Nyilvánosságra hozatal 2012 Az Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérõl szóló 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben előírt szabályoknak megfelelően, a következőkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A hivatkozott törvények értelmében az olyan információ tekintendő - lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, - védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, - bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A hitelintézet a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Takarékszövetkezet a prudens működés érdekében, a kockázatok alacsony szinten tartására törekedve kialakította és ezúton nyilvánosságra hozza kockázatkezelési elveit és módszereit. A Takarékszövetkezet által alkalmazott kockázatkezelési elvek tartalmazzák a kockázatkezelési koncepcióit. A Takarékszövetkezet kockázati politikáját és stratégiáját az Igazgatóság megtárgyalta, és határozatával jóváhagyta a kockázatkezelés módját meghatározó alapvető keretszabályokat, valamint a módszertanok irányelveit. Az Igazgatóság a Takarékszövetkezet prudens működéséért felelős igazgatósági tag (ügyvezető) beszámolói, valamint a rendszeres kockázati jelentések alapján értékeli a Takarékszövetkezet működését, azon belül a kockázatkezelési tevékenységét és a kockázatok mértékét. Amennyiben a Takarékszövetkezet által vállalt kockázatok mértéke nincs összhangban a kockázati stratégiában foglaltakkal, az Igazgatóság intézkedéseket hoz a kockázatok mérséklése céljából. A Takarékszövetkezet alapvető érdekének tekinti a prudens kockázatvállalást. A kockázatkezelés elsődleges célja a Takarékszövetkezet pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme, és a hozzájárulás a tőkének olyan versenyképes üzleti tevékenységekre való felhasználásához, amellyel a vagyoni érték növekszik. A kockázatok megfelelő kezelése korlátozza a kedvezőtlen események hatását a Takarékszövetkezet tőkéjére és eredményére. A Az ügyfelek körében lényeges a Takarékszövetkezet jó üzleti hírneve és hogy ezt hosszú távon megtartsa. A kockázatkezelés céljai elérése érdekében méri és elemzi a Takarékszövetkezet és ügyfeleinek kockázati kitettségeit, az így nyert információkat feldolgozza, kockázatvállalási szabályokat alkot, kockázatkezelési rendszereket működtet és kiszámolja a kockázatvállalás által indokolt gazdasági tőkeszükséglet mennyiségét. 1
A gazdasági tőke vagy más néven belső tőkeigény a kockázati tevékenységhez szükséges, a Takarékszövetkezet által elvégzett belső tőkemegfelelés értékelési folyamat eredményeként kiszámított tőke összege. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési politikája az alábbi fő pilléreken nyugszik: a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása a kockázatkezelési folyamat szempontjai beépülnek a stratégiai- és éves tervezésbe üzletágak, termékek, kockázati pozíciók kockázat- és hozam ráta feltárása és folyamatos monitoringja a kockázatok figyelembe vétele az üzleti döntéseknél a kockázatkezelési szervezet elkülönül az üzleti területtől a kockázatkezelési folyamat minden fázisa egyaránt fontos A kockázatkezelési folyamatot négy lényeges fázisra bontja a Takarékszövetkezet: Kockázatok azonosítása - az azonosítás az üzleti folyamatot, ügyleteket és a mindennapi működést érintő lényeges kockázatok lehetőség szerint teljes körű feltárását jelenti. Kockázatok mérése - a feltárt kockázatok mérésére különböző mutatószámokat, statisztikákat, elemzéseket és teszteléseket alkalmaz a Takarékszövetkezet Kockázatok kezelése - a hatékony kockázatkezelés biztosítja, hogy a kockázatok vállalása az üzleti siker érdekében meghozott tudatos vezetői döntés legyen. A folyamat kiterjed az üzleti sikerhez szükséges elfogadható kockázatvállalási mérték meghatározására, a kitűzött határok betartásához szükséges limitrendszer felállítására, valamint az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható számítási módszerek, adatok, információk kiválasztására, a kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazására. Minden kockázattípus esetében rendkívül fontos a kockázatok kezelését jelentő intézkedések, ügyletkötések hatékonyságának vizsgálata. Az elemzéshez statisztikákat, illetve megismételt kockázati kitettség méréseket alkalmaz a Takarékszövetkezet. Ellenőrzés, visszacsatolás - a visszacsatolások célja rövidtávon az adott kockázati potenciálhoz a lehető legmegfelelőbb kezelési mód megtalálása, hosszú távon pedig a kockázatkezelési eredményesség növelése. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandóságának összhangban kell lennie azokkal a pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a lehetséges veszteségek fedezésére rendelkezésre állnak. Ennek érdekében a kockázatkezelés a számszerűsíthető kockázat típusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi és a jövőbeni gazdasági tőkeszükségletet, valamint a szabályozói tőkeszükségletet. A Takarékszövetkezetnél 2008. január 01. napjától központi kockázatkezelő személy működik a kockázatok előzetes kiszűrésének és a kockázatok utólagos azonosításának, mérésének és figyelemmel kísérésének érdekében. A Kockázatkezelő a döntési mechanizmusba beépülve az egyes döntési szintekre kerülő kockázatvállalási döntések előfeltételeként véleményezi az előterjesztett ügyletet abból a szempontból, hogy az kockázatos, vagy nem a Takarékszövetkezet számára. Nem kockázatos az ügylet akkor, ha 2
a kockázat vállalási folyamat a befogadástól a döntés előkészítésig a vonatkozó belső szabályzatokon alapul, a lekötendő biztosítékok minősége, mennyisége, forgalomképessége a Fedezetértékelési szabályzatban rögzített alapelvekkel konzisztens, a pozitív döntés esetén megkötendő az adott ügylettel kapcsolatos szerződéscsomag az utóellenőrzés lehetőségét a Takarékszövetkezet számára teljes körűen biztosítja, mind a biztosítékok, mind a nem biztosítéki jellegű kérdések (pl.: számviteli információk határidőben történő átadása, fedezetekkel összefüggő biztosítási díjfizetési kötelezettség ellenőrzése stb.) tekintetében. A Kockázatkezelőnek feladata az előterjesztett kockázatvállalások, illetve ügyletek üzleti szempontok szerinti minősítése. Az ezzel kapcsolatos mérlegelés a mindenkori döntési szint feladata és felelőssége. A banküzem jövedelmező működésének egyik kulcsfontosságú mozzanata, hogy kockázatok felmerülésekor azok gyorsan és hatékonyan kezelésre kerüljenek és a modern kockázat kezelési technikák alkalmazása folyamatosan megvalósuljon. Ennek kivitelezéséhez a Kockázatkezelőnek kockázat kezelési, figyelési jogkört biztosít a Takarékszövetkezet. Ennek keretében a Kockázatkezelő a kockázatossá váló (problémamentestől és külön figyelendőtől eltérő minősítésű) ügyletek kezelésében részt vesz. Az Eszköz Forrás Bizottság dönt az egyes hitelek behajtásával kapcsolatos eljárási módokról a leghatékonyabb módszer kiválasztásával. Takarékszövetkezetünknél egy fő foglalkozik a behajtásokkal. A behajtás akkor hatékony, ha teljesíti a Takarékszövetkezet érdekeit és azt megfelelőképpen szolgálja. A Kockázatkezelő amennyiben a módszertant tekintve hatékonyabb kockázat kezelési módszert lát kivitelezhetőnek az adott ügylettel összefüggésben úgy ez irányú véleményét köteles észrevételezni. A döntésre jogosult megfelelő döntési szint a Kockázatkezelő véleményét köteles a döntés során figyelembe venni. A Kockázatkezelő a Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának ellenőrzését negyedévente köteles elvégezni, és az erről készített jelentés tartalmáról az Igazgatóságot tájékoztatni. Az Igazgatóság soron következő ülésén e jelentés megállapításait értékeli és a szükséges intézkedéseket megteszi. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának ellenőrzése ki kell, hogy terjedjen minimum az alábbiakra: a Takarékszövetkezet. éves kockázati önértékelésének átfogó felülvizsgálatára, a kockázati stratégia megfelelőségére. A Bázel II. ún. II Pillérre allokált tőkenagyság mértékének megfelelőségére az alábbi kockázati kategóriánként: koncentrációs kockázatok, banki könyvi kamatkockázatok likviditási kockázatok reputációs kockázatok stratégiai kockázatok egyéb II. Pillér alatti kockázatok felmerülése esetén az azokra képzett tőke meglétére 3
a PSZÁF. ajánlásokban és a vonatkozó belső szabályzatokban előírt ún. stressz tesztek meglétére. A kockázatmérséklési célzattal befogadott hitelkockázati fedezeteket (biztosítékokat) és a fedezettséget minden hitel előterjesztésben rögzíteni kell. Az ügylet fennállása alatt a biztosítékok meglétét legalább évente egyszer helyszíni szemle keretében ellenőrizni kell. Az adós pozíciójának romlás esetén, illetve fedezet elvonás megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni) A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerződés időpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tőke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezetségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tőke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen. Ennek érdekében a Takarékszövetkezet mérlegeli a - a fedezet várható állagromlását, értékesíthetőségének változását, - a fedezet jogi érvényesíthetőségét, annak időtartamát és az ez alatt bekövetkező potenciális veszteségeket. Amennyiben a rendszeres felülvizsgálatnál vagy egyéb forrásból a Takarékszövetkezet tudomására jut a biztosíték értékének jelentős a hitel, garancia és kezességvállalás megtérülését veszélyeztető mértékű csökkenése, vagy annak eltűnése, megsemmisülése, a helyzetet és a kialakult körülményeket fel kell tárni és megoldási javaslatot kell tenni. (Pl. biztosításból történő megtéríttetés, stb.) Gondoskodni kell a kiesett fedezet pótlásáról és ez esetben e ténynek a szerződéseken és a közhitelű nyilvántartásokon történő újbóli átvezetéséről. Amennyiben az ügyfél a pótlásra nem hajlandó, vagy nem képes, gondoskodni kell a követelés beszedéséről a kölcsönszerződés és a PTK. vonatkozó szakaszai alapján. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk 2012.12.31-én a.) Az alapvető tőke összege: 707 180,- A járulékos tőke összege: 46 207,- A kiegészítő tőke összege: -,- b.) Az alapvető tőke pozitív összetevői: 711 414,- Az alapvető tőke negatív összetevői: 4 234,- c.) A járulékos tőke pozitív összetevői: 46 207,- A járulékos tőke negatív összetevői -,- d.) A Hpt. 5.sz. melléklet 24. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető: 707 180,- és járulékos tőke összege: 46 207,- A Hpt. 5.sz. melléklet 23. pontjának c. alpontjában meghatározott levonandó értékek: - e.) A Hpt. 5.sz. melléklet 29. pontja szerinti érték: 753 387,- A takarékszövetkezet a Hpt. 13/C. -ában, 76/K. -ában és a 145/A. -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát. 4
SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet Időszak: 2012.12.31. Megnevezés Összeg (a) KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN 753 387 ALAPVETŐ TŐKE 707 180 ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK 34 265 CAA111-ből: Törzsrészvények és a törzsrészvényekkel egyenrangú jegyzett és befizetett jegyzett tőke 17 697 CAA111-ből: Osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére fel nem jogosító, jegyzett és befizetett részvények 0 Befizetett jegyzett tőke 17 697 (-) Befizetett jegyzett tőkébe tartozó visszavásárolt saját részvények névértéke 0 Tőketartalék 16 568 Befizetett jegyzett tőkéhez kapcsolódó tőketartalék 0 Egyéb tőketartalék 16 568 ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK 677 149 Tartalékok 574 600 Lekötött tartalék 19 432 Számviteli lekötött tartalék Tájékoztató adat 19 432 (-) Befizetett jegyzett tőkébe tartozó visszavásárolt saját részvények könyv szerinti érték és névértékének különbözete Tájékoztató adat. 0 (-) Vegyes tulajdonságú tőkébe tartozó visszavásárolt részvények könyv szerinti értékének és névértékének különbözete Tájékoztató adat. 0 Általános tartalék 72 653 Eredménytartalék 482 515 Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív 102 549 (-) Általános kockázati céltartalék adótartalma 0 5
Kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-a 56 760 ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT EGYÉB TŐKEELEMEK 0 (-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL -4 234 (-) Immateriális javak -4 234 JÁRULÉKOS TŐKE 46 207 Értékelési tartalékok 46 207 a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka 46 207 Kiegészítő információ: KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE 753 387 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE 707 180 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE 46 207 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE 753 387 Hpt. 9. szerinti AKTUÁLIS INDULÓ TŐKEKÖVETELMÉNY 454 469 A Takarékszövetkezet tőkemegfelelésével összefüggő információk a.) A Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelését évente egyszer, a szeptember 30-ai adatok alapján végzi el. b.) A Takarékszövetkezet kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt. 76. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban: 6
TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet: Időszak: 2012.12.31. Megnevezés Összeg (a) TŐKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE 454 469 ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA 363 277 Sztenderd módszer (továbbiakban SA) tőkekövetelménye 363 277 SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül) 363 277 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 23 672 Vállalkozások 138 127 ebből: rövid lejáratú követelések 0 Lakosság 6 456 Ingatlannal fedezett követelések 53 582 Késedelmes tételek 91 758 Egyéb tételek 49 682 ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA 4 060 Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat szenderd módszer szerinti tőkekövetelménye eszközcsoportonként 4 060 Deviza 4 060 ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A MŰKÖDÉSI KOCKÁZATRA 87 132 Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA módszer) 87 132 Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt 298 918 Tőkemegfelelési mutató (továbbiakban TMM) egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt 13 262 Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és 298 918 7
átmeneti tőkekövetelmények után TMM egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után 13,262 FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE 753 387 FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐ TŐKEKÖVETELMÉNY 549 907 Szavatoló tőke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően 203 480 Tőkemegfelelési index felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően 137 000 TMM felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően 10,96 BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) UTÁN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE 753 387 BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) SZAVATOLÓ TŐKE SZÜKSÉGLETE 550 936 Szavatoló tőke többlet/hiány belső tőkemegfelelés értékelést követően 202 451 Tőkemegfelelési index belső tőkemegfelelés értékelést követően 136 750 TMM belső tőkemegfelelés értékelést követően 10,94 8
A Takarékszövetkezet kitettségi osztályainak tőkekövetelmény adatai 2012.12.31-én adatok ezer forintban Kitettség bruttó Kitettség nettó értéke Kockázattal súlyozott Tőkekövetelmény értéke kitettségi érték Központi kormánnyal 1 437 273 1 437 273 szembeni kitettség - - Hitelintézettel 1 199 802 1 199 352 295 899 23 672 szembeni kitettség Vállalkozással 2 050 146 2 047 962 1 721 894 137 752 szembeni kitettség Lakossággal 117 892 109 894 80 621 6 450 szembeni kitettség Ingatlannal fedezett 1 486 103 1 482 814 663 584 53 087 kitettségek Késedelmes 1 211 042 931 472 1 137 077 90 966 kitettségek Egyéb kitettségek 835 616 677 694 621 028 49 682 Összesen 8 337 874 7 886 461 4 520 103 361 609 A kitettségi osztályok kockázattal súlyozott értékei: Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke:,- Regionális bankkal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség kock. súly. ért.,- Hitelintézetekkel szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 295 899,- Vállalkozással szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 1 721 894,- Lakossággal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 80 621,- Ingatlannal fedezett kitettség kockázattal súlyozott értéke: 663 584,- Késedelmes tétel kockázattal súlyozott értéke: 1 137 077,- Egyéb tételek kockázattal súlyozott értéke: 621 028,- Mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értéke: 20 869,- A hitelezési kockázat tőkekövetelménye kitettségi osztályonként Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség tőkekövetelménye:,- Regionális bankkal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség tőke köv,- Hitelintézetekkel és befektetési vállalk. szembeni kitettség tőkekövetelménye 23 672,- Vállalkozással szembeni kitettség tőkekövetelménye: 137 752,- 9
Lakossággal szembeni kitettség tőkekövetelménye: 6 450,- Ingatlannal fedezett kitettség tőkekövetelménye: 53 087,- Késedelmes tételek tőkekövetelménye: 90 966,- Egyéb tételek tőkekövetelménye: 49 682,- Mérlegen kívüli tételek tőkekövetelménye: 1 668,- Felhígulási kockázatot a Takarékszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelően erre vonatkozó tőkekövetelményt sem kell számítania. Ugyanakkor nyilvánosságra hozza az alábbiakat: a.) A Takarékszövetkezetnek a 7 (1) hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítését. A nem egyszerűsített minősítési eljárás alá vont tételek hitelminőség romlása alapkritériumának a Takarékszövetkezet az alábbi szempontokat választja: Az ügyféllel kötött szerződésből eredő vállalkozás esetén 15 napon túl lejárt, lakosság esetén 30 napon túl lejárt, késedelmes tétel (tőke vagy kamat) értéke meghaladja a 1. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kötelezettség nem teljesítésének a valószínűségét mutatja a fenti határértékektől függetlenül az is, ha a Takarékszövetkezetnek az ügyféllel szemben legalább kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló kamatkövetelése van, a Takarékszövetkezet a kitettség létrejöttét követően bekövetkezett jelentős hitelminőség romlás miatt értékvesztést számolt el vagy kockázati céltartalékot képzett, - a Takarékszövetkezet a hitelkötelezettséget lényeges, hitelhez kapcsolódó gazdasági veszteséggel adja el, - a Takarékszövetkezet beleegyezik a hitelkötelezettség pénzügyi nehézségek miatt történő átstrukturálásába, és ez előreláthatóan tőke, fizetési halasztást eredményez. A Takarékszövetkezet az 1 millió Ft alatti lakossági hitelek, kölcsönök esetén a minősítési kategóriákba történő besorolás és a hitelminőség romlás alapkritériumának a törlesztési késedelem mértékét választja az egy szempontú esetében. Ennek alapján: -problémamentes az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke lakossági hitel esetén 0-30, illetve vállalatnak nyújtott hitel esetén 0 15 nap közötti. -külön figyelendő az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke lakossági hitel esetén 31-90, illetve vállalatnak nyújtott hitel esetén 16 90 nap közötti. -átlag alatti az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 91-180 nap közötti, -kétes az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 180-547 nap közötti, -rossz az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 547 napot meghaladó. 10
Teljes szempontú esetében több kritérium figyelembe vételével minősít. A fentiek alkalmazásában lakossági ügyfélnek minősül a magánszemély, nem vállalkozási minőségben kötött szerződései tekintetében. b.) Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek: A Takarékszövetkezet által elszámolt értékvesztés, illetve annak visszaírása meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínűségére és nagyságára, a megtérülés valószínűségére, valamint az ügylet minősítési kategóriájára. Eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés mértékét az alábbiak szerint határozza meg, mely mérték a bruttó könyv szerinti érték százalékában értendő. Egyszerűsített minősítésű Egyedi, teljes szempontú minősítésű problémamentes 0% 0% külön figyelendő 5% 1-10% átlag alatti 20% 11-30% kétes 50% 31-70% rossz 85% 71-100% A Takarékszövetkezetnél az egyes tételek értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminősítés, meglévő értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára havonta kerül sor. A Takarékszövetkezet a minősített tételekhez kapcsolódó nyilvántartásokban, dokumentációkban különíti el a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző évi értékelés során elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét és nyomon követi, hogy a tárgyévben történt értékvesztés visszaírás, kockázati céltartalék felhasználás, felszabadítás az előző évben vagy a tárgyévben elszámolt értékvesztésből, megképzett céltartalékból történik. Függő kötelezettségek és a jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell elszámolni a mérlegen kívüli tételek közé tartozó függő kötelezettségek és jövőbeni kötelezettségek minősítése alapján képzett kockázati céltartalék összegét. Ha az évközi minősítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minősítés szerint szükséges szintet, akkor a céltartalék többletet fel kell szabadítani. A Függő és jövőbeni kötelezettség megszűnésekor, illetve az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni. 11
c.) A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembe vétele szerinti összege kitettségi osztályonként: - Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: 1 437 428,- - Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség,- - Hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettség: 1 539 998,- - Vállalkozással szembeni kitettség: 1 721 894.,- - Lakossággal szembeni kitettség: 107 495,- - Ingatlannal fedezett kitettség: 1 471 119,- - Késedelmes tételek: 930 833,- - Egyéb tételek: 677 694, - Mérlegen kívüli tételek: 24 942,- d.) A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlását kitettségi osztályonként: A Takarékszövetkezet összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségekből keletkezett. e.) A kitettségek ügyfél kategória szerinti megoszlása nettó kitettségi osztályonként: - Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: 1 437 273,- - Hitelintézetekkel szembeni kitettség: 1 199 352,- - Vállalkozással szembeni kitettség: 2 047 962,- Ebbõl: I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 599 576,- II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 965 599,- III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 383 864,- IV osztályú adósokkal szembeni kitettség: 44 423.- V. osztályú osztályú adósokkal szembeni kitettség 54 500 - - Lakossággal szembeni kitettség: 109 894,- Ebbõl: I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 23 204,- II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 70 539,- III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 8 819,- IV osztályú adósokkal szembeni kitettség: 3 727,- 12
V osztályú adósokkal szembeni kitettség 3 605,- - Ingatlannal fedezett kitettség: 1 482 814,- Ebbõl: I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 334 765,- II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 958 882,- III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 153 533,- IV osztályú adósokkal szembeni kitettség 23 859,- V. osztályú adósokkal szembeni kitettség 11 775-,- - Késedelmes tétel: 931 472,- Ebbõl: I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 11 754 - II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 173 118,- III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 323 073,- EFt IV osztályú adósokkal szembeni kitettség 105 929,- V osztályú adósokkal szembeni kitettség 317 598,- - Egyéb tételek: 677 694,- - Mérlegen kívüli tételek: 292 983,- Ebbõl: I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 262 217,- II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 30 766,- (Megjegyzés: Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni, Hitelintézetekkel szembeni, Egyéb tételekből (készpénz állomány, tárgyi eszköz, aktív időbeli elhatárolás, részesedések) származó kitettségek minősítési kötelezettség alá nem tartoznak f) A bruttó kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként 2012.12.31-én: Éven belüli Éven túli Lejárat nélkül 13
Központi kormánnyal és bankkal 543 115 894 158 szembeni kitettség: Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség: 1 016 443 183 359 Vállalkozással szembeni kitettség: 927 235 1 122 911 Lakossággal szembeni kitettség: 16 577 101 315 Ingatlannal fedezett kitettség: 365 047 1 121 056 Késedelmes tétel: 367 317 843 725 Egyéb tételek: 227 832 607 684 Mérlegen kívüli tételek: 100 747 193 631 g) ügyfél kategória szerinti megoszlásban összesítve 1. a késedelmes tétel és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettség: A késedelmes tételek és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek 931 472,- e Ft-os összegéből I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 11 754,- II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 173 118,- III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 323 074,- IV osztályú adósokkal szembeni kitettség: 105 929,- V osztályú adósokkal szembeni kitettség: 317 597,- 14
2. A hitelek után elszámolt és visszaírt értékvesztés, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg: nyitó állomány képzés visszaírás Záró állomány I. osztályú adósok: 487 792 532 747 II. osztályú adósok: 4 325 11 951 1 520 14 756 III. osztályú adósok: 36 048 42 576 42 441 36 183 IV osztályú adósok: 29 683 14 474 13 358 30 799 V osztályú adósok: 175 487 56 630 21 561 210 556 Összesen: 246 030 126 423 79 412 293 041 A hitelek után elszámolt és visszaírt értékvesztés, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összege szektoronként nyitó állomány képzés visszaírás Záró állomány Jogi személyiségű: 49 303 59 069 26 289 82 083 Nem jogi személyiségű: 2 428 15 048 80 17 396 Lakosság: 129 981 54 324 39 835 144 470 Egyéni vállalkozó: 64 039-3 764 12 932 47 343 Egyéb vállalkozás: 279 1 746 276 1 749 Összesen: 246 030 126 423 79 412 293 041 h) a hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban. Külön figyelendő kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: 454 085,- Átlag alatti kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: 508 636,- Kétes kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: 123 043,- Rossz kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: 9 570,- A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek kivétel nélkül Magyarországi ügyfelekkel szemben állnak fenn. 15
Azon kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminőség-romlás következett be, az elszámolt ügyfelekkel szembeni követelésekre részesedésekre és az átvett eszközökre képzett értékvesztésre és a képzett céltartalékra vonatkozó nyilvánosságra hozatalt a következő megbontás szerint teljesíti a Takarékszövetkezet: a) nyitó egyenlegek: 278 748,- b) az adott időszak alatt elszámolt értékvesztés, illetve képzett céltartalék 135 034,- c) az adott időszak alatt visszaírt értékvesztés, illetve felszabadított vagy felhasznált céltartalék: 79 412,-, amely teljes egészében eredmény-kimutatást érintő tétel d) a fenti b.) és c.) pontokban feltüntetett képzések és visszaírások teljes egészében az adott időszak alatt a kitettségekből eredő becsült várható veszteségekre kerültek elszámolásra e) a záró egyenleg: 334 370,- Sztenderd módszer A kockázattal súlyozott kitettség értéket a Takarékszövetkezet sztenderd módszerrel számítja. A bruttó kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek a Takarékszövetkezetnél: Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: 1 437 273,- Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség:, Hitelintézetekkel szembeni kitettség: 1 199 802,- Vállalkozással szembeni kitettség: 2 050 146,- Lakossággal szembeni kitettség: 117 892,- Ingatlannal fedezett kitettség: 1 486 103,- Késedelmes tétel: 1 211 042,- Egyéb tételek: 835 616,- Mérlegen kívüli tételek: 294 378,- A kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek a hitelezési kockázat-mérséklési módszerek alkalmazását követően: Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: 1 437 428,- Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség:,eft Hitelintézetekkel szembeni kitettség: 1 539 998,- Vállalkozással szembeni kitettség: 1 721 894,- Lakossággal szembeni kitettség: 107 495,- Ingatlannal fedezett kitettség: 1 471 119,- Késedelmes tétel: 930 833,- Egyéb tételek: 677 694,- Mérlegen kívüli tételek: 292 983,- Hitelezési kockázat mérséklés a.) Mérlegen belüli és kívüli nettósítást a Takarékszövetkezet nem alkalmaz. 16
b.) A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai. A Takarékszövetkezet alapvető üzleti elképzeléseinek megfelelően ügyfeleinek a hiteleket elsősorban bevételeikből kell visszafizetni. Ennek ellenére minden egyes ügyletnek még egy visszafizetési feltétellel is szükséges rendelkezni, amit jogi biztosítéknak nevezünk. A kockázat kiszűrése, minimalizálása szükségessé teszi a figyelembe vehető biztosítékok körének az értékelés módjának, a szükséges biztosítékok mértékének meghatározását és a biztosítékok meglétének ellenőrzését. A Takarékszövetkezet hitelezési, garancia és kezességvállalási tevékenységét az ügylet megkötésekor kockázatmentessé kell tenni és a kockázatmentességet lehetőség szerint az ügylet zárásáig meg kell őrizni. A biztosítékok értékét úgy kell megállapítani, hogy azok azonnali értékesítése, igénybevétele esetén a Takarékszövetkezet követelései (tőke + kamatok) 100 %-ban megtérüljenek. A biztosítékok értékelésénél azok piaci-forgalmi értékéből kell kiindulni. A partnerek által biztosítékként felajánlott vagyontárgyak csak arra feljogosított szakértő által készített értékbecslés alapján fogadhatók be fedezetként. A biztosítékok piaci-forgalmi értékét az adott gazdasági viszonyok között a kereslet-kínálat alakulásának a vagyontárgyak jellegének és regionális helyzetének figyelembevételével kell megbecsülni. Tekintettel kell lenni arra, hogy az ügyfél fizetési moráljának romlása, az esetleges vagyonértékesítés sürgőssége a piaci-forgalmi értéket rontja. A fentiek miatt a piaci-forgalmi érték eltérő arányú figyelembevétele indokolt és szükséges a biztosíték fajtájától függően. A piaci-forgalmi értéket az ügylet megkötésekor kell megállapítani, folyamatosan belső szabályzat előírásai szerint helyszínelni kell és meggyőződni arról, hogy az ingatlan állagában következett-e be az előző évhez képest változás. Nem vehető figyelembe a biztosíték értékének megállapítása során az olyan biztosíték: - amely esetében a hitelintézet a biztosíték érvényesítését megkísérelte, de azt huszonnégy hónapon belül realizálni nem tudta, - amely az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog esetén a jelzálog bejegyzés sorrendjét figyelembe véve a megelőző jelzálog bejegyzések összegével együtt meghaladja a biztosíték piaci értékének vagy a vagyonértékelő által megállapított értékének (ha ez utóbbi az alacsonyabb) hetven százalékát. A fedezet értékelését végző személy a kockázatvállalásról szóló döntésben nem vehet részt. A Takarékszövetkezetnek a hitel, garancia és kezességvállalásra vonatkozó bírálatot megelőzően kell beszereznie a fedezetekre vonatkozó okiratokat. Ha ez a bírálatot megelőzően nem lehetséges, akkor legkésőbb a kockázatvállalási szerződés megkötését megelőzően kell azokat a Takarékszövetkezetnek megvizsgálnia. A termőföld kivételével egyéb ingatlanok esetében megfelelő biztosítás megkötése és Takarékszövetkezetre engedményezése mellett fogadható el. A biztosítékok csak megfelelő biztosítás megkötése és Takarékszövetkezetre engedményezése mellett alkalmazhatók c.) Az elismert biztosítékok fő típusai a Takarékszövetkezetnél. 17
A biztosítékok osztályozása a hozzáférhetőség és értékállóság alapján történik. 1. Elsődleges biztosítékok - Állami (költségvetési) garancia, Központi banki garancia, OBA által vállalt garancia - Bankgarancia (külföldi és belföldi első osztályú bankok által nyújtott garancia). - Óvadék: a következő esetekben = készpénz letét, betét, takarékbetétkönyv = deviza betét (konvertibilis) = tőzsdén jegyzett, állam vagy központi bank által kibocsájtott értékpapírok, = váltó amennyiben az garantált, vagy a forgatmányosok között garanciára alkalmas cég van. - Jelzálog ingatlanra (Amennyiben a tulajdonjog bejegyzése megtörtént.) - Opciós vételi jog az adós által felajánlott és Takarékszövetkezet által minősített ingatlan vagy ingóság biztosítékokra. - Zálog - kézizálog (a birtokba vett ingóság), = ingó jelzálogjog, keretbiztosítéki ingó zálogjog, = zálogjog jogokon és követeléseken, = közraktárjegy letétbe helyezése tőzsdeképes termények esetében. - Készfizető kezesség, amennyiben első osztályú ügyfél nyújtja a kezességet. - Állam által kibocsátott tőzsdei forgalomban résztvevő értékpapírok. - Engedményezés (ha az pénzkövetelésre vonatkozik, és kötelezettje, összege és esedékessége pontosan meghatározott, a kötelezett pedig a fizetési kötelezettségét elismerte) 2. Másodlagos biztosítékok Készfizető kezesség, váltókezesség. Követelésengedményezés. Tőzsdén jegyzett értékpapírok. Garancialapok garanciavállalása, ha nem nyújtanak fedezetet a teljes követelésre, Gépre, berendezésre, készletre, közraktárjegyre kikötött zálogjog nem tőzsdei forgalmazású áruk esetében. Gépjárműre kikötött zálogjog Azonnali beszedési megbízás. Tőzsdén kívül forgalmazott részvény 18
3. Egyéb előírások a biztosítékokra vonatkozóan Minden hitelnél, garancia és kezességvállalásnál a biztosítéki szerződéseket - amennyiben ezt jogszabályi előírások kötelezővé teszik, avagy az ügylet és ügyfélkockázat indokolja - közjegyzői okiratba kell foglalni. A másodlagos biztosítékok csak elsődleges biztosítékokkal megerősítve fogadhatók el. d.) A garanciát nyújtók és kezességet vállalók hitelminősítési kategóriái a Hkr. 108..(1) bekezdése alapján: A Takarékszövetkezetnél 2012.-évben AVHGA által vállalt garancia került elfogadásra. e.) A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációk a Takarékszövetkezetnél jelenleg nincsenek. f.) Olyan kitettség jelenleg nincs a Takarékszövetkezetnél, mely esetében a mérlegen belüli és kívüli nettósítást követően készfizető kezességet, vagy hitelderivatívát vett figyelembe a Takarékszövetkezet Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értéke a Takarékszövetkezetnél a 2012. december 31.-i auditált adatok alapján 8 339 764 e Ft. Kereskedési könyvben és a kereskedési könyvben nem szereplő - ha van ilyen - részvényekben levő kitettségekkel kapcsolatos információkat kell nyilvánosságra hozni a 13. és 14. szerint. Értékpapírosítási ügyletei a Takarékszövetkezetnek nincsenek. Partnerkockázat A Takarékszövetkezet származtatott ügyletekkel, - vagyis olyan befektetési ügyletekkel, amelyek értékét más értékpapírok mögöttes termékek árfolyama határozza meg, tehát értéke másból "származik" -, nem foglalkozik. Működési kockázat A Takarékszövetkezet a Működési kockázatról szóló 200/2007.(VII.30.) Korm. Rendelet 3..- ban meghatározott ún. Alapmutató módszere alkalmazására jogosult. Az Alapmutató módszere alapján számított Működési kockázat tőkekövetelményének értéke a Takarékszövetkezetnél a 2010., 2011., 2012., évi auditált adatok alapján 87 132 e Ft. Ennek tőkeszükséglete a vonatkozó jogszabályok alapján 2012. évtől 87 132 e Ft. Megnevezés 2010 év bruttó jövedelem 2011 év bruttó jövedelem 2012. év bruttó jövedelem TŐKE- KÖVETELMÉNY Alapmutató módszer szerint (BIA) 568 341 616 420 557 876 87 132 19
Javadalmazási politika Az Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet Igazgatósága az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 69/B.-69/E. szakaszai, továbbá a 131/2011 (VII. 18) kormányrendelet, a PSZÁF 3/2011 (VIII. 04) számú ajánlása, és a 234/2007 (IX.04) kormányrendelt 3/A alapján, 164/ 2008. (VI. 27) kormányrendelet a nyilvánosságra hozatalról, 3/2011 (VIII.04) PSZÁF ajánlás. A javadalmazási politika elveit és a teljesítményjavadalmazást az alábbiak szerint szabályozza. Halasztási időszak: A Hpt. 69/C (5) bek. szerint a teljesítménymérési időszakot követő azon időszak, amelynek végén egy összegben, vagy amely alatt időarányos részletekben fizetik ki vagy juttatják a javadalmazott személy részére a teljesítményjavadalmazásnak a javadalmazási politikában meghatározott része. Kiemelt személyek: a javadalmazási politika hatálya alá tartozó, a Hpt. 69/B. (2) bekezdésében meghatározott személyek. Kockázati teljesítmény újraértékelése: A halasztottan teljesítendő teljesítmény javadalmazás esedékes részének teljesítését megelőző, az adott teljesítménymérési időszakra értékelt teljesítmény az érintett személy múltbeli magatartás változása, valamint a változás kockázati hatásai, az intézmény pénzügyi helyzete alapján történő újraértékelése és ennek megfelelően az esedékes teljesítmény javadalmazás mértékének a javadalmazási politikában meghatározott módon és mértékben történő változtatása. Teljesítménymérési időszak: az érintett személy teljesítményének értékelésével és mérésével érintett időtartam, amely alapján a teljesítmény javadalmazás összegét megállapítják a teljesítmény utólagosan észlelt, mért vagy értékelt negatív hatásainak figyelembe vételével. 1. A javadalmazási politikai szabályzat (JPSZ) célja: A JPSZ célja olyan kockázatvállalási gyakorlat kialakítása, mely az ösztönző rendszeren keresztül biztosítja a Takarékszövetkezet hosszú távú biztonságos működését a rövidtávú érdekeltséggel szemben. A dolgozók javadalmazása összhangban álljon a takarékszövetkezet hatékony és eredményes működésével, és ne ösztönözze a dolgozókat minél nagyobb kockázatok vállalására. A kialakított javadalmazás rövidtávon legyen összhangban a takarékszövetkezet hosszú távú érdekeivel, célkitűzéseivel, az eredményes és hatékony kockázat vállalási képességével. A javadalmazásnál figyelembe kell venni a jelenlegi és a jövőbeni kockázatokat, a takarékszövetkezet tőke helyzetét, és likviditását. Amennyiben a takarékszövetkezet mutatószámai azért romolnak, mert a kiemelt személyek túlzott kockázatot vállaltak,- a javadalmazásukat csökkenteni kell. A teljesítményjavadalmazás jobb munkára, és a szövetkezet eredményeinek elérésére kell, hogy ösztönözzön minden dolgozót. 2. Javadalmazásban érintett személyek Jelen javadalmazási politika minden adminisztratív munkakörben dolgozó munkavállalóra érvényes, kivétel a belső ellenőr. A fizikai munkát végző személyek nem végeznek olyan munkát, ami külön javadalmazást igényelne. 2. 1. Teljesítmény javadalmazásban részesülnek: o ügyvezető igazgató o ügyvezető o kockázat kezelő, o valamennyi kirendeltségi dolgozó o valamennyi központi dolgozó, ide tartoznak a középvezetők is (hitelágazat vezető, főkönyvelő, rendszergazda, behajtási ügyintéző, stb) Az évente elfogadott javadalmazási feltételeket minden kirendeltség, illetve minden központi dolgozó írásban megkapja. 20
2. 1. 1. A takarékszövetkezetnél valamennyi kirendeltségi dolgozó a havi alapbérén felül az egysége által elért teljesítményhez viszonyítottam kiegészítő javadalmazásban (forgalmi jutalékban, mozgó bérben) részesül. A kirendeltségi dolgozók részére az igazgatóság évente április 30.-ig hagyja jóvá a teljesítményhez kapcsolódó feltételek körét, mértékét, - mely negyedévente kerül értékelésre. Az értékelésnél a két ügyvezető, a belső ellenőr, a hitelágazat vezető és a kirendeltség vezető véleménye kerül figyelembe vételre a keret felosztásakor. A kirendeltségek esetében az egység teljesítményén belül az egyes dolgozók teljesítménye is mérésre, és értékelésre kerül. A kirendeltségi dolgozóknál nincs korlát meghatározva a havi alapbérhez viszonyítottan, a teljesítmény javadalom tekintetében. Az elért teljesítés után járó javadalom kifizetésre kerül korlátozás nélkül. 2.1.2. A központi egység dolgozói (behajtási ügyintéző, rendszergazda, főkönyvelő, könyvelő, titkárnő, stb) a havi alapbérén felül teljesítményhez viszonyítottam kiegészítő javadalmazásban (forgalmi jutalékban) részesül. A központi dolgozók részére az igazgatóság évente hagyja jóvá a munkaköri leíráshoz kapcsolódó feltételek körét, mértékét. Az értékelésnél a két ügyvezető véleménye kerül figyelembe vételre. (el nem végzett feladat, hibás jelentés, határidőre ki nem javított hiányosság, stb. alapján) A kifizetés alapja az alapbér %- ban kerül meghatározásra központi dolgozók, esetében. 2. 2. Kiemelt személynek minősül a takarékszövetkezetnél: első számú ügyvezető igazgató hitelágazat- vezető 2. számú ügyvezető kockázat kezelő, A Takarékszövetkezet méreténél, piaci súlyánál fogva kis intézménynek minősül, az arányosság elvét és az egyéb előírásokat a kormányrendeletben a kis intézményekre írt feltételek figyelembe vételével alkalmazza. A kiemelt személyekre vonatkozóan a teljesítményjavadalmazás elemeit a kormányrendeletben foglalt teljesítménymutatók alapján határozza meg. 3. A teljesítménymérési időszak: A teljesítmény mérése a teljesítményértékelés időpontját megelőző 3 lezárt üzleti évre vonatkozik. 2011. évben egy, 2012- ben 2 év, majd 2013- ban 3 év teljesítmény mutatóit kell figyelembe venni. A teljesítmény feltételeket évente az igazgatóság a terveihez kapcsolódóan határozza meg. Két, illetve három év átlagában kell az elfogadott prémium feltételekben előírt mutatókat teljesíteni, illetve annak megfelelni, hogy a kiemelt személy részére a javadalmazás megítélhető legyen. Az egyszer már megítélt javadalmat a későbbiek során nem lehet visszavonni, azokat később nem lehet újra értékelni, és visszavonni 4. A teljesítmény alapú javadalmazás Nem lehet a teljesítmény javadalmazás körébe bevonni a belső ellenőrt, akinek a jövedelme nem függhet a takarékszövetkezet által elért teljesítménytől. A teljesítmény javadalmazás célja, hogy a munkavállalót érdekelté tegye a szövetkezet elé kitűzött eredményeinek, céljainak elérésében, a jövedelem tükrözze a szövetkezet által elért eredményeket. A teljesítményjavadalmazás és az alapbér között nem lehet átfedés. (alacsonyabb teljesítmény javadalmazás esetén alapbér emelés alkalmazása). 21
A teljesítményjavadalmazásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a kifizetés nem gátolhatja a takarékszövetkezet tőke növelésének előírás szerinti teljesítés mértékét. (ha van is nyereség, de fontosabb a szövetkezet szempontjából a minél magasabb nyereség a tőke növelése érdekében, - akkor a szövetkezet érdekének figyelembe vételével kell eljárni a javadalmazások elbírálásánál.) A rugalmas javadalmazás lehetővé teszi, hogy a takarékszövetkezetnél a javadalmazás csak alapbérből álljon,- jelenleg ezzel a javadalmazási lehetősséggel a takarékszövetkezet igazgatósága nem él. 5. A halasztott kifizetés: A takarékszövetkezet nem él a halasztott kifizetéssel. Az adott évben kitűzött célfeladatokat a mérleget elfogadó közgyűlés után kell értékelni, a végleges mutatószámok ismeretében. A mérleget a közgyűlés elfogadása előtt a könyvvizsgálónak záradékkal kell ellátni. Iregszemcse, 2013. március 6. Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet Igazgatósága 22