EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.30. COM(2017) 601 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE 2016. ÉVI ÉVES JELENTÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI PARLAMENTEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOKRÓL HU HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE 2016. ÉVI ÉVES JELENTÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI PARLAMENTEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOKRÓL 1. BEVEZETÉS 2014-ben, amikor Jean-Claude Juncker elnök ismertette azokat a politikai iránymutatásokat, amelyek meghatározzák az általa vezetett Bizottság munkájának keretét, hangsúlyozta a nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatok fontosságát, elsősorban a szubszidiaritás elvének érvényesítése tekintetében. A Bizottság az immáron második teljes hivatali évében folytatta az erőfeszítéseit a nemzeti parlamentekkel fenntartott fontos kapcsolatok elmélyítésére azzal a céllal, hogy az Európai Uniót közelebb hozza a polgáraihoz. A Bizottság fontosnak tartja a nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatait, amit Jean-Claude Juncker elnök hangsúlyozott a Bizottság összes tagjának címzett megbízólevelekben, és az Európai Parlamentnek 2016. szeptember 14-én megtartott, az Unió helyzetét értékelő beszédében kiemelte, hogy Európa csak a tagállamokkal együtt épülhet, és soha azokkal szemben. Jean-Claude Juncker elnök kiemelte a Bizottság tagjai és a nemzeti parlamentek közötti, a mandátum kezdete óta megtartott számos találkozót, melyek célja, hogy Európát közelebb hozzák a polgáraihoz és a nemzeti képviselőikhez. Azt is bejelentette, hogy a Bizottság ennek a kapcsolatnak azáltal kíván új lendületet adni, hogy biztosokkal ismerteti a nemzeti parlamentek előtt az Unió helyzetének értékelését. Ennek eredményeként az Unió helyzetének értékelését szinte mindegyik nemzeti parlamentben bemutatták és megvitatták. A Bizottság tagjai és a nemzeti parlamentek közötti, előbb említett közvetlen kapcsolatokon kívül a Bizottság aktív írásos információcserét folytat a nemzeti parlamentekkel a politikai párbeszéd és a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében. A sorban immáron tizenkettedik jelentés a Bizottság nemzeti parlamentekkel folytatott politikai párbeszédére összpontosít, melyet 2006-ban kezdeményeztek abból a célból, hogy elősegítse a nemzeti parlamentek bevonását az uniós szakpolitikák alakításába és végrehajtásába. A szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmust, amely feljogosítja a nemzeti parlamenteket annak értékelésére, hogy az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe nem tartozó jogalkotási javaslatok megfelelnek-e a szubszidiaritás elvének, a szubszidiaritásról és arányosságról szóló 2016. évi éves jelentés vizsgálja 1. A párhuzamosan közzétett jelentés e jelentés kiegészítésének tekintendő. 2. A NEMZETI PARLAMENTEK ÍRÁSBELI VÉLEMÉNYEI a. Általános észrevételek 2016-ban jelentősen megnőtt a nemzeti parlamentek által a Bizottságnak benyújtott vélemények (és indokolt vélemények) száma. A nemzeti parlamentek összesen 620 véleményt adtak ki az év folyamán, ami 2015-höz képest 77%-os növekedés, mely évben a nemzeti parlamentek 350 véleményt adtak ki. Amennyiben csak az indokolt véleményeket nézzük, azok száma a 2015. évi 8-ról 65-re nőtt 2016-ban, ami több mint 700%-os növekedés 2. 1 2 COM(2017) 600 final. Az indokolt véleményekkel kapcsolatos részletes információt a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2016. évi éves jelentés tartalmazza COM(2017) 600 final. 2
b. Részvétel és az érintett kérdések köre Az előző évekhez hasonlóan, a Bizottságnak megküldött vélemények száma egyenlőtlenül oszlott meg a nemzeti parlamentek között. A 10 legaktívabb kamara a vélemények kb. 73%-át adta ki (vagyis 452 véleményt), ami a 2015. évihez hasonló arány, amikor a vélemények 70%-a a 10 legaktívabb kamarától érkezett. Az előző évekkel szemben, amikor a portugál Assembleia da República volt a legaktívabb, 2016-ban a legtöbb véleményt az olasz Senato della Repubblica adta ki. 81 véleménye a beérkezett összes vélemény kb. 13 %-át adta. A legalább tíz véleményt benyújtó többi nemzeti parlament és kamara a román Camera Deputaților (70 vélemény), a portugál Assembleia da República (57 vélemény), a német Bundesrat (47 vélemény), a cseh Senát (46 vélemény), a román Senat (43 vélemény), a francia Assemblée nationale (33 vélemény), az olasz Camera dei Deputati (27 vélemény), a francia Sénat (25 vélemény), a svéd Riksdag (23 vélemény), a cseh Poslanecká sněmovna (19 vélemény), a lengyel Senat (17 vélemény), a brit Lordok Háza (17 vélemény), a spanyol Cortes Generales (13 vélemény) 3 és az osztrák Bundesrat (11 vélemény). c. A politikai párbeszéd főbb témái A következő bizottsági dokumentumok szerepeltek azon dokumentumok között, melyeknek a nemzeti parlamentek kiemelt figyelmet szenteltek (további részletek a 2. mellékletben). 1. A Bizottság 2016. évi munkaprogramja: Lejárt a szokványos megoldások ideje című közlemény 4 2. Javaslat A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv 5 3. Javaslat Egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló rendelet (átdolgozás) 6 4. Javaslat Irányelv a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól 7 és Javaslat Az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelv 8 A munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvre vonatkozó javaslattal kapcsolatban 14 indokolt véleményt nyújtottak be és hatályba lépése óta csupán harmadik alkalommal működésbe léptette a Szerződések (2.) jegyzőkönyve 7. cikkének (2) bekezdésében meghatározott mechanizmust, mely sárga lapos eljárásként vált ismertté. A harmadik országbeli állampolgárok, illetve hontalan személyek által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló rendeletre (átdolgozás) vonatkozó javaslattal kapcsolatban nyolc indokolt vélemény érkezett. A szubszidiaritásról és arányosságról szóló éves jelentés részletesebb leírást tartalmaz. 3 4 5 6 7 8 Két kamarától kapott tizenhárom véleményként számítva. COM (2015) 610 final, 2015. október 27. COM (2016) 128 final, 2016. március 8. COM (2016) 270 final, 2016. május 4. COM (2015) 634 final, 2015. december 9. COM (2015) 635 final, 2015. december 9. 3
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A Bizottság 2016. évi munkaprogramja: Lejárt a szokványos megoldások ideje. A politikai iránymutatásban tett vállalásnak megfelelően, mely szerint azokra a területekre kell összpontosítani, ahol az Európai Unió tényleges változást érhet el, a 2016. évi munkaprogram a Jean-Claude Juncker elnök által a mandátuma kezdetén meghatározott tíz prioritás köré épülő néhány új kezdeményezést tartalmazott. Az előző évhez hasonlóan a 2016. évi munkaprogram is tartalmazott egy listát a visszavonásra váró jogalkotási javaslatokról, valamint egy másik listát, mely a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében felülvizsgálandó jogalkotási aktusokat tartalmazta. A 2016. évi munkaprogramot 2015. október 27-én fogadták el, és Frans Timmermans első alelnök küldte meg a nemzeti parlamentek európai ügyekkel foglalkozó bizottságai elnökeinek egy kísérő levéllel együtt, melyben megerősítette, hogy a Bizottság tagjai készen állnak látogatást tenni a nemzeti parlamenteknél, amennyiben azok kérik a munkaprogram ismertetését és megvitatását. A Bizottsághoz a 2016. évi munkaprogrammal kapcsolatban összesen 25 vélemény érkezett, a következő összetételben: egyéni vélemények 9 kamarától 9, a holland Tweede Kamer által 16 kamara nevében benyújtott közös vélemény 10, melyben minden egyes kamara felsorolta a saját prioritásait a Bizottság által javasolt kezdeményezések között. A közös véleményt aláíró kamarák közül majdnem mindegyik az energiaunióra vonatkozó csomagot és a migráció jobb szabályozását határozta meg prioritásként. A legtöbb kamara prioritásai között szereplő egyéb kezdeményezések: a körforgásos gazdaságról szóló csomag, a 2014 2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálata, az európai digitális egységes piaci stratégia, a munkaerő-mobilitási csomag, a bankunió kiteljesítése és a határigazgatási csomag. A Bizottság a beérkezett véleményekre adott válaszaiban üdvözölte a nemzeti parlamentek munkaprogram iránti érdeklődését, és azt, hogy továbbra is támogatják a Bizottság megközelítését, mely szerint a Bizottság európai szinten hozzáadott értéket biztosító, kevesebb kezdeményezésre összpontosít. A Bizottság üdvözölte továbbá a munkaprogramban biztosított azon lehetőséget is, hogy korai véleménycsere folytatható a nemzeti parlamentekkel a prioritásaikról. Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról 2016. március 8-án a Bizottság javaslatot fogadott el a munkavállalók kiküldetéséről szóló, 1996. évi irányelv célirányos felülvizsgálatáról 11. A felülvizsgálat alapvető célja annak biztosítása, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága olyan feltételek mellett valósuljon meg az Unióban, amelyek egyenlő versenyfeltételeket garantálnak a vállalkozások számára és tiszteletben tartják a munkavállalók jogait. A javaslat a következő három fő területen vezet be változtatásokat: a kiküldött munkavállalók javadalmazásában, ideértve az alvállalkozói szerződéseket; a kölcsönmunkaerőre vonatkozó szabályokban, valamint a hosszú távú 9 10 11 A német Bundesrat, a francia Sénat, az olasz Senato della Repubblica, a lett Saeima, a litván Seimas, a magyar Országgyűlés, a portugál Assembleia da República, a svéd Riksdag és a brit Lordok Háza. A cseh Poslanecká sněmovna és Senát, a horvát Hrvatski sabor, az olasz Senato della Repubblica, a lett Saeima, a litván Seimas, a magyar Országgyűlés, a holland Tweede Kamer és Eerste Kamer, a lengyel Senat, a portugál Assembleia de República, a román Camera Deputaților és Senat, s szlovák Národná rada és a brit alsóház és Lordok Háza. Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.). 4
kiküldetésekben. A javaslat előírja, hogy a javadalmazásra vonatkozó, a fogadó tagállamban hatályos valamennyi kógens szabályt alkalmazni kell az adott tagállamban dolgozó kiküldött munkavállalókra. A Bizottsághoz a javaslattal kapcsolatban 23 vélemény 12 érkezett, köztük 14 indokolt vélemény, működésbe léptetve a Szerződések (2.) Jegyzőkönyve 7. cikkének (2) bekezdése szerinti mechanizmust (az ún. sárga lapos eljárást ). Az indokolt vélemények tartalma és a Bizottság nemzeti parlamentek szubszidiaritással kapcsolatos észrevételeire adott válasza részletesen a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2016. évi éves jelentésben olvasható. A beérkezett észrevételek általában nagy eltérést mutattak a nemzeti parlamentek álláspontjai között: míg néhány kamara erőteljesen bírálta a javaslatot, addig mások támogatták a kezdeményezést. A nemzeti parlamentek kritikus észrevételei többek között a jogalap megválasztására, a javaslatnak az arányosság elvével való összeegyeztethetőségére, és arra a lehetséges zavaró hatásra vonatkozott, amelyet a javaslat a szociális partnerek kollektív szerződésekkel kapcsolatos hatáskörére, illetve a nemzeti kormányok azzal kapcsolatos hatáskörére gyakorolhat, hogy valamely kollektív megállapodást egyetemesen alkalmazandóvá tegyenek. A Bizottság az összes érintett kamarának válaszolt, és kitért a szubszidiaritással nem kapcsolatos egyéni észrevételeikre. A szubszidiaritás kérdéseivel kapcsolatos észrevételekkel a Bizottság a 2016. július 20-i közleményében foglalkozott 13. Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás) 2016. május 4-én a Bizottság három javaslatot terjesztett elő a közös európai menekültügyi rendszer reformjáról 14. A Dublini Rendeletre vonatkozó javaslat 15 új korrekciós célú elosztási mechanizmust vezetett be annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen tagállam menekültügyi rendszerére se nehezedjen aránytalan nyomás. E mechanizmus szerint azokban az esetekben, amikor aránytalanul nagy migrációs nyomás nehezedik egy tagállamra, működésbe lépne egy automatikus mechanizmus, mely szerint a menedékkérőket más európai uniós országokba helyeznék át. A tagállamok ideiglenesen felfüggeszthetik a mechanizmusban való részvételüket, ebben az esetben 250 000 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást kellene fizetniük minden egyes, általuk be nem fogadott menedékkérő után. E javaslattal kapcsolatban 2016-ban tizennégy vélemény érkezett 16, közülük nyolc indokolt vélemény volt. Az indokolt vélemények tartalma és a Bizottság nemzeti parlamentek szubszidiaritással kapcsolatos észrevételeire adott válasza részletesen a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2016. évi éves jelentésben olvasható. Ami a szubszidiaritással nem kapcsolatos véleményekben foglalt érveket illeti, több kamara is rámutatott arra, hogy a 12 A bolgár Narodno sabranie, a cseh Poslanecká sněmovna és Senát, a dán Folketing, az észt Riigikogu, a francia Assemblée nationale és Sénat, a spanyol Cortes Generales, a horvát Hrvatski sabor, az olasz Camera dei Deputati és Senato della Repubblica, a litván Seimas, a lett Saeima, a magyar Országgyűlés, a lengyel Sejm és Senat (indokolt vélemény és vélemény), a portugál Assembleia da República, a román Camera Deputaților (indokolt vélemény és vélemény) és Senat, a szlovák Národná rada, és a brit alsóház. 13 COM (2016) 505 final, 2016. július 20. Lásd még a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2016. évi éves jelentést. 14 COM(2016) 270 final, COM(2016) 271 final és COM(2016) 272 final, 2016. május 4. 15 COM (2016) 270 final, 2016. május 4. 16 A cseh Poslanecká sněmovna (indokolt vélemény) és Senát (indokolt vélemény), a német Bundesrat, a magyar Országgyűlés (indokolt vélemény), az olasz Camera dei Deputati és Senato della Repubblica (indokolt vélemény), a lengyel Sejm (indokolt vélemény) és Senat (indokolt vélemény és vélemény), a portugál Assembleia da República, a román Camera Deputaților (indokolt vélemény és vélemény) és Senat és a szlovák Národná rada (indokolt vélemény). 5
250 000 EUR összegű pénzügyi hozzájárulás aránytalan és az összeg nem indokolt. Több nemzeti parlament ahhoz is ragaszkodott, hogy a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó rendelkezéseket módosítani kell a gyermek mindenek felett álló érdekének és a vonatkozó biztosítékoknak megfelelően. Végezetül, néhány kamara aggályokat fogalmazott meg a javaslat jogalapjával kapcsolatban. Válaszában a Bizottság előadta, hogy a menedékkérőnkénti szolidaritási hozzájárulás összege a menekültek befogadásának többéves költségeit fedezi. A Bizottság utalt a hozzájárulás visszatartó jellegére is, mivel a javaslat célja, hogy a tagállamok teljes körűen vegyenek részt a korrekciós mechanizmusban. A kísérő nélküli kiskorúakat illetően a Bizottság kijelentette, hogy annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a kísérő nélküli kiskorúak számára a menekültügyi eljárás gyors igénybevételének lehetőségét, a javaslat szerint az illetékes tagállamnak annak az országnak kellene lennie, ahol a kiskorú benyújtotta a nemzetközi védelem iránti első kérelmét, kivéve, ha bizonyíthatóan nem ez a kiskorú mindenek felett álló érdeke. A Bizottság hangsúlyozta, hogy érvényes marad az az elv, mely szerint a gyermek mindenek felett álló érdekét kell elsődlegesen figyelembe venni a Dublini Rendeletben előírt összes eljárásban. A javaslat jogalapját illetően a Bizottság kijelentette, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerint az Európai Parlament és a Tanács intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely magában foglalja többek között a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumokat és eljárásokat, és hogy a hatályos 604/2013/EU Dublin III. Rendelethez hasonlóan e rendelet átdolgozása az említett rendelkezésen alapul. Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a digitálistartalomszolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól és Javaslat Az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelv A Bizottság a digitális egységes piaci stratégiájának részeként 2015 decemberében két javaslatot fogadott el, hogy az egész EU-ban megfelelőbb védelmet biztosítson az interneten vásárló fogyasztók számára, és segítse a vállalkozásokat online értékesítéseik növelésében. A két javaslat fő célja a szerződési joggal kapcsolatos, a határokon átnyúló online kereskedelmet akadályozó korlátok felszámolása, amely mind a vállalkozások, mind a fogyasztók javát szolgálja. A Bizottsághoz 11 vélemény érkezett a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvre vonatkozó javaslattal 17, és 12 vélemény az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvre 18 vonatkozó javaslattal kapcsolatban. A vélemények közül nyolc mindkét javaslatra vonatkozott 19. A mindkét javaslatra vonatkozó vélemények egyike a francia Sénat indokolt véleménye volt. A nemzeti parlamentektől beérkezett vélemények többsége szerint Unió-szerte szükség van megfelelő szintű fogyasztóvédelemre a digitálistartalom-szolgáltatás terén. A digitálistartalomszolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvre vonatkozó javaslattal 17 18 19 COM (2015) 634 final, 2015. december 9. COM (2015) 635 final, 2015. december 9. A cseh Senát, a francia Sénat (indokolt vélemény), a luxemburgi Chambre des Députés, a holland Eerste Kamer (két vélemény), az osztrák Bundesrat, a portugál Assembleia da República és a román Senat. 6
kapcsolatban több nemzeti parlament tett észrevételt a javaslat más uniós fogyasztóvédelmi, szellemitulajdonjog-védelmi vagy adatvédelmi jogszabályokkal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Észrevételeket tettek arra a lehetőségre vonatkozóan is, hogy a szolgáltatók elkerülhetik a meg nem felelés miatti felelősségvállalást, valamint a javaslat hatályának a digitális tartalomért cserébe adott információra való kiterjesztésével kapcsolatban. Válaszaiban a Bizottság rámutatott arra, hogy egy közös szabályrendszer kiküszöbölné a joghézagokat, jogbiztonságot nyújtana és ezzel párhuzamosan megelőzné az egységes piac szétaprózódását. A javaslat a tartalmát illetően, bár a digitálistartalom-alapú termékek tekintetében mivel azok nincsenek kitéve kopásnak és elhasználódásnak nem határoz meg jótállási időszakot, a bizonyítási teher korlátlan megfordulása igen magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítana. A digitális tartalomról szóló javaslat és az általános adatvédelmi rendelet közötti kapcsolatot illetően a Bizottság a válaszában kifejtette, hogy a javaslat szerint az irányelv nem érinti az adatvédelemre vonatkozó szabályokat, ideértve a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályokat. Az áruk internetes és egyéb távértékesítésére vonatkozó javaslatot illetően több nemzeti parlament megjegyezte, hogy az új szabályok kizárólag az áruk internetes és egyéb távértékesítésére vonatkoznának, a személyes értékesítésre nem. A nemzeti parlamentek észrevételeket tettek továbbá a bizonyítási teher megfordulására és a kártérítési felelősségre vonatkozóan javasolt új szabályokkal, valamint a javasolt jótállási időszakkal kapcsolatban. Válaszaiban a Bizottság hangsúlyozta, hogy meg kell szüntetni a nemzeti fogyasztói szerződési jogszabályok közötti különbségeket olyan kulcsterületeken, mint pl. a jótállási időszak hossza és a bizonyítási teher megfordulása. A Bizottság kiemelte annak fontosságát is, hogy az EU-ban koherens jogi keretet kell biztosítani az áruk internetes vagy távértékesítésére és a személyes értékesítésére vonatkozóan. A Bizottság jelezte továbbá, hogy célravezetőségi vizsgálatot indított az uniós fogyasztóvédelmi és marketingjog területén. A vizsgálat hat irányelvre terjed ki, ideértve a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelvet. Végezetül, a Bizottság hangsúlyozta, hogy általában véve a fogyasztóvédelem szintje továbbra is nagyon magas maradna az összes tagállamban, mivel néhány tagállamban a fogyasztóvédelem nemzeti szintjének néhány meghatározott területet érintő esetleges csökkenését bizonyos mértékben kompenzálnák a javaslat más, magasabb szintű fogyasztóvédelmet előirányzó szabályai, például a bizonyítási teher megfordulásának meghosszabbítása a jelenlegi hat hónapról két évre. A francia Sénat által a szubszidiaritással kapcsolatban támasztott aggályokat illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a jogbiztonság megvalósításának és a fogyasztói bizalom megszilárdításának egyetlen módja az európai szinten történő teljes harmonizáció és a magas szintű fogyasztóvédelem. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a tagállamok nem tudnák saját kezdeményezésükre elégségesen felszámolni a nemzeti szerződési jogok között meglévő korlátokat. Például a jótállási kötelezettségre vagy a szerződésszerű teljesítésre vonatkozó eltérő szerződési szabályok voltak azok az akadályok, amelyek felszámolására a Bizottság javaslata irányult. d. A politikai párbeszéd eredményei A nemzeti parlamentek által 2016 folyamán leginkább észrevételezett két bizottsági javaslat elfogadásához vezető jogalkotási folyamat még ugyanabban az évben lezárult. Ezért ebben a jelentésben összehasonlíthatók a Bizottság eredeti javaslatai az elfogadott végleges szövegekkel. Tekintettel az érintett szereplők nagy számára, nem lehet közvetlenül összefüggésbe hozni valamely nemzeti parlament egyéni álláspontját a jogalkotási folyamat eredményével. 7
Mindazonáltal a nemzeti parlamentek véleményei felbecsülhetetlen értékű forrást és elemzéseket nyújtottak a Bizottság számára a más intézményekkel folytatott együttműködéshez. Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Határ- és Parti Őrségről és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről 2015. december 15-én a Bizottság javaslatot fogadott el az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásáról 20, a külső határok szigorú és közös igazgatásának biztosítása érdekében tett erőfeszítések részeként. Az Európai Határ- és Parti Őrség, mely az európai migrációs stratégiában 21 javasolt intézkedések egyike, létre fogja hozni a Frontexből és a tagállamok határigazgatásért felelős hatóságaiból álló Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, mely átveszi a külső határigazgatással kapcsolatos feladatokat. A Bizottsághoz a javaslattal kapcsolatban tíz vélemény érkezett 22. Sok kamara támogatta az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását. Több kamara aggályosnak tartotta azokat a rendelkezéseket, melyek szerint a Bizottság hatáskörei esetleg ütközhetnek a tagállamok hatásköreivel a határaik védelmét, a belső biztonság és a közrend fenntartását illetően. Sok kamara aggályosnak tartotta a bizottsági javaslat 18. cikkét, mely szerint a külső határokon gyors intézkedéseket szükségessé tevő helyzetekben (például aránytalan migrációs nyomás esetén) a Bizottság az ügynökséggel való egyeztetést követően határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza az ügynökség által végrehajtandó intézkedéseket, és felszólítja az érintett tagállamot, hogy működjön együtt az ügynökséggel az említett intézkedések végrehajtásában. A kamarák véleménye szerint a Tanácsnak kellene elfogadnia az ilyen intézkedéseket a tagállamok beleegyezésével, nem pedig a Bizottságnak és az ügynökségnek. Az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott megbeszéléseket követően a javasolt rendeletet 2016. szeptember 14-én elfogadták 23, szemléltetve ezáltal, hogy az európai intézmények képesek gyors választ adni sürgető kihívásokra. A rendelet szerint az Európai Határ- és Parti Őrség a Frontex által lefektetett alapokra épülő új, megerősített ügynökség lesz, mely a feladatai ellátásához kötelezően felállítandó, gyorsreagálású határőrállományt vesz igénybe. A rendelet kimondja, hogy továbbra is a tagállamok elsődleges felelőssége az Unió külső határa rájuk eső szakaszának igazgatása. A tagállamok továbbra is megőrzik hatásköreiket és szuverenitásukat a határaik felett és a továbbiakban is ellátják a külső határaik igazgatásával kapcsolatos napi szintű feladatokat. A rendelet szerint a külső határokon gyors intézkedéseket szükségessé tevő helyzetekben a szükséges határozatokat a Tanács fogadja el a Bizottság javaslata alapján és az ügynökséggel való konzultációt követően. Az ilyen határozatok előirányozhatnak kockázatcsökkentő intézkedéseket a tagállam határain, melyeket az ügynökség hajt végre az érintett tagállamokkal egy közösen elfogadott operatív terv alapján. Javaslat A Tanács irányelve a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról 2016. január 28-án a Bizottság előterjesztette az adókikerülés elleni irányelvre vonatkozó javaslatát az adókikerülés elleni kezdeményezéscsomag részeként 24. 2016. június 20-án a 20 COM (2015) 671 final, 2015. december 15. 21 COM (2015) 240 final, 2015. május 13. 22 A cseh Poslanecká sněmovna és Senát, a francia Assemblée nationale, az olasz Camera dei Deputati és Senato della Repubblica, a holland Tweede Kamer, a lengyel Senat, a portugál Assembleia da República, a román Camera Deputaților és Senat. 23 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.). 24 COM (2016) 26 final, 2016. január 28. 8
Tanács elfogadta a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló (EU) 2016/1164 irányelvet 25. Annak érdekében, hogy átfogó keretet biztosítson a hibrid struktúrák számára, ideértve a harmadik országokat érintőeket is, a Bizottság 2016. október 25-én javaslatot terjesztett elő a hibrid struktúrákra vonatkozó meglévő szabályozás kiegészítésére vonatkozóan {COM(2016) 687 final}. A hibrid struktúrákra vonatkozó szabályok célja annak megakadályozása, hogy a vállalkozások adókikerülés végett kihasználják a nemzeti jogszabályok közötti eltéréseket. Az adókikerülés elleni irányelv öt jogilag kötelező, a visszaélések megakadályozását célzó intézkedést tartalmaz, melyeket valamennyi tagállamnak alkalmaznia kell az agresszív adótervezés elterjedt formáival szemben. Az öt intézkedés olyan szabályokat tartalmaz, melyek célja az alacsony adókulcsot alkalmazó/adómentességet kínáló országokba történő nyereségátcsoportosítástól való visszatartás, bizonyos jövedelmek adóztatása kettős elmaradásának megelőzése, vállalkozások általi adókikerülés megelőzése eszközök áthelyezésekor, az adóminimalizálást szolgáló mesterséges adósságrendezési megállapodások visszaszorítása és az agresszív adótervezés elleni fellépés, amennyiben más szabályok nem alkalmazandók. Az adókikerülés elleni irányelvre vonatkozó javaslattal kapcsolatban a nemzeti parlamentektől összesen hét vélemény érkezett a Bizottsághoz, köztük két indokolt vélemény a máltai Kamra tad-deputati és a svéd Riksdag 26 részéről. A Kamra tad-deputati véleménye szerint az adókikerülés elleni küzdelemnek rugalmasságot biztosító, egységes közös szabályokra kellene épülnie. A Riksdag egyfelől támogatta a javaslat célkitűzéseit, másfelől bírálta a Bizottságot azért, mert a javaslatot sietve szövegezte meg anélkül, hogy hatásvizsgálatot végzett volna. A Bizottság úgy vélte, hogy az adókikerülés elleni küzdelmet szolgáló harmonizált szabályok a jól működő egységes piac érdekét szolgálják, és hangsúlyozta, hogy az eltérő nemzeti megközelítések új kiskapukat nyithatnak az agresszív adótervezés előtt, továbbá adóversenyt indíthatnak el a tagállamok között, ezáltal aláásva a tagállamok adószabályainak hatékonyságát. A javaslatot kísérő szolgálati munkadokumentum részletes gazdasági indokolást tartalmazott és kiemelte az agresszív adótervezés mögött álló okokat. A német Bundesrat, bár összességében támogatta a Bizottság javaslatát, kifogásolta, hogy az irányelv csak azokra a vállalkozásokra vonatkozna, amelyek társaságiadó-alanyok, és kérte a partnerségként vagy egyszemélyes társaságként működő vállalkozások belefoglalását a javaslatba. Az elfogadott irányelv hatálya végül nem tért el a bizottsági javaslattól, hatályába a társaságiadó-alany vállalkozások tartoztak. A Bundesrat el szerette volna kerülni, hogy bizonyos ágazatokra kivételek vonatkozzanak. A Bizottság javasolta, hogy az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok ne legyenek alkalmazandók azokra a társaságokra, melyek fő részvényosztályával rendszeresen kereskednek egy vagy több elismert értéktőzsdén. Az irányelv elfogadott változatában már nem szerepel ez a rendelkezés. A Bundesrat aggályosnak tartotta a kamat-leírhatóság korlátozására vonatkozó szabály kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását. Az elfogadott irányelv szerint a levonható nettó hitelfelvételi költségeket 3 millió EURra korlátozták, szemben a Bizottság eredeti javaslatában szereplő 1 millió EUR-val. Végezetül, a Bundesrat azt javasolta, hogy a hibrid struktúrák esetében mérlegelni kellene, hogy előnyös lenne-e átvenni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) adóalap-erózióról és nyereségátcsoportosításról szóló jelentésében szereplő megkülönböztető megközelítéseket. Az adókikerülés elleni irányelvre vonatkozó, 2016. június 20-i végső kompromisszumos javaslat részeként a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (a 25 26 HL L 193., 2016.7.19., 1. o. A cseh Senát, a német Bundesrat, a francia Assemblée nationale, a máltai Kamra tad-deputati, a portugál Assembleia da República, a román Camera Deputaţilor és a svéd Riksdag. 9
továbbiakban: Ecofin Tanács) nyilatkozatot adott ki a hibrid struktúrákról. Ebben a nyilatkozatban az Ecofin Tanács felkéri a Bizottságot,...hogy a megállapodás 2016 végéig történő elérése érdekében 2016 októberéig terjesszen elő javaslatot a harmadik országok bevonásával megvalósított hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülésekről annak érdekében, hogy olyan szabályok kerüljenek kialakításra, amelyek összhangban vannak az OECD adóalaperózióról és nyereségátcsoportosításról szóló jelentésében megfogalmazott ajánlások szabályaival. 2016. október 25-én a Bizottság előterjesztette az adókikerülés elleni irányelv módosításáról szóló irányelvre vonatkozó javaslatot 27, mely az OECD adóalap-erózióról és nyereségátcsoportosításról szóló jelentésében ismertetett, A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek semlegesítése című 2. fellépéssel kapcsolatos ajánlásokon alapul. 3. EGYÉB FEJLEMÉNYEK Második zöld lap Az elmúlt években több nemzeti parlament adott hangot azon kívánságának, hogy felkérhessék a Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére, vagy arra, hogy meglévő jogszabály módosítására javaslatot tegyen, a politikai párbeszéd továbbfejlesztett keretében, melynek közismert neve zöld lap. 2016. július 11-én nyolc parlamenti kamara 28 a francia Assemblée nationale kezdeményezésére zöld lapot írt alá, melyben felkérik a Bizottságot arra, hogy nyújtson be ambiciózus jogalkotási javaslatot a vállalati társadalmi felelősségvállalási elvek európai szintű végrehajtásáról, mely az uniós székhellyel rendelkező összes vállalatra alkalmazandó lenne és pontosan meghatározná a kötelezettségeket és a szankciókat. 2016. július 26-án egy kilencedik kamara csatlakozott hozzájuk 29. Ez volt a második zöld lap kezdeményezés az élelmiszer-pazarlás csökkentéséről szóló 2015. évi kezdeményezés után 30. Válaszában a Bizottság köszönetet mondott a kamaráknak az ebben a fontos kérdésben tett hozzájárulásaikért és hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is proaktívan jár el a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdításában valamennyi szakpolitikáján keresztül. Kiemelte a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén, elsősorban a szabályozási oldalon hozott számos intézkedését (a fa- és fatermék-piaci uniós rendeletet, a konfliktusövezetből származó ásványokról szóló rendeletet, a közbeszerzésekről szóló felülvizsgált irányelveket, a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvet, a részvényesi jogokról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot, és a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól szóló irányelv társaságiadó-információk közzététele tekintetében történő módosítására vonatkozó javaslatot), valamint az általános szakpolitikai dokumentumokat, az önkéntes útmutatást és a konzultációs kezdeményezéseket. A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért című 2016. novemberi közleményében 31 a Bizottság hangsúlyozta, hogy intenzívebben fog foglalkozni a felelős üzleti magatartással és konkrét tevékenységekre fog fókuszálni a jövő társadalmi, környezeti és irányítási kihívásainak kezelése érdekében, a Bizottság 2011-es európai uniós vállalati társadalmi felelősségvállalási stratégiájában meghatározott alapelvekre és politikára építve. E munka mellett a Bizottság a legfontosabb érdekeltekkel való szoros együttműködésben körültekintően figyelemmel kíséri a helyzet alakulását a tagállamokban és a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos folyamatban résztvevő nemzetközi testületekben. 27 28 29 30 31 COM (2016) 687 final, 2016. október 25. A francia Assemblée nationale, az olasz Senato della Repubblica, a lett Saeima, a litván Seimas, a holland Tweede Kamer, a portugál Assembleia da República, a szlovák Národná rada és a brit Lordok Háza. A görög Vouli ton Ellinon. Lásd a Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatokról szóló 2015. évi éves jelentést, COM (2016) 471, 2016. július 15., 10. o. COM (2016) 739 final, 2016. november 22. 10
A regionális parlamentek szerepe A regionális parlamentek közvetve járulnak hozzá a Bizottság nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolataihoz. A Szerződések (2.) Jegyzőkönyve szerint, amikor az uniós jogalkotási aktusok tervezetét szubszidiaritási vizsgálatának vetik alá indokolt vélemények kibocsátása céljából, a nemzeti parlamentek a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező regionális parlamentekkel egyeztetnek 32. A regionális parlamenteket a Régiók Bizottsága is képviseli. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a Régiók Bizottságát több feladattal ruházták fel a szubszidiaritás tekintetében, melynek kifejezetten helyi és regionális dimenziói vannak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdése 33 értelmében. A Régiók Bizottsága monitoringtevékenységeket folytat a szubszidiaritás-ellenőrzési hálózaton és annak online platformján keresztül, melynek célja a regionális parlamentek részvételének támogatása a szubszidiaritással kapcsolatos korai előrejelző mechanizmusban (REGPEX). A Régiók Bizottságának szubszidiaritás-ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési tevékenységét a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2016. évi éves jelentés ismerteti részletesebben. Bár a Szerződések nem tartalmaznak kifejezetten rendelkezést a Bizottság és a regionális parlamentek közötti közvetlen interakcióra vonatkozóan, néhány regionális parlament, elsősorban az osztrák és a német tartományi parlamentek, 2016-ban több véleményt nyújtottak be a Bizottsághoz a bizottsági javaslatok különböző szempontjait illetően. A heiligendammi nyilatkozatot 34 aláíró regionális parlamentek küldöttei 2016 januárjában találkoztak Frans Timmermans első alelnökkel eszmecsere céljából. Ezen kívül Jean-Claude Juncker elnök az év folyamán számos regionális kormány és hatóság képviselőivel találkozott, többek között Észak- Rajna-Vesztfália, Brandenburg, Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, Rajna-vidék Pfalz és Hessen (Németország), Provence Alpes Côte d'azur és Elzász Champagne-Ardennek Lotaringia (Franciaország), Tirol és Stájerország (Ausztria), Vallónia (Belgium) és Trentino Dél-Tirol (Olaszország) képviselőivel. A Bizottság más tagjai, elsősorban Corina Creţu, regionális politikáért felelős biztos is részt vett hasonló üléseken. 4. KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK ÉS LÁTOGATÁSOK A korábbi évekhez hasonlóan a Bizottság tagjai 2016-ban látogatást tettek majdnem mind a 28 nemzeti parlamentben. Jean-Claude Juncker elnök, az első alelnök, az alelnökök és a biztosok 32 A szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló (2.) Jegyzőkönyv 6. cikke (első francia bekezdés): A jogalkotási aktus tervezetének az Unió hivatalos nyelvein való továbbításától számított nyolc héten belül bármely nemzeti parlament, illetve bármely nemzeti parlamenti kamara indokolt véleményt küldhet az Európai Parlament, a Tanács, illetve a Bizottság elnökének, amelyben ismerteti azokat az okokat, amelyek alapján az adott tervezetet nem tartja összeegyeztethetőnek a szubszidiaritás elvével. A nemzeti parlamentekre, illetve nemzeti parlamenti kamarákra tartozik, hogy adott esetben a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező regionális parlamentekkel egyeztessenek. 33 Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdése: A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. 34 A 2015. június 16-i heiligendammi nyilatkozatot közösen fogadták el a német és az osztrák tartományi parlamentek, valamint a dél-tiroli parlament elnökei. A nyilatkozat felszólít a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező regionális parlamentek erősebb bevonására a szubszidiaritás elvének felügyeletébe és ellenőrzésébe, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy a szubszidiaritással kapcsolatos korai előrejelző mechanizmus keretében a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező regionális parlamentek által elfogadott állásfoglalásokat említse meg az olyan hivatalos dokumentumaiban, mint a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló éves jelentés és a nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatokról szóló éves jelentés. 11
több kamaránál több alkalommal is látogatást tettek. Továbbá, néhány nemzeti parlament delegációkat küldött Brüsszelbe vagy bizottsági üléseket hívott össze ott és éltek azzal a lehetőséggel, hogy találkozzanak a Bizottság tagjaival. 2016-ban összesen mintegy 180 látogatásra és találkozóra került sor. E tekintetben különösen fontosak voltak a Bizottság tagjainak nemzeti parlamenteknél tett látogatásai, melyek keretében ismertették Jean-Claude Juncker elnök Unió helyzetét értékelő beszédét 35. A biztosok majdnem mindegyik kamaránál látogatást tettek az Európai Parlament előtt tartott beszédét követően. Az ilyen látogatások és a nemzeti parlamentek tagjaival közös találkozók felbecsülhetetlen értékűek a Bizottság számára az Unió szakpolitikáinak jobb megértésnek és támogatásának elősegítésében. Jean-Claude Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő beszédében bejelentette, hogy a jövőben még több látogatásra és találkozóra kerül sor a nemzeti parlamenteknél, azt demonstrálandó, hogy Európa csak a tagállamokkal együtt épülhet, és soha azokkal szemben. 2016 folyamán a bizottsági tisztviselők a nemzeti parlamenti bizottságok több mint 80 ülésén vettek részt a jogalkotási javaslatok elsősorban technikai vonatkozásainak megvitatása céljából. Ezen kívül több bizottsági tisztviselőt is rendszeresen meghívtak abból a célból, hogy bemutassák a kulcsfontosságú kezdeményezéseket a nemzeti parlamentek brüsszeli állandó képviselőinek ülésein. Továbbá a Bizottság tagállami képviseleteinél dolgozó, az európai szemeszterrel foglalkozó tisztviselők kapcsolatban maradtak a nemzeti parlamentekkel az európai szemeszter és egyéb gazdasági kérdések vonatkozásában. 5. FŐBB TALÁLKOZÓK ÉS KONFERENCIÁK A Bizottság a 2016-os év során szoros kapcsolatban állt a nemzeti parlamentekkel, részt vett több fontos parlamentközi ülésen és konferencián, többek között az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak konferenciáján (a COSAC), az európai parlamenti héten, valamint a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) témájában szervezett parlamentközi konferenciákon. A COSAC Az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak konferenciáját, mely a Szerződésekben foglalt egyetlen parlamentközi fórum 36, 2016-ban mindkét, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállamban két alkalommal rendezték meg. Az Európai Parlament, mely a COSAC teljes jogú tagja, mindegyik ülésen részt vett. A megfigyelői státusszal rendelkező Bizottság valamennyi COSAC-ülésen képviselve volt és írásos választ nyújtott be a COSAC által az év folyamán megrendezett két plenáris ülése keretében elfogadott hozzájárulásokkal kapcsolatban 37. A COSAC-elnökök 2016. február 8-án Hágában megrendezett ülésén a küldöttek megvitatták a parlamenti ellenőrzés szervezését és az annak keretében folytatott együttműködést az EUROPOL-ra vonatkozó esettanulmány, valamint a 2016-os és azon túli európai prioritások alapján. A vitaindító beszédet Kristalina Georgieva, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős akkori alelnök, és Bert Koenders, Hollandia külügyminisztere tartotta. A júniusi LV. plenáris ülésen, melyen részt vett Frans Timmermans alelnök, folytatódott a nemzeti parlamentek szerepéről szóló vita, melynek keretében eszmecserét folytattak a parlamenti ellenőrzések és a parlamenti diplomácia bevált gyakorlatairól, valamint a nemzeti 35 36 37 http://europa.eu/rapid/press-release_speech-16-3043_hu.htm. (1.) jegyzőkönyv a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről. A COSAC-ülésekről szóló részletes jelentések, a COSAC hozzájárulásainak másolatai és a Bizottság hozzájárulásokkal kapcsolatos válasza megtalálhatók a http://www.cosac.eu/en/ címen. 12
parlamenteknek a jogállamiság Európai Unión belüli védelmében betöltött szerepéről. A küldöttek migrációval kapcsolatos kérdéseket is megvitattak, a központi téma az EU Törökország-nyilatkozat végrehajtása volt. A COSAC-elnökök 2016. július 11 12. között, az Európai Unió Tanácsának szlovák elnöksége keretében Pozsonyban megrendezett ülése vitafórumot nyújtott az Európai Unió szociális dimenziójával és a kohéziós politikával kapcsolatos kérdéseknek. Beszédében Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos kifejezésre juttatta a Bizottság elkötelezettségét az Európai Unió szociális dimenziójának elmélyítése mellett, és megemlített a szociális területtel, például a szociális jogok európai pillérével és az új európai készségfejlesztési programmal kapcsolatos, több jövőbeni bizottsági javaslatot. Egyben kihasználta a lehetőséget, és megválaszolt néhány aggályt, melyeket a nemzeti parlamentek a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló bizottsági javaslattal kapcsolatban fogalmaztak meg indokolt véleményeikben. Az év utolsó COSAC-ülésére, mely az LVI. plenáris ülés volt, Pozsonyban került sor 2016. november 14 15-én. Ennek keretében különböző témákat vitattak meg, többek között a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését, melyről a vitaindító beszédet Frans Timmermans első alelnök tartotta, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséget, az energiauniót Maroš Šefčovič alelnök jelenlétében, valamint az EU külső határainak védelmét az irreguláris migráció kontextusában. Európai parlamenti hét A 2016. február 16 17-én az Európai Parlamentben megrendezett európai parlamenti hét keretében a nemzeti parlamentek tagjai és az Európai Parlament tagjai közös vitákat folytattak az európai szemeszter 2015-ös és 2016-os ciklusairól, valamint az Európai Unión belüli stabilitásról, gazdasági koordinációról és gazdasági kormányzásról, mely utóbbi rendezvény a holland parlamenttel közös szervezésben és annak társelnökletével valósult meg 38. 2016-ban az Európai Unión belüli stabilitásról, gazdasági koordinációról és gazdasági kormányzásról szóló második parlamentközi konferenciát 2016. október 16 18. között tartották Pozsonyban az Európai Unió Tanácsának szlovák elnöksége keretében 39. Az Európai Unió nemzeti parlamentjei szóvivőinek konferenciája Az Európai Unió nemzeti parlamentjei szóvivőinek konferenciáját, melyet évente abban a tagállamban tartanak meg, mely az előző év második felében töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, 2016. május 22 24. között tartották Luxembourgban. Jean-Claude Juncker elnök a konferencián elmondott vitaindító beszédében kitért az Európai Uniót érintő kihívásokra, és kijelentette, hogy a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek szorosabban kellene együttműködniük 40. KKBP/KBVP konferenciák A nemzeti parlamenteknek és az Európai Unió intézményeinek lehetőségük volt a külpolitikával kapcsolatos eszmecserére a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) témájában szervezett parlamentközi konferenciák keretében. A holland parlament által szervezett nyolcadik ülést 2016 áprilisában tartották. Federica Mogherini, a Bizottság főképviselője és alelnöke videóüzenetet küldött a hágai 38 39 40 http://www.europarl.europa.eu/relnatparl/en/conferences/european-parliamentary-week.html. http://www.ipex.eu/ipexl-web/conference/getconference.do?id=082dbcc5559418240155963fbfde01d7. http://www.ipex.eu/ipexl-web/euspeakers/getspeakers.do?id=082dbcc54d8d4eaf014d9095cb270339. 13
konferenciára, ahol többek között a különleges tanácsadója és az Európai Külügyi Szolgálat felső vezetésének képviselői tartottak beszédet. A szlovákiai Národná rada által szervezett, szeptemberi kilencedik ülésen személyesen vett részt a Bizottság főképviselője/alelnöke, Federica Mogherini, valamint az Európai Külügyi Szolgálat felső vezetése. Az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynöksége (Europol) A 2017. május 1-jétől alkalmazandó új Europol-rendelet 41 fényében a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közös parlamenti ellenőrző csoportot hozott létre, melynek célja az Europol tevékenységeinek megfelelő demokratikus ellenőrzésének biztosítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 88. cikke (2) bekezdésének 42 megfelelően. Az Europolról szóló, első parlamentközi bizottsági ülést 2016. november 28-án tartották, melyen Sir Julian King biztos vett részt. 6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KILÁTÁSOK A Jean-Claude Juncker elnök vezette Bizottság az immáron második teljes hivatali évében folytatta az erőfeszítéseit a nemzeti parlamentekkel kialakított kapcsolatok elmélyítésére és szorosabbá tételére. A nemzeti parlamentek képviselőivel való gyakori, Brüsszelben megrendezett találkozókon kívül a Bizottság tagjai, valamint a Bizottság tisztviselői számos látogatást tettek a nemzeti parlamenteknél az év folyamán abból a célból, hogy párbeszédet folytassanak a Bizottság kulcsfontosságú szakpolitikáiról és javaslatairól. Ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt az írásos információcsere a Bizottság és a nemzeti parlamentek között. Azonban a Bizottság arra irányuló sikeres törekvései, hogy új partnerséget alakítson ki a nemzeti parlamentekkel, nem mérhetők kizárólag a látogatások, a találkozók és a vélemények számával, bár önmagukban véve ezek is fontosak. Mivel az Európai Unió arra törekszik, hogy meghatározza a jövőképét a 27 tagállammal, hatvan évvel a Római Szerződések aláírása után az európai kontinenst átfogó, mélyebb vitára van szükség. Az Európa jövőjéről szóló fehér könyv 43, melyet 2017 márciusában mutattak be, öt lehetséges jövőbeli forgatókönyvet ismertet Európa fejlődési lehetőségeiről 2025-ig, és a Bizottság hozzájárulását jelenti az európai polgárokkal folytatandó őszinte és nyílt vitához. A vita ösztönzéseként a Bizottság az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal együtt Európa jövőjéről szóló vitasorozatot tart majd Európaszerte a nemzeti parlamentekben, a városokban és régiókban. Ahogy azt Jean-Claude Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő beszédében 2016 szeptemberében kijelentette, a nemzeti parlamenteket aktívan be kell vonni ebbe a folyamatba, és erre ténylegesen sor kerül majd. 41 42 43 A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 135., 2016.5.24., 53 114. o.). Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 88. cikkének (2) bekezdése Az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban: az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva. E rendeletek határozzák meg azokat az eljárásokat, amelyek szerint az Európai Parlament a nemzeti parlamentekkel közösen ellenőrzi az Europol tevékenységét. COM(2017) 2025 final. 14