A BIZOTTSÁG JELENTÉSE ÉVI ÉVES JELENTÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI PARLAMENTEK KAPCSOLATAIRÓL

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2013) 565 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE ÉVI ÉVES JELENTÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI PARLAMENTEK KAPCSOLATAIRÓL HU HU

2 2012. ÉVI ÉVES JELENTÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI PARLAMENTEK KAPCSOLATAIRÓL 1. BEVEZETÉS 2012-ben akárcsak az előző két évben az Európai Bizottság és a nemzeti parlamentek kapcsolatai két síkon folytak: egyrészt a Szerződésen alapuló szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus alapján, amely szerint a nemzeti parlamentek ellenőrzést gyakorolnak a Bizottság felett annak vizsgálata révén, hogy az újonnan elfogadott bizottsági jogalkotási javaslatok megfelelnek-e a szubszidiaritásnak, másrészt pedig a politikai párbeszéd keretében, amely a különböző szakpolitikai kérdésekről a jogalkotási és nem jogalkotási szakasz során folytatott információ-és eszmecserét foglalja magába, és a szubszidiaritás kérdésénél tágabb jellegű. A Bizottság és a nemzeti parlamentek kapcsolatairól szóló nyolcadik éves jelentés a politikai párbeszédre összpontosít. A kifejezetten a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmushoz kapcsolódó kérdéseket ezen belül azt, hogy a kollektív fellépéshez való jognak a letelepedés szabadságával és a szolgáltatásnyújtás szabadságával összefüggésben való gyakorlásáról szóló rendeletre (Monti II. rendelet) irányuló bizottsági javaslat kapcsán a nemzeti parlamentek első alkalommal indítottak sárga lapos eljárást a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló évi éves jelentés tárgyalja, amelyet e dokumentummal párhuzamosan teszünk közzé, és e jelentés kiegészítésének tekintendő. Kétségtelen, hogy Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatokban 2012-ben kiemelkedő esemény volt a sárga lapos eljárás első alkalmazása. Ugyanakkor az Unió mindennapi működésében meghatározó tényezővé vált különösen a gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítésével kapcsolatban a bizottsági szakpolitikák és javaslatok lényegi tartalmáról folyó, a szubszidiaritásnak való megfelelés ellenőrzésén túlmutató, tágabb jellegű párbeszéd is, amely lehetővé teszi a nemzeti parlamentek számára az uniós szintű szakpolitikai döntéshozatalban való aktív részvételt. A párbeszéd még intenzívebbé vált, és ezáltal jóval sokrétűbbek lettek a kapcsolatok a Bizottság és a nemzeti parlamentek között ben a politikai párbeszéd a következő formákban valósult meg: i. általános kétoldalú és többoldalú viták és eszmecserék, gyakran parlamentközi találkozókat követően vagy azok kapcsán (lásd a 2. fejezetet), ii. a nemzeti parlamentek írásbeli véleményei és az ezekre adott bizottsági válaszok (lásd a 3. fejezetet), valamint iii. az év során létrejött számos egyéb kapcsolatfelvétel és találkozó (lásd a 4. fejezetet). 2. LEGFŐBB KIHÍVÁSOK: A NÖVEKEDÉSBARÁT KÖLTSÉGVETÉSI KONSZOLIDÁCIÓ ÉS A DEMOKRATIKUS LEGITIMITÁS 2012-ben a gazdasági és pénzügyi válságra válaszul javasolt jogalkotási intézkedések széles körét érintő vélemények és eszmecserék mellett a nemzeti parlamentek komoly szerepet játszottak a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos általános vitában általában, és a konkrét ágazati javaslatok megvitatásába is ben a gazdaság sebezhető helyzete kapcsán a nemzeti parlamentek még hangsúlyosabban 2

3 koncentráltak a válságra adott európai válaszra, és támogatták a Bizottság erőfeszítéseit e tekintetben. A nemzeti parlamentekkel folytatott megbeszélésekhez továbbra is fontos fórumot biztosított az Európai Unió Parlamentjei Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságainak Konferenciája (COSAC), amely az Európai Parlament képviselőit is magába foglalja. A COSAC dán elnöksége intenzívebbé tette az egységes piaci intézkedéscsomag tizenkét kiemelt intézkedésére irányuló parlamenti tevékenységeket, és hozzájárult ahhoz, hogy tudatosuljon, milyen jelentősége van az európai digitális menetrendnek, a szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtásának, és az erőforrás-hatékony Európa megvalósítása ütemtervének. A COSAC ciprusi elnöksége folytatta ezeket az erőfeszítéseket, és továbbra is kiemelt kérdésként kezelte az egységes piac irányítását és a transzeurópai energetikai infrastruktúrát. A 2012 novemberében közzétett évi éves növekedési jelentésben 1 a Bizottság megerősítette, hogy továbbra is a korábban meghatározott prioritásokat kell követni: differenciált, országspecifikus költségvetési konszolidáció; a pénzügyi stabilitás és hitelezés helyreállítása érdekében az államadósság-piac zavarainak kordában tartása; a versenyképességet javító és az árak rugalmasságát fokozó strukturális reformok végrehajtása, mindenekelőtt a munkaerőpiacon; valamint a hatékony közigazgatás biztosítása. Az év folyamán a Bizottság ismételten arra biztatta a nemzeti parlamenteket, hogy vegyenek részt az európai szemeszterben, hogy hozzájárulhassanak az uniós politika az Európa 2020 stratégiában meghatározott fő irányvonalairól folyó vita alakulásához. A 2012 áprilisában Koppenhágában tartott COSAC-ülésen megfogalmazott azon felhívásra reagálva, hogy fokozni kellene a politikai párbeszédet az európai szemeszter folyamán, a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy intenzívebb párbeszédet folytat a nemzeti parlamentekkel, különösen két időpontban 2 : először az év elején, az éves növekedési jelentés közzétételét követően, másodszor pedig azután, hogy az Európai Tanács jóváhagyta az országspecifikus ajánlásokat. Ez jobban ráirányítja majd a nemzeti parlamentek figyelmét a folyamatra, és megkönnyíti számukra a részvételt a nemzeti költségvetési tervek (stabilitási és konvergenciaprogramok) és a nemzeti reformprogramok előkészítésének kezdeti szakaszában. Minden bizonnyal ahhoz is hozzájárul, hogy a végrehajtásuk sikerét nézve végső soron a nemzeti politikai döntéshozataltól függő országspecifikus ajánlásokat alátámasztó indokok érthetőbbé váljanak. Ezzel egyidejűleg a Bizottság és a nemzeti parlamentek által 2012-ben folytatott politikai párbeszédben meghatározó tényező volt, hogy az egész Unióra kiterjedő konszenzus kezdett kialakulni arról, hogy a GMU működőképességének megőrzéséhez szorosabban össze kell hangolni a tagállamok makrogazdasági és költségvetési politikáit, ugyanakkor a GMU további elmélyítése csakis a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament bevonásával megvalósuló erős demokratikus ellenőrzés biztosítása mellett lehetséges. Ennek megfelelően a Bizottság A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete Európai vitaindító című, az európai banki, költségvetési és gazdasági politikák további integrációjára vonatkozó nézeteit ismertető közleményében 3 arra is rámutatott, hogy a demokratikus elszámoltathatóság kizárólag olyan rendszerben biztosítható, amelyben egyértelműek a felelősségi körök és az 1 COM (2012) A Bizottság válasza a COSAC XLVII-i ülésén megfogalmazottakra: 3 COM(2012) 777 final/2. 3

4 elszámoltathatósági mechanizmusok. A Tervezet célja az volt, hogy széles körű nyilvános és intézményi vitát indítson e kérdésekről, és a Bizottság többször is hangsúlyozta, hogy örömmel venné a nemzeti parlamentek véleményét és nézeteit. A Bizottság kiemelte, hogy főszabályként a demokratikus elszámoltathatóságot a vonatkozó végrehajtási határozat meghozatalának szintjén kell biztosítani, miközben kellően figyelembe kell venni azt a szintet is, amelyre a határozat hatást gyakorol. Ha a szakpolitikai döntéshozatal tovább integrálódik, és a hatáskörök uniós szintű összevonása nagyobb mértékű lesz, akkor az Európai Parlamentnek is nagyobb szerepet kell biztosítani. Mindazonáltal feltárható az is, milyen mechanizmusokkal fokozható a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közötti együttműködés szintje, mivel a különböző parlamentek tagjainak teljes mértékben tisztában kell lenniük döntéseik egymásra gyakorolt hatásával. A parlamentek szerepköre mindkét szinten sajátos és kiegészítő jellegű. Ellenőrzési jogkörüket mindkét szinten meg kell erősíteni, és mélyíteni lehetne a parlamentközi együttműködést. Az Európai Parlamentre és a nemzeti parlamentekre vár az a feladat, hogy közösen meghatározzák ennek pontos formáját. Ilyen körülmények között az Európai Szemeszter demokratikus legitimitásának problémája a parlamentközi párbeszéd, valamint a Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti párbeszéd egyik kulcskérdésévé kezdett válni. Ez megnyilvánult többek között abban, hogy informális 4 és hivatalosabb formájú kezdeményezéseket fogalmaztak meg, amelyek a megerősített gazdasági kormányzással kapcsolatos parlamenti ellenőrzés és parlamentközi együttműködés erősítésére irányultak, vagy általában a Szerződések 1. jegyzőkönyvének 9. cikkében meghatározott parlamentközi együttműködés révén, vagy pedig a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló, az Európai Tanács márciusi ülésén elfogadott szerződés 13. cikke alapján (az érintett parlamenti bizottságok képviselőinek konferenciája) (lásd az 5. fejezetet). 3. A NEMZETI PARLAMENTEK ÍRÁSBELI VÉLEMÉNYEI Részvétel és az érintett kérdések köre A nemzeti parlamentektől 2012-ben kapott vélemények teljes száma 663-raemelkedett 5 ; ez a évi adathoz (622) képest 7 %-os növekedést jelentett, amely az előző években tapasztaltnál jóval kisebb mértékű volt (2010: 55 %, 2011: 60 %). A legaktívabb kamarákat nézve 6 a portugál Assembleia da República által küldött vélemények száma jelentősen emelkedett (184-ről 227-re), és a Bizottságnak címzett összes vélemény több mint 30 %-át tette ki. Ugyanakkor szintén intenzívebbé tette a Bizottsággal való politikai párbeszédben való részvételét az olasz Senato della Repubblica (korábban 76 beadvány, most 4 11 nemzeti parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke december 7-én levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, amelyben aggodalmukat fejezték ki a nemzeti parlamentek szerepe erősítését szolgáló konkrét megoldásokra irányuló javaslatok aggasztó hiánya miatt. Erre egy november 26-án Koppenhágában tartott összejövetelt követően került sor, amelyen a megbeszélések középpontjában az állt, hogyan társulhatnak a demokratikus legitimitást és elszámoltathatóságot fokozó erőteljes mechanizmusok a nagyobb mértekben integrált pénzügyi, költségvetési és gazdasági unió kiépítéséhez. 5 Ezek között van a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében kapott 70 indokolt vélemény is. 6 Lásd: 1. melléklet. 4

5 96), a német Bundesrat (korábban 33, most 59), a francia Sénat (korábban 4, most 19), az osztrák Bundesrat (korábban 3, most 12), a lengyel Senat (korábban 4, most 11), a cseh Poslanecká snĕmovna (korábban 5, most 10), az ír Houses of the Oireachtas (korábban 1, most 7), és a két spanyol kamara, a Congreso de los Diputados és a Senado együttesen (korábban 2, most 7). Másfelől több olyan kamara is volt, amely a korábbiaknál jóval kevesebb beadványt nyújtott be: a román Camera Deputaţilor (40 helyett 26), az olasz Camera dei Deputati (28 helyett 15), a bolgár Narodno Sabranie (19 helyett 13), a dán Folketing (14 helyett 8), a luxemburgi Chambre des Députés (14 helyett 6) és a román Senat (33 helyett 2). Összegezve, a 2012-ben folytatott politikai párbeszéd tekintetében 15 kamara tette intenzívebbé tevékenységeit, 15 kevésbé volt aktív, 7 pedig a 2011-ben eljuttatott vélemények számával azonos számú véleményt küldött be. Érdemes megjegyezni, hogy a svéd Riksdag közel kétszer annyi indokolt véleményt nyújtott be, mint tavaly (11 helyett 20-at), ugyanakkor a bizottsági javaslatok és kezdeményezések tartalmát érintően 60 %-kal kevesebb véleményt küldött be. A politikai párbeszédben legaktívabb szerepet vállaló 10 kamarától származik az összes beérkezett vélemény több mint 80 %-a. Hat kamara egy véleményt sem juttatott el a Bizottsághoz, öt pedig csupán egyet ben a nemzeti parlamentek által benyújtott 663 vélemény nem kevesebb mint 354 különböző (jogalkotási és nem jogalkotási) bizottsági dokumentumot érintett 7. A legtöbb észrevételt azaz öt vagy annál több véleményt kiváltó 23 bizottsági dokumentum csupán 25 %-ot tett ki a kapott vélemények teljes számában. A nemzeti parlamentek által véleményezett bizottsági dokumentumok többségéhez 1 3 vélemény érkezett ez tükrözi, hogy a nemzeti parlamentek figyelme és érdeklődése a témakörök milyen széles tartományára irányul. Miután egyes nemzeti parlamentek szubszidiaritással kapcsolatos aggodalmakat jeleztek a kollektív fellépéshez való jognak a letelepedés szabadságával és a szolgáltatásnyújtás szabadságával összefüggésben való gyakorlásáról szóló tanácsi rendeletre (Monti II. rendelet) vonatkozó bizottsági javaslattal 8 kapcsolatban, most első alkalommal alkalmazták a sárga lapos eljárást 9, a Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatok fontos új eszközét. Ezt a kérdést a fent említett évi szubszidiaritásról és arányosságról szóló jelentés tárgyalja részletesen. Nemzeti parlamenti vélemények legnagyobb számban a következő bizottsági javaslatokhoz és kezdeményezésekhez érkeztek: a Monti II. rendelet 10 (17 vélemény), az adatvédelmi irányelv 11 (13), az adatvédelmi rendelet 12 (12), a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló 7 A kapott 663 véleményből 509 jogalkotási dokumentumokra vonatkozott (rendeletek, irányelvek, ajánlások, határozatok tervezetei stb.), 147 pedig konzultációs dokumentumokra (közlemények, fehér vagy zöld könyvek, jelentések). 7 vélemény a nemzeti parlamentek saját kezdeményezésű jelentése volt. 8 COM (2012) Vö. a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv 7. cikkének (2) bekezdése. 10 COM (2012) COM (2012) COM (2012) 11. 5

6 irányelv 13 (11), a szerzői jogokról és az engedélyezésről szóló irányelv 14 (10), a műszaki ellenőrzésről szóló rendelet 15, a transzeurópai közlekedési hálózatról szóló iránymutatás 16 (9), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap 17 (8), a hitelintézetek helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 18 (8), a hitelintézetek felügyeletéről szóló rendelet 19 (8), az elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló rendelet 20 (7), a műszaki ellenőrzésről szóló irányelv 21 (6), az átláthatóságról szóló irányelvek 22 (6), az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekről szóló irányelv 23 (6), az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekről szóló rendelet 24 (6) és a as időszakra vonatkozó kohéziós politikáról szóló jogalkotási csomag 25 (5) hez hasonlóan az összességében legtöbb nemzeti parlamenti véleményt kiváltó javaslatok 26 között voltak azok a javaslatok is, amelyekhez a legnagyobb számban érkeztek indokolt vélemények a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus alapján. A politikai párbeszéd keretében kapott véleményeknek több mint a fele (334) 2012-ben hat (2011-ben öt) szakpolitikai területre irányult: belső piac és szolgáltatások, jogérvényesülés, belügy, mobilitás és közlekedés, foglalkoztatás és egészségügy. Az elmúlt években a véleményekben tárgyalt témákat nézve úgy tűnik, a belső piac és szolgáltatások, a jogérvényesülés és a belügy területe iránt folyamatosan fontos érdeklődést tanúsítanak a nemzeti parlamentek ben is folytatódott a Lisszaboni Szerződés életbe lépését követően jelentkező azon tendencia, hogy a nemzeti parlamentek a Bizottsággal folytatott politikai párbeszédjük során a nem jogalkotási dokumentumokkal szemben egyre inkább a jogalkotási dokumentumokra koncentrálnak. A nemzeti parlamentek véleményében tárgyalt dokumentumoknak csak elhanyagolható hányada volt nem jogalkotási dokumentum. A legtöbb (vagyis legalább öt) nemzeti parlamenti véleményt kiváltó 23 javaslat között csak egyetlen nem jogalkotási dokumentum szerepelt, a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervről szóló bizottsági közlemény. E tendenciával ellentétes módon azonban a svéd Riksdag 13 politikai véleménye kizárólag nem jogalkotási dokumentumokat tárgyalt, míg a jogalkotási dokumentumokról kiadott 20 vélemény mindegyike indokolt vélemény volt. A politikai párbeszéd főbb témái ben többek között az alábbi kezdeményezések és javaslatok vonták magukra a nemzeti parlamentek különös figyelmét: 13 COM (2011) COM (2012) COM (2012) COM (2011) COM (2012) COM (2012) COM (2012) COM (2012) COM (2012) COM(2012) COM (2012) COM (2012) COM(2011) 610, COM( 2011) 611, COM(2011) 612, COM(2011) 614 és COM(2011) 615. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy 15 további vélemény érkezett 2011 végén, így a vélemények teljes száma Lásd a 2. mellékletet. 27 A nemzeti parlamentektől kapott véleményeket és a Bizottság ezekre adott válaszait lásd: 6

7 A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló rendeletjavaslat 28 Az adatvédelmi rendeletre irányuló javaslat egyike volt annak a nyolc bizottsági javaslatnak, amelyhez három indokolt vélemény érkezett, és ez volt az egyetlen, amelyet a szubszidiaritás és az arányosság tekintetében is kritika ért. 29 A szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek jogainak belső piacon történő online felhasználásra szóló, több területre érvényes engedélyezéséről szóló irányelvjavaslat 30 A Bizottság tíz véleményt kapott, amelyek általában pozitív értékelést tartalmaztak javaslatáról. Ugyanakkor volt közöttük három indokolt véleményt is, amelyek szerint kérdéses, hogy a javaslat megfelel-e a szubszidiaritás elveinek, továbbá a nyolchetes határidő elteltével érkezett még egy vélemény, amely a szubszidiaritás tekintetében komoly aggályoknak adott hangot. A koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelvjavaslat 31 A Bizottság által kapott 11 vélemény közül három indokolt vélemény volt, amely a szubszidiaritás elvével kapcsolatos aggályoknak adott hangot, egy vélemény pedig megkérdőjelezte, hogy a javaslat megfelel-e a szubszidiaritás elvének, ám a nyolchetes határidő lejárta után érkezett be. A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló rendeletjavaslat 32 A Bizottság kilenc véleményt kapott erről a javaslatról, ezen belül egy olyat is, amely megkérdőjelezte a szubszidiaritásnak való megfelelést, ezt azonban a határidő után küldték be. 4. KAPCSOLATFELVÉTELEK ÉS LÁTOGATÁSOK A Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti politikai párbeszéd politikai és igazgatási szinten létrejött találkozók és kapcsolatfelvételek formáját is öltötte. Valamennyi nemzeti parlament rendszeresen találkozik a Bizottság tagjaival Brüsszelben és az érintett tagállamban. Maroš Šefčovič, intézményközi kapcsolatokért felelős alelnök ben hat nemzeti parlamentnél tett látogatást, és számos parlamenti küldöttséget fogadott a Bizottság brüsszeli központjában. A konkrét jogalkotási javaslatokról és szakpolitikai kezdeményezésekről folytatott megbeszélések témái között gyakran kiemelt szerepet kaptak a gazdasági kormányzás új struktúrájával, a demokratikus legitimitással, valamint a válságra adott európai válasszal és annak különböző vonatkozásaival kapcsolatos kérdések. 28 COM (2012) A nemzeti parlamentek által erre a javaslatra vonatkozóan adott véleményekről részletesebb információk találhatók a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló évi éves jelentés (COM(2013) 566 ) 8. oldalán. 30 COM (2012) COM (2011) COM (2011)

8 A Bizottság politikai szinten képviseltette magát a 2012-ben megrendezett összes jelentős parlamentközi találkozón. A COSAC áprilisi koppenhágai plenáris ülésén Barroso elnök vett részt Kroes alelnök, valamint Potočnik és Barnier biztosok kíséretében, másik három COSAC-ülésen pedig Šefčovič alelnök, Hedegaard és Oettinger biztosok, valamint a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság főigazgató-helyettese jelent meg. Ashton bárónő, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke részt vett a közös kül- és biztonságpolitikával és a közös biztonság- és védelmi politikával foglalkozó, az európai nemzeti parlamenti elnökök április én Varsóban rendezett konferenciáján született megállapodásnak megfelelően létrejött új interparlamentáris konferencia első ülésén. A Bizottság tisztviselői felkérés esetén részt vettek a nemzeti parlamenti bizottságok ülésein, és tíz különböző főigazgatóság (a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság, a Főtitkárság, a Jogérvényesülési Főigazgatóság, a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, a Közös Kutatóközpont, a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság, a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, a Kommunikációs Főigazgatóság, a Belügyi Főigazgatóság és a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság) 17 alkalommal találkozott a nemzeti parlamentek brüsszeli állandó képviselőivel, hogy megvitassák az újabb kezdeményezések vagy a folyamatban levő ügyek széles körét. A nemzeti parlamentek állandó képviselői egy-egy alkalommal találkoztak Šefčovič alelnökkel és Geoghegan-Quinn biztossal, valamint Barroso elnök, Šefčovič alelnök, Malmström biztos és Andor biztos kabinetjének tagjaival. 5. KITEKINTÉS 2013 elején több olyan fontos esemény volt, amelyen a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament ismételten hangot adtak azon kívánságuknak, hogy nagyobb szerepet kívánnak betölteni a szorosabbá vált GMU-ban és az Európai Szemeszterben. Ez egyértelműen megerősítette, hogy a demokratikus legitimitásról folytatott vita idén is kiemelten fontos kérdés lesz az intézményközi párbeszédben, beleértve a Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti párbeszédet is. Az elkövetkező hónapokban valószínűleg még intenzívebbé válnak a demokratikus legitimitásról és az elszámoltathatóságról folyó viták. Az, hogy az Európai Szemeszter eljárása tekintetében meg kell erősíteni a demokratikus legitimitást és az elszámoltathatóságot, valamint a parlamentek ezzel kapcsolatos felelősségvállalását, a legfontosabb átfogó üzenetek között szerepelt a COSAC január i dublini elnöki ülésén, valamint a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterével foglalkozó európai parlamenti héten ez utóbbit Brüsszelben, január án rendezték meg első alkalommal, és Barroso elnök és Šefčovič alelnök is részt vett rajta. Ez a találkozó megerősítette azt a széles körű felismerést is, hogy sürgősen intézkedni kell a válság társadalmi, politikai és intézményi vonzatai tekintetében. Egy Luxemburgban január 11-én tartott informális találkozón az EU alapító tagállamainak parlamenti elnökei és az Európai Parlament elnöke kiemelte, hogy a GMU megerősítésére tett újabb esetleges lépésekre csak a legitimitás és az elszámoltathatóság 8

9 erősítése érdekében tett további konkrét intézkedésekkel és a parlamentek ezzel kapcsolatos szerepének bővítésével egyidejűleg kerülhet sor 33. A Bizottság ezért összpontosítani fog az Európai Szemeszter folyamatának két kiemelt szakaszában a nemzeti parlamentek számára általa felajánlott megerősített politikai párbeszéd hatékony megvalósítására, és erőteljesen arra ösztönzi a nemzeti parlamenteket, hogy éljenek a lehetőséggel és folytassanak megbeszélést a Bizottsággal az éves növekedési jelentésben meghatározott prioritásokról, valamint arról, hogyan szolgálhatják a legmegfelelőbb módon az országspecifikus ajánlások végrehajtását a tagállami döntések. Ez különösen fontos, mivel az európai szemeszter egyre inkább központi eszközzé válik a tagállamok strukturális reformjainak támogatásában és kiegészítésében. Például a Bizottság létrehozta az európai szemeszter részét képező uniós igazságügyi eredménytáblát. A Bizottság nagy érdeklődéssel fogadja és teljes mértékben támogatja az első európai parlamenti héten tett azon javaslatot is, hogy a nemzeti parlamentek az uniós ügyek jobb megismertetése érdekében szervezzenek rendszeresen Európa-napot. A nemzeti parlamentek és a bizottság közötti meglévő politikai párbeszéd mellett egy ilyen kezdeményezés katalizátorként működhet az arra irányuló folyamatos erőfeszítések tekintetében, hogy erősödjék a nemzeti parlamentek felelősségvállalása az uniós szintű szakpolitikai döntéshozatal tekintetében általában, és nagyobb mértékű legyen részvételük az intézmények által a strukturális reformok fenntartása és a reformfolyamat folytatása érdekében tett közös erőfeszítésekben. Így hozzájárulhatnak a válságot kiváltó problémák megoldásához, és közreműködhetnek abban, hogy Európa újra elinduljon az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés útján. 33 Javaslatuk szerint a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésben szereplő 13. cikk szerinti konferenciát szerkezete és összetétele tekintetében a közös kül- és biztonságpolitikával és a közös biztonság- és védelmi politikával foglalkozó, újonnan létrehozott interparlamentáris konferenciához hasonló módon kell kialakítani. Javasolták, hogy e kérdéseket az európai nemzeti parlamentek elnökeinek áprilisában sorra kerülő ciprusi konferenciája részletesebben is tárgyalja. 9

10 1. melléklet A 2012-ben kapott összes vélemény nemzeti parlamentenként/kamaránként (a politikai párbeszéd és a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus) Tagállam Kamara Vélemények száma Indokolt vélemények összesen 34 (2. jegyzőkönyv) Portugália Assembleia da República Olaszország Senato della Repubblica 96 1 Németország Bundesrat 59 5 Cseh Köztársaság Senát 46 0 Svédország Riksdag Románia Camera Deputaţilor 26 0 Franciaország Sénat 19 7 Egyesült Királyság House of Lords 16 1 Olaszország Camera dei Deputati 15 0 Bulgária Narodno Sabranie 13 0 Ausztria Bundesrat 12 3 Lengyelország Senat 11 1 Cseh Köztársaság Poslanecká sněmovna 10 0 Belgium Chambre des Représentants 9 3 Dánia Folketing 8 3 Írország Oireachtas 7 0 Spanyolország Congreso de los Diputados and Senado 7 2 Hollandia Eerste Kamer 7 2 Görögország Vouli ton Ellinon 6 0 Luxemburg Chambre des Députés 6 3 Egyesült Királyság House of Commons 6 3 Ausztria Nationalrat 3 1 Lengyelország Sejm 3 3 Hollandia Tweede Kamer 3 3 Ciprus Vouli ton Antiprosopon 2 1 Észtország Riigikogu 2 0 Németország Bundestag 2 1 Málta Kamra tad-deputati 2 1 Románia Senatul 2 0 Finnország Eduskunta 1 1 Lettország Saeima 1 1 Litvánia Seimas 1 1 Szlovákia Národná Rada 1 1 Hollandia Tweede Kamer and Eerste Kamer 1 1 Belgium Sénat 0 0 Franciaország Assemblée Nationale 0 0 Magyarország Országgyűlés 0 0 Írország Dail Eireann 0 0 Szlovénia Državni svet 0 0 Szlovénia Državni zbor 0 0 Összesen A szám a nemzeti parlamentektől kapott véleményeket és indokolt véleményeket egyaránt magába foglalja. 10

11 2. melléklet A 2012-ben a politikai párbeszéd keretében a legtöbb véleményt kiváltó bizottsági javaslatok és kezdeményezések 35 Bizottsági dokumentum Cím Vélemény ek száma összesen Indokolt vélemények (2. jegyzőkönyv) COM(2012) 130 COM(2012) 10 COM(2012) 11 COM(2011) 897 COM(2012) 372 COM(2012) 380 COM(2011) 650 COM(2012) 617 Javaslat: A TANÁCS RENDELETE a kollektív fellépéshez való jognak a letelepedés szabadságával és a szolgáltatásnyújtás szabadságával összefüggésben való gyakorlásáról (Monti II.) IRÁNYELVE a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról RENDELETE a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (általános adatvédelmi rendelet) IRÁNYELVE a koncessziós szerződések odaítéléséről IRÁNYELVE a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek jogainak belső piacon történő online felhasználásra szóló, több területre érvényes engedélyezéséről RENDELETE a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről RENDELETE a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról RENDELETE a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról A táblázat a nemzeti parlamentek körében legalább hat véleményt kiváltó összes véleményt rangsorolja. 11

12 COM(2012) 280 COM(2012) 511 COM(2012) 238 IRÁNYELVE a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 77/91/EGK és 82/891/EK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK és 2011/35/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU rendelet módosításáról Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról RENDELETE a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról COM(2012) 382 RENDELETE az Unió területén közlekedő haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 6 3 COM(2012) 84 COM(2012) 49 COM(2012) 48 COM(2012) 512 IRÁNYELVE az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának szabályozását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő befogadásukat szabályozó intézkedések átláthatóságáról Módosított javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 726/2004/EK rendeletnek az emberi felhasználásra szánt, orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás tekintetében történő módosításáról Módosított javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS.../.../EK IRÁNYELVE a 2001/83/EK irányelvnek az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás tekintetében történő módosításáról RENDELETE az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló / /EU tanácsi rendelettel való kölcsönhatásai tekintetében történő módosításáról

13 Annex 3 A 2012-ben kapott vélemények szakpolitikai területek/ bizottsági szolgálatok közötti megoszlása Belső piac és szolgáltatások 112 Jogérvényesülés 52 Mobilitáspolitika és közlekedés 45 Belügy 43 Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás 42 Egészség- és fogyasztóügy 40 Környezetvédelem 28 Főtitkárság 28 Kommunikációs hálózatok, tartalom és technológia 27 Mezőgazdaság és vidékfejlesztés 25 Vállalkozáspolitika és ipar 25 Oktatás és kultúra 22 Kereskedelem 22 Energiaügy 19 Adóügyek és vámunió 18 Gazdasági és pénzügyek 17 Éghajlat-politika 14 Tengerügyek és halászat 12 Kutatás és innováció 12 EuropeAid fejlesztés és együttműködés 11 Humanitárius segélyek és polgári védelem 9 Regionális politika 9 Eurostat 8 Költségvetés 7 Jogi Szolgálat 4 Versenypolitika 3 Bővítés 3 Európai Csalás Elleni Hivatal 3 Kommunikáció 2 Külügyi Szolgálat 1 Összesen