Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia
Jöv héten dolgozat!!!
Mit tudunk eddig? Hosszú távú modell Mit csinál a vállalat? Mit csinál a fogyasztó?
A modell - magatartási egyenletek Y = ak α L 1 α L D = (1 α) Y w K D = α Y r K C = C 0 + MPC Y S = S 0 +(1 MPC) Y I = I 0 b r L S = konstans K S = konstans
Egyensúlyi feltételek Fiskális politika Y = C + I S = I L S = L D K S = K D
B vítsük a modellt még egy szerepl vel! Állam
Fiskális politika Az állam egyel re csak skális politikai funkciókat lát el: adó (T ) kormányzati kiadás (G )
Fiskális politika A kormányzati kiadásokat és az adókat exogén változóknak tekintjük (küls adottságok).
Mi változik a modellben?
Szerepl k
Vállalat termel Y = ak α L 1 α munkát használ fel a termeléshez L D = (1 α) Y w t két használ fel a termeléshez K D = α Y r K
Fogyasztó A fogyasztó adót is zet, így a rendelkezésre álló jövedelme már csak Y T.
Fogyasztó fogyaszt C = C 0 + MPC (Y T ) megtakarít S P = Y T C felkínálja munkaerejét L S = konstans bérbe adja az általa birtokolt t két K S = konstans
Beruházás A gazdasági szerepl k beruházása a kamatlábtól függ: I = I 0 b r
Állam Állami megtakarítás: S G = T G T = G kiegyensúlyozott költségvetés T > G költségvetési többlet (szucit) T < G költségvetési hiány (decit)
Piacok
Árupiac Kínálat: a vállalat felkínálja a megtermelt termékeket és szolgáltatásokat (Y ) Kereslet: fogyasztási (C ) és beruházási (I ) célokra, illetve kormányzati vásárlások (G ) Egyensúly: Y = C + I + G
Árupiac
Munkapiac Kínálat: a fogyasztó felkínálja munkaerejét (L S ) Kereslet: a vállalat munkaer t foglalkoztat (L D ) Egyensúly: L S = L D
Munkapiac
T kepiac Kínálat: a gazdasági szerepl k felkínálják az általuk birtokolt t két (K S ) Kereslet: a vállalatnak t kére van szüksége a termeléshez (K D ) Egyensúly: K S = K D
T kepiac
Vagyoneszközök (kölcsönözhet források) piaca Kínálat: a fogyasztók és az állam felkínálják megtakarításukat (S = S P + S G ) Kereslet: a beruházások nanszírozásához szükség van forrásokra (I ) Egyensúly: S = I
Vagyoneszközök (kölcsönözhet források) piaca
Kormányzati kiadások növelése Mi történik, ha növelik a kormányzati kiadásokat (G )?
Kormányzati kiadások növelése A t ke kereslete és kínálata nem változik, így a reálbérleti díj sem.
Kormányzati kiadások növelése A munka kereslete és kínálata nem változik, így a reálbér sem.
Kormányzati kiadások növelése Mivel a munka (L) és a t ke (K ) mennyisége nem változott, a kibocsátás (Y ) sem változik.
Kormányzati kiadások növelése Mivel Y nem változott és az adókon sem változtattak, nem változik a rendelkezésre álló jövedelem (Y T ) és így a fogyasztás (C ) sem. C = C 0 + MPC (Y T )
Kormányzati kiadások növelése Mivel a jövedelem, az adó és a fogyasztás sem változott, a magánmegtakarítás sem változott. S P = Y T C
Kormányzati kiadások növelése A kormányzati kiadások n ttek, de az adók nem változtak, így csökkent az állami megtakarítás (S G ). S G = T G
Kormányzati kiadások növelése A magánmegtakarítás nem változott, az állami pedig csökkent, így a társadalmi megtakarítás is alacsonyabb (S ). S = S P + S G
Kormányzati kiadások növelése r S S r r* I S, I S*, I* S, I
Kiszorítási hatás A megtakarítások csökkenése a kamatláb emelkedését és a beruházás csökkenését eredményezi. Teljes kiszorítási hatás: a beruházás csökkenése megegyezik a kormányzati kiadások növelésének mértékével.
Adók csökkentése Mi történik, ha csökkentik az adókat (T )?
Adók csökkentése A munka kereslete és kínálata nem változik, így a reálbér sem.
Adók csökkentése A t ke kereslete és kínálata nem változik, így a reálbérleti díj sem.
Adók csökkentése Mivel a munka (L) és a t ke (K ) mennyisége nem változott, a kibocsátás (Y ) sem változik.
Adók csökkentése Y nem változott, viszont az adók csökkentek, így a rendelkezésre álló jövedelem (Y T ) n tt, és emiatt a fogyasztás is n tt (C ). C = C 0 + MPC (Y T )
Adók csökkentése A jövedelem nem változott, az adók csökkentek, a fogyasztás pedig n tt. Hogyan változott a magánmegtakarítás? S P = Y T C
Adók csökkentése Adóváltozás mértéke legyen T! A fogyasztás MPC T -vel emelkedik Magánmegtakarítás (Y-T-C) változása így S P = 0 ( T ) MPC T = T (1 MPC) vagyis a magánmegtakarítás n tt.
Adók csökkentése Az adók csökkentek a kormányzati kiadások pedig nem változtak, így az állami megtakarítás is csökkent (S G ). S G = T G
Adók csökkentése A társadalmi megtakarítás S = S G + S P változása: S = T + T (1 MPC) = T ( 1 + 1 MPC) = MPC T Vagyis a teljes megtakarítás ugyanannyival csökkent, amennyivel a fogyasztás n tt
Adók csökkentése r S S r r* I S, I S*, I* S, I
Adók csökkentése Mivel a megtakarítás csökkent, a kamatláb n tt, a beruházás pedig csökkent (kiszorítási hatás).
Beruházási kereslet változása Hogyan tudunk hatni a beruházási keresletre? Mikor tolódik el a beruházás görbéje?
A beruházási kereslet változásának okai Technológia fejl dése Gazdaságpolitika (adótörvények, támogatások)
Tervezett beruházások növekedése N a kamatláb, de a beruházások szintje nem tud változni.
Kamatlábtól függ megtakarítás Ha a megtakarítások függnek a kamatlábtól, a megtakarítási függvény pozitív meredekség és nem függ leges. Ilyenkor a beruházási kereslet növekedése a kamatláb mellett a beruházások szintjét is megváltoztatja.
Tervezett beruházások növekedése N a kamatláb és a beruházás is.
Mit tudunk eddig? Hogyan épül fel a hosszú távú modell? Hogyan hat a skális politika a gazdaságra hosszú távon? Hogyan alakulnak a megtakarítások és beruházások?
Mit tanultunk ma? Tankönyv 3. fejezet