IONSZELEKTÍV ELEKTRÓDOK ALKALMAZÁSA AZ ÉLELMISZER-ANALITIKÁBAN III. FLUORID-ION MEGHATÁROZÁSA Nguyen Hung* - Sika Elemér* - Adányiné Kibokói Nóra** - Molnár Pál*** * Vezprém megyei Állategézégügyi é Élelmizer Ellenőrző Állomá, Vezprém ** Központi Élelmizeripari Kutató Intézet, Budapet *** Állategézégügyi é Élelmizervizgáló Szolgálat, Élelmizervizgáló Intézet, Budapet Érkezett: 1988. auguztu 25. A poteniometriá mérőmódzerek az analitikai é kémiai laboratóriumokban zélekörben alkalmazottá váltak, mivel a poteniometriá méréek vizonylag egyzerűek, a mérőezközök olón bezerezhetők. A poteniometria további elterjedéét egítette az ionzelektív elektródok kifejleztée, melyek egítégével egyre több feladat megoldáa vált lehetővé. Pungor é munkatárai ionzelektív elektródokra vonatkozó kutatáai, é az általuk kifejleztett elektródok eredményeként magyar vizonylatban i hozzáférhetővé váltak az ionzelektív elektródok, ennek eredményeképpen zéle körű alkalmazáuk i megkezdődött (1, 2, 3, 4). A közleményorozat előző két rézében bezámoltunk a poteniometriá méréek kiértékeléére általunk módoított Gran módzerről (5), amelynél az algebrai zámítát alkalmaztuk a grafiku értékelé helyett, valamint a Commodore-64 zámítógépre kidolgozott adatértékelő programról (6). A közleményorozat harmadik rézében a fluorid-ion meghatározáával kapolato módzertani munkánkról, valamint modelloldatokban é egye folyékony élelmizerekben kapott méréi eredményekről adunk imertetét. A fluorid-ion különböző termézeti forráokból, ipari zennyeződéekből vagy meterége fluorozából kerül a biológiai lánba. Élelmizerekben néhány tized mg/dm3-től néhány mg/dm3 konentráióig található. Az emberi zervezetben a fluorid-ion ki mennyiégben zükége é hazno, gondoljunk pl. fogzuvaodá elleni védelem érdekében fluorozott ivóvizekre, üdítőitalokra, fogpaztákra; nagy mennyiégben károodát fejt ki, pl. kereztont lágyulát okoz. Ezért az élelmizerek, ivóvizek é főleg a meterégeen fluorozott termékek fluorid-ion tartalmát ellenőrizni kell. A fluorid-ion tartalom ionzelektív elektróddal történő poteniometriá meghatározáával a hatvana években kezdtek el foglalkozni (7). Az elektród érzékelői a vízben rozul oldódó fluoridokból (LaF3, ThF4 tb.) zilikongumi vázba építve vagy az elektród érzékelőjének özetevőjéhez ezützulfidot (vezetőanyagként) hozzáadva kézíthetők (8). Ezeket a fluorid-ion zelektív elektródokat 10 1 10 ^ mól/dm3 konentráió tartományban haználták a fluorid-ion aktivitáának méréére. Camman K. é Rehnitz G. (9, 10) zerint az Eu2 + -iont i tartalmazó elektród okkal zelektívebb, é alkalma 10"7 mól/dm3 konentráiójú fluorid meghatározáára i. 27
A fluorid-ion a mintákban zabad fluorid é komplexek formájában van jelen. A zervetlen ionokkal alkotott komplexei (A1F2+, A1F2, FeF2*, SiF6, Po4F2~ tb.) vizonylag tabilak (11). Ezekben a komplexekben kötött fluorid-iont az elektród általában nem, vagy ak rézben jelzi. Ezért a fluorid meghatározá orán fel kell bontani a komplexkötét é mazkírozni a fluorid-ion komplexképzőit (9,12). A hidrogén-ion fluorid-ionnal a H + +3F '= HF+2F = HF2+ F '= HF32" egyenlet zerint nem dizoiáló vegyületet képez, amelyet az elektród nem mutat ki. Ezáltal a zabad fluorid-ionok aktivitáa ökkenő ph értékkel ökken. Az elektródpoteniál ennek eredményeként pozitívabb, ahogy az 1. ábra mutatja. 28
Nagy ph érték eetén má oldalról jelentkezik a probléma, az elektródfelületen La(OH)3 réteg képződhet a LaF3 + ЗОН ~= La(OH)3 + 3F ' egyenúly zerint. A lantán-hidroxid oldhatóága közel egyezik a lantán-fluorid oldhatóágával, így bizonyo mennyiégű fluorid-ion zabaddá válik. Ez a fluorid-tartalom felelő azért, hogy az elektród-poteniál növekvő ph érték eetén egyre negatívabb lez. Az 1. ábra alapján megállapítható, hogy fluorid zelektív elektróddal 5-9 ph-jú oldatban kell a meghatározát végezni, 1СГ5 mól/dm3-nél kiebb konentráiójú oldatokban az oldat ph-ját 5-5,5 között kell tartani (12, 13). Számo zerző vizgálta a fluorid mérét befolyáoló paramétereket é igyekezett optimáli közeget kifejlezteni az öze fluorid meghatározáára. Különböző özetételű közegekre a fluorid konentráió mérée orán a fluorid-ion konentráiót befolyáoló ionok é egyéb anyagok jelenléte, kinetiku hatáok, az ionerőéget befolyáoló ionok, a zemé vagy kolloid anyagok jelenléte, illetve ezek együtte hatáa miatt van zükég (14, 15, 16). Ezért egy vagy néhány adott özetételű oldat nem elegendő a különböző eredetű minták fluorid tartalmának mérééhez. Frant M. é Ro J. (17) az öze fluorid mérééhez telje ionerőég beállító puffer (TISAB) haználatát ajánlotta. Ez az oldat 58 g/dm3 nátrium-kloridot, 35 g/dm3 nátriumitrátot tartalmaz, melynek ph-ját aetát pufferrel 5-re állították. A termézete é ipari vizek elemzéekor ezen TISAB oldatokat 1:1 arányban elegyítették a mintákkal. 0,1 mg/dm3 fölötti fluoridot tartalmazó mintáknál jó egyezét találtak a fluorid zelektív elektróddal történő é a pektrometriá méré eredményei között. Petteron S. é munkatárai (18) etilén-diamino-tetra-eetavat é nátriumnitrátot tartalmazó fozfát puffert javaoltak termézete vizek fluorid tartalmának meghatározáához. 0,1-0,2 mg/dm3 fluorid konentráióig a kalium 500 mg/dm3-ig, a va 2,5 mg/dm3- ig nem zavarja a meghatározát. A különböző TISAB oldatokban végzett vizgálatok (19, 20, 21) bebizonyították, hogy minden TISAB oldatnak vannak előnyei é hátrányai, é felhívták a figyelmet a mátrix özetételétől függő optimáli TISAB oldat kiválaztáára. Anyagok é ezközök - ph-mv mérő - Radelki, OP205/1, OP208/1 - mágnee keverő - Radelki, OP912/3 - ionzelektív elektródok - Radelki O P -F 0711P tip. - kálóméi elektród - Radelki OP-0830P tip. - kettő óhida ezüt-ezütklorid - 0,1 mól/dm3 - kálium-klorid elektród - Radelki OP-0820 tip. külő oldat 0,1 mól/dm3 káliumnitrát 29
- higany-higanyzulfát elektród, aját kézítéű: 50 m3-e főzőpohárba 20 m3 analitikai tiztaágú fémhiganyt öntünk. E fölé kb. 2 mm vatagágban analitikai tiztaágú higany-zulfátot rétegezünk, melyre 20 m3 10 1mól/dm3 K2S 0 4 oldatot öntünk. A higanyba platina elektródot helyezünk. Módzer é eredmények A vakoldat, illetve vizgálandó oldat meghatározott mennyiégét (V*) (50-90 m3), amelyek a ph, az ionerőég é a zavaró ionok mazkírozáához zükége oldatot (TI- SAB) i tartalmazzák, főzőpohárba méljük, belehelyezzük a ph mérővel özekötött indikátor é refereniaelektródot, é a Ct konentráiójú, TISAB-ot i tartalmazó titrálózert V m3-enként adagoljuk a vak, illetve vizgálandó oldathoz állandó fordulatzámú keveré mellett. Az özetartozó titrálózer térfogat é az állandóult poteniál értékeket feljegyezzük. Célzerű Vx, Ct é Vt értéket úgy megválaztani, hogy az 5-1 0 rézletben hozzáadott titrálózer mintegy 50-100 mv elektródpoteniál változát hozzon létre. A fluorid-ion, illetve komplexeinek az elektród felületén való abzorpiója befolyáolja az elektródpoteniált, ezért az elektród méré előtti előkézítéére nagy gondot kell fordítani. A fluorid méréhez haznált Radelki gyártmányú ionzelektív elektródok méré előtti előkézítééhez az alábbi módzereket alkalmaztuk: ^,,, - 3 - Az elő felhaználá előtt az elektród érzékelőjét legalább 6 óra hozan 10 mól/dm3 töményégű nátrium-fluorid oldatban áztattuk. - Az elektród felületét finom zűrőpapírral políroztuk. - Minden haználat előtt az elektródot 5-1 0 perre 10 5 mól/dm3 konentráiójú nátrium-fluorid oldatban merítettük, mely 1:10 arányban a méréhez haznált TI- SAB oldatot i tartalmazta. - A mérendő oldathoz é a titrálózerhez i megadott arányban metilalkoholt adagoltunk. A legmegfelelőbb metilalkohol-mintaoldat térfogat aránya 1:30-1:10 volt. A TISAB kutatáokkal kapolato eredmények figyelembevételével módoított özetételű TISAB (1) oldatot állítottunk öze: 32 g Seleton C-t (diamino-iklohexan-tetraeetav) mintegy 50 m3 5 mól/dm3 nátrium-hidroxid oldatban oldunk, hozzáadunk 57 m3 100%-o eetavat (A oldat). 58 g nátrium-kloridot 500 m3 deztillált vízben oldunk (B oldat). Ezt követően a két oldatot (A é B) hűté mellett elegyítjük, majd 5 mól/dm3 nátrium-hidroxid oldattal az oldat ph-ját 5-5,5-re állítjuk é 1000 m3 végtérfogatra töltjük fel. 1:10 arányú TISAB (1) - minta oldatban felvettük a fluorid-ion kalibráió görbéjét (2. ábra), melyből megállapítható, hogy a Nemt-özefüggé 5.10 6 mól/dm3 határkonentráióig érvénye. 30
E, mv OP-F.0711P O P-0830P OP-205/1 TI5AB (1) 1:10 -------------1---------- 1 I I I I 1 2 3 4 5 6 7 pp 2. ábra: Fluorid-ion kalibráió görbéje T1SAB (1) oldatban Az általunk meghatározott optimáli minta: TISAB (1) arány 1:4, illetve 1:10 volt. Modell-oldatokban a fluorid meghatározáokat - indikátor elektródként O P-F-0711P, referenia-elektródként OP-0830P kálóméi Radelki gyártmányú elektródokat, valamint 1:3:30 metilalkohol: TISAB (1): minta arányokat alkalmazva - végeztük. 31
Az alkalmazott fluorid meghatározái módzer reprodukálhatóágát é pontoágát kalibráió, egyzere addíió é módoított Gran-zerinti értékeléel 2 10 5 é 2 10 7 mól/dm3 konentráiótartományban vizgáltuk (1. táblázat). 1. táblázat: Fluorid meghatározáa modelloldatokban TISAB (1) felhaználáával Beállított konentráió (m ól/dm ^) 2-10"5 5Ю"6 10 6 5-10'7 2-10"7 Megállaj Kalibráió módzer 1,98-lCT5 8,67-10~7 5,23-10 6 3,48-10~7 0,5610 6 ЗД1-10'7 7,72-10~7 7Д0-10'7 7,05-10 "7 3,42-10"7 itott konentráió () é z óráa () (m ól/dm ^) Addíió módzer Módoított Gran módzer 1.99-10-5 9,76-10" 7 5,26-10"6 3,83-10~7 0,84-10~6 1,21-10 _7 3.90-10"7 3.38-10"7 4.90-10"7 2.67-10"7 1,99-Ю'5 2,47-Ю"7 5,00-10~6 1.02-10"7 1,0M0"6 0,37-Ю 7 5,09-10~7 0.22-10"7 3,38-lű"7 1,32-Ю 7 Az eredmények alapján megállapítható, hogy gyakorlatilag mindegyik vizgált fluorid konentráiónál a módoított Gran-módzer az elméleti konentráióval legjobban egyező átlagkonentráiókat (QJ, ezzel özhangban általában a legkiebb te értékeket é a legjobb reprodukálhatóágot (legkiebb zórá érték) adja. Özehaonlítva a különböző módzerekkel kapott te értékeket P = 5%-o tévedéi zinten (t = 2,31; n = 9) megállapítható, hogy kalibráió é egyzere addíió módzerrel 5.10 6 mól/dm3, módoított Gran módzerrel 5.10 7 mól/dm3 határkonentráióig nin zignifikán különbég az elméleti fluorid konentráió é a mért átlagkonentráió között. A t-próbával özehaonlítva a különböző zámítái módzerekkel kapott átlagértékeket megállapítható, hogy 5.10 6 mól/dm3 határkönentráióig nin zignifikán különbég az átlagértékek között. 10 6 mól/dm3 konentráióban é ennél kiebb konentráióban az eltéré zignifikán mind a kalibráió módzernél, mind az egyzere addíió módzernél a módoított Gran-módzerhez képet, mely ezen konentráió-tartományban i az elméleti értékkel egyezőnek tekinthető átlagkonentráiót eredményez. Az F-próba igazolja, hogy a módoított Gran-módzer reprodukálhatóága P = 5%-o tévedéi zinten (nj = 9; n2 = 9; F%-3,44) a kalibráió é egyzere addíió értékeléi módzer reprodukálhatóágától zignifikánan eltér, é reprodukálhatóága jobb. A konentráió ökkenéével az F értékek növekednek, mely igazolja, hogy a reprodukálhatóáguk eltérée annál nagyobb, minél kiebb konentráió-tartományban történik a méré. A módoított Gran-módzer jobb reprodukálhatóágának é pontoágának oka, hogy az imeretlen konentráió kizámítáa nem az oldatban mért elktródpoteniálból, hanem az addíió orozat mért poteniálértékeinek linearizáláából extrapoláió útján történik. 32
A határkonentráió ökkenée i extrapoláió mérőmódzer következménye. A zámítógépe feldolgozá az egyzere addíió módzert ak egyzerűíti, a kalibráió méré reprodukálhatóágát é pontoágát javítja. A zámítógépe feldolgozá a módoított Gran-módzer reprodukálhatóágát é pontoágát i lényegeen javítja. További kíérleti munkánk orán a fluorid konentráió meghatározáát zavaró komponenek hatáát vizgáltuk meg. Ezen vizgálatokhoz 10~5 é 5.10 5 mól/dm3 konentráiójú modell-oldatokat haználtunk, melyek különböző feltételezett zavaró komponeneket tartalmaztak. A különböző zavaró komponenek hatáát vizgálva azt tapaztaltuk, hogy a réz (II)-, ink (II)-, kalium-, ólom (II)-, magnézium (II)-, ammonium, klorid-, bromid-, jodid-ionok nem zavaiják a meghatározát. A va (Il)-ion 35 mg/dm3-ig, az alumínium-ion 2 mg/dm3 konentráióig nem befolyáolja zignifikánan a méréi eredményeket. Néhány élelmizer minta (tejből történő közvetlen meghatározá, áványvíz tb.) mérée orán azt tapaztaltuk, hogy TISAB (1) oldat nem elég hatáo, mert a zavaró komponeneket nem tudja jól kiküzöbölni. Számo kíérlet alapján megállapítottuk, hogy az általunk TISAB (2)-nek nevezett oldat jól haználható a fluorid-ion meghatározáánál. TISAB (2) kézítée: 32 g diamino-iklohexan-tetraeetavat 50 m3 5 mól/dm3 nátrium-hidroxid oldatban laan feloldunk, majd 57 m3 100%-o eetavat adunk hozzá (A oldat). Ezután 58 g nátrium-kloridot 500 m3 deztillát vízben oldunk, az oldathoz 210 g itromavat adunk (B oldat). A két oldatot hűté mellett elegyítjük, majd 10 mól/dm3 nátrium-hidroxid oldattal az oldat pll-ját 5-5,5-re állítjuk é 1000 m3-re töltjük fel. A TISAB (2) hatáait vizgálva megállapítottuk, hogy a ella válazideje TISAB (2) oldatban kiebb, mint TISAB (1) oldatban. A mintától függően a legmegfelelőbb TISAB (2) minta aránya 1:3 é 1:30 között van. Máik következtetéünk az volt, hogy 1:10 TISAB (2)-minta, 1:30 metilalkohol: minta eetén a kalibráió görbe 5.10 7 mól/dm3 fluorid konentráióig egyene. Megjegyzendő, hogy egyébként azono körülmények között TISAB (1) oldatot haználva a kalibráió görbe ak 5.10 6 mól/dm3 fluorid konentráióig egyene. A TISAB (2) oldatban végzett fluorid meghatározáainkat 2.10 5-10 7 mól/dm3 nátrium-fluorid mérée eetén a 2. táblázatban foglaltuk öze. A 2. táblázatot özevetve az 1. táblázat adataival megállapítható, hogy azono konentráió eetén a TISAB (2) oldatban végzett méréek jobb reprodukálhatóágot é pontoágot biztoítanak. Ennek i következménye, hogy a kalibráió, egyzere addíió é módoított Gran-módzer t é F értékeinek eltérée nem annyira zámottevő. A módoított Gran-módzerrel a fluorid-ion 10 7 mól/dm3 határkonentráióig meghatározható. Továbbiakban a TISAB (2) oldat zavaró komponenekre gyakorolt hatáát vizgáltuk meg a TISAB (1) oldat vizgálatakor rézletezett komponenekre. A TISAB (2) oldat mazkírozó hatáa va(ii)- é alimínium-ionokra jobb, mint a TISAB (1) oldaté, mert a vizgált körülmények mellett a TISAB (2) oldat a va(ii)-ionokat 70 mg/dm3, az alumínium-ionokat 4 mg/dm3 határkonentráióig mazkírozza. Tehát a TISAB (2) haználata maga va-, illetve alumínium-ion tartalmú minták eetén i előnyöebb. 33
2. táblázat: Fluorid m eghatározáa m od elloldatok ban T IS A B (2 ) felhaználáával Beállított konentráió (m ól/dm ^) 2 1 0 ' 5 2-1 0 6 510 6 1 0 ' 7 Megállap Kalibráió módzer 2,01-10 _5 7,42-10 _7 1,99-10 _6 2,19 10-8 4,31-10 _7 3,30-10'8 0.92-10'7 4,34-10~9 ított konentráió () é z óráa () (m ól/dm ^) Addíió módzer Módoított Gran módzer 2,0 0-1 0 ' 5 9.00-10' 7 1,98-Ю'6 4,49-10 8 2,0M 0 ' 5 ЗД7-10' 7 2.03-10'6 3,8110 ~ 8 5,02-10 7 1,6M0"8 0,98-10'7 3,55-10 ~9 Élelmizerminták előkézítée fluorid-ion meghatározáához Tej fluorid tartalmának meghatározáakor 200 m3-e mérőlombikba 100 m3 tejmintát mérünk, hozzáadunk 10 m3 TISAB (2) oldatot, majd 2-4 órán át 60-70 C-on tartjuk, majd hűté után deztillált vízzel jelig töltjük a lombikot. Az oldatot 6000 ford/per ebeéggel entrifugáljuk, majd Shleiher-Shuell 5892 zűrőpapíron zűrve zírtalanítjuk az oldatot. A zűrlet alikvát rézének fluorid-ion tartalmát a megadott módzerrel határozzuk meg. Capvíz, áványvíz, ör, üdítőital é bor méréénél, ha a minta zén-dioxidot tartalmaz, azt melegítéel vagy keveréel é ezt követő zűréel távolítjuk el. Egyéb élelmizerek vizgálata eetén az előkézítét ronoláal é azt követő deztilláláal végezzük el a vonatkozó zabvány (22) előíráai zerint. Néhány élelmizerfajta fluorid-ion tartalma meghatározáának eredményeit a 3. táblázatban foglaltuk öze. Minden mintából 9 mérét végeztünk, a méréi eredményeket kalibráió, egyzere addíió é módoított Gran-módzerrel zámítottuk ki. A méréi eredmények átlag é zórá értékeiből megállapítható, hogy özeégében a módoított Gran-módzerrel zámított eredmények a legjobban reprodukálhatók, legkevébé jó a reprodukálhatóága az egyzere addíió módzernek. A vizgált élelmizerek fluorid-ion tartalma mintegy 80-400 mg/dm3 (5,10 6-25,10 ö mól/dm3) között változott, kivétel a Kékkúti áványvíz, melynek fluorid tartalma mintegy 1,2-1,4 mg/dm3. Ebben a konentráiótartományban a fluorid ionzelektív elektród kalibráió görbéje egyene, ezzel i özefügg a három értékeléi módzerrel kapott eredmények jó egyezée, melyet a különböző értékeléi módzerekkel zámított adatorok regrezió analízie i igazol. 34
35 3. táblázat: N éhány élelm izer flu oridtartalm a Minta megnevezée Kalibráió mózer /tg /d m 3 (x ^ Gyöngy itrom 88,6 ± 1,6 Gyöngy naran 91,8 + 1,8 Rubin itrom 140.1 ±2,1 Rubin naran 89,7 ±0,8 Rubin meggyj 128.0 ±1,4 Rubin kiwi 108.0 ± 0,8 Rubin meggy2 99.3 ±0,9 Rubin marauja 109.3 ±1,4 Canada dry arany gyömbér 81.3 ±0,4 Canada dry toni 94.2 ±0,8 ETUD naran 121.3 ±0,5 ETUD meggy 130.2 ±1,6 Traubioda 110.2 ± 0,8 Coa Cola 158.5 ±1,3 Diet Pepi Cola 116,3± 1,3 Sztár naran 102.1 ±0,7 Naran nektár 124,8 ±0,8 Márka marauja 142.6 ±1,2 Márka meggy 155.5 ±0,9 Márka naran 222.7 ± 1,2 Márka zőlő 231.4 ±1,4 Márka gyömbér 200.4 ±1,6 Márka toni 207.2 ±1,9 Márka meggy 212,1 ± 2,2 Márka alma 198.4 ±1,5 Kékkúti áványvízj 1164,0 ±6,4 Kékkúti áványvíz2 1378.8 ±18,1 Vp-i apvíz 148.2 ±3,2 tej (féltartó) 91,9±0r5 tej 87.2 ±0,8 méz 412.6 ±2,5 Soproni világo ör 163,0 ±1,6 Soproni Azok ör 192.6 ±1,8 Holten Pilner 171,3± 1,3 Holten Bier 182.2 ± 0,8 Balatoni világo ör 199.6 ±1,4 Kinizi világo ör 193.5 ±1,6 Fehérbor (Bad. ÁG) 212.8 ± 2,2 Vöröbor (Bad. ÁG) 226.5 ±3,6 Pezgő (Törley) 303,8 ± 3,2 Addíió módzer Mg/dm3 (xj) Módoított Gran módzer /tg /dm 3 (x3) 82,4 ±1,5 84,1 ±1,0 86,6 ± 1,2 87,9 ±0,8 134,1 ±1,5 133,0 ±0,7 85,2 ±1,2 87,0 ±1,1 126,0 ±0,7 125,0 ±1,3 106,2 ±1,3 105,8 ±0,7 96,2 ±1,1 96,5 ±1,6 106,8 ± 0,8 106,6 ±1,4 77,3 ±0,7 76,6 ±0,7 94,3 ±0,6 93,8 ±0,6 118,2 ± 0,8 118,7 ±0,7 127,6 ±1,1 128,0± 1,5 107,4 ±0,8 106,8 ±1,3 157,1 ±0,8 156,2 ±0,4 115,2 ±0,8 114,8 ±0,8 97,6 ±1,2 98,0 ±0,6 123,2± 1,5 122,4 ±1,4 138,6 ±1,4 139,7 ±7,0 153,2 ±1,2 152,2 ±9,3 221,1 ±1,4 221,8 ±0,9 229,2 ±1,8 228,6 ±1,3 198,6 ±1,4 1955,5 ±0,8 206,8 ± 2,0 206,1 ± 0,8 212,4 ±5,3 210,1 ± 1,6 193,2 ±2,1 192,6 ±3,4 1160,0 ±5,5 1158,6 ±4,5 1372,0 ±27,1 1373,0 ±3,0 144,3 ±2,8 143,9 ±0,4 90,4 ±1,2 90,6 ±0,5 85,1 ±0,7 84,0 ±2,2 403,6 ±3,6 400,8 ±41,9 162,7± 1,2 162,4 ±0,5 190,2 ±1,2 188,7 ±0,4 170,4 ±0,8 168,9 ±0,6 180,6 ±1,4 179,7 ±0,4 198,2 ±1,8 197,7 ±0,6 190,6 ±1,8 189,4 ±0,7 210,0 ±3,4 210,2 ± 1,1 228,0 ± 2,6 228,2 ± 0,6 300,4 ±2,8 299,7 ±2,5
Minta megnevezée 3. táblázat folytatáa Kalibráió műzer Addíió módzer Mg/dm3 (xj) H g / d m (X2) Módoított G ran módzer Mg/dm3 (x3) Fehérborj 190,6± 1,3 186,5 ±0,9 185,7 ±0,6 Fehérbor2 186,8 ± 1,8 183,5 ±1,1 Fehérbor3 178,6 ±1,3 176,5 ±1,8 176,0 ±0,5 Fehérbor4 185,3 ±2,3 184,2 ±2,5 182,3 ±0,4 00 + 1 <N Xi = f (x3) x2= f (хз) (Xi = f (X2) 0-d fokú együttható 2,610 0,481 2,167 előfokú együttható 1,003 1,000 1,003 korreláió együttható 0,99996 0,99998 0,99997 IRODALOM (1) Pungor E., Tóth K., The Analyt, 95 (1970) 625 (2) Tóth K-, Ionzelektív membránelektródok elektrokémiai ajátoágai é néhány analitikai alkalmazáa Kandidátui értekezé, Vezprém, 1969 (3) Pungor E.,,Analitikai kémiai lexikon, Műzaki Könyvkiadó, Budapet, 1978 (4) Pungor E., Ion-eletive eletrode 4. Vol. Elevier, Amterdam - Oxford - New York -Tokyo 1985 (5) Nguyen Hung, Sika E., Adányiné Kibokói N. é Molnár P. ÉVIKE 34 (1988) 4, 212-217 (6 ) Nguyen Hung, Sika E., Adányiné Kibokói N. é Molnár P. ÉVIKE 35 (1989) 4, (7) Frant M., Ro J., Siene, 154 (1966) 1553 (8) Madonald A. M. G., Tóth K., Anal. Chim. Ata, 41 (1968) 99 (9) Camman K., Rábotá z ionzelektivnini elektrodámi Izdáelztvo Mir, 1980 (10) Camman K., Rehnitz G. A., Anal. Chm., 48 (1976) 856 (11) Inzédy I., Komplex egyenúlyok analitikai alkalmazáa Műzaki Könyvkiadó, Budapet, 1970 (12) Vanderborgh N. E., Talanta, 15 (1968) 1009 (13) Srinivanan K., Rehnitz G., Anal. Chem., 40 (1968) 509 (14) Kanvaraman P., Anal. Lett., 10 (1977) 451 (15) Frenzel W., Anal. Chim. Ata, 187 (1986) 1 (16) Frenzel W., Bratter P., Anal. Chim. Ata, 185 (1985) (17) Frant M., Ro J., Anal. Chem., 40 (1968) 1169 (18) Parteron S. ISE. Rew. Vol. 1. (19) Niholon К., Duff E. J., Anal. Lett., 14 (1981) 493 (20) Sekerka I., Rhnitz G. A., Talanta, 20 (1973) 1167 (21) The analytial working group of the Comité tehnique Europén du fluorid, Anal. Chim. Ata, 182 (1986) 1 (22) MSZ 312-83 Élelmizerek fluortartalmának meghatározáa. 36
IONSZELEKTÍV ELEKTRÓDOK ALKALMAZÁSA AZ ÉLELMISZER-ANALITIKÁBAN III. FLUORID-ION MEGHATÁROZÁSA Nguyen Hung* - Sika Elemér* - Adányiné Kibokói Nóra** - Molnár Pál*** A közleményorozat harmadik rézében bezámoltunk a fluorid-ion meghatározáával kapolato módzertani kíérleteinkről, valamint a modelloldatokban é egye folyékony élelmizerekben (üdítőitalok, áványvizek, tej, ör, bor, pezgő é méz) kapott méréi eredményeinkről. Egyúttal vizgáltuk a fluorid méré pontoágát é reprodukálhatóágát különböző komplexképzők jelenlétében, valamint a kalibráió, az addíió é a módoított Gran értékelő eljáráal. USE OF IONSELECTIVE ELECTRODES IN FOOD ANALYTICS III. DETERMINATION OF FLUORINE ION IN CERTAIN FOODSTUFFS Nguyen, H., Sika, E., Adányi-Kibokói, N, Molnár, P. The author report on methodologial tet of determination of Fluorine ion in the third part of erie. They report on urvey data of model olution and of ertain liquid foodtuff (oft drink, mineral water, milk, beer, wine, hampagne and honey) a well. They examined the auray and reproduibility of determination of fluorine ion in the preene of different omplex forming and examined by mean of the alibrational, the additional and the modified Gran-method. ПРИМЕНЕНИЕ ИОН СЕЛЕКТИВНЫХ ЭЛЕКТРОДОВ В АНАЛИТИКЕ ПИЩЕВЫХ ПРОДУКТОВ 111. ОПРЕДЕЛЕНИЕ ФТОРИД ИОНОВ X. Нгуен, Э. Шишка, HL Аланию Кишбочкаи, Г1. Молнар В тр е тьей части д ан н о й с е р и и с т а т е й а в то р ы с о о б щ а ю т о м ет о д и ч еск и х опы тн ы х и сслед ован и ях, связанны х с о п р ед ел ен и ем ф то р и д -и о н о в, а такж е о полученны х резу л ьтатах и зм е р е н и й при ан али зе м одельны х р астворов и н екоторы х ж идких пищ евы х п родукто в м и н е р а л ь н ы е воды, м о л о ко, б езалкогольны е н ап и тк и, пиво, ш ам п ан ское и м е д. Н ар яду с э т и м а в то р ы и сслед о вали т о ч н о с т ь и в о с п р о и з в о д и м о с т ь м е т о д а и з м е р е н и я ф т о р и д а п р и н а л и ч и и р а зл и ч н ы х к о м п л ексообразо вателей, а такж е с п о м о щ ью м о д и ф и ц и р о в ан н о го м ет о да о ц ен ки по Грану, к а л и б р о вочн о го и ад д и ц и о н н о го м ет о дов о ц ен ки. 37
ANWENDUNG DER IONSELEKTIVEN ELEKTRODEN IN DER LEBENSMITTEL-ANALYTIK III. BESTIMMUNG DES FLUORID-IONS Nguyen, H., Sika, E., Adányi-Kibokói, N, Molnár, P. Im dritten Teil der Publikationreihe wurde über unere methodihen Experimente zur Betimmung de Fluorid-Ion owie über Meergebnie in Modelllöungen und in augewählten flüigen Lebenmitteln (alkoholfreie Erfrihunggetränke, Mineralwaer, Milh, Bier, Wein, Sekt und Honig) berihtet. Gleihzeitig wurden die Präziion und Reproduzierbarkeit der Fluorid - Betimmung in Anweenheit verhiedener Komplexbildner owie mit dem Kalibrierung-, Additionund modifizierten Auwertungverfahren nah Gran unteruht. KÜLFÖLDI LAPSZEMLE Szerkezti: Molnár Pál FÜRST, P, KRÜGER, Chr, МЕЕМ KEN, H.-A., GROEBEL, W.: Klóramfenikol GC/MS-módzerrel való meghatározáa élelmizerekben ppt-tartományban. (GC/MS-Betimmung von Chlorampheniol in Lebenmitteln im ppt-bereih) Deuthe Lebenmittel-Rundhau 84 (1988) 4, 108-113. A zerzők egy GC/MS/NCI eljárát imertetnek klóramfenikol húban, tojában, tejben való meghatározáára. Az extrakió é az extrakt tiztítáa Malih multi módzerének alapján történik, termézeteen lerövidített formában. Az extrakió előtt a vizgálandó élelmizerhez meta-klóranifenikolt adnak belő tandartként. A ténylege meghatározához tömegpektrometriával kombinált kapillár gázkromatográfiát alkalmaznak negatív kémiai ionizáió (NCI) haználata mellett SÍM tehnika egítégével. Közlik az eljárá rézlete leíráát, melynek kimutathatóági határa 0,025 mikrog./kg (ppb)-nál van. A hozzáadái kíérleteknél 0,9 é 9,0 ppb közötti klóramfenikol tartalommal a vizanyeréek 83-96% közöttiek voltak 2,9 é 7,1%-o variáió koeffiienek mellett. 76 minta vizgálatának eredményeit adják meg (:37 tojá é tojátermék - tojálé, fagyaztott tojá -, valamint 39 hú, illetve húkézítmény), melyek közül 2 illetve 7 volt pozitív: 0,05 ppb feletti érték. Bár a zúrópróbák mintazáma még vizonylag ekély, mégi az eredményekből következik, hogy állati eredetű termékek eetében alaony konentráió tartományban eetenként klóramfenikol zermaradvány jelenlétével zámolhatunk. Six L. (Győr) 38