KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1181/ /2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. Előterjesztés A Kormány részére az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet, valamint a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet tervezetéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. december
1. Az egyeztetés alapadatai 2 EGYEZTETÉSI LAP munkaterv szerint ténylegesen szakmapolitikai értekezlet időpontja: 2009. november 20. honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja
3 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezők intézmény egyetért nem ért egyet MeH IRM PM nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt EÜM FVM NFGM HM KHEM KÜM OKM ÖM SZMM Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa észrevétele maradt fenn 2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv Legfőbb Ügyészség egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.4. Társadalmi szervezetek
4 Munkaadók és Gyáriparosak Országos Szövetsége Magyar Energiafogyasztók Szövetsége Levegő Munkacsoport Energiaipari Vállalkozások Szövetsége Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága Környezettudományi Központ Alapítvány Közép- és Keleteurópai Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége Magyar Építőipari Szövetség Magyar Vegyipari Szövetség REFLEX Környezetvédő Szövetség ÖKOSZOLGÁLAT Alapítvány Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Energiaipari Vállalkozások Szövetsége Magyar Cementipari Szövetség egyetért nem ért egyet észrevételt tett határidőben nem adott véleményt
5 VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Üht. vhr.), valamint a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKT2) megjelenése óta eltelt időszakban a jogszabályok alkalmazása során felmerült néhány olyan szabályozási igény, amely miatt szükségessé vált a jogszabályokat kiegészíteni, pontosítani, valamint a jelenleg hatályos jogszabályok tartalmaznak néhány elírást amelyek kijavítása szintén a jelenlegi módosítás keretében történik. 1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai Az Üht. vhr. módosításának tervezetével elérni kívánt cél az, hogy a bezárásra vonatkozó szabályozás ne teremtsen lehetőséget visszaélésekre, valamint az új belépő kérelmek esetén a többszöri igénylők esetén az eljárás lefolytatása gyorsabb, egyszerűbb és ezáltal ügyfélbarát legyen. Az NKT2 esetén a tervezet módosításokkal elérni kívánt cél az, hogy az új belépő kérelmezők a próbaüzem alatti kibocsátásra vonatkozóan is kaphassanak kibocsátási egységeket, valamint az, hogy a CER/ERU egységek visszaadási szabályai összhangba kerüljenek a vonatkozó közösségi rendeleti szabályozással. Az Üht. vhr. alábbi rendelkezései kerülnek módosításra: a közösségi rendszerbe 2013-tól bekapcsolódó, meghatározott tevékenységet folytató létesítmények üzemeltetői részére adatszolgáltatási kötelezettség megállapítása, bezárás feltételeinek módosítása és pontosítása, az ismételten kérelmet benyújtó új belépő üzemeltetők kibocsátási engedély iránti kérelmének tartalmi egyszerűsítése, az 5. számú melléklet 1.3 és 1.4 pontjainak javítása és pontosítása. A NKT2 módosuló rendelkezései:
6 az új belépő tartalékból való részesedést megalapozó esemény a rendes üzemmenet megkezdése mellett a próbaüzem megkezdése is, egyértelmű megfogalmazásra kerülnek az új belépő tartalékból történő részesedésből való kizárás feltételei, az új belépőkre vonatkozó kiosztási szabály pontosítása a kapacitásbővítő beruházások esetén, a referenciaév pontos megfogalmazásával, kibocsátás-csökkentési és igazolt kibocsátás-csökkentési egységek felhasználási szabályainak egyértelmű és pontosabb megfogalmazása, 5. melléklet pontosítása. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az előterjesztés elfogadása nem eredményez közfeladat változást. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1.jogalkotás 1. Az Üht. vhr. módosuló rendelkezései: A 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló 2009/29/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv ( továbbiakban: Irányelv ) 1. cikk 10. pontja előírja, hogy a közösségi rendszerbe 2013-tól bekapcsolódó, az Irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységeket folytató létesítmények tekintetében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen létesítmények üzemeltetői az illetékes hatóságnak 2010. április 30-ig kellően megalapozott és hitelesített kibocsátásadatokat nyújtsanak be annak érdekében, hogy ezeket az adatokat a kiadandó közösségi kibocsátási egységek mennyiségének kiigazítása során figyelembe lehessen venni. Az Irányelv ezen rendelkezéseit a tagállamoknak 2009. december 31-ig kell a nemzeti jogba átültetniük. Az Üht. vhr. 2/A. -sal történő kiegészítése ezen jogharmonizációs kötelezettség teljesítését szolgálja. Az új belépőkre meghatározott jogszabályi kritériumoknak megfelelő létesítmény esetén az üzemeltetőnek minden évben kérelmeznie kell az új belépő tartalékból történő kibocsátási egység ingyenes kiosztását, ezért az eljárások gyorsabb lefolytatása érdekében az újabb ( másodszori, harmadszori stb.) új belépő kérelmek benyújtására vonatkozó hatályos szabályozás egyszerűsítése szükséges az olyan új belépő kérelmezők esetében, akik már ismételten adják be a kérelmet. Ennek értelmében, ha a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülnek, akkor nem szükséges az üzemeltetőnek minden, a jogszabály 6. mellékletében felsorolt adatot mellékelni a kérelemhez,
7 hanem elegendő a hatóság számára benyújtani a jogszabályban meghatározott adatlapot, az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy nem következett be változás a korábban benyújtott kibocsátási engedélyben és egységes környezethasználati engedélyben vagy a környezethasználat feltételeit megállapító egyéb engedélyben megjelölt adatokhoz képest, valamint a 6. számú melléklet 2. c) és d) pontjában megnevezett dokumentumokat. Az Üht. vhr. 11/A. (3) bekezdésében rögzítésre kerül, hogy mit kell a létesítmény bezárása napjának tekinteni. Ennek meghatározása azért lényeges, mert az NKT2 5. (2) bekezdése értelmében a bezárás évét követő időszakban a létesítmény számára nem kerül jóváírásra a Nemzeti Kiosztási Lista alapján meghatározott kibocsátási egységmennyiség, így a bezárás pontos napjának megítélése elengedhetetlen. Az Üht. vhr. 11/A. (1) bekezdés d) pontja értelmében a létesítményekben folytatott tevékenység hat hónapot meghaladó szüneteltetése ( beleértve a karbantartást is ) amennyiben azt nem a tevékenység időszakos jellege indokolja, a létesítmény bezárásának minősül. Az Európai Unió Bizottsága már 2007-ben jelezte, hogy nem tartja elfogadhatónak a létesítmények ilyen indok alapján történő bezártnak minősítését. Mivel a kereskedelmi rendszer lényege éppen az, hogy a létesítmények a több évre előre részükre meghatározott kibocsátási egységekkel szabadon gazdálkodhassanak ( akár úgy is, hogy csökkentik a termelést és ezáltal az üvegházhatású gáz kibocsátásukat ), ezért a 11/A. (1) bekezdés d) pontja szerinti rendelkezés törlése vált szükségessé a jogszabályból. Ugyanakkor az Üht. vhr. kiegészül egy arra vonatkozó szabállyal, hogy amennyiben egy létesítmény a tárgyévben egyáltalán nem végzett kibocsátást ( egy teljes éven át szünetelteti a tevékenységét, de nem zár be véglegesen), akkor az esetleges visszaélések elkerülése érdekében - a részére a Kiosztási Listában meghatározott tárgyévre vonatkozó egységmennyiséget vissza kell adnia. Technikai jellegű és pontosító módosítások szükségesek az Üht. vhr. 5. mellékletére vonatkozóan. 2. Az NKT2 módosuló rendelkezései: Az NKT2 rendelkezéseinek módosítása nem jelent érdemi változtatást a jogszabályban, a meglévő létesítmények kiosztási szabályait nem érinti, így az Európai Bizottság által elfogadott kiosztási szabályokon nem változtat. A módosulások az alábbiak: Az NKT2 jelenlegi értelmében az olyan új belépő létesítmény, ami a kérelmezett tárgyévben próbaüzemet folytat, nem kaphat kvótákat az új belépő tartalékból a próbaüzem időszakára vonatkozóan, ugyanakkor a kibocsátásaival a próbaüzemre vonatkozóan is el kell számolnia, melynek következtében az ilyen létesítmények üzemeltetőinek jelentős versenyhátránya
8 keletkezhet. A jelenlegi jogszabály módosítás azt a célt szolgálja, hogy az új belépő üzemeltető a próbaüzem időszakára vonatkozóan is kaphasson kibocsátási egységeket. Az NKT2 7. (5) bekezdés b) pontja értelmében nem részesedhet az új belépő tartalékból a kibocsátás-kereskedelem hatálya alá tartozó létesítmény berendezéseinek új üzemeltetőhöz kerülése esetén, e berendezésekre tekintettel az új üzemeltető. A jelenlegi szabályozás értelmében az új belépőnek minősülő létesítmény nem jogosult egységekre az új belépő tartalékból az olyan berendezésekre (tevékenységre) tekintettel, amelyet egy már a kibocsátás kereskedelem hatálya alá tartozó létesítménytől vett át. A tervezett módosítás értelmében kizárólag azok a létesítmények nem részesedhetnek az új belépő tartalékból, akik szerepelnek a Nemzeti Kiosztási Listában. A módosítás azt a célt szolgálja, hogy azok a létesítmények, amelyek a kiosztási lista alapján már részesültek kibocsátási egységekben, az esetleges szétválásuk esetén ne kérhessenek újabb egységeket az új belépő tartalék terhére. A kapacitást bővítő létesítmények esetén szükséges a kiosztási szabályozás pontosítása, ugyanis a Kiosztási Listában ezek a létesítmények a 2005-ben, illetve 2006-ban meglévő kapacitásukra vonatkozóan már kaptak egységeket, így az új belépő tartalékból csak az ezen időpont óta eltelt kapacitásbővítő beruházásokra kaphatnak. Azonban ez az NKT2 8. (3) bekezdése szerinti megfogalmazásban, a jelenlegi formájában nem egyértelmű, hiszen az előző év szerepel viszonyítási alapként, holott a Kiosztási Lista bázisadatát kell figyelembe venni, és az ehhez képest bekövetkezett változásokra igényelhetők egységek az új belépő tartalékból. Ezért ezt javítani szükséges, miután csak így válik egyértelművé és alkalmazhatóvá a szabályozás. Az NKT2 13. -a értelmében egy üzemeltető a visszaadott mennyiség 10%-át fedezheti igazolt kibocsátás-csökkentési egységekkel vagy kibocsátás-csökkentési egységekkel (CER/ERU). A nemzeti forgalmi jegyzék informatikai szempontból ugyanakkor ezt nem teszi lehetővé, hanem csak a kiosztott (allokált) mennyiség 10%-át veheti figyelembe. Így a létesítmények a jogszabály adta lehetőséggel nem tudnak élni, mivel a hazai szabályozás nincs összhangban a 916/2004/EK rendelet által módosított 2216/2004/EK rendelet (továbbiakban: Rendelet) 53. cikkével, mely a visszaadásra felhasználható CER-ek és ERU-k mennyiségét az egyes tagországok kiosztási tervében meghatározott százalékos kiosztási mértékben határozza meg. A forgalmi jegyzék szoftverek ezen rendelkezés figyelembevételével kerültek kifejlesztésre, így a hazai nemzeti jegyzékkezelő által használt szoftver is ez alapján készült (Ebből adódott a 2008. évi egységek visszaadásakor azon probléma, hogyha valamely létesítmény a visszaadandó mennyiség 10%-áig szeretett volna CER egységeket felhasználni, ezt a rendszer nem engedte, amennyiben ez meghaladta az adott évre kiosztott mennyiség 10%-át.)
9 Miután a Rendeletben és a hatályos magyar jogszabályban a visszaadható CER/ERU egységek mennyiségének megállapítása nem ugyanazon az alapon történik, így a forgalmi jegyzék szoftvere és a hatályos magyar jogszabály sem kompatibilis egymással, ami a fenti problémát okozza. Az EU Bizottság számára nem releváns, hogy a 2008-2012 közötti Nemzeti Kiosztási Tervben jóváhagyott 10% CER/ERU szabályozás tagállami szinten hogy történik, s ennek következtében az e szabályokban történő módosítás az EU Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül lehetséges. E mellett feloldásra kerül a 10%-os limit évenkénti elhatárolása is, vagyis ha az adott évben nem került kihasználásra a 10%-os lehetőség teljes mértékben, akkor azt a következő illetve az azt követő évekre át lehet vinni. Tapasztalatok szerint a tagállamok nem követnek a jelenleg érvényes hazai szabályozás szerinti szigorú mintát (mely szerint a 10%-os limitet csak az adott évben lehet felhasználni), jellemzőbb, hogy megengedik a bankolást (a korábbi évek fel nem használt lehetőségének későbbi kihasználását), és csak a kölcsönvételt tiltják (a jövő évek felhasználási lehetőségét korábban igénybe venni). Az NKT2 2. melléklete 3.2. pontjának c) alpontját hatályon kívül kell helyezni, mivel tévesen hivatkozik a 3.1. pont e) pontjára. Az eredeti 3.1. e) pontot Magyarország a Bizottság 2007. április 16-ai döntése után készített tervezetében a pontosításra, részletezésre kerülő rendelkezések között szerepeltette. Tartalma szerint a következő volt: Az 5.1 fejezetben a 2005. év bázisadatként történő alkalmazása alól további kivételt jelent, ha a létesítmény által kiszolgált fogyasztók esetében 2005. évben olyan kapacitásbővítés történt, melynek eredményeképpen a létesítmény energiafelhasználása legalább 10%-kal megnőtt. Ebben az esetben a létesítmény bázisadata a 2005. évi kibocsátásoknak a 2005. évi új belépő tartalékból 2006. évre kapott egységmennyiség átlagával megnövelt értéke. (Az akkori számozás szerint 5.1. fejezet most a 2. melléklet). Ezt a kiegészítést a Bizottság a módosított NKT2-ről hozott 2007. decemberi döntésében elfogadhatatlannak minősítette, arra hivatkozással, hogy túlmegy az április 16-ai döntésben javasolt módosítások keretein (vagyis nem megengedetett utólagos kiigazítás). Így az eredeti 3.1 e) pont törlésre került, az átszámozás folytán a jelenlegi e) pont értelmetlen hivatkozás. Az 5. melléklet 9-10. pontjában tévesen szerepel a 9. pontra való hivatkozás a 8. pont helyett, melyet szükséges javítani. 2.2.egyéb intézkedés Az előterjesztés céljainak megvalósulásához nincs szükség nem jogalkotási jellegű kormányzati intézkedésre.
2.3. a nem cselekvés alternatívája 10 Ha jogszabály módosítás próbaüzemre vonatkozó szabályai nem kerülnek megalkotásra, akkor azok a létesítmények, amelyek próbaüzemet folytattak a 2009-es év folyamán, nem kaphatnak annak alapján kibocsátási egységeket, ezért az érintett létesítmények súlyos verseny hátrányba kerülhetnek a többi új belépő és meglévő létesítményhez képest. Mivel az Üht. vhr. 11. (1) bekezdése értelmében azok az üzemeltetők, akik a Kiosztási Terv szerint az új belépő tartalékból kibocsátási egységekben részesülhetnek, a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását az e jogosultságot megalapozó esemény évének december1-jétől a tárgyévet követő év január 5-ig kérhetik, és ez a határidő jogvesztő, a próbaüzemre vonatkozó módosító szabály fenti határidőre történő hatálybalépése elengedhetetlenül szükséges annak érdekében, hogy a 2009. évben próbaüzemet folytatott üzemeltetők részesülhessenek az új belépő tartalékból. A CER/ERU felhasználási szabály tervezetben szereplő módosítása nélkül a kereskedési időszak végén súlyos problémák merülhetnek fel. Az Európai Unió Tranzakciós Jegyzéke (CITL) nemzeti szinten figyeli a CER/ERU visszaadást, vagyis amennyiben egy adott tagállam a kiosztási tervében meghatározott és a Bizottság által jóváhagyott CER/ERU visszaadási mennyiséget a teljes kiosztott mennyiség tekintetében eléri, akkor a CITL a további CER/ERU tranzakciókat nem engedélyezi. Ebben az esetben a létesítmények súlyos helyzetbe kerülhetnek, hiszen a jogszabály adta lehetőség ellenére nem tudnak több CER/ERU egységet felhasználni a visszaadásuk teljesítésekor. A 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló 2009/29/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv ( továbbiakban: Irányelv ) 1. cikk 10. pontja előírja, hogy a közösségi rendszerbe 2013-tól bekapcsolódó, az Irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységeket folytató létesítmények tekintetében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen létesítmények üzemeltetői az illetékes hatóságnak 2010. április 30-ig kellően megalapozott és hitelesített kibocsátásadatokat nyújtsanak be annak érdekében, hogy ezeket az adatokat a kiadandó közösségi kibocsátási egységek mennyiségének kiigazítása során figyelembe lehessen venni. Az Irányelv ezen rendelkezéseit a tagállamoknak 2009. december 31-ig kell a nemzeti jogba átültetniük. Az Üht. vhr. 2/A. -sal történő kiegészítése ezen jogharmonizációs kötelezettség teljesítését szolgálja. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés nem kapcsolódik közvetlenül a kormányprogramhoz.
4. Előzmények, kapcsolódások 11-5. Európai uniós kapcsolódások A 2008-2012 közötti Nemzeti Kiosztási Tervet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/87/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv (2003. október 13.) 9. cikke alapján az Európai Bizottság hagyta jóvá. A tervezet a meglévő létesítmények kiosztási szabályait nem érinti, így a javasolt módosítások megalkotása az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül lehetséges. A tervezet jogharmonizációs kötelezettségnek is eleget tesz, az Irányelv 1. cikk 10. pontjának átültetéséhez szükséges tagállami intézkedést tartalmazza. 6 Társadalmi egyeztetés A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály-tervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidőn belül észrevételt tehetnek. A tervezet a közigazgatási egyeztetés keretében továbbá közvetlenül is megküldésre kerül az egyeztetési lap 2.4. pontjában felsorolt szervezeteknek. 7. Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e az előterjesztés kommunikációja? Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Igen / nem? Nem Nem Nem Nem Nem Nem Az előterjesztő részéről nyilatkozni fog:
12 Következik-e kommunikációs kényszer a döntésből? Részletes kommunikációs terv: Kérem a Kormányt, hogy egyetértése esetén a mellékelt határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Budapest, 2009. december
13 HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi és költségvetési feltételek rendelkezésre állnak. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások A tervezet több eleme az egyszerűsítést, az ügyfelek (az emisszió kereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények) számára kedvezőbb eljárás lehetőségének megteremtését célozza. Más elemek mindössze technikai kiigazítást tartalmaznak, így az ügyfeleket nem érintik. A CER/ERU egységek visszaadása során az évenkénti 10%-os limit feloldása az üzemeltetők számára rugalmasabbá teszi a rendszert, mivel a korábbi évek fel nem használt egységeit is felhasználhatják. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Az előterjesztés a vállalkozások pénzügyi terheit nem növeli, sőt az új belépő kérelem egyszerűsítése az ismételt kérelmet benyújtók esetén az adminisztrációs költségeket csökkenti. b) A háztartások pénzügyi terhei Nincsenek. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Nincsenek. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Nincsenek.
e) Az előterjesztés adminisztratív terhei 14 Az érintett létesítmények számára az előterjesztés többlet adminisztrációs teherrel nem jár, az új belépő tartalék igénylési kérelmének egyszerűsítése épp az eljárás egyszerűbb és gyorsabb lefolytatását szolgálja. IV. Költségvetési hatások Az előterjesztés elfogadása költségvetési többletkiadással nem jár. V. Egészségügyi hatások Az előterjesztés elfogadása egészségügyi hatással nem jár. VI. Környezeti hatások Az előterjesztés a környezet állapotára közvetlenül hatást nem gyakorol.
15 HATÁROZAI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet, valamint a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztés és elrendeli a mellékletében szereplő jogszabály-tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.
16 Melléklet a KvVM/KJKF/./2009.számú előterjesztéshez /2009. ( ) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet, valamint a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. (5) bekezdés a), c), d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a Kormány a következőket rendeli el: 1. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Üht. vhr.) a következő 2/A. -sal egészül ki: 2/A. (1) E rendelet 8. mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmény üzemeltetője köteles, a 2005-2008-as évekre vonatkozó hitelesített kibocsátási adatokat 2010. április 30-ig a környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatáshoz szükséges adatlapot és a kitöltési útmutatót közleményben teszi közzé a minisztérium honlapján. (1) Az Üht. vhr. 11. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 2. (2) A kérelemhez mellékelni kell az 5. (1) bekezdés szerinti nyomtatványok felhasználásával a) a kérelem első benyújtása esetén a 6. mellékletében szereplő adatokat,
17 b) a kérelem első benyújtását követő években a 6. melléklet 2. c) és d) pontjában szereplő adatokat. (2) Az Üht. vhr. 11. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A miniszter a gazdaságpolitikáért felelős miniszter véleményének kikérésével a kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét a Kiosztási Tervben az új belépő tartalék felhasználására vonatkozó szabályoknak megfelelően a rendelkezésre álló tartalékmennyiségből, évente határozatban állapítja meg, a kérelem beérkezésétől számított 35 munkanapon belül. (3) Az Üht. vhr. 11. -a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (3)-(5) bekezdések számozása (5)-(7) bekezdésekre változik: (3) Ha a kérelmező a 6. melléklet 2.a) vagy b) pontjában szereplő adatokat nem igazolja, a miniszter adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz vagy hatósághoz. (4) A (2) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a korábbi új belépő eljárás alapjául szolgáló körülményekhez képest ide nem értve a termelési, tüzelőanyag-felhasználási és kibocsátási mennyiségeket történt-e változás. Amennyiben változás következett be különösen a környezethasználat feltételeit megállapító engedély vagy a kibocsátási engedély módosítása, visszavonása esetén - meg kell adni a változással érintett adatokat és az arra vonatkozó dokumentumokat mellékelni kell. 3. A 11/A. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A létesítmény üzemeltetője az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a bezárás napjától számított tizenöt napon belül köteles a létesítmény bezárását bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a bezárás napjának megjelölését és annak igazolására alkalmas dokumentumot. A bezárás napja a bezárást megalapozó esemény bekövetkezésének a napja. 4. Az Üht. vhr. 19. -a az alábbi (5)-(6) bekezdéssel egészül ki és az (5)-(8) bekezdések számozása (7)-(10) bekezdésre változik:
18 (5)Amennyiben a környezetvédelmi hatóság az Üht. 5. (1) bekezdése szerint benyújtott hitelesített jelentésben foglaltak alapján megállapítja, hogy az üzemeltető a tárgyévben nem folytatott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt kötelezi a 9. (1) bekezdés alapján kiosztott kibocsátási egységmennyiségnek a határozat közlésétől számított 30 napon belül történő visszaadására. (6) Amennyiben az üzemeltető a kibocsátási egységmennyiség visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt minden egyes jóváírt kibocsátási egységmennyiség után 100 eurónak megfelelő pénzbírság megfizetésére kötelezi. 5. Az Üht. vhr. 5. melléklet 1.3 pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 1.3. Tevékenységi adatok Mennyiségmérés hitelessége Tömegmérési eredményeken alapuló számítás esetében az üzemeltető köteles gondoskodni a mérőberendezés használatbavétele előtt, majd használata közben rendszeres időközönként történő hitelesítéséről. A hitelesítést a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) által kiadott tanúsítvánnyal köteles igazolni a környezetvédelmi hatóság felé. Ahol a mérőberendezés hitelesítése műszakilag nem lehetséges, az üzemeltető köteles a mérőberendezés ellenőrzését független akkreditált szervezet által történő kalibrálással biztosítani. Gáztechnikai normál állapot (N) A gáztérfogatot minden esetben a gáz gáztechnikai normál állapotára vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni (gáztechnikai normál állapot értékei: T =15 C; p = 101325 Pa, ahol T: hőmérséklet; p: nyomás). Felhasznált forrásanyagok mennyisége A tárgyévben felhasználásra kerülő gáz halmazállapotú forrásanyagok mennyiségét gáztechnikai normál állapotban kell megadni ( Nm 3 ). A tárgyévben felhasználásra került szilárd és folyékony forrásanyagok mennyiségét, valamint valamennyi tevékenységspecifikus kibocsátási változót száraz állapotra vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni.
19 6. Az Üht. vhr. az e rendelet melléklete szerinti 8. számú melléklettel egészül ki. 7. A 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKT2) 2. g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: g) létesítmény vagy berendezés üzembe helyezése: a próbaüzem megkezdése vagy a rendes üzemmenet megkezdése; (1) Az NKT2 7. (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [ Nem részesedhet az új belépő tartalékból:] 8. b) a kibocsátás-kereskedelem hatálya alá tartozó, a Kiosztási Listában feltűntetett, meglévő létesítmény berendezéseinek új üzemeltetőhöz kerülése esetén, e berendezésekre tekintettel az új üzemeltető. (2) Az NKT2 7. (5) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki: [ Nem részesedhet az új belépő tartalékból:] c) az az üzemeltető, akinek az üzemeltetésében lévő létesítmény kibocsátása a (3) bekezdés szerinti lényeges változásnak minősülő esemény következtében sem haladja meg az azt megelőző év kibocsátását. 9. Az NKT2 8. (3)-(4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
20 (3) A 7. (3) bekezdésének b) pontja szerinti kapacitásnövekedés esetén, amennyiben a 6. mellékletben foglalt képlet nem alkalmazható, mivel a bázisadat meghatározására szolgáló adat nem áll rendelkezésre és az 5. melléklet 3-13. pontjaiban szereplő szabályok szerint sem adható meg, akkor az új belépő létesítmény bázisadatának meghatározása, a Kiosztási Listában a létesítmény kibocsátási egységmennyiségének alapjául szolgáló bázisadat kapacitásbővítéssel arányos növelésével történik. (4) A (3) bekezdés szerinti - a kapacitásbővítést is magába foglaló - tárgyévi éves kibocsátás évente utólag, a ténylegesen megvalósult termelés alapján kerül megállapításra. 10. Az NKT2 13. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 13. (1) A kibocsátás-kereskedelemben részt vevő létesítmények üzemeltetői az együttes végrehajtási és a tiszta fejlesztési mechanizmus projektekből származó kibocsátás-csökkentési egységeket és igazolt kibocsátás-csökkentési egységeket az Üht. 11. -a szerinti visszaadás során az Üht. 14. -a szerinti beszámítás keretében felhasználhatják, létesítményenként a kereskedési időszakban kiosztott kibocsátási egységek mennyiségének legfeljebb 10%-áig. (2) Az adott tárgyévben az Üht. 11. -a szerinti visszaadás során a tárgyévi kiosztott kibocsátási egységmennyiség legfeljebb 10%-a mértékéig használható fel kibocsátás-csökkentési egység vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egység. (3) A (2) bekezdés szerinti visszaadás során, amennyiben az üzemeltető a tárgyévet megelőző évben vagy években a kiosztott kibocsátási egységmennyisége 10%-ánál kevesebb kibocsátáscsökkentési egységet vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egységet számolt el, akkor a tárgyévben, vagy az azt követő években a megelőző években fel nem használt mennyiséggel növelt mennyiségben számolhat el kibocsátás-csökkentési egységet vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egységet. 10. Az Üht. vhr. 11. (4) bekezdésében a (3) bekezdés szövegrész helyébe a (5) bekezdés szöveg, a 11/A. (3) bekezdésében a b)-d) pontjában szövegrész helyébe a b)-c) pontjában szöveg, a 19. (8) bekezdésében a (3)-(6) bekezdésekben szövegrész helyébe a (3)-(8) bekezdésekben szöveg, az 5. melléklet 1.4 pontjának második mondatában a 3,667 tco 2 /tc szövegrész helyébe a 3,664 tco 2 /tc szöveg, az NKT2 5. melléklete 9. pontjának első mondatában és a 10. pontjának első mondatában a 9. pontban szövegrész helyébe a 8. pontban szöveg lép.
(1) E rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba. 21 11. (2) E rendelet 1. -a, 3. -6. -a és 8. -10. -a e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (3) A próbaüzem alapján az új belépő tartalékból kibocsátási egységekre első alkalommal a 2009- ben próbaüzemet megkezdő létesítmények üzemeltetői jogosultak és e rendelet 7. -ában foglalt rendelkezést a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (4) E rendelet 2. -ában foglaltakat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (5) Hatályát veszti az Üht.vhr. 11/A. (1) bekezdésének d) pontja és az NKT2 2. melléklete 3.2. pontjának c) alpontja. (6) Ez a rendelet a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló (2009. április 23.) 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 10. pontjának való megfelelést szolgálja. (7) Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet 53. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (8) E rendelet 1. -a, 3. -6. -a és 8. -11. -a a (9) bekezdésben foglaltak kivételével e rendelet hatálybalépésétől számított 16. napon hatályát veszti. (9) E rendelet 2. -a, 4. -a, 7. -a és a 11. (3)-(4) bekezdése 2010. december 1-én hatályát veszti.
22 Melléklet a /2009. ( ) Korm. rendelethez [8. számú melléklet a 213/2006. (X.27.) Korm. rendelethez] A 2013. évtől kezdődő kereskedési időszak teljes közösségi kibocsátási egységmennyiségének megállapítása érdekében adatszolgáltatással érintett tevékenységek Tevékenység Üvegházhatású gázok 1. elsődleges alumínium előállítás Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének 2. ásványi gyapot szigetelőanyag előállítás, Szén-dioxid kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással 3. salétromsav előállítás Szén-dioxid és dinitrogén oxid 4. adipinsav előállítás Szén-dioxid és dinitrogén-oxid 5. glioxál és glioxálsav előállítás Szén-dioxid és dinitrogén-oxid 6. ammónia előállítás Szén-dioxid 7. nátrium-karbonát ( Na 2 CO 3 ) és nátriumhidrogén-karbonát Szén-dioxid ( NaHCO 3 ) előállítás