Vállalati csődök Europában

Vállalati csődök Europában 2012/13-ban a Creditreform Gazdaságkutató tanulmánya

1 Csődök Nyugat-Európában adatok... 3 és folyamatok... 3 1.1 Bevezető mi a célja ennek a... 3 tanulmánynak?... 3 1.2 A fejlődési irány az egyes... 4 országokban 2011/12-ben... 4 1.3 Relatív csőd-érintettség... 8 1.4 Csődök az egyes szakágazatokban... 9 2 Az európai cégek finanszírozási-... 12 és likviditási helyzete... 12 2.1 Ebit-ráta pénzügyi forgalom... 12 és nyereség Európában... 12 2.2 Saját tőke ellátottság... 14 2.3 Exkurzió: kielégítő a... 15 hitelfinanszírozás?... 15 2.4 Követelési futamidők... 16 3 Vállalati csődök Közép- és... 17 Az információforrások jegyzéke:... 25 2

1 Csődök Nyugat-Európában adatok és folyamatok 1.1 Bevezető mi a célja ennek a tanulmánynak? A gazdasági helyzet Nyugat-Európában, akár az Euró-zónát, akár az Európai Unió szélesebb körét tekintjük, továbbra is kiélezett marad. Nem is kérdés, hogy a már idestova öt éve tartó állam-, adósság- és bank-krízis nem oldódott meg. Ellenkezőleg: a lassúság és a kelletlenség, amelyek az Unióban és a valuta térségben együtt találhatóak és amelyekkel az intézkedéseket elindítják, egyre inkább éreztetik a krízist háztartásokban, a banki szférában, a reálgazdaságban, a javak előállításában a szolgáltatásokban és az állampolgárok ellátásában. Egyértelműen mutatkozik ez a gyorsan növekvő (fiatalkori-) munkanélküliségben. A Creditreform Gazdaságkutató Intézetnek sem lehetősége, sem kompetenciája nincs, hogy az európai krízis probléma-halmazának sokszoros összefonódásait átláthatóvá tegye, kiértékelje és megoldást találjon. Jelen tanulmány mutatja hogyan néz ki a vállaltok stabilitása tekintettel a csődökre, illetve csőd-veszélyeztetettségi helyzetre. Különösen azoknak az exportáló középvállalatoknak, amelyek nem rendelkeznek saját termelő üzletággal, vagy saját forgalmazó képviselettel Európa más országaiban, döntően fontos tudni, hogyan néz ki a kockázati helyzet az együttműködés során a határok túloldalán lévő vállalkozásokkal. Csődszámok gyakorlati szempontból Az Európai Unió 27 országa képezi a világon a legnagyobb közös piacot. Az EU- kereskedelem kétharmad része a tagországok között zajlik. Különösen a német cégek számára van nagy jelentősége annak, hogy a szomszédos országokban hogyan alakul a csődhelyzet, mivel 2012-ben 3

több, mint 600 Mrd. Euró értékben exportáltak árut a tagállamokba. Árut exportálni veszteséget importálni? A rendelkezésre álló európai csődszámok egyfelől a mindenkori ország gazdasági helyzetének mutatószámai, másfelől a szomszédos országba irányuló export kockázati tükörképeként is tekinthetünk rájuk. 1.2 A fejlődési irány az egyes országokban 2011/12-ben A vállalati csődök száma Nyugat-Európában 2011- hez viszonyítva 2,6 %-kal emelkedett 2012-ben. Miközben 2011-ben kereken 173.000 csődkérelmet nyújtottak be a helyi bíróságokhoz, 2012-ben 178.000 volt a csődök száma. Ennél a számításnál figyelembe vették a nem tagország Norvégiát és Svájcot is. Az alábbi táblázat tehát lefedi a teljes nyugateurópai régiót. 1. Táblázat: vállalati csődök Nyugat-Európában Változás 2012 2011 2010 2009 2008 2011/12 százalékban Belgium 10.587 10.224 9.570 9.382 8.476 + 3,6 Dánia 5.456 5.456 6.461 5.710 3.709-0,2 Németország 28.720 30.120 32.060 32.930 29.580-4,6 Finnország 2.956 2.944 2.864 3.275 2.612 + 0,4 Franciaország 48.340 49.506 51.060 53.547 49.723-2,4 Görögország 415 445 355 355 359-6,7 Nagy-Brit. 17.748 18.467 17.468 19.908 16.268-3,9 Írország 1.684 1.638 1.525 1.406 773 + 2,8 Olaszország 12.311 10.844 10.089 8.354 6.498 + 13,5 Luxemburg 1.033 961 918 698 590 + 7,5 Hollandia 7.373 6.176 7.211 8.040 4.635 + 19,4 Norvégia 3.814 4.355 4.435 5.013 3.637-12,4 Ausztria 6.266 6.194 6.657 7.076 6.500 + 1,2 Portugália 8.605 6.077 5.144 4.450 3.267 + 41,6 Svédország 7.737 7.229 7.546 7.892 6.298 + 7,0 Svájc 6.841 6.661 6.255 5.215 4.222 + 2,7 Spanyolország 7.799 5.910 4.845 4.984 2.528 + 32,0 Összesen 177.685 173.219 174.463 178.235 149.675 + 2,6 4

Tény, hogy az államadóssággal és a gazdasági válsággal leginkább sújtott államokban az év folyamán a csődesetek számának masszív növekedése volt megfigyelhető. Portugália, Spanyolország és Olaszország a GIIPSállamokhoz* tartoznak, amelyek nagy államadóssággal (a GDP százalékban kifejezett magas hányadával), negatív büdzsé-egyenleggel és negatív teljesítmény-mérleggel rendelkeznek. Miközben a csődök számának emelkedése a válság sújtotta Olaszországban a 13,5, Spanyolországban a 32, Portugáliában a 41,6 százalékot is eléri, addig Írországban csak egy enyhe 2,8 százalékos növekedés mérhető 2012- ben 2011-hez viszonyítva. A vállalati csődtörténetben meglepetést jelent Görögország: itt a csődbe jutott vállalkozások száma 445-ről (2011) 415-re (2012) 6,7 százalékkal esett vissza. A becsődölt görög cégek viszonylag alacsony számánál figyelembe kell venni, hogy ezek regisztrált csődesetek. Emellett még további 721 csődkérelem vár elbírálásra (2011: 882 vállalat). Itt is érvényes mint Spanyolországban -, hogy a csődtörténet a felszámolásoknak csak a töredékét jelenti. Így az athéni Német Külkereskedelmi Kamara adatai alapján 2012-ben összesen 69.000 vállalkozás szűnt meg. Csőd helyett felszámolás Spanyolországban is, ahol a csődbe jutott cégek száma az utóbbi hat évben kilencszeresére nőtt, a hivatalos csődök mellett (2012: 7.799) a felszámolások jelentik a meghatározó tényezőt a cégek ritkulásában. A 2007 óta eltelt időszakban kereken 210.000 céget zártak be. Az 1,4 Millió, első sorban középvállalatról (97 százalék) 1,2 Millióra csökkent a bejegyzett cégek száma az Ibériai-félszigeten. *) (Görögország, Írország, Olaszország, Portugália és. Spanyolország) 5

Ezzel szemben Írországban a szolid emelkedést (plusz 2,8 %) egyértelműen a bérköltségek és az államadósság területén végrehajtott pozitív változtatások okozták. 1. Ábra: a cégcsődök alakulása Nyugat-Európában 2012-ben 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% Norvégia Görögo. Németo. Nagy-Br. Franciao. Dánia Finno. Ausztria Összes Svájc Írorsz. Belgium Svédo. Luxem. Olaszo. Holland Spanyolo. Portugáli Hollandia fertőz? A cégcsődök területén egy év lefogása alatt kétszámjegyű növekedést produkáló országok közül kitűnik Hollandia. Ott a 2011-ben regisztrált 6.176 csőddel szemben 2012-ben 19,4 százalékkal 7.373-ra nőtt a fizetésképtelen vállalkozások száma. A 2007/08-as krízis utáni ugrást követően 2009-ben 8.040 cég jutott csődbe, ami pont a duplája a 2008. évinek, közben 2010-ben (7.211) és 2011-ben (6.176) bizonyos csillapodás volt tapasztalható ezen a területen. Mindenesetre a hollandiai csődszámokat figyelmeztető jelzésként kell értékelni. Ez megerősíti azt a nézete, miszerint a fertőzés nem korlátozódik a dél-európai perem-országokra, minta szerint 6

hanem az egészséges törzs-országokra is átterjed. Hollandiában is érvényesül az ingatlanpiac ismert gyakorlata, amit a csökkenő árak, gyengülő gazdaság és a csődök számának az emelkedése jellemez. A lakásárak (és a bérköltség) növelték Hollandiában a konjunktúrát. Most következik egy korrekció, ami akár évekig eltarthat és ennek következtében nem várható egyhamar a csődök számának a csökkenése. Jelentős emelkedést mutat a csődök számában eltérően a szomszédos skandináv államoktól Svédország, ahol a csődök 7,0 százalékkal 7.737-re emelkedtek. Vannak azonban pozitív jelenségek is: nem csak Németország a kereken öt százalékkal kevesebb csőddel 2012-ben (2012:28.720; 2011: 30.120), hanem Franciaország (mínusz 2,4 százalék), és Nagy-Britannia (mínusz 3,9 százalék) is pozitív fejlődést mutatnak a cégek stabilitása területén. Első helyen a nem EU-tag Norvégia végzett mínusz 12,4 százalékkal 3.814 csődeset mellett. A legújabb kori történelem kimagasló éve volt 2009, amikor 5.013 volt a csődök száma. Azóta az ország folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a csődesetek számát tekintve. A Három Nagy stabilabb 2. Ábra: A vállalti csődök eloszlása Nyugat- Európában 2012-ben Egyéb 6,0% Nagy-Britannia 10,0% Olaszország 6,9% Ausztria/Svájc 7,4% Spanyolország 4,4% Franciaország 27,2% Benelux 10,7% Németország 16,2% Skandinávia 11,2% 7

A vállalati csődöket tekintve Európában nagy mértékben a Franciaországban (több mint 48.000), Németországban (kereken 29.000), Nagy- Britanniában (17.750) és Olaszországban (12.300) jegyzett számok dominálnak. 1.3 Relatív csőd-érintettség Sok vállalat kevés eljárás Az egyes nyugat-európai országokban regisztrált csődök aránya mutatja, hogy milyen tompa a csődjog fegyvere, pont a krízissel sújtott országokban. Görögországban 5, Spanyolországban 24, Olaszországban 27, Portugáliában 81, Írországban 85 csőd jut 10.000 működő cégre, ezzel a középmezőnyben helyezkednek el. A legnagyobb csőd-érintettség az Európai Unió legstabilabb országaiban mérhető: Svájcban 121, Luxemburgban 339 csőd esik 10.000 működő cégre. Európai átlagban 70 csőd jut 10.000 vállalatra. A csőd-érintettség jelzőszáma nem csak azt mutatja, hogy azokban az országokban, ahol a cégek gyenge tőkeellátottsággal rendelkeznek erre később még kitérünk viszonylag kevés csődöt jegyeznek, hanem azt is, hogy ezekben az országokban jelentősen magasabb a vállalkozások száma. Itt egyaránt szerepet játszik a cégállomány összetétele a szakágazatokat tekintve esetleg a nagy számú fogyasztó közeli szolgáltató- és kereskedelmi magánvállalkozás és a cégbejegyzési rendeletek. Így pl. Németország (kereken 3,2 Millió vállalkozás) és Spanyolország azonos számú céggel rendelkezik. Olaszországban 4,5 Millió vállalkozás működik, míg Luxemburgban csak jó 30.000. 8

2. táblázat: Csődkvóták az egyes nyugat-európai országokban 2012-ben 10.000 vállalatra eső csődök száma Görögország 5 Spanyolország 24 Olaszország 27 Svédország 73 Nagy-Britannia 77 Norvégia 78 Portugália 81 Írország 85 Hollandia 85 Németország 89 Franciaország 92 Finnország 93 Svájc 121 Belgium 138 Ausztria 154 Dánia 182 Luxemburg 339 Átlag 70 Forrás: országos statisztikai hivatal 1.4 Csődök az egyes szakágazatokban Az európai csődtörténet feltárásához további adalékul szolgál az egyes gazdasági szektorok részesedése az összes csődesetből. A nyugateurópai vállalati csődök több, mint kétharmada a kereskedelmi és szolgáltatói szektorból kerül ki. Miközben a kereskedelem (benne hotel- és éttermi szektor) részesedése 30,4 százalék, addig a szolgáltatókra egyenesen 38,2 százalék jut a csődökből. A csődök további egyötöde az építőiparra esik (20,8 százalék), egytizede a feldolgozó iparágé. Mialatt az építőipar részesedése egy év alatt 21,4-ről 20,8 százalékra csökkent és a kereskedelem is enyhe stabilizálódást mutatott a 31,2-ről 30,4 százalékra történő javulással, addig a szolgáltató üzletág részesedése az előző évihez A harmadik szektoré az oroszlánrész 9

viszonyítva 36,9-ről 38,2 százalékra nőtt. 3. ábra: A fő gazdasági ágazatok részesedése Nyugat-Európa csődtörténetében 2012-ben Kereskedelem *) 30,4% Szolgáltatók 38,2% Építőipar 20,8% Feldolgozó ipar 10,5% *) benne Horeca;: A spanyol ingatlan-krízis folytatódik Megfigyelhető, hogy a fő gazdasági ágazatok részesedése az egyes országokban nagyon eltérő. Így az összességében stabil feldolgozó iparág Portugáliában (23,5 százalék), Olaszországban (22,7 százalék) és végül Spanyolországban (19,4 százalék) különösen magas számot mutat. Itt is hangsúlyozni kell, hogy első sorban nem az ipari üzemek, sokkal inkább a kis egyéni vállalkozások érintettek a történetben. A építőipar Spanyolországban 31,5 százalékkal magasan az európai átlag felett helyezkedik el, ami az ingatlankrízis tükrében nem is meglepő. Építőipari cégek nagy számmal jutottak csődbe Franciaországban (26,4 százalék), Finnországban (25,7 százalék) és Írországban (24,6 százalék) is. A kereskedelem 30 százalékos aránnyal a csődök egyik fő képviselője, különösen Belgiumban (45,6 százalék), Franciaországban (39,2 százalék), Portugáliában (38,4 százalék) és végül 10

Norvégiában (38,3 százalék) vannak az építők veszélyeztetett helyzetben. A szolgáltatói szektorban különösen Luxemburg (62,4 százalék), Németország (57,0 százalék) és Dánia (56,5 százalék) jegyeznek magas értékeket. Az alábbi országok úm. Svédország (54,0 százalék), Ausztria (48,7 százalék) és még Svájc is (48,3 százalék), bizonyítják, hogy a csődök jelentős része a fejlett, többszörösen stabil nemzetgazdaságokban is a szolgáltatói szektort érinti. 3. Táblázat: Csődök a fő gazdasági ágazatokban 2012 Feldolgozó ipar Építőipar Kereskedelem*) Szolgáltatók Belgium 6,8 17,9 45,6 29,7 Dánia 8,6 13,8 21,1 56,5 Németország 8,2 14,4 20,4 57,0 Finnország 13,2 25,7 24,3 36,8 Franciaország 7,4 26,4 39,2 27,1 Nagy-Britannia 10,6 21,6 23,8 44,0 Írország 9,5 24,6 26,3 39,6 Olaszország 22,7 21,2 33,0 23,1 Luxemburg 1,4 6,7 29,5 62,4 Hollandia 12,8 15,3 28,9 42,9 Norvégia 6,8 20,9 38,3 34,0 Ausztria 5,6 14,8 30,9 48,7 Portugália 23,5 18,7 38,4 19,4 Svédország 8,0 16,0 22,0 54,0 Svájc 8,1 22,4 21,2 48,3 Spanyolország 19,4 31,5 18,6 30,5 A szolgáltatói szektor alakítja a fejlett gazdaságokat *) benne Horeca; adatok százalékban Összességében a szolgáltatói szektor, már csak a működő vállalkozások nagy száma miatt is, relatíve a legkevésbé érintett a csődöktől. 10.000 cégre 52 csőd jut. Ezt követi a feldolgozó iparág (63 csőd per 10.000 vállalkozás) és végül a kereskedelem (90 csőd esik 10.000 cégre. Leginkább az építőipar veszélyeztetett a 10.000 vállalkozásra jutó 107 csőddel. 11

Görögországból sajnos nem állnak rendelkezésre csőd-adatok ágazati felbontásban. Mindenesetre abból kell kiindulni, hogy a szolgáltatók itt is átlag feletti arányban szerepelnek a csődlistán. 2 Az európai cégek finanszírozásiés likviditási helyzete Eladósodás van, szabályozás nincs Az eladósodás a pénzügyi válság legfőbb témája. Attól függetlenül, hogy az államháztartás, a bankok és pénzügyi intézetek, vállaltok, vagy fogyasztók adósságáról van-e szó, az eladósodás meghatározza a gazdasági helyzetet. Minden intézmény, vállalat, magánszemély részéről felmerül az igény a csődeljárásra, aminek során a felszámolás, vagy az adósságszanálás megtörténhet. Egy olyan csődjog megalkotásáról, ami az országok, bankok számára az adósság szanálását lehetővé teszi, a krízisből kivezető utat kereső viták során már sokszor esett szó. Már az is nagy segítség lenne, ha Európában létezne egy egységes csődjog a cégek és magánszemélyek részére. Ezt a hiányosságot már említettük ebben a tanulmányban a csődszámok megemelkedésével kapcsolatban. Az európai cégek forgalmi adatainak, tőkeellátottságának, hitelállományának és végül mint a Working- Capital-menedzsment számára legfontosabb elemnek a fizetési fegyelemnek a figyelembevételével készült elemzés nagy segítséget jelent az európai országokban mért csődszámok okainak a felderítéséhez. 2.1 Ebit-ráta pénzügyi forgalom és nyereség Európában Az első tájékoztató adat az EBIT-ráta. Ez a szám mutatja meg az adózás előtti nyereség és a forgalom arányát. Nyugat-európai cégek mérlegeit értékeltük ki. Közel 12

három Millió cég adatait elemeztük. 7. Táblázat: EBIT-ráta (%-ban) a Nyugateurópai vállaltok esetében 2011-ben *) negatív 28,0 (27,4) 5 %-ig 24,3 (24,7) 10 %-ig 15,9 (16,2) 25 %-ig 16,8 (16,9) 25 % felett 15,0 (14,8) *) Adatok %-ban, ( ) = 2010; Forrás: Creditreform-adatbank, saját számítások Mivel a mérleget sok európai országban így Németországban is az üzleti év végén teszik közzé, jelenleg még kevés dokumentum áll rendelkezésre a 2012. üzleti év csődszámainak a megismeréséhez. Mindenesetre a 2011-es adatok előre jelzik a krízis felé mutató folyamatot, ami 2012-ben válik érezhetővé. A vállalkozások egynegyed részének nincs nyeresége 27,4 százalékról 28,0 százalékra enyhén emelkedett azoknak a cégeknek a szám, amelyek negatív EBIT mutatóval rendelkeznek, azaz a forgalomhoz viszonyítva semmilyen eredményt nem tudnak felmutatni. Szűkös eredményt produkáltak a cégek az 5 százalékig terjedő osztályban (2011: 24,3 százalék; 2010: 27,7 százalék) és a 10 százalékig terjedőben is (2011: 15,9 százalék; 2010:16,2 százalék). Csak enyhe emelkedés látszik a 25 százalék feletti osztályban is. Az európai cégek 15 százaléka örülhet ilyen erőteljes hozamnak az előző évben 14,8 százalékvolt ezeknek a vállalkozásoknak az aránya. A számok az EBIT-ráta tekintetében csekély változást mutatnak. Egyébként a cégeknek csak a 10 százaléka tett közzé mérleget. Ehhez jön még, hogy jog szerint csak a nagyobb társaságok kötelezettek mérlegleadásra. 13

Végeredményben megállapítható, hogy a cégeknek csak kereken egynegyed része nyereséges, miáltal a vállalkozói szféra erősen veszélyeztetett csőd tekintetében. 2.2 Saját tőke ellátottság Aki nem képes magát a forgalomból és a nyereségből finanszírozni, annak legalább megfelelő saját tőkével kell rendelkezni, hogy ha átmenetileg is a piacon maradhasson. A krízis gyakoriságra irányuló mérlegelemzések során megállapítást nyert, hogy a 10 százalék alatti saját tőkehányad és az ezzel szükségessé váló legalább 90 százalék hitel küszöbértéknek tekinthető. Fókuszban a saját tőke Az összes kiértékelt nyugat-európai cég átlagában a 10 szálék alatti saját tőkehányaddal rendelkező vállalkozások aránya 24,7 százalék. Ez az arány 2010-hez viszonyítva csökkent; akkor 25,9 százalék volt. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy azok az országok, amelyekben a hiányos saját tőkével rendelkező cégek aránya alacsony, nagyjából ugyanazok, ahol a csődtörténet pozitív irányba halad. Csak Finnország (20,1 százalék a 10 százalék alatti saját tőkével rendelkező cégek aránya), Belgium (22,5 százalék és Hollandia (24,2 százalék) jegyeznek ha kis mértékben is növekedést a csődszámokban. (Kivétel Hollandia a cégcsődök 19,4 százalékos emelkedésével). Ezzel szemben áll a 7 nyugat-európai ország, amelyekben átlagfeletti arányban fordulnak elő cégek 10 szálék alatti tőkehányaddal és ahol egy kivétellel a cégcsődök száma is jelentősen emelkedik. Kivételt képez Nagy-Britannia (27,9 százalék a 10 százalék alatti tőkehányad), ahol a csődök száma 3,9 százalékkal enyhén csökkent. A veszélyeztetett periférikus országokban Portugáliától Spanyolországon keresztül 14

Írországig és Olaszországig ennek megfelelően szintén alacsony a tőkeellátottság. Aki nem képes magát a nyereségből és a saját tőkéből finanszírozni, annak bankhitelt kell felvenni. Abban az esetben, ha a finanszírozást bankhitelből kell megoldani, a saját tőkehányadnak döntő jelentősége van, mivel annak alapján állapítják meg a hitel nagyságát, a feltételeket és a biztosítást. 2.3 Exkurzió: kielégítő a hitelfinanszírozás? Egy biztos: a gyenge tőkealapokon nyugvó középvállalatok finanszírozása különösen a krízisországokban jelent komoly problémát. Az EKB körkérdésér a görög kis- és középvállalatok több, mint 30 százaléka, a spanyol és ír középvállalatok kereken egynegyede, a portugál vállalkozások 20 százaléka, az olasz cégek 17 százaléka erősítette meg, hogy a finanszírozás jelenti a legnagyobb problémát (Németországban ez a szám jóval 10 százalék alatt van). 2012-ben kezdték a bankok az EU-ban a hitelkihelyezéseiket csökkenteni. Ez a folyamat ma is tart ez év tavaszán 30 Mrd. Euróval csökkenet a hitelvolumen az előző évihez viszonyítva. Itt is érvényesül, hogy ez a folyamat kevésbé érinti az észak-európai régiót, Németországot, Hollandiát, vagy Ausztriát, mint a GIIPS-országokat a déli végeken. Mialatt északon a hiteltömeg enyhén nőtt (plusz 1,1 százalék), addig délen 7,6 százalékkal csökkent. A középvállalatok körében nem jellemző a likviditásfelesleg Sokszor hangoztatják, hogy a bankhitelek csökkenését a visszafogott kereslet okozza. Természetesen a gyenge konjunktúra, a kereslet és a beruházások hiánya együtt felelősek azért, hogy Spanyolországban, vagy Görögországban a hitel a középvállalatok számára hiánycikk lett. Mindenesetre le kell szögezni, hogy mivel a déleurópai bankok 2012. év közepe óta 15

a standardjaikat jelentősen megemelték, a kínálat beszűkült. Összességében a hitelek már a 2007/08-as krízis kitörése óta csökkennek: 2008- ban még 5,9 Billió Eurót kölcsönöztek vállalatoknak, 2012-ben már csal 5,6 Billió Eurót. A legtöbb középvállalat számára az értékpapír kibocsátás sem jelent megoldást, még akkor sem, ha a 2008-as 2,2 Billió értékű limitált kibocsátás 2012-re 3,4 Billió Euróra emelkedett. Az EKB felvásárolja a céghiteleket? Középvállalatok részére hitelt csak a bankok tudnak adni a pénzintézetek csaknem nulltarifás feltőkésítésével az EKB ezt meg is tette az érdekükben. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a cégeknek Dél-Európában az EKB közleménye szerint csaknem 5 százalék kamatot kell fizetni, miközben Észak-Európa stabilabb államaiban csak két százalékra rúg a kamat, akkor már jobban látszik a központi, az európai országokon átívelő pénzpolitika problematikája. Noha az EKB a likviditási eszközöket szinte nulla költséggel bocsátja rendelkezésre, az olcsó pénz nem jut el a középvállalatokhoz a krízis-régiókban. Most azon gondolkoznak, hogy a középvállalati hiteleket miként lehetne becsomagolni, hogy piaci árfolyamuk legyen, illetve hogyan tudná az EKB ezeket közvetlenül felvásárolni. Ezzel az Európai Központi Bank nem csak Lender of the last resort lenne a krízis-országok finanszírozásában, hanem a középvállalati finanszírozás hitelezőjévé válna. 2.4 Követelési futamidők De nem csak a pénzintézetek aggódnak a követeléseik behajthatósága miatt az exportőrök is szorítanak azért, hogy az áruikat és szolgáltatásaikat kifizessék. Az alábbi ábrán a teljes követelési időt tehát a megbeszélt célt és az erre rakodó késedelmet napokban adtuk meg. Itt a középértékek és nem az átlagok szerepelnek. 16

Ezek a számok is a mérlegek kiértékelésén és nem lekérdezéseken alapulnak. Németország a 26 napos középértékkel a legjobban teljesít. A következő hét helyezést 38 napig terjedő teljesítési idővel olyan északeurópai országok érték el, amelyek Finnország és Ausztria kivételével nem tartoznak az Euróövezethez. Miközben Írország 49 nappal még mindig jobb, mint az európai középérték (54 nap), Hollandia a 72 nappal a krízis-országok közé került. A csaknem 5 hónappal (142 nap) a görög cégek viszik el a pálmát. 4. ábra: Követelési futamidők Európában (adatok napokban) Görögország Olaszország Portugália Hollandia Spanyolo. Ny-Európa Írország Franciaország Belgium Luxemburg Nagy-Br. Dánia Svédország Norvégia Ausztria Finnország Németország 38 38 34 33 31 29 26 54 49 47 46 44 62 72 83 105 142 0 20 40 60 80 100 120 140 160 3 Vállalati csődök Közép- és Kelet-Európában A közép- és kelet-európai csődhelyzetre nagy vonalakban érvényes a nyugat-európai szituáció. 17

A csődeljárás azonos a felszámolással Csődeljárásokat nem, vagy csak elvétve alkalmaznak cégek megszüntetése érdekében. A csőd fogalmát egyes országokban különbözőképpen értelmezik és a statisztikai értékelés sem mindig hibátlan, illetve összehasonlítható. 5. Táblázat: Vállalti csődök Közép- és Kelet- Európában 2012 2011 2010 Változás 2011/12 százalékban Bulgária 1.285 685 700 + 87,6 Észtország 588 623 504-5,6 Horvátország 7.000 4.878 1.501 + 43,5 Lettország 867 813 2.407 + 6,6 Litvánia 1.354 1.302 1.496 + 4,0 Lengyelország 881 762 665 + 15,6 Románia 21.974 22.650 21.692-3,0 Szlovákia 866 870 830-0,5 Szlovénia 595 675 510-11,9 Csehország 7.723 5.880 5.559 + 31,3 Magyarország*) 36.274 30.757 17.487 + 17,9 Összesen 79.407 69.895 53.351 + 13,6 *) Csődök, valamint egyéb felszámolási formák Feltűnő a csődök 36.000 feletti magas száma Magyarországon. Itt azonban klasszikus csődeljárásról mindössze 100 estben van szó. Úgy 40 százalékos emelkedést csupán a fizetésképtelenség miatti felszámolásokkal sikerült elérni. Hasonlóan magas a csődök száma a nemzetgazdaság nagyságát tekintve Romániában, ahol közel 22.000 csődesetet regisztráltak. A most csatlakozott Horvátországban 7.000 csőd fordult elő 2012-ben, ezzel 2010-hez viszonyítva (1.501 eset) megnégyszereződött a becsődölt cégek száma. Közép- és Kelet-Európában mindenek előtt a kereskedelem és a vendéglátóipar azok az ágazatok, amelyek a csődöknek csaknem 50 százalékát jegyzik (47,7 százalék). Ezzel szemben a szolgáltatók közül csak minden ötödik cég jut csődbe Kelet-Európában (19,8 százalék), ami messze a nyugat-európai szint 18

alatt marad. Az építő- és feldolgozó ipar osztoznak a fennmaradó egyharmad részén az összes közép- és kelet-európai országban előforduló csődeseteknek. 5. ábra: A fő gazdasági ágazatok részesedése a csődökből Közép- és Kelet-Európában 2012-ben Szolgáltatók 19,8% Feldlgozó ipar 16,0% Kereaskedelem*) 47,7% Építőipar 16,5% *) benne Horeca 4 Csődök az USA-ban Miközben Európa keleti felén 13,6 százalékos jelentős emelkedés volt megfigyelhető a cégcsődök számában, addig az USA-ban a helyzet szembeötlően javult. A krízis folyamán a 2007. évben regisztrált 28.000 vállalti csőd 2008-ban ugrás szerűen 43.500-ra emelkedett. Sőt, 2009-ben még tovább emelkedett a Business Filings 60.800 csődesetre. Ezután a számok évről-évre csökkentek: végül 2012- ben már csak úgy jó 40.000 csődöt regisztráltak az Egyesült Államokban. Amerika, te ezt jobban csinálod A német fogyasztói csődeljárásnak többszörösen is az amerikai jog szolgált mintául. A magánszemélyek szabályozott jogi keretek között történő adósságmentesítésének az ötlete az angol-amerikai joggyakorlatban 19

született meg. Az amerikai csődesetek kereken 95 százaléka a privát szférából kerül ki. Párhuzamosan a vállalatokkal a számuk 2007-től, amikor az ingatlan-krízis a háztulajdonosok számára elkezdődött, jó 800.000-ről kereken 1,5 Millióra emelkedett 2010-re, azaz csaknem megduplázódott. 2012-ben még 1,18 Millió magán-csődesetet tárgyaltak az amerikai bíróságok. A privát háztartások megterhelése a személyi kölcsönöknek és jelzáloghiteleknek köszönhetően jelentősen mérséklődött. Ez a javulás az ingatlan árak emelkedésének is a következménye, amelyek jelenleg a jelzálog értékek felett helyezkednek el (korábban az árak 2006 és 2012 között egyharmaddal estek vissza). Az amerikai háztartások adósságszolgálata, ami a krízis előtt a rendelkezésre álló jövedelem 14 százaléka volt, mára 10 százalékra esett vissza. Azt mindenesetre meg kell jegyezni, hogy az USA-ban legutóbb kilátásba helyezett kamat emelések ezt a javulást megszüntethetik. 6. Táblázat: csődök az USA-ban 2012 2011 2010 2009 2008 2007 Összesen 1.221.091 1.410.653 1.593.081 1.473.675 1.117.771 850.912 Cégek 40.075 47.806 56.282 60.837 43.546 28.322 Magánszemélyek 1.181.016 1.362.847 1.536.799 1.412.838 1.074.225 822.590 5 Összefoglalás A vállalati csődök nyugat-európában 2011-hez képest 2012-ben 2,6 százalékkal emelkedtek. Míg 2011-ben kereken 173.000 esetet regisztráltak, addig 2012-ben 178.000 ügyet vettek fel a helyi bíróságok. Ebbe beleszámít a nem EU-tag Norvégia és Svájc is. 20

A csődöknek az év során végbement erőteljes növekedését mutatják a krízis-országok, úm. Olaszország 13,5 százalékkal, Spanyolország 32,0 százalékkal és Portugália 41,6 százalékkal. A másik oldalon áll Írország a szolid 2,8 százalékos emelkedéssel. Meglepetéssel szolgált a vállalati csődöket tekintve Görögország: itt a fizetésképtelen vállalatok száma445-ről (2011) 415-re (2012) esett vissza, ami 6,7 százalékos csökkenést jelent. Itt is az érvényesül, ami Spanyolországban, ahol a csődök csak elenyésző részét képezik a felszámolásoknak. Kitűnik a kétszámjegyű csődhányadot produkáló országok közül Hollandia. Itt 19,4 százalékkal nőtt a csődök száma, azaz 6.176-ról (2011) 7.373-ra (2012) emelkedett egy év alatt. Megfigyelhetők azonban pozitív folyamatok is: nem csak Németország a kereken 5 százalékkal kevesebb csőddel (2012:28.720; 2011: 30.120), hanem Franciaország (mínusz 2,4 százalék) és Nagy-Britannia is (mínusz 3,9 százalék) nagyobb cégstabilitást értek el. Első helyen szerepel a nem EU-tag Norvégia mínusz 12,4 százalékkal, azaz 3.814 csődesettel. Az európai csődök számának alakulásában meghatározó szerepe van Franciaországnak (több, mint 48.000 csőd), Németországnak (kereken 29.000) és Olaszországnak (12.300). A nyugat-európai csődök több mint kétharmada a kereskedelemből és a szolgáltatásból kerül ki. A kereskedelem (benne hotel- és étteremszektor) 30,4 százalékkal, míg a szolgáltatók egyenesen 38,2 százalékkal képviseltetik magukat. A cégtörténet egyötödét az építőipar (20,8 százalék), egytizedét (10,5 százalék) a feldolgozó iparág adja. 21

Mialatt az építőipar részesedése a csődökből az év során 21,4-ről 20,8 százalékra csökkent és az építőipar a 31,2-ről 30,4-re mérséklődésével kissé stabilizálódott, a szolgáltatói szektor az előző évi 36,9-ről 38,2 százalékra emelkedett. 0,6 százalékponttal 27,4-ről 28,0 százalékra emelkedett a negatív EBIT-tel rendelkező vállalkozások aránya, azaz az olyan cégeké, amelyek a forgalom viszonylatában nem termeltek nyereséget. Szűkös eredményt jegyeznek az öt százalékig terjedő osztályba sorolt vállalkozások is (arányuk 2011-ben: 24,3 százalék; 2010: 24,7 százalék) és tíz a százalékig terjedő osztályba sorolt cégek aránya (2011: 15,9 százalék; 2010: 16,2 százalék). Csak enyhe emelkedés látszik a 25 százalék feletti osztályban is. Az európai cégek 15 százaléka örülhet ilyen erőteljes hozamnak az előző évben 14,8 százalékvolt ezeknek a vállalkozásoknak az aránya. Összességében csekély változás mutatkozik az EBIT-ráta tekintetében. Az összes kiértékelt nyugat-európai cég átlagában a 10 szálék alatti saját tőkehányaddal rendelkező vállalkozások aránya 24,7 százalék. Ez az arány 2010-hez viszonyítva csökkent; akkor 25,9 százalék volt. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy azok az országok, amelyekben a hiányos saját tőkével rendelkező cégek aránya alacsony, nagyjából ugyanazok, ahol a csődtörténet pozitív irányba halad. Csak Finnország (20,1 százalék a 10 százalék alatti saját tőkével rendelkező cégek aránya), Belgium (22,5 százalék és Hollandia (24,2 százalék) jegyeznek ha kis mértékben is növekedést a csődszámokban. (Kivétel Hollandia a cégcsődök 19,4 százalékos emelkedésével). Ezzel szemben áll a 7 nyugat-európai ország, amelyekben átlagfeletti arányban fordulnak elő cégek 10 szálék alatti tőkehányaddal és ahol egy kivétellel a cégcsődök száma is jelentősen emelkedik. Kivételt képez Nagy-Britannia (27,9 22

százalék a 10 százalék alatti tőkehányad), ahol a csődök száma 3,9 százalékkal enyhén csökkent. A veszélyeztetett periférikus országokban Portugáliától Spanyolországon át Írországig és Olaszországig ennek megfelelően szintén alacsony a tőkeellátottság. A likviditás szempontjából fontos szerepet játszik a fizetési fegyelem. Németország a 26 napos középértékkel a legjobban teljesít. A következő hét helyezést 38 napig terjedő teljesítési idővel olyan észak-európai országok érték el, amelyek Finnország és Ausztria kivételével nem tartoznak az Euró-övezethez. Miközben Írország 49 nappal még mindig jobb, mint az európai középérték (54 nap), Hollandia a 72 nappal a krízis-országok közé került. A csaknem 5 hónappal (142 nap) a görög cégek húzzák legtovább a számlák kiegyenlítését. Európa keleti fele jelentős, 13,6 százalékos emelkedést mutat a vállalti csődök területén. A cégösszeomlások Magyarországon fordulnak elő legnagyobb számban a keleteurópai régióban. A 36.274 csődeset plusz 17,9 százalékot jelent. Második helyen áll Románia, ahol közel 21.974 csődesetet regisztráltak, ami az előző évihez viszonyítva 3,0 százalékos javulást mutat. Csehországban 7.723 csődöt regisztráltak (plusz 31,3 százalék) és az újonnan csatlakozott Horvátország 7.000 csődesetet produkált 2012-ben (plusz 43,5 százalék). Alacsony csődszámmal, de nagy gazdasági vonzattal jelentkezik Lengyelország (881 vállalti csőd; plusz 15,6 százalék). Közép- és Kelet- Európában is a kereskedelem és a vendéglátóipar azok az ágazatok, amelyek a csődöknek csaknem 50 százalékát jegyzik (47,7 százalék). 23