs beruházásként épült Faforgácslap gyár (Interspan Faipari Kft) napjainkra hatalmas fejlıdést ért el, bár ez a fejlıdés az óta lassult, az utóbbi években pedig a termelés volumene és ezzel együtt a foglalkoztatottak száma csökkent. A legnagyobb változás 1998-ban történt, amikor a gyár többségi külföldi tulajdonú vegyes vállalattá alakult át. Az elmúlt években évi 200 ezer m3 fölé emelkedett a faforgácslap gyártás, a felületkezelés 15

meghaladta az évi 160 ezer m3-es termelést. Az 1998 óta 100%-os külföldi tulajdonúvá vált gyár napjainkban technológiai korszerősítés elıtt áll, és amennyiben a tulajdonosi döntés megszületik a fejlesztés indításáról, úgy hosszabb távon továbbra is meghatározó vállalkozása lesz Vásárosnaménynak. A többszöri váltással szervezıdött NAFÉM Kft., ma egyszemélyes tulajdonban lévı társaságként mőködik. 1990 óta a 3,6 hektáros telephelyen, melybıl 3000 m2 a beépített terület, és 128 fı a foglalkoztatottak száma. Az üzemben fémipari termékek, berendezések, középnehéz acélszerkezetek gyártása, lemezmegmunkálás, továbbá gépi forgácsolás és felületkikészítés folyik. Termékeiket elsısorban Németországban, Olaszországban és Svájcban értékesítik. Az elmúlt években a jó minıségő termékeiknek köszönhetıen jelentıs és meghatározó beszállítójává váltak a Volkswagen-Audi konszernnek. Az állandó és folyamatos minıségi munka érdekében bevezetésre került az ISO 9002-es minıségbiztosítási rendszer. A több mint negyedszázados múlttal rendelkezı Berwin Ruhagyár Zrt. (egykori VOR), a térség egyik legnagyobb és legtöbb dolgozót (552 fıt) foglalkoztató gyára. A privatizáció során angol tulajdonba kerülı gyár minıségi férfi, esetenként nıi konfekció gyártására szakosodott. Az itt készült öltönyök a hagyományos és modern stílusirányzatot követik, és a divat fıvárosaiban (London, Párizs) is sikert aratnak. A gyár folyamatos korszerősítésével nemcsak a termelhetı darabszám növelését, - ami jelenleg éves szinten kb. 200 ezer db öltönyt jelent - hanem a minıség fokozását is elérte. Agrana Juice Kft. (korábban Wink Mezıgazdasági Termelı és Kereskedelmi Kft.), a beregi térség gyümölcs- (jórészt alma) termesztési hagyományaira alapozza mőködését. Külföldi tulajdonú cégként a külföldi tıke jótékony hatásának köszönhetıen látványos beruházásokkal gyarapodott. A cég 1999 decemberétıl ISO 9002-es minıségi tanúsítvánnyal is rendelkezik. A sőrítı üzem, a 6000 tonna sőrítmény tárolására alkalmas tartályok mind-mind, a környékbeli termesztık gyümölcsének átvételét szolgálják, és biztos piacról gondoskodnak. A feldolgozó üzem integrátori szerepre is vállalkozik. A térség almatermesztıivel kialakított kapcsolatrendszer szerint a termelésben nélkülözhetetlen anyagokhoz segíti a gazdákat. Kis B Ker kis- és nagykereskedelmi Kft.. A térség és a város meghatározó cége 135 fı alkalmazottal. 16

2.1.2. Turizmus Vásárosnamény második legerısebb gazdasági kitörési pontja a turisztikai fejlesztések generálta lehetıségek kiaknázása. Vásárosnamény rendelkezik a megye egyik legjobb turisztikai adottságaival és infrastruktúrájával, melynek köszönhetıen bonyolítja a megye turisztikai forgalmának 10-12%-át. Legfontosabb turisztikai attrakciók/vonzerık: Szilva Termál- és Wellness Fürdı Atlantika Vízi Vidámpark Tiszai szabad strand és üdülıterület Tomcsányi Kastély-Beregi Múzeum Vásárosnamény jelenti alapvetıen a turisztikai vonzerıt a kistérségben. A településen két kemping és több különbözı kategóriájú kereskedelmi szálláshely (a családias jellegő panzióktól a háromcsillagos szállodákig) alkalmas a turisták fogadására. A turisztikai vonzerı alapját elsısorban a Tisza északi fürödhetı és evezhetı szakasza jelenti, a vízi létesítményeken felül alapvetıen. Jellemzı a településre és a kistérségre a vadász, falusi és lovas turizmus megtelepedése. A településen belül az egyik legkiemeltebb turisztikai attrakció a 299 millió forintos ROP támogatásból 2007-ben felújított Tomcsányi Kastély (Beregi Múzeum), valamint a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program és PHARE támogatásból létesített Szilva Termál és Wellness Fürdı. A Városi Önkormányzat és a kistérség közigazgatási eszközökkel járul hozzá a térség turisztikai rendszerének mőködéséhez, a Vásárosnaményi Tourinform iroda mőködtetésével, valamint a turisztikai jellegő akcióterületek fejlesztésével. A város (Gergelyiugornya részén) területén két olyan településrész van, mely a hullámtéren belül helyezkedik el. Az egyik a strand és környéke, a kialakult szórakoztató központtal és úszótelkes, többnyire magántulajdonban lévı üdülı épületekkel, valamint campinggel 17

A város egész területén elszórva egyenletesen helyezkednek el az egész évben szezontól függetlenül üzemelı kereskedelmi szálláshelyek. 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2004 2003 2005 2006 2007 Kereskedelmi szálláshelyek száma Kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma A kistérségben eltöltött vendégéjszakák száma átlagosan 51-88 ezer éjszaka/év, melynek jelentıs része19-21 ezer éjszaka/év forgalom Vásárosnaményban realizálódik. Az alapvetıen szezonális Tiszai vízi turizmus kiaknázása mellett 2007 októberétıl üzemel a településen a Szilvia Termál- és Wellness Fürdı, valamint a részben múzeumként, részben konferenciaturisztikai helyszínként mőködı Tomcsányi Kastély. 18

Megállapítható tehát, hogy a turisztikai ágazat érdemi megtartó szerepet játszik az elvándorlás kompenzálására. Turisztikai vállalkozások számának alakulása: Turisztikai vállalkozások száma 90 80 70 60 50 40 Turisztikai vállalkozások száma 30 20 10 0 2003 2004 2005 2006 2007 2.1.3. Kereskedelem A városban egyaránt jelen vannak a nagyobb bevásárló központok áruházai és a klasszikus értelemben vett kiskereskedelmi szolgáltató egységek is. Megfigyelhetı, hogy a városban a kereslet kínálat egyensúlya beállt a kiskereskedelmi szolgáltatások száma gyakorlatilag változatlan az elmúlt években. A helyi kiskereskedelem bázisa a helyi piac (Piac tér) melynek fejlesztése része a Vásárosnamény Városrész akcióterületi tervnek. 300 250 200 150 100 Egyéni vállalkozó által üzemeltetett kiskereskedelmi vállalkozások száma Kiskereskedelmi vállalkozások száma (gyógyszertárak nélkül) 50 0 2003 2004 2005 2006 19

A városban jelenleg még nem alakultak ki a városok külterületeire jellemzı kereskedelmi centrumok. A megjelenı cégek is alapvetıen a város centrumában lévı ingatlanokat keresik. Ennek, azaz oka, hogy pillanatnyilag nem áll rendelkezésükre megfelelı infrastruktúrával ellátott terület. Rövidtávú fejlesztési célként szerepel, hogy a 41.sz. fıút elkerülı szakasza mentén kijelölt Vitka Kereskedelmi Gazdasági Akcióterületen megtelepedjenek a kereskedelem-fejlesztést indító beruházók. 2.1.4. Ipar, innováció, K+F Vásárosnamény mőködı iparának meghatározó vállalkozásait a 2.1.1. pontban bemutattuk, így ebben a fejezetben a folyamatban lévı ipari és innovációs fejlesztéseket mutatjuk be. Az alábbiakból látszik majd, hogy a település legerısebb fejlıdési potenciálja az ipari fejlesztésekben valósul meg. Olyan fejlesztések vannak folyamatban a településen, melyek alkalmasak a munkanélküliség drasztikus csökkentésére. Az Északi-ipari övezetben jelenleg a Systems Csoport befektetıi köre több tíz milliárd forintos fejlesztést hajt végre. A System csoport által Vásárosnamény területére tervezett fejlesztések a Várostól Északra a Kisvarsány (Záhony) felé vezetı út két oldalán koncentrálódnak. A tervezett fejlesztések komplex rendszerben épülnek fel, mely rendszer központi eleme a már elkezdıdött kombinált ciklusú gáztüzeléső erımő (KCE). A következıkben rövid összefoglalást kívánunk nyújtani a létesülı és a tervezett projektekrıl. Vásárosnamény 230 MW-os Kombinált Ciklusú Erımő A fejlesztést a Kárpát-Energo Zrt. hajtja végre, amely 2000-ben jött létre az erımő építési projekt végrehajtására. A fejlesztés megvalósulásának helyszíne a Vásárosnaményból, Záhony felé vezetı országút és a Tisza folyó között található 010/4 hrsz. terület. Az erımővet a Tisza folyó partjától mintegy 800 m-re kezdték el megépíteni. Az erımő a mezıgazdasági mővelés alól kivont, ipari területté átminısített területen helyezkedik el. A telephely érintett telkei a beruházó tulajdonát képezik. 20

A telephely kiválasztása a következıkkel indokolható: a terület tulajdonviszonyai tisztázottak, munkaterületként rendelkezésre áll. a területen jelenleg semmilyen építmény, földalatti mőtárgy nem található, a terület közúton jól megközelíthetı a szükséges közmőkapcsolatok viszonylag kis távolságban rendelkezésre állnak a szükséges hőtıvíz mennyiség a Tiszából kiemelhetı. A fejlesztés 2008-ben elindult, az ünnepélyes alapkıletétel 2008. április 6-án zajlott le, amelyet követıen a földmunkák végrehajtása rögtön meg is kezdıdött a telepítési területen. A beruházás kivitelezésének várható idıtartamát és a próbaüzemi idıszakokat figyelembe véve, 2010 I. negyedévében várható az Erımő mőszaki átadása és üzembe helyezése. A beruházás tervezetett projektköltsége kb. 125 millió EUR. A beruházás megvalósulását követıen a vállalat az Erımő mőködtetésének biztosítására megközelítıleg 80 fı állományi létszámot kíván foglalkoztatni, amely létszám jelentıs része mérnök illetve szakképzett technikus. A szükséges létszám biztosításának érdekében a vállalat a helyi oktatási intézményekkel és a villamos szakemberek képzésében meghatározó felsıoktatási intézményekkel együttmőködésben képzési programot indított el, amely segíti, hogy a létrejövı munkahelyeket helyi lakosok tölthessék be és ezzel hozzá lehessen járulni az elvándorlás mérsékléséhez. Az erımő megvalósítását követıen, komplex fejlesztést lehet megvalósítani az erımőre, mint központi egységre alapozva. A komplex fejlesztést, és az egyes egységek között megvalósuló technológiai kapcsolatokat az alábbi ábra szerint lehetséges bemutatni. Az Északi Ipari Területre esı fejlesztési terveket és az összefüggéseket tartalmazó ábrát követı részekben mutatjuk be. 21

A Vásárosnaményi erımőre alapozott komplex fejlesztés technológiai sémája 22

100 000 tonna kapacitású bioetanol üzem és kapcsolódó beruházások Az erımő kogenerációs üzemmódban történı mőködésének köszönhetıen a megtermelt villamos áramon kívül gızt is elıállít, amelyet az erımő projekt területének közelében található területen létesítendı bioetanol gyártó üzemben kíván felhasználni a cégcsoport. A projekt megvalósítását a System-csoport leányvállalata a Bio-Bereg Kft. kezdte meg. A bioetanol üzem által igényel energiát gız és villamos energia formájában szükséges biztosítani. A projekt egyik legfontosabb versenyelınye a közelben létesítendı kombináltciklusú gázturbinás erımővel való energetikai együttmőködésben rejlik. A bioetanol üzem mőködéséhez szükséges gız és villamos-áram mennyiséget ugyanis a szomszédos erımő biztosítja. A projekt tervezett telepítési területe a 4263/3 hrsz. terület, amely a Záhony felé vezetı országúttól Nyugatra található az Interspan Kft. területe és Vásárosnamény valamint Kisvarsány külterületének határán. A bioetanol üzem telephelyének kiválasztása az alábbi fı szempontok alapján történt. Vasúti pálya elérhetıség Közúti elérhetıség (autópálya lakott területen kívüli megközelítési útvonal) Rendezett tulajdonviszonyok Érvényes és megfelelı településrendezési, övezeti besorolás A levegı tisztaságvédelem érdekében hozott környezetvédelmi védıövezeti besorolásnak történı megfelelés (500 m a lakott területtıl) A technológiai és infrastrukturális kapcsolatokat (víz, gız, villamos energia, szennyvíz, hírközlés, stb.) biztosító létesítmények megfelelı közelsége. A beruházás megvalósulását követıen az üzemeltetésre a vállalkozás 30 fı állandó létszám felvételét tervezi. További fontos hatása a térség életére, hogy a tervezett üzem alapanyagellátását a szerzıdött beszállító jelentıs részben a térségi mezıgazdasági termelık kapacitásaira alapozva kívánja végrehajtani, ami közvetett módon több száz mezıgazdasági termelésbıl jövedelemhez jutó család, jövıbeni biztos bevételeit teremti meg. 23

A Bio-Bereg Kft. a bioetanol üzemben keletkezı DDGS kezelését a projekt tervezése és menedzselése során kiemelt fontosságú kérdésként kezelte. 2006 során vette fel a cég a kapcsolatot a svájci-olasz Solenia SA-val, annak érdekében, hogy a cég által fejlesztett biomassza-pirolizáló, biogáz termelı berendezéseket megismerjük. Az azóta eltelt idı alatt elvégzett munka igazolta, hogy a technológia alkalmas DDGS elgázosítására, és így lehetıség nyílt egy bioerımő létesítésére a DDGS-re, mint megújuló üzemanyagra, azaz biomasszára alapozva. A tervezett bioerımő a bioetanol üzem szomszédságában fog mőködni, és elsısorban villamos áramot fog termelni értékesítésre. A bioetanol üzem és bioerımő létesítésének együttes várható projektköltsége: 115 M EUR. K+F A kutatásfejlesztés meghonosítása új elem a településen. Vásárosnaményra eddig nem volt jellemzı az aktív K+F típusú fejlıdés, tekintettel arra, hogy a városnak nincs felsıfokú intézménye. A település nem kapcsolódik a nagy egyetemi kutatóhálózatokhoz. A megtelepedı erımő és a rurális környezet az erımőben keletkezı hulladék hı hasznosíthatóságára alapozva - azonban megteremti az alapjait egy melegházi technológiákat kutató fejlesztıcentrum létrehozásának. Tudásbázis Agrár-Energetikai, Kertészeti kutatóközpont A System csoporthoz tartozó Termo-Energo-System Kft. 2007-ben indította el K+F központjának létrehozását az Észak Iparterülethez tartozó az erımő fejlesztés területéhez közel esı 4232 hrsz. területen. A Kutatóközpont létrejöttének elsıszámú célja az, hogy az erımő mőködése során keletkezı felmelegedett hőtıvíz hulladék hı tartalmának hasznosíthatóságához szükséges technológiai megoldásokat, technikai berendezéseket fejlesszen ki. Ennek érdekében kezdte meg munkáját egy az NKTH által kiírt pályázat elnyerését követıen, és célja, hogy 2009 elejére egy 20 fıs kutatói létszámmal dolgozó dinamikus fejlesztı csapattal rendelkezzen a városban. 24

A 20 fıs létszám minden tagja felsıfokú végzettséggel rendelkezı elsısorban mérnöki tudással bíró szakember. Munkájuk eredményeképpen egy olyan fejlesztés valósulhat meg a kistérségben, amely akár 1000 ember számára is munkahelyet teremthet. A 4232. hrsz. területen a vállalkozás egy K+F központ létrehozását tervezi, amelynek tervezése jelenleg a kiviteli tervek fázisában van. A tervezett központ közvetlen szomszédságában egy alvállalkozó által üzemeltett és karbantartott kísérleti növényház telep jön létre, amelyben a kutatók folyamatosan tesztelik az elképzeléseik szerint megvalósított kísérleti technológiákat. A létrejövı K+F kapacitás a késıbbiekben a tervezett komplex beruházás összes megvalósuló elemének K+F igényét el kívánja látni. A központ által létrehozott munkahelyek mindenképpen hozzájárulnak a képzett helyi munkaerı megtartásában, illetve a térségbıl már elvándorolt helyi gyökerekkel rendelkezı munkaerı visszacsábításában. A K+F központ, induló 3 éves projektjének végrehajtása, illetve a K+F központ épületének megépítése összességében 800 Millió Ft nagyságrendő beruházást jelent a cég számára. 2.2. Vásárosnamény társadalmi jellemzıi 2.2.1. Demográfia Vásárosnamény lakossága az elmúlt években folyamatosan csökken, az állandó népesség 2008. január hónapban 9085 fı volt. A település lakosság a rendszerváltást követı években még emelkedést mutat. Ennek az a magyarázata, hogy az egyre kevesebb lehetıséget nyújtó kisfalvas településhálózattal szemben a kistérségi (járási) központ képes volt alternatívát nyújtani a környék lakosainak a számára. A 90-es évek közepén, a gazdasági megszorítás alatti idıszakban Bokros csomag idején felerısödött az elvándorlási hullám. Sajnálatosan a megszorító intézkedések hatványozottan érintik a fejletlenebb régiókat. Megfigyelhetı az EU elıcsatlakozási alapok bevezetésének idıszakában a lakosság dinamikusabb növekedése, majd jelentıs és folyamatos visszaesése egészen 2001-ig. 2001 és 2004 között mérsékelt 25

emelkedés tapasztalható, mely elsısorban a 2001. évi nagy tiszai árvíz utáni kormányzati újjáépítési intézkedéseknek köszönhetı. Az árvíz sújtotta kisebb beregi településekrıl a károsultak viszonylag jelentıs számban választották a kártalanításnak azon lehetıségét, hogy lakást vásároltak az ország különbözı településein, így Vásárosnaményba jelentıs számú lakosság települt be a környezı településekrıl. Jelenleg a lakosság lélekszáma az 1988-1989 idıszaknak felel meg. (Itt szeretnénk elıre utalni a városi marketingstratégia fontosságára.) Lakosságszám Lakosszám 9700 9600 9500 9400 9300 9200 9100 9000 8900 8800 8700 Lsz. 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 jan.08 Év A fenti diagramból egyértelmően megállapítható, hogy Vásárosnamény lakossága 2004 óta folyamatos csökkenést mutat. A területfejlesztésbıl fakadó kedvezményezett státusz sem hozta meg a településnek a kívánt eredményeket. Látható, hogy a lakosság száma továbbra is csökkenı tendenciát mutat. 10000 8000 fı 6000 4000 2000 Állandó népesség 0-14 év közötti lakosság száma 14-59 évesek száma 60 év felettiek száma Vándorlási egyenleg 0-2000 2003 2004 2005 2006 2007 év 26

A fenti diagramon megfigyelhetı, hogy az állandó népesség csökkenése megfelelt az elvándorlási mutatónak. Látható, hogy a 60 év felettiek száma egyelıre változatlan, a 14-59 évesek aránya viszont csökken, ezzel megfelelıen a 0-14 évesek száma is. Levonható az a következtetés, hogy a 60 év felettiek természetes elhalálozását követıen, a település lakossága csökkenni fog és öregedni fog. Erısítvén a növekvı elvándorlási egyenleg okozta népességfogyást. 2.2.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség, jövedelmi viszonyok A településen a munkanélküliség 12-13% között mozog, de az utóbbi 2 évben is 18%-al nıtt a regisztrált álláskeresık száma. Kiindulván abból, hogy elvándorlásra alapvetıen a fiatal és magasabban képzett munkaerı hajlandó, várhatóan ez az arány nıni fog. Ebbıl kifolyólag a foglalkoztatást, vállalkozásfejlesztést, a térség megtartó erejét kell fejleszteni. Megjegyzendı bár errıl mérési adatok nem álnak rendelkezésre hogy egy ilyen negatív tendencia legsúlyosabban az alacsony képzettségő embereket érintik, azon belül is a roma közösséget. Ezért a megtartó és foglalkoztató célkitőzéseken belül a kissebségi felzárkóztatási programokat is erısíteni kell. 7000 6000 5000 4000 3000 2000 14-59 évesek száma Regisztrált munkanélküliek száma az aktívkorúakon belül 1000 0 2003 2004 2005 2006 2007 A kistérség esetén jelentısebb mértékben romlott a helyzet. A Munkaügyi Központ Vásárosnaményi kirendeltségén 2006-ban 736 fı regisztrált álláskeresı volt, 2007-ben számuk 867-re nıtt, ez 12,5 % növekedés 27

Munkanélküliségi ráta (%) 2003 2004 2005 2006 2007 Országos átlag 5,9 6,17 7,2 7,5 7,4 Közép-Magyarország 4 4,5 5,2 5,1 4,7 Észak-Alföld 6,8 7,2 9,1 10,9 10,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8,4 9,5 10,3 13,6 14,7 Megfigyelhetı, hogy a város 1-2%-kal van kedvezıbb foglalkoztatási helyzetben, mint a megyei átlag, de kedvezıtlenebb helyzetben van, mint a régiós átlag. A térségben az elmúlt évben közhasznú foglalkoztatás keretében 640 fı helyezkedett el. Közmunka keretében 655 fıt helyezett ki a Munkaügyi központ. Vásárosnaményban a regisztrált álláskeresık adatai: 2006. évben: 736 fı 2007. évben: 867 fı Nık aránya: 42% Férfiak aránya: 58% Maximum 8 általános iskolával rendelkezik: 41% Középfokú végzettséggel rendelkezik: 55% Felsıfokú végzettséggel rendelkezik: 4% 25 éven aluli álláskeresık aránya: 25% 50 éven felüli álláskeresık aránya: 13% Tartós munkanélküliek aránya: 20% Rendszeres szociális segélyben részesülık aránya 41% Az önkormányzat 2007-ben a vásárosnaményi munkaügyi kirendeltségtıl 64 fı közhasznú foglalkoztatott foglalkoztatásához kapott támogatást. Közcélú foglalkoztatáshoz pedig 89 fı került kiközvetítésre. A közhasznú támogatásban résztvevık közül prioritást élveznek a megváltozott munkaképességőek és a többszörösen hátrányos helyzetben lévık. Az önkormányzati foglalkoztatásban minimális volt az igény a megváltozott munkaképességőekre, jellemzıen inkább a hátrányos helyzető álláskeresıknek nyújtott a kirendeltség támogatást. 28

A csökkent munkaképességőek foglalkoztatására viszonylag kevés a térségben az akkreditált foglalkoztató, az e célcsoportba tartozók munkába állásához Vásárosnaményban a START Rehabilitációs Vállalat biztosít munkalehetıséget. A jövedelmi viszonyok 250 000 200 000 150 000 100 000 Országos átlag Közép-Magyarország Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár-Bereg 50 000 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Átlagos jövedelem (Ft. / Hó) Vásárosnamény lakosságának életszínvonala, és jövedelmi szintje megegyezik a megyei átlaggal, érdemi különbség vizsgálatra nincs szükség. Jól látható, hogy a megyei és regionális jövedelemszint messze alulmúlja az országos átlagot és kiemelkedıen a Közép- Magyarországi régiót. Bruttó átlagkereset (Ft) 2000. 2005. Növ. % Országos átlag 87 566 159 461 82 Közép-Magyarország 111 635 197 456 82 Észak-Alföld 70 024 131 254 82 Szabolcs-Szatmár-Bereg 66 660 127 466 81 A táblázatból kitőnik, hogy az egyes települések így Vásárosnamény is nominál jövedelmi helyzetének alakulása azonos ütemben növekedett, mint az országos, régiós és megyei átlag. Ez azonban kedvezıtlen folyamat, mert a jövedelmi szintek felzárkózása nem történik meg, sıt abszolút értékben az országos és közép-magyarországi átlaghoz képest a különbség igen 29

jelentıs forintösszeg. A reáljövedelem esetén ugyanolyan inflációval és az alapvetı fogyasztási cikkek tekintetében is egyenlı áremelkedésekkel kell számolni. Az alábbi táblázatok bemutatják, hogy mennyiben változott az összes személyes célú átlag kiadás aránya az elérhetı átlagjövedelemhez képest. Összes személyes célú kiadás % 2 002 2 005 Országos átlag 38% 36% Közép-Magyarország 30% 30% Észak-Alföld 48% 43% Szabolcs-Szatmár-Bereg 50% 44% Élelmiszer kiadás % 2 002 2 005 Országos átlag 11% 8% Közép-Magyarország 9% 7% Észak-Alföld 14% 10% Szabolcs-Szatmár-Bereg 14% 10% Látható mindkét esetben, hogy a Vásárosnamény környezetét jelentı megyei és regionális mutatók az elmúlt öt éven csak igen lassú, szinte alig érzékelhetı felzárkózási ütemet mutatnak a fejlettebb régiókhoz képest. Így hiába a fejlıdésben elért azonos arány, a fejlettebb régiókkal szembeni hátrányát a régió, a megye és a város nem volt képes ledolgozni. 30

2.3. Közszolgáltatások helyzete a városban Vásárosnamény közszolgáltatási intézményhálózata a város kistréségi központi szerepköréhez igazodik. Megtalálhatjuk itt mindazokat az intézményeket, amelyek a város alap- és középfokú funkcióit szolgálják ki mind oktatás, mind közigazgatás, kulturális, szociális, egészségügy és a kereskedelem, szolgáltatás, turizmus terén. Az elmúlt években sok intézmény felújítására bıvítéséra került sor, néhányuk új funkciókkal is bıvült. Bıvülés tapasztalható a kereskedelem, a vendéglátás, a turizmus és szolgáltatás területén. A város szerepkörébıl és úgymond üdülıváros jellegébıl adódóan intézményhálózatának egy része a város üdülı és idegenforgalmi népességét is el kell hogy lássa, bár utóbbit eddig csak idıszakosan nyáron, de a 2008 januárjában megnyitott, egész évben üzemelı Szilva Termálés Wellness Fürdı egész évben folyamatossá teszi a turisták jelenlétét a városban. A középfokú intézmények közül egyes intézményeket (pl. a középfokú oktatási-, egészségügyi intézményeket vagy a kereskedelmi-szolgáltató intézményeket csak a környezı beregi települések veszik igénybe. Ez fıleg a közeli városok Mátészalka, Kisvárda és Fehérgyarmat miatt alakult így. Vannak azonban olyan intézmények, amelyek nagyobb térségi ellátást biztosítanak 2.3.1. Oktatás-nevelés: óvodák, közoktatás, közmővelıdés Az önkormányzat által mőködtetett intézményhálózat a hasonló nagyságú városokéhoz viszonyítva igen jelentıs, és kapacitásait tekintve is alapvetıen jónak mondható. Mivel a város és a vonzáskörzete - elsısorban a gyerekek és az aktívkorúak lakosságának a létszáma csökken így az oktatási intézményi háttérhálózat ilyen kapacitás irányú jelentıs fejlesztési igényével nem kell számolni. Az elmúlt 10 évben az óvodai nevelési intézmények kivételével valamennyi alap és középfokú oktatás intézmény esetében történtek jelentısebb beruházások, bıvítések, fejlesztések, ennek ellenére számolni kell azonban az intézmények mőszaki megfontolású fejlesztési igényével. Az épületek egy része elhasználódott, és nem felelnek meg a jogszabályi elıírásoknak (kötelezı parkolók, akadálymentesítés, stb.), valamint a modern kor energetikai követelményeinek. Több összetartozó közfunkció egymástól távol, a város különbözı pontjain mőködik, szükséges ezek integrálásának lehetıségét is megfontolni. 31

Óvodai oktatás Játékország Óvodái Intézmény címe:4800. Vásárosnamény, Bartók Béla út 24. Óvodai gyermekek létszáma:360-370 fı o Alkalmazotti létszám:57 fı - ebbıl technikai létszám:26 fı Telephelyek: - Alkotmány utca 10. - Óvoda utca 2. - Damjanich utca 25. Az óvodai intézményhálózat Vásárosnaményban egy központi és három tagóvodából áll. A központi, Bartók Béla úti óvoda a Hétszínvirág, az Alkotmány úti óvoda a Kikelet a gergelyiugornyai városrész óvodája az Aranyablak a Vitkai városrész óvodája a Tündérkert nevet vette fel 1999. szeptember 1. napjával, ami egybeesett a helyi nevelési program bevezetésének idıpontjával. Az óvodák összefoglaló neveként a Játékország Óvodái elnevezésre esett a választás. A nevek hően tükrözik a város óvodáinak arculatát, az óvodás gyermekek elsıdleges tevékenységét, az óvónık pedagógiai hitvallását, a megújulásra, az újjászületésre való hajlamunkat, törekvésünket, amire az újabb és újabb generáció felnevelése késztet bennünket. 15 óvodai csoportban átlagosan 370 gyermekkel foglalkozunk évente. 31 fıiskolai végzettségő óvodapedagógus végzi a szakmai munkát, 17 szakképzett dajka segítségével. Általános Iskolai oktatás Eötvös József Általános Iskola Az intézmény címe:4800 Vásárosnamény, Rákóczi út 8-12. Tanulói létszám:766 fı Állományi létszám:82 fı ebbıl oktatói létszám:68 fı ebbıl technikai létszám:14 fı A vásárosnaményi Eötvös József Általános Iskola a város és a városkörzet legnagyobb alapfokú intézménye. Tanulóinak száma közel 800 fı, akiket 68 pedagógus oktat, nevel. A 32

tanulócsoportok száma 34. A diákok délutáni foglalkoztatását 15 napközis és 4 tanulószobás csoportban biztosítják. Az oktatás személyi feltételei biztosítottak, szakos ellátottságunk 100%-os. Az iskola sportpályákkal jól ellátott. Találhatunk egy kosárlabdapályát, egy kézilabdapályát és két labdarúgópályát, melyek salakkal bevonattal és betonnal burkoltak. A beton burkolatú focipálya körül salakos futópálya került kialakításra. Az iskola sportpályákkal jól ellátott. Találhatunk egy kosárlabdapályát, egy kézilabdapályát és két labdarúgópályát, melyek salakkal bevonattal és betonnal burkoltak. A beton burkolatú focipálya körül salakos futópálya került kialakításra. Az intézményben az elmúlt 4 évben, mintegy 160 mft-ból jelentıs beruházások és fejlesztések történtek, melynek köszönhetıen a központi épület egy újabb szinttel gyarapodott, kialakításra kerültek az akadálymentes közlekedés feltételei. Ez év áprilisában egy közel 40 millió forintos fejlesztésnek köszönhetıen további 4 új tanteremmel bıvült az intézmény, melynek köszönhetıen az eddig igen rossz körülmények között lévı hátrányos helyzető tanulók részére is megfelelı oktatási feltételeket biztosít az iskola. A Vásárosnamény Városrészben mőködı Eötvös József Általános Iskola mellett Gergelyiugornya településrészen a Petıfi Sándor Általános Mővelıdési Központ, Vitka városrészen pedig a Kölcsey Ferenc Általános Mővelıdési Központ látja el az alapfokú iskolai oktatási feladatokat. Vásárosnaményi Városi Zeneiskola 4800 Vásárosnamény, Árpád köz 1. Az iskola 1994-ben vált önállóvá, elıtte az Eötvös József Általános Iskola részeként mőködött. Jelenleg 153 diák tanul az intézményben, ahol 9 tanár áll alkalmazásban. A növendékek különbözı hangszerekbıl válogathatnak, mint például: trombita, vadászkürt, klarinét, harsona, furulya, fuvola, hegedő, gordonka, gitár és zongora. A hangszeres oktatás mellet kötelezı tantárgyként jelen van a szolfézs és a zeneirodalom. Továbbá lehetıség van a társas zenélésre is. 2005-ig a tanítás két helyen folyt, ami egyaránt megterhelı volt a gyerekek és a tanárok számára. 2005 júniusában az Önkormányzat segítségével beköltözhettünk az Esze Tamás Mővelıdési Központ újonnan kialakított tetıterébe. Az iskola mőködésére visszatekintve elmondható, hogy sok tehetséges gyerek került ki tanáraink keze alól, akik számos országos és nemzetközi versenyen öregbítették városunk és iskolánk hírnevét. 33

Nevelési Tanácsadó Címe: 4800 Vásárosnamény, Rákóczi út 32. Az intézmény kistérségi szintő ellátást biztosít, melynek keretében nevelési tanácsadás, logopédiai munka és gyógytorna tevékenységet és foglalkozásokat szervez. Középiskolai oktatás II. Rákóczi Ferenc Gimnázium :4801 Vásárosnamény, Kossuth út 19. Tanulói létszám:440 fı Állományi létszám:41 fı - ebbıl oktatói létszám:34 fı - ebbıl technikai létszám:7 fı Jelenlegi képzési formák: Általános tantervő osztály Nyelvi emelt óraszámú képzés angol vagy német nyelvbıl Hatosztályos gimnáziumi képzés Kiemelt területként kezeli az iskola az idegen nyelveket, az informatika, a matematika, valamint választás szerint a biológia-kémia emelt óraszámú oktatását. A tanulók választhatnak olyan szakmai tantárgyat, mely alapot nyújt az elhelyezkedésre érettségi után (belügyi rendészeti ismeretek fakultáció). Szeretnénk, ha a diák a választott tantárgyakból képességeihez mérten a legjobb eredményt érné el, amelyhez szakórán, tehetséggondozás, vagy egyéni tehetséggondozás formájában is segítséget nyújtunk. (2002-ben beindítottuk a természettudományos laborgyakorlatokat is fizika, biológia, kémia tantárgyakból.). Iskolánkban a tanuló családias légkörben, otthon érezheti magát. A nehéz iskolai napokat feledtetik a színvonalas rendezvények, bensıséges ünnepek, felejthetetlen kirándulások. Az iskolavezetés, az osztályfınökök, a szaktanárok azon munkálkodnak, hogy minden tanuló védelmet kapjon a káros szenvedélyekkel, a bőnözéssel és kábítószerekkel szemben. Célunk, hogy diákjaink a lehetı legjobban tudják kiválasztani a továbbtanulási szakirányukat. Olyan diákokat szeretnénk iskolánkból útnak indítani, akik demokráciában élni tudó, a mindennapi életben sikeres, szülıföldjükhöz kötıdı ifjú állampolgárok 34

Lónyay Menyhért Szakközép- és Szakképzı Iskola 4800 Vásárosnamény, Kossuth u. 19 Tanulói létszám: 881 fı Állományi létszám: - - ebbıl oktatói létszám: 62 fı - ebbıl technikai létszám: - Az iskola jelenkori története az 1988/89. tanévvel indult. Már önálló intézményként egy vadonatúj 13 tantermes épületbe költözött az intézmény. Az öröklött 3 képzési profil mellé két új: kereskedelmi és vendéglátó ipari is társult. Az 1992/93-as tanévtıl irányítástechnikai mőszerész szakma oktatásával az intézménybe~ kezdetét vette a szakközépiskolai oktatás is. Az 1993/94-es tanévtıl az ún. világbanki modell követı iskolájaként kereskedelem-marketing szakközépiskolai képzés kezdıdött. 1994-tõl - mint világbanki iskola - vendéglátásidegenforgalmi képzési célú szakközépiskolai képzés is kezdetét vette az intézményben. Jelenleg 15 szakközépiskolai osztályban 4+1 rendszerben automatizálási technikusokat, kereskedelmi technikusokat és vendéglátó ipari technikusokat képez az iskola. A 15 szakmunkásképzési célú osztályból: szerkezetlakatosok, gázvezeték- és készülékszerelık, férfiruha-készítık, élelmiszer- és vegyi áru eladók, szakácsok, cukrászok, pincérek hagyják el korszerő tudással, igaz emberséggel felvértezetten az intézményt. Az intézményben a gyakorlati oktatás feltételei az elmúlt öt évben jelentısen javultak, hiszen jól felszerelt fémipari tanmőhely, tancukrászda és tanétterem is rendelkezésükre áll az oktatáshoz. Újdonság, hogy egy háromoldalú megállapodás keretén belül (System csoport, Lónyay Szki. és a Budapesti Mőszaki Fıiskola) mérnök asszisztensi képzés indul az erımő beruházás munkaerı igénynek képzése érdekében. Babus Jolán Középiskolai Kollégium 4800 Vásárosnamény Kossuth út 21. Tanulói létszám: 176 Állományi létszám: 19 - ebbıl oktatói létszám: 11 - ebbıl technikai létszám: 8 35

Az intézmény a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és Lónyay Menyhért Szakképzı és Szakiskola 180 tanulójának ad otthont, biztos hátteret nyújtva tanulmányaik középiskolai folytatásához. Kollégiumunk épülete, berendezése, dekorációja segít jó közérzetünk kialakításában, ezért ennek tudatos tervezése, alakítása mindig kellı hangsúlyt kapott intézményünk életében. A kollégium szellemi és fizikai környezetével, értékközvetítésével kulturális és mentális hátrányokat pótol, ezzel versenyképessé teheti a kollégiumban élı fiatalokat. Az intézményrendszer, mint háttér, csökkenti a tudástávolságot a települések között. A kollégiumi nevelés tehát nem csupán a szociális rászorultság, hanem a települési tudástávolság miatt is prevenciós hatású. A nevelıtestület létszáma 11 fı, 8 fı egyetemi, 3 fıiskolai végzettségő pedagógusi képesítéssel rendelkezik. A testületre jellemzı a stabilitás, a többéves szakmai tapasztalat, a jól szervezett, nyugodt, lelkiismeretes és pontos munkavégzés. A szakos megoszlás gazdag, minden szakterület képviselve van, így a tantestület a felzárkóztató és tehetséggondozó kollégiumi funkciók ellátására alkalmas. Továbbá jó alapot biztosít a széles skálán mozgó intézményi, kollégiumi tevékenységek megszervezése az Országos Kollégiumi Alapprogram elıírásának megvalósításához. Közmővelıdés Balázs József Városi Könyvtár 4800 Vásárosnamény, Szabadság tér 5. Vásárosnamény központjának egyik legszebb eklektikus stílusú épületében mőködik 1956 óta a Városi Könyvtár. A szépirodalmi mővek és ismeretterjesztı dokumentumok győjtése mellett gazdag helytörténeti anyaggal rendelkezik, a helyi kiadványokat, a helytörténeti kutatások kéziratait is ırzi. A könyvtár állománya kb. 64.000 kötet. Esze Tamás Mővelıdési Központ 4800Vásárosnamény Rákóczi u.9. Állományi létszám: 11 fõ ebbıl technikai létszám: 3 Az Esze Tamás Mővelıdési Központ három évtizede járási intézménynek épült. Ma csak Vásárosnamény belsı városrészének kulturális életét szervezi, közben élı kapcsolatoz tart a beregi térség kulturális intézményeivel, csoportjaival, szakembereivel, civil szervezeteivel. Mőködı csoportjainkba, klubjainkba folyamatosan várjuk az érdeklıdıket. A közeljövı 36

fontos feladata lehet, hogy az intézmény lehetıségeivel segítsük az önszervezıdı egyesületek, civil szervezetek mőködését. 2.3.2. Egészségügyi ellátás Háziorvosi ellátás Vásárosnamény, Szabadság tér 32. Vásárosnamény-Gergelyiugornya, Iskola u. 42. Vásárosnamény-Vitka, Kiss Ernı u. 4. A városban mindhárom városrészen megtalálható az alapellátást nyújtó háziorvosi rendelık rendszere. A város alapfokú egészségügyi ellátását 5 felnıtt és 2 gyermek háziorvos látja el. A város körzetekre van osztva. A felnıtt körzetekhez átlagosan 1566 fı, míg a gyermek háziorvosi körzetekhez 836 fı tartozik. Fogorvosi ellátás: I. sz. rendelı, Vásárosnamény, Kossuth u. II. sz. rendelı, Vásárosnamény, Szabadság tér III. sz. rendelı, Vásárosnamény, Gulácsi u. Kórházi ellátás: Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdı Vásárosnaményi telephelye Vásárosnamény, Ady E. u. 5. A fehérgyarmati székhelyő egészségügyi intézmény a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködik. Az 1992-ben történt integrációt követıen a vásárosnaményi telephelyen teljes felújítási-korszerősítési munkálatok végeztek. A telephelyen mőtéti beavatkozásokat nem végeznek, ezekre a fehérgyarmati székhelyen kerül sor. Szakrendelések: - Belgyógyászati szakrendelés - Kardiológiai szakrendelés - Ideggyógyászati szakrendelés 37

- Cukorgondozó - Rehabilitációs szakrendelés - Pszichiátriai szakrendelés - Sebészeti szakrendelés - Traumatológiai szakrendelés - Nıgyógyászati szakrendelés - Gyermek szakrendelés - Reumatológiai szakrendelés - Ortopédiai szakrendelés - Szemészeti szakrendelés - Fül Orr - Gége szakrendelés - Audiológiai szakrendelés - Tüdıgyógyászati szakrendelés - Fizióterápiás szakrendelés A telephely dolgozóinak száma: 214 fı o Ebbıl orvos: 16 fı o Szakdolgozó: 142 fı Mentık: Az Országos Mentıszolgálat (OMSZ) üzemelteti a Vásárosnaményi Mentıállomást. A készenlétben álló mentıautók száma: 5, melybıl egy eset kocsi is található. Védınıi szolgálat Egészségház, 4800, Vásárosnamény, Rákóczi u. 27 2.3.3. Szociális ellátás Falugondnoki szolgáltatás: Célja: a falugondnoki szolgáltatás célja, az apró falvak, külterületek és lakott helyek intézmény hiányából eredı települési hátrányainak enyhítése, az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása. Falugondnok: 1 fı. A falugondnok elsısorban a Perényi-tanya elnevezéső városrészen tevékenykedik. 38

Humán Szolgáltató, Családsegítı és Gondozási Központ Humán Szolgáltató Központ Idısek Otthona Cím: Vásárosnamény Bartók B. út 20/a Ellátottak száma. 26 fı Állományi létszám: 12 fı Humán Szolgáltató Központ Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat Cím: Vásárosnamény, Rákóczi út 32. Humán Szolgáltató Központ Hajléktalanok Átmeneti Szállása Cím: Vásárosnamény Rákóczi út 26. 2.3.4. Közigazgatási szolgáltatások A városban az önkormányzati közigazgatási intézményhálózaton kívül megtalálható valamennyi olyan közigazgatási intézmény, amely a kistérségi központi szerepkör ellátását erısíti, megkönnyítve ezzel a városi és kistérségi lakosság közigazgatási ügyeinek intézését. Hiányzik viszont a településen az APEH kirendeltsége és a nyugdíjbiztosító is csak kéthetente tart ügyfélfogadást a polgármesteri hivatalban. A közigazgatási szolgáltatások kivétel nélkül a vásárosnaményi városrész központjában találhatók. Ezek közül a bíróság, az ügyészség, a falugazdászi és növény-egészségügyi kirendeltség, továbbá az önkormányzat által mőködtetett okmányiroda, gyámhivatal és építési hatóság egy épületegyüttesben található. Az épület jelenlegi állapotában és helyiségeinek elrendezése miatt nem felel meg a mai kor elvárásainak és a több közigazgatási funkcióból eredı jelentıs számú igen heterogén ügyfélforgalmat sem képes megfelelı szinten ellátni, továbbá a parkolás is komoly problémát jelent. A nem önkormányzati közigazgatási szolgáltatások közül a vásárosnaményi Munkaügyi Kirendeltség valamint a Körzeti Földhivatal elhelyezése és ügyfélfogadási feltételi megfelelı szinten biztosítottak. 39

Polgármesteri Hivatal 4800 Vásárosnamény Tamási Áron u.1 Okmányiroda Gyámhivatal Kiemelt I. Fokú Építési Hatóság 4800 Vásárosnamény, Szabadság tér 1. Kisebbségi önkormányzat 4800 Vásárosnamény Tamási Áron u.1 Beregi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás Kistérségi Iroda 4800 Vásárosnamény Tamási Áron u.1 Nem önkormányzati közigazgatási közszolgáltatások Rendırkapitányság Tőzoltóság ÁNTSZ Körzeti Földhivatal MGSZH Falugazdászi és növény-egészségügyi kirendeltség Városi Bíróság, Városi Ügyészség Vásárosnaményi Munkaügyi Kirendeltség 40

2.4. A város települési infrastruktúrájának jellemzıi 2.4.1. Természeti és épített környezet, építészeti értékek Táji jellemzık, adottságok Domborzat A beregi kistáj K-i részén ármentes, egyébként ártéri szintő, az ármentesítések elıtt árvizekkel elöntött tökéletes síkság. Két jelentısebb kiemelkedése a Tarpai - hegy és Tipet. A horizontálisan felszabdalt felszín enyhén NY-ÉNY- nak lejt. A monoton felszínen az elhagyott medrek, morotvák labirintusa figyelhetı meg. Nagyrészüket a Tisza hagyta hátra. A síkságból néhány helyen kisebb futóhomok sziget emelkedik ki. Földtani adottságok A 150-200 m vastag, folyóvízi kavicsot is tartalmazó pleisztocén üledékekre 5-15 m-es, fıként agyagból és iszapból álló holocén rétegek települtek. A felszín legnagyobb részét egészen fiatal öntésanyagok és öntésiszapok borítják. E mellett még a löszös iszapnak és barnaföldnek van jelentısége. A sok finom iszapot és agyagot a folyók áradásaik alkalmával rakták le. Éghajlat A mérsékelten meleg és mérsékelten hővös éghajlati öv határán fekvı táj. A csapadékellátottságot tekintve mérsékelten száraz, de már közel a mérsékelten nedveshez. A napfényellátottság évi 1950 óra körüli. Nyáron 760-770 óra, télen 160-165 óra napsütés valószínő. A hımérséklet évi és nyári félévi átlaga: 9,4-9,5 C ill. 16,5-16,6 C. a 10 C középhımérsékletet meghaladó napok száma 186, a tavaszi határnapja ápr. 12-13, az ıszi okt.15.,ápr.20 és okt.15 között nem kell fagypont alatti hımérsékletek elıfordulásától tartani. Az abszolút hımérsékleti maximumok sokévi átlaga 33,6 C, a minimumoké 18,0 és 18,5 C között. 41

A csapadék évi összege 630-660 mm, a tenyészidıszaké 370-380 mm. Évente 48 a hótakarós napok száma; az átlagos maximális hó vastagság 20 cm. Az arriditási index értéke 1,07-1,12. Uralkodó szélirány az É-i, emellett a DK-i és a DNY- i is igen jellemzı széljárás. A rövid tenyészidejő, kevésbé melegigényes és vízigényes kultúráknak kedvezı az éghajlat. Napfénytartam A léghımérsékletet jelentıs mértékben befolyásoló napfényes órák száma mőködési területükön, éves szinten átlagosan 1700-1900 óra. Ebbıl a tenyészidıszakban (IV.-IX. hónap) 1300-1400 óra, a téli félévben (X.-III. hónapban), pedig 400-500 óra az átlagos napfénytartam. A napsütéses órák száma országos tekintetben átlagosnak mondható, ha azonban csak az Alföldet vesszük figyelembe, ez az érték átlag alattinak tekinthetı. A legnapfényesebb hónapok a július és az augusztus, a legkevésbé napfényes hónapok a november és a december. Léghımérséklet Vásárosnamény a Beregi öblözet területére esik, ahol az éves középhımérséklet 10,2 C. ez azt jelenti, hogy a település az Alföld viszonylag hővösebb klímájú területén található, az éves középhımérséklet az Alföld melegebb, déli területein eléri a 11-12 C-ot is. Az öblözetre jellemzı eddig mért legmagasabb hımérséklet, pedig -20,6 C, melyet 1986-ban mértek. A fagyos napok száma az öblözet területén sokéves átlagban 90 nap, maximum és minimum értékei pedig 129 nap, illetve 58 nap. Csapadék és hóviszonyok A Beregi öblözetre jellemzı csapadékos napok száma Vásárosnamény környékén, sokéves átlagban 149 nap, szélsı értékei 203 nap, melyet 1970-ben értünk, illetve 92 nap, amelyet 1961-ben észleltek. A csapadékmennyiség sokéves átlaga 634 mm. A maximum értéke 980 mm (1965) és a minimum értéke 422 mm (1971). A hótakarós napok száma sokéves átlagban 45 nap, a szélsı értékei 4 nap, illetve 102 nap. Az eddig mért legnagyobb hó vastagság 84 cm (1999). 42

Párolgás A kádpárolgás, ami azonosnak tekinthetı a potenciális párolgással, a folyamatosan rendelkezésre álló vízkészlet miatt több, mint a területi párolgás. A párolgás sokéves átlaga az öblözet területén 707 mm, maximum értéke 899 mm, minimum értéke 481 mm. Vízrajz A Tiszának a határtól Zsurkig terjedı 120 km-es szakasza a fıfolyója, melyhez 32781 km2-es vízgyőjtı tartozik. Jobbról, a határon túlról a Szipa - csatorna vezet beléje Tiszaszalkánál. Jobbról ágazik ki belıle a Csaroda. Majd jobbról felveszi a határon túlról érkezı Dédai Mic - csatornát. Mérsékelten száraz és mérsékelten vízhiányos terület. Lf=2,5 1/s.km2 Lt=13% Vh=30mm/év Az árvizek ideje a kora nyár, a kisvizeké az ısz és a tél. A vízminıség a Szamos torkolatáig mindig I. osztályú, az alatt idıként jelentkeznek minıségrontó komponensek. A tartós nyáriıszi kisvizek miatt ezen a szakaszon Vásárosnaményig idıszakosan hajózható. A belvízi csatornahálózat meghaladja a 300 km-t is. Valamennyi állóvize tiszai holtág. A 15 Meandertó felszíne 154 ha. Legnagyobb közülük a Tiszaadony melletti (24 ha). A rétegvíz mennyiségét 1-1,5 1/s.km2 közöttire becsülik. Növényzet A kistáj teljes terjedelmében az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) Észak-alföldi flórajárásba (Samicum) tartozik. A fontosabb potenciális erdıtársulások között a főz-nyár ligeterdık (Salicetum albae- fragilis) és a tölgy-kıris- szil ligeterdık (Querco-Ulmetum) említhetık. A feltöltıdött részeket nádasok (Scirpeto-Phragmitetum), magasságos társulások (Magnocaricion), mocsárrétek (Agrostidion), ecsetpázsitos rétek (Alupecuretum pratensis) és sovány csenkesz legelık (Festucetum pseudovinae) fedik. Az ısi vegetációt tükrözı lágyszárúak a tızegeper (Commarum plasture), a mételykoró (Oenanthe aquatica), a vidrafő (Menyanthes trifoliata) stb. Az erdıgazdaságilag hasznosított területeken vegyes korú, zömében keménylombos, ritkábban lágylombos erdık borítják. Az erdık folyónövendékének évi átlaga 4,5-5,0 m3/ ha között ingadozik. A mezıgazdaság által termesztett fıbb haszonnövények a ıszi árpa (20-30q/ha), a búza (20-30q/ha), a vörös here (20-40q/ha), és az alma(50-120q/ha). 43

Talajok A talajok 82%-a homokon képzıdött. A szerves anyagot csak igen kis mennyiségben tartalmazó, váztalajok közé sorolt futóhomokok a felszín 20%- át borítják. A növényzet által megkötött, tehát a futóhomoknál humuszanyagokban gazdagabb (0,5-1% közötti szervesanyag-tartalmú) humuszos homoktalajok csak kisebb foltokban- mélyedésekben találhatók, ezért összterületük a futóhomokéhoz képest kicsi (3%). A magasabb térszínek löszös üledékein homokos vályog mechanikai összetételő, gyengén savanyú kémhatású, 1-2% szerves anyagot tartalmazó, kedvezı termékenységő (V.) barnaföldek összesen 10%-os területi kiterjedésben fordulnak elı. A kistájat a homokfelszínek 1% körüli szerves anyagot tartalmazó, szélsıséges vízgazdálkodású, gyenge termékenységő (VIII.4) kovárványos barna erdıtalajai uralják, az összterület 49%-a. A löszös üledékek közvetett talajvízhatású térszínein a 2-3% közötti szervesanyag-tartalmú, kedvezı (V.) termékenységő réti csernozjomok képzıdtek (5%). A mélyfekvéső laposok közvetlen talajvízhatás alatti területeinek allúviumain és löszös üledékein vályog, vagy homokos vályog fizikai féleségő, általában a VII. talajminıségi kategóriába sorolt, többnyire felszínétıl karbonátos réti talajok fordulnak elı összesen 9%-os területi kiterjedésben. Egy-egy kedvezıbb változatuk termékenységi besorolása V. talajminıségi kategóriába is lehet. Az alluviális anyagon képzıdı réti öntések, lápos réti talajok, telkesített síklápok és nyers öntéstalajok kiterjedése 1%, < 0,5%, 1% és 2%. Termékenységük a réti öntésekét (VI.) kivéve gyenge (VIII.). Gazdaságilag nem jelentısek, talajtanilag jelenlétükkel teljes a hidromorf talajképzıdmények sora. Gergelyiugornya A jellemzı talaj a felszínen és felszín közelben az egész Bereget jellemzı agyagos, agyagos vályog, mely vízgazdálkodási szempontból igen kedvezıtlen tulajdonságokkal bír: kevés a beszivárgás, nagy a lefolyási hányad. A felszín alatti rétegek változékonyak, a jó vízvezetı képességő talajok is megtalálhatóak. 44

Vitka A Vásárosnamény Mátészalka ök. Úttól K-re esı területek az Ecsedi lápra jellemzı kötött talajok, az úttól Ny-ra a Kraszna bal partja jellemzıen homokos jellegő. Vásárosnamény A Krasznától Ny-ra esı területek homokos jellegőek, a kötöttebb részek is homokkal kevertek. Földtani, vízföldtani jellemzés Vásárosnamény város földtanilag a Nyírség, ezen belül a Közép Nyírség területéhez tartozik, a Közép Nyírség a Szatmár Beregi süllyedék határvonalán helyezkedik el. A térség földtani felépítését nagymélységő szerkezet- és kıolajkutató fúrások, hévíz kutak és egyéb víztermelı fúrt kutak földtani dokumentációból ismerjük. A Nyírség mélyföldtani szerkezete kevéssé ismert. Olyan mélyfúrás, amely a mezozoós vagy paleozoós aljzatot elérte volna, nincs a területen. A Nyíregyházán lemélyült fúrás 130 m-ig negyed idı-szaki, 979 m-ig pannóniai rétegekben haladt, onnan miocén vulkanitokban (1150 m-ig) állt meg. A komorói fúrás Kisvárda táján 180 m-ig negyedidıszaki, 460 m-ig felsı pliocén, 750 m-ig felsı-pannónia, 1362 m-ig alsó pannóniai rétegeken hatolt át és onnan 3227 m mélységig haladt miocén rétegekben, vulkanitokban, agyagmárgákban, konglomerátumokban. Vagyis az aránylag vékony ne-gyedidıszaki rétegek alatt 1000 m vastag pannóniai rétegek települtek, azok alatt pedig igen nagy vastagságban harmadkori, fıleg vulkáni kızetek. Magát az összletet négy részre osztjuk. Alsó pannóniai félig tengeri félig tavi, felsı pannóniai tavi, levantei átmeneti szárazföldi és negyedidıszaki folyóvízi üledékekre. Az alsó pannóniai üledékek fıleg márgák és keményhomokkövek, bennük enyhén sós víz található. A felsı pannóniai rétegek lazábbak, homok és agyag rétegek váltakozásából állnak. A levantei (felsı-pliocén) agyagrétegek vízben szegények, vastagságuk a területen kb. 150-160 m. A negyedidıszaki folyóvízi rétegsor vastagsága 140-150 m-re tehetı. Víznyerési szempontból a legidısebb paleozoós és triász rétegeknek nincs gyakorlati jelentıségük. Bár a triász mészkövek egy része valószínőleg karsztosodott és nyomás alatti 45

vizet tartalmaz, amelyet át tud adni a miocén tufákba, kitermelése még sem gazdaságos, mert a miocén rétegek vízvezetı képessége gyenge és csak nagyon mérsékelt után pótlódásra számíthatunk. Magából a triász karsztból való víztermelés padig a nagy mélység miatt nem gazdaságos. A foltokban található eocén és oligocén képzıdmények vízzáróak. A miocén összletnek azonban a triász átszivárgó víz mellett a magasabb szinteken saját készlete is van, de kitermelését ebben is valószínőleg gazdaságtalanná teszi az után pótlódás hiánya. Az elızıek alapján a felszín alatti vízbeszerzés szempontjából tehát a pliocén pleisztocén korú törmelékes víztárolók jöhetnek számításba. Az ivó-, ipari- és mezıgazdasági célú vízkivételek a hideg édesvizeket tároló 290 m fekümélységő pleisztocén alluviális összletekbıl történik. A vízadó szintek apró és középszemő homok váltakozásából állnak. A nyírségi kiemelt homokterületeken beszivárgó víz, a vízvezetı rétegek segítségével a mélybe nyomul, ahonnan azután a nagy nyomás és a hımérsékleti fajsúlycsökkenés hatására, a vízvezetı és féligáteresztı (semipermeábilis) rétegeken keresztül, lépcsırıl lépcsıre haladva felfelé szivárog és a talajvízen át egy hosszú körforgás eredményeként visszajut az atmoszférába. A felfelé mozgás vezérlıje egyfelıl a talajvíz evapotranspirációja, másfelıl a mélység felé növekvı nyomás és a csökkenı fajsúly révén fellépı felhajtó erı. A víztartó rétegben uralkodó természetes állapotbeli nyomásviszonyokat tekintve a terület az enyhén nyomásra dienső zónához tartozik. Ami az egyes rétegek vízföldtani paramétereit illeti, az alsó pleisztocén (85-130 m) rétegvíztartó képzıdmények vízszintes irányú transzmisszibilitása 420 m2/d a kompresszibilitás 9,333 m/d, míg a felsı pleisztocén (0-50 m) esetében ezek a paraméterek 500 m2/d, illetve 12,500 m/d körüli értékeket mutatnak. 46

Zöldterületi adottságok Korlátlan használatú zöldfelületek Belterületi erdık A belterületi erdıfoltok elsısorban védelmi rendeltetésőek. A rendeltetést a Tisza közelsége is indokolja, így ezen területek megtartása minden szempontból indokolt. Közparkok, közkertek A település közparkjainak állapota rendkívül jó, gondozott, ápolt, a rekreációt szolgáló, igényesen kialakított közparkokat találunk elsısorban Vásárosnaményban. A zöldfelületek azonban nem alkotnak rendszert, hálózatot, ezért fejlesztésként fásított sétányok, kerékpárutak kialakítása javasolt, hogy a mozaikos képet hálózati elemekkel szövetté tudják szervezni. A lakóterületi közparkok számának növelése is indokolt elsısorban a város peremén elhelyezkedı lakóterületek közelében. Vásárosnaményban egyetlen egy, a mai elvárásoknak megfelelı játszóteret találunk, míg Gergelyiugornyán és Vitkán ugyan van kialakítva játszótér, de ezek további bıvítése indokolt. Utcai zöldsávok, fasorok A városban néhány utca kivételével nem igazán beszélhetünk tudatosan és tervszerően kialakított összefüggı zöldsávokról és fasorokról. A vitkai városrészen található helyi védettség alatt álló, a maga nemében páratlan platánfasoron kívül nem rendelkezik a település további védett és védelem alá helyezhetı fasorral. A városkép szempontjából meghatározó jelentıéggel bír még a Rákóczi úti fasor, melynek többségét japánakácok alkotják. Á fasor megújítása és cseréje már idıszerő. Lakóterületi zöldfelületek A városban igazán nincsenek lakóterületi zöldfelületek. Korlátolt használatú zöldfelületek 47

Zöldfelület jellegő intézmények - Temetık - Sportpálya A város és a kapcsolódó települések mindegyike rendelkezik legalább egy közösségi sport területtel. Valamennyirıl egységesen elmondható, hogy fejleszthetıek. Jelentıs zöldfelülettel rendelkezı intézmények Egyházi intézmények A város és a kapcsolódó települések mindegyikének templom kertjei rendezettek és gondozottak. Többségük azonban spontán módon telepített, koncepció nélküli zöldfelület, ennél fogva rendezésük, fejlesztésük a jövıben indokolt. Különösen igaz ez Vitka mőemlék templomára és annak környezetére. A Vitkai településközponti templomok kerítésének megszüntetése és a kettı összekapcsolásával létrehozandó többfunkciós, elsısorban zöldfelület jellegő közösségi tér kialakítása megfontolandó. Oktatási-nevelési létesítmények kertje Az iskolák udvara rendezett, a pihenı, illetve zsibongó rész azonban gyakran hiányzik, vagy nagyon kicsi pontosan az elıbbiek jóval nagyobb terület igénye miatt. Az iskola épületek rekonstrukciója, vagy bıvítése folyamán törekedni kell az udvarok fejlesztésére, rendezésére is, mely jól szervezett térburkolat rendszerek kialakításával, fasorok telepítésével és a cserjeszint gazdagításával valósulhatna meg. Új iskola-épület telkének kijelölésekor törekedni kell arra, hogy a vonatkozó paragrafusokban elıírt funkciók mindegyike elhelyezhetı legyen a rendelkezésre álló területen (épület, zöldfelület, sport terület, burkolt zsibongó tér, gazdasági terület és parkolók). Az óvodák kertje rendezett. Általánosan jellemzı azonban a lombos fák hiánya, így kevés az árnyék az udvarokon. A meglévı fák közt gyakoriak a széltörésre hajlamos, gyorsan növı, hamar öregedı egyedek pl. cukorjuharok, nyírek, nyárak, melyek telepítését a jövıben kerülni kell. Az óvodák játszószerei elavultak. A városban és társ községeiben bölcsıde nem üzemel. Egészségügyi intézmények kertje: 48

A kórház kertje vonzó, árnyas a belváros tüdejét jelentı zöldfelület, fejlesztése azonban indokolt. Az egészségház kertje jelentéktelen. Közigazgatási intézmények: Az igazgatási intézmények általában nem rendelkeznek jelentıs zöldfelülettel, elıkertjük azonban rendezett, egységes képet mutat. Egyéb korlátolt használatú zöldfelületek: Lakóterületek kertjei A lakóterületek kertje természetesen beépítési módonként változó. A hagyományos, falusias beépítéső lakóterületeken a telkek elıkertje általában a paraszti hagyomány szerint létesült elıkert jellemzıit hordozza. Ez azt jelenti, hogy szerkezetében és növényanyag megválasztásában is visszaköszönnek a hagyomány elemei, csak elvétve fordul elı egy-egy mai divat növény stb. Különösen Vitka, Gergelyiugornya és Perényi tanya elıkertjei minta értékőek. Vásárosnaményban az új zárt sorú, de elıkertes társasházi beépítések kertje lóg ki a sorból. Ezek elıkertje hol hivalkodó, hol gyakorlatilag hiányzik, vagy gondozatlan, ráadásul ezek e benyomások egymás mellett érik a szemlélıt és határozzák meg az érintett utcákban az utcaképet. Ebbıl kiindulva javasoljuk, hogy az új társasházi, zárt sorú, elıkertes beépítések építési engedélyét egységes koncepció alapján tervezett elıkert tervvel engedélyezzék, akár csak a használatba vételt a megvalósult terv, illetve kert alapján. Mezıgazdasági területek A város és a kapcsolódó települések mindegyikén elıfordulnak belterületi mezıgazdasági területek, melyek mővelése változatos, azaz szántót és gyümölcsöst is találunk köztük. A mővelés gyakran egy helyrajzi számmal illetett területen belül is változó, ezért egységes, folt szerő jelölésük nehézkes. Ennek oka talán az, hogy a mezıgazdaság, mely az itt élık alapvetı jövedelem forrása volt hosszú idın keresztül, évek óta nem rentábilis, így az itt élık önellátásra és nem piacra termelésre rendezkedtek be. Az önellátásba pedig az emberi és az állati élelem is bele tartozik, így a földterületen gyümölcsöt, zöldségfélét, gabonát, takarmányt stb. egyaránt termelnek. 49

Épített környezet, mőemlékek A település építészeti értékvédelmét három pillérre alapozhatjuk. Az egyedi építészeti értékvédelemre, melynek eleme az országosan védett mőemlék és környezete, valamint a helyi építészeti értékvédelemre, ill. a területi értékvédelemre. Az elmúlt korok építészeti emlékei sokak szemében idejétmúlt anyagok csupán, szerkezetek avult győjteménye, amelyek hátráltatják a településkép gyors újraalakítását. Viszont ezek az épületek a településszerkezet szerves részei. Helyével, tömegével, arányával számtalan szál főzi a város más értékeihez és szerkezetét alkotó elemeihez, a magyar falu kultúrájához. Ezek a védendı értékek meghatározó elemei egy szép faluképnek, vagy kiindulópontja egy ilyen helykép tudatos megformálásának. Feladatunk minden települési érték megırzése, legyen az történeti vagy esztétikai érték. Ilyen érték a város belsı településszerkezete is, melynek kialakulását a természeti, kulturális, történeti viszonyok határozták meg. A településszerkezet kialakulását a termelıerık fejlıdése, a gazdaság változásai is befolyásolták. A településszerkezet védelme lényegében társadalmi kérdés. A társadalom fejlıdésével együtt járó változások okozzák a településszerkezet megváltozását is, ezért különleges figyelmet érdemel. A városban az alábbi mőemlékek találhatóak: 1. Református templom: Szabadság, hrsz.: 1033 /M6241/ 2. Tomcsányi kastély-beregi Múzeum: Szabadság tér 26. hrsz.: 137/5 /M6240/ 3. Eötvös- Kúria: Jókai Mór u. 59., hrsz: 969 /M10873/ 4. Római Katolikus templom: Vitka, Damjanich u. hrsz.: 1544 /M6242/ 5. Vitka népi lakóház: Vitka, Kazinczy Lajos u. 1/b. hrsz.: 1890/2 /M6243/ 50

Református templom A mőemlék református templom a Szabadság téren áll. Ezen a helyen volt az a XV. századi eredető, egyhajós, támpilléres, festett falú gótikus templom, amelyet az 1700-as években bıvítettek, az alatta levı sírboltba a Lónyay család temetkezett. 1809-ben elhatározták a felújítását, 1828-ra tornyot építettek az "ótska harangláb" helyett, ám abban az évben egy hatalmas szélvihar a torony tetejét rádöntötte a templomra. 1883-ban új tornyot építettek a templom homlokzata elé, 1937-ben lebontották a templomot, csak a tornyot hagyták meg. A ma is látható templomban a régi néhány elemét is felhasználták, így az "Anno Domini 1610" feliratú gerenda a karzat egyik korlátja lett, a szószék is az elbontott templom gerendáiból készült; megmaradt Lónyay Zsuzsánna 1620-ból való epitáfiuma, egy gótikus zárókı, amely Isten bárányát ábrázolja és egy ablakpárkány is ebbıl a korból származhat Tomcsányi kastély-beregi Múzeum A fıutca központi ki teresedésében található az eredetileg Lónyay, utóbb Tomcsányi néven ismert kastély. Ezen a helyen, az ún. "kastély-dombon állhatott a Lónyay család felsı Lónyay-kúriája, amelyet a XVII. században építettek, talán épp ott emeltette Lónyay László 1729-ben a barokk kastélyt, amelyet idıközben bıvítettek, átépítettek. A homlokzata másként nézett ki, mint most: a bejárat fölött barokkos vonalú oromfal volt erkéllyel, az erkélyre nyíló ablakkal, az ajtó mindkét oldalán egy-egy ablakkal. Az átépítés során az oromfalat és a tetıtéri beépítést eltüntették. A kastély alaprajza a jellegzetes barokkos elrendezéső, ettıl csak az épületbıl kiugró, késıbb hozzáépítetett négy saroktorony (sarokszoba) tér el. A kastély homlokzatát függıleges falsávok tagolják, fıhomlokzata 1+2+K+2+1 nyílástengellyel, ebbıl 2+2 tengely nyitott árkádíves. A középen rizalit szerően elırelépı, törtíves, oromzatos, lépcsıs feljáratú fıbejárat nyílik. A falmezık egyszerő falpillérekkel tagoltak. Hátsó 51

homlokzatának középsı tengelyében XX. századi terasz látható. A nagy manzárdtetı fokozza az épület visszafogott eleganciáját. A belsı terek részben boltozottak és helyenként még fellelhetık a mennyezetet díszítı gipszstukkók is. A mőemlék tulajdonosa a helyi önkormányzat. Tomcsányi kastély A kastély felújítása és múzeumként történı hasznosítása köszönhetıen 299 millió forintos ROP forrásnak 2007. évben megtörtént. Eötvös Kúria Védett mőemlék a volt Eötvös kúria is, amely a Jókai Mór u. 59. sz. alatt a 41-es fıút bal oldalán található. A kúriát Eötvös Miklós építtette 1720-ban, barokk stílusban. Az épületnek akkor még csak 6 szobája volt, a XIX. században erıteljesen kibıvítették. Az osztrák kormány idején 1861-ig a császári-királyi zsandárok (csendırök) tanyája volt és az egykori híres kertje teljesen elpusztult. A kúria eredeti fıbejárata elıtti fedett teraszt nagyon szép 52

főrészelt mellvéddel és homlokráccsal díszítették. Tulajdonosa a helyi önkormányzat, jelenleg hasznosítatlan, állaga leromlott, elhanyagolt. Római Katolikus Templom Az egyhajós, homlokzat elıtti tornyos, fakarzatos barokk templomot 1795-1815 között emelték a régi, omladozó, valószínőleg fából készült helyett.. Egyhajós, tornya a homlokzat elıtt épült. A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Vitka népi lakóház Az épület elı- és oldaltornácos, kétmenetes, kisnemesi lakóház a XIX. században épült, nádtetejének ereszét téglából falazott henger alakú téglaoszlopok támasztják alá. 53

Tetıszerkezete mindkét végén kontyolt nyeregtetı, melyet az építés idejére jellemzıen nádfedéllel láttak el. Beosztása: szobák, pitvaros, szabadkéményes konyha valamint kamra. Külsı-belsı vakolata agyagtapasztás, melyet fehérre meszeltek. Belsı burkolat gyanánt a szobák kivételével kismérető homokba ágyazott téglaburkolatot használtak. A szobák deszkaburkolatot kaptak. Az elı és oldaltornác, valamint a bejárat megközelítését szolgáló járda szintén téglaburkolatú Az épület részleges, elsısorban külsı megújítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2008. elsı félévében megtettük. 54

2.4.2. Lakásviszonyok A városban a 2001. évi népszámláláskor 3537 lakóegység került összeírásra, ebbıl 2944 lakott lakás, 196 nem lakott lakás, 5 más célra használt lakás, 381 pedig üdülı, ebbıl 2 lakásként funkcionál. A lakónépességbıl 13 fı külterületen lakik. A település népsőrősége 144 fı/km2. A 100 lakásra jutó lakónépesség száma 301 fı, magasabb a megyében lévı városok átlagánál (288 fı). A lakások szobaszám szerinti összetétele Megnevezés száma (db) aránya (%) városok átlaga a me- 1 szobás 261 8,3 gyében 9,5 2 szobás 1056 33,6 40,4 3 szobás 1297 41,2 34,4 4 és több szobás 533 16,9 15,7 Összesen 3147 100 100 forrás: KSH Az 1 és 2 szobás lakások aránya alacsonyabb, a 3-4 szobás lakások aránya magasabb a városok átlagánál. A népesség több szobaszámú lakásokban él, és a lakások átlagos alapterülete is nagyobb Vásárosnaményban (87 m2), mint a megyei városok átlagában (77 m2). A településen a lakások 97%-a természetes személyek tulajdonában van (3044 db). Az önkormányzat 69 lakással rendelkezett 2001-ben. Egyéb (gazdasági társaság, egyház) szervezet 34 lakás tulajdonosa. A lakásállomány kora Az építés éve lakásszám (db) arány (%) megyei átlag (%) 1919 70 2,2 4,3 1920 1944 154 4,9 7,9 1945 1959 331 10,5 14,1 1960 1969 456 14,5 14,6 1970 1979 1007 32,0 26,6 1980 1989 831 26,4 20,5 1990 2001 298 9,5 12,0 Összesen 3147 100 100 55

Vásárosnaményban a lakások több mint 2/3-a 30 évesnél fiatalabb. A legtöbb lakás a hetvenes években épült. Az utóbbi 10 évben az átlagosnál kevesebb lakást építettek. Az évente használatba vett lakások száma ingadozó: év 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 db 16 27 55 31 20 10 22 94 18 forrás: KSH A lakások komfortossága elmarad a megyei átlagától, az összkomfortos lakások aránya csak fele ennek. A városban 305 komfort nélküli és 48 db szükséglakás volt 2001-ben. Összességében a lakások közmővesítettsége kissé alacsonyabb a városok átlagától. Az összes lakásból hálózati ivóvízvezetékekkel 91% közcsatornával 71% házi csatornával 20% hálózati gázzal 81% központos főtéssel 28% van ellátva. A 2833 lakóépületbıl 86 db emeletes és több lakásos. 3500 3000 2500 2000 1500 1000 Lakásállomány Alacsony komfortfokozatú lakások állomány 500 0 2003 2004 2005 2006 2007 56

2003 2004 2005 2006 2007 Lakásállomány 3161 3197 3223 3302 3321 1 lakás / fı 2,98 2,93 2,88 2,78 2,74 A városi lakásállomány tekintetében érdemi változás nincs a településen, mérsékelt 1% körüli vagy annál kisebb mértékő lakásállomány emelkedés figyelhetı meg, de mindezzel párhuzamosan enyhe csökkenés tapasztalható az egy lakásra esı lakók számában, mely magasabb az országos 2,6-2,7 fı/lakás átlagnál. Az alacsony komfort fokozatú lakások állományában szintén csak mérsékelt csökkenés tapasztalható. 2.4.3. Vásárosnamény város közmőellátottsága Vízellátás A település vezetékes ivóvízzel jól ellátott. Az ivóvízhálózat üzemeltetıje a BEREGVÍZ Kft. (Vásárosnamény, Nyíregyházi út 1.), melynek 31%-ban Vásárosnamény önkormányzata a tulajdonosa. Vásárosnamény vízellátását biztosító mélyfúrású kutak, a vízmő a 4108 sz. közlekedési út déli oldalán a belterületi határon, sérülékeny vízföldtani környezető vízbázison helyezkednek el. A település két térségi vízmővel rendelkezik, melyek közül az I. számú tartalékként, a II. számú üzemelıként nyilvántartott. A mélyfúrású kutakból kitermelt vizet vas- és/vagy mangántalanítást követıen alacsony tárolóba, majd nyomásfokozó segítségével a fogyasztói hálózatba jutatják A nyomástartást Vásárosnamény és Vitka településrész határán lévı 1200 m3-es víztorony biztosítja. A vízellátást biztosító vízhálózat anyaga azbesztcement nyomócsı, a hálózat rendszere körvezetékes. A vízmő Vásárosnamény és Vitka vízellátásán túl Olcsva, Kisvarsány, Nagyvarsány, Gyüre és Aranyosapáti vízellátását is biztosítja. A vízmő technológiai kapacitása 5000 m3/nap. Az éves vízhasználatokból számított átlagos napi vízfogyasztás 1225 m3/d. A vízmő által szolgáltatott ivóvíz minısége nem elégíti ki a 201/2001. (X. 25.) sz. kormányrendeletbe foglaltakat, ezért az Észak-alföldi ivóvízminıségjavító program keretében szükséges az ivóvíz minıségének javítása. A vízmő ellátási területén az ellátottság 100%-os, a rákötési arány 85%-os. Az ellátott terület vízigényeit a vízmő kielégíti. 57

A település nagyobb ipari és mezıgazdasági üzemei, így az INTERSPAN Kft. faforgácslap gyártó üzeme, az Agrana Juice Kft. almafeldolgozó üzeme, a VÁRDA- DRINK Zrt. gyümölcsszeszfızdéje és a PIG és Hús Kft. szakosított sertéstelepe önálló vízmővel rendelkeznek. A településrendezési terv (TRT) által javasolt beépítések vízellátásának biztosítása a vízmő kapacitásán belül a vízvezeték hálózat bıvítésével megoldható. Az ivóvíz hálózat bıvítése során a körvezetékes rendszer kialakítására kell törekedni. Gergelyiugornya vízellátását saját önálló vízmő biztosítja, mely a 4113 sz. közút mentén a strandfürdı mellett, sérülékeny vízföldtani környezető vízbázison létesült. A mélyfúrású kutakból kitermelt vizet vas- és/vagy mangántalanítást követıen alacsony tárolóba, majd nyomásfokozó segítségével a fogyasztói hálózatba jutatják. A nyomástartást 350 m3-es víztorony biztosítja. A vízmő technológiai kapacitása 2000 m3/nap. A vízellátást biztosító vízhálózat anyaga azbesztcement nyomócsı, a hálózat rendszere körvezetékes. A vízmő Gergelyiugornya vízellátásán túl Jánd vízellátását is biztosítja. Az ellátott terület vízigényeit a vízmő kielégíti. Szennyvízelvezetés A településen közüzemő szennyvízelvezetı szennyvízcsatorna hálózat üzemel, melynek üzemeltetıje ugyancsak a BEREGVÍZ Kft. Vásárosnamény és Vitka településrész szennyvízelvezetése. A szennyvízcsatorna hálózat elválasztó rendszerő, gravitációs. Az egyes vízgyőjtıkön összegyőlt szennyvizeket körzeti szennyvíz átemelık jutatják a szomszédos vízgyőjtıbe. Az ily módon elvezetett szennyvizeket végátemelı jutatja a város Északi külterületi határán létesült oxidációs árkos totáloxidációs szennyvíztelepre. anoxikus és oxikus terek segítségével tápanyag eltávolítást is biztosít. A friss szennyvíz fogadásán tisztításán túl 150 m3/nap folyékony hulladék fogadására, tisztítására is alkalmas. A szennyvíztelep az elızıeken túl Olcsva, Kisvarsány, Nagyvarsány és Gyüre szennyvizeit is fogadja. A szennyvíztelep a mennyiségi és a tisztítási igényeket kielégíti. Az önálló vízellátással rendelkezı ipari üzemek szennyvizeit elıtisztítás után a közcsatorna, illetve a szennyvíztelep fogadja. A szakosított 58

sertéstelepen keletkezı hígtrágyák fázisbontás utáni elhelyezése, hasznosítása bakhátas kialakítású nyárfás elhelyezı területen történik. Gergelyiugornya településrész szennyvízelvezetése A szennyvízcsatorna hálózat elválasztó rendszerő, gravitációs. A településrész önálló szennyvízelvezetı csatornahálózattal és tisztító teleppel rendelkezik. Az egyes vízgyőjtıkön összegyőlt szennyvizeket körzeti szennyvíz átemelık jutatják a szomszédos vízgyőjtıbe. Az ily módon elvezetett szennyvizeket végátemelı jutatja a település Keleti külterületén létesült biológiai tisztítást végzı szennyvíztelepre. A fölös iszap kezelése szippantó kocsival áthordva, a vásárosnaményi szennyvíztelepen történik. A szennyvíztelep kapacitása 200 m3/nap. Szennyvíztisztító Telep Üzemeltetı szervezet: BEREGVÍZ KFT. Szennyvíztisztítás technológiája: Régi: Oxidációs árkos, teljes oxidációs, felületi levegıztetéses Új: Teljes oxidációs, anoxikus térrel kiegészített Szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása: 1200 m3/nap szennyvíz 150 m3/nap folyékony hulladék Szennyvíztisztítás módja A telepre érkezı szennyvíz ráccsal ellátott átemelı aknából, szivattyú segítségével kerül az oxidációs árokba. Az oxidációs árokból a szennyvíz az ülepítıbe, majd fertıtlenítı medencén keresztül a Ludényosi csatornán át a Tiszába jut. Iszapkezelés: az utóülepítıbıl az iszap iszapsőrítı mőtárgyra kerül. Itt adagolják hozzá a pelyhesítı szert. Innen gravitációs vezetéken keresztül az iszap a kétmedencés iszapsőrítı mőtárgyba kerül. A mőtárgyban a víztelenítést KEVIFILTER szőrılapok végzik. A víztelenített iszapkomposztálásra kerül. Az iszapsőrítı kapacitása: 16 m3/nap. A telepre érkezı folyékony hulladékot kézi tisztítású ráccsal ellátott fogadóaknába ürítik, majd mészhidrát bekeverése után a 2 db acél levegıztetı ülepítı tartályba jutatják az elıkezelt folyékony hulladékot a telepi oxidációs árokba, a kiülepedett iszapot az iszapsőrítıbe vezetik. A Közcsatornába bekötött lakásállomány 1.504 db. 59

120 100 80 60 40 Ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) Szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) 20 0 2003 2004 2005 2006 2007 Vízelvezetés Árvízvédelem, folyógazdálkodás A település a Tisza, a Kraszna és a Szamos folyók környezetében helyezkedik el, a 2.01. számú Beregi, a 2.58. számú Szamos krasznaközi, 2.65. számú Vitkai és 2.66. számú Vásárosnamény benki öblözethez tartozik. A város közigazgatási területén áthaladó Szamos folyó, Tisza folyó és annak jobb parti árvízvédelmi töltése, valamint a Kraszna folyó és annak bal parti árvízvédelmi töltése a Felsı Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésébe vannak. Az árvízi elöntésektıl árvízvédelmi töltések védik a település mentett oldali részeit. A Tisza jobb parti elsırendő árvízvédelmi töltés Gergelyiugornya település belterületére esı része 4092 m, a 30+120-34+212 tkm szelvények között, település külterületére esı része 1620 m, a 28+500 tkm szelvények között. A mértékadó árvízszint a Tisza jobb parti töltés 28+500 tkm szelvényében 111,40 mbf, illetve a 34+212 tkm szelvényében 112,10 mbf. Az árvízvédelmi töltés a 28+500-34+212 tkm között teljes szakaszon magassági hiányos, a töltés elıírt méretekre történı kiépítése a Felsı Tisza árvízvédelmi rendszer fejlesztésének III. ütemében van tervezve. A település közigazgatásilag a Tisza folyó 680,3-685,0 fkm szelvények között I. osztályú hajóút. A 685,0-688,3 fkm szelvények között a meder már nem minısül hajóútnak, mert a Tisza felsı szakasza az év nagy részében az alacsony vízállás miatt nehezen hajózható. A település közigazgatásilag a Kraszna folyó 0,0-4,87 fkm mederszelvények mentén helyezkedik el. A csatornaszakasz nem hajózható, nem minısül hajóútnak. A település D-i külterülete a Szamos folyó 0-1,93 fkm mederszelvények mentén helyezkedik el. A hajózás a 60

nyári alacsony vízállások, a nagy hordaléktartalom és a nagyvízi nagy sebességek miatt nehézkes. Nincs hajóút osztályba sorolva. Az árvízvédelmi töltést keresztezı létesítmények: Tisza jp. 29+800 tkm Összefogás gázvezeték 29+865 tkm Keleti termékvezeték 29+985 tkm Testvériség etilénvezeték 31+800 tkm postakábel 32+500 tkm Vásárosnaményi közúti híd 33+900 tkm strand ivóvíz és szennyvíz nyomócsı Kraszna bp. 0+128 vb híd Vásárosnamény Beregsurány 1+206 Vásárosnaményi zsilip 2+737 Vitkai zsilip 2+942 híd (Vitka) Tisza A véd töltések anyag általában a hullámtéren nyitott anyagnyerı helyekbıl kikerülı agyagos homok. Az altalaj töltésépítésre alkalmas, erısen kötött vályogtalaj, megfelelı fedıréteg a meglehetısen mélyre /6-8 m/ került kavics fölött van. A töltés legveszélyesebb pontjai a holt meder keresztezési helyek. Kraszna A töltések anyaga általában homokos agyag. Egyes helyeken a felszín közeli nagy mész- és szerves anyag tartalmú rétegek bekeveredése hatására árvízvédelmi szempontból nem megfelelı. Az altalaj fıleg kötött agyag, ill. homok, egyes helyeken azonban tızeg. A 10 méterig lehatoló fúrások szerint az altalaj felépítése viszonylag egyszerő. Az átlagosan 10,0 m mélységben lévı közepes szemcséjő homokra iszapos homok, ill. homokos iszap és homokos agyag, helyenként agyag település. Majd változatos vastagságban ismét homokkal kezdıdik egy üledékritmus, melyben finom homok, iszapos kavicsos agyag is elıfordul. Belvízvédelem Vásárosnamény A város belvizeinek befogadója a Felsı Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében levı Kraszna folyó, melybe a város D-i vízgyőjtıjérıl az Ecsédi láp Kraszna bal part Vízgazdálkodási Társulat kezelésében levı Friedländer csatornán, torkolati zsilipen keresztül jut a csapadékvíz. A Tisza, melybe a város É-i vízgyőjtıjérıl az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat kezelésében levı Morotvai és Ludényos tói csatornákon, torkolati zsilipeken keresztül jut a belvíz. 61

Mély fekvéső területek A településen roncsolt terület. A Ludényos tói csatorna végszelvényében levı, záportározóként is funkcionáló terület, melyet feltölteni vagy egyéb módon rendezni csak funkciója egyenértékő kiváltása mellett lehetséges. A MOL benzinkút közeli, a Táncsics út mögötti anyaggödör. Jelenlegi funkciója nem ismert, de a Vízügyi Igazgatóság javasolja a Friedländer csatorna árapasztójaként figyelembe venni, ennek lehetıségét megvizsgálni. Minden új tervezett beépítésnél a felszíni vizek elvezetésérıl gondoskodni kell. A belterületi beépíthetıségre általánosan elmondható, hogy vízrendezéssel, illetve víztelenítéssel végrehajtható. Belvízbetörés A települést belvízbetörés nem fenyegeti, mivel a település magasabban helyezkedik el, mint a külterület, a vizek mindenütt kifelé folynak a városból a befogadó társulati csatornákba. Gergelyiugornya Belvizeinek befogadója a Felsı Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévı Makócsa fıcsatorna, melybe az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat kezelésében csatornákon keresztül jut a belvíz (kül- és belterületi egyaránt). Vitka Belvizeinek fıbefogadója a Felsı Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévı Kraszna csatorna, melybe az Ecsediláp Kraszna bal part Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévı Csigás csatornán keresztül jut a belvíz (kül- és belterületi egyaránt). Az 1575 hrsz-ú területen lévı, régi szeméttelep helyén kialakított, magántulajdonban levı víztározó és horgásztó a csapadékvizek jelentıs részének befogadója, egyúttal záportározóként is szerepel. A belterületi vízrendezés Vitka jelentıs részében fenntartásigényes lapburkolt csatornákkal, kisebb részben pedig földárokkal van megoldva. A településen roncsolt terület nincs. A belterületi beépíthetıségre általánosan elmondható, hogy vízrendezéssel, illetve víztelenítéssel végrehajtható. Csapadékvíz elvezetés A településen közüzemő zárt, illetve nyílt árkos csapadékvíz elvezetı csatornahálózat üzemel, melynek kezelıje a települési Önkormányzat. A zárt csapadékvíz elvezetı csatornák elıre 62

gyártott beton és PVC csıbıl, a folyókák elıre gyártott, vagy helyszíni betonból épültek. A belterületi csapadékvíz elvezetı árkok nagyobb részben burkoltak, kisebb részben földmedrőek. A település ellátottsága jó, ugyanis 600 millió Ft-os címzett támogatásnak köszönhetıen 2007-2008-ban megvalósult a város teljes területére kiterjedı belterületi vízrendezés beruházás. A szennyvíztelepre érkezı szennyvíz hozamok mérése a csapadékos napokon az átlagtól eltérı mennyiségeket mutat, ami feltehetıen részben az illegális csapadékvíz bevezetésekbıl adódik. Energiaellátás Földgázellátás A településen közüzemő földgázelosztó hálózat üzemel, melynek üzemeltetıje a TIGÁZ Zrt. Vásárosnamény és Vitka településrész földgázellátása. A földgázellátást a külterületen húzódó nagy-középnyomású távvezetékre csatlakozó átadó állomás illetve körzeti nyomásszabályzók, és a településen üzemelı Kpe anyagú földgázelosztó vezeték biztosítják. A település jelenlegi földgázellátottsága 100 %-os. A földgáz ellátás létesítményei csak a szolgáltatóval történt fogyasztói megállapodás birtokában tervezhetık, illetve kivitelezhetık. Gergelyiugornya településrész földgázellátása. A földgázellátást a külterületen húzódó nagy-középnyomású távvezetékre csatlakozó átadó állomás illetve körzeti nyomásszabályzók, és a településen üzemelı Kpe anyagú földgázelosztó vezeték biztosítja. A településrész jelenlegi földgázellátottsága 100 %-os. Vásárosnamény és településrészei külterületét érinti a MOL RT. üzemeltetésében lévı termékvezeték és létesítményei, illetve a Vásárosnaménytól Nagydobos felé húzódó nagyközépnyomású távvezeték. Az északi iparterület gázellátása Az északi iparterületen a tervezett erımő ellátására a termékvezetékekkel párhuzamosan új vezeték kerül kiépítésre, külön gázfogadóval és fáklyával. Villamos energia ellátás A város fıelosztó hálózata 120 kv-os, a 120/20 kv-os TR állomásból vannak kiépítve a település 20 kv-os szabadvezetékes, ill. a belvárosban földkábeles elosztóhálózatai, melyekrıl az ellátást biztosító 20/0,4 kv-os transzformátorállomások csatlakoznak. A 63

kisfeszültségő és a közvilágítási hálózatok részben kábelesek, a többi helyen légvezetékes ill. légkábelesek. A település északi iparterülete alatt üzemel az EON. kezelésében lévı, a térséget ellátó 120/20 kv-os transzformátor alállomás, amely a területfejlesztés során megvalósuló és a már meglévı ipari-, mezıgazdasági- és kommunális létesítmények villamos. energiaigényét biztosítja. Hírközlés Vásárosnamény területén elérhetı minden országos és helyi földi sugárzású rádióadó, valamint az országos földi sugárzású televízióadók összessége. A településen kiépített vezetékes és mobil telefon-hálózat üzemel. A kábeltelevízió hálózat szintén megfelelı minıségben került kiépítésre. Elmondható, hogy hírközlés tekintetében a város teljes egészében megfelel az országos átlagnak. Ezen szolgáltatások bárki számára elérhetıek. 2.5. Vásárosnamény város közlekedési helyzete 2.5.1. Vásárosnamény közlekedésének nagytérségi kapcsolatai Vásárosnamény az autópálya építési beruházásoknak köszönhetıen egyre közelebb kerül a fıvároshoz és a nyugati régiókhoz. Vásárosnamény jelenlegi legfontosabb és legforgalmasabb fı közlekedési útvonala a 41.sz. fıút. Ez az út köti össze a várost és a kistérséget közvetlenül az M3-as autópályával. A kistérség településeit alacsonyabb rendő útvonalak kötik a városhoz. Általánosságban jellemzı, hogy a fı tömegközlekedési vonalak vasút és busz Vásárosnaményt mindenképpen érintik. És innen lehet elérni a kistérség kisebb településeit. Rövidtávon elérendı cél, hogy Vásárosnamény térségi kapcsolatai a térség fejlıdésével az országos és nemzetközi hálózaton belül megerısödjenek. Valamint fontos, hogy a belsı közlekedési szerkezete korszerősödjön. A település megközelítési viszonyaiban a legjelentısebb változást az fogja hozni, ha az M3 autópálya eléri Vásárosnamény térségét. Az M3 autópálya nyomvonalát tekintve hosszú ideig két alternatív változat versengett egymással, a Záhonyi és a Barabási határátkelıhely felé menı nyomvonal. A jelenlegi tervekben a Barabás felé haladó nyomvonal élvez prioritást, mely a nyomvonal tanulmányok 64

szerint Vásárosnamény közelében, attól nyugatra halad el, majd Kisvarsány és Nagyvarsány között keresztezi a záhonyi vasútvonalat, a 4115 sz. összekötı utat, azután pedig a Tiszát. Szintén nagy jelentıségő fejlesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési tervben jóváhagyott döntés, mely a kelet-nyugati Vásárosnamény Kisvárda - Cigánd- Sárospatak útvonalnak szán kiemelt szerepet. Vásárosnamény esetében ez a 4108 sz. összekötıút forgalmi szerepének átértékelıdését jelenti majd. Az Ilki út hálózatbeli súlya ilyen módon két okból is jelentısen növekedni fog. A várostól nyugatra húzódó tervezett autópályát két csomóponton lehet majd elérni, illetve lejönni róla: a 41-es úton és a 4108 számú Ilki összekötıúton tervezett csomópontokon. A vasúti szállítás szempontjából a legközelebbi országos csomópont Nyíregyházán található. Személyszállítás nézıpontjából a város megközelítése eléggé kedvezıtlen. Az utazási idı Budapestrıl Nyíregyházai átszállással kb. 5-5,5 óra. A régióról elmondható, hogy eléggé vasúthiányos, a Nyíregyháza Vásárosnamény vonal is felújításra szorul. Az Interspan Kftnek köszönhetıen azonban a városi vasútállomáson bonyolódik le a megyében a második legnagyobb mérető teherforgalom. A várost érinti a 111 és 116 sz. vasútvonal, mely Nyíregyháza felıl Záhony és Mátészalka irányába tart. Ilyen szempontból Vásárosnamény vasúti csomópont. A város vasúti csomópontnak számít Nyíregyháza felıli DNY - ÉK-i tengelyő a 116 számú törzsvonal az É- 65

D-i tengelyő 111 számú Záhony - Vásárosnamény-Mátészalka törzsvonalban folytatódik. A város vasútállomása a település keleti részén található. A megye beregi területrészének csak itt van vasútállomása, mivel a Tisza-folyón túl nincs kiépítve vasútvonal. A meglévı vasútvonal és a kiépített állomás teszi lehetıvé a környék vasúti tömegközlekedését és teherszállítását is a megyeszékhely, valamint Záhony és Mátészalka felé. Vízi közlekedés területén annyit érdemes megjegyezni, hogy Vásárosnaménytól hajózható a Tisza, bár jelentıs kikötıi forgalom nincs. 2.5.2 Vásárosnamény közlekedésének kistérségi kapcsolatai A közlekedési szerepkörét tekintve Vásárosnamény kulcsfontosságú település a Tisza, Szamos, Kraszna, torkolatánál, a történelem folyamán kialakult folyami átkelıhely jellege növeli jelentıségét. A 41-es számú fıközlekedési út itt kel át a Tiszán és a Krasznán, valamint az ukrán határtól Beregsuránytól Ny felé haladva az elsı város. 41. fıút mely Nyíregyházával (így az M3-as autópályával) valamint az Ukrán határral köti össze a települést. A környezı kisebb településekkel a várost a 4108-; 4113-; 4115-; 4117-sz. utak kötik össze. Stratégiai jelentıségő, hogy a tervezési idıszak alatt az M3-as autópálya eléri a települést. Legfontosabb környezı csomópontok: Kisvárda Nyíregyháza Mátészalka Lónya (határátkelı) Beregsurány (határátkelı) Barabás (határátkelı) 66

2.5.3. Térségi vasúthálózat fejlesztése Vásárosnamény vasúti közlekedési helyzetét tekintve a Nyíregyháza-Vásárosnamény vasútvonal végállomása, valamint keresztülhalad É-D-i irányban a Záhony- Mátészalka Nyírbátor - Debreceni vonal. Az áruszállítás jelentıs nagyságrendő, ugyanakkor a személyszállításban folyamatosan csökken az utasok száma. Ahhoz, hogy a vasúti közlekedés hosszú távon biztosítva legyen, szükséges a várost érintı vonalak térségi vasúthálózatként való mőködtetésének vizsgálata. A mőködési költségek racionalizálását követıen, a jelenlegi mértékő állami finanszírozást figyelembe véve, a számítások szerint életképes lehet az önkormányzatok által mőködtetett térségi vasút. Stratégiai jelentıségő lehetıség rejlik a Szatmárnémeti Mátészalka Vásárosnamény Záhony vasúti tengely létrehozásában. Elengedhetetlen a Nyíregyháza Vásárosnamény közötti vasútvonal korszerősítése, a jelenlegi menetidı nagymértékő csökkentésére. Az Európai Unió, jelentıs forrásokat biztosít a közösségi közlekedés ilyen irányú fejlesztéseire. Az M3-as autópálya megépítését, valamint a vasúti hálózatok fejlesztését követıen, Vásárosnamény és térsége gazdasági fejlıdése újabb lendületet kaphat. 2.5.4. Vízi közlekedés fejlesztése Jelenleg a Felsı - Tiszai szakasz, hajózásra nem alkalmas, távlati elképzelés a Tisza hajózhatóvá tétele. A Kraszna várost érintı szakaszán lehetıség van egy hajókikötı kialakítására, amely kishajók téli pihenıjeként, valamint a jelentıs viziturizmus megállóhelyeként szolgálna. 2.5.5. Kerékpáros közlekedés fejlesztése A városban a kerékpáros közlekedés biztonságos feltételei csak részben adottak, jelenleg a kerékpárút hálózat hossza mintegy 3 km, melyek a 41. számú fıközlekedési út városi átkelés szakaszának két oldalán lévı kerékpársáv, továbbá a vitkai településrészen a 4117 számú, közút városi átkelési szakasza mentén találhatók. Vásárosnaményra erısen jellemzı a hivatásforgalmi és a turisztikai célú kerékpárhasználat egyaránt, mely az elmúlt években fokozatosan növekedett. Ennek alapján a város az elmúlt 67

évben két kerékpárút építési projekt megvalósítására is nyújtott be pályázatot. Az egyik projektben a Vásárosnamény belváros és Gergelyiugornya településrész között 41. sz. fıközlekedési út mentén valósul meg kerékpárút építés, míg a másik projekt a Vitkában már meglévı kerékpárút továbbépítése egészen a település határáig. A tervezett kerékpáros fejlesztésekkel lehetıvé válik az igen nagy forgalmat (ukrán határforgalom, beregi térség hivatás és turistaforgalma) lebonyolító 41. és 4117. számú közlekedési utak tehermentesítése, a kerékpáros forgalom biztonságos közlekedési feltételeinek megteremtése, továbbá az egészséges életmód elterjedése, a városi és térségi idegenforgalom bıvülése, valamint a környezetkímélı közlekedést is szolgáló 2.6.6. Vásárosnamény város belsı közlekedési hálózatának jellemzése A település külsı részein a falusias közlekedési viszonyok a jellemzıek. A belvárosi részen azonban komoly zsúfoltság tapasztalható. A 41-sz fıút átszeli a városközpontot, így annak forgalomterhelése igen magas. Tovább nehezíti a közlekedést, hogy az országútról beérkezı forgalmat a belvárosi közlekedési lámpa rendszer tovább lassítja. Ezen felül probléma a belvárosi rész kerékpáros közlekedésének veszélyeztetettsége. A kerékpárút hálózat belvárosi szintő fejlesztése folyamatban van és várhatóan 2009-ben meg is oldódik. 68

3. Vásárosnamény városrészeinek bemutatása 3.1. Vásárosnamény városrész demográfiai, gazdasági, infrastrukturális jellemzıi Demográfia Év. 2003 2004 2005 2006 2007 Lakos szám (Fı) 6138 6106 6258 6027 5803 Infrastruktúra és gazdaság Ebben a városrészben koncentrálódik a városi szolgáltatások 90% -a. Itt mőködnek - leszámítva a Gergelyiugornyán és Vitkán mőködı általános iskolákat, óvodákat és orvosi rendelıket a települési közszolgáltatások összessége. 2007 2003. 2004. 2005. 2006.. Mőködı vállalkozások száma 879 Mezıgazdasági vállalkozások száma 84 Ipari vállalkozások száma 144 Építı ipari vállalkozások száma 145 Egyéni vállalkozó által üzemeltetett, kiskereskedelmi vállalkozások száma 135 128 132 132 Kiskereskedelmi vállalkozások száma (gyógyszertárak nélkül) 257 256 262 259 Turisztikai vállalkozások száma 59 67 63 79 74 Szállítással, közlekedéssel foglalkozó vállalkozások száma 21 18 15 16 16 Információ-statisztika (tanácsadó cégek) 5 5 7 8 8 Informatikai cégek száma 1 1 3 3 2 Gyógyszertárak 2 2 3 3 4 Kereskedelmi szálláshelyek száma 6 6 6 6 6 Kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma 852 828 881 857 Úthálózat Vásárosnamény úthálózati rendszere többutcás szerkezető. Valójában egymással közel párhuzamos utcák hálózatából áll. A település fıutcája, fıútja külpontosan halad végig a belterületen a településközpontot ívesen körülvéve. A fıút, ami valójában a 41. sz. országos fıút Nyíregyháza felıl a település déli részén lép be a belterületbe, ahonnan Ifjúság utca 69

néven folytatódik, egészen az Eötvös utca keresztezıdéséig, ahonnan Jókai Mór utca néven folytatódik tovább. A legközelebbi csomópontnál jobbra (keletre) eltér a Tisza irányába, melyen áthaladva érinti Gergelyiugornyát és továbbhalad a határátkelıhely felé Tákos, Csaroda, Beregsurány településeken. A fıút belterületi szakasza tovább folytatódik a településközpont felé, ahol kiszélesedik két végén teresedést alkotva, Szabadság tér néven. A teresedések után egy negyed körívvel már Kossuth L. utca néven folytatódik, áthaladva a vasúton pedig Kisvárda irányába tart, de már csak települési összekötı út minıségben. A lakóterületi kiszolgáló utak egyenes vonalvezetésőek, szélességük közel állandó. Párhuzamos, egymásra merıleges utak alakultak ki az idık folyamán, mely mérnöki tervezés eredménye. Ezek az utak kisebb-nagyobb, szabályos alakú tömböket zárnak közre, melyek beépítettsége magas. Több zsákutcát is találhatunk, melyek tömbbelsıket tárnak fel. Némelyik zsákutca meglehetısen keskeny, gépkocsival való megfordulás problémás lehet. Belterületen, vasúton, ami nyugatra helyezkedik el É-D-i tengelyvonalon csak egyetlen út, a települési fıút a Kossuth utca halad keresztül. A keresztezıdés szintbeli csomóponttal megoldott. 70

3.2. Gergelyiugornya városrész demográfiai, gazdasági, infrastrukturális jellemzıi Demográfia Év. Lakos szám (Fı) 2003 2004 2005 2006 2007 1867 1739 1661 1744 1766 Infrastruktúra és gazdaság Közszolgáltatásokból a településrészen egy orvosi rendelı, egy általános iskola, és egy óvoda található. Gazdasági szempontból az üdülıövezeti jelleg dominál. Azon túlmenıen, hogy a jelen vannak a lakosságot kiszolgáló kiskereskedelmi egységek, az üdülıterülethez kapcsolódó idıszaki szolgáltatástípusok a jellemzıek. 200 2003 2004 2005 2006 7 Mőködı vállalkozások száma 66 76 77 86 85 Mezıgazdasági vállalkozások száma 6 6 7 7 7 Ipari vállalkozások száma 8 12 14 11 11 Építı ipari vállalkozások száma 8 7 7 6 6 Egyéni vállalkozó által üzemeltetett, kiskereskedelmi vállalkozások száma 1 1 1 1 1 Kiskereskedelmi vállalkozások száma (gyógyszertárak nélkül) 4 4 4 5 6 Turisztikai vállalkozások száma 38 45 43 55 53 Szállítással, közlekedéssel foglalkozó vállalkozások száma 2 2 2 2 2 Információ-statisztika (tanácsadó cégek) 0 0 0 0 0 Informatikai cégek száma 0 0 0 0 0 Gyógyszertárak 0 0 0 0 0 Kereskedelmi szálláshelyek száma 3 3 4 4 4 Kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma 225 225 255 255 255 Úthálózat Gergelyiugornya úthálózata is többutcás szerkezető. Két fontos útvonal halad végig rajta, a 41-es sz. országos fıút és a Gulácsi út nevezető települési összekötı út. Mindkét út nagy forgalmat bonyolít le, a 41. sz. fıút állandóan, (a határátkelıhely felé), a Gulácsi út csak idıszakosan (nyári turistaszezonban). Régen a 41-es fıút szerepét a Beregszászi utca biztosította. A 41-es számú fıút megépítésével a Beregszászi utca mentén húzódó lakóterület tehermentesült a nagy átmenı forgalom alól. A fıút ugyan kevesebb lakóterületet érint így, 71

viszont átmetszette a régi településközpontot, félbevágván így a települést. A fıúttól délre inkább az üdülı funkció érvényesül, lakóterülettel keveredve, míg a fıút É-i oldalán tisztán lakóterületeket találunk. A régi településmag úthálózata szabálytalan kialakítású, íves, tördelt vonalvezetéső keskeny útszélességgel, néhol zsákutcákkal kiegészülve, mégis hangulatossá téve a településképet. Az újabb utcákra az egyenes vonalvezetés a jellemzı. Némelyik utca egész hosszan elnyúlik, ilyen az É-D tengelyő Munkácsi és az Iskola utca, valamint a Keletnyugati tengelyő Kriza J. utca. 3.3. Vitka és Perényi tanya városrész demográfiai, gazdasági, infrastrukturális jellemzıi Demográfia Év. Lakos szám (Fı) 2003 2004 2005 2006 2007 1429 1534 1337 1422 1526 Infrastruktúra és gazdaság Közszolgáltatásokból a településrészen egy orvosi rendelı, egy általános iskola, és egy óvoda található. Gazdasági szempontból a falusias lakóövezeti jelleg dominál. 72