A l s ó - T i s z a - v i d é k i

A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i é s T e r m é s z e t v é d e l m i F e l ü g y e l ő s é g Szám: 53615-10-14/2014. Ea: dr. Fűz István dr. Hegedűs Márta Berényi Anita Filakné Enyedi Andrea Kovács Viktor Lovrityné Kiss Beáta Tárgy: Junior Farm Kft. Rém egységes környezethasználati engedélye H A T Á R O Z A T A Junior-Farm Kft. (6446 Rém, Dózsa Gy. u. 51.) részére az Abdiás-Öko Mérnöki és Szolgáltató Kft. (6090 Kunszentmiklós, Ősz u. 3/a.) által készített tervdokumentáció és kiegészítései alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Rém, 0187/2 hrsz. telephelyen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet - továbbiakban R. - 2. számú melléklet 11. a) pontja szerinti nagy létszámú állattartás, több mint 40.000 férőhely baromfi számára tevékenység folytatásához. AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Engedélyes neve: Junior-Farm Kft. Engedélyes címe: 6446 Rém, Dózsa Gy. u. 51. A cég (engedélyes) KÜJ száma: 100 410 699 Telephely KTJ: 101 316 063 IPPC KTJ: 101 640 197 Tevékenység megnevezése: A R. 2. sz. melléklet 11. a) pont: nagy létszámú állattartás, több mint 40.000 férőhely baromfi számára tevékenység folytatása, a létesítmény üzemeltetése Tevékenység folytatásának helye: Rém, 0187/2 hrsz. NOSE-P kód: 110.05. TEÁOR 2008.: 0147 Cégbejegyzés szám: Cg 03-09-0109174 Statisztikai azonosító jel: 12689543-0147-113-03 Férőhelyszám: 64.000 db broiler, vagy 57.600 db szexált kakas Éves kibocsátás: 384.000 db broiler, vagy 345.600 db szexált kakas A telephely súlyponti EOV koordinátái: X: 101468 m, Y: 656766 m A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: Abdiás-Öko Mérnöki és Szolgáltató Kft. Székhelye: 6090 Kunszentmiklós, Ősz u. 3/a. Jogosultsági okiratának száma: 03-0498 A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A létesítmény elhelyezkedése A baromfitelep Rém településtől északi irányban, az 54117. sz. rémi bekötőútról közelíthető meg. A külterületi fekvésű telepet állattenyésztéssel kapcsolatos mezőgazdasági telephelyek, tanyák és mezőgazdasági területek határolják. Technológia ismertetése: A baromfinevelés 2 db istállóban (B jelű és C jelű ól) történik. A brojlercsirke, illetve szexált kakas nevelést mélyalmos technológiával végzik, az állatok napos korától az értékesítésig ugyanabban az épületben. Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 E-mail: alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap: http://atiktvf.zoldhatosag.hu

2 A piaci igényektől függően kerül meghatározásra, hogy az adott időszakban melyik faj hízlalása történik, egy időszakban azonban csak egyféle faj van a telephelyen. Évente 6 turnusban történik a nevelés. Az épületek előkészítése 21 napot vesz igénybe. A napos csibék fogadása 1 napig tart. A hízlalási idő 36-42 nap közötti a telepített állomány ivararányától függően. A telep vízellátása a Baromfitenyésztési Kft. (6446 Rém, Petőfi S. u. 62.) tulajdonában lévő Északi vízellátó rendszer elnevezésű vízilétesítményről biztosított. A vízilétesítmény 55298-1-16/2010. számú vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkezik (vízikönyv szám: VII/551.), melynek érvényességi ideje: 2015. június 30. Az üzemeléssel összefüggésben keletkező szociális szennyvíz zárt aknában kerül összegyűjtésre, majd szennyvíztisztító telepre szállítják. Az ólak kiürítését követően az emeleti nevelőtermekből a trágyát surrantócsövek segítségével termelik le a földszintre, ahonnan a földszinti térrészben keletkező trágyával együtt rakodógéppel szállítójárműre termelik, és mezőgazdasági területen hasznosítják. A kitrágyázást követően az ólakat takarítják és fertőtlenítik. A nagynyomású mosóberendezéssel történő szermentes mosás során keletkező trágyás mosóvizet technológiai szennyvízaknákba vezetik, majd a trágyával együtt termőföldre szállítják. A telephelyen korábban folytatott tevékenység: A Kft. a telepen korábban az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség K6K7219/06. számú egységes környezethasználati engedélye alapján nagy létszámú intenzív baromfitartási tevékenységet folytatott. Az egységes környezethasználati engedély 2011. október 16.-án hatályát vesztette, a Kft. azóta nem folytat állattartást a telephelyen. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése Az állatgyógyászati hulladékokat és a veszélyes anyagokkal szennyezett csomagolási hulladékokat a telepen belül fedett, zárt, beton padozatú gyűjtőhelyen, elkülönített gyűjtőedényekben gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át ártalmatlanításra. A telepre a takarmányokat, takarmánykeverékeket ömlesztett formában szállítják be. Gépjárműjavítást nem végeznek a telepen, így e tevékenységekből hulladék nem keletkezik. A telephelyen veszélyes hulladékok az állatgyógyászati tevékenységből származnak. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése A kommunális hulladékokat 110 l-es műanyag hulladékgyűjtő edényekben gyűjtik, amit szerződés alapján szállíttatnak el engedéllyel rendelkező hulladéklerakóra ártalmatlanítás céljából. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék Megnevezése Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Azonosító kód Állatgyógyászati hulladék 18 02 02 * További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás 15 01 10 * nincs nincs Kommunális hulladék 20 03 01 nincs nincs Telephelyen kívüli kezelés módja átadás engedéllyel rendelkezőnek átadás ártalmatlanításra Hulladék nyilvántartás A Kft. jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó épületek: Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogénoxidok, szén-monoxid, szálló por, valamint önálló csoportként az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűz. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Állattartó épületek fűtése A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tüzelőberendezés nem működik. A szociális helyiségeket kisteljesítményű gázkonvektorral fűtik. Az istállók fűtése kizárólag kisteljesítményű gázinfrákkal történik.

3 Épület Fűtési mód Fűtőberendezés hőteljesítménye (kw/berendezés) darabszáma (db/istálló) B épület gáz-infrasugárzó 11,5 24 C épület gáz-infrasugárzó 11,5 10 Állattartó épületek szellőzése Az istállókban minden szinten léghőmérsékletet érzékelő szonda van. A levegő cseréjét és a hőmérséklet szabályozását számítógép által vezérelt rendszer felügyeli. A rendszer programozható, minden hőmérsékletviszony esetében az optimális megoldást választja, biztosítva az állatok számára a lehető legoptimálisabb feltételeket. Istálló Ventilátorok légszállító teljesítménye (m 3 /h) Ventilátor (db) B épület 13.000 + 24.700 + 7.000 16 + 4 + 16 C épület 24.700 + 39.500 + 40.000 4 + 4 + 1 Takarmányozás Az állatok etetéséhez szükséges takarmányt külső telepről szállítják be. Az állattartó épületek mellett lévő takarmánytároló silók pneumatikus feltöltésűek, a szűrővel megelőzik, csökkentik a takarmánykiporzást, veszteséget. Járműforgalom hatása a levegőre A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás nem elhanyagolható ugyan, azonban az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás nem számottevő. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely Rém külterületén, Gip-1 övezetben helyezkedik el. Az ingatlan É-i és K-i szomszédságában szántóterületek, D-i szomszédságában állattartó telep, Ny-DNy-i irányban pedig raktárépület található. A telephelyhez legközelebbi védendő ingatlan a teleptől DK-i irányba kb. 300 m-re lévő lakott tanya épület. A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: nappal is és éjjel is üzemelő légtechnikai berendezések, fluidos silófeltöltés, alomszalma szecskázása, naposcsibe beszállítás, nevelt állatok elszállítása, trágya elszállítás, valamint a takarmány és szalma beszállítás csak nappali időszakban történik. A 4 db silófeltöltés átlagosan 2-3 naponta, kb. 1 óra alatt történik. A trágya elszállítást turnusok végén, éves szinten 6 alkalommal végzik. Jó közlekedési kapcsolatot biztosít a telephelyhez az 54117. számú Rém bekötőút, valamint az 5412. számú Kiskunhalas-Csávoly összekötő út. A telep zajvédelmi hatásterületén zajtól védendő épület vagy terület nem található. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Szennyvízelvezetés A szociális helyiségekben keletkező kommunális szennyvizet (a szociális és iroda helyiségek takarítása során keletkező szennyvizet is beleértve) a B jelű épületnél 3,14 m 3 -es, a C jelű épületnél 3,8 m 3 -es vízzáróan kialakított zárt aknában gyűjtik, majd szennyvíztisztító telepre szállíttatják ártalmatlanításra. Az állattartó épületek magasnyomású mosóberendezéssel végzett takarítása során keletkező mosóvizek 1-1 db 0,6x0,6x0,6 m méretű összefolyó aknán keresztül a B jelű épület esetében 2 db 3,8 m 3 -es, a C jelű ólnál 1 db 3,8 m 3 -es vízzáróan kialakított vakolt téglafalazatú aknába kerülnek. A mosóvizet szippantást követően a szállítójárműre felhordott trágyaszarvasra locsolják. A kerékfertőtlenítő medence túlfolyó aknájába átkerülő tisztítószeres vizet az akna megtelésekor átszivattyúzzák a medencébe. Csapadékvíz kezelés, elvezetés A telephelyen zárt, betonozott aljzatú épületekben történik az állattartás, így szennyezett csapadékvíz keletkezésével üzemszerű körülmények között nem kell számolni. Az épületek tetőfelületeiről lefolyó tiszta csapadékvíz az ingatlan be nem épített részein elszikkad. Trágyakezelés A telephelyen keletkező almos trágyát a kitrágyázást követően mezőgazdasági termelőknek értékesítik. A telepen trágyatárolás nincs. A tárgyázási tilalmi időszakban történő állományváltáskor keletkező trágyát az ATEV Zrt. veszi át szerződés alapján.

4 TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM A telep helyéül szolgáló ingatlan védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezi részét, az védett természeti érték előfordulási helyeként sem ismert, így a telephely újbóli üzemelésének természetvédelmi akadálya nincs. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A baromfitelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A csirkenevelő telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. BAT-nak való megfelelés: A telepen az ólak takarítása állategészségügyi, higiéniai előírások figyelembevételével, fertőtlenítése állománycserék alkalmával történik. Az épületeket úgy tervezték, hogy azokon belül a levegő áramlási útvonala egyszerű, így kevesebb szükség van a mesterséges ventilációra. Természetes szellőzés és mesterséges szellőzés kombinációját alkalmazzák az állattartó épületekben. Biztosított a takarmánytároló silók könnyű megközelíthetősége. A villanymotorok épületben kerültek elhelyezésre, vagy burkolattal ellátott kialakításúak. A zajos berendezések telepítésekor figyelembe vették a telephelyen lévő épületek zajárnyékoló hatását. A telephely jó közlekedési elérhetőséggel rendelkezik, a szállítási célforgalom az összefüggő lakott területeken nem okoz járulékos zajterhelés-növekedést. A telep területén belül több helyen takarófásítás található. A trágya hasznosítása tápanyagpótlási, a talaj termelési szempontból kedvező szerkezetének fenntartása céljából történik. A tartástechnológiát és a kapcsolódó tevékenységeket hulladékszegény módon üzemeltetik. A tartástechnológiából keletkező hulladékok szelektív gyűjtése biztosítja a hasznosítható hulladékok újrahasznosítását. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI: ELŐÍRÁSOK 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a R. 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. Broiler: 64.000 db/turnus, azaz 384.000 db/év; Szexált kakas: 57.600 db/turnus, azaz 345.600 db/év 4. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 5. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a változtatást magába foglaló, érvényes egységes környezethasználati engedély birtokában lehetséges. 6. Az 1995. évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig. A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására.

5 Készenlét és továbbképzés 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 11. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Értesítés 16. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tiszapart 17., telefon: +36/62/553-060, mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/303-31-19, fax: +36/62/553-068, e-mail: alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, honlap:http://www.atiktvf.zoldhatosag.hu) a levegő, a földtani közeg veszélyeztetése vagy szennyezése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóságát (6500 Baja, Tóth Kálmán utca 25.) a felszíni és felszín alatti víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. tel: telefon: 76/502-010, 76/481-651, fax: 76/502-012) tűz és katasztrófahelyzet esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervezetét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. telefon: 76/516-200, fax: 76/516-299):

6 az emberi egészség veszélyeztetése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: +36/76/503-370, fax: +36/76/328-008) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén. Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 17. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 18. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 19. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 20. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 21. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket el kell végezni. Határidő: folyamatos. Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások: 22. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 23. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon gyűjteni. 24. Az elhullott állati tetemeket a kezelőnek való átadásig zárt, csöpögésmentes konténerben kell gyűjteni. 25. Az elhullott állati tetemek gyűjtése és kezelése során be kell tartani a hatályos, nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi jogszabályok előírásait. 26. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, a veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényben lehet tárolni. 27. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 28. A hasznosítható hulladékok gyűjtése csak szelektíven történhet. 29. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 30. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. 31. Technológiánként anyagmérleget kell készíteni, melyet az éves beszámoló részeként be kell nyújtani felügyelőségünkre. 32. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás).

7 Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. A rendelkező részben foglaltakat a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatban a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján tettük. LEVEGŐVÉDELEM 33. A tevékenység végzése során, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. -a értelmében a létesítmény üzemeltetőjének az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 34. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 35. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően kell üzemeltetni, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 36. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 37. A szállítási munkákat csak megfelelő műszaki állapotú, a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel szükséges végezni. 38. A trágya ólakból történő kitárolását a lehetséges legrövidebb idő alatt (maximálisan 24 óra alatt) kell elvégezni, és a trágyát telephelyről azonnal el kell szállítani. 39. A trágya kitárolása során törekedni kell a trágya minél kisebb mértékű elszóródására, az elszóródott trágyát azonnal össze kell takarítani. 40. A trágyát a telepről zárt, vagy fedett szállító járművön kell kiszállítani. 41. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást, csapadékmentes időszakokban az utak vízpermetezésével kiegészítve kell a diffúz légszennyezést megakadályozni, csökkenteni. 42. A telep zöld felületét, az évelő növényeket (fák, bokrok) folyamatosan gondozni kell, az elpusztult egyedeket pótolni szükséges. 43. Az állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a szerint Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.. Előírások: ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM 44. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. 45. A telep zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos A dokumentációban leírtak szerint a létesítmény zajvédelmi hatásterületén védendő létesítmény nincs. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. (1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásnak szükségességét meg kell vizsgálni.

8 FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Előírások: 46. A tevékenységgel nem okozhatják a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot földtani közegben. 47. Az állattartó épületek padozatának műszaki védelmét ellenőrizni kell és a hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodni szükséges. A tapasztalatokról és az esetleges javításokról összefoglaló jelentést kell készíteni. Határidő: tárgy évet követő év március 31., az éves jelentés részeként. 48. A telephelyen keletkező tárgya keletkező mennyiségéről, illetve átadásáról nyilvántartást kell vezetni és a felügyelőségnek be kell mutatni. Határidő: tárgy évet követő év március 31., az éves jelentés részeként. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10 (1) b) alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, valamint az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben előírtakat be kell tartani. A trágyára vonatkozó nyilvántartással igazolható, hogy a trágya jogszabályoknak megfelelő kezelése biztosított, a telephely földtani közegének veszélyeztetettsége nem áll fenn. Előírások: TERMÉSZETVÉDELEM 49. A telephelyen a megjelenő tájidegen gyomok, agresszív fajok elszaporodásának megakadályozása érdekében évente legalább egyszer kaszálni kell a területet a gyomok felmagvadzását megelőzően. 50. A telephelytől DK-re található 0169/64 hrsz.-ú, természeti területként nyilvántartott gyepterületet a legnagyobb mértékben kímélni kell. Azon anyagok és eszközök tárolása tilos, közlekedni csak indokolt esetben (például a kaszálás érdekében) lehet. A telephely országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, védett természeti értéket nem érint, azonban a telephelytől délkeletre természetközeli állapotú gyepterületek találhatók, melyek természeti területként nyilvántartottak. A telephely területén megjelenő agresszív fajok terjedése a telephelytől délkeletre található természetközeli állapotú gyepterületek növényállományát, esztétikai adottságát veszélyeztetné, mely ellentétes lenne a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. (2) bekezdésében foglaltakkal: a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról." Az előírásokat a környező természetközeli állapotú élőhelyek maximális kímélete érdekében, a jogszabályi előírásokra tekintettel tette a felügyelőség, melyek betartásával a telephelyen végzett tevékenység folytatása természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA Előírások: 51. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról. 52. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 53. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 54. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni.

A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások teljesítésével biztosítani kell a környezet védelmét. 9 MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA 55. Az engedélyesnek üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni és benyújtani felügyelőségünkre 2 példányban. A dokumentáció benyújtásának határideje: a határozat jogerőre emelkedését követ 60 napon belül. A műszaki baleset megelőzésének és elhárításának célja a környezet védelmének biztosítása. A baromfitelep üzemeltetője a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. (3), illetve a 2. sz. melléklet 11. a. pontja alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. AD AT RÖ G Z Í T É S, A D ATKÖ Z L É S É S J EL E NT É ST ÉT E L A F EL Ü G Y EL Ő S ÉG R É S Z É RE 56. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 57. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 58. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 59. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor felügyelőség részére hozzáférhetőséget kell biztosítani. 60. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 61. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 62. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 63. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 64. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. - KÜJ, KTJ; - A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf.); - A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); - A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); - TEÁOR 03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); - A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; - Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; - Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); - A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); - NOSE-P kód. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, 6720 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048.

10 Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága Beadási határidő Éves adatszolgáltatás Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) adatszolgáltatás évente március 1. Állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai évente március 31. Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: - keletkezett hulladékok - technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: - Technológia bűzkibocsátása, csökkentésére tett intézkedések. - Takarmány összetétel, és felhasználás vizsgálata. - Telep éves ammónia és metán diffúz kibocsátása. évente március 31. Földtani közeg védelem: - Padozat repedezettségének ellenőrzése - Trágya nyilvántartás Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések és továbbképzések Energiahatékonysági belső audit 5 évente A felülvizsgálati dokumentáció részeként Eseti beszámolók Panaszok (ha voltak) eseti Panasz beérkezését követő 2 napon belül A bejelentett események összefoglalója eseti Az eseményt követő 1 hónapon belül Haváriák jelentése eseti Haladéktalanul Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.

Szakhatósági állásfoglalások: 11 1. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve BKR/001/1137-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalása: Az Alsó - Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által megküldött egységes környezethasználati dokumentációban foglaltak alapján a Junior-Farm Kft. (6446 Rém, Dózsa Gy. u. 51.) Rém, külterület 0187/2. hrsz. alatti baromfitelep egységes környezethasználati engedélyének megadásához közegészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: Az építés és a működés során keletkező kommunális szilárd hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és /vagy csepegést, valamint a bűz-és szaghatást is csökkenti. A létesítés és üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését közegészségügyi kockázatot, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. A létesítés és az üzemelés során a veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenységet úgy kell végezni, hogy azok a biztonságot, az egészséget, illetve a testi épséget ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezhessék, károsíthassák. A létesítés és üzemelés során a nemdohányzók védelmében folyamatosan biztosítani kell a vonatkozó egészségvédelmi követelményeket. A munkavállalókat érő kémiai és biológiai kockázatok tekintetében munkahelyi kockázatértékelésben feltártak alapján folyamatosan végre kell hajtani a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket. Az állattartó telepen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében legalább évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen. A működés során a telephelyen a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően engedélyezett biocid termékek (pl. fertőtlenítő szerek) használhatók fel Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 2. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság BKF/01/5309-1/2013. sz. szakhatósági állásfoglalása: A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint első fokon eljáró növény- és talajvédelmi hatóság, az Tisztelt engedélyező hatóság fenti hivatkozási számú megkeresésében a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalási nyilatkozat kiadásával kapcsolatban kereste meg. A megkeresés tárgya Junior- Farm Kft. (6446 Rém Dózsa Gy. u. 51.) Rém külterület 0187/2 hrsz.. alatti ingatlanon baromfitartási tevékenység újraindítására vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához a szakhatósági állásfoglalás megkérése. A megkeresés, valamint a beküldött környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció (készítette: ABDIÁS-ÓKO Mérnöki és Szolgáltató. Kft. 6090 Kunszentmiklós, Ősz. u. 3/a. Szűcs Pál környezetgazdálkodási szakmérnök, szakértő, ügyvezető, Eng. sz.:szkv-hu,-le,-vf,-zr, kamarai, reg. szám: 03-0498, Agócs Gábor okleveles környezetmérnök, szakértő.eng.sz:sztv, SZTjV, SZKV-hu,-le,-vf,-zr kamarai, reg. szám: 03-0887) alapján megállapítható, hogy az érintett terület kizárólag kivett ingatlant érint, de az érintett terület közvetlen szomszédságában van mezőgazdasági külterület. A talajvédelmi hatóság hatásköre csak mezőgazdasági művelés alatt álló területekre terjed ki, a szomszédságában van termőföld. Így a jelen ügy vonatkozásában mégis adunk ki az alábbi feltételekkel T A L A J V É D E L M I S Z A K H A T Ó S Á G I Á L L Á S F O G L A L Á S - t 1. A tevékenység úgy végezhető, hogy hatása a környező termőföldek minőségében kárt ne okozzon, a gazdálkodás és a talajvédő földhasználat feltételeit ne rontsa. 2. A keletkező szerves trágya tárolása-, nitrátérzékeny mezőgazdasági területen történő felhasználása továbbá adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet előírásait be kell tartani. 3. Mezőgazdasági területre a tevékenységből adódóan (elfolyás, átporzás stb.) szennyvíz, egyéb talajidegen anyag nem kerülhet. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy egyéb jogorvoslati úton támadható. 3. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság 260-2/2014/VH sz. szakhatósági állásfoglalása: A Junior-Farm Kft. (6446 Rém, Dózsa György u. 51.) ügyében a Rém, 0187/2 helyrajzi számú ingatlanon újraindítani tervezett nagy létszámú baromfitelep egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában a területi vízügyi hatóság

12 a jogelőd Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság 97999-1-1/2014 számú szakhatósági hozzájárulását módosítja, kiegészíti és egységes szerkezetben a következő előírásokkal megadja: 1. A baromfinevelés újraindítását megelőzően a Rémi Baromfitenyésztési Kft.-vel (6446 Rém, Petőfi Sándor u. 62.) a tényleges vízigénynek megfelelő vízszolgáltatási megállapodást kell kötni, melyet a vízügyi hatóságnak meg kell küldeni. 2. A telep vízfogyasztását épületenként vízmérőórával kell nyomon követni, a mért adatokat legalább havonkénti gyakorisággal fel kell jegyezni, hatósági ellenőrzéseink alkalmával ezeket kérésre be kell tudni mutatni. 3. Az állattartási tevékenység nem eredményezhet tartósan a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megállapított (B) szennyezettségi határérték jellemez. A (B) szennyezettségi határértékek a földtani közegre: Nitrát = 500 mg/kg szárazanyag (sza.), Nitrit = 100 mg/kg sza., Ammónia = 250 mg/kg sza., Vezetőképesség = 2500 S/cm; a talajvízre vonatkozóan: Nitrát = 50 mg/l, Nitrit = 500 g/l, Ammónium = 500 g/l, Szulfát = 250 mg/l, Foszfát = 500 g/l, ph = 6,5-9,0, Vezetőképesség = 2500 S/cm. 4. A keletkező almostrágya mezőgazdasági területen történő elhelyezését környezetkímélő módon kell megoldani, figyelembe véve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet 4.-9. -ban meghatározott Helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező előírásai -t. 5. A tárgyévben a FAVI-ENG adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25 %-nál nagyobb változás fölött - a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal új alap-adatlapon be kell jelenteni a az illetékes vízvédelmi hatóságnak. Az adatlapokat lehetőség szerint a www.kvvm.gov.hu internetes honlapról letölthető KVADATSZOLG program segítségével kitöltve (vonalkóddal ellátott papíron) kell megküldeni. Határidő: a tárgyévet követő év január 31. 6. A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontja szerinti változásokat az adatszolgáltatáson túlmenően a rendelet 16. (1) bekezdése szerint a vízvédelmi hatóságnak és a vízügyi igazgatóságnak be kell jelenteni, kiemelten a következőket: a tevékenység folytatójának, helyének, az elhelyezett (bevezetett) anyag mennyiségének, a környezetre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változásokat, ill. csatolni kell az időközben megszerzett, más hatóságok által kiadott engedély másolatát. Határidő: a változások bekövetkezését követő 15 napon belül. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az engedély érvényességi ideje: jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 11 év. Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez, mint elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja a jogszabályban meghatározott esetek kivételével a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 250.000,- Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyelőségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás 500.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette, egyéb eljárási költség nem merült fel. I N D O K O L Á S A Junior-Farm Kft. (6446 Rém, Dózsa Gy. u. 51.) megbízásából az Abdiás-Öko Mérnöki és Szolgáltató Kft. (6090 Kunszentmiklós, Ősz u. 3/a.) tervező 2013. december 3-án benyújtotta a felügyelőségre a Rém, 0187/2 hrsz. alatti baromfitelep egységes

13 környezethasználati engedélykérelmét, és a kérelemhez csatolta az eljárás 500.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjának befizetését igazoló bizonylat másolatát. Egyéb eljárási költség nem merült fel. A benyújtott kérelem alapján a Junior-Farm Kft. a R. 2. sz. melléklet 11. a) pont szerinti nagy létszámú állattartás, több mint 40.000 férőhely baromfi számára tevékenység engedélyezését kérte. A tevékenységgel kapcsolatos közlemény a felügyelőség honlapján 2013. december 11-től, a Borotai Önkormányzati Hivatal Rémi Kirendeltségén 2013. december 13. napjától 2013. december 19. napjáig közzétételre került. Az eljárás kapcsán észrevétel nem érkezett. A szakhatóságokat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. -a alapján, ill. az illetékes vízügyi hatóságot a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése alapján kerestem meg. A vízügyi hatóságot a hatáskörét érintő jogszabály-változásra tekintettel 2014. szeptember 16-án ismét megkerestem. A szakhatósági állásfoglalásokban foglalt előírások a rendelkező részben szerepelnek. A szakhatósági állásfoglalások indokolásai: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hivatkozott számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalásunk megadását kérte. A benyújtott dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység végzése a szakhatósági állásfoglalásomban megadott feltételek teljesítése esetén - nem okoz az egységes környezethasználati engedély kiadásához való hozzájárulást kizáró környezet- és település- egészségügyi hatásokat. A környezetvédelmi engedély kiadásához való szakhatósági hozzájárulás feltételeként a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4. (2), (4), 5. (1) és 6. (1) bekezdéseiben, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet 5. (1) bek. a)-d) pontjaiban, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. 14-16., és 28-29. -iban, a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. (1) bekezdésében, a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) EüM rendelet 9. (1) pontjában és a 4.sz melléklet 7.pontjában, a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM FVM KvVM együttes rendelet 3., és 4. -ban megállapított közegészségügyi, környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam elő. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. Szakhatósági állásfoglalásomat a Ket. 44. bekezdésére figyelemmel, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott hatáskörében eljárva, ill. szakkérdésekre vonatkozóan, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 4. (2) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság: Az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti hivatkozási számú levelében szakhatósági állásfoglalás kiadásával kapcsolatban kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát. A talajvédelmi hatóság az említett feltételek betartása mellett az egységes környezethasználati engedély kiadásához szakhatósági hozzájárulását megadja. Az önálló jogorvoslat kizártságáról a 2004.évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése rendelkezik. A Kormányhivatal hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 1. (1) bekezdés b) pontja és a 17. (1) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalást a 2007. évi CXXIX törvény 49. d) pont, a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. (1) bekezdés 4. melléklet 5. pontja, valamint a 2004. évi CXL. törvény 44. (1) bekezdése alapján adtam ki.