Cím: 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6. Levelezési cím: 4028 Debrecen, Rózsahegy u. 4. Iktatószám: IF-8294-9/2016. Tárgy: kötelező határozat Előadó: Dr. Kálmánné Tóth Mária E-mail: igazgatas.hajdu@oth.antsz.hu Telefon: +36 52/550-725 Melléklet:- H A T Á R O Z A T A Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetet (székhely: 4031 Debrecen, Bartók Béla u. 2-26. képviselője: Dr. Lampé Zsolt főigazgató, továbbiakban: Kórház) kötelezem az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 7. (2) bekezdése szerinti megfelelő az ellátás nyújtására, mely az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik, az Eütv. 77. (3) bekezdés szerinti ellátás nyújtására, mely szerint minden beteget az igénybevétel jogcímére tekintet nélkül, az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni, az Eütv. 119. (3) bekezdés b)-ca) pontja szerinti megfelelő minőségű egészségügyi szolgáltatás biztosítására, mely az egyén számára az egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze, 500.000 Ft, azaz ötszázezer forint egészségügyi bírság megfizetésére. Egyben kötelezem Kórházat, hogy a fentiek érdekében megtett intézkedéseiről jelen határozatom jogerőre emelkedését követő 8 napon belül tájékoztassa Hivatalomat. A pénzbírságot a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 10032000-00281519-00000000 számú számlájára átutalással vagy a mellékelt készpénz átutalási megbízáson. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Amennyiben a pénzbírság befizetését elmulasztja akkor a bírság és késedelmi pótlék, adók módjára történő behajtása iránt fogok intézkedni.
Felhívom figyelmét arra, hogy a bírság többszörös jogsértés esetén ismételten kiszabható. A Kórház jelen határozatom ellen annak kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalánál benyújtott, de az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központhoz (1085 Budapest, Horánszky u. 15.) címzett fellebbezéssel élhet, a fellebbezés illetékének mértéke 20.000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Fellebbezés hiányában a 15. napot követő napon a határozat jogerőre emelkedik. I N D O K O L Á S Hivatalomhoz panaszbejelentést nyújtottak be a Kórház Belgyógyászati osztályán néhai Német István (volt 4211 Ebes, József Attila u. 14. szám alatti lakos a továbbiakban: Beteg) részére 2016. március 14-26. között nyújtott egészségügyi ellátás tárgyában. A panaszbejelentés szerint a Beteg 2016. március 14-én került felvételre a Kórház Belgyógyászati osztályára. A panaszok alapján a Beteg néhány napja fulladt, mellkasában szorító érzése volt. A kórházi felvételre vizsgálatok elvégzése miatt került sor. A fő diagnózis tüdőembólia volt, melyre gyógyszeres kezelést rendeltek el. Mellkasi Röntgen és mellkasi CT is készült, melyek alapján megállapították, hogy a szívburkok között 0,5-1,5 cm rétegvastagságban folyadék található. Ezt követően a Beteget 2016. március 22-én képalkotó vizsgálatok elvégzése nélkül otthonába bocsátották azzal, hogy 2016. április 28-án CT vizsgálatra jelentkezzen. Később azonban a fulladásos panaszok súlyosabb formában ismét jelentkeztek, melyre tekintettel a Beteg 2016. március 25-én a Sürgősségi osztályra került felvételre, ahonnan 2016. március 26-án reggel ismét a Belgyógyászati osztályra került. 2016. március 26-án este a Beteg légzése leállt, keringése összeomlott, újraélesztést követően ismételten a Sürgősségi osztályra szállították, ahol elhunyt. A panaszbejelentés szerint a Beteg 2016. március 22-én történő otthonába bocsátása nem volt indokolt ismételt képalkotó vizsgálat elvégzése nélkül, mivel a Beteg panaszai a kórházi felvételhez képest az ott tartózkodás alatt nem csökkentek jelentős mértékben. Hivatalom a panasz kivizsgálására eljárást indított az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (továbbiakban: Ehi) 14/C. és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdés a) és c) pontjában biztosított hatásköre alapján a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) szerint. Az eljárás során az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet 9. (1) bekezdés c) pontja alapján az orvos szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatására Hivatalom belgyógyász szakfelügyelő főorvost kért fel. A szakfelügyelő főorvos Hivatalomhoz 2016. július 04-én érkezett véleményében a panaszolt ellátás kapcsán a rendelkezésére bocsátott egészségügyi dokumentáció és nyilatkozat alapján az alábbiakat állapította meg: 2
A Beteg első felvételekor a tüdőemboliát igazoló CT- n leírt pericardialis folyadékgyülem felett elsiklott a figyelem. Nincs említve a Belgyógyászati kórlap anamnézis részében, így nem kerül a diagnózisok közé és az epikrízisben sem szerepel. A szakmai gyakorlat szerint a pericardialis folyadékgyülem esetén felszíni echocardiographia végzése és az etiológia kutatása indokolt. Pulmonális embolia esetén nem jellemző tünet a pericardialis folyadék, a CT-n leírt pulmonális gócokkal együtt tüdő malignoma, esetleg tuberculosis gyanúja merül fel elsősorban. A Beteg újrafelvételekor folyatódott a hiba, mivel a sürgősségi Ambuláns lap anamnézise is csak az embóliát említi meg a korábbi belgyógyászati kezelésből, és így újra nem kerül be a nagyszámú diagnózis közé, és nem említődik a belgyógyászatra áthelyező epikrízisben sem a korábban leírt pericardialis fluidum. Ekkor már a konvencionális mellkas rtg. is felveti a pericardialis folyadék lehetőségét és az EKG-n is low voltage látható. A belgyógyászati újrafelvételi kórlapban sincs említés a fentiekről, a decursus szerint is COPD exacerbatioja ill. pneumonia miatt indult a kezelése. Összefoglalva: A pericardiális folyadék vizsgálatának elmulasztása szakmai hiba, emiatt sérült az elvárható gondosság elve. A pericardiális folyadék vizsgálatának elmaradása összefüggésbe hozható azzal, hogy néhány nap múlva a Beteg rosszabb állapotban került vissza a Kórházba. A Beteg hazabocsátása előtt felszíni echocardiographia elvégzése indokolt lett volna. A Beteg újbóli felvételét követően sem történt meg az echocardiographiás vizsgálat a röntgenvizsgálat eredményének ellenére sem. A CT-n, majd később már mellkas rtg.-en leírt pericardialis folyadékgyülem elsikkadt, így nem került sor egy viszonylag egyszerűen elvégezhető echocardiographiára, amely a szívtamponád bekövetkezte előtt még időben végzett pericardiocentesisre is lehetőséget nyújtott volna. Az ellátásról vezetett egészségügyi dokumentáció alapján az ellátás folyamata rekonstruálható. Hivatalom a rendelkezésére álló dokumentumokat megvizsgálta, és megállapította, hogy a Beteg ellátása során sérült az Eütv. 7. (2) bekezdése, mely szerint megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik, 77. (3) bekezdése, mely szerint minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni. 119. (3) bekezdés b)-ca) pontja, melynek értelmében az ellátás során kell, hogy érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, a szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények, mely az egyén számára az egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze, Amennyiben az egészségügyi szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetőleg közérdekű bejelentés alaposnak bizonyul, a Panasztörvény 3. (1) bekezdés a) pontja szerint gondoskodni kell a jogszerű, illetve közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról. 3
Az Eütv. 123. (1) és (2) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások felett az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeletet gyakorol, és ezen szakmai felügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése. Az Ehi. 6. (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és koordinációs feladatai körében felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett. Az Ehi. 11. (1) bekezdés szerint az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. A belgyógyászat szakterület szakfelügyelő főorvosának megállapításai, valamint a fentiekben részletezett jogszabályi rendelkezések alapján a panaszeljárást lezártam, a feltárt szabálytalanságok alapján 2016. július 07-én közigazgatási hatósági eljárást indítottam, melyről Kórházat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdése alapján IF-8294-8/2016. számú, a tértivevény tanúsága szerint 2016. július 14-én átvett levelemben értesítettem, egyben tájékoztattam irat-betekintési és nyilatkozattételi jogáról. Kórház irat-betekintési és nyilatkozattételi jogával a mai napig nem élt. Az Ehi. 13/A. alapján: 2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a) az egészségügyi szolgáltató aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi, (3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba. (4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki. (5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. (6)Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni. (7)-(9) (10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. (11) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hirdetményi közlésre vonatkozó 4
szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni. Az Ehi.13/B. alapján: (2) Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni. (4) Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni. Tekintettel arra, hogy megállapítottam, hogy a Ket. 94. (1) bekezdésének alkalmazására a Ket. 94. (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel nincs lehetőség, mivel az IF-4742-18/2012. IF- 820-16/2012., IF-1379-1/2013 IF-800-9/2014. IF-1720-2/2014. IF-376-12/2014. IF-800-9/2014. IF-3991-7/2014. IF-465-15/2014. IF-9355-9/2014. IF-667-12/2014. IF-5810-12/2014. IF-9151-24/2014. 10624-12 /2014. IF-32-1/2015. IF-570-6/2015. IF-10997-10/2015. IF-13062-10/2015. IF- 1709-8/2016. számú határozatokban egészségügyi bírság kiszabására került sor az Ehi. 13/A. (2) bekezdésében foglaltak alapján. Fentiek közül az IF-820-16/2012. IF-376-12/2014. IF-465-15/2014. IF-800-9/2014. IF-9355-9/2014. IF-5810-12/2014. IF-9151-24/2014. IF-32-1/2015. IF-570-6/2015. és az IF-13062-10/2015. számú határozatokban az Eütv. 7. (2) bekezdése, és a 119. (1)-(3) bekezdésének megsértése miatt került sor bírság kiszabására. A 9/2015. számú közigazgatási elvi döntés kimondja: a közigazgatási eljárásban nincs jelentősége az egészségügyi szolgáltató által nyújtott szolgáltatás során tanúsított esetleges szándékosságnak, súlyos vagy enyhe gondatlanságnak, felróható magatartásnak, ezek az intézkedések alkalmazását nem, legfeljebb a mérlegelés szempontjait befolyásolják. A bírság kiszabásától a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontja alapján nem tekintettem el, figyelembe véve az Ehi. 13/A. (2) bekezdés aa) pontját, azaz hogy a Kórház az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket megszegte. A bírság összegének meghatározásakor az Ehi. 13/A. (5) és (6) bekezdését és az alábbi szempontokat vettem figyelembe. A határozat meghozatala során enyhítő körülményként vettem figyelembe a felkért szakfelügyelő főorvos által megállapítottakat, miszerint a dokumentációból rekonstruálható az ellátás folyamata. Ugyanakkor súlyosbító körülményként vettem figyelembe az alábbiakat: a Beteg első felvételekor a tüdőemboliát igazoló CT- n leírt pericardialis folyadékgyülem felett elsiklott a figyelem, a dokumentációban nem tüntették fel a pericardialis folyadékgyülem meglétét. A pericardiális folyadék vizsgálatának elmaradása összefüggésbe hozható azzal, hogy néhány nap múlva a Beteg rosszabb állapotban került vissza a Kórházba. A Beteg hazabocsátása előtt felszíni echocardiographia elvégzése indokolt lett volna. A Beteg újbóli felvételét követően sem történt meg az echocardiographiás vizsgálat a röntgenvizsgálat eredményének ellenére sem. A CT-n, majd később már mellkas rtg.-en leírt pericardialis folyadékgyülem elsikkadt, így nem került sor egy viszonylag egyszerűen elvégezhető echocardiographiára, amely a szívtamponád bekövetkezte előtt még időben végzett pericardiocentesisre is lehetőséget nyújtott volna. valamint azt, hogy korábban Szolgáltatóval szemben több alkalommal szakmai szabályok megszegése miatt - egészségügyi bírság kiszabására került sor. 5
6